2018.04.16
Tragédia a magyar családoknál: így bukják otthonaikat, pénzüket is
Jelzáloghitelekkel rendelkező olvasóink bizonyára emlékeznek rá, hogy hitelük felvételekor lakásbiztosítás kötését is megkövetelte tőlük a hitelező bank. A biztosítás megkötésekor pedig felmerülhetett a kérdés, hogy mégis mekkora értékre kell kötni a biztosítást: újjáépítésire, forgalmira, vagy esetleg a bank felé fennálló tartozás értékére? Merthogy nagyon nem mindegy: egy rosszul megválasztott biztosítási összegen alapuló szerződés talán nem is nyújt valós védelmet. Ebben az esetbet pedig előfordulhat - legalábbis elviekben -, hogy egy tragédiát követően a hiteladós úgy marad ingatlan nélkül, hogy mellette még a banknak is milliókkal tartozik.
Lakásbiztosítással rendelkező olvasóink talán már találkoztak azzal a helyzettel, hogy a biztosító alacsonyabb - esetenként akár jelentősen alacsonyabb - összegre javasolja biztosítani az ingatlant annak piaci értékénél. Ez különösen akkor ütközhet ki, ha valaki közvetlenül egy ingatlan megvásárlását követően szeretne biztosítást kötni új szerzeményére, és azzal szembesül, hogy a biztosító kisebb értékre javasolja megkötni a szerződést annál, mint amennyit ő éppen kiadott az előző tulajdonosnak.
A helyzetet még bonyolultabbá teheti, ha az ingatlan megvásárlása jelzáloghitelből történt, hiszen ilyenkor már három, egymástól eltérő összegünk is lehet: egy, a biztosító által megállapított újjáépítési érték; egy, az adásvételben szereplő forgalmi érték; az adós bank felé fennálló tartozása. Adódik a kérdés, hogy melyikre kell megkötni a biztosítást?
Hiszen az én házam annál többet ér!
Új szerződéskötés esetén a biztosítók alapvetően az általuk kalkulált újjáépítési költségre tesznek ajánlatot. Tehát a biztosító - a birtokában lévő, ingatannal kapcsolatos adatok alapján - azt állapítja meg, hogy mennyibe kerülne az adott ingatlant újjáépíteni abban az esetben, ha az valamilyen okból kifolyólag megsemmisülne. Ez az összeg azonban lehet alacsonyabb az adott ingatlan forgalmi értékénél: tehát elképzelhető, hogy az ingatlan újjáépíthető 18 millió forintból, miközben eladható 20 millió forintért.
Ugyanakkor a biztosítási összeget az ügyfél határozza meg. Tehát ha úgy gondoljuk, hogy mi magasabb összegre szeretnénk biztosítani az ingatlanunkat, akkor ehhez minden jogunk megvan. Fontos tudni azonban, hogy egy bekövetkezett káresemény után a biztosítási szakértő az újjáépítési-helyreállítási munkálatok költségét fogja kiszámítani, tehát az esetek többségében nem érdemes a biztosító által felajánlottnál jelentősen magasabb összegre szerződnünk. (Természetesen lehetnek kivételes esetek, mondjuk ha különleges, az átlagnál jóval drágább burkolatokat használtunk a lakáson belül, hogy csak egy példát említsünk.)
Jön a bank
Ahogy fentebb már említettük, a jelzáloghitel fedezeteként szolgáló ingatlanok esetében a helyzet egy fokkal bonyolultabb, hiszen a hitelösszeg maximális értékét a forgalmi érték alapján számítják ki a hitelfelvétel során. Tehát elviekben elképzelhető, hogy egy ingatlan forgalmi értéke 20 millió forint, az újjáépítési 15, ám a hitelösszeg 16.
Ebben az elképzelt példában tehát előfordulhat, hogy az ügyfél megköt egy biztosítást az újjáépítési értékre, majd tragédia esetén elveszíti az otthonát, és még tartozik is a banknak.
Megkérdeztünk néhány bankot ezzel kapcsolatban, ugyanis kíváncsiak voltunk, hogy mekkora összegre kötelezik a finanszírozott ügyfeleiket a lakásbiztosítás megkötésének tekintetében. Az általunk megkérdezett bankok válaszaiból kiderül, hogy a fenti, elképzelt példánk elviekben csak a Raiffeisen Banknál fordulhat elő. Ők ugyanis megelégednek azzal, ha az ügyfél az újjáépítési értékre köti a lakásbiztosítását, így bizonyos esetekben előfordulhat, hogy az ügyfél hiteltartozása magasabb a biztosított összegnél.
Más bankok, mint például a Budapest Bank, a CIB Bank és az OTP Bank kikötik, hogy a biztosítás legalább a hitelösszeget - az OTP esetében a hitelösszeget és annak 1 éves járulékait - fedezze. Az általunk megkérdezett bankok közül ugyanakkor egyik sem várja el, hogy a forgalmi érték alapján kerüljön megkötésre a szerződés. Ez az ügyfél szempontjából pozitívum, hiszen így nem fordulhat elő olyan eset, hogy feleslegesen fizet magasabb díjat a biztosítónak.
Megkérdeztük a biztosítókat is ezzel kapcsolatban, nekik mi a tapasztalatuk ezen a téren. Többnyire azonban nem tudtak válaszolni erre a kérdésre, hiszen - ahogy már említettük -, végül az ügyfél dönt a szerződéses összegre vonatkozóan, de hogy saját elhatározásból dönt egy adott összeg mellett, vagy a bank kötelezi őt erre, azt nem tudni. Az egyetlen kivétel a Generali Biztosító: az ő tapasztalatuk viszont éppen az, hogy többnyire forgalmi értékre köttetnek a bankok biztosítást a hitelezett ügyfeleikkel.
Hány "rossz" szerződés lehet?
Szerettük volna megtudni, hogy hány olyan ügyfél lehet, akiknél előfordulhat, hogy nem a megfelelő összegre kötöttek lakásbiztosítást, és emiatt nem élveznek igazi védelmet az esetleges balesetek ellen. Ezt azonban nem sikerült megtudnunk.
