2018.04.16
Tragédia a magyar családoknál: így bukják otthonaikat, pénzüket is
Jelzáloghitelekkel rendelkező olvasóink bizonyára emlékeznek rá, hogy hitelük felvételekor lakásbiztosítás kötését is megkövetelte tőlük a hitelező bank. A biztosítás megkötésekor pedig felmerülhetett a kérdés, hogy mégis mekkora értékre kell kötni a biztosítást: újjáépítésire, forgalmira, vagy esetleg a bank felé fennálló tartozás értékére? Merthogy nagyon nem mindegy: egy rosszul megválasztott biztosítási összegen alapuló szerződés talán nem is nyújt valós védelmet. Ebben az esetbet pedig előfordulhat - legalábbis elviekben -, hogy egy tragédiát követően a hiteladós úgy marad ingatlan nélkül, hogy mellette még a banknak is milliókkal tartozik.
Lakásbiztosítással rendelkező olvasóink talán már találkoztak azzal a helyzettel, hogy a biztosító alacsonyabb - esetenként akár jelentősen alacsonyabb - összegre javasolja biztosítani az ingatlant annak piaci értékénél. Ez különösen akkor ütközhet ki, ha valaki közvetlenül egy ingatlan megvásárlását követően szeretne biztosítást kötni új szerzeményére, és azzal szembesül, hogy a biztosító kisebb értékre javasolja megkötni a szerződést annál, mint amennyit ő éppen kiadott az előző tulajdonosnak.
A helyzetet még bonyolultabbá teheti, ha az ingatlan megvásárlása jelzáloghitelből történt, hiszen ilyenkor már három, egymástól eltérő összegünk is lehet: egy, a biztosító által megállapított újjáépítési érték; egy, az adásvételben szereplő forgalmi érték; az adós bank felé fennálló tartozása. Adódik a kérdés, hogy melyikre kell megkötni a biztosítást?
Hiszen az én házam annál többet ér!
Új szerződéskötés esetén a biztosítók alapvetően az általuk kalkulált újjáépítési költségre tesznek ajánlatot. Tehát a biztosító - a birtokában lévő, ingatannal kapcsolatos adatok alapján - azt állapítja meg, hogy mennyibe kerülne az adott ingatlant újjáépíteni abban az esetben, ha az valamilyen okból kifolyólag megsemmisülne. Ez az összeg azonban lehet alacsonyabb az adott ingatlan forgalmi értékénél: tehát elképzelhető, hogy az ingatlan újjáépíthető 18 millió forintból, miközben eladható 20 millió forintért.
Ugyanakkor a biztosítási összeget az ügyfél határozza meg. Tehát ha úgy gondoljuk, hogy mi magasabb összegre szeretnénk biztosítani az ingatlanunkat, akkor ehhez minden jogunk megvan. Fontos tudni azonban, hogy egy bekövetkezett káresemény után a biztosítási szakértő az újjáépítési-helyreállítási munkálatok költségét fogja kiszámítani, tehát az esetek többségében nem érdemes a biztosító által felajánlottnál jelentősen magasabb összegre szerződnünk. (Természetesen lehetnek kivételes esetek, mondjuk ha különleges, az átlagnál jóval drágább burkolatokat használtunk a lakáson belül, hogy csak egy példát említsünk.)
Jön a bank
Ahogy fentebb már említettük, a jelzáloghitel fedezeteként szolgáló ingatlanok esetében a helyzet egy fokkal bonyolultabb, hiszen a hitelösszeg maximális értékét a forgalmi érték alapján számítják ki a hitelfelvétel során. Tehát elviekben elképzelhető, hogy egy ingatlan forgalmi értéke 20 millió forint, az újjáépítési 15, ám a hitelösszeg 16.
Ebben az elképzelt példában tehát előfordulhat, hogy az ügyfél megköt egy biztosítást az újjáépítési értékre, majd tragédia esetén elveszíti az otthonát, és még tartozik is a banknak.
Megkérdeztünk néhány bankot ezzel kapcsolatban, ugyanis kíváncsiak voltunk, hogy mekkora összegre kötelezik a finanszírozott ügyfeleiket a lakásbiztosítás megkötésének tekintetében. Az általunk megkérdezett bankok válaszaiból kiderül, hogy a fenti, elképzelt példánk elviekben csak a Raiffeisen Banknál fordulhat elő. Ők ugyanis megelégednek azzal, ha az ügyfél az újjáépítési értékre köti a lakásbiztosítását, így bizonyos esetekben előfordulhat, hogy az ügyfél hiteltartozása magasabb a biztosított összegnél.
Más bankok, mint például a Budapest Bank, a CIB Bank és az OTP Bank kikötik, hogy a biztosítás legalább a hitelösszeget - az OTP esetében a hitelösszeget és annak 1 éves járulékait - fedezze. Az általunk megkérdezett bankok közül ugyanakkor egyik sem várja el, hogy a forgalmi érték alapján kerüljön megkötésre a szerződés. Ez az ügyfél szempontjából pozitívum, hiszen így nem fordulhat elő olyan eset, hogy feleslegesen fizet magasabb díjat a biztosítónak.
Megkérdeztük a biztosítókat is ezzel kapcsolatban, nekik mi a tapasztalatuk ezen a téren. Többnyire azonban nem tudtak válaszolni erre a kérdésre, hiszen - ahogy már említettük -, végül az ügyfél dönt a szerződéses összegre vonatkozóan, de hogy saját elhatározásból dönt egy adott összeg mellett, vagy a bank kötelezi őt erre, azt nem tudni. Az egyetlen kivétel a Generali Biztosító: az ő tapasztalatuk viszont éppen az, hogy többnyire forgalmi értékre köttetnek a bankok biztosítást a hitelezett ügyfeleikkel.
Hány "rossz" szerződés lehet?
Szerettük volna megtudni, hogy hány olyan ügyfél lehet, akiknél előfordulhat, hogy nem a megfelelő összegre kötöttek lakásbiztosítást, és emiatt nem élveznek igazi védelmet az esetleges balesetek ellen. Ezt azonban nem sikerült megtudnunk.
"Amennyiben a szerződő elfogadja a biztosító ajánlott értékét, a biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot. Így túl-, vagy alulbiztosítottság kérdéséről csak akkor beszélhetünk, amikor a szerződő eltér az ajánlott értéktől. Így konkrét számadatok nincsenek, ezek mind egyedi élethelyzetek, csak egy esetleges kárnál merül fel ez a kérdés." - tudtuk meg például a K&H Biztosítótól, de lényegében ezt válaszolta a többi biztosító is.
Érdeklődtünk a bankoknál is: évente nagyjából hány olyan eset fordul elő, hogy egy megsemmisült ingatlan esetén a biztosítási összeg nem fedezi az adós bank felé fennálló tartozását. Pontos számokat azonban egyik bank sem árult el, ugyanakkor mindegyik azt válaszolta, hogy rendkívül kevés az ilyen esetek száma.
Hasonlóképpen nehéz megmondani, hogy mennyire "tartják karban" az ügyfelek az ilyen, hitel mellé kötött lakásbiztosításokat, illetve a meglévő, régi szerződések mekkora része lehet elavult.
"Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy ügyfeleink a hitel mellé kötött otthonbiztosítások esetében sok esetben nehezebben lépnek, ha a biztosítási szerződésük módosításáról, esetleg egy korszerűbb biztosításra váltásról van szó, hiszen ebben az esetben a bankintézetükkel is fel kell venniük a kapcsolatot, jelezniük feléjük a szerződésváltozást, az ezzel járó banki ügyintézés pedig megnövekedett banki adminisztrációs terhet jelenthet számukra. Arra vonatkozóan, hogy ügyfeleink jelenlegi otthonbiztosításainak mekkora része nincsen folyamatosan aktualizálva, jelenleg nincs rendelkezésünkre álló adat, mivel a szerződés módosítását, amennyiben azt az ingatlanban bekövetkezett változások indikálják, ügyfeleink kezdeményezésére végezzük el." - derült ki Deliága Judit, az Allianz Biztosító Lakossági vagyon termék- és portfoliómenedzsment csoportvezetőjétől.
