2024.05.08

Húzós időszak vár a magyar családiház-tulajokra: keményen fizethet, akinek ilyen tető van a feje fölött

Május 1-jével veszi kezdetét a hazai viharszezon, az év azon szakasza, amelyben a legnagyobb eséllyel fordulnak elő különösen heves viharok. Az augusztus 31-ig tartó időszakban évente sok tízezer, egy-egy különösen viharos évben akár a 100 ezret is meghaladó számú viharkár keletkezik a hazai biztosítók adatai alapján. Az alábbiakban bemutatjuk, melyek voltak az elmúlt évek legsúlyosabb viharidőszakai, melyek a leggyakoribb és a legdrágább viharkárok, valamint kitérünk arra is, hogy mit tehetünk ezek megelőzése érdekében.

Bár az utóbbi években a tavaszi és az őszi időszakban is akadt példa erőteljesebb viharokra, a biztosítási szakma mégis a május 1. és augusztus 31. közötti időszakot nevezi viharidőszaknak, amit a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) 2010 óta egységes metodika szerint monitoroz is. Természetesen a szövetség jó okkal fordít fokozott figyelmet éppen erre az időszakra, hiszen a kérdéses négy hónapban évről évre több tízezerre rúg a regisztrált viharkárok száma, amik összességében több milliárd forintos kárkifizetéseket vonnak maguk után.

A kárkifizetések szempontjából különösen súlyos volt a tavalyi év, amikor is évtizedes rekordot döntöttek meg a viharszezon kárkifizetései – a Mabisz adatai alapján 2023-ban a társaságok közel másfélszer annyi pénzt fizettek ki, mint a korábbi csúcstartó 2021-es évben. Ez számszerűsítve közel 110 ezer bejelentést és több mint 13 milliárd forintot jelentett.

A viharárok szempontjából tehát azt mondhatjuk, kritikus hónapok elé nézünk.

A korábbi évek tapasztalatai

A viharkárok jelentette probléma mértékének feltérképezéséhez megkerestük a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságát, árulják el, melyek voltak az elmúlt évtized legsúlyosabb viharai, illetve melyek a kérdéses időszak legjellemzőbb káreseményei. Az előbbi kérdés megválaszolásának egyik módja, ha megnézzük, hogy melyek voltak a legtöbb tűzoltói beavatkozást igénylő viharok az elmúlt évtized során. Nos, a katasztrófavédelem adatai szerint ebből kettő is 2023-ban volt:

1. 2023. 08. 04-06. között egymás után több vihar is átvonult az országon. Az augusztus 5-i szombati vihar Budapestet érintette a leginkább. Ez volt az elmúlt tíz év legtöbb tűzoltói beavatkozást igénylő vihara. Összesen 5 868 tűzoltói beavatkozásra volt szükség. 4 493 esetben kidőlt fák, letört ágak miatt hívták a tűzoltókat. 843 esetben víz alá került pincékhez, alagsorokhoz, 195 alkalommal magasból veszélyesen lógó tárgyak miatt, 271 esetben épületkárokhoz, 66 alkalommal pedig vízben elakadt járművekhez riasztották a tűzoltókat.

2. 2023. 02. 04-én erős széllel járó vihar miatt 2 930 tűzoltói beavatkozásra volt szükség. 2 276 esetben kidőlt fák, letört ágak, 533 esetben épületkárok miatt, 120 esetben pedig magasból veszélyesen lógó tárgyak miatt hívták a tűzoltókat. Összesen 561 épületben keletkezett kár.

3. A 2017.10. 29-i, több megyét és a fővárost érintő vihart követően összesen 2 808 tűzoltói beavatkozásra volt szükség. 2 490 esetben kidőlt fák és letört ágak miatt, 91 esetben sérült, meglazult, magasból veszélyesen lógó tárgyak miatt, 224 alkalommal épületkárok és 3 esetben elakadt, árokba csúszott járművek miatt riasztották a tűzoltókat. Összesen 250 épületben keletkezett kár.

4. A 2014. 05. 14-15-i vihar miatt 2 255 alkalommal avatkoztak be a tűzoltóegységek. 1 851 esetben kidőlt fák és letört ágak miatt, 53 esetben nagy mennyiségben felgyülemlett víz, 95 esetben sérült, meglazult, magasból veszélyesen lógó tárgyak miatt, 244 alkalommal épületkárok és 12 esetben elakadt, árokba csúszott járművek miatt riasztották a tűzoltókat. Összesen 307 épületben keletkezett kár. A vihart követően a Hernádon árhullám vonult le.

5. A 2022. 01. 30-i vihar miatt 2 088 tűzoltói beavatkozásra volt szükség. 1 322 esetben kidőlt fák és letört ágak miatt, 344 esetben sérült, meglazult, magasból veszélyesen lógó tárgyak miatt, 420 alkalommal épületkárok és két esetben elakadt, árokba csúszott járművek miatt riasztották a tűzoltókat. Összesen 420 épületben keletkezett kár.

6. A 2020. 02. 04-i vihart követően 2 072 alkalommal avatkoztak be a tűzoltók. 1 471 esetben kidőlt fák és letört ágak miatt, 168 esetben sérült, meglazult, magasból veszélyesen lógó tárgyak miatt, 428 alkalommal épületkárok és két esetben elakadt, árokba csúszott járművek miatt riasztották a tűzoltókat. Összesen 428 épületben keletkezett kár.

7. A 2021. 08. 01-i vihar miatt 1 911 tűzoltói beavatkozásra volt szükség. 1 678 esetben kidőlt fák és letört ágak miatt, 4 esetben nagy mennyiségben felgyülemlett víz, 73 esetben sérült, meglazult magasból veszélyesen lógó tárgyak miatt, 155 alkalommal épületkárok és egy elakadt jármű miatt riasztották a tűzoltókat. Összesen 187 épületben keletkezett kár.

8. A 2015. 07. 08-i vihar miatt 1 881 tűzoltói beavatkozásra volt szükség. 1 539 esetben kidőlt fák és letört ágak miatt, 31 esetben nagy mennyiségben felgyülemlett víz, 73 esetben sérült, meglazult, magasból veszélyesen lógó tárgyak miatt, 223 alkalommal épületkárok és 15 esetben elakadt, árokba csúszott járművek miatt riasztották a tűzoltókat. Összesen 322 épületben keletkezett kár.

9. A 2019. 06. 27-i vihar miatt 1 665 tűzoltói beavatkozásra volt szükség. 685 esetben kidőlt fák és letört ágak miatt, egy esetben nagy mennyiségben felgyülemlett víz, 192 esetben sérült, meglazult magasból veszélyesen lógó tárgyak miatt, 787 alkalommal épületkárok miatt riasztották a tűzoltókat. Összesen 1 039 épületben keletkezett kár.

10. A 2018. 06. 08-i vihar miatt 1 600 tűzoltói beavatkozásra volt szükség. 1 136 esetben kidőlt fák és letört ágak miatt, 348 esetben nagy mennyiségben felgyülemlett víz, 14 esetben sérült, meglazult, magasból veszélyesen lógó tárgyak miatt, 98 alkalommal épületkárok és 4 esetben elakadt, árokba csúszott járművek miatt riasztották a tűzoltókat. Összesen 118 épületben keletkezett kár.

A viharok súlyosságát az is jól jelzi, hogy egy-egy ilyen eseményt követően a károk felszámolása a katasztrófavédelem tájékoztatása szerint napokat, akár egy hetet is igénybe vett. A viharok nyomán a legtöbb tűzoltói beavatkozásra kidőlt fák, sérült épületek és víz alá került pincék miatt van szükség.

