Enyhén csökkent a casco biztosítások száma az első félévben
Az autópark öregedése miatt az autók egyre nagyobb hányada védtelen az elemi és lopáskárok ellen
Az MNB friss biztosítói adatsora szerint 2023 második negyedévében a biztosítók 1.016.925 casco szerződést kezeltek, 1,2 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A casco állományhoz tartozó átlagos éves díj elérte a 161 ezer forintot, ami 22 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi 133 500 forintos értéknél. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövegsége (FBAMSZ) arra hívja fel a figyelmet, hogy a forgalomban lévő gépjárműveknek csupán ötöde rendelkezik ilyen biztosítással, noha a lopáskárokra, valamint az elemi és a saját hibából adódó töréskárokra csakis ez a biztosítás nyújthat fedezetet.
„Az elmúlt 12 hónapban tapasztalt díjemelés nem tér el lényegesen az ebben az időszakban tapasztalt infláció mértékétől – magyarázza Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke-. – Az emelkedés elsődleges oka, hogy mind az alkatrészárak, mind a szervizekben alkalmazott rezsióradíjak lendületesen emelkedtek ebben az időszakban, miközben az autók egyre korszerűbb műszaki megoldásai és a gazdagabb szériafelszereltség szintén felfelé téríti az átlagdíj mértékét.
Jelenleg a káronként kifizetett átlagos összeg a casco esetében már közelíti a 650 ezer forintot, ami azt jelenti, hogy egy átlagos kár négy évnyi casco díjnak felel meg. Fiatal, néhány éves autók esetében az átlagos kárösszeg már 800 ezer forint felett alakul, és egyre gyakoribbak a többmillió forint értékű kárkifizetések.
Az alacsony cascohányadot részben az elöregedő hazai autópark magyarázza: 2023 félévében a személyautók átlagéletkora elérte a 15,5 évet, és a kisebb értéket képviselő idős autók egy részére már nem éri meg casco biztosítást kötni. Az azonban a jelenlegi biztosítói kínálat ismeretében elmondható, hogy egy 8-10 év alatti személyautónak mindenképpen célszerű cascóval rendelkeznie, hiszen mind a lopáskárok, mind a saját hibás töréskárok, mind pedig az egyre gyakrabban előforduló elemi károk ellen csak ez a biztosításfajta kínál garantált védelmet.
„A káresemények között egyre jelentősebb súlyt képviselnek az egyre hektikusabb időjárásból fakadó károk (szélvihar, áradások, jégeső stb.), melyek egy része immár az év legnagyobb részében jelentkezhet – teszi hozzá Papp Lajos. – Ezt a tendenciát az autósok is jól érzékelik, nem véletlen, hogy egy-egy viharosabb időszakban az alkuszok megugró cascokötés-számokkal találkoznak.”
A díj számos módon csökkenthető
Noha az autó értékéhez viszonyítva a casco éves díja még mindig mérsékeltnek mondható, az autósok egy részét egyértelműen a növekvő díjak tartják vissza a casco megkötésétől. Megfelelő odafigyeléssel azonban a kiadások akár jelentős mértékben is csökkenthetők:
- Díjösszehasonlítás alkuszi közreműködéssel – Az egyes biztosítók ajánlatai azonos gépjármű esetében is jelentősen eltérhetnek egymástól. Célszerű minden évforduló előtt biztosítási alkusz segítségével néhány perc alatt összehasonlítani az ajánlatokat, mivel ennek eredménye akár 15 százalékot meghaladó spórolás lehet.
- Együtt kötés más biztosításokkal – Aki a kötelező biztosítást és a cascót ugyanannál a biztosítónál köti meg, gyakran kétszámjegyű százalékos díjkedvezményt kap az adott biztosítótól. A lakásbiztosítások márciusban bevezetésre kerülő éves kampányidőszakában könnyen elképzelhető, hogy a jövőben több biztosító fog a lakásbiztosítás mellé is együttkötési kedvezményt kínálni.
- Éves elektronikus díjfizetés – Amennyiben az autós egyösszegben, és csekk helyett elektronikus formában rendezi a casco díját, szintén további 10 százalék körüli kedvezményt érhet el a negyedéves, csekken fizető ügyfelekhez képest.
forrás: fbamsz.hu
CLB TIPP: A CLB casco biztosítás kalkulátorában összehasonlíthatja a biztosítási ajánlatokat:
Casco biztosítás kalkulátor >>
Biztosítás fajta:
- Casco biztosítás
Mi történik, ha egy biztosítatlan román autó okoz kárt Magyarországon?
Nagyon magas aránynak számít, hogy Romániában a forgalomban lévő autók 30 százalékának nincs kötelezője, de szerencsére ettől még nem futkároznak tömegével ilyen kocsik a román utakon. Többségük valószínűleg a parkolóban vagy az udvaron áll. Nálunk jobb a helyzet, az 5,8 millió forgalomban lévő gépjármű közül csupán 1-2 százalékának nincs kötelezője. A könnyű ellenőrizhetőség és a komoly anyagi következmények sokakat elriasztanak, hogy biztosítás nélkül furikázzanak. De mi történik, ha egy biztosítatlan román autó okoz balesetet Magyarországon, ki téríti meg a kárt?
A Transtelex szerint Romániában a forgalomba bejegyzett 9,6 millió személygépjármű közül csak 6,7 milliónak volt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása tavaly.
Vagyis a román autók 30 százalékának nem volt kötelező biztosítása.
Ez nagyon magas aránynak tűnik, de szakértők szerint ez nem jelenti azt, hogy tömegével futkároznak a román utakon ilyen kocsik. Nagy részük valószínűleg olyan rossz műszaki állapotban lévő darab, ami a parkolóban vagy az udvaron áll.