Mi történik az ingatlan megsemmisülése esetén?
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy mi történik olyankor, ha megtörténik a legrosszabb, azaz megsemmisül az ingatlan. Mint kiderült, erre nincsen pontos válasz, többnyire a bank és az ügyfél megállapodásán múlik minden.
"Tapasztalataink szerint a banktól, az adóstól, az ingatlantól, valamint a bank és adós közötti üzleti viszonytól is függ a rendezés módja abban az esetben, ha az ingatlan megsemmisül. Egyes esetekben - mint zálogjogosult- a teljes kártérítési összegre a bank tart igény, miközben előfordul az is, hogy a bank lemond kedvezményezetti jogáról, és az ügyfélnek engedélyt ad a teljes szolgáltatási összeget felvételére, továbbá láttunk arra is példát, hogy a hitelező pénzintézet megosztva kéri az utalást maga (vélelmezhetően az aktuális tőkeösszeg erejéig) illetve az ügyfél felé." - tudtuk meg Tallárom Tamástól, a KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület kárigazgatójától. Ezzel megegyező válaszokat kaptunk az illetékesektől, azaz a bankoktól is, tehát erre a kérdésre nincsen egyértelmű válasz.
Összességében tehát elmondható, hogy a bankok által támasztott követelmények többnyire megóvják az adósokat attól, hogy túlságosan alacsony összegre kössenek biztosítást. Ugyanakkor láthattuk, hogy van olyan bank, amely az újjáépítési költségre kötött biztosítást is elfogadja, míg a Generali válaszából kiderül, hogy van amelyik a forgalmi értékre köttet biztosítást. Az előbbi veszélyes lehet, míg utóbbi esetben előfordulhat, hogy túlbiztosítottságra van kényszerítve az ügyfél. (Ha már túlbiztosítottság: társasházak esetében viszonylag gyakori, hogy a jelzáloghitel felvételekor az ügyfél lakásbiztosítást köt, pedig az ingatlant már védi egy társasházi biztosítás. Előfordulhat, hogy ezt teljesen feleslegesen teszi, ugyanis az általunk megkérdezett bankok közül az összes elfogadja a társasházi biztosítást, feltéve persze, ha az megfelel a pénzintézet által megkövetelt feltételeknek.)
Érdemes tehát tájékozódni a biztosítás megkötése előtt, a szerződést pedig csak azt követően aláírni, hogy már alaposan átolvastuk. Hiszen nyilvánvaló, hogy senki sem szeretne évekig, évtizedekig fizetni egy olyan biztosítást, amely baj esetén nem nyújt számára valós védelmet.
Forrás: www.penzcentrum.hu
Biztosítás fajta:
- Lakásbiztosítás
Viharkár: tízezer bejelentés érkezett
2020 február 10.
Kategória:
Lakásbiztosítás, Kárrendezés
Viharkár: tízezer bejelentés érkezett
A múlt heti viharok után közel tízezer kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz – adta hírül a MABISZ. A társaságok szerint a kárkifizetések összege akár az egymilliárd forintot is elérheti.
A múlt heti szélviharok pusztításai után az észak-dunántúli megyéktől kezdve Békésig és Hajdú-Biharig érkeztek nagyszámú kárbejelentések a biztosítókhoz. A lakossági bejelentések mellett jelentős számban és nagyobb kárösszeget megjelölve futottak be ipari létesítmények, illetve középületek megrongálódásáról szóló értesítések is. Az eddig összesen mintegy 9500 bejelentés nyomán a várható kárösszeg elérheti az egymilliárd forintot – adta hírül a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
Nem ilyenkor tombolnak a viharok
Az évnek ebben a szakában mind a kárbejelentések száma, mind pedig a várható kárösszeg szokatlanul nagynak számít. Tekintettel arra, hogy az elkövetkező napokban is nagy erejű szélviharokra kell felkészülni az ország több térségében, február hónap biztosítási szempontból előreláthatólag felzárkózik majd a hagyományos május-augusztusi viharszezon által okozott károkhoz.
Az Aegon Biztosítóhoz péntek reggelig 2190 kárbejelentés érkezett, a viharkárok értéke pedig megközelíti a 200 millió forintot. Az Allianz Biztosítónál is több mint 2000 káresetet jelentettek. A Groupama Biztosítóhoz csütörtök reggelig 800 kárbejelentés érkezett, de a biztosító több mint 2000 bejelentésre számít.
Az elmúlt tíz évben a nyári időszakban összesen egy és negyedmillió kárt regisztráltak a társaságok, több mint 86 milliárd forint értékben. A tavalyi május-augusztusi viharmérleg körülbelül 4,1 milliárd forintnyi kifizetéssel zárult közel százezer, egyéni és társasházak részéről érkezett bejelentés nyomán. (Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben stb. keletkezett rongálódások.)
Azonnal kérik a bejelentést
A biztosítók arra kérik ügyfeleiket, hogy amint szembesülnek a viharok által okozott károkkal, tegyék meg bejelentéseiket személyesen, telefonon vagy akár e-mailen is. Több biztosító a gyorsabb és kényelmesebb kárrendezési folyamat érdekében online kárbejelentési lehetőséget is kialakított a honlapján, sőt, akár élő videós kárbejelentésre is van már lehetőség némelyiküknél. A kárszemléig – amit a társaságok a bejelentést követően néhány napon belül igyekeznek elvégezni – csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzük el, és lehetőleg készítsünk mindenről fényképfelvételeket, akár okostelefonunk segítségével. A kisebb összegű lezárt károk esetén számíthatunk arra, hogy a kifizetések napokon belül megtörténnek, mint a múlt heti viharok nyomán is tapasztalhatták a károsultak.
Vizsgáljuk felül a biztosítást!
A MABISZ ezúttal is arra hívja fel a figyelmet, hogy minden nagyobb lakáskorszerűsítés után vizsgáljuk felül a biztosításunkat, nem lettünk-e alulbiztosítottak. Azaz a szerződéses összegünk elegendő lehet-e a helyreállításra vagy ingóságaink pótlására egy nagyobb kár bekövetkezése esetén. A felülvizsgálat során érdemes azt is ellenőrizni, hogy kiterjed-e minden vagyontárgyunkra a biztosítás, esetleg újabb fedezetekkel kell-e bővíteni a szerződésünket a megváltozott kockázati igény miatt.
A több mint négymilliónyi hazai lakóingatlan 72-73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. A piacon erős a verseny: tizenkét társaság kínálja több tucat lakástermékét, amelyek közül az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások (otthonunk méretétől és típusától függően) már havi néhány ezer forintért is elérhetőek.
Forrás: azenpenzem.hu
CLB TIPP: Vizsgálja felül lakásbiztosítását évfordulójakor: Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Csak a koronavírus-járvány kitörése előtt kezdődött utazásoknál fedezheti a biztosító az orvosi ellátást
2020 február 10.
Kategória:
Utasbiztosítás, Kárrendezés
Csak a koronavírus-járvány kitörése előtt kezdődött utazásoknál fedezheti a biztosító az orvosi ellátást
A Magyar Biztosítók Szövetsége szerint, ha a külügyminisztérium által utazásra nem javasolt térségbe indul valaki, a biztosító elutasíthatja a kárigényét.
Amennyiben az út során betegszik meg az ügyfél, akkor a legalapvetőbb utasbiztosítás is fedezi az orvosi ellátást vagy az esetleg szükségessé váló útmegszakítás költségeit, feltéve, hogy az utazás a járvány kihirdetése előtt kezdődött – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).