A fenti felsorolásból egyébként kitűnik egy másik, már évek óta megfigyelhető jelenség, nevezetesen, hogy a klímaváltozás következtében már a viharszezonon kívül eső időszakban sem példa nélküliek a különösen erős viharok. A felsorolt 10 eseményből csupán 6-ra került sor a viharszezonban, míg a többi 4-re az év azt megelőző, vagy azt követő időszakában került sor.

Viharszezon a biztosítók szempontjából

Ahol a katasztrófavédelem munkája véget ér, ott kezdődik a biztosítóké – a legsúlyosabb, sürgős helyzetek elhárítását követően kezdetét veszi a károk beazonosítása, felmérése, majd sor kerül a kárkifizetésekre is. Éppen ezért a viharszezon a biztosítók számára is az év kritikus időszakának számít, hiszen – mint írtuk – a biztosítókkal szerződésben lévő ügyfelek évente akár 100 ezernél is több káresemény által érintettek. A társaságok tehát a bőrükön érzik ezeknek a természeti csapásoknak a következményeit, amik egyébként súlyosbodó tendenciát mutatnak:

Az utóbbi évek szokatlanul heves viharai jelentős változást hoztak abban a tekintetben, hogy egyre gyakoribbak és nagyobb méretűek. Nem ritka, hogy egymást követően rövid időn belül következnek be

– mondta el kérdésünkre a Groupama Biztosító.

A károk típusait nézve az utóbbi években kétségtelenül a vihar okozta a legtöbb kárt az ingatlantulajdonosoknak. A viharos időjárás okozta károk közel felében kisebb-nagyobb mértékben megrongálódtak a biztosított épületek. A beázás-típusú károk aránya a viharkárok mintegy negyedét-ötödét teszik ki. A jégverés ill. a villámcsapás másodlagos hatása, más néven indukciós villámkárok (amely károk a villám becsapódásának környezetében, túlfeszültség következtében alakulnak ki, pl tönkrement elektronikai készülékek) volumene évről évre változik, arányuk 10-25 százalék közötti a viharos időjárás okozta károkon belül. Mivel egyre több és többféle elektronikai készüléket használunk, a másodlagos villámkárok is egyre gyakoribbak lehetnek

– ezt már az Allianz Biztosító árulta kérdésünkre.

A biztosítók szakértői azt is elárulták, hogy a viharok mellett a jégverések és a felhőszakadások okozzák a legtöbb kárkifizetést:

Ha a gépjárműveket nézzük, akkor a casco-károk esetében a természeti károkon belül a jégverés aránya a legnagyobb, eléri a károk 80-90 százalékát. A lakossági vagyon kárrendezésünkben a viharkárok okozzák a legtöbb kifizetést. A darabszámukhoz képest magasabb arányt képviselnek a kifizetés összegében a felhőszakadás ill. jégverés károk

– mondta el az Allianz Biztosító.

Ezzel kapcsolatban a Groupama szakértői arra is felhívták a figyelmet, hogy az időjárási jelenség fajtája mellett annak hevessége is fontos tényező:

Jellemzően a viharkárokra történnek a legmagasabb összegű kárkifizetések, de jelentős összegeket térítünk jégverés károkra is. A kárösszeg nem az időjárási tevékenység fajtájától (szél, eső, jégeső, villám) függ, hanem annak nagyságától, mértékétől. Pl. a 120 km/h-s szél képes levinni épületek teljes tetejét. A dió, vagy azt meghaladó nagyságú jégeső képes tönkre tenni az épületek tetőfedését.

A legmagasabb összegű kárkifizetésekre vonatkozó kérdésünkre a Groupamától az alábbi választ kaptuk:

Egyes káreseményekben 100 millió forintot meghaladó szolgáltatást is nyújtottunk, éppen a fent említett szél által "elfújt" társasházi tetőre. Összességében egy időjárási tevékenységgel (intervallummal) összefüggően nyújtott szolgáltatások összege nem egy esetben haladta meg az egymilliárd forintot.

Az Allianz Biztosító külön kiemelte a villámcsapásokat, melyek közvetlen becsapódás esetén a legmagasabb átlagkárt képesek okozni:

Legmagasabb átlagkárral mind a gépjármű mind pedig az otthonbiztosításoknál a villámcsapások (közvetlenül becsapadódó villám) jelentenek, azonban ezekből a károkból szerencsére kevesebb van. A gyakoribb károk közül a legmagasabb átlagkárt a jégverés károk esetén tapasztaltunk mind a gépjármű, mind a lakossági vagyon esetében. A legmagasabb összegű kárkifizetéseink természeti károkra meghaladják az egyenként több tízmillió forintos nagyságrendet. Az öt legnagyobb összegű kifizetésünk között 3 esetben villámcsapás okozta kárra fizetett biztosítónk, 1-1 esetben jégverés és felhőszakadás okozott kimagaslóan nagy kárt.

Ezek a házak vannak a legnagyobb veszélyben

Arról is megkérdeztük a biztosítókat, hogy a viharok milyen jellegű házak, épületek számára jelentik a legnagyobb veszélyt.

Általánosságban elmondható, hogy a régi, 40 évnél korábbi építésű házak jobban kitettek a nagy viharok pusztításának. Családi házak esetén a szigetelés nélküli pala- vagy cserépfedésben jelentősebbek és gyakoribbak a vihar és a jégverés okozta károk. Lapostetős többszintes lakóépületek (legyenek panel vagy tégla falazatúak) esetén az elöregedett tetőszigetelés, vízelvezetés fokozza a károk mértékét

– árulta el az Allianz. Ezzel a Groupama szakértői is egyetértettek, ugyanis ők is az elhanyagolt, illetve a nem megfelelően kivitelezett épületeket nevezték meg, mint a leginkább veszélyeztetettek.

A viharkárok megelőzésével kapcsolatban az alábbi tanácsokat adta az Allianz Biztosító:

A viharkárok megelőzésében elengedhetetlen az épületek rendszeres karbantartása, ugyanis nagyobb eséllyel sérülhetnek az épület azon elemei, amelyek eleve rosszabb állapotban vannak. Ezért otthonunk védelme érdekében érdemes szakember segítségét kérni a ház nagyobb értékű elemeinek – például a tető vagy a nyílászárók – rendszeres vizsgálatához. Egy nagyobb vihart követően is érdemes ellenőriztetni a tető állapotát, mert könnyen lehet, hogy az akkor csak kissé sérült tetőszerkezetet egy következő viharnál súlyosabb kár éri. Természetesen tudatos felkészülés mellett is számolnunk kell a viharkárokkal, ám jelentősen kisebb a kockázat és enyhébbek az anyagi következmények, ha megfelelően karbantartjuk az ingatlanunkat. Sajnos 100 százalékos védelem egy káreset ellen sem létezik, így a viharkárokat vagy villámkárokat sem tudjuk teljes mértékben megelőzni. Emiatt is fontos, hogy rendelkezzünk érvényes lakásbiztosítással, amelyet időről időre vizsgáljunk felül, hiszen a modernebb lakásbiztosítási termékek egyre szélesebb körű fedezetet nyújtanak, például másodlagos villámkárokra vagy akár a kerti növényeinkre.

Hasonló gondolatokat fogalmazott meg a Groupama Biztosító is:

A leggyakoribb viharkárokat az építési szabályok betartásával, gondos gazdaként állapotmegóvással, karbantartással (pl.: kémények felújítása, tetők hiányosságainak pótlása), villám tevekénység esetén – ha lehetséges – áramtalanítással, illetve az udvaron tárolt eszközök rögzítésével (pl. trambulin, kihajtható árnyékoló) előzhetjük meg.

További óvintézkedések

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságát is megkérdeztük azzal kapcsolatban, ők milyen óvintézkedéseket javasolnak a viharkárok elkerülése érdekében.