"Amennyiben a szerződő elfogadja a biztosító ajánlott értékét, a biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot. Így túl-, vagy alulbiztosítottság kérdéséről csak akkor beszélhetünk, amikor a szerződő eltér az ajánlott értéktől. Így konkrét számadatok nincsenek, ezek mind egyedi élethelyzetek, csak egy esetleges kárnál merül fel ez a kérdés." - tudtuk meg például a K&H Biztosítótól, de lényegében ezt válaszolta a többi biztosító is.
Érdeklődtünk a bankoknál is: évente nagyjából hány olyan eset fordul elő, hogy egy megsemmisült ingatlan esetén a biztosítási összeg nem fedezi az adós bank felé fennálló tartozását. Pontos számokat azonban egyik bank sem árult el, ugyanakkor mindegyik azt válaszolta, hogy rendkívül kevés az ilyen esetek száma.
Hasonlóképpen nehéz megmondani, hogy mennyire "tartják karban" az ügyfelek az ilyen, hitel mellé kötött lakásbiztosításokat, illetve a meglévő, régi szerződések mekkora része lehet elavult.
"Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy ügyfeleink a hitel mellé kötött otthonbiztosítások esetében sok esetben nehezebben lépnek, ha a biztosítási szerződésük módosításáról, esetleg egy korszerűbb biztosításra váltásról van szó, hiszen ebben az esetben a bankintézetükkel is fel kell venniük a kapcsolatot, jelezniük feléjük a szerződésváltozást, az ezzel járó banki ügyintézés pedig megnövekedett banki adminisztrációs terhet jelenthet számukra. Arra vonatkozóan, hogy ügyfeleink jelenlegi otthonbiztosításainak mekkora része nincsen folyamatosan aktualizálva, jelenleg nincs rendelkezésünkre álló adat, mivel a szerződés módosítását, amennyiben azt az ingatlanban bekövetkezett változások indikálják, ügyfeleink kezdeményezésére végezzük el." - derült ki Deliága Judit, az Allianz Biztosító Lakossági vagyon termék- és portfoliómenedzsment csoportvezetőjétől.
Mi történik az ingatlan megsemmisülése esetén?
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy mi történik olyankor, ha megtörténik a legrosszabb, azaz megsemmisül az ingatlan. Mint kiderült, erre nincsen pontos válasz, többnyire a bank és az ügyfél megállapodásán múlik minden.
"Tapasztalataink szerint a banktól, az adóstól, az ingatlantól, valamint a bank és adós közötti üzleti viszonytól is függ a rendezés módja abban az esetben, ha az ingatlan megsemmisül. Egyes esetekben - mint zálogjogosult- a teljes kártérítési összegre a bank tart igény, miközben előfordul az is, hogy a bank lemond kedvezményezetti jogáról, és az ügyfélnek engedélyt ad a teljes szolgáltatási összeget felvételére, továbbá láttunk arra is példát, hogy a hitelező pénzintézet megosztva kéri az utalást maga (vélelmezhetően az aktuális tőkeösszeg erejéig) illetve az ügyfél felé." - tudtuk meg Tallárom Tamástól, a KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület kárigazgatójától. Ezzel megegyező válaszokat kaptunk az illetékesektől, azaz a bankoktól is, tehát erre a kérdésre nincsen egyértelmű válasz.
Összességében tehát elmondható, hogy a bankok által támasztott követelmények többnyire megóvják az adósokat attól, hogy túlságosan alacsony összegre kössenek biztosítást. Ugyanakkor láthattuk, hogy van olyan bank, amely az újjáépítési költségre kötött biztosítást is elfogadja, míg a Generali válaszából kiderül, hogy van amelyik a forgalmi értékre köttet biztosítást. Az előbbi veszélyes lehet, míg utóbbi esetben előfordulhat, hogy túlbiztosítottságra van kényszerítve az ügyfél. (Ha már túlbiztosítottság: társasházak esetében viszonylag gyakori, hogy a jelzáloghitel felvételekor az ügyfél lakásbiztosítást köt, pedig az ingatlant már védi egy társasházi biztosítás. Előfordulhat, hogy ezt teljesen feleslegesen teszi, ugyanis az általunk megkérdezett bankok közül az összes elfogadja a társasházi biztosítást, feltéve persze, ha az megfelel a pénzintézet által megkövetelt feltételeknek.)
Érdemes tehát tájékozódni a biztosítás megkötése előtt, a szerződést pedig csak azt követően aláírni, hogy már alaposan átolvastuk. Hiszen nyilvánvaló, hogy senki sem szeretne évekig, évtizedekig fizetni egy olyan biztosítást, amely baj esetén nem nyújt számára valós védelmet.
Forrás: www.penzcentrum.hu
Biztosítás fajta:
- Lakásbiztosítás
Kgfb: rossz hírt kaptak az autósok
2020 április 27.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Kgfb: rossz hírt kaptak az autósok
Hiába a gyér forgalom és a kevés baleset, a biztosítók nem csökkentik a kötelező díját.
A március közepén bevezetett kijárási korlátozások hatására Magyarországon is jelentősen csökkent az járműforgalom: a fővárosban például egyes időszakokban kevesebb mint harmadára esett vissza.
Így a balesetek száma és a biztosítók által fizetendő kártérítések összege is csökkent, ám nem várható, hogy a biztosítási díjak emiatt mérséklődni fognak - közölte a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).
A gyenge forint visszavág
"A csökkenő mértékű autóhasználat valóban kevesebb kárral jár, ugyanakkor a korlátozásokat várhatóan 1-2 hónapon belül feloldják, a gépjárműforgalom pedig egy ilyen döntés hatására várhatóan gyorsan visszaáll a korábbi szintre. A gépjárműbiztosítások díját éves időszakra állapítják meg a biztosítók, abban egy néhány hónapos időszakra megítélt komolyabb díjkedvezmény sem okoz jelentős, néhány százaléknál nagyobb eltérést" - magyarázza Cselovszki Zsolt, a FBAMSZ elnökségi tagja.
Bár a káresetek száma visszaesett, az egy kárra eső helyreállítási költségek az év eleje óta meredeken nőttek. A néhány hónappal korábban jellemzően 330 forint körül ingadozó euróárfolyam ma a 360-as szint környékén mozog, ami alaposan megdrágította a szállítási bizonytalanságok miatt amúgy is emelkedő árú importalkatrészeket. Emellett a legtöbb szakszervíz januárban kétszámjegyű óradíjemelést hajtott végre, ami szintén jelentősen hozzájárul a javítási költségek megugrásához.