Arra is felhívták azonban a figyelmet, hogy ha az ügyfél annak ellenére utazik az adott országba, régióba, hogy az szerepel a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által utazásra nem javasolt térségek között, akkor számolnia kell azzal, hogy a biztosító elutasíthatja az esetleges kárigényt, függetlenül a szerződéskötés időpontjától.
Mindez pedig azért fontos, mert a KKM Kína teljes Hupej tartományát az I. utazásra nem javasolt biztonsági kategóriába sorolta. Mivel a beutazás és az ott tartózkodás fokozott biztonsági kockázattal jár, ezért Kína egész területe a II. fokozott biztonsági kockázatot rejtő térségek kategóriába került, ahova csak halaszthatatlan ügyben javasolt utazni.
A közlemény szerint a legtöbb útlemondás biztosítás valószínűleg nem nyújt fedezetet a Kínába tervezett utazások lemondásának költségeire, mert az nem biztosítási esemény, ha az ügyfél a megbetegedéstől való félelme miatt nem utazik el.
Azt is elmondták ugyanakkor, hogy az utazási csomagra és az utazási szolgáltatás együttesre vonatkozó kormányrendelet kimondja: ha az utazásszervező azért mondja fel az utazási szerződést, mert a célország felkerült az utazásra nem javasolt térségek közé, akkor az utazó az eredetivel azonos vagy magasabb értékű helyettesítő szolgáltatásra tarthat igényt. Akkor pedig, ha az utazásszervező helyettesítő szolgáltatás nyújtására nem képes, vagy az utazó a felkínált lehetőséget nem fogadja el, az utazásszervező köteles a teljes befizetett díjat azonnal visszafizetni.
A legtöbb utas- és útlemondási biztosítás tartalmazza a kizárások között a geopolitikai, éghajlati, ökológiai és járványügyi helyzet miatt kialakuló káreseményeket, beleértve egy esetleges karanténból adódó többletköltségek térítését is. A Mabisz szerint ennek oka egyrészt az, hogy az ilyen események kockázatát és költségeit nehéz beárazni, másrészt, hogy a biztosító nem tudja garantálni szolgáltatásának egyik legfontosabb elemét, az asszisztenciát. Az orvosi segítség, a betegszállítás, továbbá a kapcsolódó költségek átvállalása nem garantálható ezekben az élethelyzetekben.
Mindezek miatt a szövetség azt javasolja, hogy azok, akik a térségbe utazást terveznek mindenképpen tájékozódjanak a Konzuli Szolgálat honlapján a koronavírussal összefüggő legfrissebb hírekről, információkról és korlátozásokról.
Forrás: hvg. hu
D.A.S. JogSzerviz: ki téríti meg ezeknek a szeles napoknak a kárát?
2020 február 10.
Kategória:
Casco biztosítás, Lakásbiztosítás, Kárrendezés
D.A.S. JogSzerviz: ki téríti meg ezeknek a szeles napoknak a kárát?
Február első hete meglepően erős széllel búcsúztatta a telet: több helyen megdőltek a legerősebb széllökésekre vonatkozó értékek, ingóságok, ingatlanok rongálódtak a zord időjárási körülmények között. A károk körülbelül 10 százalékát a vihar miatt kidőlt fák okozzák – de vajon megtérülnek-e valamilyen módon a veszteségek? A D.A.S. JogSzerviz szakértői válaszolnak.
Amennyiben a szomszéd telkén vagy éppen közterületen ültetett fa kidőlése okoz kárt autónkban vagy otthonunkban, látszólag könnyű dolgunk van: a tulajdonossal szemben léphetünk fel.
A tulajdonos lehet magánszemély (például a mellettünk lakó szomszéd), de akár önkormányzat is (közterület esetén).
Ha a tulajdonos rendelkezik felelősségbiztosítással (ez egyéb biztosítási konstrukciók kiegészítő szolgáltatásként is megjelenhet), abban is bizakodhatunk, hogy nagyobb teljesítőképességgel találkozunk. De vajon megalapozott lesz-e az igényünk?
Bármilyen furcsán hangzik is, ez nagyrészt a kidőlt fa állapotán múlik. Ha ugyanis megállapítható, hogy a fa korhadt vagy egészségtelen volt, s a tulajdonosa nem gondoskodott róla megfelelően, akkor a kárért való felelősség fennáll.
Ellenkező esetben ugyanakkor nem beszélhetünk kártérítési kötelezettségről: ha az egészséges fát az óránkénti 70 kilométeres szél döntötte ki, egyértelműen elháríthatatlan külső körülményről (vis maior) beszélünk.
A fa állapotának minősítése meglehetősen nehezen eldönthető bizonyítási kérdés, és arra kompetens szakértő állásfoglalását igényli, így kompromisszumos megoldás hiányában hosszan elhúzódó perre és szakértői vizsgálatokra számíthatunk.
Természetesen nem kizárt, hogy a saját kertünkben álló, szívünknek kedves fa adja meg magát az elemek erejének.
Ebben az esetben egyértelműen csak akkor számíthatunk a károk megtérítésére, ha rendelkezünk olyan kárbiztosítással, melynek szerződési feltételei lehetővé teszik az ilyen károk megtérítését.
Ez ingatlan esetén lehet lakásbiztosítás, gépjármű esetén casco biztosítás lehet. Mindezek hiányában sajnos a károsult viseli a maga kárát, nincs kire tovább hárítania azt – hangsúlyozták végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértői.
Forrás: origo.hu
CLB TIPP: Évfordulójakor aktualizálja lakás- és cascobiztosítását, kalkuláljon weboldalunkon: Utasbiztosítás kalkulátor >>, Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Jó-e síelésre a hitelkártyás biztosítás?
2020 február 05.
Kategória:
Utasbiztosítás
Jó-e síelésre a hitelkártyás biztosítás?
Több hitelkártya mellé automatikusan jár valamilyen utasbiztosítás, vagyis a kártyabirtokos nyugodtan utazgathat külön biztosítás nélkül is. De mire elég egy ilyen biztosítás? Alapvetően nem sokra. Mielőtt elvinnénk az egész családot a Grand Canyonba, érdemes elolvasni a kártyás biztosításhoz járó apróbetűs részeket.
Ha vad sivatagi túrára nem is valószínű, hogy elmennénk, a síszezon közepén adódik a kérdés, elegendő védelmet nyújt-e a kártyás biztosítás síelés alatt? A Bank360.hu Mfor számára készített összesítése szerint a rövid válasz: nem. A hosszú válasz: bizonyos bankok bizonyos kártyáit választva igen, de ez a ritka eset, vagyis inkább nem.
A hitelkártyás utasbiztosítások csak nagyon alapszintű szolgáltatást és védelmet nyújtanak a Bank360 adatai szerint. Szinte csak a városnézős utazás fér bele, bizonyos esetekben pedig a napszúrás és az alkoholos befolyásoltság miatt megesett baleset is le van húzva a listáról. Ez azt jelenti, hogy a sportbalesetek jellemzően nem tartoznak bele abba a körbe, amit a biztosítás lefed. Ilyen esetben csak a sportolásra is érvényes utasbiztosítás fedezi a kockázatot.
Tuning
Egyes bankok ugyanakkor többfajta csomagot is kínálnak a hitelkártya mellé. Az Erste Bank háromfajta biztosítástípust ad a kártyákhoz, az alapcsomagban nincs sportbiztosítás, de a közepesben már igen. A biztosításokat nem lehet külön megvásárolni vagy kiegészítő biztosítást vásárolni az alapcsomaghoz, ráadásul csak egy főre érvényes. Vagyis a házastárs és a gyerekek számára mindenképpen meg kell kötni a külön utasbiztosítást.