A jogszabályok szerint ha az autótulajdonos nem használja a járművét, akkor fel kell függesztenie a biztosítást, illetve egyéb kötelezettségei is vannak ilyen esetben. A statisztikák mégis azt mutatják, hogy a román autósok közül kevesen tartják be ezeket a rendelkezéseket. Dacára annak, hogy akár 2000 lejes (150 ezer forint) pénzbüntetést is kaphatnak a tulajdonosok, és a jármű forgalmi engedélyét is bevonhatják.
A Transtelexnek nyilatkozó biztosítási szakember szerint
sok autótulajdonos egyszerűen nincs tisztában azzal, hogy a forgalomba bejegyzett, de nem használt autókra ugyanúgy biztosítást kell kötni. A román rendőrség 8734 autóst büntetett meg, amiért nem volt kötelező biztosítása.
Elvileg a rendőrségnek kellene elektronikusan ellenőriznie, hogy a forgalmi engedéllyel rendelkező autóknak van-e kötelező biztosításuk. Lejárt műszaki vizsga vagy biztosítás esetén pedig 15 napon belül fel kellene függeszteniük az adott autó forgalmi engedélyét. A belügyminisztérium szerint azonban ehhez sem elég pénzük, sem elég emberük nincs.
Németh Péter, a CLB Független biztosítási alkuszcég egyik vezetője a Telexnek elmondta, hogy Magyarországon is lehet találkozni biztosítással nem rendelkező román autókkal, minden további nélkül át tudnak jönni a határon (Románia ugyan EU-tag, de nem része a Schengeni övezetnek).
A magyar rendőrség olyan az esetekben ellenőrizheti, hogy a jármű rendelkezik-e biztosítással vagy műszaki vizsgával, ha például láthatóan nagyon rossz állapotban van egy kocsi.
Ritkán, de előfordul, hogy balesetet okoznak a biztosítással nem rendelkező román autók. Természetesen nem mindegy, hogy ki a károkozó és a károsult, de most vegyük alapul azt az esetet, amikor a román autós a vétkes, és nincs biztosítása. Szerencsére ilyen esetekben is hozzájutnak pénzükhöz a magyar autósok, a Magyar Biztosítók Szövetségén keresztül (MABISZ) ugyanis megtérítik a kárukat, mondta Lambert Gábor, a MABISZ szóvivője. Előfordulhat persze, hogy a román autós a vétlen, de még úgyis rosszul járhat, hogy megtérítik a kárát, ha a kötelező biztosítás hiánya miatt megbüntetik Romániában és egy úgynevezett fedezetlenségi díjat (amit visszamenőleg arra az időszakra is ki kell fizetnie az autósnak, amíg nem volt biztosítása) is behajtanak rajta, ami együtt már komolyabb összeg lehet.
Németh Péter tapasztalata szerint ötvennél is kevesebb olyan eset történik évente, amikor román, ukrán vagy szerb rendszámú autó okoz balesetet, és nincs biztosítása. Általában a kár sem jelentős, sokszor a helyszínen próbálnak megegyezni a felek.
Tavaly októberig összesen 571 megkeresést kapott a MABISZ biztosítással nem rendelkező gépjárművek károkozása miatt, ebből is látszik tehát, hogy ritka az ilyesmi.
Magyarországon körülbelül 5,8 millió gépjármű (ebbe beleszámítanak a szemgépkocsik, motorok, teherautók, autóbuszok stb.) van forgalomban, csupán kevesebb, mint 1,5 százalékuk nem rendelkezik kötelező biztosítással, ami európai szinten is jó arány, mondta Lambert Gábor. (2020-ban a forgalomban lévő gépjárművel több mint 70 százaléka személygépkocsi volt.) Ez 80 ezer járművet jelent, részben olyanok egyébként, amelyek valahol állnak, nincsenek használatban, tette hozzá.
Németh Péter is úgy látja, hogy idehaza jó a biztosítási kultúra. Benne van a köztudatban, hogy komoly anyagi következményei lehetnek, ha valaki biztosítás nélkül autózik. Ez részben annak is köszönhető, hogy a rendőrség nagyon könnyen tudja ellenőrizni a biztosítás érvényességét. Inkább olyan esetekkel találkoznak, amikor az autósok elfelejtik befizetni a biztosítást és a fedezetlenségi díj miatt reklamálnak, ilyenből több ezer van egy évben. A MABISZ tavaly novemberi közleménye szerint 2022-ra átlagosan 7 százalékkal emelkedtek a fedezetlenségi díjak, ami kategóriától függően naponta 600-1290 forint lehet.
forrás: telex.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban pár perc alatt összehasonlíthatja a kötelező biztosítási ajánlatokat:
Kötelező biztosítás ajánlatok>>
Itt a nagy budapesti betöréstérkép: ezeket az otthonokat fosztják ki legszívesebben a bűnözők
A XIV. kerületben történt a legtöbb lakásbetörés 2020-ban, de a fővárosi kerületek közl a lista elején végzet Óbuda, illetve a XI. kerület is. A hatóságok adataiból kiderült, hogy évek óta csökkenő tendenciát mutat a lakásbetörések és a betöréses lopások száma Budapesten. Mutatjuk, milyen ingatlanokat fosztanak ki legszívesebben a bűnözők, és elsőként hol keresik a szajrét a lakásban!
Zuglóban és a III. kerületben történt a legtöbb lakásbetörés 2020-ban: a XIV. kerületben a PRE-STAT adatai alapján 113 ilyen esetet regisztáltak, Óbudán pedig 101 ilyen bűncselekmény történt. De nem sokkal maradt el ezektől a XI. kerület 99-cel, valamint a XVIII. és a XIX. kerület 96 esettel.
A lista másik végén a Várnegyed áll, ahol 12 ilyen bűncselekményt követtek el abban az évben, de a XXIII. kerületben is 20 alatt (13) maradt a vonatkozó esetek száma. Jól teljesítettek még a belvárosi kerületek is, illetve a XV.-ben, Újpesten, és XXI. kerületben is 40 alatt maradt az éves esetszám.