Vihar előtt:

Érdemes figyelemmel kísérni a meteorológiai előrejelzéseket. Ha erős szél várható, vigyük be a kerti bútorokat, szerszámokat, kisebb cserepes növényeket fedett helyre. Ha felhőszakadás várható, áramtalanítsuk a pincét és vigyük a pincéből magasabbra azokat a tárgyakat, amelyekben a víz kárt tehet. A pincében ne tároljunk fontos papírokat, elektromos eszközöket, vegyszereket, hígítókat, oldószereket, festékeket, mert a pince víz alá kerülhet. A kocsival, ha tehetjük, parkoljunk épületektől, fáktól távolabb. Ha elmegyünk otthonról, csukjuk be az ablakokat. Készítsünk ki egy gyertyát, arra az esetre, ha este áramszünet lenne

– javasolja a katasztrófavédelem.

Vihar közben:

Ha megjött a vihar, jöjjünk ki mindenféle tóból, folyóból, medencéből és egy közeli épületben keressünk menedéket. Ne tartózkodjunk a pincében, mert felhőszakadásnál víz alá kerülhet. Ha víz alá kerül a pince, csak akkor kezdjük kiszivattyúzni, ha már megszűnt a víz befolyása. Ha hamarabb távolítjuk el a vizet, csak alámossuk az épületet. Érdemes számolni a villámlás és a dörgés között eltelt időt. Ha ez 15 másodpercnél kevesebb, a vihar nagyon közel van, húzzuk ki az elektromos eszközöket a konnektorból. Kerüljük a vizesblokkokat, ne fürödjünk, zuhanyozzunk, mossunk kezet. Ne fogjuk meg a csöveket, radiátorokat, fémszerkezeteket.

Vihar a szabadban:

Ha a szabadban ér minket a vihar, ne álljunk fa alá, ha erdőben ér bennünket, álljunk a fák törzsétől messzebb. Ha kerékpáron kap el bennünket a vihar, fektessük le és menjünk tőle néhány méterre. Ha semmilyen menedék nincs a villámlás elől, guggoljunk le és érintsük össze a két sarkunkat. Ne használjunk esernyőt, mert abba belecsaphat a villám. Autóban, tömegközlekedési eszközön védve vagyunk a villámoktól, de fontos, hogy ne fogjuk meg ezek fém alkatrészeket. Az erős szél fákat dönthet ki, ágakat törhet le, amelyek gyakran elektromos vezetékeket szakítanak el. Ha elszakadt elektromos vezetéket látunk, ne közelítsük meg, hívjuk a 112-es segélyhívó számot. Ha egy fesztiválon ér minket a vihar, kövessük a biztonsági személyzet utasításait.

Vihar okozta villámárvíz:

A különösen heves és gyors lefolyású esőzések hatására akár villámárvíz is kialakulhat, amely esetőségre külön felhívta a figyelmet a katasztrófavédelem, amely az alábbiakat javasolja erre az esetre:

Ha villámárvíz keletkezik, kerüljük el, akár gyalog, akár járművel vagyunk úton. A villámárvizek könnyen elmozdíthatják a csatornafedeleket is. Mivel nem lehet látni, mi van a felgyülemlett víz alatt, néhány centiméteres vízbe se menjünk bele. Ha az autó légszűrője vizet kap, a kocsi tönkre fog menni. Már bokáig érő vízfolyás is ledöntheti a lábáról az embert. Villámárvíz idején ne mentsük a kerti bútorainkat, kocsinkat, egyéb tárgyainkat. Minden érték pótolható, az életünk nem. Menjünk egy épületbe, annak is az emeletére. Villámárvíz esetén a sok eső szennyvizet is hozhat magával, ezért utána fertőtlenítsük az épületet. Kerüljük a katasztrófaturizmust. Sem a károsultaknak, sem a készenléti szerveknek nincs szükségük bámészkodókra.

Vihar után:

Végezetül a vihar elvonultával érdemes felmérni, keletkezett-e kár otthonunkban, lakókörnyezetünkben:

Vihar után járjuk körbe az otthonunkat és mérjük fel, hogy keletkeztek-e károk. Ha sérült közművekkel találkozunk, értesítsük a szolgáltatót. Ha gázvezeték sérült és szivárog a gáz, vagy elszakadt elektromos vezetékkel találkozunk, hívjuk a 112-es segélyhívó számot. Az épületben keletkezett károkat érdemes minél hamarabb helyreállítani, nehogy a következő vihar még komolyabb károkat okozzon. A ház előtti vízelvezető-árkokból a vihar vagy villámárvíz után szedjük ki az összegyűlt vizet, iszapot, szemetet, hogy a következő felhőszakadásnál is el tudja látni a feladatát. Ha nem áll benne a víz, szúnyogok sem fognak benne fejlődni

– zárta válaszát a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

Összegzés

Bár az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy szinte az év bármely szakában kialakulhatnak heves, jelentős károkat okozó viharok, az elmúlt évtized 10 legsúlyosabb viharának többsége mégis a május 1. és augusztus 31. közötti viharszezonban csapott le Magyarországra. A viharszezonban évről évre több tízezer káreseményt regisztrálnak, melyek összességében évi több milliárd forintos kárkifizetéseket vonnak maguk után.

forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: A CLB lakásbiztosítás kalkulátorában néhány kattintással összehasonlíthatja a biztosítási ajánlatokat:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Biztosítás fajta: 

  • Lakásbiztosítás
Alattomos ellenség leselkedik az autónkra, biztosítással megúszhatjuk a bajt
2023 február 14.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Alattomos ellenség leselkedik az autónkra, biztosítással megúszhatjuk a bajt

A kátyúkárok kétharmadát az első negyedév során jelentik a gépjármű-tulajdonosok, ezért továbbra is időszerű gondoskodni a kátyúbiztosításról: az évi néhány ezer forintért elérhető kátyúbiztosítás jelentősen növeli a veszélyes úthibák által okozott károk megtérítésének esélyét – figyelmeztetett közleményében a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

A télies időjárás, a jegesedés és a nagy napi hőingás hatására az elmúlt két hét során robbanásszerűen megnövekedett az országban található kátyúk száma, akár százezres nagyságrendben fordulhatnak elő kockázatos úthibák az ország útjain. Forgalmasabb utakon ilyenkor órák alatt akár egy nagyobb kátyú is kialakulhat: általános tapasztalat, hogy az adott útszakaszt jól ismerő autós is gyanútlanul fut bele olyan gödörbe, amely előző nap még nem volt ott - hívta fel a figyelmet a közlemény.

A legtöbb kátyúkár defekt, ám ezek egy részében a felnit is javítani kell. Gyakran előfordul azonban olyan eset is, hogy sérül a futómű is, sőt, szélsőséges esetben személyi sérüléses baleset is lehet a kátyúba futás következménye, ami már milliós nagyságrendű kártérítéssel is járhat. Kátyúbiztosítás híján az autósoknak az illetékes útkezelőnél kell bejelenteniük a kárt. Lakott területen kívül ez a Magyar Közút Nonprofit Zrt, míg lakott területen belül ilyen ügyekben az adott önkormányzat megfelelő szerve, illetve Budapest fő- és tömegközlekedési útjain a Budapest Közút Zrt. az illetékes.

Az elbírálás során ezek az útkezelők általában a nem megfelelően dokumentált kártérítési igényeket utasítják el, de esélytelenül próbálkoznak azok is, akik úthibára figyelmeztető jelzőtáblával ellátott útszakaszon szenvednek ilyen balesetet. Fentiek miatt az elmúlt évek tapasztalatai szerint a pórult járt autósok az esetek jelentős részében nem tudják érvényesíteni kárigényeiket.