A Budapest Bank jóval rugalmasabb konstrukciót talált ki. Az alapcsomag - amelyben egyébként benne van az amatőr sportolás, így a síelés is - bármikor felturbózható. Így egy közepes csomaggal már a családra is ki lehet terjeszteni a biztosítást.
Egyéni szempontok
Utazás előtt mindenképpen érdemes átböngészni a tájékoztatót, és megnézni, mire elég a kártyás biztosítás. Amit számba kell venni: mentés, ellátás, kórházi napidíj és eszközök biztosítása, hazaszállítás költsége. A mentés minden síbiztosításban benne van, fontos azonban ellenőrizni, milyen pályákra vonatkozik. Ha olyan pályáról kell bennünket kimenteni, amelyre nem terjed ki a biztosítás, sokba fog kerülni a kirándulás.
Az eszközök biztosítása akkor lehet fontos, ha saját felszereléssel megyünk. A helyben bérelt eszközök esetében ez mellékes. A hazaszállítás költsége, az ellátás és a kórházi napidíj fontossága egyénileg jelentősen eltérő lehet. Nem mindegy, hogy hol síelünk, mennyire egyszerű megoldani és lebonyolítani a hazajutást egy baleset után. Ha bármilyen esetben többet szeretnénk, inkább kössünk utasbiztosítást.
Az sem mindegy, hogy egyedül, illetve baráti társasággal utazunk vagy családdal. Ha egyedül, akkor nem kell azzal törődni, hogy a kártyához tartozó biztosítás csak egy főre szól, ellenben ha a család is jön, és a kártyás biztosítás nem terjed ki rájuk, számukra külön utasbiztosítást kell kötni.
forrás: mfor.hu
CLB TIPP: Számolja ki néhány kattintással, milyen ajánlatokat kínálnak a biztosítók konkrét utazására szabva és kösse meg az igényeinek igazán megfelelőt! Utasbiztosítás kalkulátor >>
Autósok, figyelem: óva intenek a biztosítók a Brexit miatt
2020 február 04.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Autósok, figyelem: óva intenek a biztosítók a Brexit miatt
A Brexit a nemzetközi gépjármű kárrendezés terén is érezteti hatásait. A MABISZ azt tanácsolja, hogy különösen az átmeneti időszakot követően minden, Nagy-Britanniába induló gépjármű csak érvényes zöldkártyával keljen útra. A magyar autósoknak egyébként ma a szomszédos országok közül csak az Ukrajnába való belépéshez kell zöldkártyával rendelkezniük.
Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból a nemzetközi gépjármű kárrendezési rendszerek működését is érinteni fogja: a Zöldkártya Rendszerrel és a gépjármű-biztosítási irányelvvel (MID) kapcsolatos következményeket évek óta folyamatosan elemezte az illetékes nemzetközi szervezet, a Council of Bureaux (CoB) erre a célra létrehozott munkacsoportja, és igyekezett olyan eljárásokat kidolgozni, melyek a Brexit esetleges kedvezőtlen hatásait csökkentik. A CoB megítélése szerint a Brexit a brit gépjárművek által Magyarországon okozott károk kárrendezési folyamataira csak korlátozott hatást gyakorol majd.
A Brexit átmeneti időszakát (a 2020. február 1. és 2020. december 31. közötti időszakot) követően azonban a gépjármű-biztosítási irányelv károsultvédelmi rendszere várhatóan nem lesz alkalmazható Nagy-Britannia vonatkozásában, így pl. egy Nagy-Britanniában balesetet szenvedett magyar állampolgár elveszíti azt az irányelvből következő jogát, hogy kárát Magyarországon, anyanyelvén érvényesítse a brit biztosító magyarországi kárrendezési megbízottjánál. Jelenleg még nem világos, hogy mely országok vonatkozásában lesznek hatályban olyan megállapodások, melyek az irányelvhez hasonló védelmet biztosítanak a Brexit után bekövetkezett balesetek áldozatainak, ezen a CoB és brit partnerei folyamatosan dolgoznak.
Mivel az átmeneti időszakban az uniós jog továbbra is él a Nagy-Britanniával fennálló kapcsolatokban, a munkacsoport ezért azt valószínűsíti, hogy az irányelv előírásaival összhangban az év végéig a Nagy-Britanniából az unióba, valamint az unióból Nagy-Britanniába belépő járművek tekintetében a hatóságok nem fogják külön ellenőrizni a biztosítási fedezet fennállását.
Ettől függetlenül a Zöldkártya Rendszer hazai szervezete, a MABISZ által működtetett Nemzeti Iroda továbbra is határozottan azt javasolja, hogy minden, Nagy-Britanniába induló jármű érvényes zöldkártyával induljon útnak.
A zöldkártya rendszer lényege, hogy az abban résztvevő országok ezzel igazolják a gépjármű felelősségbiztosítási garanciájának fennállását. A rendszerben résztvevő egyes országok (köztük az összes uniós tagállam) külön megállapodás alapján a fedezet igazolásául elfogadják a gépjármű forgalmi rendszámtábláját, így a zöldkártya nem szükséges a határátlépéshez. A magyar autósoknak ma a szomszédos országok közül például csak az Ukrajnába való belépéshez kell zöldkártyával rendelkezniük, a többi szomszédos ország részese a már előbb említett rendszámegyezménynek. Vannak azonban olyan országok, ahol a MABISZ annak ellenére javasolja, hogy vigyünk zöldkártyát, hogy azok a rendszámegyezmény részesei. Ezen országok köréről a MABISZ a honlapján rendszeresen tájékoztatást ad.
A zöldkártyákkal kapcsolatban fontos tudnivaló, hogy a hagyományos, papír alapú igazolások néhány éve bevezetett elektronikus terjesztésének lehetőségével több biztosító is él, több tízezer zöldkártya jutott el ily módon az ügyfelekhez problémamentesen. A zöldkártyák használatának további egyszerűsítése érdekében a CoB engedélyezte, hogy a nemzeti zöldkártya irodák a zöldkártyákat 2020. július 1-jétől szabad döntésük szerint fekete-fehér alapon bocsássák ki, valamint azokat az ügyfelek részére elektronikus úton továbbítsák.
A MABISZ álláspontja szerint az új zöldkártya-kibocsátási gyakorlat bevezetése a magyar piac számára egyértelműen ajánlott. Több szempontból, de elsősorban a növekvő ügyféligény miatt is előnyös lenne, ha a magyar biztosítók az új gyakorlatot egységesen és a lehető legkorábbi időpontban (2020. július 1-jével) vezethetnék be.
Tekintettel arra, hogy új zöldkártya-kibocsátási gyakorlat bevezetéséhez egyéb feltételeknek is teljesülnie kell, pl. jogszabály-módosítás is szükséges, a bevezetésről hivatalos döntés még nem születhetett.
forrás: portfolio.hu
CLB TIPP: Kösse meg kötelező gépjármű-felelősségbiztosítását oldalunkon néhány kattintással! Kgfb kalkulátor >>
Koronavírus - A biztosítók is keresik a megoldást
2020 január 30.
Kategória:
Utasbiztosítás
Koronavírus - A biztosítók is keresik a megoldást
A hazai biztosítókat is felkészületlenül érte a koronavírus, legalábbis a kérdés: hogyan segítsenek a karanténban rekedt ügyfeleiken. Hiszen teljesítenének akár járat kimaradás, meghosszabbított külföldi tartózkodás, vagy éppen extra költségekkel járó hazajutás okokból, viszont mégsem tudnak szolgáltatni, mert nincs másik induló repülő, amire a biztosító fel tudja juttatni az ügyfelét. Ha viszont egy katasztrófa miatt lezárt területről valaki önállóan kimenekül – kocsit bérel, másik országba jut, stb. – annak a költségeit kármentés címen megtérítheti a biztosító.