A randőrség külön adatokat közöl a betöréses lopásokról is (itt ugye nem feltétlenül magánlakásokba hatoltak be a bűnözők), amelyek listáját a XI. kerület vezeti 161 esettel, utána következik az előző, lakásbetörési lista másik két dobogósa: a XIV. kerületben 151 ilyen bűncselekményt regisztráltak, a III.-ban pedig 145-öt.
A lista másik végén a XXIII. kerület áll 20 esettel, utána jön az I. kerület 25-tel, míg Újpesten 43 betöréses lopást regisztráltak. Ezen az összesítésen egyébként nem annyira egyértelmű a belvárosi kerületek egységes jó teljesítménye, a listán szinte felváltva követik egymást a külvárosiakkal.
Összességében 2020-ban a fővárosban 1846 betöréses lopást regisztráltak, illetve 1274 lakásbetörést, ami jóval kevesebb, mint az előző évi adatok, ez vélhetően a koronavírus-járvány számlájára írható. Ugyanakkor az is elmondható, hogy az esetszámok évek óta csökkennek: a betöréses lopások esetében utoljára 2015-ben történt több eset, mint az előző évben, a lakásbetörések száma pedig 2013 óta csökken.
Ezeket az ingatlanokat fosztják ki legszívesebben
Korábban maguktól az elkövetőktől tudhattuk meg, hogy melyik ingatlanok vannak a legnagyobb veszélyben: ugyanis az Országos Rendőr-főkapitányság és az Országos Kriminológiai Intézet néhány éve, 139 hazai betöréses lopás elkövetőjének megkérdezésével elvégzett egy kutatást. Ebből kiderült, hogy a bűnözők legkedveltebb célpontjai sorrendben:
- a családi házak
- a társasházi lakások
- a panellakások
- és a sorházi lakások.
A statisztikák alapján a betöréseket leggyakrabban a nyílászárók megrongálásával: azaz az ajtó és ablakbetöréssel, azok befeszítésével, benyomásával követik el. Csalami János, biztonságtechnikai szakértő két féle ingatlant érdemes megkülönböztetni: az egyikben semmiféle vagyonvédelmi berendezés nincs, és itt nemcsak a riasztóra vagy a kamera hiányára gondolok, hanem a mechanikai védelemre is. A másik kategória pedig az, ahol már van vagyonvédelmi berendezés telepítve.
A szakember kifejtette: jó elrettentő hatása van annak is, ha biztonsági védelemmel ellátott jelzés van kirakva, valamint a jól látható riasztófelszerelést sem kedvelik a betörők.
"Ahol csak kamerarendszer van felszerelve az azért nem tökéletes, mert bár felveszi a betörést, de annyira a betörő is ki van képezve, hogy tudja, van a kamerának egy rögíztett képe és ezt magával is viszi. Onnantól kezdve pedig nincs felvétel, hogy mi történt az ingatlanban. Ahol riasztó van és be van kötve a távfelügyeletre, az már szerencsésebb, hiszen amikor megszólal a riasztó a helyszínre érkeznek a járőrök, így, ha be is megy a betörő alig pár perce marad szétnézni, hogy mit vihetne magával" – mondta.
Itt keresik először a szajrét a betörők
A Pénzcentrum korábbi körképéből az is kiderült, hogy milyen szajrét visznek a legszívesebben magukkal a betörők. Kérdésünkre a Groupama biztosító elárulta, hogy adataik szerint a legkeresettebb értékek:
- ékszer,
- otthon tárolt pénz, nemesfém - sajnos gyakran maguktól a károsultaktól jut el az információ az otthon tárolt értékes vagyontárgyakról olyanok részére, ahová nem kellene,
- laptop - jobb minőségűek elsősorban,
- épülő, de már lezárt lakóépületből a közvetlenül a beépítés előtt letárolt gépészeti berendezések,
- melléképületekből a motoros kéziszerszámok - jellemzően ezekből is a jobb minőségűeket keresik,
- egyedi, nagyértékű vagyontárgyak, ha vannak, például értékes hangszer.
Az Allianz közlése szerint az elkövetők körében a készpénz a legkedveltebb, de a betörők szívesen visznek nagy értékű elektronikai eszközöket is (tévék, laptopok, mobiltelefonok stb.). De ugyanígy gyakori szerintük a családi ékszerek eltulajdonítása is. Hozzátették: a digitális technológiák elterjedtsége miatt egyre nagyobb arányt képviselnek az okos eszközök terhére elkövetett lopások is. E körben az okosotthon felszerelések, a smart játékok és még a smart pet eszközök is célpontjai lehetnek a betöréseknek.
A K&H azt közölte, hogy az eltulajdonított tárgyakban az elmúlt évhez képest nem történt változás, még mindig
- a készpénz,
- ékszerek,
- laptopok,
- tabletek,
- mobiltelefonok,
- kerti gépek
- és kisebb műszaki cikkek a leggyakoribb tételek.
Az Aegon listáján a készpénz, illetve az elektronikai kütyük mellett szerepeltek még a márkás órák, illetve a nívós ruházat is. A társaság elárulta, hogy kisebb értékű betörésnél a hálószobában, a nappaliban a szekrényekben keresik a készpénzt, az ékszereket a tettesek. Nagyobb értékű betörés károknál a fali széfet, a pénzkazettát keresik.
forrás: penzcentrum.hu
CLB TIPP: Számítsa ki kalkulátorunkban a biztosítók lakásbiztosítás ajánlatait és kösse meg az Önnek megfelelőt néhány perc alatt:
Lakásbiztosítás ajánlatok>>
Mi a teendő, ha ukrán rendszámú autóval ütközünk?
Az orosz-ukrán konfliktus február 24-i kirobbanása óta az ENSZ tájékoztatása szerint már közel hatmillió ukrán állampolgár menekült el a hazájából, közülük több mint félmillióan jöttek Magyarországra. Meg is szaporodtak a magyar utakon közlekedő ukrán rendszámos autók, amivel kapcsolatban sokakban felmerült a kérdés, hogy mi a helyzet, ha olyan balesetbe keveredünk, ahol ukrán rendszámú autós a vétkes fél.