A fenti okok miatt nem meglepő, hogy miután a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) éves átlagdíja az első negyedévben 60 ezer forint körül alakult, az áprilisban megkötött szerződések esetében sem történt visszaesés, sőt, néhány százalékkal tovább emelkedtek a díjak.
Kisebb lesz talán a díjemelés
"A koronavírus miatt időszakosan javuló kárhányad ugyanakkor ahhoz elegendő tartalékot biztosíthat a biztosítók számára, hogy az elmúlt évben lezajlott 15-20 százalékos díjemelkedéssel szemben idén alacsonyabb mértékű, 10 százalék körüli legyen a KGFB-díjak növekedése - teszi hozzá a FBAMSZ szakértője. - Ezzel a magyar KGFB-díjak szintje továbbra is a legkedvezőbbek között marad európai uniós összehasonlításban."
Bár a sajtóban számos hivatkozás található olyan külföldi példákra, hogy egyes biztosítók a kijárási korlátozások idején díjkedvezményt nyújtanak az autójukat nem használó ügyfelek számára, Magyarországon ilyen akciókra kevésbé lehet számítani. Egyrészt a gépjárműbiztosítások elenyésző részénél követhető nyomon a jármű tényleges használata, másrészt a kgfb esetében a szigorú törvényi szabályozás eleve nem tesz lehetővé esetleges időszakos díjvisszatérítéseket. Ilyen lépésről tehát legfeljebb a cascodíjak esetében dönthet marketingcélból egy-két biztosító, ám az ilyen akciók eleve csupán az autósok töredékét érinthetik, mivel jelenleg öt autóból mindössze egy rendelkezik élő cascoszerződéssel.
forrás: napi.hu
CLB TIPP: Hátha talál kedvezőbbet a piacon! Hasonlítsa össze az elérhető biztosítók kgfb ajánlatait évfordulója előtt nem kevesebb, mint 30 nappal és kösse meg az Önnek megfelelő biztosítást könnyedén, online! KGFB Kalkulátor >>
Május 15-ig lehet pályázni a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatásra
2020 április 20.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás
Május 15-ig lehet pályázni a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatásra
A mezőgazdasági biztosítási díjtámogatásra május 15-ig pályázhatnak a gazdálkodók, ezt követően június 9-ig a benyújtott kérelmek támogatási összege munkanaponként 1 százalékkal csökken – hívta fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).
A közlemény szerint már megnyílt az egységes kérelem (EK) kitöltési felülete, ezzel lehetővé vált a biztosítási díjtámogatás igénylése is. Az eddigi 30 százalék helyett idén már a 20 százalékot meghaladó mértékű hozamcsökkenést okozó éghajlati jelenségek esetén is segít a díjtámogatott biztosítás, illetve a támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 65 százaléka helyett annak 70 százalékára nőtt.
A támogatás forrásösszege 2018-tól 5 milliárd forint. Amennyiben az igények meghaladják a rendelkezésre álló keretet, a támogatási összeget arányosan csökkentik – tette hozzá a szakmai szervezet.
Kitértek arra is, hogy az egységes kárenyhítő alapból csak azok a termelők jogosultak a megítélt kárenyhítő juttatás teljes összegére, akik rendelkeznek a hozamérték legalább 50 százalékára vonatkozó mezőgazdasági biztosítási szerződéssel, amit díjtámogatott mezőgazdasági biztosítással is teljesíthetnek. Megfelelő biztosítás hiányában az egyébként járó kárenyhítő juttatásnak csak a felére jogosultak. A biztosítás hiányában nem kifizethető összeg 2018-ban közel 3 milliárd forintra rúgott az államkincstár és a Nébih adatai alapján.
forrás: agroinform.hu
CLB TIPP: Vállalati biztosításkötéshez kérjen ajánlatot oldalunkon: Vállalati biztosítás ajánlatkérés >>
Mi a helyzet a biztosításokkal a hitelmoratórium ideje alatt? - itt az MNB állásfoglalása
2020 április 01.
Kategória:
Általános
Mi a helyzet a biztosításokkal a hitelmoratórium ideje alatt? - itt az MNB állásfoglalása
Az MNB szerint a hitelmoratórium alatt is fizetni kell a hitelhez kapcsolódó biztosításokat. A Magyar Nemzeti Bank a Bankmonitor.hu-hoz küldött állásfoglalása szerint a hitelmoratórium kizárólag a hitelekre – pl. lakáshitel, személyi kölcsön, Babaváró hitel, áruhitel, hitelkártya, lízing – vonatkozik, így nem terjed ki a hitelhez kapcsolódó biztosítási szerződésekre. Ezért a hitelfedezeti biztosítások díját a hitelmoratórium alatt is tovább kell fizetni, máskülönben a biztosító felmondhatja a szerződést.
A Bankmonitor.hu szakértői azt tapasztalják, hogy a bankok különbözőképpen kezelik a hitelfedezeti biztosítás díjfizetését a hitelmoratórium ideje alatt. Van bank, amely szerint a fizetési halasztás ideje alatt is fizetni kell a biztosítás havi díját, míg másnál erre is vonatkozik a moratórium, miközben a biztosítás továbbra is él.
Mi szerepel a kormányrendeletben?
Erre nézve a moratóriumról szóló kormányrendeletben az olvasható, hogy „A szerződések teljesítési határidejének módosulása a szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket is módosítja, függetlenül attól, hogy a mellékkötelezettséget szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták a felek.” A kérdés ez alapján az, hogy a hitelfedezeti biztosítás vajon a szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségnek minősül-e?
Mit mond az MNB?
Az Magyar Nemzeti Bank hozzánk érkező állásfoglalása szerint a 47/2020. Kormányrendelet alapján a hitelmoratórium a hitelszerződésekre terjed ki, azaz a – hitelhez kapcsolódó – biztosítási szerződések alapján fizetendő kötelezettségekre nem vonatkozik. Tehát függetlenül attól, hogy a biztosítási szerződés alapján fizetendő összeget a hitelező szedi be (jellemzően csoportos hitelfedezeti biztosításnál), vagy a fogyasztó önállóan fizeti (pl. egyéni hitelfedezeti biztosítás) a moratórium alatt is szükséges megfizetni.
