Zsákutcába jutottak az otthon szülések
Egyetlen biztosító sem vállalja az otthon szülések biztosítását, ezért eddig egy bába vagy orvos sem tudott működési engedélyt kérni, bár április eleje óta szabályozott körülmények között is lehetne otthon szülni. Az érdeklődő orvosoknak fogalmuk sincs, lenne-e egyáltalán olyan kismama, aki képes kifizetni a kormányrendelet előírásai miatt több százezer forintosra rúgó árat egy szülésért.
Április elseje óta hatályban van az a kormányrendelet, amely szabályozza az otthon szülést, és engedélyezi születésházak megnyitását, eddig mégsem nyújtottak be sem orvosok, sem bábák egyetlen működésiengedély-kérelmet sem az [origo] információi szerint. Az [origo] által megkérdezett, az otthon szülések kísérése iránt érdeklődő szakemberek szerint ennek nincs köze a Geréb Ágnes szülésznő ellen indított perekhez, a lelkesedés ugyanis megvan, de egyelőre képtelenek megfelelni a feltételeknek.
Az otthon szülést szabályozó rendelet húsz év után először teremt jogilag szabályozott lehetőséget arra, hogy a bábák és szülészorvosok kórházon kívül is kísérhessenek szüléseket. A szabályok szerint intézeten kívüli szülés történhet akár születésházban, akár az anya otthonában, de mindenképpen olyan helyen, ahonnan legfeljebb 20 perc alatt szükség esetén be lehet jutni a kórházba.
Két embernek kell jelen lennie a szülésnél: ők lehetnek szülész-nőgyógyász szakorvosok, vagy olyan szülésznők, akik legalább kétéves szülőszobai gyakorlatot vagy ötven levezetett szülést tudnak igazolni. Rajtuk kívül szükség van egy neonatológusra, vagy kétéves neonatológiai tapasztalattal rendelkező gyerekgyógyászra. Az anyát és a gyereket a szülés utáni három napban mindennap meg kell vizsgálni.
Miután a szabályozás érvénybe lépett, az érdeklődő bábák és orvosok már benyújthatták volna működésiengedély-kérelmüket az Országos Tisztifőorvosi Hivatalhoz, azonban eddig egyetlen kérelem sem érkezett - közölte az [origo]-val a hivatal.
Senki nem akarja biztosítani az otthon szülést
Bálint Balázs szülész-nőgyógyász, a Szent Imre Kórház orvosa maga is szívesen nyitna születésházat, vagy kísérne otthon szüléseket, de az [origo]-nak azt mondta, bizonytalan, hogy bele tud-e vágni. Bálint szerint az intézeten kívüli szüléseknek főként a biztosítási és az anyagi oldala bizonytalan, jelenleg nem tud olyan biztosítótársaságról, amelyik hajlandó lenne felelősségbiztosítást kötni kórházon kívüli szülésekre. A szolgáltatók - a bábák, orvosok - viszont biztosítás nélkül nem kaphatnak működési engedélyt.
A szülész-nőgyógyász szerint csak egy biztosítótársaság mutatkozik valamelyest hajlandónak az otthon szülések felelősségbiztosítására, de olyan nagy összegért, amelyet biztosan nem lehet kigazdálkodni. Hozzátette, az egészségügyért felelős tárca segítségével egyeztetések indultak a biztosítókkal, amelyeken megpróbálják meggyőzni őket arról, hogy az otthon szülés nem olyan "veszélyes üzem", mint ahogy gondolják. A Geréb Ágnes műhibapere körüli hírverés szerinte szerepet játszhat abban, hogy a biztosítók óvatosak.
Nemcsak a Szent Imre Kórház orvosa, hanem a már eddig is otthon szüléseket kísérő bábák sem tudták eddig leküzdeni ezt az akadályt. Sproncz Júlia, a Születésház Egyesület jogsegélyszolgálatának munkatársa szerint nagy a lelkesedés, de biztosítás nélkül a bábák sem kérhetnek engedélyt. Ezért a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) segítségében bíznak, és azt remélik, hogy a biztosítókkal való egyeztetések sikeresek lesznek. (A Nefmit szerdán levélben kérdeztük az egyeztetésekről, választ azonban eddig nem kaptunk.)
Az [origo] a Generali Biztosítónál érdeklődött az otthon szülés felelősségbiztosításáról. A társaság kommunikációs vezetője, Olt Boglárka közölte, hogy az otthon szülés "más kockázatokat rejt magában, mint amikor a kórházban hozza világra gyermekét az édesanya", így a Generali "jelenleg elérhető egészségügyi szakmai felelősségbiztosítása nem terjed ki az otthon szülésre". Ugyanakkor a szakértőik dolgoznak egy ilyen konstrukció megalkotásán, ezért várhatóan néhány hónapon belül az otthon szülésre is kínálni tudnak majd felelősségbiztosítást.
Drága lesz az utazó neonatológus
Ha végül lesz is olyan társaság, amely hajlandó biztosítani az otthon szülést kísérő orvosok és bábák tevékenységét elfogadható áron, a kormányrendelet más előírásai miatt a költségek továbbra is magasak lesznek. Bálint Balázs szerint a szülésnél és az után három napon át kötelezően előírt látogatások okozhatnak problémát: a szülész, a bába és a neonatológus munkáját és utazási költségeit is meg kell fizetnie valakinek. Ha pedig születésház is működik, azt meg kell vásárolni, és fenn kell tartani - mondta a szülész-nőgyógyász. Az eddigi otthon szülések a szabályozatlanság miatt jóval olcsóbbak voltak, már csak azért is, mert a bábák és szülésznők szinte karitatív alapon, adományokból dolgoztak - tette hozzá. Sproncz Júlia szerint az előírt képesítésekkel és igazolásokkal is lehet probléma. A jogsegélyszolgálat munkatársa szerint több olyan bába is van, aki sok otthon szülést kísért már, de nincs erről ötven igazolása, és nincs kétéves szülőszobai gyakorlata sem. Eddig hiába kutattak, nem találtak olyan neonatológust, akinek az előírásnak megfelelően kétévesnél frissebb újraélesztési vizsgája van. Ilyen tanfolyamot pedig szeptember előtt nem is indítanak az országban.
Több szülés kell
Az [origo] által megkérdezettek azt sem tudták eddig megmondani, egyáltalán életképes lesz-e ez a tevékenység, vagy fenn lehet-e majd tartani egy születésházat veszteség nélkül. Míg a kórházi szüléseket finanszírozza az OEP, az intézeten kívüli szülésre nem ad pénzt, a költségeket - az utazást, a szakemberek munkadíját, az adminisztrációt - valaki másnak kell állnia.
