Nagyszabású programok indultak a magyar lakosság pénzügyi oktatására

Egyre több pénzt tesznek félre a magyar emberek és egyre több biztosítást kötnek. Főleg a nyugdíjbiztosítások és az egészségbiztosítások pörögnek, valamint a kgfb-termékek díjbevétele is robusztusan növekszik – hangzott el mindez a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) mai konferenciáján. Mind e szervezet, mind a MABISZ, mind pedig az MNB stratégiai prioritásnak tartja a magyar lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztését, ezt a célkitűzéseket most már tankönyvek és tájékoztató füzetek is segítik, de hamarosan az alaptanterv része is lehet a pénzügyi oktatás.

Sebestyén László, az FBAMSZ elnöke a következő fontosabb gondolatokat osztotta meg a konferencián:

• Minél nagyobb a pénzügyi tudatosság, annál nagyobb szeletet szakít ki a biztosítás a nemzeti össztermékből. Magyarországon a Casco-penetráció 20% körül mozog, ez 30 év alatt szinte semmit nem változott. Annak érdekében, hogy a penetráció növekedjen, az oktatásra rendkívül nagy hangsúlyt kell fektetni.
• A biztosítási alkuszok és többes ügynökök az új szerzések darabszámának 45%-át adják már az MNB adatai szerint. Csak tavaly 2,15 millió biztosítási szerződést adtak el. Az FBAMSZ-tagok az összes biztosítási szerződés 21%-át kezelik Magyarországon.
• Az FBAMSZ alapszabályába is bekerült 2016-ban az, hogy a nyilvánosság edukációja és tájékoztatása is a szervezet célja. Az MNB támogatásával több mint 30 animatic készült, melynek célja az oktatás, valamint külön microsite-ot és „kabalát” is létrehoztak Füge néven.
• Az edukáció egyébként összefügg a kormány abbéli statégiájával, hogy 2023-ig elmélyítsék a lakosság pénzügyi ismereteit.

Hergár Eszter, az MNB társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója az MNB pénzügyi edukációs programjáról beszélt:

• 2014-ben hirdette meg az MNB a társadalmi felelősségvállalási programját, melynek kiemelt célja volt a lakosság pénzügyi tudatosságának növelése. Létrehoztak egy pénzügyi navigátor tájékoztatófüzet-sorozatot, ezek többek közt a bankoknál is elérhetők, de készítettek tankönyveket is.
• Új mobilalkalmazásokat is fejlesztettek: ilyen például a családi költségvetési kalkulátor, a számlaválasztó program, a betétválasztó és a hitelkalkulátor, a betétkalkulátor, hitel- és lízingválasztó, vagy az országos ATM-kereső.
• Országos pénzügyi tanácsadó hálózatot hoztak létre. Itt minden tanácsadás ingyenes és elfogulatlan, nem értékesítenek semmit. Tavaly több mint 21 ezer ügyfélmegkereséssel számolhatott a tanácsadórendszer.
• Hátrányos helyzetű fogyasztóknak a kormányhivatallal együttműködve előre meghatározott falvakba kimennek buszokkal és ingyenes pénzügyi tanácsadást végeznek. Eddig ez Borsod megyében működik, kísérleti jelleggel. A legtöbb probléma egyébként a tájékoztatások értelmezésével van, az MNB arra buzdít minden szolgáltatót, hogy fogalmazzon érthetően.
• Az MNB reméli, hogy az új nemzeti alaptanterv kiemelten kezeli majd a pénzügyi és gazdasági alapismereteket. Az MNB tankönyvei körülbelül 400 ezer diákhoz érnek el. Tavaly ez a szám még csak 210 ezer volt.

Almássy Gabriella, az Union Biztosító igazgatósági tagja a MABISZ statisztikáiról és terveiről beszélt:

