2023.09.07
Enyhén csökkent a casco biztosítások száma az első félévben
Az autópark öregedése miatt az autók egyre nagyobb hányada védtelen az elemi és lopáskárok ellen
Az MNB friss biztosítói adatsora szerint 2023 második negyedévében a biztosítók 1.016.925 casco szerződést kezeltek, 1,2 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A casco állományhoz tartozó átlagos éves díj elérte a 161 ezer forintot, ami 22 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi 133 500 forintos értéknél. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövegsége (FBAMSZ) arra hívja fel a figyelmet, hogy a forgalomban lévő gépjárműveknek csupán ötöde rendelkezik ilyen biztosítással, noha a lopáskárokra, valamint az elemi és a saját hibából adódó töréskárokra csakis ez a biztosítás nyújthat fedezetet.
„Az elmúlt 12 hónapban tapasztalt díjemelés nem tér el lényegesen az ebben az időszakban tapasztalt infláció mértékétől – magyarázza Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke-. – Az emelkedés elsődleges oka, hogy mind az alkatrészárak, mind a szervizekben alkalmazott rezsióradíjak lendületesen emelkedtek ebben az időszakban, miközben az autók egyre korszerűbb műszaki megoldásai és a gazdagabb szériafelszereltség szintén felfelé téríti az átlagdíj mértékét.
Jelenleg a káronként kifizetett átlagos összeg a casco esetében már közelíti a 650 ezer forintot, ami azt jelenti, hogy egy átlagos kár négy évnyi casco díjnak felel meg. Fiatal, néhány éves autók esetében az átlagos kárösszeg már 800 ezer forint felett alakul, és egyre gyakoribbak a többmillió forint értékű kárkifizetések.
Az alacsony cascohányadot részben az elöregedő hazai autópark magyarázza: 2023 félévében a személyautók átlagéletkora elérte a 15,5 évet, és a kisebb értéket képviselő idős autók egy részére már nem éri meg casco biztosítást kötni. Az azonban a jelenlegi biztosítói kínálat ismeretében elmondható, hogy egy 8-10 év alatti személyautónak mindenképpen célszerű cascóval rendelkeznie, hiszen mind a lopáskárok, mind a saját hibás töréskárok, mind pedig az egyre gyakrabban előforduló elemi károk ellen csak ez a biztosításfajta kínál garantált védelmet.
„A káresemények között egyre jelentősebb súlyt képviselnek az egyre hektikusabb időjárásból fakadó károk (szélvihar, áradások, jégeső stb.), melyek egy része immár az év legnagyobb részében jelentkezhet – teszi hozzá Papp Lajos. – Ezt a tendenciát az autósok is jól érzékelik, nem véletlen, hogy egy-egy viharosabb időszakban az alkuszok megugró cascokötés-számokkal találkoznak.”
A díj számos módon csökkenthető
Noha az autó értékéhez viszonyítva a casco éves díja még mindig mérsékeltnek mondható, az autósok egy részét egyértelműen a növekvő díjak tartják vissza a casco megkötésétől. Megfelelő odafigyeléssel azonban a kiadások akár jelentős mértékben is csökkenthetők:
- Díjösszehasonlítás alkuszi közreműködéssel – Az egyes biztosítók ajánlatai azonos gépjármű esetében is jelentősen eltérhetnek egymástól. Célszerű minden évforduló előtt biztosítási alkusz segítségével néhány perc alatt összehasonlítani az ajánlatokat, mivel ennek eredménye akár 15 százalékot meghaladó spórolás lehet.
- Együtt kötés más biztosításokkal – Aki a kötelező biztosítást és a cascót ugyanannál a biztosítónál köti meg, gyakran kétszámjegyű százalékos díjkedvezményt kap az adott biztosítótól. A lakásbiztosítások márciusban bevezetésre kerülő éves kampányidőszakában könnyen elképzelhető, hogy a jövőben több biztosító fog a lakásbiztosítás mellé is együttkötési kedvezményt kínálni.
- Éves elektronikus díjfizetés – Amennyiben az autós egyösszegben, és csekk helyett elektronikus formában rendezi a casco díját, szintén további 10 százalék körüli kedvezményt érhet el a negyedéves, csekken fizető ügyfelekhez képest.
forrás: fbamsz.hu
CLB TIPP: A CLB casco biztosítás kalkulátorában összehasonlíthatja a biztosítási ajánlatokat:
Casco biztosítás kalkulátor >>
Biztosítás fajta:
- Casco biztosítás
Totálkár: milyen módon számítja a biztosító?
2021 szeptember 30.
Kategória:
Gépjármű biztosítás
Totálkár: milyen módon számítja a biztosító?
Mind a szerződésen kívüli és a kötelező felelősségbiztosítás terhére történő kárrendezés, mind pedig a casco-s kárrendezés során jellemző a totálkáros kárrendezés. Ennek lényeg abból adódik, hogy valamilyen okból nem érdemes a jármű javítása és ennek a költségnek a megtérítése. A D.A.S. JogSzerviz szakértői járják körben a legfontosabb tudnivalókat.
Totálkáros gépjármű és javítása, és az ebből eredő problémaforrások két okra vezethetőek vissza. Az egyik az, hogy a jármű a közlekedési baleset során olyan mértékben sérült, hogy nem is lehetséges annak a helyreállítása. Ezt nevezik műszaki totálkárnak.
A másik eset pedig az, amikor bár az autó javítható, azonban a szervizelés költsége olyan magas, hogy akár a kocsi értékét is elérné. Ekkor áll be a gazdasági totálkár.
Annak meghatározása, hogy a totálkáros kárrendezés jön-e szóba és annak során a biztosító mekkora összeget fizet, kizárólag műszaki szakkérdés. Előzetesen EUROTAX-számítással a biztosító meghatározza a jármű káridőpontbeli értékét.
Itt olyan adatok alapján történik meg a kalkuláció, mely a kocsi korára, futott kilométereinek számára, vagy előzménysérüléseire, esetleg extra tartozékaira vonatkozik.
Ez utóbbi esetben mindenképp figyelemmel kell arra lenni, hogy a casco biztosító az extra tartozékok értékét akkor fogja figyelembe venni, amennyiben ezekre a biztosítás kiterjed. Ennek hiányában nem alkalmazza a számítás során értéknövelő tényezőként.
Az előbbi program alapján, a baleset időpontjára tekintettel kerül tehát kiszámításra a jármű káridőpontbeli értéke. Ha valaki esetleg ezt vitatja, akkor a biztosítótól feltétlenül javasolt ezt a részletes EUROTAX-számítást kikérni és egy ellenőrzést készíteni.
Ez utóbbit bármelyik kárszakértői iroda elvégzi. Ha ez az ellenőrzés elkészül, és érdemben vitathatóvá válik a biztosító számítása, akkor erre tekintettel lehetséges a felülvizsgálatot is kérni.