Mint minden balesetnél, úgy ebben az esetben is igaz, hogy ha a felek között akár csak az egyet nem értés szikrája is felmerül, rendőrt kell hívni. Ez ebben az esetben is elég könnyen fennállhat, ha nem kárpátaljai magyar a balesetben résztvevő másik fél, vagyis konkrétan nyelvi akadályokba ütközünk. Érdemes ezt olyan baleseteknél is komolyan venni, ahol nem történt személyi sérülés, hiszen rengeteg pontatlanságon elúszhat a biztosító felé intézett kártérítési igény.
Innentől viszont már valószínűleg jó kezekben leszünk, ugyanis a rendőrség a szakszerű helyszínelés után a Magyar Biztosítók Szövetségének is eljuttatja a káresemény részleteit, így amennyiben nem mi voltunk az okozók, a MABISZ a Nemzeti Iroda részlegén keresztül viszonylag hamar fizet majd nekünk, ők pedig tőlünk függetlenül hajtják be az ukrán autó vezetőjén a kárköltséget, amennyiben nem rendelkezett biztosítással. Nem véletlenül írtam, hogy valószínűleg jó kezekben leszünk, ugyanis a nem egyértelmű baleseteknél a rendőrség vizsgálatot indíthat, amely akár két évig is eltarthat. Persze, ez a rizikó minden káreseménynél benne van a pakliban.
Hiába kötelező, Ukrajnában nem olyan nagy divat a KGFB
Érdemes némi kitekintést tenni a magyar és az ukrán biztosítási viszonyokra is. Magyarországon a nyolcvanas években indult el a kötelező biztosítási rendszerek kezdetleges változata. Ekkoriban még hivatalosan az üzemanyag árába volt beépítve az autósok biztosítási díja. Mindez már a rendszerváltáskor megváltozott a ma is ismert piaci alapú modellre, innentől az autósoknak maguknak kellett a biztosítókkal szerződniük, és erre törvényileg is kötelezték őket.
Ezzel szemben Ukrajnában csak 1995-ben érkezett meg a több biztosítós modell, ráadásul kötelezővé is csak 2005-től tették. Magyarországon a régóta bevezetett rendszernek köszönhetően csak 80 ezer körüli azoknak a járműveknek a száma, amelyekre kéne biztosítást kötni, de a tulajdonosaik ezt nem tették meg. Lambert Gábor, a MABISZ kommunikációs vezetője kérdésünkre elmondta: „mindez 1,5% alatti eredmény, amivel elég jó helyen állunk az Európai Unióban, és ezeknek a járműveknek egy része utánfutó vagy a közlekedésben nem használt jármű lehet. Ezzel szemben Ukrajnában ennél jóval nagyobb lehet azoknak a járműveknek az aránya, amelyek biztosítás nélkül közlekednek”.
Pontos adatot nem találtam ezzel kapcsolatban, csak az Ukrajnai Gépjármű Közlekedési Biztosítási Hivatal (MTIBU) 2021-es adatait, mely szerint az összes biztosítási káresethez köthető pénzforgalom 65%-át adták olyan közlekedők befizetései, akik úgy okoztak balesetet, hogy nem volt kötelezőjük, így zsebből kellett rendezniük a kárt.
Könnyítések az ukránoknak
A letaglózó számok ellenére Lambert a háború kitörése óta csak tíznél kevesebb olyan magyarországi balesetről tud, amelyben biztosítással nem rendelkező ukrán rendszámú autó érintett lett volna. Mindez több tényezőnek is köszönhető. Németh Péter, a CLB biztosítási alkuszcég online értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint az Ukrajnából érkező menekültek alapvetően keveset autóznak, vagy ha mégis nagyobb távolságot tesznek meg, akkor csak átutaznak az országon, és az út szinte teljes részét autópályán teszik meg, így kicsi az esély a balesetre.
Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a problémák jelentős részét már azzal elkerülhetik az ukrán autótulajdonosok, hogyha megkötötték a kötelező biztosításukat, ugyanis Ukrajna szerepel a nemzetközi Zöldkártya Rendszerben. Ez annyit jelent, hogy ha van rá lehetőségük, elég egy ilyen nemzetközi biztosítást igazoló kártyát igényelniük a saját biztosítójuknál, így a kötelezőjük a rendszerben szereplő országokban, többek között az Európai uniós tagállamokban is érvényes lesz. Az MTIBU a háborús helyzetre való tekintettel május 10-ig 50%-os kedvezményt is adott az ukránoknak az egyébként 15 napra 788 (~9400 Ft), 30 napra 1255 hrivnyába (~15 ezer forintba) kerülő zöldkártyára.
Akkor sincs veszve a helyzetük, ha a körülmények miatt nem tudják ezt elintézni, hiszen a MABISZ tagjai is kedvezményekkel segítenek a menekülteknek. Zöldkártya hiányában ugyanis az országba belépéskor határbiztosítási díjat kellene fizetniük, ami egy hónapra kilencvenezer forint lenne. A háborús helyzetben a hazai biztosítók átvállalják ennek a költségnek a jelentős részét, így mindössze havi ezer forintért is válthatnak autójukra határbiztosítást a menekültek.
forrás: alapjárat.hu
Fedezetlenségi díj: a kötelező felelősségbiztosítás nem várt költsége
Amennyiben egy gépjárművet forgalomba hoznak Magyarországon, a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosítással kell számolnia. A képletet akként tudjuk a legegyszerűbben felírni, hogy nem telhet el egy olyan nap sem, hogy a gépjárművön nincsen biztosítás. De mi történik az ellenkező esetben? A biztosítások fedezetlenségi díjjal fogják ezt meghálálni. Cikkünkben ismertetjük a legfontosabb tudnivalókat.
Fedezetlenségi díj – Miért találták ki?