"A hazai biztosítók korábban nem találkoztak még a koronavírus miatt kialakult helyzethez hasonlót, ezért nincs is gyakorlatuk karanténban rekedt ügyfelek kártérítésére. Utoljára talán a csaknem tíz évvel ezelőtti izlandi vulkánkitörés blokkolta a fél világ közlekedését és okozott ezzel óriás káoszt egy időre, a mostani helyzet a légiközlekedés szempontjából ahhoz lehet hasonló. Az viszont már elsőre is biztos, hogy olyan országból vagy településről ahonnan a zárlat miatt nem lehet kijutni – és bejutni sem – a biztosító sem tudja kimenekíteni az ügyfeleit, hiszen nincs másik gép, amelyre egyébként egy járat-kimaradási szerződés keretében alapból feljuttatná az ügyfelét" – magyarázza Németh Péter. A CLB független biztosítási alkuszcég kommunikációs igazgatója szerint azonban már egészen más a helyzet, ha valaki maga törvényesen kijut a közlekedési szempontból lebénult területekről és magánúton, saját költségén utazik haza. Ez az extrém eset ugyanis már kármentésnek is minősülhet, s ezzel járó, igazolható költségeket megtérítik a biztosítók – szögezi le a CLB szakértője. És persze azoknak az esetleg most kint rekedt ügyfeleknek is fizetnek, akik gyakori üzleti utak miatt eleve kötnek elmaradt tárgyalásokra, s üzleti haszon kiesésére szóló extra kártérítési szerződést is.
"A hazai biztosítóknak még nem volt karanténban rekedt ügyfelük – és kártérítési ügyük sem –, ám ezúttal magyarok is vannak a lezárt Vuhan tartományban, ezért a társaságok felkészülnek a jogszabályok alapján várható igények teljesítésére. Annak ellenére, hogy Kína egyelőre biztosítási szempontból nem embargós, a vírus gócpontjának számító Vuhan tartományba utazók nem kapnának kártérítést akkor sem, ha bejutnának a területre, s ott bajuk esne, hiszen ez szándékosságnak minősül, s a biztosítók az ilyen magatartást eleve azzal büntetik, hogy nem fizetnek kártérítést. Vagyis, katasztrófaturisták most kizárólag a saját kockázatukra próbálkozzanak" – jegyezte még Németh.
Durván drágul a kötelező biztosítás
2020 január 30.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Durván drágul a kötelező biztosítás
Az év elején 60 ezer forint fölé emelkedett a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások átlagos díja. Tavaly ilyenkor még 50 ezer forint alatt volt az éves díj. A nagycsaládok autóvásárlási kedvezménye is szerepet játszhat a növekedésben.
A Napi.hu azt írja, a múlt héten egy átlagos autós 61 559 forintos éves díjjal tudott biztosítást kötni, ez 23,4 százalékos áremelkedést jelent egy év alatt. Tavaly ilyenkor még 50 ezer forint alatt volt az átlagos éves tarifa, igaz, csak egy paraszthajszállal.
A B10-es bónuszosztályba tartozó autósok díja viszonylag szerény mértékben emelkedett. A legmagasabb besorolású bónuszosztályban egy kisautót (75 kilowatt alatti teljesítményű) üzemben tartó átlagdíja 23 444 forint volt, 75-150 kilowatt között 28 007 forint, annál nagyobb autónál 34 872 forint az átlagdíj.
Az A0-s osztályokban jóval nagyobb volt a díjemelkedés. Ennek köszönhetően egy kisautó átlagos kötelezője most már 68222 forint, a közepesé 82270, egy nagyé pedig 115394 forint. A kezdő, A0-s osztályba pedig egyre több autó kerül be - mondja Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója. Ennek az egyik oka az, hogy a családok új autókat vásárolnak. Ha ilyenkor eladnák a régit, át lehetne vinni a bónuszát az újra, de ha megtartják mindkét járművet, akkor az újnak A0 lesz a bónusza.
Az új autóvásárlásokat a családi autóvásárlási kedvezmény is pörgeti - mondja a szakember. Ezek a hétszemélyes autók pedig jellemzően nem a legkisebb kategóriába tartoznak, eleve magasabb a biztosítási díjuk.
Emellett egyre több, szintén nagy teljesítményű prémium kategóriás autó kerül be az országba Nyugat-Európából, ezek kötelezője is drágább.
A változó gépjárműpark mellett a szervizek javítási díjai is megemelik az átlagdíjat. A munkaerőhiány az autószerelő műhelyeket is sújtja, kevés a jó szakember, aki Magyarországon maradt, az pedig egyre magasabb bért követel nem csak az Audinál, de bármelyik kis műhelyben is. Az emelkedő költségeket a biztosítók beárazzák a díjakba.
forrás: atv.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze az elérhető biztosítók kgfb ajánlatait és kösse meg az Önnek megfelelő biztosítást könnyedén, online! KGFB Kalkulátor >>
A biztosítók állítják, szükség van a károkozói pótdíj intézményére
2020 január 28.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
A biztosítók állítják, szükség van a károkozói pótdíj intézményére
Komoly díjemeléssel büntetik a hibát elkövető sofőröket.
Nagyon sokan kiakadtak azon, hogy a magyar piacon tevékenykedő biztosítók a hagyományos bonus-malus besoroláson túl egyéb tényezőket is figyelembe vesznek a következő évi KGFB (Kötelező Gépjármű Felelősség Biztosítás) meghatározásokor. A biztosítók viszont azt állítják, hogy a 15 fokozatú bonus-malus rendszer egyszerűen nem jó ahhoz, hogy megfelelően árazzák a KGFB-t.
A károkozói pótdíj miatt a Magyar Autóklub is kiverte a balhét, Magyarország egyik legnagyobb autós civilszervezete az Alapvető Jogok Biztosához fordult az ügyben. A pótdíjjal felturbózott KGFB akár háromszorosa is lehet az eredetileg meghatározott alapdíjnak, és akkor is kivetik, ha a kárt okozó autós visszatérítette biztosítójának a kártérítést. A pótdíjjal kiegészített KGFB mértéke függhet az életkortól, a lakhelytől, a bónusz besorolástól, valamint a károkozás gyakoriságától és számától.
Az Allianznál 29 százalékos áremeléssel kalkulálhat az is, aki mondjuk csak egyetlen alkalommal okoz kárt három éven belül (három vagy több kár okozása esetén az ötszörösére ugrik a díj). De a K&H, az UNIQA, az Aegon, az UNION, a Groupama Biztosító és a Signal is alkalmazza a károkozói pótdíjat, utóbbinál 65 százalékos drágulást eredményez az, ha három éven belül kárkifizetésre került sor.
„A jelenlegi bonus-malus rendszer az okozott károk darabszámától függően határozza meg a következő biztosítási időszakra vonatkozó besorolást. Ezt a besorolást az okozott kár mértéke nem befolyásolja. Akár egy pár tízezer forintos dologi kárt okozó koccanásról, akár több millió forintos kárkifizetéssel járó személyi sérüléses balesetről van szó, a bónuszfokozat meghatározása ugyanúgy történik. Egy - a kifizetett kár nagyságától függő - differenciálás igazságosabbá tehetné a rendszert” – állítják az UNIQA szakértői.
A jegybank statisztikái szerint több százezerre tehető azoknak a személyautósoknak a száma, akik számolhatnak a károkozói pótdíjjal.