A kátyúbiztosításnak számos előnye van

Bár az útkezelők folyamatosan dolgoznak az úthibák kijavításán, az autósok várhatóan májusig még emelt számban találkozhatnak kátyúkkal az utakon, ezért továbbra is célszerű kátyúbiztosításban gondolkodni, amelynek számos előnye van az útkezelővel intézett kártérítéssel szemben:

Már évi 3 ezer forintos díj ellenében található megfelelő kátyúbiztosítás, amit általában kgfb vagy casco mellé kötik kiegészítő biztosításként. Egyes biztosítók azonban önálló termékként is kínálják. A kátyúbiztosítás kedvezményezettjei nem az útkezelő felé, hanem közvetlenül a biztosítójuk felé jelentik a kárt, ami eleve megnöveli a sikeres kárrendezés esélyeit. Egyes módozatok ráadásul a figyelmeztető táblával ellátott útszakaszokra is fedezetet nyújtanak.

A biztosítók ebben a biztosítási konstrukcióban általában nem számítanak fel önrészt, ami azért is fontos, mert egy átlagos kátyúkár összege még ma is belefér 100 ezer forintba, ami miatt a leggyakrabban 100 ezer forintos minimális önrésszel megkötött casco biztosítások ilyen esetekben nem jelentenek megoldást.

A káreseményt minden esetben megfelelően rögzíteni kell

„A megfelelő dokumentációra kátyúbiztosítás esetében is szükség van – hívja fel a figyelmet Papp Lajos, a FBAMSZ Gépjárműszekciójának elnöke. – Fontos, hogy az autós maradjon a helyszínen, mert tanúkat vagy hatósági jegyzőkönyvet csak így tud szerezni. Autópályán lehetőség szerint a legközelebbi biztonságos helyszínen kell megvárni az útellenőrt. Célszerű minél több fényképet készíteni a kátyúról és a sérülésről, ügyelve arra is, hogy a helyszín ezek alapján jól beazonosítható legyen. A fényképek mellett érdemes az esetleges tanúk elérhetőségét is megszerezni, a kártérítés folyósításáig pedig meg kell őrizni a sérült alkatrészeket is.

forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók kötelező és casco biztosítás ajánlatait is:
Gépjárműbiztosítás kalkulátor >>

Lambert Gábor: a biztosítónál is sokba kerül, ha nincs bekötve a biztonsági öv
2023 február 13.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Lambert Gábor: a biztosítónál is sokba kerül, ha nincs bekötve a biztonsági öv

Az egyik leggyakrabban előforduló közlekedési szabálysértés, hogy az autóban ülők nem kapcsolják be a biztonsági övüket. A Mabisz kommunikációs vezetője szerint ezzel nemcsak a súlyos balesetek kockázata nő meg, hanem baleseti sérülés esetén a biztosítás összege is csökkenhet.

"Évente kilencszáz haláleset lenne elkerülhető az Európai Unióban, ha mindenki bekötné a biztonsági övét, vagy ha legalább 98-99 százalékos lenne a biztonsági öv használata" – mondta el az InfoRádióban Lambert Gábor, a Mabisz kommunikációs vezetője.

Magyarországon a rendőrségi felmérések alapján még jóval e szint alatt van a biztonsági öv használata, különösen a hátul ülők nem kötik be magukat. Ez nemcsak hogy veszélyes, de még a biztosítási kockázata is nagy, mivel a Kresz szabályai alapján kötelező lenne becsatolni az övet. A biztosító a személyi sérülés esetén azt vizsgálja, hogy mi lett volna, ha be lett volna kötve a biztonsági öv. Ez az úgynevezett károsulti közrehatás, így esettől függően akár 20-50 százalékkal is kisebb lehet a kártérítése annak, aki a balesetkor nem volt bekötve. A sérült ugyanis jó eséllyel könnyebben megúszta volna a balesetet.

A felnőtteknek nemcsak a saját övük bekötésére kell figyelniük, hanem a gyermekek biztonságos utazására is. A statisztikák alapján a gyereksérülések 50-60 százalékos szintje csökkenthető lenne, ha megfelelő biztonsági eszközöket használnának a bekötésükre. Lambert Gábor megjegyezte: ez is egy kiemelt terület, ahol a biztonsági eszközöket megfelelően kell használni.

A biztosítók a személyi sérüléses balesetnél a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás keretében mindig vizsgálják, hogy a sérült vagy adott esetben az elhunyt be volt-e kötve. Emellett a Casco biztosítások alapvetően töréskárra vonatkoznak, erre nem térnek ki. Viszont van olyan Casco biztosítási termék, ami a személyi sérülésre kiegészítő biztosítást tartalmaz, és kizárásnak minősül, ha az illető nem volt bekötve. Ebben az esetben a biztosítótársaság mentesül a kártérítés alól.

forrás: infostart.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók kötelező és casco biztosítás ajánlatait is:
Gépjárműbiztosítás kalkulátor >>

Vihar után: nagy bajok vannak a magyar lakásbiztosításokkal
2023 február 09.
Kategória:

Vihar után: nagy bajok vannak a magyar lakásbiztosításokkal

A magyarok többsége nem tudná biztosítási kártérítésből újjáépíteni a viharban, tűzben vagy éppen földrengésben tönkrement házát, mert annyira régi a szerződése, hogy az a jelenlegi értéke töredékét tartalmazza. Kártérítést pedig csak a biztosított összeg alapján lehet kapni. Gyakori, hogy egy ma 100 millió forintot érő ház még mindig a régi vásárlási áron szerepel a szerződésben – figyelmeztet a napokban lezajlott vihar után is a CLB független biztosítási alkusz.

Az értékkövetés legalább olyan fontos a biztosításban, mint maga a szerződés – írja közleményében a CLB. A független biztosítási alkusz kommunikációs igazgatója, Németh Péter szerint a szerződések aktualitásának fontosságát az érti meg igazán, akinek súlyosan megrongálódik a nagyjából 80-100 millió forintos forgalmi értékű háza, ám ennek mindössze a töredékét kapja meg kártérítésként a biztosítójától. Legfeljebb annyit, amennyiért vette egykor az ingatlant.

Az emberek többsége ugyanis a ház vagy lakásvásárláskor gondosan bebiztosítja az értékét, s ebben megnyugodva évekig, évtizedekig rá sem néz a szerződés tartalmára. Időközben azonban, aki csak tehette, korszerűsítette a háztartását, drágább berendezések kerültek a lakásokba, az ingatlanok is az egykori vételár sokszorosát érik már, de a biztosítási szerződésekben maradt minden a régi áron.

Az ingatlanbiztosítások viszont nem követik automatikusan azt az áremelkedést, ami a lakáspiacon, illetve az építőiparban lezajlott az elmúlt években. Így például a mai, négyzetméterenkénti akár 5-600 ezer forintos újjáépítési költségek helyett a szerződésekben foglalt értékek alapján átlagosan alig 200-250 ezer forintot fizetnek a biztosítók.

Vagyis, egy ingatlan teljes újraépítéséhez a kártérítésből legfeljebb a munkálatok és az anyagár felére futja, hiszen a kifizetés alapját az egykor rögzített érték határozza meg.  A reméltnél lényegesen kevesebb kártérítési összeg tragikus helyzetbe hozhatja azokat a családokat is, ahol egyébként rendesen fizetik a valamikor régen megkötött biztosítást. A folyamatosan ketyegő biztosítási bomba éppen akkor robbanhat, amikor a legnagyobb szükség lenne a segítségre, a minél nagyobb kártérítési össz

Az igazgató szerint az értékkövetés fontosságára nem lehet elég gyakran figyelmeztetni az embereket – saját érdekükben –, mégsem válik általános gyakorlattá a szerződések legalább 3-5 évenkénti megújítása. Pedig az értékkövetés nem feltétlenül jelenti a biztosítási díj drágulását – vagy legfeljebb csak minimálisan –, viszont egy tragikus „káreseménykor” felbecsülhetetlen segítség.