A Születésház Egyesületnél mintegy 200 ezerre becsülik a szülések árát, Sproncz Júlia szerint a kormányrendelet előírásaival a korábbinak többszörösére növekednek a költségek. A Geréb Ágnes köréhez tartozó bábák szerint eddig is lényegében "éhbérért" dolgoztak, és most sem kalkulálnak profittal, csak azzal, hogy a költségeket ki tudják termelni. Az eddigi évi néhány száz szülés kevés ehhez - mondta, hozzátéve, hogy gondolkodnak azon, hogy létrehoznak egy alapot, amelyből segítséget kaphatnának azok az otthon szülők, akik nem tudják kifizetni a költségeket.
Bálint Balázs becslése szerint egyetlen szülés költsége legalább 200-250 ezer forint lesz, és kérdés, hogy a jellemzően több gyereket vállaló, otthon szülést választó párok ennyi pénzt hogyan tudnak előteremteni. "Ha nincs meg a kellő szülésszám, nem lehet kitermelni még a biztosítási összeget sem" - fogalmazott. Bálint szerint az eddigi arányok alapján az összes szülés - Magyarországon évente körülbelül 90 ezer - 1-2 százaléka történik intézeten kívül, vagyis kétezernél kevesebb otthon szüléssel kell számolni évente. "Hosszú távon körülbelül tíz szolgáltató működése képzelhető el" - mondta.
Forrás: Origo
Biztosítás fajta:
- Általános
Sokmilliárdos kárszámlát hagyott maga után a hétvégi jégverés
Bár a biztosítótársaságok arra számítanak, hogy az elkövetkező napokban még akár sokszorozódhatnak is a hétvégi viharokhoz köthető kárbejelentések, de már hétfő délelőtt is másfél milliárd fölé emelkedett a várható számla, tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
A biztosítók tapasztalata szerint a nagyobb nyári viharok után a tényleges károk mértéke, illetve a kárbejelentések száma akár háromszor-négyszer magasabb is lehet az első napok becslésénél. Az elmúlt hétvége gyorsjelentésének adatait is ennek tudatában érdemes kezelni. A társaságok hétfő délelőtt több mint ötezer bejelentésről és a másfél milliárdot meghaladó kárösszegről számoltak be a MABISZ-nak. Ennek az egy hétvégének a kifizetései nagy valószínűséggel meghaladják az idei május-augusztusi viharszezon első két hónapjának teljes összegét (2,1 milliárd forint). Mindez csak a lakásbiztosításokhoz kötődik, ezekben az adatokban nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben stb. keletkezett rongálódások.
A szupercellák leginkább Komárom és Baranya megyében, Tatán és Sellyében, valamint Dél-Budapesten (a XXI. kerületben) sújtottak le. A bejelentések közel háromnegyede a jégkárokhoz kötődik. Részben ennek is köszönhető, hogy az ügyfelek által becsült kárösszeg szokatlanul magas, egyes társaságoknál az ötszázezer forintot is meghaladja. (A korábbi években egy átlagos nyári vihar után ez száz-százötvenezer forint között maradt.) Másrészt a társaságok is számolnak azzal, hogy az építőiparban bekövetkezett árrobbanás miatt a korábbiaknál magasabb összegekkel kell kalkulálni.
A hétvégi jégverés a gépjárművekben is komoly károkat okozott. A szélvédő betörése, a karosszéria megrongálódása, idegen tárgy rádőlése, villámárvíz miatti műszaki meghibásodások stb. esetén azok számíthatnak kártérítésre, akik rendelkeznek casco-biztosítással. Ez azonban csak minden ötödik-hatodik gépjármű esetében áll fenn.
A lakásbiztosítások tekintetében lényegesen kedvezőbb, 72-73 százalékos ez az arány. Aki rendelkezik szerződéssel és a hétvégi viharok károsultja, az számíthat arra, hogy a bejelentését követően néhány napon belül megtörténik a kárszemle. A társaságok egyrészt igyekeznek a legsúlyosabban érintett térségekbe átcsoportosítania a munkatársaikat. Másrészt a járványidőszak több mint egy éve alatt felgyorsították digitális fejlesztéseiket és a legtöbb esetben már nemcsak a kárbejelentés, de a kárszemlézés is történhet online módon. A távszemlézés (fotóküldés, videós szemle, stb.) gyorsítja a kárrendezés folyamatát.
A hétvégi viharkárokat valamennyi lakossági vagyonbiztosítás fedezi, hiszen mindegyiknek az alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb. (A MABISZ a honlapján alapos tájékoztatást nyújt a lakásbiztosítási ismeretekről, tudnivalókról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez.) Az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek. (Az MNB korábbi statisztikája szerint a lakásbiztosítások átlagára évi 36 ezer forint.) A tizenkét MABISZ-tag már eddig is több tucat, a tűz és elemi károk mellett eltérő fedezeteket kínáló termékkel versengett az ügyfelekért, most pedig már egyre többen jelennek meg a piacon az MNB által jóváhagyott Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítással is. Az MFO-termékek is széles körben kínálnak fedezetet az esetleges károkra, ami kiegészítő biztosításokkal tovább bővíthető, ügyfélbarát, digitális kapcsolattartást biztosítanak a szerződéskötéstől a kárrendezésig, garantálják a kárrendezési időt és egyszerűsített eljárással rendezik a 100 ezer forint alatti károkat. Az egyes társaságok MFO-termékeinek kínálatát a jegybank összehasonlító oldalán lehet egybevetni.
forrás: mabisz.hu
CLB TIPP: Készüljön fel előre a viharkárokra és kösse meg lakásbiztosítását online kalkulátorunkban mindössze néhány perc alatt:
Lakásbiztosítás ajánlatok >>
Viharszezon: eddig kétmilliárdos a kárkifizetés
A legtöbb kárt a jégeső okozta a múlt hétvégén, de viharkár és felhőszakadás miatt is több ezer bejelentés érkezett a biztosítókhoz. A MABISZ adatgyűjtése szerint most a viharszezon felénél járunk, az eddigi kárkifizetések összege pedig meghaladja a kétmilliárd forintot.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) 2010 óta összesíti a május 1. és augusztus 31. közötti nyári viharszezon adatait. Ezen időszak alatt a lakásbiztosítási szerződések alapján összesen egymillió háromszázezret meghaladó lakossági kárbejelentés érkezett a tagjaihoz, amelyekre több mint 93 milliárd forintot fizettek ki vihar, felhőszakadás, jégverés, tetőbeázás, villámárvíz okozta károkra. Az elmúlt tizenegy év alatt a 2010-es nyári időszak volt a leginkább katasztrófa-sújtott, akkor ugyanis május-augusztus között 312 ezer kárbejelentésre 30 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók – igaz, akkor nagyobb árvizek is voltak az országban. Az évtized közepéig azután 6-8 milliárd forint között mozogtak a kifizetett összegek, azután csendesebb évek következtek (3-4 milliárd forint), majd tavaly ismét gyakrabban csengett a kassza (6,6 milliárd forint).