• A háztartások pénzügyi vagyona növekszik, 5%-kal nőtt az idei év első negyedévében. A legnagyobb növekedést az állampapírok produkálták, de enyhén nőttek a nyugdíjpénztári és életbiztosítási díjtartalékok is. A kötvénypiac robusztus növekedését elsősorban a MÁP+-nak lehet köszönni. 1400 milliárd forintnyi MÁP+-t jegyzett eddig a magyar lakosság.
• A biztosítási piac díjbevétele 12,3%-ot növekedett, 592 milliárd forinttal 2019 Q2-ben, a növekedés oroszlánrészét a nem-életbiztosítások adták.
• A növekedési potenciál jelenleg az edukációban, a nyugdíjbiztosításban és az olyan újfajta biztosításokban, mint a cyberbiztosítás van.
• 20% fölötti növekedést tudott produkálni az utóbbi egy évben a nyugdíjbiztosítás díjbevételi szempontból mind a befektetési egységekhez kötött (UL), mind pedig a vegyes termékek esetén.
• A nyugdíjbiztosítások szerződésszáma 19,7%-ot nőtt 2019 Q2-ben, míg az önkéntes nyugdíjpénztáraknál 1,5% taglétszám-csökkenés volt megfigyelhető. A befizetések a nyugdíjbiztosításnál 21,6%-ot növekedtek, míg a nyugdíjpénztárnál 7,5% csökkenés volt tapasztalható.
• Nem-életbiztosítási termékeknél a kgfb-nél volt a legnagyobb növekedés, 31,7%, ez részben az adózási változásoknak köszönhető. Egyébként minden nem-élet termékkategória 10% fölötti növekedést produkált.
• A MABISZ stratégiai priorításai jelenleg az EU-s szabályozásokra való felkészülés, a nyugdíjbiztosítások jelentőségének növelése, az egészségbiztosítás, a pénzügyi tudatosság növelése és a digitalizációs felkészülés.

Sz. Pap Judit MNB tanácsadó egy 2018-as felmérés fontosabb eredményeit ismertette:

• 29 országból 22. lett Magyarország a pénzügyi tudatosságról készült nemzetközi felmérésen, de egyes alkategóriákon belül (pl. családi költségvetést készítők aránya és a rendszeres megtakarítás) Magyarország az utolsó lett.
• A magyar jövedelembővülés sokkal inkább a fogyasztás növelésére ment el, ezért szinte semmivel nem kevésbé sérülékenyek a magyar háztartások, mint 2010-ben.

forrás: portfolio.hu

Vége a nyárnak, jönnek a betörők

A nyaralóövezetek fokozatos elnéptelenedése jelentősen növeli mind a betörések, mind a meghibásodások által okozott károk kockázatát. Az alkuszok arra figyelmeztetnek, hogy célszerű minél előbb nyaralóbiztosítást kötni.

A kiürülő nyaralóterületeken nem csupán a betörések esélye nő meg, hanem az olyan károké is, amelyekről a tulajdonos nem szerez időben tudomást, ez pedig jelentősen emelheti a károk összegét – mondta Baksa Melinda, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) elnökségi tagja. Egy csőtörés során például az akár hetekig tartó eláztatás mellett az elfolyt víz díja is komoly tétel lehet. A vihar által megbontott tetőn elázó lakásban szintén további jelentős járulékos károk keletkezhetnek, de egy hosszabb időszakra beköltöző betörő is jócskán növelheti a helyreállítás költségeit.

A károkra fedezetet kínáló nyaralóbiztosítások kötési folyamatát célszerű mielőbb megkezdeni, mivel a biztosítóknak 15 nap áll a rendelkezésükre, hogy eldöntsék, szerződnek-e az adott ingatlan védelmére – hangsúlyozta a szakember.

Magasabb díjak

A nyaralókhoz kapcsolódó magasabb kockázat magasabb biztosítási díjakkal is jár: a nem állandóan lakott ingatlanok biztosítási védelméért a biztosítók többsége 30 és 100 százalék közötti pótdíjat számít fel. Egy siófoki 100 négyzetméteres ingatlan esetében például – átlagos paraméterek mellett – 22 ezer forinttól indul a lakásbiztosítások díja. Ha ugyanezt az épületet nyaralóként használják, hasonló biztosítást 33 ezer forinttól lehet találni. Az egyes biztosítók díjai biztosítótól, fedezeti körtől és limitektől függően ennek akár 3-4-szeresére is rúghatnak.

Nem érdemes trükközni

Egy ingatlan általában akkor tekinthető lakottnak a biztosítási feltételek szerint, ha abban legalább 180 napot életvitelszerűen ott tartózkodik valaki. Hiába jelentkezik be egy családtag állandó lakosnak, hogy ezáltal alacsonyabb díjon lehessen szerződést kötni: ha a kárfelmérés során a biztosító – például a közműszámlákból – bizonyítani tudja, hogy az adott lakóházat valójában nyaralóként használják, akár a teljes kárösszeget visszatarthatja.

Kármegelőzés – minimális védelmi szint

ovábbi fontos követelmény a szerződéshez tartozó betörésvédelmi szabályok betartása. A biztosító a feltételek között részletesen meghatározza a nyílászárók minimális védelmi szintjét. Például a közönséges lakat alkalmazását általában nem tekintik elégséges védelemnek, csupán a MABISZ által minősített biztonsági lakatot és lakatpántot fogadják el. Egyes biztosítók többféle védelmi szintet is meghatároznak, és az egyes szintekhez különböző maximális térítési limiteket határoznak meg. Minimális védelmi szint alatt betörés esetén a biztosító visszautasíthatja a kártérítési igény ingóságokra vonatkozó részét.