Nem is kell a legtragikusabb kimenetelű esemény ahhoz, hogy valaki csalódjon a kártérítési összegben, elég az, ha a mostanában gyakori viharos szél ledönti a kéményt, elviszi a fél tetőt a házról vagy fákat dönt rá a lakóépületre. A régóta nem frissített és a jelenlegi értékhez nem igazított szerződés alapján kifizetett kártérítési összegből nem lehet ma egy új kéményt vagy tetőt építtetni.

Németh szerint ilyenkor a károsultak a biztosítókat szidják, pedig egyszerűbb lenne időnként átnézni a szerződésbe foglalt értéket, s amennyiben az változott az elmúlt időszakban, akkor módosítani. Ilyenkor egyébként érdemes szétnézni a biztosítók kínálata között, mert gyakran változatlan díjért szélesebb körű biztosítást is lehet találni.

forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: A CLB lakásbiztosítás kalkulátorában összehasonlíthatja a lakásbiztosítási ajánlatokat:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Legalább másfél milliárd forint kárt okozott a hétvégi szélvihar
2023 február 07.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Legalább másfél milliárd forint kárt okozott a hétvégi szélvihar

Folyamatosan érkeznek a bejelentések a biztosítókhoz.

Másfél milliárd forintnál is nagyobb kárbejelentési összegre számítanak a a hétvégi viharok miatt a biztosítók.

A Groupama félmilliárd forintra becsüli a rendkívüli időjárás okozta ügyfélkárok összegét. Az ország második legtöbb lakásbiztosítást kezelő biztosítójához hétfő délig csaknem 1500 bejelentés érkezett, de összesen legalább kétszer ennyit vár. A legtöbb bejelentést Baranya, Fejér, Somogy, Tolna, Veszprém vármegyéből kapták, ahol tetőket bontott meg, épületelemeket szakított le, fákat döntött ki, vagy szabadon hagyott tárgyakat sodort el a szél. A károk átlagos értéke 85 ezer forint.

Az Aegon is félmilliárd forint körüli kárösszegről ír. Hozzájuk hétfőn 14 óráig 2700 kárbejelentés érkezett, elsősorban Somogyból és Baranyából, épületekben, tetőszerkezetekben, vagyontárgyakban keletkezett károkról.

A Generali hétfő délig majdnem 2500 bejelentést fogadott, a többi társasághoz hasonlóan főképp Közép- és Dél-Dunántúlról. Leginkább Kaposvár, Pécs és Veszprém térsége szenvedte meg az erős szelet. Ők 350 millió forintra becsülik ügyfeleik kárát. Jelezték azt is, hogy az egyre kiszámíthatatlanabb időjárás, gyakrabban okoz kárt, ezért érdemes aktualizálni a biztosítási szerződéseket.

A hétfő délutáni adatok alapján az Allianz Hungáriához több mint 2000 kárbejelentés érkezett, elsősorban Pécs, Kaposvár, Székesfehérvár, Veszprém, Tatabánya és Baja térségéből. Ott a 200 millió forintot is elérheti a kárösszeg, de a bejelentéseknek még nincs vége, az ügyfelek jelentős része csak napokkal később jelentkezik a biztosítónál.

forrás: hvg.hu

CLB TIPP: A CLB lakásbiztosítás kalkulátorában kiszámoljuk Önnek a biztosítók lakásbiztosítás ajánlatait, így Önnek már csak választania kell közülük:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Időzített bombák a lakásbiztosítások Magyarországon
2023 február 01.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Időzített bombák a lakásbiztosítások Magyarországon

Sokan abban a hitben élnek, hogy a megkötött szerződésük majd fedezi a kiadást, ha leég a házuk, a lakásuk. A veszteség azonban gyakran jóval nagyobb, mint amilyen összeg a megállapodásban szerepel.

Tavaly 7414 lakástűzhöz riasztották a katasztrófavédelem munkatársait, összesen 102 ezer négyzetméter épített terület égett le. A kiégett otthonok helyreállítása óriási feladat, hiszen ilyenkor nemcsak a tűz pusztít, hanem az oltás során használt víz is óriási károkat képes okozni – gyakran nemcsak az érintett otthonban, hanem a szomszédos lakásokban, házakban is.

Nyáry Erzsébet ma is abban a 9. emeleti panellakásban lakik Csepelen, amely 20 évvel ezelőtt kiégett. A tüzet elektromos zárlat okozta, és a háromszobás lakás pillanatok alatt megtelt füsttel, a lángok mindent elborítottak, de szerencsére nem történt személyi sérülés. Az anyagi kár viszont óriási volt, a 2500 kötetes könyvtáruk, a gyerekei értékes sífelszerelése, rengeteg ruha, a bútorok – gyakorlatilag mindenük odalett. A helyreállítás éveket vett igénybe, mivel a biztosító csak részben térítette meg a kárt – mondta Erzsébet. Ennek ellenére ragaszkodott a lakásához, mivel nagyon szereti a környéket, és a renoválás során sokkal élhetőbbé alakították az otthonát, ráadásul már a tűzvédelmi szabályokat is figyelembe vették, például a korábban befelé nyíló ajtókat kifelé nyílókra cserélték.

Magyarországon az ingatlanállomány nagyjából 80 százaléka rendelkezik biztosítással – ez az arány Európában vezetőnek számít –, ennek fő oka, hogy legtöbbször hitelfelvétellel vásárolják meg az ingatlanokat, ilyen esetben pedig kötelező biztosítást kötni.

Azonban sajnos jellemző az alulbiztosítás is, azaz hogy alacsonyabb összegre biztosítjuk az ingatlant és az ingóságokat, mint amennyit valójában érnek. A saját lakásunkban keletkezett kárt a saját lakásbiztosításunk, a más lakásokban keletkezett kárt pedig a felelősségbiztosításunk fedezi tűz esetén is, ahol nagyon gyakori a továbbterjedés – tájékoztatta lapunkat Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs igazgatója.

– Az oltáskor keletkezett kár gyakran még nagyobb, mint amit maga a tűz okozott, mivel a tűzoltók nagyon extrém eszközökkel oltanak. Egyszer tanúja voltam egy oltásnak, ahol bár alul égett a tűz, de a tetőt kellett locsolni, amíg a tetőszerkezet annyira elnehezedett, hogy beroppant, így oltották el a lenti tüzet – érzékeltette a biztosítási szakember. A sáros, szennyezett víz, a hamu is óriási károkat okoz. A tűzkár harmadik összetevője pedig a bontási költség, ami szintén tetemes összeg lehet. A helyreállításkor növelheti a költségeket az is, ha az épület elektromos hálózata régi, és az elektromos művek csak úgy ad engedélyt a működésre, ha az egész épületben kicserélik a hálózatot, nem csak a kiégett lakásban. Természetesen a lakásban lévő elégett ingóságoknak nagy az értékük. „Ilyenkor merül fel az, hogy mire terjedt ki a biztosításunk. Magyarországon ma túlzás nélkül mondhatom, hogy minden lakásbiztosítás egy időzített bomba újjáépítési szempontból. Ugyanis ezeket a biztosításokat jó néhány évvel ezelőtt kötötték meg, és az akkori négyzetméteráraknak már közük nincs a mostaniakhoz. Tíz évvel ezelőtt 250 ezer forint/négyzetméter volt az újjáépítési ár, ez most 600-650 ezer forint. A biztosító pedig kár esetén annyit fog fizetni, amennyi a szerződés szerinti érték.