Eddig nyugalmasabb a szezon
A MABISZ adatai szerint idén májusban és júniusban több mint húszezer bejelentést kaptak a biztosítók, és a becsült kárösszeg (a már kifizetett pénzek és az elbírálás alatti károkra elkülönített tartalékok) meghaladja a 2,1 milliárd forintot. (Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben, stb. keletkezett rongálódások.)
A legtöbb kárt vihar, felhőszakadás, redőny és tető sérülése, beázás, jégverés, villámcsapás, idegen tárgy rádőlése okozta. Mindezt egy átlagos szerződés is fedezi, mivel valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb. Számos bejelentés a fagyasztott élelmiszerek áramszünet miatti megromlása kapcsán érkezett. Erre – a szerződés típusától függően – kiegészítő biztosítás nyújthat fedezetet.
Merre pusztítottak a viharok?
Az elmúlt két hónapban a lakásbiztosítási szerződésekhez köthető legtöbb bejelentés Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Baranya, Bács-Kiskun, Jásznagykun-Szolnok, Somogy, Szabolcs-Szatmár megyéből érkezett. A városok esetében Budapestről, Törökszentmiklósról, Pécsről, Szolnokból, Nyíregyházáról, Kecskemétről jelentették a legtöbb kárt. Az időjárás okozta károk az elmúlt két hónapban is valószínűleg ennél jóval nagyobbak és földrajzilag is kiterjedtebbek voltak, mivel a több mint négymillió magyarországi lakóingatlannak csak a 72-73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. A lakásbiztosítási szerződéssel nem rendelkező károsultak veszteségei pedig értelemszerűen nincsenek benne a kárkifizetési statisztikákban.
Jégverés okozta a legtöbb kárt a múlt hétvégén
A múlt hétvégi vihar után a legtöbb kárbejelentés jégverés miatt érkezett a biztosítókhoz. A Groupama Biztosító arról számolt be, hogy a vihar elsősorban a déli-délnyugati országrészeken pusztított, a biztosító a legtöbb kárbejelentést Baranya, Somogy és Bács-Kiskun megyékből fogadta. A társaság szakemberei az eddigi tapasztalatok alapján arra számítanak, hogy a hétvégi viharok következtében összesen több mint ezer kárbejelentés érkezik, így a károk várható értéke a 100 millió forintot is elérheti majd. Az eddigi bejelentések nagy része, mintegy 80 százaléka jégveréshez kapcsolódik, 9 százalékuk viharkárral, 7 százalékuk felhőszakadással, 4 százalékuk pedig villámlással összefüggésben érkezett. Több nagyértékű, 6 millió forintnál magasabb kárösszegű bejelentés is érkezett. Ezek mindegyike jégverés kár, amit az esetenként tojás nagyságot is meghaladó jégeső okozott az épületek tetejében.
A jégeső több autót is megrongált, a biztosítóhoz már most elkezdtek érkezni a gépjármű kárbejelentések is elsősorban a jégveréssel érintett településekről.
Az Aegon Biztosító összesen mintegy háromezer kárbejelentésre számít a múlt hét végi szélsőséges időjárás miatt, a teljes kárérték pedig elérheti a száznyolcvanmillió forintot. Az Aegon arra figyelmeztet, hogy érdemes felkészülni az érkező hidegfrontra és az azzal járó heves zivatarokra, vagy szupercellákra.
Érdemes fedett és zárt helyen tárolni az értékeket és a járműveket, zárva tartani a házak és lakások ablakait, körültekintően parkolni az autókkal, valamint az elektronikai berendezéseket is érdemes lecsatlakoztatni a hálózatról, ha vihar várható, így elkerülhető a villámok következtében kialakuló túláramok rongáló hatása. Viharos időben különösen fontos, hogy a házi kedvenceinknek is gondoskodjunk védett helyről.
forrás: azenpenzem.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunk segítségével könnyen összehasonlíthatja az ajánlatokat és megkötheti lakásbiztosítását:
Lakásbiztosítás ajánlatok >>
Teljesen eltérő utasbiztosításokkal nyaralhatunk a koronavírus miatt
A nyári utazási szezon beindulásával idén különös jelentősége van annak, hogy a lehető legszélesebb körben gondoskodjunk a biztonságunkról. Külföldi nyaralás esetén eddig sem volt tanácsos utasbiztosítás nélkül elindulni, most azonban végképp elképzelhetetlen, hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
Az utasbiztosítási piacon érdekelt társaságok kínálata rendkívül széles. Egy fejlett versenypiacon kell megtalálni a legjobb ajánlatot, amelyen nem csak árverseny van a szereplők között, hanem szolgáltatás és minőségi verseny is. Amit az általános feltételekről érdemes tudni, azt a MABISZ összegyűjtötte a honlapján.
A biztosítók azonban – saját üzletpolitikájuknak valamint a piacot jellemző versenyhelyzetnek megfelelően – eltérői szolgáltatásokat nyújthatnak, és eltérő biztosítási összegeket (szolgáltatási limiteket) alkalmazhatnak, így mindig érdemes az esetleges utazás előtt több biztosító ajánlatát összehasonlítani, vagy szakértőhöz fordulni.