Magyarországon egyébként 2018-ban meghaladta az 509 ezer forintot az egy-egy káreseményre jutó kárérték nagysága, ezért a biztosítók igyekeznek megszabadulni a fakezű sofőröktől, akik még magas tarifadíjak mellett is csak veszteséget jelentenek a cégeknek. A sok kárt okozó autósokat ijesztően magas díjszabással próbálják elrettenteni a biztosítók, hátha akkor a konkurenciát választják.
forrás: alapjarat.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban összehasonlíthatja a különböző biztosítók Önnek adott ajánlatait, hogy kiválaszthassa a saját igényeinek legkedvezőbbet: KGFB Kalkulátor >>
Kötelező biztosítás: kilistázzák a rossz sofőröket
2020 január 24.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
Kötelező biztosítás: kilistázzák a rossz sofőröket
Több százezer autós szembesülhet azzal, hogy a károkozói pótdíj miatt a normál tarifa másfél-kétszeresét, extrém esetben akár az ötszörösét számítják fel a biztosítók. A rossz sofőrök ajánlatát is kötelező befogadni a biztosítóknak, amelyek - érthetően - nem kapkodnak az ilyen ügyfelek után.
Hatalmas felháborodást váltott ki jó néhány autósból a biztosítók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításoknál (kgfb) alkalmazott díjszabása. A biztosítók ugyanis néhány évvel ezelőtt bevezették az úgynevezett károkozói pótdíjat, ami azt jelenti, hogy bónusz-fokozattól függetlenül megemelik a díját annak az autósnak, akinek a kgfb-szerződésének a terhére az elmúlt 3-5 évben kárkifizetés történt. A pótdíj mértéke akár a bónusz-fokozatban ajánlott éves díj többszöröse lehet. Az Allianznál például az az autós, aki 2017. január 1-je óta háromszor is kárt okozott a saját hibájából, ötszörös szorzóval számolhat.
Az Autóklub kiakadt
A gyakorlatot nem csak az autósok, de a Magyar Autóklub is kifogásolta. A szervezet az alapvető jogok biztosához fordult, hogy indítson vizsgálatot a biztosítók eljárásával kapcsolatban. A vizsgálat, amelynek során az ombudsman a Magyar Biztosítók Szövetsége mellett a Pénzügyminisztériumot és a Magyar Nemzeti Bankot is megkereste, még mindig tart.
A biztosítók pedig azt állítják, ez a gyakorlat helyes, mivel kockázatosabbak azok az ügyfelek, akik az elmúlt években kárt okoztak. A 15 fokozatú bonus-malus rendszer nem elég pontos ahhoz, hogy megfelelően árazzák a kgfb-t. Épp ezért jóformán mindegyik piaci szereplő alkalmazza a károkozói pótdíjat, amely alapján a saját hibájukból kárt okozó autósok díját durván megemelik.
"A jelenlegi bonus-malus rendszer az okozott károk darabszámától függően határozza meg a következő biztosítási időszakra vonatkozó besorolást. Ezt a besorolást az okozott kár mértéke nem befolyásolja. Akár egy pár tízezer forintos dologi kárt okozó koccanásról, akár több millió forintos kárkifizetéssel járó személyi sérüléses balesetről van szó, a bónuszfokozat meghatározása ugyanúgy történik. Egy - a kifizetett kár nagyságától függő - differenciálás igazságosabbá tehetné a rendszert" - mondták lapunknak az Uniqa szakértői.
Nem a jármű, a vezető számít
A bónusz osztályokhoz tartozó díjak viszont arányosak a tényleges kockázattal - mondta Flamich Gábor, a Signal Iduna főosztályvezetője. "Nézzünk erre egy konkrét példát. Nem azonos a kockázat két B8-as kategóriában lévő ügyfél esetén, ha az egyikük B10-ből károkozás miatt esett vissza B8-ba, míg a másik A0-ból fokozatosan érdemelte ki a B8 kategóriát. Ezért vezették be a biztosítók a károkozói pótdíjat" - magyarázza a szakember.
A biztosítóknak nagyon nehéz pontosan lekövetni a kockázattal arányos díjszükségletet. Sok próbálkozás van a piacon. Ezekből azt látni, hogy a fókusz egyre inkább eltolódik a jármű paraméterei felől a használók paraméterei felé. Megfigyelhető, hogy az üzembentartó/tulajdonos paraméterei mellett megjelentek a vezető személy paraméterei is a tarifákban - mondja Flamich.
Az Uniqa és a Signal is alkalmazza a károkozói pótdíjat. Az Uniqánál egyetlen kötelezős káresemény az elmúlt három évben megduplázza a biztosítási díjat, aki pedig kettő vagy több kárt csinált, annak háromszoros díjat kell fizetnie. A Signalnál jelenleg 65 százalékkal nő a díj, ha három éven belül kárkifizetésre került sor.
Lapátra kerülnek a dodzsemezők
Vannak biztosítók, amelyeknél kisebb ez a szorzó, a K&H például csak 10-25 százalékkal növeli meg a hibázó autósok díját, ha az elmúlt évben kárt okoztak, ami szerény mérték ahhoz képest, hogy az Allianznál például egyetlen kár három éven belül 29 százalékos áremeléssel kár, két kár után pedig a háromszorosára, három vagy több kár után az ötszörösére ugrik a díj.
A legtöbb biztosítónál e között a két érték között alakul a pótdíjazás. Az Aegonnál is három évet vesznek figyelembe, aki hibázott, annak a másfélszeresére nő a díja. Az Unionnál 35 százalék a pótdíj mértéke, és szintén 3 év számít. A Groupamánál a bónusz-fokozattól függ a károkozói szorzó, a legmagasabb bónuszfokozatban 24,9 százalék, a malusos ügyfeleknek (M1-M4) kétszeres díjat kell fizetniük, ha három éven belül okoztak kárt.
Az díjszabások alapján egyértelműnek tűnik: az elmúlt években kárt okozó ügyfelek nem kellenek a biztosítóknak. Azokat az ügyfeleket, akik sok kárt okoztak az elmúlt években, egyébként is lapátra tehetik a cégek, felmondhatják a szerződésüket. A biztosítók saját bevallásuk szerint ritkán ugyan, de élnek ezzel a lehetőséggel, az Union például évente 10-20 ügyfelétől köszön el így, de a többi cégnél is van erre példa. Azok az ügyfelek, akik kétszer-háromszor is kárt okoztak néhány éven belül, új indexdíj helyett évfordulóra általában felmondó levelet kapnak.
Muszáj befogadni a rossz ügyfelet
Ez érthető is a jegybank statisztikái alapján, amelyek szerint az egy-egy káreseményre jutó kárérték egyre magasabb, 2018-ban már meghaladta az 509 ezer forintot, ami történelmi csúcs. Egy olyan ügyfélnél, aki az elmúlt két-három évben két-három kárt okozott, nagy a kockázat, hogy a következő években is karambolozik majd, így a biztosítása nagyon magas tarifa mellett is veszteséget eredményez.
A biztosítójuktól elküldött autósok kénytelenek másik szolgáltatót keresni, az ajánlatukat pedig a kgfb-ről szóló törvény alapján el kell fogadnia az új biztosítónak. Kötelező biztosítás nélkül nem maradhat egyetlen gépjármű sem, akkor sem, ha a tulajdonosa vagy használója úgy közlekedik, mintha dodzsemet vezetne a vurstliban. A rossz ügyfélért pedig nem lelkesedik a konkurencia. Mivel direktben elküldeni nem lehet, indirekt módon próbálják elijeszteni, például azzal, hogy igyekeznek felsrófolni a díját jó magasra, hátha másik céget választ.