A kötelező felelősségbiztosítás célja az, hogy a kockázatviselés időtartama alatt a biztosító fizetési kötelezettséget teljesít az üzemeltetés során okozott károk esetére. Azzal, hogy egy gépjárművet a forgalomba helyezünk, már kockázatnak minősül, függetlenül attól, hogy milyen gyakran használjuk az autót. Ezt még érinteni fogjuk a későbbiekben. A kötelezettség elmulasztása esetén a szankció a fedezetlenség időszakára fizetendő pótdíj, azaz a fedezetlenségi díj lesz.
Ki köteles a pótdíjat megfizetni?
A kötelező biztosításnál a gépjármű telephelye számít: ha az Magyarországon van, akkor az üzembentartó köteles biztosítást kötni, függetlenül attól, hogy ő éppen magyar vagy német állampolgár.
A rendszer igazságos annyiban, hogy az összes üzembentartóra ugyanezt a kötelezettséget rója, kibúvót pedig nem ad egyik jogszabály sem. A törvény akként rendelkezik, hogy az érintett időszakban az éppen üzembentartóként bejelentett személynek kell viselnie a fedezetlenségi díjat.
Időközben megváltozik az üzembentartó személye, ilyenkor ki fizet?
A fenti gondolatmenetet követve, ha valamilyen ok miatt megváltozik az üzembentartó, az új személyt nem fogja fedezetlenségi díj terhelni. Fontos azonban, hogy az üzembentartó személyében bekövetkező változást haladéktalanul jelentsük a biztosító felé.
Ez különösen adásvétel vagy ajándékozás esetén nem mindegy. Az eladónak bejelentési kötelezettsége van a biztosító felé, amivel lemondja a fennálló kötelező felelősségbiztosítását. Ilyenkor az adásvétel vagy ajándékozás időpontjára visszamenőlegesen megszűntnek tekintik a biztosítást. Vevőként ezért fontos az, hogy haladéktalanul – már másnap – kössünk biztosítást.
Mi történik akkor, ha elfelejtjük kivonni az autót a forgalomból? Akkor is fizetni kell a fedezetlenségért?
A bevett eljárás az, hogy ha pl. fél évig biztosan nem fogjuk használni az autót, évfordulóra felmondjuk a fennálló biztosítást. Úgy gondoljuk, hogy mivel úgysem fogunk az autóval közlekedni, a garázsban szépen eláll. Ez viszont tévhit! A biztosítókat és a hatóságokat ez nem fogja érdekelni, nekik teljesen mindegy, hogy minden nap közlekedik valaki az autóval, vagy csak félévente egyszer.
A fedezetlenségi díjat ki fogják szabni, ennek elkerüléséhez az a dolgunk, hogy vonassuk ki ideiglenesen a forgalomból az autót a közlekedési hatóságnál. Ezt szüneteltetésnek nevezik. A fedezetlenségi díjtól nincsen lehetőség méltányossági alapon szabadulni vagy arra hivatkozni, hogy elfelejtettük kivonni a forgalomból az autót.
Fedezetlenségi díj – Melyik biztosítónál kell megfizetni?
A jogszabály egyértelműen meghatározza, hogy a fedezetlenséget követően az a biztosító fogja kikalkulálni a pontos díjat, akinél a biztosítást megköti az üzembentartó. A díjtarifa egységesen van meghatározva a fedezetlenségi díj esetén, így tehát nem ez a tétel lesz a döntő a jövőbeni biztosítónk kiválasztásában.
Mekkora összegre kell számítani?
A bírság összegét évről évre, egységesen határozzák meg nap szerinti elszámolásban, a gépjármű kategóriája és a teljesítménye alapján. A cél az, hogy mihamarabbi szerződéskötésre ösztönözze az üzembentartókat.
A kalkulálás során az utolsó öt év időtartamát veheti számításba a biztosító, ez tehát kvázi elévülési időként funkcionál. Az összeget az üzembentartónak egy összegben kell teljesítenie, részletfizetést a biztosító csak akkor nyújthat, ha meghaladja a 120 napot a fedezetlenséggel érintett időszak. A fedezetlenségi díjat az esedékes éves biztosítási díjjal együtt kell befizetni.
A meghatározott tarifa-táblázat naptári évre vonatkozik. Ha tehát 2021. december 29. napján történik az üzembentartó személyében változás és ő csak 2022. január 2. napján köt biztosítást, akkor a négy nap fedezetlenségi díj ekként oszlik meg: két napot a 2021-es számítás, két napot pedig a 2022-re vonatkozó tarifa alapján kell számolni.
Ezt azért tatjuk fontosnak kiemelni, mert a díj összege évről évre változhat. Személygépkocsinál a tavalyi évhez képest 50-60 forintos díjemelkedéssel kell számolnunk.
Ahogy a címben is utaltunk rá, már egy nap biztosítási időszak is kellemetlen, nem várt többletköltséget eredményez. Összességében tehát nem érdemes halogatni a bejelentést az üzembentartó változást követően. A kötelező felelősségbiztosítást pedig már online, gyorsan meg tudjuk kötni a régi gyakorlattól eltérően.
forrás: das.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban egyszerűen összehasonlíthatja a kötelező biztosítás ajánlatokat:
Kötelező biztosítás ajánlatok>>
Elnököt és elnökhelyettest választott a MABISZ
Az előző elnökség mandátumának lejártával március 24-én új nyolc tagú Ügyvezető Elnökséget választott a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). A testület szerdán megválasztotta elnökét és elnökhelyettesét. Dr. Pandurics Anett, a szövetség családi okok miatt leköszönő elnöke helyett elnökké választották a tagok Erdős Mihály eddigi elnökhelyettest, a Generali elnök-vezérigazgatóját, új elnökhelyettessé pedig Dinsdale Juliannát, az UNIQA Biztosító vezérigazgatóját. „Köszönjük dr. Pandurics Anettnek az elmúlt kilenc évben a szövetség élén végzett munkáját, amely időszak kiemelkedően eredményes volt a hazai biztosítási iparág történetében. Szeretnénk hasonlóan sikeresen folytatni ezt a munkát, amelyhez kellő alapot biztosít a szövetség hosszú távú stratégiája és tapasztalt személyi állománya” – emelte ki a választás után az új elnök.
forrás: mabisz.hu
Egyre több ilyen ház épül itthon is: de vigyázz, van velük egy kis baj
Egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek hazánkban is a szerelt technológiás készházak. A hátrányaik, előnyeik mérlegelésekor érdemes lehet figyelembe venni azt is, hogy a biztosításuk nem minden társaságnál esik azonos elbírálás alá a hagyományos épületekkel – figyelmeztet közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége.