Így például van olyan biztosító, amelyik a Külgazdasági és Külügyminisztérium által a Covid-19 megbetegedések miatt utazásra nem javasolt országban bekövetkező, a járvánnyal kapcsolatos károkat kizárja, egyéb károkat viszont téríti, másik társaság viszont ilyenkor sem, míg megint mások a besorolástól függetlenül bevállalják a koronavírus járvány kockázatait is. Az egyes szerződések lényegesen eltérhetnek egymástól a fedezetbe vont országok, valamint a Covid-19 megbetegedéshez, a járványhelyzethez kapcsolódó szolgáltatások tekintetében is. Érdemes mindig megnézni, hogy a választott alapbiztosítás mellé milyen kiegészítő szolgáltatások vehetőek igénybe a koronavírushelyzet kapcsán. Amennyiben például nem lehetséges a hazautazás az eredeti időpontban kórházi ellátás miatt, kiterjed-e a szerződésünk a hazautazás és szállás többletköltségére? Rákérdezhetünk arra is, hogy milyen szolgáltatást nyújt a biztosító a járvány miatt szükséges hatósági karantén esetére?
Biztosításunk tartalma attól is függ, hogy mivel utazunk. Repülős út esetén válasszunk olyan fedezetet, amely tartalmaz szolgáltatást poggyászkésés, járatkésés esetén is, míg a saját szervezésű, autós út esetén mindenképpen figyeljünk arra, hogy az adott biztosítás tartalmaz-e vagy vásárolható-e hozzá kiegészítő autós fedezet, ami műszaki hiba, baleset esetén az autó javítását, szállítását legalább részben fedezi. Nézzük meg, hogy gépjárművel történő utazáskor kiterjed-e a biztosítás a gépjármű hazajuttatására, ha sürgősségi ellátás miatt nem lehetséges a hazavezetés.
A fentiekhez hasonlóan, lényeges eltérések vannak az útlemondás biztosításokban is, nemcsak a Covid-19 kapcsán, de egyéb élethelyzeteket illetően is. A társaságok ugyanis gyorsan és rugalmasan alkalmazkodnak a változó feltételekhez a fedezetek alakításával, hogy minél gyorsabban visszaálljon a tavaly bezuhant piac a korábbi szintre.
Tavaly a MABISZ tagjainak az utasbiztosítási díjbevétele alig haladta meg a 6,4 mrd forintot, szemben a 2019-es 18 mrd-dal. Jelenleg 9 MABISZ tagbiztosító műveli ezt az üzletágat, de amennyiben a teljes piacot nézzük, akkor 14 társaság verseng az ügyfelekért.
forrás: portfolio.hu
CLB TIPP: Utasbiztosítás kalkulátorunkban jól láthatóan jelöljük, melyik ajánlat terjed ki a koronavírus általi megbetegedésből származó ellátásra is: Utasbiztosítás díjszámítás >>
A Covid járvány az utasbiztosítási szokásokat is megváltoztatja
Befolyásolják-e az oltási igazolások a biztosítási feltételeket?
A körülményekhez képest meglepően sok magyar utazott a Covid időszak alatt, aki tehette, az elnéptelenedett, drasztikusan „leárazott” luxus szállodákban pihent - véli az elmúlt hónapok saját utasbiztosítási forgalma alapján a CLB. A biztosítási alkusz szerint a szakma kíváncsian várja, hogyan rendezi át az utazási szokásokat és ennek megfelelően esetleg a biztosítási feltételeket is az oltási igazolás szükségessége. A biztosítók egyébként a saját szempontjuk szerint kockázatosnak és kevésbé kockázatosnak tartott úti célok alapján maguk is „beszínezik” a világot.
A járvány miatt egyre tudatosabban kötnek biztosítást a magyarok is – egyebek között ez derült ki az elmúlt hetek utasbiztosítási forgalmából. A járvány ellenére ugyanis sokan előrehozták a nyárra tervezett szabadságukat, hogy márciusban, áprilisban elutazhassanak egy olyan külföldi elnéptelenedett és átmenetileg leárazott luxus üdülőbe, amit a Covid előtti időszakban nem tudtak megfizetni – mondta tapasztalataira hivatkozva Németh Péter. A CLB biztosítási alkusz cég kommunikációs igazgatója szerint akkora volt az olcsóság miatti csábítás, hogy sokan azt a kockázatot is vállalták, hogy a kint tartózkodásuk idején esetleg váratlanul lezárják a régiót, s így a legkörültekintőbb szerződés ellenére sem tudja onnan a kimenekíteni őket a biztosító, s az említett körülmények között még az egyéb szolgáltatási kötelezettségét sem tudja teljesíteni – magyarázza a szakértő. Néhány biztosítónál viszont már megjelent a Covid miatt külföldön rekedt ügyfelek igazolható extra költségének utólagos megtérítése.
Míg korábban a biztosítók pirosnak, vagyis kiemelten kockázatosnak csak a háborús övezeteket, természeti csapással – földrengéssel, vulkánkitöréssel, tájfunnal, stb. – sújtott országokat, övezeteket minősítették, a járvány időszakában az egyes országok fertőzöttsége is befolyásolta az átszínezést. Ebben viszont a biztosítók nem feltétlenül a kormány iránymutatására, hanem saját kockázati elemzésükre támaszkodtak – mondta Németh. Most azonban mindenki már a nyitásra készül, és arra, hogy az utasbiztosítások tartalmát a lehető legtöbb országban érvényesíteni lehessen.
Az oltási igazolvány a biztosítást is átrendezheti
Azt egyelőre nem tudni, hogy az oltási igazolványok hogyan rendezik át – átrendezik-e egyáltalán – a biztosítási feltételeket, ezért a szakma is kíváncsian várja, milyen kötöttségeket és lehetőségeket nyújt majd az új igazolvány. Jó néhány egzotikus országba korábban sem lehetett védőoltások nélkül utazni, ezek meglétét a biztosítók is figyelembe vették. Amennyiben szükséges, a biztosítók rugalmasan alkalmazkodnak a változáshoz.
A CLB-nél elégedetten tapasztalták, hogy a járvány kezdete óta folyamatosan nőtt a biztosítások iránti érdeklődés. Természetesen ez nem azt jelentette, hogy a szigorú lezárások idején tömegével kötöttek volna utasbiztosítást – bár a körülményekhez képest meglepően sokan –, ám a fokozatos nyitás hírére napról napra nő az érdeklődés a biztosítások részletes tartalma iránt. Soha nem érdekelte még ennyire a magyarokat, hogy mire lehet, s mire nem lehet biztosítást kötni – mondta Németh. Az érdeklődő beszélgetések során egyre többen bevallják, korábban notórius biztosítás nélküli utazók voltak és a járvány miatt változtattak ezen a rossz szokáson.