Ha a káridőpontbeli érték letisztázott, akkor a biztosító azt is meghatározza, hogy mekkora összeget tesz ki a roncs, azaz a maradványérték. Ezt általában ajánlatok alapján határozza meg.
A végső kifizetést pedig az fogja meghatározni, hogy mekkora összeg a káridőpontbeli és a roncsérték különbözete.
A károsultnak ugyanakkor lehetősége van mérlegelnie azt, hogy amennyiben ebből az összegből meg tudja javítani a járművét, akkor ezzel éljen, de arról is dönthet, hogy a „roncsot" eladja, akár annak a cégnek, aki a maradványértékre ajánlatot tett.
Tehát ez utóbbi, azaz az, hogy a kocsit a tulajdonos eladja, egyáltalán nem kötelező.
A casco biztosítások esetében fontos még arra felhívni a figyelmet, hogy végső kifizetésből mindenképp levonásra kerül az önrész mértéke is, mely vagy egy fix összegként, vagy egy százalékos mértékben került meghatározásra a szerződéskötéskor.
A fentiekből látszik, hogy a totálkár kiszámítása valóban szakkérdés. Azonban tudatosan és felkészülten sokat tehetünk azért, hogy ellenőrizhessük, hogy a biztosító megfelelően számolt-e?
forrás: origo.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban összehasonlíthatja az egyes gépjármű biztosítási ajánlatokat:
Gépjármű biztosítás ajánlatok>>
Sok háztulaj nem tudja: ilyen káreseményekre is fizethet a lakásbiztosítás
2021 szeptember 27.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Sok háztulaj nem tudja: ilyen káreseményekre is fizethet a lakásbiztosítás
Egy-egy lakásbiztosítás alapesetben csak az elemi károkra nyújt fedezetet, de személyre szabható más eseményekre is. A legtöbben tetőbeázásra, betöréses lopásra, túlfeszültség okozta károkra kérnek extra biztosítást, azonban őszi hónapokban néhány nem várt fullánkos vendég is megkeserítheti a biztonságunkat, irtásuk vagyonokba kerülhet és a testi épséget is sok esetben veszélyeztetik egyszerű jelenlétükkel vagy a nem szakszerű irtással.
A lakásbiztosítás megléte fontos, de a meglepetések elkerülése érdekében érdemes életkörülményeinkre szabni kiegészítő biztosításokkal – közölte a K&H. A társaságnál köthető kiegészítő biztosítások közül az indokoltak kiválasztásával nem csak a hirtelen jött kár térül meg, de azt is elkerülhetjük, hogy esetleg olyan fedezet díját is fizetni kelljen, ami egyáltalán nem életszerű. Az alap lakásbiztosítás az elemi - azaz a tűz-, a vihar-, vízkárok mellett a földrengés okozta károkra, valamint az üvegtörésre nyújt fedezetet.
A K&H-nál a legtöbben betöréses lopásra és rablásra, túlfeszültség okozta károkra, valamint a tetőbeázásra vonatkozó kiterjesztést kérik. Ugyancsak népszerű a bejárati ajtók zárcseréjére, a bankkártya-, illetve a különböző személyi okmányok cseréjének költségtérítésére vonatkozó fedezet is.
A kiegészítő biztosításokkal az ügyfelek maguk dönthetik el, hogy pontosan milyen eseményre szeretnének biztosítást kötni, így gyakorlatilag személyre szabhatják a konstrukciókat
– mondta Kaszab Attila, a biztosító vezérigazgató-helyettese. Hozzátette: „A K&H évről évre finomhangolja lakásbiztosítási termékét, így emeltük a kártérítési limiteket és bővült a biztosítható vagyontárgyak palettája, illetve a kiegészítő biztosítások sorában például olyan helyzetre is kínálunk megoldást, mint a darázsfészek irtás költségeinek megtérítése.
Továbbá a munkáltatótól a járvány miatt elterjedt otthoni munkavégzésre átvett számítástechnikai eszközök károsodását is téríti a biztosító abban az esetben, ha ügyfeleik rendelkeznek kiegészítő felelősségbiztosítással, illetve a kár időpontjában biztosító ügyfélportál szolgáltatói szerződéssel.
A cég a múlt évben egy-egy alkalommal átlagosan 70 ezer forintot fizetett ki kártérítésként a lakásbiztosítások esetében, amit az idei átlagos kárkifizetés már közel 23 százalékkal meghalad.
Az idei év viharai jócskán megtépázták a magyar lakosság ingatlanjait, illetve az egyre népszerűbb kiegészítő biztosítások kárkifizetései is emelhették az átlagot
– tette hozzá Kaszab Attila.
Lakásfelújításkor se feledkezzünk meg a biztosításról
Nemcsak a kiegészítő biztosításokat érdemes rendszeresen megnézni, hanem azt is, hogy mekkora értékre szól a biztosítás. Különösen fontos ez most, hogy elindult az állami lakásfelújítási program, így sokan korszerűsítik ingatlanjukat, ez pedig sok esetben jelentős értéknövekedéssel jár.
Előfordulhat, hogy a munkálatok befejezése után alulbiztosítottá válik az ingatlan. Éppen ezért a felújítással párhuzamosan a meglévő lakásbiztosítási szerződést is érdemes aktualizálni a megfelelő értékre.
forrás: penzcentrum.hu
CLB TIPP: Lakásbiztosítás kalkulátorunkban megnézheti és összehasonlítja, hogy mit tartalmaznak az egyes biztosítási ajánlatok:
Lakásbiztosítás összehasonlítás>>
Csökkent a budapesti személyautók átlagos kgfb-díja
2021 szeptember 22.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
Csökkent a budapesti személyautók átlagos kgfb-díja
Az elmozdulás valószínűleg nem egy új trend kezdete.
A budapesti személyautók átlagos kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díja 9 százalékkal csökkent éves összehasonlításban az év második negyedében – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) negyedéves kgfb-indexéből.
"Az lehet a csökkenés oka, hogy a biztosítók a piaci verseny miatt így kerestek lehetőséget a részesedésük növelésére" – mondta a VG-nek Papp Lajos, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) gépjárműszekciójának elnöke.
Mint rámutatott, a díjak egyrészt azért eshettek, mert a pandémia miatt időszakosan kevesebb káreset történt, másrészt a korábbiakban éppen a fővárosban nőttek jobban a díjak, így most több biztosítónak volt mozgástere a csökkentésre. Azonban az elnök szerint nem szabad túlértékelni az átlagdíj pillanatnyi alakulását, mert a biztosítók, igazodva az aktuális piaci helyzethez, bármikor módosíthatják tarifáikat. Ezért az elmozdulás valószínűleg nem egy új trend kezdete, hanem egy egyszeri kilengés volt.
Az átlagos állománydíj az első negyedéves 46 ezer forintról a második negyedévben 44 ezer forintra csökkent.