Az újépítésű ingatlanok piacán egyre nagyobb kereslet mutatkozik a modern építési rendszerek, így a minőségi készházak iránt is. A könnyűszerkezetes házak vagy a helyszínen készülnek – leginkább fa, ritkábban fém vázzal -, vagy pedig üzemben – panelekként – előre gyártják. Az építőipari kapacitáshiány miatt az építtetők egyre gyakrabban választják a házépítésnek ezt a módját, amellyel akár néhány hónap alatt kulcsrakészen átadható a lakóépület. Míg korábban a családiházak közül a könnyűszerkezetes (másként vázszerkezetes) technológiával épült házak 3,5%-ot képviseltek, addig mára 20% közelébe került a részarányuk, állapítja meg az ÉVOSZ-MAKÉSZ környezettudatos és szerelt technológiás szakmai tagozata. (A MAKÉSZ tagjai nagyjából az összes könnyűszerkezetes készház technológiával épülő házak 35-40%-át építik.)
Hazánkban a lakásbiztosítással foglalkozó társaságok közül 10 biztosító jelezte, hogy köthető náluk szerződés könnyűszerkezetes (fából, fémből vagy gyári panelből készült) házakra. Arra a kérdésre, hogy vannak-e különleges feltételei a biztosíthatóságnak, vonatkoznak-e speciális kizárások ezekre a házakra, esetleg vannak-e eltérések a szolgáltatási limitek tekintetében, négy társaság közölte azt, hogy semmilyen szempontból nem különbözteti meg a hagyományos és a könnyűszerkezetes ingatlanokat. Egy társaság kiemelte, hogy egyedül mobilházakra nem nyújtanak fedezetet. Vannak azonban olyan biztosítók, amelyek a limitek tekintetében alkalmaznak eltéréseket, például betöréses lopás vagy vízkár esetén, illetve van olyan társaság is, ahol a falazattól függően a biztosító által ajánlott biztosítási összegek eltérhetnek. Ám ettől a szerződő magasabb biztosítási összeget is meghatározhat. Egy társaság pedig azt jelezte, hogy káresemény esetén ellenőrizhetik az épület szakszerű kivitelezését.
A társaságok többségénél biztosítási szempontból nem számít az épület kora, azonban akadnak olyan társaságok is, ahol ez biztosítási díjat befolyásoló paraméter. Vagyis az újabb épületekre kedvezőbb díjak vonatkoznak.
Több felületen is azt lehet olvasni, hogy a könnyűszerkezetes házak biztosítási díja magasabb, mint a hagyományos építésűeké. A hazai biztosítók gyakorlata alapján azonban ezt általánosságban nem lehet kijelenteni. Összesen négy társaság is azt jelezte, hogy egyáltalán nincs eltérés a különböző falazatú ingatlanok biztosítási díjai között. Vannak ugyanakkor társaságok, amelyek azt tudatták, hogy a különböző falazatú épületek más-más kockázatot jelentenek. Például a fa alapanyagú könnyűszerkezetes épületek tűzkockázat szempontjából kárveszélyesebbnek minősülnek, ezért magasabb díjon biztosíthatók. Egy társaság viszont kiemelte, hogy náluk összességében nem kerül többe a biztosítás, mert az ilyen épületek újjáépítési értéke, ami alapján fizeti az ügyfél a díjat, alacsonyabb a hagyományos technológiával készült épületekénél.
A hazai biztosítóknál egyébként az állományi adatok alapján egyelőre nem érezhető a vázszerkezetes házak felfutása, évek óta jellemzően 1-2 százalékos részét képezik az állománynak, és nincs jelentős évenkénti változás.
forrás: penzcentrum.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban egyszerűen megnézheti a biztosítók lakásbiztosítási ajánlatait:
Lakásbiztosítás ajánlatok>>
Sokba kerülhet a húsvéti pálinkázás
Ne bízzon a biztosításában húsvétkor az, aki ittasan balesetet okoz. Az így keletkezett kárt ugyanis a biztosítók nemcsak a részeg vétkes autósokon, hanem minden egyéb járművel - kerékpárral, elektromos rollerrel - közlekedőn is behajtják, akár másfél millió forintig is – közölte a CLB. A biztosítási alkusz cég a hosszú hétvége egyéb veszélyére is felhívja a figyelmet: ilyenkor lényegesen több a betörés főleg olyan lakásokban, amelyek tulajdonosai a közösségi oldalakon is elújságolták, napokra elutaztak.
Döntse el: iszik vagy vezet! Ez a régi, közismert, de ma is érvényes felszólítás különösen aktuális húsvétkor, főleg a locsolkodás napján – jelentette ki Németh Péter. A CLB biztosítási alkuszcég kommunikációs és online értékesítési igazgatója szerint a figyelmeztetés nemcsak az autósokra, hanem a biciklivel és az elektromos rollerrel közlekedőkre is érvényes.
Ugyanis, egy esetleg ittas állapotban előidézett baleset kártérítésének elbírálásakor a biztosítók sem tolerálják az alkoholos állapotot, aminek az általuk meghatározott mértéke a vérben kimutatható 0,8 ezrelék. Ez a szint már 1-2 pohár bor vagy sör, netán egy kupica pálinka legurítása után beállhat – érvel a szakértő.