Németh azt is elmondta, hogy a tájékozódások számának felfutásával szinte párhuzamosan nőtt az egészség-, az élet- és a vagyonbiztosítások iránti kereslet is. Összességében ez pedig a biztosítási kultúra és tudatosság javulását eredményezi. Azok a legnépszerűbb ajánlatok és kategóriák, amelyeket a neten lehet gyorsan és könnyen megkötni.
CLB TIPP: Akár indulás előtt közvetlenül is megkötheti utasbiztosítását online, percek alatt: Utasbiztosítás díjszámítás >>
Nincs az életbiztosításokban Covid-19 védőoltással kapcsolatos kizárás
A magyarországi biztosítótársaságok életbiztosítási termékeiben nincs a Covid-19 védőoltással kapcsolatos kizárás vagy mentesülés. Ilyen válaszokat kapott a MABISZ a tagjaitól az AFP Ténykérdés rovatának megkeresésére.
Az elmúlt héten az AFP francia hírügynökség tényellenőrző, a Facebookon terjedő álhírek cáfolatával foglalkozó csapatának magyar munkatársa kérdésekkel fordult a MABISZ-hoz. Megfogalmazása szerint Németország és Franciaország után már Magyarországon is terjednek különféle megtévesztő információk azzal kapcsolatban, hogy a Covid-19 ellen beoltottak más elbírálás alá esnek a biztosítóknál. Arra kérdezett rá, elképzelhető-e az, hogy valaki nem köthet életbiztosítást, mert oltást kapott? Továbbá, ha esetleg valaki maradandó egészségkárosodást szenved vagy meghal egy védőoltás miatt, lehet bármilyen jogalapja a biztosítónak arra, hogy visszautasítsa a biztosítás kifizetését? Végül megemlített olyan híreszteléseket is, hogy a biztosítók eleve nem biztosítanak semmilyen oltással kapcsolatos egészségkárosodást. „Tényleg előfordulnak az oltásokkal kapcsolatos kitételek?”
A kérdéseket a MABISZ továbbította az élet-, illetve egészségbiztosítással foglalkozó tagjainak. A megadott határidőre tizenhárman válaszoltak, a legtöbben csak egy-két mondattal. „Nincsen kizárásunk oltás szövődménnyel kapcsolatos szolgáltatásra, és nem is alkalmazunk ilyet.” „Társaságunk a Covid oltással kapcsolatban semmilyen megszorítást nem alkalmaz (sem egyéni, sem csoportos biztosítás esetén), illetve nem vizsgálja szerződéskötéskor azt, hogy az adott biztosított részesült-e Covid-19 védőoltásban vagy sem.” „Élet- és egészségbiztosítási termékeinkben a Covid vagy egyéb oltásokhoz kapcsolódó, azokból eredő biztosítási események nem kizárt kockázatok.”
Egyetlen biztosító válaszában sem volt arra utaló megjegyzés, hogy a Covid-19 megbetegedés elleni oltásokkal kapcsolatban az adott életbiztosítási termék általános szerződési feltételei speciális, kizárásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznának.
Ami az egészségbiztosítási szerződéseket illeti, több biztosító hozott kifejezetten pozitív rendelkezéseket a Covid-19 megbetegedéssel kapcsolatos vállalásokról (pl. várakozási idő rövidítés, Covid-teszt térítés). Ugyanakkor a kockázatviselési terjedelem az egyes termékek (összeg- ill. szolgáltatásfinanszírozó biztosítások) esetében akár jelentősen is eltérhet. Az állam által finanszírozott társadalombiztosítás és a magán egészségbiztosítás eltérő szerepvállalásával összefüggő példa, amikor a szolgástatásfinanszírozó egészségbiztosítás keretében a biztosító a szerződési feltételeiben meghatározott, az állami népegészségügy feladatait képező egészségügyi ellátásokat, pl. a védőoltások költségét nem finanszírozza. A szokásos figyelemfelhívás ezért itt is helyénvaló: az egyes szerződésekkel, szolgáltatási igényekkel kapcsolatban tájékozódjunk a pontos feltételekről az érintett biztosítóknál.
A Covid-19 járvány és a biztosítási termékek szolgáltatási terjedelme összefüggéseivel az alábbi cikkünkben nemrégiben részletesen foglalkoztunk: https://mabisz.hu/szemle/?p=36359.
Tavaly decemberben a közösségi médiában terjedő álhírek nyomán a MABISZ már kiadott egy közleményt, amely leszögezte, hogy a biztosítótársaságok jellemzően kifizetik a koronavírus fertőzésben elhunytak életbiztosítását (https://mabisz.hu/kockazati-eletbiztositasok-a-covid-nem-kizaro-ok). Sőt, a járványhelyzet idején több biztosító is az ügyfelek szempontjából kedvezően változtatott szerződéses gyakorlatán (ld. a fent hivatkozott összefoglalót).
forrás: mabisz.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban kockázati életbiztosítás ajánlatokat is számolhat és meg is kötheti az Önnek megfelelőt:
Életbiztosítás ajánlatok>>
Drágult a kötelező biztosítás, tovább nyílik a károlló
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás átlagos állománydíja négy százalékkal, 44 ezerről 46 ezer forintra nőtt az idei első negyedévben 2020 azonos időszakához képest – derül ki az MNB KGFB-indexéből. A növekedés főképp a fővárosi személyautókat érinti, míg a koronavírus miatt a közlekedési forgalom visszaesésének jobban kitett (például nem flottás buszok, taxik) díja jelentősen esett. Bár a kárráfordítások csökkenése fékeződik, az átlagos díjnövekedés miatt tovább nyílt a díjak és a károk alakulása közti olló.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (KGFB) átlagos állománydíja 2021. I. negyedévének végén 44 ezer forintról 46 ezer forintra emelkedett a tavalyi év azonos időszakához képest – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) immár második alkalommal közzétett negyedéves KGFB-indexében.
A mintegy 1800 forintos, azaz 4 százalékos növekedés főként a budapesti személygépkocsis szerződések díjváltozásaival magyarázható.
Az egyéb járműkategóriákban – néhány kisebb létszámú járműkategória kivételével – jellemzően 1-10 százalékkal mérséklődtek az átlagdíjak. A legnagyobb díjcsökkenés elsősorban azokat a járműcsoportokat – például nem flottás buszok, taxik – érintette, amelyek esetében a koronavírus-járvány miatt vélhetően jelentősen csökkent a közúti forgalom, ami visszavethette a károk mértékét is. A díjak mérséklődésében szerepet játszhatott az MNB 2020 szeptemberében kiadott körlevele is, mely a biztosításmatematikai szempontból megalapozatlan pótdíjak és kiárazó tarifák felülvizsgálatára hívta fel a biztosítókat.