Egy kiégett otthont helyreállítani minimum fél év, de egy évig is elhúzódhat, és a családnak addig is laknia kell valahol. Ha nincs olyan családtag vagy ismerős, aki átmenetileg befogadja a károsultakat, vagy a helyi önkormányzat nem tud lakhatást biztosítani számukra, akkor ez óriási kiadást jelent. De ilyen esetre is lehet kiegészítő biztosítást kötni. Németh Péter szerint a biztosítók nagyon rugalmasak, és a kárbejelentés után a lehető leghamarabb utalnak előleget a károsultaknak. Kisebb kár esetén lehetőség van egyezséges kárrendezésre, ilyenkor viszonylag gyorsan lezajlik a folyamat, és nem is kell elszámolni a biztosító felé, hogy mire fordította a kártérítést az ügyfél. Azonban ha teljesen fel kell újítani az ingatlant, akkor mint egy projektfinanszírozás esetében, szakaszosan utalja át a biztosító az összeget annak megfelelően, hogy hogyan halad a munka. Ezeknek a jogosságát a biztosító szakértője állapítja meg és ellenőrzi. – Összességében elmondható, hogy a biztosítók mindent kifizetnek, de szigorúan ügyelnek arra, hogy csak annyit fizessenek ki, amennyi a szerződésben szerepel. Éppen ezért évente érdemes átnéznünk a biztosításunkat, hogy a szerződés pontosan mire nyújt fedezetet és mekkorát. Ha azt látjuk, hogy túl alacsony az ingatlanunk újjáépítési értéke, illetve az ingóságok biztosítási értéke, lehetőség van módosítani ezt az összeget. Így persze valamennyivel magasabb lesz a biztosítási díj is, azonban baj esetén ez megtérül – összegezte Németh Péter.

forrás: nepszava.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók lakásbiztosítási csomagjait:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Ezzel a lehetőséggel élve spórolnak a magyarok a biztosítási díjakon
2023 január 31.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás

Ezzel a lehetőséggel élve spórolnak a magyarok a biztosítási díjakon

Éves díjfizetéssel kötik már több mint a felét a kötelező biztosításoknak és a lakásbiztosításoknak a hazai ügyfelek, akik az így rendelkezésre álló 15-20 százalékos kedvezménnyel érdemi összegeket, akár több tízezer forintot is megtakaríthatnak.

Más szektorokkal ellentétben a biztosítótársaságok már több mint egy évtizede kedvezménnyel honorolják, ha a szolgáltatást igénybe vevők élnek az adminisztrációt csökkentő megoldásokkal, például online egyenlítik ki a biztosításaik díját vagy akár előre, egy összegben rendeznek több hónapot, esetleg egy évet. Így akár 5-20 százalékot is lehet spórolni az adott biztosításon.

Eddig a kedvezmények kevésbé mozgatták meg a fogyasztókat, azonban az emelkedő árak miatt ezek a lehetséges spórolási megoldások is felértékelődtek – legalábbis a biztosítói díjfizetések ezt tükrözik.

Kimaxoljuk a kedvezményeket

Egyre többen választják a biztosítások esetében is a legkomolyabb kedvezményt kínáló, éves díjfizetéses megoldásokat, amelyekkel jelentősebb összeg takarítható meg.

Az Index által megkérdezett biztosítók arról számoltak be, hogy egyre kisebb arányban van jelen a korábban lényegesen többet használt havi és negyedéves díjfizetés.

Az Allianz, az Aegon, a K&H és az Uniqa Biztosító is arról tájékoztatott, hogy egyre több ügyfél dönt az éves díjfizetés mellett. Seregélyes Andrea, az Union Biztosító működésmenedzsment-igazgatója szerint az éves díjfizetés túlsúlya egyértelműen az erre adott díjkedvezménynek köszönhető.

Biztosításonként is komoly eltéréseket lehet tapasztalni. Az életbiztosítások átlagdíja egyértelműen magasabb, ezért magasabb díjú szerződések esetében a havi díjfizetés nagyobb arányt képvisel. Ez lehet a magyarázata annak, hogy a csak életbiztosításokat kínáló NN Biztosítónál a havi díjfizetés még mindig 75 százalékos arányt képvisel. Ugyanakkor például az Union Biztosítónál az életbiztosításokon belül mindössze 25 százalék a havi díjfizetési arány, miközben az ügyfelek 38 százaléka egy összegben fizeti be az életbiztosítás éves díját – amit Seregélyes Andrea egyértelműen annak tud be, hogy a kedvezmények az éves díjfizetést itt is vonzóbbá teszik.

Az autó- és lakásbiztosítások zömét évente fizetjük

Az Aegon esetében az élet- és nyugdíjbiztosításoknál az NN-hez hasonlóan magas, 85 százalék felett a havi díjfizetési gyakoriság, ugyanakkor a gépjármű-biztosítások (casco és kgfb) esetén az új szerződések 50 százaléka már éves díjfizetéssel jön létre. Erre persze az is magyarázat, hogy bár drágálljuk a kötelező díját, azonban az elmúlt évek béremelései után a 45 ezer forint körüli éves átlagos díj már nem jelent akkora érvágást a keresetekhez képest – főleg, ha az egyösszegű befizetéssel 15 százalékot, akár 5-10 ezer forintot spórolhatunk.

A gépjármű-biztosítások esetében éppen ezért jelentős fölényben van az éves gyakoriságú díjfizetés az Allianz Hungáriánál is – a kgfb-t kötő ügyfelek több mint 60 százaléka, a casco biztosítással rendelkező autósok közel fele évente egyszer fizeti meg a biztosítás díját a társaságnak. Ezzel párhuzamosan a havi díjfizetést már csak a kötelező biztosítással rendelkezők kevesebb mint egy százaléka választja. Fontos tudni, hogy a nem életbiztosítások esetében számos terméknél a havi díjfizetési mód már ma sem választható, ott a negyedéves díjfizetés kerül előtérbe.

Az Allianz adatai szerint a legmarkánsabb változás a lakásbiztosításoknál következett be, ahol az elmúlt három évben immár az éves díjfizetés vette át a vezető szerepet, az ügyfelek csaknem 40 százaléka választja ezt az opciót. Az elmúlt 3 évben a K&H Biztosítónál is a gépjármű- és a lakásbiztosítások terén volt a legkomolyabb elmozdulás az éves díjfizetés felé: a casco esetében 8, a lakásbiztosításoknál 6,4 százalékkal nőtt az éves díjfizetés gyakorisága.

Menet közben változtatunk a díjfizetésen

Meglepő lehet, de az emberek szemmel láthatóan nem kultiválják a két részletben történő díjfizetést. A K&H szerint itt például egyáltalán nem tapasztalható növekedés a féléves díjfizetési konstrukciók esetében, s az is jól látszik, hogy ez a díjfizetési gyakoriság az, amelyet arányaiban a legkevesebben választanak – biztosítónként 3-10 százalék közé teszik a társaságok a féléves díjfizetés részarányát. A legnagyobb részt az Unionnál mértek, ahol a lakásbiztosítások 14 százaléka féléves díjfizetésű. A megkérdezett társaságok várakozásai szerint nem igazán várható, hogy a negyedéves díjfizetésről sokan átpártolnának a későbbiekben a félévesre. Ha lépnek, akkor jó eséllyel az éves díjfizetés mellett teszik le a voksukat.

Az Uniqa Biztosító szerint az elmúlt hónapokban egyébként megnövekedett a többéves időtávra kötött szerződések esetében a biztosítás élettartama alatt díjfizetési módot váltók aránya, tapasztalatuk szerint egyre több esetben más az ügyfelek által kötéskor választott díjfizetési mód a tényleges díjfizetési gyakorlatuknál.

forrás: index.hu

Milliókat bukhat, ha erre nem figyel oda, mielőtt felcsatolná a sílécet
2023 január 31.
Kategória:
Utasbiztosítás

Milliókat bukhat, ha erre nem figyel oda, mielőtt felcsatolná a sílécet

Az elmúlt napok havazása kedvez a síszezonnak, azonban mielőtt felcsatolnánk a sílécet, érdemes utasbiztosítást kötnünk. Ugyanakkor, hogy ne vesszünk el az utasbiztosítások útvesztőjében, érdemes tájékozódnunk a benne rejlő lehetőségekről és limitekről – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).