A jegybank adatai alapján több százezer személyautós lehet most, aki a biztosítóknál károkozói pótdíjjal számolhat. 2018 végén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint több mint 5,26 millió járműnek volt kgfb-szerződése, ebből 3,6 millió volt a személyautó. Utóbbiaknál a kárgyakoriság 3,26 százalékos volt, ami nem számít magasnak. 2018-ban ez alapján körülbelül 117 ezer személyautós kgfb-s kár volt. 2017-ben szintén 117 ezer, 2016-ban 114 ezer volt a károk száma. Lehetnek persze ezek között olyan autósok is, akik többször is hibáztak, ez alapján, ez alapján 300-350 ezer autóst is érinthet a büntetőszorzó.
forrás: napi.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban bármikor kiszámolhatja az elérhető biztosítók aktuális kgfb ajánlatait, és néhány kattintással meg is kötheti a kívánt biztosítást. Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Robotok álltak munkába a legnagyobb magyar biztosítónál, 12-szer gyorsabbak az embernél
2020 január 24.
Kategória:
Általános
Robotok álltak munkába a legnagyobb magyar biztosítónál, 12-szer gyorsabbak az embernél
A legnagyobb hazai nem-élet biztosítónál, vagyis az Allianznál már a mindennapok része, hogy az alkalmazottak robotokkal dolgoznak együtt, akik pontosan ugyanazt csinálják, mint amit ők. Amit az ember 4 perc alatt végez el, azt a robot 20 másodperc alatt befejezi, és az alkalmazottak ezt ma már el is fogadják. Ugyanakkor a biztosító digitalizációs startégiája nem csak erről szól: az elektronikus termékcsaládok kialakítása, a kárrendezés és a kárbejelentés digitalizációja, a papírmentesítés, a kiberbiztonság megerősítése mind ide tartozik, ráadásul a világ egyre inkább elmozdul a belső hálózatok által uralt működésből a cloud alapú működés irányába - véli Végh István, az Allianz informatikáért felelős vezérigazgató-helyettese.
Hogy néz ki az Allianz digitalizációs stratégiája, melyek voltak az elmúlt időszak legfontosabb digitalizációs projektjei?
A digitalizációs stratégia egyik fő eleme a termék, ugyanis a biztosítók tradicionális, komplex megoldásait nagyon nehéz digitálisan kezelni. A mi esetünkben minden termékcsaládra vonatkozóan lehetőség van a klasszikus kommunikációs csatornákat előnyben részesítő termékverziók eladására, és emellett e-termékek is szerepelnek a repertoárunkban, amelyek kifejezetten a digitális értékesítést és kiszolgálást könnyítik meg. Ezek tipikusan egyszerűbb felépítésűek, kizárólag a digitális kommunikációt engedik szerződéses feltétel szintjén is az ügyfeleknek. A digitalizáció fontos alapfeltétele a technológiai háttér megléte: ebbe beletartoznak az értékesítési felületek, az ügyfélportál felületek és funkciók, a webservice-ek, a munkafolyamat-vezérlő rendszerek, de ide sorolhatjuk a dokumentumkiküldést és tárolást is. Mi jó pár évvel korábban teljes mértékben eltüntettük a papírt a belső folyamatainkból: vagy áttereltük a csatornákat a digitális irányba, ahol a kommunikáció már alapjaitól digitális; vagy pedig, ami mégis papír alapon érkezik hozzánk, azt teljes egészében digitalizálja egy partnerünk, majd így kerül a belső feldolgozási folyamatba. A stratégia fontos része, hogy a digitális kiszolgálás a GDPR-nak és az IT-biztonsági szabályoknak is megfeleljen, biztosítani kell az ügyféladatok védelmét, a dokumentumok integritásvédelmét, főleg ha arra gondolunk, hogy a világ egyre inkább elmozdul a belső hálózatok által uralt működésből a cloud alapú működés irányába.
Milyen technológiákat alkalmaznak a digitalizációban?
A kiszervezett tevékenység jelen pillanatban még a szkennelésen alapul, de a partner ezentúl már elsőszintű adatfeldolgozást is végez. A papírról kinyerhető adatokat rögzítik, és ha ezek értékelhető adatokat tartalmaznak, azokat a robotok nagyon szépen fel tudják dolgozni, nem kell hozzá manuális interakció.
Az elmúlt két évben mintegy félmillió anyagot kapott meg a nálunk dolgozó hat robotfej, melyek átlagosan 70 százalékos feldolgozási sikerarányt értek el.
A teljes tranzakciós volumenünk éves szinten megközelítőleg 1,5 millió, vagyis a robotokat még jobban is kihasználhatnánk. Ezért elkezdtünk egy nagyon mély analízist annak érdekében, hogy kiderítsük, miért áll meg ott, ahol elvileg még tudna működni. Nagyon érdekes felfedezéseket tettünk, mert volt, ahol a mi belső szabályrendszereink voltak olyan rosszul beállítva, hogy a robot nem tudta elvégezni a munkát. Egy ember nemes egyszerűséggel átlépte volna ezt a pontot, de egy kódolt robot erre nem képes. Voltak továbbá olyan pontok is, ahol a robot szabályai voltak helytelenül megfogalmazva. Ahogy az üzlet változik, a belső folyamatainkat és a saját működési szabályainkat is rendre felül kell vizsgálni. Ennek eredményeként azt várom, hogy egy éven belül megduplázzuk ezt a feldolgozási volument.
Néhány évvel ezelőtt a robottechnológia még olyan drága volt, hogy sok területen egyszerűen nem érte meg kiváltani vele az emberi munkaerőt. Most hol tartunk ebben?
A technológia valóban nem olcsó, de messze nem olyan drága, mint például a mesterséges intelligencia alkalmazása. Mi a robotot nem tiszta adatok feldolgozására akartuk használni. Amikor egy szabad szöveg alapján azt vártuk, hogy a robot találja meg, mit kellene megcsinálnia, a tapasztalatok alapján nem működött. Nálunk az ügyfélküldemények egy jelentős része nem sztenderd. Nagyon drága lett volna megtanítani a robotot arra, hogy ezeket képes legyen értelmezni, és nagyon drága lett volna ellenőrizni, hogy a feladatot, amit a maga tudása alapján feltételezett, valóban helyesen választotta-e ki. Ehelyett megmondjuk a robotnak, hogy mit csináljon meg.
Megkapja az adatokat, lépked a feldolgozó rendszerek képernyői között, végezze el a tranzakciót részben vagy egészében, ha levelet kell kiküldeni, indítsa el a folyamatot. Azt csinálja, mint amit az ember.
A mostani fázisban ezt fejlesztjük tovább az elmúlt közel másfél év tapasztalatai alapján.
Melyek a robotok legnagyobb előnyei?
Amíg egy embernek egy adott típusú változásjelentés feldolgozása példaként megközelítőleg 4 perces feladat, ez a robotnak nagyjából 20 másodpercet vesz igénybe. A másik előnye, hogy nem 8 órában dolgozik, hanem 0-24-ben. A robotjainkat a korábbi csúcsterhelésre optimalizálva vettük meg: a hat robotfej helyett a mostani optimalizáció mellett kettő is bőven elég lenne. A kompozit motorbiztosítóknál az éves csúcsidőszak az év utolsó negyedéve a mai napig. Abban az időszakban a feldolgozandó volumen nagyjából a háromszorosa a megszokottnak, mi a csúcsra lőttünk, ez volt a tanulópénz, most megpróbáljuk munkával ellátni a robotokat.
A csúcsidőszakokat hogyan kezelik a biztosítók, ilyenkor kiszervezik a munkát, felvesznek diákokat?