Noha a kárráfordítás csökkenése összességében megállni látszik, az átlagdíj növekedése miatt az MNB által számított – az adóhatástól és kárváltozástól megtisztított, a legnagyobb létszámú ügyfélcsoportot kitevő személyautókra vonatkozó – Korrigált díjindex tovább nőtt.
Ezáltal a 2020. IV. negyedévben látottnál is szélesebbre nyílt a díjak és a károk alakulása közötti olló.
Az MNB az idei évtől negyedévente teszi közzé a KGFB díjak és károk alakulását bemutató indexét,az általa működtetett, biztosító adatszolgáltatáson alapuló tételes KGFB szerződés- és káradatbázis (KKTA) adatainak segítségével. A jegybank honlapján a külön e célra létrehozott felületén mutatja be a friss adatokat, amelyek 2016 I. negyedévéhez viszonyítva jelzi a személygépkocsik díjszint változását, illetve információt ad a negyedéves elmozdulásról is.
A KGFB index rendszeres publikálása az átláthatóság növelését és a verseny élénkülését segíti elő.
A most közzétett friss adatok (is) az átlagos változást mutatják, az egyedi KGFB-szerződések esetében természetesen ettől eltérő díjváltozások történhetnek. Amennyiben egy ügyfél a folyamatokat, illetve egyedi szerződését áttekintve esetleg nincs megelégedve kötelező biztosítási díjával vagy/és a szolgáltatás minőségével, szerződéskötési évfordulóján lehetősége van a számára legkedvezőbb biztosítási ajánlat kiválasztására és új szerződés megkötésére, áll az MNB közleményében.
forrás: origo.hu
CLB TIPP: Számolja ki néhány kattintással kalkulátorunkban a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait járművére, és kösse meg az Önnek megfelelőt:
Kötelező biztosítás ajánlatok>>
Akár 70 százalékát is visszakaphatják idén befizetett agrárbiztosításai díjaiknak azok a gazdálkodók, akik ezt az igényüket a Magyar Államkincstárhoz benyújtott egységes támogatási kérelemben külön feltüntetik. Bár az igénylésre június 10-ig lehetőségük van, a május 15-i határidőt követően már késedelmi szankcióra kell számítaniuk: a támogatási összeg minden napnyi késedelem után egy százalékkal csökken - hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).
A díjtámogatási igény feltüntetésének elmulasztása az egységes kérelemben később már nem pótolható, aki ezt a lépést nem teszi meg legkésőbb a júniusi határidőig, az teljes mértékben elesik idén a támogatástól - írja közleményében a FBAMSZ. A támogatott agrárbiztosítások díjállománya öt év alatt több mint két és félszeresére emelkedett: 2015-ben 5,7 milliárd forint volt az állomány nagysága, tavaly pedig már meghaladta a 14,5 milliárd forintot. Csak az elmúlt évben 28 százalékos volt a növekedés, amely az előzetes adatok szerint idén is tovább folytatódik majd.
A konstrukció vonzerejét a közelmúltban két kedvező változás is növelte. Egyrészt ezeknek a biztosításoknak az önrésze tavaly 30-ról 20 százalékra csökkent, így a biztosítások már 20 százalékot meghaladó hozamcsökkenés esetén is térítenek. Másrészt a 2019-es 5 milliárdról két lépcsőben idénre már 11 milliárd forintra emelkedett a díjtámogatás keretösszege, így a gazdák többsége idén a maximális, 70 százalékos díjvisszatérítésre számíthat
- magyarázza Póczik András, a FBAMSZ szakértője.
A biztosítási díjtámogatás a többpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer egyik eleme, amelyet 2012 januárjában vezettek be:
- az első pillér a már korábban is létező kárenyhítési alap
- a második pillér a biztosítási díjtámogatás, melynek során a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának bizonyos százalékát (2021-ben 30-70 százalék közötti részét) támogatásként visszakapják. További ösztönző elem a rendszerben, hogy csak a második pillérben részt vevők válnak jogosulttá az első pillérben megítélt kárenyhítő juttatás teljes összegére, amennyiben biztosításuk a megművelt terület referencia-hozamának legalább felére kiterjed. A többiek csupán a megítélt kárenyhítés 50 százalékához jutnak hozzá
- a harmadik pillér a jégkármérséklés. A Nemzeti Agrárkamara 2018 óta működteti országos szinten a talajgenerátoros Jégkármérséklő Rendszerét (JÉGER)
- a negyedik pillér, az állam által nyújtott mezőgazdasági krízisbiztosítás idén februárban jelent meg. Ennek bevezetését követően a gazdálkodóknak immár lehetősége van a piaci zavarokból, áresésekből, vagy állat- és növénybetegségekből fakadó veszteségeiket is lefedezni.
A támogatott mezőgazdasági biztosításokat immár nyolcadik éve négy biztosító (az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung fióktelepeként működő Agrár Biztosító) mezőgazdasági biztosítási termékei közül választhatják a gazdálkodók. E biztosítások három típusba sorolhatók: A legfontosabb szántóföldi növényekre, valamint a szőlőre, az almára és a körtére, illetve csonthéjas és héjas kultúrákra kötött csomagbiztosítások az „A”, a jórészt ültetvény. és zöldségkultúrákra köthető biztosítások a „B”, míg a többi szántóföldi kultúra biztosításai a „C” típusba tartoznak. A gyakran eltérő fedezeteket és kárrendezési sajátosságokat, illetve speciális kockázatokat és nyújtó ajánlatok közti eligazodásban meghatározó szerepet kapnak az optimális ár-érték arányú döntést segítő, biztosítóktól független alkuszok.
További, a támogatott növénybiztosításokhoz kapcsolódó határidők
- Az idei támogatotti körbe bevont növénybiztosítási szerződés kötésére egészen május 31-ig lehetőség van (itt is feltétel az igény bejelölése a kérelmen). Természetesen, aki nem kötötte meg időben például a tavaszi fagykárra vonatkozó biztosítását, utólag erre már nem kaphat térítést a biztosítótól.
- A biztosításokkal kapcsolatos változások bejelentését július 30-ig kell megtenni. Ilyen lehet például a termelési érték változásának jelentése a takarmánynövényeknél, melyeknek ára az elmúlt hónapokban az egekbe szökött.
- A biztosítás díját legkésőbb október 31-ig teljes mértékben rendezni kell.