Az előző év azonos időszakához képest országos szinten 2 százalékkal mérséklődtek a díjak, ez annak az eredménye, hogy a budapesti személyautók átlagos tarifája az említett 9 százalékkal esett, míg a fővároson kívüli szint szűk 1 százalékkal emelkedett. A változás azért is érdekes, mert a fővárosi autókhoz a koronavírus-járvány forgalom- és kárcsillapító hatásai ellenére mindeddig nem jutott el a díjcsökkenés.
Az előző negyedévek kárráfordítás-csökkenésével szemben a második negyedévben már növekedés látszik. Ennek Papp Lajos szerint az az oka, hogy a forgalom már visszatért a régi kerékvágásba, a gépjárműállomány az idén is tovább nőtt, miközben az alkatrészárak és a javítási óradíjak is gyorsan emelkednek, hasonlóan más gazdasági területekhez.
Trendfordulóról korai beszélni, ehhez a következő negyedév adatai szükségesek. Az egyéb jármű-kategóriákban változatos éves elmozdulás látható: míg a nehéz pótkocsik és taxik esetében az egyedi és a flottaátlagdíjak is csökkentek, addig a vontatók, a motorkerékpárok és a segédmotor-kerékpárok díja emelkedett. Az átlagdíjak változásától akár lényegesen is eltérhetnek az egyes biztosítók ajánlatai.
Egy márciusi becslés szerint Magyarországon csaknem félmillióan autóznak kötelező biztosítás nélkül.
forrás: vg.hu
CLB TIPP: Hasonítsa össze kalkulátorunkban a kötelező biztosítási ajánlatokat és kösse meg az önnek megfelelőt pár perc alatt:
Kötelező biztosítás ajánlatok>>
Most keletkeznek az igazán nagy károk az üresen hagyott nyaralókban
2021 szeptember 16.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Most keletkeznek az igazán nagy károk az üresen hagyott nyaralókban
A nyaralóövezetek fokozatos elnéptelenedésével nő a betörések esélye. Ráadásul a meghibásodások és az elemi károk helyreállításának költségei is jelentősen megugranak, így célszerű minél előbb megkötni a nyaralóbiztosítást – figyelmeztetnek az alkuszok.
A nyaralóbiztosítás megkötése nem azonnal nyújt védelmet: a szerződés megkötésére 15 nap áll a biztosítók rendelkezésére – hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ). Éppen ezért célszerű minél előbb lépni.
A nyaralók az állandóan lakott ingatlanokhoz képest magasabb kockázatoknak vannak kitéve. Nagyobb az esélye annak, hogy a tűz- és elemi károkat (például a tető sérülését vagy fa rádőlését) nem azonnal észlelik, ami komoly járulékos károkat eredményezhet. Csőtörés esetén az elfolyó víz akár hónapokig is rongálhatja az adott ingatlant, a kárösszeget ráadásul az elfolyó víz költsége is jelentősen növelheti. A betörés pedig nem csupán a lakásban található ingóságokat veszélyeztetheti, mivel a behatolók az épületet akár huzamosabb ideig, téli szálláshelyként is használhatják.
Akár kétszeres díjak
A magasabb kockázatok a nyaralók magasabb biztosítási díjaiban is megmutatkoznak: jelenleg egy siófoki 100 négyzetméteres, átlagos paraméterekkel rendelkező ingatlan éves biztosítási díja átlagosan 50 ezer forint körül alakul, állandó lakos híján azonban a biztosítók többsége 30-100 százalékos pótdíjat számol fel. Ráadásul időszakos használat esetén számos biztosító nem is szerződik.
Az ingatlant általában akkor tekintik lakottnak a biztosítók, ha legalább 180 napot életvitelszerűen eltölt valaki benne. A szerződéskor nem érdemes trükközni az olcsóbb biztosítás reményében, mert például a közműszámlákból nagyon hamar kiderül, ha az adott ingatlant ténylegesen nyaralóként használják. Ilyenkor a biztosító akár a teljes kártérítési összeget jogszerűen visszatarthatja – figyelmeztet Baksa Melinda, a FBAMSZ elnökségi tagja. – Célszerűbb a biztosító kiválasztásakor alkusz segítségével több ajánlatot is áttekinteni: az egyes biztosítói díjak között (fedezeti körtől és limitektől függően) akár 3-4-szeres is lehet a különbség.
További fontos kikötések
A kárkockázat csökkentése érdekében a biztosítók a nyaralókra számos speciális előírást és korlátozást is alkalmaznak. Néhány ezek közül:
- Minimális védelmi szint: a nyílászárók elégséges védelmének csakis a MABISZ által minősített biztonsági lakatot és lakatpántot fogadják el. A minimális védelmi szint alatt az ingóságokra a biztosító nem köteles kártérítést fizetni.
- Kiemelt értékek kizárása: műtárgyak, ékszerek nyaralóépületekben nem biztosíthatók. Külterületi ingatlan esetén a biztosítók az általános ingóságok kártérítési limitjeit is korlátozhatják.
- Kötelező gondosság: nyaralók esetében ez főként a villanyóra lekapcsolását, a központi vízcsap elzárását jelenti, valamint fűtetlen épületben a téli víztelenítést. Ha igazolható, hogy a tulajdonos nem tett meg mindent a kármegelőzés érdekében, a biztosító szintén korlátozhatja a kifizetés mértékét.
Magyarországon a lakásbiztosításoknak mintegy 10 százalékát kötik nem állandóan lakott ingatlanra. A nyaralók egy része eleve nem biztosítható, az ártéren található épületekre például a biztosítók nem vállalnak fedezetet.
forrás: azenpenzem.hu
CLB TIPP: Számolja ki kalkulátorunkban az otthonára szabott lakásbiztosítás ajánlatokat, és kösse meg a kiválasztottat néhány perc alatt:
Lakásbiztosítás ajánlatok>>
Ki fizeti a kárt, ha más miatt égett ki az autóm?
2021 szeptember 13.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás
Ki fizeti a kárt, ha más miatt égett ki az autóm?
Nem hétköznapi, de ahogy a héten láttuk, reális eset, hogy egy kigyulladó autó miatt vétlen járművek égjenek ki. Vajon ki áll helyt a kárért? Ér-e valamit a kötelező biztosítás ilyen esetekben? Biztosítókkal, jogásszal járta körbe a témát a Vezess.
Néhány nappal ezelőtt a Vezess is megírta, hogy hétfő délután komoly autós tűz keletkezett a soroksári bevásárlóközpont egyik parkolójában, miután – vélhetően zárlat miatt – kigyulladt egy álló BMW, míg tulajdonosa a boltban tartózkodott. Itt elolvashatod, ha nem hallottad volna:
Egy autó kigyulladása talán még nem érne hírt, ám a BMW-ről a lángok gyorsan átterjedtek egy Toyota Yarisra, egy Škoda Octaviára, egy VW Lupóra és egy Honda Civicre is. Végül a tűzoltók fékezték meg a tüzet. (Érdekesség, hogy a BMW X6 aztán szállítás közben, már Csepelen, a tréleren újra lángra kapott.)