Nyaralók esetében a biztosítók általában kizárják kiemelt értékek (műtárgyak, ékszerek) fedezetét, és külterületen fekvő ingatlanok esetében jelentősen korlátozhatják az általános ingóságok biztosítását is.

Magyarországon a lakásbiztosításoknak mintegy 10 százalékát kötik nem állandóan lakott ingatlanra. A nyaralók egy része eleve nem biztosítható, az ártéren található épületekre például a biztosítók eleve nem vállalnak fedezetet.

forrás: azenpenzem.hu

CLB TIPP: Ne hagyja védelem nélkül lakását, kössön lakásbiztosítást weboldalunkon pár kattintással! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Több milliárdos kárt okoztak az idei nyári viharok

Az idei viharszezon biztosítási szempontból belesimul az elmúlt évek átlagába, nem számít kiemelkedőnek. Ugyanakkor a villámcsapások másodlagos hatásai nyomán okozott károkra egyre többet fizetnek ki a biztosítók - állapítja meg a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) a közleménye.

Az idei nyári viharmérleg első összesítése szerint több mint 4,1 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók a május elseje és augusztus 31 közötti időszakban.
A társaságokhoz ebben a periódusban közel százezer bejelentés érkezett egyéni és társasházak részéről vihar, felhőszakadás, jégverés, tetőbeázás címén, harmadával több, mint tavaly. (Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben, stb. keletkezett rongálódások.)

Az adatok alapján ebben az évtizedben továbbra is a 2010-es nyári időszak volt a katasztrófákkal legerősebben sújtott, amikor május-augusztusi időszakban 312 ezer kárbejelentésre, 30 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók. Igaz, akkor nagyobb árvizek is voltak az országban. Az elmúlt tíz évben összesen egy és negyedmillió kárt regisztráltak a társaságok, több mint 86 milliárd forint értékben.
Idén a legtöbb bejelentés június elején és végén, valamint a július végi viharokat követően futott be, elsősorban Budapestről, valamint Baranya, Borsod és Szabolcs megyékből. Az okok között az átlagosnál többször szerepelt a felhőszakadás, ami például Fejér megyében milliós nagyságrendű egyedi kárt is okozott.

Egyre több gondot jelentenek a villámcsapások, amelyek külön tételt képeznek és 2010 óta több mint harmadannyival terhelték meg a társaságok kárráfordítási összegeit, mint a viharok. Igaz, ezeket a károkat a MABISZ nem szezonális jelleggel, hanem éves szinten összesíti. Tavaly egész évben közel két és félezer elsődleges és majdnem 35 ezer másodlagos hatás nyomán 3,3 milliárd forintot térítettek meg ügyfeleiknek a társaságok, idén az első nyolc hónap után közel kétmilliárdnál tartanak. Baranya megyében például egy nagyösszegű villámcsapáskár utáni kifizetés megközelítette a 2,4 millió forintot.

Mint az adatokból is kitűnik, egyre több a villámcsapások másodlagos, indukciós hatása miatt bekövetkezett káresemény, amikor a közelben lesújtó villám számítástechnikai és szórakoztató elektronikus eszközöket vagy háztartási készülékeket tesz tönkre. Ennek oka az is, hogy a korszerű, integrált áramköröket tartalmazó műszaki berendezések jobban ki vannak téve a villámok hatásának, így a hálózatokon keresztül beérkező túlfeszültség gyakrabban okozza a meghibásodásukat, mint a korábban használt, hasonló berendezések esetében.
Ezzel kapcsolatban a biztosítók szövetsége arra hívja fel a figyelmet, hogy az ilyen károk mérséklésére a megelőző villámvédelmi intézkedéseket (villámvédelmi és/vagy túlfeszültség-védelmi rendszer) és a biztosítást egymással kombinálva célszerű alkalmazni. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Magyar Biztosítók Szövetsége konkrét ajánlásokat is kidolgozott a villám- és túlfeszültség okozta károk megelőzésére és csökkentésére.

Az éves adatok kapcsán még néhány dolgot mindenképpen érdemes megemlíteni: így például azt, hogy minden nagyobb lakáskorszerűsítés után érdemes felülvizsgálni a biztosításunkat, nem lettünk-e alulbiztosítottak.
Azaz a szerződéses összegünk elegendő lehet-e a helyreállításra avagy ingóságaink pótlására egy nagyobb kár bekövetkezése esetén. A felülvizsgálat során érdemes azt is ellenőrizni, hogy valóban kiterjed-e minden vagyontárgyunkra a biztosítás, esetleg újabb fedezettel/fedezetekkel kell-e bővíteni a szerződésünket a megváltozott kockázati igény miatt.