Bár egy közelmúltbeli felmérés szerint az idei télen a külföldre utazók körében a síelés csak a harmadik legnépszerűbb időtöltésnek ígérkezik, az elmúlt napok időjárása befolyásolhatja a korábbi terveket. A múlt év végi, ez év eleji enyhe időjárást követően ugyanis az elmúlt napok havazása számos európai sípályát ismét vonzóvá tett – világított rá a Mabisz.

Mivel pedig amúgy is február–március számít az igazi síszezonnak, és Magyarországon a becslések szerint közel 600 ezren síelnek, sokan valószínűleg csak most kaptak kedvet a környező országokba való kiruccanáshoz.

A különböző felmérések szerint a téli utazók több mint hatvan százaléka köt utasbiztosítást, míg éves átlagban nagyjából csak minden második külföldre látogató.

Azoknak, akik síelni, snowboardozni készülnek, ajánlatos a kifejezetten téli sportokra vagy extrém sportokra szabott biztosítási terméket választaniuk. Ezek ugyanis jellemzően fedezik a helikopteres mentést, a baleset miatt fel nem használt napokra a síbérlet árát, bizonyos feltételek mellett téríthetik a sífelszerelés ellopását is – ismertette a Mabisz.

A freeride síelőknek ezenfelül annak is érdemes alaposan utánajárniuk, hogy a kijelölt sípályák elhagyásával bekövetkezett balesetre akár az extrém sportokra kötött biztosítás is térít-e, ha igen, milyen megkötésekkel, avagy ez a szerződésben kizárásnak minősül.

Milliókat bukhatunk egy eséssel

Nem árt tisztában lenni azzal sem, hogy a nyugati sípályák környezetében gyakran magánegészségügyi intézmények működnek. Márpedig ezekben a szolgáltatást nem fedezi a tb-ellátással rendelkezők számára ingyenesen kiváltható Európai Egészségbiztosítási Kártya.

A kártya nem téríti például az orvosi ellátásért fizetendő önrészt, a poggyászkárt, nincs asszisztencia, jogvédelem-, illetve tolmácsszolgáltatás, nem tartalmaz felelősség és balesetbiztosítást, légi járatra vonatkozó kockázatokat sem, valamint hazaszállítást mentővel vagy repülővel, ami európai területről is sok milliós költség lehet – ismertette a Mabisz.

A magyar snowboardos esete

Év elején nagy visszhangot váltott ki egy osztrák síliftből kizuhant és tömeges balesetet okozó magyar snowboardos. Az eset arra is ráirányította a figyelmet, hogy nagyon nem mindegy, tartalmaz-e a biztosításunk felelősségbiztosítási elemet, és az milyen összeghatárig térít.

A felelősségbiztosításra azokban az esetekben lehet szükségünk, amikor a pályán mi okozunk bajt, sérülést valaki másnak. Ilyenkor a sérült orvosi-kórházi ellátásának vagy egyéb költségeinek (anyagi kár, biztosított ellen indított jogi eljárás stb.) megtérítésére kötelezhető a vétkes fél.

A különböző beszámolók szerint főleg az osztrák, olasz, francia, svájci pályákon egy-egy nagyobb ütközés után már egyre többen nem érik be egyszerű bocsánatkéréssel, hanem jogi útra terelik az ügyet.

Az így adódó költségek vagy azok jelentős részének az átvállalásában lehet segítségünkre a felelősség- és jogvédelmi biztosításunk. Az Olaszországba utazóknak egyébként sem árt tudni, hogy a hírek szerint az olasz síterepeken 2022. január 1-től bevezették a síelők számára kötelező felelősségbiztosítást. Az online sífórumokon megjelentek szerint a felelősségbiztosítás nélkül síelőket 100-150 eurós bírsággal büntethetik. A helyszíneken a bérletünk mellé vásárolható vagy a bérlet árában már benne lévő biztosításoknak pedig viszonylag alacsony limitje van – világított rá a Mabisz.

Kérhetjük szakértő segítségét

Mivel jelentős különbségek vannak a különböző utasbiztosítások tartalmában, limitjeiben, illetve abban, hogy melyik biztosító milyen szituációkban fizet, érdemes a társaságok bő kínálatából a számunkra leginkább megfelelő termék kiválasztására némi időt szánni az interneten, vagy szakértő segítségét igénybe venni.

Amennyiben kizárólag az ár alapján választanánk, jusson eszünkbe, hogy például - mint az említett tömegbalesetnél - amennyiben mentőhelikopterre is szükség lenne, az már önmagában milliós kiadást von maga után.

Ezt érdemes összevetni egy egyhetes európai síelés körülbelül 4000-7500 forintos biztosítási költségével, amikor is a magasabb díjak a térítések akár több millióval megemelt felső határával társulnak.

Aki a téli hónapokban melegebb éghajlatú, netán Európán kívüli országba tervez utazást, annak jó tudni, hogy az utazások kapcsán kétféle biztosítási védelem érhető el: az utasbiztosítás az utazás során érvényes (az utazás első napjától a hazaérkezésig), míg az útlemondás-biztosítás jellemzően az utazást megelőző időszakra szól (az utazás lefoglalásától az utazás kezdetéig).

Ezek a biztosítások elérhetőek külön-külön megvásárolva és egyben (ún. kombinált termékként) is. A magasabb kategóriájú utasbiztosítások tartalmazhatnak már a járattörlésre, járatkésésre vagy a légi járatok csődjére szóló biztosításokat, legalább a károk enyhítésére, illetve kiegészítő elemként választhatunk ilyen fedezeteket.

Különösen az Ázsiába utazóknak nem árt ismét tisztába kerülni a koronavírussal kapcsolatos tudnivalókkal, helyi speciális szabályokkal. Ezzel kapcsolatban elmondható, hogy az utasbiztosítással (is) foglalkozó Mabisz-tagok a pandémia kitörését követően termékeiket jellemzően ellátták a Covid-megbetegedésből eredő fedezetekkel.

Amennyiben tehát a biztosított a külföldi utazás során Covid–19-vírussal megfertőződik, térítik a betegséggel kapcsolatos sürgősségi orvosi ellátás költségeit. A konkrét termék kiválasztásakor azonban figyeljünk arra, hogy mire szeretnénk még fedezetet biztosítani. Például tartalmazza-e biztosításunk az esetleges karantén, a felmerülő pluszkiadások, a repülőjegy átfoglalásának költségeit – ismertette a Mabisz.

forrás: index.hu

CLB TIPP: Utasbiztosítás kalkulátorunkban a síutazására is néhány perc alatt kiszámolhatja a biztosítók ajánlatait:
Utasbiztosítás kalkulátor >>

Rendkívüli lakáskárokat okozott a januári esőzés
2023 január 26.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Rendkívüli lakáskárokat okozott a januári esőzés

A hónap eleje óta közel 1400 kárbejelentés érkezett a biztosítóhoz. Sok helyen az özönvízszerű esőzés okozott beázásokat.

Az időjárás az idén már januárban komoly károkat okozott a magyar lakóingatlanokban – közölte a K&H. Az év első 3 hetében közel 1400 kárbejelentés érkezett a pénzintézethez, amelyek elsősorban az esőzések miatti beázásokhoz köthetőek.

A károk felmérése folyamatban van, a pénzintézet becslése szerint összegük elérheti a 21 millió forintot. A biztosító szakemberei felhívták a figyelmet arra, hogy egy-egy káresemény után kulcsfontosságú lehet a fényképes dokumentálás, ezt követően pedig mielőbb meg kell kezdeni a kárelhárítást, hogy ne legyen még nagyobb baj.

Bár az idén egyelőre elmaradtak a szélviharok, az időjárás most is sok otthonban tett kárt a pénzintézet legfrissebb összefoglalója szerint.