Az ügy érdekes kérdéseket vet fel: vajon a „vétlen” autósok kitől, milyen alapon számíthatnak kártérítésre ilyen esetben, már ha egyáltalán… Biztosítók és jogász segítségével keressük a válaszokat.
A casco mindenkin segíthet
Kezdjük az egyszerűbb kérdéssel és válasszal: mind az elsőkén kigyulladt autó – esetünkben a BMW –, mind a tűz továbbterjedése miatt megsérült/kiégett autók tulajdonosai – szinte – biztosan számíthatnak káruk megtérítésére, ha rendelkeztek cascóval. Ezt egybehangzóan megerősítette a Vezess megkeresésére válaszoló mindhárom biztosító (Aegon, Allianz, UNIQA), a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), valamint egy jogász is. Természetesen a kártérítés összege függ a vállalt önrésztől és a konkrét casco-csomag egyéb részleteitől is. Persze ilyenkor a legtöbb estben kárenyhítés történik és nem a teljes kár térül meg.
Jóval homályosabb viszont a helyzet, ha nem számolhatunk a cascóra, amire azért nagy esély van, hiszen Magyarországon nem általános az ilyen biztosítás megléte.
Szürke zónában a veszélyes üzem
Első ránézésre egyértelműnek tűnik, hogy amennyiben valakinek az autója azért ég ki, mert egy másik járműről átterjedt rá a tűz, akkor a bennünket így ért milliós kárt egészen biztosan érvényesíthetjük valakin. Közelebbről megnézve már egyáltalán nem ilyen rózsás a helyzet” – kezdte a D.A.S. Jogvédelmi biztosító jogásza, dr. Gombolai Éva a kérdés elemzését.
A MABISZ kommunikációs vezetője Lambert Gábor így mutatott ár a probléma lényegére: A kgfb-törvény (2009. évi LXII. tv.) szerint a biztosítás kiterjed „azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak”. Adott esetben vitatható lehet, hogy a káresemény a jármű üzemeltetése során következett-e be.
Az Aegon is hangsúlyozta, hogy az adott eset részletes körülményei adhatnak választ arra, hogy a káresemény bekövetkezésekor a gépjármű üzemeltetés alatt volt vagy sem, így a kgfb alapján történő térítés is ennek a függvénye lesz.
A D.A.S. jogásza szerint a vétlen autótulajdonosok a károkozó jármű kötelező felelősségbiztosítójától nem várhatnak sokat, az minden valószínűség szerint meg fogja tagadni a kifizetést, hiszen ahogy feljebb is láttuk, a törvény a jármű üzemeltetése során okozott károkra nyújt fedezetet. A gépjármű üzemeltetésének fogalma ugyanakkor jogszabályban nincs rögzítve, pontos határait így egy lassan változó gyakorlat alakítja.
Általában a veszélyes üzemi minőség megszűnéséig terjed így a felelősség, azaz amelyik kárt a jármű, mint veszélyes üzem okozza, az üzemeltetés által okozott kárnak minősül. A veszélyes üzemi jelleg megszűnésének időpontjával kapcsolatban azonban különböző elméletek vannak a gyakorlat által felvetett problémák miatt.
Számos olyan ügy volt ugyanis, mutatott rá Gombolai, ahol például az éppen megálló, már megállt – azaz fő szabály szerint már nem veszélyes üzemnek minősülő – jármű ajtajának kinyitásával okoztak kárt. “Mára az az elfogadott, hogy a tevékenység fokozottan veszélyes jellege akkor nem áll fenn, amikor a gépjárművet szabályszerűen leállítják, elvégzik a teljes üzemen kívüli állapot létrehozásához szükséges tevékenységeket, és megszűnik a gépkocsi emberi irányítás alatt tartása.
Az ügyvéd szerint a kigyulladt parkoló autóra ezek a feltételek már teljesülnek, azaz nem beszélhetünk veszélyes üzemi jellegről, így elvileg üzemeltetés során okozott kár sem merül fel. Ez pedig azt eredményezi, hogy a biztosítónak sem kell helytállnia. Mivel a gyakorlat alakul, mindaddig, amíg pontos jogszabályi meghatározás nem lesz, nem zárható ki, hogy a parkoló jármű által okozott károkat is bevonja a bírói gyakorlat az üzemeltetés körébe, de erre eddig nem volt példa.
Az UNIQA kárrendezési vezetője, Vereczki András a Vezess megkeresésére szintén azzal kezdte, hogy ha az, akinek a gépkocsijára átterjedt a tűz, a károkozó kgfb-biztosítójától szeretne kártérítést kapni, valószínűleg egy hosszabb folyamatra számíthat, akár csak peres eljárás végén lehet eredmény, mert jelenleg erre nincs egységes, konzisztens gyakorlat, ám a „veszélyes üzemmel” kapcsolatban „megengedőbben” vélekedett:
A bírói gyakorlat abban egységes, hogy az autó veszélyes üzemi tevékenységét folyamatában kell értékelni és önmagában a parkoló helyzet nem szünteti meg a veszélyes üzemi jelleget. Az a tény, hogy röviddel a leállítás után kigyulladt a gépkocsi, szintén azt támasztja alá, hogy a járműnek még veszélyes üzemi jellege volt – magyarázta a szakember, kiemelve, hogy a modern autók a leállítás után még nagyon sok tevékenységet végeznek automatikusan, valójában az elektronika folyamatosan működik.
Ezen tényekre alapozva a kárt okozó gépkocsi kötelező gépjármű felelősség biztosítása alapján a tűz miatt károsodott autók és épületek tulajdonosai akár kártérítést is kaphatnak a károkozó jármű felelősségbiztosítójától” – folytatta az UNIQA-s vezető.
Ott sem voltam, miért lennék felelős?
A kártérítés kőbe vésett alapszabálya szerint kártérítési igényt abban az esetben lehet érvényesíteni, amennyiben valaki másnak jogellenesen okoz kárt. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.
Kérdés, hogy lehet-e szó jogellenes magatartásról az üzembentartó részéről, amikor mit sem sejtve este leparkol az autóval, és az másnapra kigyulladva megkárosít még egy, kettő, négy, akárhány másik járművet. A választ illetően nagyjából teljes az egyetértés, az a tűz keletkezési okánál keresendő. Vagyis az a kérdés, miért gyulladt ki a jármű, és az felróható-e az üzembentartónak.
Amennyiben nem, mert ő minden karbantartási kötelezettségének eleget tett, semmilyen olyan tárgyat nem hagyott a járműben, amiről észszerűen feltételezhető, hogy akár tüzet is okozhat a távollétében, akkor ki tehet a tűzről? Mivel nem „természetes”, hogy járművek spontán kigyulladjanak, ezért rögzíthető, hogy valami hiba okozza a gyulladást. A kulcskérdés az, hogy kinek a hibája? Ez lehet(ne) karbantartási hiba, szerelési munkálatra visszavezethető ok, gyári eredetű hiba, megállapítása szakkérdés – hangsúlyozta Gombolai Éva.