Noha a támogatott agrárbiztosítások rendszere évről évre egyre vonzóbb megoldást jelent a gazdálkodóknak, továbbra is komoly hiányossága, hogy az állattenyésztésre egyáltalán nem terjed ki. Az e területeken fellépő kockázatok mérséklése, valamint a gazdálkodói öngondoskodás ösztönzése érdekében indokolt volna ebben az ágazatban is fokozatosan bevezetni a díjtámogatások körét. Első a kiemelt kockázatú, úgynevezett karanténbetegségek (például száj- és körömfájás, sertéspestis, madárinfluenza, kelet-európai marhavész) esetében lenne a legsürgetőbb a támogatás kiterjesztése
- mutat rá a FBAMSZ szakértője.
Forrás: agrarszektor.hu
CLB TIPP: Oldalunkon vállalkozói biztosítás ajánlatokat is kérhet:
Vállalkozói biztosítás ajánlatkérés >>
Szinte mindene odalett a tűzben Ónodi Gábornak és családjának
A tűzoltók keltették hétfő hajnalban a Szigligeti Színház művészét, amikor már lángokban állt a család többszintes, budapesti háza. Ónodi Gábor nagymamáját a konyhaablakon menekítették ki, szülei a teraszon várták meg, míg eloltják a lángokat. A házban szinte minden használhatatlanná vált, a kár óriási.
– Hajnali háromkor a tűzoltók keltettek, az ablakon át kiabálták, hogy azonnal hagyjam el a házat, mert tűz van – idézte fel a szörnyű pillanatokat Ónodi Gábor. XI. kerületi családi házuk akkor már hatalmas lángokkal égett, a tűz a földszinti előszobában keletkezett, valószínűleg elektromos hiba okozta a bajt.
A színész alagsori lakásából még időben ki tudott menekülni.
A Szigligeti Színház művésze szüleivel és nagymamájával él a többszintes házban. A nagymamát a konyhaablakon keresztül mentették ki a tűzoltók, miközben szülei egy szinttel feljebb, az erkélyen várták, míg eloltják a kijárati ajtónál pusztító lángokat. A kiérkező mentők füstmérgezés miatt mindhármukat a helyszínen ellátták, az idős asszony oxigént is kapott, jelenleg kórházban ápolják. A család többi tagja most a ház viszonylag épen maradt helyiségeiben él.
– Sajnos az áramellátás megszűnt, mindent újra kell majd vezetékelni. Meleg víz nincs, a hűtőszekrények, fagyasztóládák, használati tárgyak és ruhaneműk mind odalettek. A nyílászárók teljesen tönkrementek, az ajtókból csak az üszkös fa maradt, az ablakok vagy szétrobbantak a hőtől, vagy a tűzoltók voltak kénytelenek betörni a mentés során – részletezte a károkat a színész, akinek családját nagyon megviselték a történtek.
Mivel volt biztosítás a házon, azt remélik, hogy a biztosítási összeg nagyrészt fedezi majd a felújítás költségeit.
forrás: szoljon.hu
CLB TIPP: Az otthont fenyegető, ehhez hasonló veszélyekre mindenképpen javasoljuk lakásbiztosítás kötését, amelyet kalkulátorunkban néhány perc alatt kiszámolhat és meg is köthet:
Lakásbiztosítás ajánlatok>>
Rossz hír az autósoknak: megmaradnak a pótdíjak a kötelező biztosításnál
Az MNB ugyan tavaly szeptemberi körlevelében közölte: július 1-től fokozottan ellenőrzi majd a biztosítók díjképzését. Csakhogy a sokak szemét szúró károkozói pótdíj több nagy biztosítónál is megmaradt.
Július 1-től új korszak köszönt be a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) piacán. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ekkortól ígérte, hogy fokozottan az érintett cégek körmére néz majd, hogyan alkalmazzák a díjszabásaikat, ezen belül is a károkozói pótdíjat.
Az MNB a tavaly szeptemberben kiadott körlevél alapján egy évek óta tartó, autósok százezreit sújtó gyakorlatnak kívánt véget vetni, amelyet az autós szervezetek és az ombudsman is kifogásolt már. Az MNB közölte: a kárstatisztikától elszakadó, nem jó gyakorlatnak minősülnek a túlzott, akár a kgfb-alapdíj két-háromszorosát is kitevő károkozói pótdíjak. Ezek ugyanis felülírhatják a teljes kockázatalapú díjkalkulációt, s végső soron kiüresíthetik a bonus-malus rendszert. Ugyanilyen problémák merülhetnek fel az egyéb (a taxis) pótdíjak esetében is.
Kemény tiltás nincs
Teljesen azonban nem tiltotta meg az MNB a károkozói pótdíjat, csak annyi elvárása volt, hogy ne legyen túlzott, így sok biztosító továbbra is alkalmazza ezt a szorzót. "A nagy biztosítók közül a Generali, a Genertel, az Allianz, az Uniqa és az Aegon sem vették ki a károkozói pótdíjat a tarifáikból, 1,3-1,9 szeres szorzók vannak. Az alapdíjhoz képest ennyivel nőnek a pótdíjak még mindig július 1-től is" - mondja Németh Péter, a CLB Biztosítási Alkusz értékesítési és kommunikációs igazgatója.
Van olyan piaci szereplő is, amelyik viszont úgy döntött: nem alkalmazza tovább károkozói szorzót. A Köbe például a fogyasztói szegmensben teljesen eltörölte a károkozói pótdíj alkalmazását 2021. február 1-től. "Reméljük, hogy nem maradunk egyedül ezzel a jelentős módosítással a piacon, és valóban strukturális átalakulás követi majd az MNB által megfogalmazott elvárásokat" - nyilatkozta a cég korábban a Napi.hu-nak.
Díjemelkedés lesz az idén is
Jelenleg a személyautóra kötött kgfb-k átlagdíja kevéssel 50 ezer forint alatt ingadozik: az év elejéhez képest minimális csökkenést látunk, és az előző év hasonló időszakához képest is mindössze 2-3 százaléknyi az emelkedés mértéke. A stagnáló átlag mögött persze az húzódik meg, hogy bizonyos szegmensekben nőttek, másutt csökkentek az átlagdíjak, de szembetűnő változásról egyik szegmensben sem tudunk beszámolni - mondja Marschalek Péter, a Netrisk kereskedelmi területért felelős ügyvezető igazgatója.