Szerinte az már eléggé köztudott, hogy az ittas vezetőket egyértelműen kizárják a kártérítésből a biztosítók, s az általuk okozott anyagi veszteség mindenképpen őket terheli.
Azt azonban már kevesebben tudják, hogy mindez igaz az ittasan kerékpározó vagy elektromos rollerrel közlekedőkre is, ezért húsvétkor különösen fontos figyelmeztetni az embereket arra, hogy sokba kerülhet pár pohár alkohol
– véli tapasztalatai alapján Németh Péter.
Annak ellenére, hogy az elektromos rollerekre – úgy tudni – még mindig nincsenek egyértelmű közlekedési szabályok, a biztosítók a kártérítés elbírálásakor nem tesznek különbséget az ittas járművezető, a részeg kerékpáros vagy az illuminált állapotban elektromos rollerren közlekedő által okozott esetek között. Amennyiben egy részegen kacsázó kerékpáros vagy rollerező miatt kell egy autósnak elrántani a kormányt, s esetleg összeütközni egy másik járművel, akkor az esetet előidézőnek vállalnia kell az anyagi következményeket is – szögezi le a CLB szakértője. A vétlen károsultnak fizet a biztosító, ám ezt utólag behajtja a vétkesen, ha kiderül, alkoholos állapotban volt. Ilyenkor rémálommá válhat a húsvét, ezért sem éri meg kockáztatni – jegyzi meg Németh
A kommunikációs igazgató a hosszú hétvége egyéb veszélyeire is figyelmeztet. Közismert, hogy mágnesként vonzzák a betörőket az olyan ingatlanok, amelyek tulajdonosai kiposztolták a közösségi médiákban az utazásukat. Ettől kezdve a profiknak gyerekjáték, de legalábbis rutinmunka feltérképezni a biztos célpontot, az üres lakást, s így szinte tálcán kapják az ötletet és a potenciális helyszínt is – összegzi a tapasztalatokat a CLB szakértője.
forrás: vg.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban egyszerűen kiszámolhatja a biztosítók kötelező biztosítási díjait:
kötelező biztosítás ajánlatok>>
Hatból öt robogóra nem fizetnek kötelező biztosítást, pedig a károkozás húzós költség lehet
Becslések szerint mintegy 600 ezer robogó közlekedik Magyarországon, ezek közül azonban csak minden hatodikra fizetnek rendszeresen kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb). A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) arra hívja fel a figyelmet, hogy a kategóriától és lakhelytől függően átlagosan 6-8 ezer forintos éves díj kifizetésével a robogótulajdonosok mind a közúti igazoltatás során kirótt mulasztási bírságnak, mind pedig a közúti baleset során okozott kár megtérítésének kockázatát ki tudják küszöbölni.
Sokan nem tudják, hogy a robogóra is kell kötelező biztosítás
A jó idő beköszöntével ismét előkerülnek a garázsokból a robogók. A tulajdonosok jelentős része továbbra sincsen tisztában azzal, hogy a kötelezettség minden olyan segédmotoros kerékpárra is kiterjed, amely részt vesz a közúti forgalomban. Az MNB legutóbb kiadott biztosítási statisztikái szerint a 12kW alatti teljesítménykategóriában 37 ezer, míg a 13-35kW közötti kategóriában közel 59 ezer kgfb-t kötöttek az üzembentartók. Ez együttesen is csak közelíti a 100 ezres értéket, noha a hazai állomány nagysága eléri a 600 ezer példányt. Mindez azt jelenti, hogy félmilliónyi robogó szabálytalanul közlekedik az utakon.
A robogók által okozott károk átlagos összege gyorsan emelkedik. Az MNB 2020-as évre vonatkozó statisztikái szerint a 12kW alatti teljesítménykategóriában egy év alatt 420 ezerről 505 ezerre, míg a 13-35kW közötti kategóriában 462 ezerről 763 ezer forintra nőtt a balesetek során kifizetett átlagos kártérítés (az utóbbi kategóriában tehát 65 százalékos volt a növekedés). Ugyanakkor személyi sérülés esetén a kárösszeg könnyen elérheti a többmilliós szintet is, biztosítás hiányában a károkozó mindezt saját zsebből téríti.
A károsultaknak ilyenkor a MABISZ Kártalanítási számlája térít, mielőtt az összeget behajtaná a károkozón.
A fenti számok is egyértelműen azt jelzik, hogy nem csak kötelező, de mindenképpen célszerű is megkötni a havi párszáz forintos díjú kgfb-t a robogóra – hívta fel a figyelmet a FBAMSZ elnökségi tagja, Cselovszki Zsolt. Hozzátette, attól sem kell tartani, hogy a robogósokat biztosításkötéskor retorzió éri a korábbi mulasztásuk miatt.
Nem kell fedezetlenségi díjat fizetni, mint a gépkocsik vagy motorok esetében, igazoltatáskor pedig a rendőrök csakis azt vizsgálják, hogy az adott időpontban a jármű rendelkezik-e biztosítással. Ami azonban a megkötés előtt okozott károkra értelemszerűen nem kínál fedezetet.
Amennyiben a jármű nem rendelkezik rendszámmal, a biztosítók az alvázszámra kötnek kötelezőt, melynek meglétét jól látható helyre kiragasztott matrica igazolja. A járművek előtörténetét sehol nem vezetik, így bónusz-málusz besorolás sem befolyásolja a fizetendő díj mértékét.
forrás: 24.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban motorkerékpárra és robogóra is egyszerűen kiszámolhatja a biztosítók kötelező biztosítási díjait:
kötelező biztosítás ajánlatok>>
Kötelező biztosítás: nagyot estek a díjak Budapesten
A tavalyi IV. negyedévben 1 százalékkal csökkent a személyautók átlagos kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási állománydíja 2020 azonos időszakához képest - derül ki az MNB közleményéből. A fővárosi átlagdíjak 2021 végére 7 százalékkal csökkentek, míg a vidékiek két negyedéve változatlanok. A személygépkocsik országos átlagos állománydíja 43,7 ezer forintra mérséklődött december végére. A kárráfordítások eközben egy év alatt 13 százalékkal nőttek, így tovább zárult a kár-díj olló – olvasható az MNB friss negyedéves KGFB-indexében.