Vizsgálat tárgyát képezheti harmadik fél felelőssége is utalt ugyanerre a Vezessnek az Allianz is.
A gyártó vagy a szerviz is fizethet?
A szerelési/karbantartási munkálatok hibás teljesítése esetén a szervizzel szemben léphetünk fel, a gyári kapcsolatban a Polgári Törvénykönyv tartalmaz szabályokat, így termékkárért a hibás termék gyártója tartozik felelősséggel.
Termékkárnak minősül a hibás termék által okozott halála, testi sérülése vagy egészségkárosodása miatt bekövetkezett kár; és a hibás termék által más dolgokban okozott, a kár bekövetkeztekor ötszáz eurónál nagyobb összegű kár, ha a károsodott dolog szokásos rendeltetése szerint magánhasználat vagy magánfogyasztás tárgya, és azt a károsult is rendszerint ilyen célra használta. Az igényérvényesítés kulcsa azonban az, hogy a termék hibás volta bizonyított-e.
A bíróságoké lehet a végső szó
Látható tehát, hogy a károsodott járművek tulajdonosai csak akkor vannak megnyugtató helyzetben, ha rendelkeznek a káreseményre érvényes casco-biztosítással. Ennek hiányában minden valószínűség szerint hosszadalmas jogi eljárás elé néznek, melynek során jelentősége lesz a kötelezőt kezelő biztosító hozzáállásának, a tűz okának, de még adott esetben annak is, hogy céges jármű károsodott-e. A biztosító – és ha esetleg arra sor kerülne, akkor a bíróság is – a körülményeket és a részleteket mérlegelve tud majd végleges döntést hozni.
Forrás: vezess.hu
CLB TIPP: Számolja ki kalkulátorunkban a kötelező és casco biztosítás ajánlatokat, és kösse meg az önnek megfelelőt kényelmesen, percek alatt:
Gépjármű biztosítási ajánlatok>>
Mi a teendő, ha koccanásos balesetet szenvedünk?
2021 szeptember 10.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Mi a teendő, ha koccanásos balesetet szenvedünk?
A kisebb koccanásos balesetek is sok bosszúságot tudnak okozni, arról nem is beszélve, hogy az ilyen jellegű balesetek esetén sok kérdés is felmerülhet. Alapvetően van arra lehetőség, hogy a károkozó és a károsult a közlekedési baleset helyszínén megegyezzenek a kártérítés összegében. Ez a megoldás azonban veszélyeket hordoz magában mind a károsult, mind pedig a károkozó oldalán – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Koccanásos baleset esetén, amikor egyértelműen mi voltunk a hibásak, felmerülhet a kérdés, hogy az egyszerűség kedvéért megérné-e a helyszínen megállapodni és meghatározott összeget megfizetni a károsultnak?
Dr. Bálint Boglárka szerint jogszabályaink alapján ennek ugyan nincs akadálya, azonban számos veszélyt rejt magában ez a megoldás. Az egyik ilyen veszély, hogyha nem születik írásbeli megállapodás a felek között, úgy szinte lehetetlen lesz a későbbiekben bizonyítani, hogy a károkozó a helyszínen adott-e és pontosan milyen összeget át a károsultnak.
A károsultnak pedig elegendő a károkozó fél rendszámát megjegyeznie ahhoz, hogy akár rendőrség előtt szabálysértési eljárást indítson, akár a károkozó fél felelősségbiztosítójához bejelentéssel éljen.
A fenti megoldás esetén a károsult oldalán fennáll annak is a veszélye, hogy a látott sérülések mellett van olyan sérülés is, amely szabad szemmel nem látható. Avagy amelyre csak később, a gépjármű javítása során derül fény. Ebben az esetben sajnos előfordulhat, hogy a vétlen fél adatok hiányában nem tudja minden kártérítési igényét érvényesíteni.
Mindezek alapján azt javasoljuk, hogy kisebb közlekedési baleset esetén is érdemes kitölteni az Európai Baleseti Bejelentő lapot. Amennyiben ez nem áll rendelkezésünkre, úgy az erre szolgáló mobiltelefonos applikációt is használhatjuk. Avagy bármilyen papírlapon rögzíthetjük a felek adatait és a baleset lényeges körülményeit.
Fontos, hogy a bejelentő lap kitöltése nem jelenti a felelősség elismerését egyik fél részéről sem, az pusztán az adatok rögzítésére szolgál. A bejelentő lap viszont akkor is meggyorsíthatja a biztosítási ügyintézést, hogyha a helyszínen rendőri intézkedés is történt.
Bagatell károk és a bonus-malus rendszer
A bonus-malus rendszerről általában véve már mindenki hallott, annak részletszabályaival azonban kevesen vannak tisztában. A bonus-malus rendszer egy nyilvántartás, ami a gépjármű üzembentartójához kötődik. Maga a nyilvántartás 10 bonus és 4 malus fokozatot tartalmaz.
Minden újdonsült üzembentartó A00 fokozatból indul, minden kármentes év után pedig eggyel nő a bonus fokozat. Amennyiben egy adott biztosítási évben azzal a gépjárművel, amelynek az adott személy az üzembentartója, kárt okoznak, a besorolás kettővel csökken. Fontos kiemelni, hogy a bonus-malus besorolás nem attól függ, hogy ki vezette a gépjárművet.
Tehát üzembentartó személyéhez kötött. Ez alól kivétel, hogyha az adott gépjárművet jogtalanul használatba veszik (pl. ellopják), és erre vonatkozóan büntető feljelentés megtételére kerül sor. Ez utóbbi esetben a jogtalan használat során okozott baleset miatt nem csökken az üzembentartó bonus-malus besorolása.
Egy új kötelező gépjármú-felelősségbiztosítás megkötésekor a szerződést kötő személy nyilatkozata alapján történik a besorolás, amit a biztosítótársaságok ezután leellenőriznek a kártörténeti nyilvántartás alapján. Nem érdemes valótlan adatokat közölni a szerződéskötéskor, hiszen ha erre fény derül, akkor a legrosszabb, malus 4-es fokozatba kell besorolni a szerződést.
A bonus-malus rendszer tehát egyfajta „jutalmazásra" épülő rendszer, amelyben az üzembentartó által fizetendő díj csökken, ha az elmúlt évben nem okoznak balesetet a gépjárművel.
A bonus fokozat megőrzése és a károkozói pótdíj
A bonus fokozat megőrzésére van lehetőség, bár kevesen tudnak róla. Ez a lehetőség főként a kisebb károkkal járó, koccanásos balesetek esetén éri meg a károkozó fél számára. A biztosítótársaságok ugyanis kötelesek az ügyfeleket értesíteni arról, hogy pontosan egy adott kárüggyel összefüggésben milyen összegű kifizetést teljesítettek az üzembentartó számára.