A csapadékos időjárás okozta a legtöbb problémát. Sok helyen az özönvízszerű esőzés miatt történtek rendkívüli beázások.

A K&H-hoz január eleje óta közel 1400 lakáskár-bejelentés érkezett, melyek közel fele, 44 százaléka vízkár volt, főként a tetőbeázás és a felhőszakadás okozott gondot. Bár a károk pontos felmérése még folyamatban van, a társaság szakértői szerint az idei időjáráshoz köthető károk összértéke meghaladja a 20 millió forintot. Az egy-egy kárra jutó átlagos kifizetés várhatóan 35 ezer forint lesz.

A K&H azt is közölte, hogy a múlt évben összesen 1,6 milliárd forintot fizetett ki lakásbiztosításokhoz kapcsolódó károkra. Az egy lakásbiztosítási káreseményre jutó kárkifizetések átlagos összege 2022-ben közel 80 ezer forint volt.

forrás: index.hu

CLB TIPP: Számolja ki otthonára a biztosítók ajánlatait a CLB lakásbiztosítás kalkulátorában:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>

A kátyúszezon is korábban kezdődik idén: még nem késő biztosítást kötni
2023 január 24.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

A kátyúszezon is korábban kezdődik idén: még nem késő biztosítást kötni

A kátyú okozta károk 70 százaléka jellemzően az első negyedévben történik. Védekezni sehogy nem lehet ez ellen, de fel lehet rá készülni. Ez a teendő, ha kártyúkárt szenvedtél.

A szakemberek szerint, aki sokat jár kátyús utakon, kössön kátyúbiztosítást, aki pedig kátyúkárt szenved, a következőt tegye.

Mitől alakulnak ki a kátyúk?

Egyrészt az úthálózat nagy része majd 40 éves, a teherbírásuk pedig jóval kisebb forgalomra lett tervezve. Emiatt az útburkolat megtörik, a kocsik kereke pedig kátyúvá formálja a repedéseket. A másik fő ok az időjárás. Az aszfaltba beszivárog a csapadék, ami télen megfagy és szétfeszíti a burkolatot. Amikor enyhül az idő, a víz kiolvad, a szétrepedt útburkolati darabokat az autók kerekei pedig meglazítják, kimozgatják a helyükről. Idén a fagy helyett az enyhe időjárás és sok csapadék miatt lehet majd több kátyú az utakon.

Milyen kárt okoznak a legtöbbször a kátyúk?

Leggyakrabban defektet, felni sérülést, de előfordul futómű-károsodás és akár baleset, személyi sérülés is. A kár összege jellemzően 20.000-40.000 Ft körül mozog.

Kihez fordulhatunk kártérítésért kátyúkár esetén?

Akinek nincs erre külön biztosítása, az a közút fenntartójához fordulhat. A településeket összekötő utakért a Magyar Közút, lakott területen az illetékes önkormányzat, a fővárosban pedig a Budapest Közút felel az utakért. Nekik kell jelezni az igényünket. Akinek van biztosítása, a saját biztosítója felé jelentheti be a kárt. A biztosító kifizeti a kártérítést, majd utólag rendezi azt az illetékes közútkezelővel. Kátyúbiztosítást jelenleg önállóan, illetve kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) vagy casco mellé kiegészítő biztosításként köthetnek az autósok, akár évi 2-3 ezer forintért- hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Mi a teendő kátyúkár esetén?

A kátyú által okozott káreseményt ugyanolyan balesetként kell kezelni, mintha egy ismeretlen autós ütközne nekünk, így rendőrt kell hívni. Azt is fontos tudni, hogy bár az utak állapotáért az út fenntartója felel, a káreseményt viszont mindig a kárt szenvedett autósnak kell bizonyítania. Ehhez a következőket kell benyújtani az út fenntartójának:

  • rendőrségi jegyzőkönyv;
  • lehetőleg tanúvallomás;
  • helyszíni fotók;
  • az esemény pontos ideje, helye, körülményei;
  • a sérülés jellege;
  • a becsült kár mértéke vagy a kár összegét igazoló javítási számla;
  • személyi sérülés esetén az orvosi dokumentáció;
  • az emailcímünk;
  • a bejelentő személyi igazolványának másolata;
  • a kocsit vezető személy jogosítványának másolata;
  • a gépjármű forgalmi engedélyének másolata;
  • kgfb igazolás.

Ha több kocsi is károsodott, azokat külön-külön is be kell jelenteni, az autók sérüléseit ugyanis egyenként fizetik ki.

Mikor utasíthatják el a kár megtérítését?

A statisztikák alapján az esetek felében visszautasítják a kárigényeket, főleg a nem megfelelő dokumentáció miatt. A visszautasítás másik oka az lehet, hogy ha az adott útszakaszon kátyúra, rossz útviszonyra figyelmeztetőt táblát, sebességkorlátozó táblát helyeztek ki, amit nem vettünk figyelembe. Ezen kívül akkor sem fizetnek, ha nem bizonyítható, hogy a sérülést a kátyú okozta. A saját biztosítónk pedig akkor nem fizet, ha nem dokumentáltuk alaposan a történteket, vagy ha a megengedettnél gyorsabban mentünk, illetve, ha az úthibát tábla jelezte.

forrás: ripost.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók kötelező és casco biztosítás ajánlatait is:
Gépjárműbiztosítás kalkulátor >>

Mabisz: drága lehet a síelés, több millióba kerül egy helikopteres mentés
2023 január 18.
Kategória:
Utasbiztosítás

Mabisz: drága lehet a síelés, több millióba kerül egy helikopteres mentés

Lambert Gábor szerint a téli sportok kedvelőinek érdemes biztosítást kötni, mert könnyen rémálomba fordulhat a kikapcsolódás.

"A tapasztalat azt mutatja, hogy aki nem rendelkezik megfelelő biztosítással, annak a helikopteres mentés, illetve a kórházi költségek több millió forintot is kitehetnek. Ha nincs a biztosításunknak felelősségbiztosítási része, akkor a sípályán okozott balesetek – amennyiben mi vagyunk az okozói – ugyancsak nagyon komoly összegeket tehetnek ki" – mondta az InfoRádióban Lambert Gábor, a Mabisz kommunikációs vezetője.

Az ellátás menete attól is függ, hogy mi áll a szerződésben, mire kötöttek biztosítást. A biztosítók is az ügyfélnek kedvezőbb anyagi megoldással számolnak. Lambert Gábor szerint elképzelhető, hogy adott esetben érdemesebb kiküldeni egy mentőkocsit és hazaszállítani az ügyfelet, mint kint fizetni a gyógyítás költségeit.

A kommunikációs vezető tapasztalatai szerint a külföldre utazó síelők 60 százaléka köt utasbiztosítást, ami jobb arány, mint általában a külföldre utazók körében. A korábbi években ugyanis azt lehetett látni, hogy csak minden második utazó kötött utasbiztosítást.

Hangsúlyozta: akkor érdemes speciális biztosítást kötni, ha a síelést extrém sportként fogjuk fel, tehát elhagyjuk a sípályát és a pályán kívüli síelés kedvelői vagyunk.

A kommunikációs vezető szerint nehéz általánosságban beszélni a biztosításokról, hiszen erőteljes a verseny a piacon, és nagyon különböző termékek közül válogathatunk. Van olyan biztosító, mely kifejezetten síbiztosítást ajánl, mások általános feltételei kiterjedhetnek akár a síelési körülményeinkre is. Ha nem extrém sportolásra vágyunk, akkor az európai uniós országokban egy egyhetes síelés biztosítása öt-hatezer forintba kerül.

forrás: infostart.hu

CLB TIPP: Számolja ki kalkulátorunkban a biztosítók utasbiztosítási ajánlatait és kösse meg a kiválasztott csomagot néhány perc alatt:
Utasbiztosítás kalkulátor >>

Oldalak