Tavaly év végén 43,7 ezer forint volt a személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (KGFB) átlagos állománydíja, ami 1,5 százalékos csökkenést jelent egy negyedév alatt – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss negyedéves KGFB-indexéből. Éves alapon 1 százalékkal mérséklődött az országos átlagdíj. Ezen belül Budapesten jelentős, 7 százalékos visszaesés történt, miközben a nem fővárosi átlagdíjak szintje két negyedév óta gyakorlatilag változatlanok.
Ezzel párhuzamosan folytatódott a kárráfordítások növekedése: 2021 utolsó negyedévében ezek mértéke 13 százalékkal emelkedett az előző év hasonló időszakával összevetve. A jelenség hátterében az egészségügyi krízis óta élénkülő autóhasználat, illetve a szerviz- és alkatrészárak drágulása áll. A kárgyakoriság ugyanis nem nőtt, miközben az átlagos kárnagyság összege emelkedett.
A lassan csökkenő átlagdíjak és a növekvő kárráfordítás miatt az MNB korrigált személyautós KGFB-indexe (amely a biztosítási adóval, illetve a kárkifizetések, tartalékolások hatásával kiigazítva a nettó díjváltozást mutatja be) tovább csökkent a 2021. I. negyedévében mért csúcshoz képest. A károk és a díjak közötti olló fokozatosan csökken. Ha a mostani trendek folytatódnának, a korrigált index visszatérhet a pandémia előtti időszakra jellemző 110 százalékos értékhez.
Az egyéb járműkategóriákban vegyesen alakultak az átlagdíjak: az egyedi szerződéses buszok, nehézpótkocsik, illetve – az apadó állományú – taxik átlagdíjai esetében továbbra is csökkenés tapasztalható, miközben a motorok, segédmotorok díjszintje emelkedett. A flottás szerződések díjai a nehézpótkocsik kivételével mindenütt emelkedtek a tavalyi utolsó negyedévben.
forrás: portfolio.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban egyszerűen összehasonlíthatja 12 biztosító kötelező biztosítás ajánlatait és pár perc alatt meg is kötheti a megfelelőt:
Kötelező biztosítás ajánlatok>>
Működik-e a biztosítás háborús helyzetben?
CLB: „Vörös” zónákban nincs kártérítés
Háborús övezetbe utazásra nincs biztosítás, ezt jó, ha tudják a fanatikus katasztrófaturisták is. Háborúban álló országgal határos településeken élőknek viszont ajánlott teljes körű biztosítással körülbástyázni magukat, mert akár az ilyenkor szokásos hanghatások, közeli robbanások vagy menekülők áradata is jelentős kárt tehet az ingatlanokban vagy a járművekben – figyelmeztet a CLB biztosítási alkuszcég, amely összeszedte a speciális helyzetre érvényes tudnivalókat.
Egyetlen biztosítónál sem lehet utasbiztosítást kötni garantáltan kockázatos országokba, például olyanokba, amelyeket akár egy esetleges háború vagy fegyveres zavargások miatt veszélyesnek minősít a Külügyminisztérium. A szerződés „megtagadásának” logikus magyarázata szerint ott, ahol harcok dúlnak, felborul a normális élet, a biztosítók sem tudják teljesíteni a szerződésben vállaltakat. Hadi állapotban ugyanis egyáltalán nem garantált a színvonalas betegszállítás, az utasbiztosításban foglalt minőségi kórházi ellátás vagy egyéb biztonsági, kényelmi szolgáltatás. Ráadásul egy köztudottan háború sújtotta országban jó eséllyel lehet számítani jelentős anyagi kárra, esetleg sérülésre is, így az már nem minősül alap utasbiztosítási kockázatnak – magyarázza Németh Péter. A CLB kommunikációs igazgatója felhívta az életük kockáztatására is képes fanatikus katasztrófaturisták figyelmét is arra, hogy ha túl közel akarnak merészkedni a vörös zónákhoz, ne számítsanak utasbiztosításra.
Ezzel szemben viszont a biztosítók minden tőlük telhetőt megtesznek azokért a külföldön dolgozó vagy turistaként kiutazott magyar ügyfeleikért, akiknek éppen a kint tartózkodásuk alatt válik kockázatossá vagy „nem ajánlottá” az adott ország besorolása. Tőlük azt várja a biztosító, hogy a lehető leggyorsabban hagyják el az országot, mentsék, ami menthető. Ez természetesen saját életük védelmében is fontos, de biztosítási szempontból is meghatározó – szögezi le a CLB szakértője. Ahhoz ugyanis, hogy a biztosítójuk bármilyen formában segíthessen rajtuk, együttműködőnek kell lenniük, hiszen a szerződésük „közös kármegelőzési felelősségre” kötelezi őket. Németh Péter szerint jó hír viszont, hogy a kockázatossá vált ország idő előtti elhagyásának esetleges extra költségére az utasbiztosítások egyes tételei külön fedezetet nyújtanak.
Egy háború speciális helyzetbe hozza a szomszédos országok határhoz közeli települések lakóit is, hiszen egy nem túl távoli robbanás, hangrezonancia vagy éppen menekülő emberek áradata is kárt tehet még a kilométerekkel odébb fekvő ingatlanokban, de akár a járművekben is. Az ilyen településeken élőknek mindenképpen javasolt teljes ingatlan, vagyon, vagy gépjármű biztosítást kötni – szögezte le a CLB szakértője
CLB TIPP: Hasonlítsa össze az utasbiztosítás ajánlatok kalkulátorunkban és kösse meg a megfelelőt néhány kattintással:
Utasbiztosítás ajánlatok>>