Ezek után az üzembentartó 45 napon belül dönthet úgy, hogy a kártérítés teljes összegét megfizeti a biztosítója számára. Ebben az esetben úgy kell tekinteni a bonus-malus besorolás szempontjából, mintha a baleset meg sem történt volna.
Fontos tudni azonban, hogy a bonus-malus besorolás mellett a biztosítótársaságok alkalmaznak egy úgynevezett károkozói pótdíjat is, amelyet beleépítenek a biztosítás éves összegébe. Önmagában tehát attól, hogy a károkozó megtéríti a biztosítótársaság számára a kifizetett összeget nem következik az, hogy a biztosítási díja nem fog emelkedni.
A károkozói pótdíj tehát akkor is növelheti a biztosítás éves díját, hogyha a bonus fokozat változatlan marad. Bár a Magyar Nemzeti Bank a közelmúltban vizsgálta a károkozói pótdíj intézményét, annak alkalmazását teljesen nem tiltotta meg, a felügyeleti szerv elvárása arra korlátozódik, hogy azt a biztosítótársaságok ne alkalmazzák túlzóan.
Összegzés
A fentiek alapján tehát alapvetően van arra lehetőség, hogy a károkozó és a károsult a közlekedési baleset helyszínén megegyezzenek a kártérítés összegében. Ez a megoldás azonban veszélyeket hordoz magában mind a károsult, mind pedig a károkozó oldalán.
A kötelező felelősségbiztosítás terhére történő kárrendezés során a károkozónak számolnia kell a bonus-malus besorolás romlásával, melyet magas bonus fokozat és kis összegű kártérítés esetén akár érdemes is lehet megőrizni. A károkozói pótdíj miatt azonban még ebben az esetben is lehet számítani a biztosítási díj emelkedésével.
Forrás: origo.hu
CLB TIPP: Számolja ki kalkulátorunkban kötelező biztosítás ajánlatokat, és kösse meg a kiválasztottat néhány perc alatt:
Kötelező biztosítás ajánlatok>>
Hiába adta el az autóját, a nevén maradt
2021 szeptember 09.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Hiába adta el az autóját, a nevén maradt
Egy jármű eladása nem ér ott véget, hogy átadjuk az iratokat, a kulcsot, a pénzt pedig zsebre vágjuk. Azzal, hogy az autó elment, a pénz pedig a zsebben, a problémák még visszatérhetnek.
László története megmutatja, hogy a kapu becsukásával nem ér véget egy autó eladásának a folyamata, az eladó érdeke, hogy az előírásoknak megfelelően lejelentse az adásvételt. László Audi A4-esére egy ismerőse jelentkezett be, mondván, kell neki az autó. Az Audin nem volt érvényes műszaki, de az ismerős elvitte átnézetni, leszervizelni – a telefonbeszélgetések, üzenetváltások visszakeresése alapján egy nagyjából egy éve, szeptemberben lehetett, és innen kezdve lett egyre szövevényesebb az ügy.
Lászlónak az autó nem volt sürgős, de egy idő után elkezdte keresni az autóját, aminek a hollétéről csak olyan információmorzsákat kapott vissza az ismerősétől, hogy „szervizben” meg „a műhelyben”, ennél pontosabbat nem. Végül májusban jutottak odáig, hogy az ismerős vevő bekérte az adásvételihez szükséges adatokat, hogy előre kitöltse a szerződést, és azt majd csak alá kell írnia az eladónak. Ám amikor személyesen találkoztak, akkor már a szerződésben nem az ismerős volt a vevő, hanem egy új, személy – akit László nem ismert. Mivel az autótól szabadult volna, aláírta az adásvételit, átvette a pénzt és elköszöntek, majd László a biztosítónál az adásvételivel lemondta a kötelező biztosítást, az előre befizetett KGFB összegét pedig a biztosító visszautalta neki. Itt követett el egy újabb hibát, ugyanis az autó leadását nem jelentette le a Kormányablakban vagy az Ügyfélkapun keresztül.
Augusztus 12-én levelet kapott a Kormányhivataltól, melyben tájékoztatták, hogy a kötelezőbiztosítás hiánya miatt az autót ki akarják vonni a forgalomból, illetve egy tetemes összegű büntetést helyeztek kilátásba. László ekkor bement a hivatalba az adásvételi szerződéssel – ekkor tudta meg azt is az ügyintézőtől, hogy előre kitöltött szerződés esetén a tanúknak minden oldalon külön-külön, kék színű tollal alá kellett volna írniuk a papírokat, mert úgy hivatalos. Az ügyintéző jelezte, hogy a motorszám is hiányzik az adásvételiből, önmagában az alvázszám nem elegendő, és ezen felül elmaradt az eladott autó lejelentése, melyre a törvény szerint 15 nap a határidő.
Mindezek viszont azért derültek ki számukra, mert a vevő nem íratta át az autót – ez a művelet a mai napig nem történt meg. Az autóról azóta sem tudni: elbontották, használják, továbbadták? Ez végső soron Lászlóéknak még szerencsés is, hiszen ha közben gyorshajtás, parkolás vagy szabálytalan parkolás miatt büntetések is érkeztek volna, lényegesen nehezebb helyzetbe kerültek volna. A hivatalokról kialakult sztereotípiával ellenben Lászlóék utólagos lejelentését elfogadták, és még büntetést sem szabtak ki rájuk a kötelezettség elmulasztása miatt, az ügyintéző ráadásul figyelmeztette őket, hogy a továbbiakban még fognak érkezni az ügyben a levelek, mégpedig az elmaradt kötelező biztosítás miatt, ugyanis a fedezetlenségi díj továbbra is ketyeg, viszont a lejelentéssel legalább tisztázták, hogy kin kell majd behajtani.
A fedezetlenségi díjat 2010-ben vezették be, akkor számolják fel, amikor az autó úgy vesz részt a forgalomban, hogy nincs érvényes kötelezője – a forgalomban résztvevés ebben az esetben teoratikus, azt jelenti, hogy nem vonták ki a forgalomból, tehát fizikailag állhat egy garázsban darabokra szedve, jogilag attól még forgalomban van. A fedezetlenségi díj a jármű teljesítményétől függ, és az üzembentartónak kell megtéríteni.
Fontos, hogy ezt naponta számolják fel, Lászlóék esetében tehát a 70-100 kW közötti teljesítményű autó 850 forintos napidíja három hónap alatt 78 ezer forintot jelent, és ez az összeg minden nap 850 forinttal nő. Ezek miatt mindenképpen érdemes az eladásnál is körültekintően eljárni, egyfelől pontosan kitölteni az adásvételit, és utána a lejelentési kötelezettségnek eleget tenni – ezzel elkerülhető, hogy később az eladott autó miatt kelljen bíróságra járni.
forrás: totalcar.hu
CLB TIPP: Hasonítsa össze kalkulátorunkban a kötelező biztosítási ajánlatokat és kösse meg az önnek megfelelőt pár perc alatt:
Kötelező biztosítás ajánlatok>>
Négy hónap alatt 6400-szor keresték a biztosítókat villámcsapás miatt
2021 szeptember 07.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Négy hónap alatt 6400-szor keresték a biztosítókat villámcsapás miatt
Az elmúlt tíz év legdrágább viharszezonja volt az idei.