Az egyes biztosítási események a moratórium időszaka alatt is bekövetkezhetnek, így például a haláleseti kockázati biztosítási díjat már csak azért is indokolt és szükséges fizetni, mert a biztosítási szolgáltatás a teljes tőketartozásra kiterjed, az pedig attól függetlenül fennáll, hogy ténylegesen – a moratóriumra figyelemmel – történik-e törlesztés vagy sem. A biztosításoknál a továbbiakban is érvényes, hogy díjnemfizetés esetén a biztosító felmondhatja a szerződést.
Éppen ezért a Bankmonitor.hu szerint nagyon fontos, hogy az adósok a hitelmoratórium során is rendezzék a biztosítási díjaikat, és csak abban az esetben függesszék fel annak fizetését, ha a biztosítójuktól ezzel kapcsolatban kifejezetten azt a tájékoztatást kapták, hogy a szüneteltetés alatt is él a biztosítási szolgáltatásuk.
Mire jó a hitelfedezeti biztosítás?
A hitelfedezeti biztosítás lényege, hogy a biztosítótársaság részben vagy egészben kifizeti a hitelfelvevő terheit, amennyiben ő a hitel futamideje alatt elveszítené a munkáját vagy a keresőképességét, esetleg maradandó egészségkárosodást szenvedne, esetleg meghal. A haláleseti és egészségkárosodási térítés azt jelenti, hogy a biztosító az adós teljes fennálló tartozását rendezi a bank felé, míg átmeneti nehézségek (munkanélküliség, keresőképtelenség) esetén a havi törlesztőrészletek ideiglenes átvállalása történik.
forrás: profitline.hu
Most különösen fontos, hogy erre figyeljen az otthonában
2020 március 31.
Kategória:
Általános
Most különösen fontos, hogy erre figyeljen az otthonában
A koronavírus miatti veszélyhelyzet bevezetése óta szinte mindenki lényegesen több időt tölt otthonában. A balesetek 50 százaléka azonban a biztonságosnak gondolt háztartásokban történik – hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ). A balesetbiztosítások megkötése nem igényel személyes jelenlétet.
Bár az emberek többsége - gyermek és felnőtt egyaránt - otthon érzi magát a legnagyobb biztonságban, a biztosítók statisztikái évről évre arról tanúskodnak, hogy a balesetbiztosítási térítéseknek a felét otthoni balesetekre fizetik ki. A háztartási balesetek többsége esésből, zuhanásból adódik, de jelentős részarány képviselnek az égésből, vágásból, szúrásból származó sérülések is. A halálesetek alakulása is beszédes: míg közlekedési balesetben tavaly 530 személy vesztette életét, addig otthonukban három-négyszer annyian, több mint 1700-an szenvedtek végzetes balesetet.
Az otthon eltöltött idő megnövekedése növeli a háztartási balesetek kockázatát is. A családoktól különös figyelmet igényelnek a bezártság miatt a szokásosnál is aktívabb gyermekek, valamint az ilyenkor sorra kerülő nagytakarítások, kisebb-nagyobb átalakítások során fellépő problémák is. A balesetbiztosításon azért sem érdemes spórolni, mert az igen kedvező díjszinten megköthető: egy négytagú család már havi 5-6 ezer forintért is akár tízmilliós térítési fedezetet szerezhet. Ehhez az önkéntes vagy kényszerű karantén szabályait sem kell felrúgni: a balesetbiztosításokat számos alkuszcég távtanácsadás útján is meg tudja kötni ügyfeleinek.
Milyen a megfelelő balesetbiztosítás?
"Balesetbiztosítást igen eltérő térítési limitekkel lehet kötni. A megfelelő védelem alsó határának azt tekinthetjük, ha a haláleseti és a rokkantsági térítés szintje legalább 10 millió forint - magyarázza Sebestyén András, a FBAMSZ elnökségi tagja. A térítések köre is igen eltérő lehet az egyes konstrukcióknál. Előfordul, hogy csupán a hagyományos értelemben vett sérülésekre fizet a biztosító, másutt például speciális sportsérülések is szerepelnek a fedezeti körben. Fontos elem a kapcsolódó kórházi térítés, és életbevágó szempont is lehet, hogy a biztosítás keresőképtelenség esetén fizet-e egyösszegű térítést: ennek megfelelő mértéke a nettó fizetés minimum egy-másfél havi összege.
Bár számos gépjármű- lakás- vagy bankkártyabiztosítás kiegészítő elemként tartalmaz balesetbiztosítást, ezek többsége csak minimális, névleges térítést nyújt. Meglétük mellett is érdemes önálló balesetbiztosítást kötni, mivel baleset esetén a különféle balesetbiztosítások térítései összeadódnak.
A gyerekeknek is kell kiegészítő védelem
Általános Gyermek- és Ifjúsági Balesetbiztosítás néven az állam minden 18 év alatti gyermeknek ingyenesen biztosít balesetbiztosítást. Ez azonban igen alapszintű szolgáltatás, miközben a baleseti halálra, illetve a balesetből fakadó maradandó egészségkárosodásra is csupán 200, illetve 300 ezer forintot térít, egy csonttörés esetén mindössze 3000 forint a kifizetett összeg. A magasabb térítési limiteket csakúgy, mint a nem maradandó hatású balesetekre vagy a kapcsolódó kórházi költségekre vonatkozó fedezeteket csakis további kiegészítő balesetbiztosítás megkötésével lehet elérni.
2018-ban Magyarországon 650 ezer önálló balesetbiztosítást tartottak számon. A további kockázati biztosításokba épített kiegészítő baleseti védelmi elemeket, valamint a munkáltatók által megkötött csoportos biztosításokat is figyelembe véve ma Magyarországon összeségében a lakosság mintegy 15 százaléka rendelkezhet valamilyen mértékű balesetbiztosítási védelemmel.
forrás: napi.hu
CLB TIPP: Oldalunkon bármikor összehasonlíthatja az elérhető balesetbiztosításokat, és meg is kötheti az Önnek megfelelőt, online, lakása elhagyása nélkül! Balesetbiztosítás kalkulátor >>
Koronavírus esetén is segítséget nyújthat a biztosítás
2020 március 30.