Ezeknek a feladatoknak egy része viszonylag könnyen megtanulható, de a tapasztalatok vegyesek. Ahhoz, hogy betanítsuk az új kollégákat a csúcsterheléses időszakra, fel kell venni őket szeptemberben, de a normál fluktuáció következtében egy részük hamar elhagyja a vállalatot, míg a diákok esetében pontosan erre az időszakra esik a vizsgaidőszak is, ami szintén korlátozza a rendelkezésre állást. Korábban irattárazásra, kampányhívások kezelésére és más nagyon egyszerű feladatokra vettük fel a diákokat, de ezek a feladatok jelentős része az iratkezelés kiszervezésével megszűnt, a tranzakció-feldolgozáshoz pedig mélyebb üzleti tudásra van szükség. Miután a kollégák jelentős része teljesítménybérben dolgozik, nem ütközött nagy ellenállásba, hogy túlórával oldjuk meg a feladatot: ebben az időszakban sokan simán keresnek meg a havi átlagot jelentősen meghaladó bért. Ezzel párhuzamosan jelentek meg nálunk a robotok, melyek ezeken a területeken szép eredményeket értek el. Ezzel a két hatással elég jól tudtuk kompenzálni a csúcsterhelést. Ettől függetlenül továbbra is alkalmazunk ideiglenes munkaerőt, és el kell mondjam, hogy nagyon ügyes és használható munkatársakra is sikerült szert tennünk ebből a körből.
Az alkalmazottak hogyan viszonyulnak a robotokhoz?
Az elején a robotok bevezetésének és optimalizációjának belső támogatottsága elég csekély volt, de mára elfogadták őket. Mi azt mondtuk, hogy innentől kezdve, ha a robot megcsinál egy feladatot, akkor is fizetünk az alkalmazottnak, például a feltöltési feladatokért is. Azok az esetek, amiket a robot valamiért visszadob, komplexebbek, ezért ezekre felemeltük a benchmark-értéket. Nyilván a robotok miatt voltak negatív létszámbeli hatások rövidtávon, ami fájdalmas, de ez a szervezetben hosszú távon nem okozott tartós hatást.
A digitalizáció mekkora költségcsökkentést jelent a cégnek, ezt hogyan lehet mérni?
2019-ben a digitalizált forgalom, beleértve az e-maileket, a portálforgalmat, az elektronikus küldeményeket, az sms kommunikációt, nagyjából a teljes forgalom 80 százalékát tette ki, papír alapon a maradék megközelítőleg 20 százalék zajlott. Az operációs költségek megoszlását tekintve viszont a működési költségeinknek már több mint a 40 százaléka kapcsolódik papírhoz. Sajnos a papíralapú működéshez kapcsolódó költségek folyamatos emelkedése a digitalizáció eredményének egy részét felemészti. Magyarországon sajnos az a tendencia, hogy a papíralapú kiszolgáláshoz kapcsolódó, részben monopol szolgáltatói kör üzleti volumene csökken, ezzel szemben folyamatosan emelkednek a költségek a bevételi célok teljesítése érdekében. Ezen kívül a digitalizációból fakadó költségmegtakarításból tudtuk fedezni a jelentős béremelkedést.
További ráfordítást indukál, hogy beruházás nélkül nincs digitalizáció. De úgy gondolom, ha valaki tudatosan halad előre, akkor nem lineárisan, hanem exponenciálisan tudja csökkenteni a költségeit.
Honnan jönnek az új ötletek, insurtech fejlesztések egy nagy hagyományos biztosítónál? Csoportszintről kapják a támogatást vagy inkább magyar cégekkel dolgoznak?
A régióban egy nagyon határozott egységesítési stratégiát követünk, elmozdultunk abba az irányba, hogy a csoport kész eszközöket ad a lokális vállalatoknak. Tapasztalataim alapján korábban megközelítőleg 80-20 százalékos arányban lehetett azt mondani, hogy lokális/csoportszintű fejlesztések zajlanak, ez az arány most megfordult. Az a megfigyelésem, hogy a biztosítók nagyon tradicionálisak és prudens működési modellt követnek, ha összehasonlítom a bankokkal, itt kevesebb az innováció. A biztosítás egy hosszú, tartós ügyfélkapcsolat. Nem az a jellemző, hogy az ügyféllel minden hónapban akár többször kapcsolatba kerülünk, hanem csak akkor, amikor megkötik a biztosítást, és amikor káruk van. Ebből a szempontból a biztosítói üzletmenet egy lassabb üzletmenet, a biztosítók innovációs affinitása is lassabb. Ez nemcsak Magyarországon van így, hanem az egész világon is igaz. Az Allianz sok szempontból piacvezető Magyarországon a digitalizációban, de ha összehasonlítom egy fintech vagy egy telekommunikációs céggel, ahhoz képest mi egy tartályhajó vagyunk. Ennek megfelelően ugyan magabiztosan megyünk előre, de az innovációs képességünk jóval lassabb. Ugyanakkor, ha van egy kialakult megoldás, ami jól használható, arra vevő a biztosítói kör. A jövőben ez mindenképpen változni fog véleményem szerint, ebben az iparágban is gyorsulást várok az innovatív megoldások keresése és bevezetése terén.
Mely területeken működik a távoli kárfelmérés szolgáltatás?
A folyamatot októberben élesítettük, nagyjából november eleje óta működik konszolidáltan. Ez egy teljesen új technológia, melyet az egész kárrendezési üzletmenetben, a szakértői munkában is be kellett vezetni. Három területen használjuk: a lakossági vagyon, illetve a lakossági gfb és casco biztosításoknál. Jelenleg az elvégzett szemlék kétharmada a lakossági vagyonbiztosítási károkhoz kapcsolódik. Ez nem okozott meglepetést, mert itt egyrészt kisebb kárösszegek jellemzők, nagy a tranzakciószám, és a motor-kárrendezés jelentős része javítói körhöz kapcsolódik. Ezekben az esetekben a javítók gyakran maguk végzik el a kárfelmérést. Az összes alkalmas kárnak jelen pillanatban megközelítőleg 10 százaléka zajlik távoli kárfelméréssel, ami kezdő aránynak nem rossz, de minimum az arány duplázását várom ebben az évben.
Hogyan zajlik a távoli kárfelmérés folyamata?
Az ügyfél a kárbejelentési folyamat során a rendszer által vezérlet feltételek alapján kiválasztja ezt az innovatív megoldást és a számára alkalmas időpontot a szemléhez. Ezt követően kiküldünk neki egy linket, ami temporálisan letölt egy kisebb alkalmazást. Amikor az előre egyeztetett időpontban elindul a szemle, onnantól kezdve a károsult mobil eszközén futó alkalmazás segítségével a szakértő élőben látja a helyszínt, és tud fix képeket rögzíteni, melyek a rendszerben tárolódnak. A munkatársunk a szemle alapján el tudja végezni az automata kalkulációt. Az alkalmazással sikeresen rendezett károk száma már ezer felett van. Mivel a kár bekövetkezése után nagyon gyorsan ott vagyunk az ügyfélnél, nem kell kimenni, akár másnap el lehet végezni a szemlét, ráadásul a hagyományos kárrendezéshez viszonyítva lényegesen magasabb az egyezségi arányunk is. Az első tapasztalatok nagyon jók, tanulunk belőlük, és a motor-üzletág esetében abban látjuk a további potenciált, ha a nem szerződött javítói oldal is bekapcsolódik ebbe a folyamatba.
A kék-sárga baleseti bejelentő lapnak is van már digitális verziója, mennyien használják ezt, és milyenek a visszajelzések ezzel kapcsolatban?
A letöltési arány nagyon jó, viszont a használati arány tekintetében még bőven van fejlődési lehetőség. Úgy gondolom, hogy ennek két oka van. Az egyik, hogy motor-kárrendezéshez kapcsolódik, és ott nagyon sok esetben a szervizek indítják a kárbejelentést. Benne van az is, hogy hiába tölti le 200 ezer ember, a baleseti kárgyakoriság relatív alacsony, így évek kellenek, amíg ez felfut.
Mindezekkel együtt az ügyféltapasztaltok kedvezőek, a MABISZ koordinációja mellett már ebben az évben további, a használatot jelentősen könnyítő fejlesztési javaslatok vannak napirenden.
forrás: portfolio.hu