A káresetek számában nem, de a kifizetett összegeket tekintve kirívó volt az idei viharszezon, a biztosítók május 1-je és augusztus 31-e között több mint 9,1 milliárd forintot fizettek ki vagy különítettek el kárrendezésre csaknem 95 ezer, a lakásbiztosítási szerződések alapján érkezett bejelentésre – tájékoztatott a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).
Tavaly mintegy 6,6 milliárd, egy évvel korábban pedig 4,1 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók a lakossági viharkárokra.
A Mabisz 2010 óta összesíti azonos paraméterek alapján a nyári viharszezon adatait. Az eltelt 11 év alatt a 2010-es nyári időszak volt a leginkább katasztrófasújtott, amikor május-augusztus között 312 ezer kárbejelentésre 30 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók, miután akkor nagyobb árvizek is voltak az országban – írta a szövetség.
Az összesítés szerint 2010-től közel másfél millió lakossági bejelentésre több mint 102 milliárd forintot fizettek ki a társaságok.
Idén a legtöbb bejelentés a július 9-i, valamint az augusztus 1-i viharokat követte. A főváros mellett Pest, Baranya, Bács-Kiskun, Komárom, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Somogy és Hajdú-Bihar megyéket, valamint Kadarkutat, Tatát, Pécset, Debrecent, Sellyét és Dunakeszit sújtotta leginkább az időjárás.
A közlemény szerint idén feltűnően sok volt a jégkár; a beázások és a tetőkárok mellett a villám és annak másodlagos, indukciós hatásai okoztak kiemelt károkat. A Mabisz példaként említette, hogy Sellyén a vihar és jégverés nyomán sok épületen a teljes tetőfedés megsérült, többmilliós károk keletkeztek a házakban.
A villámcsapás okozta károk külön tételt képeznek a biztosítói statisztikákban, itt az összesítések az év első nyolc hónapjára vonatkoznak. Idén feltűnően sok, összesen 6400 ilyen kárigény érkezett a biztosítókhoz, csaknem hatszor annyi, mint tavaly. A kifizetett vagy tartalékolt összeg is több mint hatszorosa a tavalyinak, 918 millió forint. Volt villámcsapás, ami 6 millió forintos kárt okozott.
A tavalyihoz képest 500 millió forinttal többet, 2,4 milliárd forintot fizettek ki vagy tettek tartalékba idén a biztosítók a villámcsapások másodlagos, indukciós hatása miatt bekövetkezett káreseményekre. Ilyenkor a közelben lesújtó villám számítástechnikai és szórakoztató elektronikai eszközöket, illetve háztartási készülékeket tesz tönkre. A korszerű, integrált áramköröket tartalmazó műszaki berendezések jobban ki vannak téve a villámok hatásának, így a hálózatokon keresztül beérkező túlfeszültség gyakrabban okozza a meghibásodásukat, mint a korábban használt, hasonló berendezések esetében – közölte a Mabisz.
A szervezet jelezte azt is, hogy ennél jóval több kárt okozhatott a viharszezon a lakosságnak, mert nagyjából minden negyedik ingatlannak nincs biztosítása, és a lakásbiztosítási szerződéssel nem rendelkező károsultak veszteségei nincsenek benne a kárkifizetési statisztikákban.
forrás: hvg.hu
CLB TIPP: Számolja ki kalkulátorunkban az otthonára szabott lakásbiztosítás ajánlatokat, és kösse meg a kiválasztottat néhány perc alatt:
Lakásbiztosítás ajánlatok>>
Viharkár érte a házad? Nem minden esetben jár a biztosítási összeg: a szakértő elmondta, mik a teendők
2021 szeptember 06.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Viharkár érte a házad? Nem minden esetben jár a biztosítási összeg: a szakértő elmondta, mik a teendők
Biztosítottként jó, ha tudod, mi a teendőd viharkár esetén.
Az utóbbi időben mind tapasztaljuk, hogy egyre sűrűbben fordulnak elő olyan drasztikus viharok, melyek nem egyszerűen időjárási kellemetlenségként sújtanak le a településekre, hanem komoly anyagi kárt is okoznak a lakosoknak. Az épületre dől egy fa, odalesz a tető, és sok egyéb baj is történhet.
Az ilyen sajnálatos helyzetekben az adhat némi megnyugvást, ha a lakóépület biztosított volt, ám még ebben az esetben sem feltétlenül dőlhetünk elégedetten hátra: a biztosítási összeg kézhez kapásához ugyanis több feltételnek is teljesülnie kell. Ezekről, valamint a viharkár esetén esedékes teendőkről Urbán Zsoltot, a DEKRA-Expert Kft. műszaki vezetőjét kérdeztük.
Mikor beszélhetünk viharkárokról?
A vihar okozta kárt a biztosítási szerződések viharkárként említik, ám a definíciót, azaz hogy pontosan milyen időjárási jelenség vehető viharnak, ergo mire jár a biztosítási összeg, minden cég másként árnyalja. Lényeges kérdés például a szél erőssége.
- A szél erősségét, a szél sebességét több kategóriába lehet sorolni a szellőtől az orkánig terjedő skálán. Viharos szélnek a biztosítók általában az 54 km/óra vagy annál erősebb szelet tekintik, de léteznek biztosítási szerződések, amelyek ennél magasabb értéket határoznak meg. Az egyes események alkalmával bekövetkezett károk térítésének első feltétele az, hogy a szerződésben meghatározott értéket a szél sebessége a kárhelyen meghaladja - magyarázza a szakértő.
A vihar jellegének, fizikai sajátosságainak megítélése nem önálló feladat, a biztosítók hivatalos forrásra támaszkodnak, amennyiben szükségesnek ítélik.
- A szél sebességének ellenőrzésére a biztosítók az OMSZ adatait használják, melyek a megfigyelőhálózat sűrűsége miatt igen nagy pontosságúak. Azokban az esetekben, ahol tömeges károk következtek be, ilyen jellegű információk bekérésére nincs szükség - mondja Urbán Zsolt.
Mi a teendő viharkár esetén?
Megsérült a tető, beázott a ház? Biztosítottként, ahogy a szakértő mondja, az első és legfontosabb feladat, hogy azonnal jelentsük a kárt biztosítónknak, ám a teendők sora ezzel nem ért véget.
- Számítani kell arra, hogy a nagy esetszám miatt a kárfelvételi folyamat elhúzódhat, ezért mindenképpen készítsünk fotókat a károsodásról. A kár helyreállítására csak akkor lesz lehetőségünk, ha azt a biztosító már felmérte. Ha a felmérés a fent említett ok miatt csúszik, készítsünk fotókat vagy videófelvételt a helyreállításról. Tetőkárok esetén a törött cserepeket tegyük el a kárszemléig.