Kategória:
Általános
Koronavírus esetén is segítséget nyújthat a biztosítás
Élet-, baleset, vagy egészségbiztosítás, esetleg lakás-, vagy utasbiztosítás? A biztosítások járvány idején is hozzájárulnak a pénzügyi biztonság megteremtéséhez. Ugyanakkor igaz az is, hogy jó néhány konstrukció esetében kizáró ok egy világjárvány. Mivel a biztosítási feltételek között nem könnyű eligazodni, az Aegon összegyűjtötte, hogy mely biztosításai nyújtanak segítséget koronavírus járvány idején egy esetleges fertőzés esetén.
A koronavírus járvánnyal kapcsolatosan számos esemény adódhat, amelynél felmerülhet a biztosítási térítés, illetve a járványtól függetlenül is történhetnek káresemények, amelyekre a meglévő biztosítások fizetnek. Az, hogy egy élő biztosítás nyújt-e fedezetet, vagy éppen kizárja a káresemények közül a vírussal kapcsolatos eseteket, arról mindig az adott szerződés részletes feltételei adnak iránymutatást. Általánosságban azonban érdemes tudni egy-két lehetőséget, illetve kizáró okot.
Az utasbiztosítások esetében, amennyiben az utas olyan területre vagy régióba utazik, amely az utazás napján szerepel a Külgazdasági és Külügyminisztérium által „utazásra nem javasolt térségek” között, az utasbiztosítás nem fizet. Amennyiben ugyanakkor valaki már elutazott és az úticélját az ott tartózkodása alatt nyilvánítják utazásra nem javasolt területté, a biztosítási fedezet kiterjed minden, a szabályzatban rögzített eseményre.
Ha koronavírus miatt karanténba kerül valaki külföldön, pusztán a karanténba kerülés ténye nem jelent szolgáltatási kötelezettséget a biztosító részéről, viszont akkor igen, ha sürgősségi orvosi ellátásra szorul az utas vagy más, a szabályzatban nevesített esemény történik. Amennyiben egy korábban megvásárolt utasbiztosítást az ügyfél nem vesz igénybe, mert nem utazik el, a szerződés kockázatba lépése előtt a díjat a biztosító visszatéríti. Útlemondás biztosítás esetén lemondási ok lehet a koronavírusos megbetegedés.
A lakásbiztosításokhoz kapcsolódó kiegészítők is nyújthatnak segítséget, például kórházi napi térítést, illetve a kiegészítő személybiztosítás, a kockázati életbiztosítás, illetve a kegyeleti biztosítás sem tartalmaz kizárást járványokra vonatkozóan. Szintén a szerződési feltételek alapján térít a biztosító az egyéni életbiztosításoknál, itt ugyanis az Aegon nem alkalmaz kizárást járványokra.
Az élet-, baleset- és egészségbiztosítások kiegészítői szintén nyújthatnak anyagi segítséget. Ilyen kiegészítő lehet a keresőképtelenségre, a kórházi napi térítésre és a női kórházi napi térítésre szóló kiegészítő biztosítás. Mi a helyzet akkor, ha a biztosított nem beteg, „csak” otthon kell maradnia a járványügyi intézkedések miatt?
Ebben az esetben nem valósul meg biztosítási esemény, különösen akkor, ha a biztosított dolgozik is otthonról és fizetést is kap. A keresőképtelenség esetére szóló napi térítést nyújtó biztosítás abban az esetben fizet, ha a biztosított a munkáját saját betegsége vagy balesete miatt - orvosi szempontból indokoltan - nem tudja ellátni, vagy aki a jogszabályok alapján betegszabadságot, vagy táppénzt vehet igénybe.
Minden hazai és nemzetközi ajánlás kiemeli a megelőzés fontosságát a koronavírus járvány terjedésének megfékezésében, amely nem csak általános ajánlás, de ebben az esetben kármegelőzési jelentősége is van. Az alapvető higiéniás szabályok betartása, a más emberekkel való érintkezés minimalizálása (lehetőleg otthon maradással) és a „social distancing” azaz társadalmi távolságtartás a biztosítottak elemi érdeke.
forrás: profitline.hu
CLB TIPP: Oldalunkon a nap 24 órájában összehasonlíthatja a biztosítók ajánlatait, és meg is kötheti a kiválasztottam kényelmesen, otthonról. Kalkulátorok >>
Rekord magas összegű kárenyhítő juttatást kapnak a termelők
2020 március 23.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás, Kárrendezés
Rekord magas összegű kárenyhítő juttatást kapnak a termelők
A Magyar Államkincstár március 31-ig mintegy 14 milliárd forint kárenyhítő juttatást fog kifizetni annak a 6855 károsult termelőnek, akik a 2019-es kárenyhítési évben jelentős mezőgazdasági károkat szenvedtek el – közölte az Agrárminisztérium (AM).
A szaktárca közleményében ismertette: a gazdálkodóknak a 2019-es kárenyhítési évben is számos elemi káreseménnyel kellett megküzdeniük, amelynek következményeként több mint 16 ezer termelői kárbejelentés érkezett közel 300 ezer hektárra.
A legnagyobb területre Szabolcs-Szatmár-Bereg (86 965 hektár), Jász-Nagykun-Szolnok (32 314 hektár) és Csongrád (31 185 hektár) megyében jelentettek be károkat.
Országosan a legnagyobb területen aszálykárra (160 465 hektár) történt kárbejelentés. Ennek megfelelően a kárenyhítő juttatás teljes kifizetési összegének 49 százalékát (6,87 milliárd forint) aszálykárra, míg tavaszi fagykárra a teljes összeg 21,5 százalékát (3 milliárd forint) fizették ki.
Az Agrárminisztérium által létrehozott agrár-kárenyhítési rendszer mellett a termelői öngondoskodás is rendkívül fontos, ugyanis a termelők aktív közreműködésével, például mezőgazdasági biztosítás megkötésével tovább csökkenthetik a kedvezőtlen időjárási kockázatok hatásait – hangsúlyozta az AM.