A biztosítói adatokhoz hozzátartozik az is, hogy a valóságban ezen összegeknél is jóval több kárt okozhatott a viharszezon a lakosságnak,hiszen nagyjából minden negyedik ingatlan nem rendelkezik biztosítással. Holott az erős piaci versenynek köszönhetően tizenhárom társaság kínálja több tucat lakástermékét, amelyek közül az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek.

forrás: origo.hu

CLB TIPP: Ne bízza a véletlenre otthona biztonságát! Kalkulátorunkban percek alatt személyre szabott ajánlatot kaphat számos biztosítótól, melyek közül ugyanilyen egyszerűen meg is kötheti a saját igényeinek tetszőt: Lakásbiztosítás ajánlatok >>

Ha magától is megy, akkor az már nem bicikli

Jó, ha pontosan tudja a közlekedő, hogy elektromos kerékpáron vagy robogón ül, az utóbbihoz kell sisak, a jogosítvány és a kötelező biztosítás hiányáért is felelnie kell. A rend­őrök először jellemzően csak figyelmeztetnek a ,,helytelen besorolásért".

Néhány napja a Petőfi Sándor sugárúti kerékpárúton félelmetes tempóban és veszélyesen halkan előzött meg egy villanyrobogó, ketten ültek rajta, bukósisak nélkül. Rájuk még nem kötelező, hogy figyelmeztető hangot adjanak, miközben nagyon sokan nincsenek tisztában azzal, hogy biciklin vagy segédmotoros kerékpáron ülnek.

– Kerékpár olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet em­beri erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor se­­gíti, rajta a kerékpárt nem hajtó személy is szállítható erre alkalmas ülésen – válaszolta kérdésünkre Szabó Szilvia, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. Ami mellettem elszáguldott, az ekkora teljesítménnyel szinte biztosan nem a kerékpárok családjába tartozott.

Jó tudni, hogy az olyan járművek, amelyek pedálozás nélkül elindulnak, önerejükből, tekerés nélkül is képesek ha­­ladni, azok nem kerékpárok, tehát rendőri igazoltatáskor a sisak, a jogosítvány és a kötelező biztosítás hiányáért is felelnie kell a vezetőnek. Kü­­lön csavar, hogy ha az egyébként szabályos e-kerékpáron a vezető a motort is használja, akkor alkoholfogyasztás szempontjából motorosnak mi­nő­sül, vagyis – a biciklisekkel ellentétben – egy kortyot sem ihat.

Ennek ellenére sok kereskedésben úgy árulják a 250-300 wattos elektromos robogókat, hogy azok egyszerű kerékpárok, mivel teljesítményük nem haladja meg a 0,3 kW-ot. Ez tehát nem igaz, és akár nagyon sokba is kerülhet!

– Amennyiben rendőrök a közúti ellenőrzés során megállapítják, hogy az intézkedés alá vont jármű nem minősül ke­­rékpárnak, úgy erről szóban tájékoztatják a tulajdonost. Ezenkívül írásos figyelmeztetésben részesíthetik a vezetőt, amelyben pontosan megnevezik a KRESZ azon szakaszát, az 1. számú függelék II. részét, amely szerint a jármű nem kerékpár – részletezte a szóvivő.

Mivel az ilyen gépek jellemzően 30-45 km/órás sebességre képesek, támogatható, hogy csak sisakban vezethessék őket és legyen rajtuk érvényes biztosítás. Azt azért nem lehet állítani, hogy a szabályozás tökéletesen követte volna az elektromobilitás fejlődését – az e-rollerekkel Európa sem nagyon tud mit kezdeni –, mindenesetre a vékony kerék, és a kipufogó hiánya arra utal, egy elektromos kerékpáron ülünk, ám ha nincs rajta pedál, akkor a KRESZ szerint segédmotornak minősül.

Rákérdeztünk az elektromos rokkant kocsikra is. Kiderült, a mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló gépi mozgatású kerekes szék – ha sík úton önerejéből maximum 10 kilométer/óra sebességre képes – nem minősül járműnek. Szabó Szilvia hangsúlyozta, mielőtt valaki elektromos járművet vásárol, használatának szabályairól tájékozódjon a KRESZ-ből.

forrás: delmagyar.hu

CLB TIPP: Pár kattintással kiszámolhatja a biztosítók ajánlatait, és ugyanilyen könnyen meg is kötheti a kiválasztott biztosítást: KGFB kalkulátor >>