Javaslom, hogy vegyék igénybe a biztosítók korszerű kárfelmérési technológiáit. Magyarországon a DEKRA alkalmazott először videoóchates kárfelmérést, mely okostelefon használatával távoli kárszemlét tesz lehetővé. Mára ezt a szolgáltatást szinte mindegyik biztosító kínálja a károsultak részére - tanácsolja a szakértő.
Amire nem, vagy nem mindig vonatkozik a biztosítás
Nyilvánvaló, hogy egy jókora vihar nemcsak a házban, de a kertben lévő ingóságokban, például kerti bútorokban is kárt tehet. Felmerül a kérdés, hogy ezekre vonatkozik-e a biztosítás, és mi a helyzet az udvaron parkoló kocsival, amiben például egy, a vihar során lehulló cserép tett kárt.
- A kerti medencék, trambulinok, kerti sátrak vagy a grillberendezések kárai csak abban az esetben térülnek, ha ezekre külön biztosítást kötött a tulajdonos.
Sok esetben gondolják azt a károsultak, hogy az autóban keletkező kár is térül. Ez sajnos tévedés! Az autóban keletkező, vihar okozta károk kizárólag casco biztosítás alapján térülhetnek, lakásbiztosítás alapján nem - mondja a szakértő.
Hogyan előzhetők meg a viharkárok?
A biztosítás mindenképp hasznos dolog, de mint minden esetben, a viharkárok esetében is kulcsszerephez jut a megelőzés. Ahhoz, hogy hatékonyan védekezhessünk a károk ellen, először is tudnunk kell, mi fordulhat elő.
A lakóépületet ért viharkár sokféle lehet. A szakértő szerint sok esetben beázással is jár, amennyiben a szél megbontja a tetőfedést, és a viharral együtt csapadék is érkezik.
- A lakó- és az ipari épületeket külső, jellemzően időjárási hatások elviselésére tervezik. A különféle szerkezetek, ebben az esetben a tetőfedés kialakítása olyan kell, hogy legyen, hogy ellenálljon akár erősebb viharoknak is. Ha ez nem történik meg, annak két oka lehet: valamiféle szerkezeti hiányosság, karbantartás elmulasztása vagy pedig olyan erősségű szél, amivel a tervezés során számolni nem lehet, mivel igen ritkán fordul elő.
Kivitelezési hiányosság az, ha például, amikor egy tetőfedésnél nincs oromfal nincs lezárva, vagy ledeszkázva az ereszszegély, emiatt a szél megemeli és szétszórja a fedést az épület környezetében. A magas tetők esetében különösen érzékeny területek a tetőgerinc, az orom- és az ereszszegély. Ezek fokozottan érzékenyek a szélhatásokra. Itt a legnagyobb károkat a szél szívó hatására okozza, ezért ezeken a helyeken az építési- és kivitelezési előírások szerint a fedést rögzítésekkel meg kell erősíteni.
Nemcsak magas tetőket, hanem lapos tetőket is érhet viharkár. Itt már kifejezett szívó hatásról beszélhetünk, amikor a szél szívóereje képes a nagy felületű tetőn a szigetelőlemezt felemelni, amennyiben azt nem terhelték le megfelelően - részletezi Urbán Zsolt.
Fontos az ingatlant alaposan felvértezni a lehetséges viharokkal szemben. Ebben a szakértő szerint bizonyos renoválási munkálatok, illetve a rendszeres ellenőrzés segíthet.
- Az ingatlanok esetében a tető, a nyílászárók rendszeres ellenőrzése, karbantartása, a hiányosságok pótlása, hibák javítása jelenthet védelmet a viharkárokkal szemben. Szintén érdemes ellenőrizni a kerti növényzetet, különösen a nagyobb fákat, melynek száraz ágait időben eltávolítva megelőzhetjük az általuk okozott nagyobb károkat.
Tudatossággal, rendszerezéssel kivédhetjük, hogy egy váratlan vihar nagyobb kárt tegyen az ingatlanunkban. Minden esetben tekerjük be a mozgatható napellenzőt, ha nem tartózkodunk otthon. A kerti bútorokat toljuk össze, a napernyőket engedjük le. Ezek az apróságok sok bosszúságtól kímélhetnek meg minket vihar esetén - tanácsolja a szakértő.
forrás: femina.hu
CLB TIPP: Lakásbiztosítás kalkulátorunkban ingatlanra és ingóságra is kiszámolhatja a biztosítók ajánlatait és megkötheti az Önnek megfelelőt:
Lakásbiztosítás ajánlatok>>
Szarvasveszély az utakon, kezdődik a párzási időszak
2021 augusztus 27.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Casco biztosítás
Szarvasveszély az utakon, kezdődik a párzási időszak
Ha mégis megtörténik a baleset, a vadhoz nem szabad hozzányúlni, lehúzni az útról, mert ha még életben van, akkor az agancsával, a harapásával, vagy rúgásával sérülést okozhat.
Augusztus végétől november közepéig az országutakon, különösen az erdős, ligetes szakaszokon számítani kell a szarvasok megjelenésére. A szarvasbőgés az időjárási és földrajzi viszonyoktól függően először az ország nyugati részein kezdődik, Somogy, Zala, Vas és Győr-Moson-Sopron megyében hallatják a bikák a hangjukat, és folyamatosan észak, észak-keleti irányba haladva a zempléni tájegységek gímszarvasai zárják a sort.
A bikák bőgési időszakában az állatok jóval aktívabbak, veszélyérzetük csökken, ezért könnyen szaladhatnak ki az úttestre. A szarvasok mozgása szeles időszakban általában alábbhagy, de alkonyat idején, valamint hidegre forduló időjárás esetén mozgékonyabbak.
A szarvaselütés következményei súlyosak lehetnek, nem csak a vadállat sérülhet, hanem a jármű vezetője és utasai is. Ugyanis a viszonylag magas testfelépítésű szarvas a szélvédőbe csapódva az utastérbe juthat. Az elütéskor akkora energiák szabadulnak fel, amelynek hatására annyira megsérülhetnek a tetőoszlopok és a tető, hogy az autó akár totálkárossá is törhet.
Hogy a vadbaleseteket elkerüljük, szürkülettől, illetve az erdős környezetű utakon egyéb időben is, mérsékeljük a sebességet, így csökken a féktávolság. Ha pedig állatot látunk, akkor érdemes lassítani, mert a vadak viselkedése kiszámíthatatlan, megugrásukra, gyors vágtázásukra, hirtelen irányváltásukra bármikor számítani lehet, és arra is, hogy többen vannak a környéken.
forrás: 168.hu
CLB TIPP: Számolja ki kalkulátorunkban a biztosítók casco biztosítási ajánlatait és kösse meg néhány perc alatt:
Casco kalkulátor >>