Hozzátették: örvendetes, hogy egyre több termelő választja a kockázatkezelés eme formáját, így a 2019-es kárenyhítési évre a kifizetésben részesülő károsultak közül már 1854 termelő kötött megfelelő biztosítást, akik így a kárenyhítő juttatás teljes összegére jogosultságot szereztek. Az öngondoskodás további növelésére is van még lehetőség, hiszen a kifizetésben érintett 5001 termelő még mindig nem rendelkezik a szükséges biztosítással – mutatott rá a tárca.
Forrás: baon.hu
CLB TIPP: Készüljön fel a szélsőséges időjárásra, kössön mezőgazzdasági biztosítást! Vállalati biztosítás ajánlatkérés >>
A biztosítók a veszélyhelyzetben elfogadják a lejárt okmányokat
2020 március 20.
Kategória:
Általános
A biztosítók a veszélyhelyzetben elfogadják a lejárt okmányokat
2020.03.19.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) felhívja a figyelmet arra, hogy a koronavírussal kapcsolatos kormányzati intézkedések keretében a lejáró okmányok érvényességét meghosszabbították. Így ezeket a biztosítók is elfogadják.
A március 11-i (41/2020) kormányrendelet kimondja, hogy a terjedő koronavírus járványra tekintettel a magyar állampolgárok Magyarország területén hatályos, lejáró hivatalos okmányai a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napig érvényesek. Így ezeket természetesen a biztosító társaságok is elfogadják, állapította meg a MABISZ.
Az elmúlt napokban a sajtóban találgatások jelentek meg arról, hogy amennyiben lejárt műszakival közlekedő autós okoz balesetet, akkor ezt esetleg nem téríti a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása (kgfb), mivel a biztosító arra hivatkozhat, hogy a baleset okozója megszegte az egyik legfontosabb szerződési feltételt. Ezért is szükséges nyomatékosan hangoztatni, hogy a biztosítótársaságok a veszélyhelyzet idején, illetve azt követően tizenöt napig elfogadják a lejárt okmányokat. Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy minden gépjárművezetőnek továbbra is rendelkeznie kell érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással.
Aki az elkövetkező időszakban szeretné vagy kénytelen gépjárműve ügyeit intézni, annak érdemes figyelemmel lenni a kormányablakok megváltozott ügyfélfogadási rendjére, amit a https://kormanyablak.hu/hu oldalon tud követni.
forrás: mabisz.hu
CLB TIPP: Biztosításai megkötéséhez nem kell elhagynia otthonát. Válassza a kényelmes megoldást, oldalunkon könnyedén megkötheti biztosításait online, akár saját kanapáján ülve! Kalkulátoraink >>
Koronavírus: ez egy igazi róka fogta csuka helyzet
2020 március 04.
Kategória:
Utasbiztosítás
Koronavírus: ez egy igazi róka fogta csuka helyzet
Nincs könnyű helyzetben az, akinek most koronavírus által sújtott területre van befizetett utazása. Ha nem utazik bukja a pénz, ha elutazik és megbetegszik, akkor csak magára vethet.
Leginkább az utazási irodák, a légitársaságok és a biztosítók jóindulatán múlik, hogy mennyire jár rosszul az a turista, aki a koronavírussal érintett területre utazik, vagy éppen ellenkezőleg: nem szeretne elutazni. A hatályos jogszabályok alapján akkor is az ügyfél jár rosszul, ha nem utazik és esetleg akkor is, ha igen, de kint bajba kerül.
Ha egy adott területre nem hirdettek karantént a koronavírus miatt, akkor mindenki maga döntheti el, hogy vállalja-e az utazást és az azzal járó kockázatokat, vagy sem. Arra hivatkozva nem lehet visszamondani egy utat, vagy kárigénnyel fordulni a biztosítóhoz, hogy "félek a fertőzéstől, vagy attól, hogy karanténba zárnak" - magyarázta a Napi.hu-nak Pajor Dávid ügyvéd.
Ez azt jelenti, hogy egy olyan befizetett út árát is bukhatják a turisták, amelyet még azelőtt kötöttek le, hogy a koronavírus létezéséről egyáltalán tudtunk volna. Az úgynevezett viszontbiztosítások csak az utassal kapcsolatos eseteket térítik - mondta a szakjogász. Ebben is van azonban egy csavar: ha ugyanis valaki vállalja a kockázatot és elutazik egy koronavírus sújtotta területre, akkor felelősség vállalásával kapcsolatosan azt vizsgálhatja a biztosító, hogy az illető megtett-e mindent a kárenyhítésért.
Az utazási irodák esetében a fő kérdés, hogy eleget tudnak-e tenni a szerződésben vállalt kötelezettségeiknek. Ha például az az észak-olasz szálláshely, amelyet lefoglaltak, tud vendéget fogadni, akkor nem kötelesek visszaadni a befizetett pénzt pusztán azért, mert az ügyfél fél a fertőzéstől. Ha azonban a célállomást karantén alá vonták, akkor értelemszerűen nem tud teljesíteni és a pénz visszajár - mondta Pajor Dávid. Egy körutazás esetében, ahol például a program egy része érint karantén alá vont területet, ami kimaradna az utazásból, szintén elállási jogot alapíthat meg az utas részére adott esetben.
Kinek a felelőssége a karantén?
Az, hogy valahol karanténzónát alakítanak ki és nem engedik ki az embereket, a helyi hatóság döntése, így annak anyagi következményeit is neki kell vállalnia. Tehát ha például valaki egy ötcsillagos szállodában reked két hétre és ki szeretnék neki számlázni a szoba, illetve az ellátás árát, az utasbiztosítónak nem kell helytállnia.
Mit mond a MABISZ?
A Magyar Biztosítók Szövetségének tájékoztatása szerint amennyiben az utas olyan területre vagy régióba utazik, amely az utazás napján szerepel a Külgazdasági és Külügyminisztérium által "utazásra nem javasolt térségek" között, az utasbiztosítás nem nyújt fedezetet a koronavírus fertőzés kapcsán felmerülő kárigények vonatkozásában.
Amennyiben az utazás során kerül az adott terület vagy régió az "utazásra nem javasolt térségek" közé, a biztosítási fedezet kiterjed minden, a szabályzatban rögzített eseményre.
Amennyiben karanténba kerül az utas, pusztán a karanténba kerülés ténye nem jelent szolgáltatási kötelezettséget a biztosító részéről, erre tehát "nem fizet" a biztosító. Ellenben fennáll a térítési kötelezettség, ha pl. sürgősségi orvosi ellátásra szorul az utas, vagy ha egyéb, a szabályzatban nevesített esemény történik.
Útlemondás biztosítás kapcsán nem minősül káreseménynek, így nem jár kártérítés abban az esetben, ha a célországba az utazás kezdetén már nem lehet belépni, mert az adott terület felkerült az "utazásra nem javasolt térségek" közé. Ebben az esetben az utazási irodának fel kell ajánlania egy másik utat, vagy vissza kell adnia az utazásra befizetett összeget.
Lehetnek olyan speciális esetek, amikor ugyan még nem hirdettek karantént egy adott városban, de szinte biztosra mondható, hogy a következő 12-24 órában meghozzák ezt a döntést. Hogy ilyen esetben visszamondható-e egy út és visszakérhető-e a befizetett pénz azt a bíróság döntheti el az egyes esetekben.
Figyelni kell a külügy ajánlásait
Egy esetleges peres eljárásban nagyon fontos szerepe van annak, hogy a Külügyminisztérium mikortól nem ajánlja az utazást egy adott területre és annak milyen fokozatai vannak. Egy Vuhanban rekedt ember például messze nem várhat olyan védelmet a magyar államtól, mint egy olasz karanténban tartózkodó.
A Konzuli Szolgálat oldalán olvasható tájékoztatás szerint a Külgazdasági és Külügyminisztérium Kína teljes Hubei tartományát az I. utazásra nem javasolt biztonsági kategóriába sorolta. Mivel a beutazás és tartózkodás fokozott biztonsági kockázattal jár, ezért Kína egész területe, beleértve Hongkongot és Makaót is, a II. fokozott biztonsági kockázatot rejtő térségek kategóriába került.
Pajor Dávid szerint most különösen fontos, hogy a biztosítást hosszabb időre kössük, mint a tervezett utazás, mert ha karanténba kerülünk, akkor onnan már nem biztos, hogy sikerül a hosszabbítás.
Mit ér az útlemondási biztosítás?
Sokan érdeklődnek arról, hogy ha van útlemondás biztosításuk, kaphatnak-e kártérítést, amennyiben a járvány miatt, akár a Külügyminisztérium figyelmeztetésének hatására lemondanak egy már befizetett utazást - írja a CLB független biztosítási alkusz. A cég szerint a válasz egyértelműen nem. Az útlemondás ugyanis egy olyan tétel a biztosításban, amely akkor lép életbe, ha magával a biztosítottal vagy közvetlen hozzátartozójával történik valami.
Az Allianz Hungária Zrt. korábban azt közölte, hogy csak abban az esetben nyújtanak szolgáltatást, ha a biztosított olyan térségbe utazik, amely a beutazás napján nem szerepel Konzuli Szolgálat által kiadott, "Utazásra nem javasolt térségek" listáján. Amennyiben egy ország - vagy annak bármely régiója - azt követően válik nem javasolt úti céllá, hogy ügyfelük érvényes utasbiztosítással utazott az érintett térségbe, akkor az Allianz a szerződési feltételekben rögzített szolgáltatásokat vállalja.
forrás: napi.hu
CLB TIPP: Rendkívüli híreink között folyamatosan tájékozódhat az utazásra nem javasolt területekről és a karantén alatt lévő térségekről, ahová nem érdemes utaznia a jelenlegi körülmények között. Utazása, kirándulása előtt azonban ne feledkezzen meg az utasbiztosítás fontosságáról, mely számos nem várt esemény bekövetkezésekor tud hatalmas segítséget nyújtani: Utasbiztosítás kalkulátor >>
A casco-szerződés megszüntetésének jogi kérdései
2020 március 02.
Kategória:
Casco biztosítás
A casco-szerződés megszüntetésének jogi kérdései
A casco-szerződés megszüntetése több ok miatt is történhet. Például: egy másik biztosító kedvezőbb díjszabása, vagy az a tény, hogy járművünk értéke az idők folyamán olyannyira lecsökken, hogy egyszerűen nem gazdaságos casco-t kötni rá. Netán azért, hogy egyszerűen nem lesz rá szükségünk – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
A biztosítás automatikusan megszűnik akkor, ha a járművet értékesítjük, kivéve, ha a jármű például üzembentartói vagy kölcsönszerződéssel már korábban is az új tulajdonos birtokában volt – fejtette ki dr. Gombolai Éva.
Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős.
A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel mondhatja fel, de erre a határidőre ügyelni kell, elmaradása esetén ugyanis legközelebb csak a biztosítási évfordulóra mondhatjuk fel szerződésünket.
Casco-szerződés megszüntetése esetén mindig ügyeljünk arra, hogy a – határozatlan időre kötött – szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére, harmincnapos felmondási idővel mondhatják fel. Ez a biztosítóra is vonatkozik.
A felmondási jog legfeljebb három évre zárható ki. A felmondási jog három évnél hosszabb időre történő kizárása a három évet meghaladó részében semmis.
Az írásbeli felmondás azt jelenti, hogy rendes levélben, vagy a biztosítónál személyesen benyújtva tehetjük meg. Ügyeljünk arra, hogy az évforduló előtt beérkezzen a biztosítóhoz, és a felmondás pontosan tartalmazza azokat az adatokat, amelyek alapján a szerződésünk beazonosítható.
Amennyiben a biztosítótól a casco szerződés hosszabb tartamára tekintettel díjkedvezményt kaptunk, azt a biztosító követelheti, ha az adott idő előtt mondjuk fel.
Sokan arra számítanak, hogy a díjnemfizetéssel akkor szüntetik meg a szerződést, amikor csak akarják.
Fontos szem előtt tartani, hogy hogy a díj meg nem fizetése részünkről szerződésszegés. Ilyen esetben a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított harminc napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja.
A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal valóban megszűnik, de a biztosítónak lehetősége van arra is, hogy bírósághoz forduljon, és a díjat így érvényesítse. Ebben az esetben a szerződés nem szűnik meg.
Abban az esetben, ha a szerződés a folytatólagos díj meg nem fizetése miatt a fenti módon mégis megszűnik, százhúsz napon belül írásban kérhetjük a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására.
A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetjük – mondta végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
forrás: origo.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a biztosítók elérhető casco ajánlatait oldalunkon, és kösse meg biztosítását a határidők betartásával! CASCO Kalkulátor >>
Itt a friss jelentés a nyugdíjakról: Magyarországon az átlagnál is rosszabb a helyzet
2020 március 02.
Kategória:
Életbiztosítás
Itt a friss jelentés a nyugdíjakról: Magyarországon az átlagnál is rosszabb a helyzet
Tíz vizsgált európai ország felnőtt lakossága közel felének egyáltalán nincs önálló nyugdíjmegtakarítása. Magyarországon az átlagnál még rosszabb is a helyzet. Az ilyen termékekkel nem rendelkezők túlnyomó többsége ugyanakkor érdeklődést mutat a nyugdíjkiegészítés célú megtakarítások iránt – derül ki egy friss európai felmérésből, amelyben a MABISZ is részt vett. A nyugdíjfelmérést részletesen is bemutatja Lambert Gábor, a MABISZ kommunikációs vezetője a Portfolio csütörtöki Biztosítás 2020 konferenciáján.
Az európai biztosítók nemzetközi szervezete, az Insurance Europe tegnap mutatta be Brüsszelben azt a felmérést, amelyet tíz, a kutatásban együttműködő tagállamában, több mint tízezer fő megkérdezésével készített a lakosság öngondoskodási szokásairól. A magyarok mellett a lengyelek, németek, osztrákok, svájciak, luxemburgiak, franciák, olaszok, spanyolok és portugálok válaszoltak azokra a kérdésekre, amelyekből kiderül, hogy miként készülnek pénzügyi szempontból a nyugdíjazásra, és mit várnak el a nyugdíjmegtakarításoktól.
Az Európai Unió 80 év feletti népessége az előrejelzések szerint 2017 és 2080 között több mint kétszeresére növekszik, ami a nyugdíjrendszereket egész Európában jelentős nyomás alá helyezi. Becslések szerint évente mintegy 2 ezer milliárd euró kiegészítő nyugdíjmegtakarításra lenne szükség Európában. Nem véletlen, hogy szinte minden ország igyekszik arra ösztönözni az egyéneket, hogy kiegészítő nyugdíjmegtakarítások révén vállaljanak felelősséget jövőbeli nyugdíjjövedelmükért. A biztosítók kiemelt szerepet játszanak a nyugdíjhiány megszűntetésében, miután ők a kiegészítő nyugdíjtermékek egyik legfőbb szolgáltatói.
A felmérés szerint a válaszadók közel fele (43 százalékuk) nem rendelkezik még nyugdíjcélú megtakarítással, bár 62 százalékuk érdeklődését fejezte ki ezek iránt. (A magyar válaszadók esetében 46 százalék, illetve 59 százalék az arány.) A nem megtakarítók 42%-a ugyanakkor azt mondta, jelenleg nem engedheti meg magának ilyen célú megtakarítás megkezdését. A jelenleg nem megtakarítók aránya az átlagnál magasabb a nők, a fiatalok (18-35 év közöttiek), az alacsonyabb iskolai végzettségűek és a munkanélküliek, illetve részmunkaidőben dolgozók körében.
Számos kérdés vonatkozott a nyugdíjmegtakarításokkal szembeni elvárásokra is. Messze a legfőbb prioritásnak számít a biztonság a befektetett összeget illetően. Erre utal az is, hogy a megkérdezettek 73%-a magasabb hozam helyett szeretne bizonyos lenni abban, hogy legalább a befektetett összeget visszakapja egy 20 éves befektetési időszak végén.
Emellett a fizetési rugalmasság (hozzájárulás növelése/felfüggesztése), az örökösök részesülése a megtakarításokból és a likviditás (nyugdíj előtti hozzáférhetőség) is fontos szempontok. Természetesen az életkor, a foglalkoztatási helyzet, vagy a nem erősen befolyásolják az egyéni preferenciákat.
A biztosítók által kínált nyugdíjtermékek egy része széles körű kockázatokkal - például halálozás, rossz egészségi állapot – szemben, illetve hosszú élettartam esetén is képesek pénzügyi védelmet nyújtani. A megkérdezettek szignifikáns hányada hajlandó is fizetni ilyen kiegészítő fedezetek iránt.
Ami a kifizetési preferenciákat illeti, a válaszadók többsége elvben általában a járadékfizetést (46%) és a rugalmas kivételeket (30%) preferálja az egyösszegű kifizetés (19%) helyett. Konkrét összegek megadása estén ugyanakkor nagyjából fele-fele arányban választották a járadékfizetést és az egyösszegű kifizetést a megkérdezettek.
A nyugdíjjal kapcsolatos megalapozott döntések meghozatalához a megtakarítóknak megfelelő információkra van szükségük. A válaszadókat leginkább a garanciákkal kapcsolatos információk érdeklik mind szerződéskötés előtt (64%), mind a szerződést követően (51%). Szintén fontosnak tartják a költségekkel, a kockázatokkal, a kifizetésekkel és a befektetési teljesítménnyel kapcsolatos információk. A legkevésbé fontosnak a befektetési stratégiákkal, az országok közötti hordozhatósággal és a szolgáltatóváltással kapcsolatos információk számítanak.
A megkérdezettek 67%-a ezeket az információkat digitálisan szeretné megkapni.
A felmérés alapján az Insurance Europe szakértői úgy látják, hogy az európai lakosság körében tovább kell növelni a pénzügyi tudatosságot illetve a nyugdíjcélú megtakarítások iránti igény szükségességét. A nyugdíjtermékeknek pedig fogyasztó-központúaknak kell lenniük, és valós igényeken, valamint szükségleteken kell alapulniuk.
forrás: portfolio.hu
CLB TIPP: Gondoskodjon időben jövőbeni anyagi biztonságáról, oldalunkon pár kattintással megkötheti nyugdíjbiztosítását! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>