A CLB-nél 52-54 ezer forint körüli átlagdíjakat látnak, és ennél nagyobb díjemelkedésre számítanak, a járvány miatt ugyanis a használt autók külföldről történő behozatala visszaesett. A nagyobb használt autók ára pedig felment, illetve sokan új autót vásároltak, mivel nem találtak megfelelőt a használt piacon. Az értékesebb, nagyobb autók biztosítási díjai pedig magasabbak.
A díjak alakulását persze mindig is sok, gyakran ellentétes hatás befolyásolja. Jelenleg úgy tűnik, hogy a lefelé ható tényezők egy árnyalattal nagyobb hatást gyakorolnak a tarifákra. A kárstatisztikák például kedvezően alakultak, mert bár nincsenek lezárások, az emberek valamivel kevesebbet utaznak autóval, sokan otthonról dolgoznak, a gyerekek jó részét továbbra sem kell iskolába vinni, így kicsit kedvezőbbek a káradatok is. Emellett a forint árfolyama is erősödött az elmúlt az időszakban, ami kedvezően hat az alkatrészárakra. "A nagy kérdés az, hogy ha nyáron az emberek újra tömegesen autóba ülnek, belföldre és külföldre egyaránt megindul az autós turizmus, mindez milyen hatással lesz majd a díjakra" - mondja Marschalek Péter.
Van-e értelme a pótdíjnak?
A károkozói pótdíj megtartása mellett az egyik legfontosabb érv az volt, hogy így a biztosítók a kármentes autósoknak kedvezőbb díjat tudnak kínálni, a károkozókkal fizettetik meg ugyanis a nagyobb kockázatot. A Netrisk szakértője szerint azonban ez nincs feltétlenül így. Az alacsony, 5 százalék körüli kárgyakoriság miatt ugyanis a károkozói pódíjat szinte észrevétlenül el lehet porlasztani a teljes ügyfélkör díjaiban.
Az a veszély viszont fennáll, hogy a pótdíjat nem alkalmazó piaci szereplőknél gyűlnek össze előbb-utóbb a korábbi években figyelmetlenül, agresszívan, másoknak kárt okozva vezető sofőrök. Az ilyen rossz ügyfelek elszaporodása miatt pedig ha az adott biztosítónál romlani kezdenek a kárstatisztikák, akkor a cég nem tehet mást, mint megemeli a többi autós díját is, hogy fedezni tudja a károkat, vagyis általánosságban véve emelkedni fog nála a kötelező biztosítás ára.
forrás: napi.hu
CLB TIPP: Számolja ki néhány kattintással kalkulátorunkban a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait járművére, és kösse meg az Önnek megfelelőt:
Kötelező biztosítás ajánlatok>>
Így változtak a biztosítási feltételek a járvány miatt
A biztosítók is megérezték a koronavírus-járvány harmadik hullámát, válaszaik szerint emelkedett a betegséggel és a halálesetekkel összefüggő kárkifizetések száma az idén.
A koronavírus-járvány harmadik hulláma a biztosítói adatokban is megmutatkozik – derült ki a Világgazdaságnak adott biztosítói válaszokból. Az első negyedévben, ha szignifikáns növekedésről nem is beszélhetünk, a legtöbb társaságnál nőtt a haláleseti kifizetés az életbiztosítói portfóliókban. Konkrét számokat az Aegon Biztosítótól kaptunk, a társaságnál 2021 első három hónapjában 311 halálesettel többet jelentettek a hozzátartozók, és a társaság 403,7 millió forinttal többet fizetett ki ilyen címen, mint egy évvel ezelőtt. Polányi Zoltán, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. vezérigazgatója szerint azoknál a termékeknél, amelyeknél egészségügyi kórházi napi térítést nyújt a biztosítás, szintén növekedést látnak a kifizetésekben.
Bár időről időre felmerül, hogy a biztosítók kizárásokat alkalmaznak a Covid-esetek kapcsán, az egyéni élet- és a hozzájuk kötött kiegészítő biztosítások esetében általában nem tartozik a kizárások közé a világjárvány, azaz a legnehezebb időkben is ugyanúgy lehet számítani a térítésre, mint általában.
Van olyan biztosító, amelynek a szerződési feltételei eleve nem tartalmaznak járványhelyzetre vonatkozó kizárásokat. A lapunknak nyilatkozó társaságok közül az Aegon, a CIG, a Groupama és az Uniqa sem alkalmaz kizárást. Az Allianz értelmezése szerint nem kizáró ok a koronavírus, mivel nem minősül sem heveny fertőző, sem kritikus betegségnek.
A Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) összegzése szerint a hazai életbiztosítási piac szinte teljes egészét lefedő tizenegy Mabisz-tag társaság kockázati életbiztosításaiban nem tartozik a kizárások közé a koronavírus-fertőzés. Ugyanakkor van olyan társaság, amelynél elvben az utóbbi években értékesített kockázati életbiztosítás szerződéses feltételei szerint kizárt eseménynek minősülhetne a koronavírus-járvány, ám most nem él ezzel a kizárással, egy másik biztosító pedig egyedi méltányosságot ígért a kizárások esetén.
A Generalinál azt is jelezték, hogy a keresőképtelenségi kockázatra is fizet a biztosító, ha a biztosított koronavírus-fertőzése miatt nem tudja ellátni a munkáját, és emiatt táppénzre kerül.
A biztosítók egy része még kedvezett is a koronavírus-járványban érintetteknek.
Az utasbiztosítások esetében sok társaság annak ellenére vállalta a térítést, hogy a jogszabályok értelmében mentesülnek a kártérítési felelősség alól, ha az érintett ország szerepel a Külgazdasági és Külügyminisztérium konzuli szolgálatának tiltólistáján – márpedig jelenleg a világ minden országa tiltólistán van.
Az Aegon lényegében az összes élet-, nyugdíj- és egészségbiztosítási termékénél hat hónapról 30 napra csökkentette a szerződéskötést követően kötelező várakozási időt a koronavírus-betegséggel összefüggő halálra vonatkozó szolgáltatás esetében. Az NN Biztosítónál már az ajánlattétel után két héttel igényelhető térítés megfertőződésből eredő kórházi kezelés esetén. A Groupamánál a 2020 áprilisa után megkötött kockázati biztosításoknál azoknak az ügyfeleknek, akik Covid-fertőzés miatt egy napot meghaladó kórházi ellátásra szorulnak, egyszeri összeget is fizetnek.
A Generalinál és az Uniqánál bizonyos feltételek esetén a PCR-teszt árát megtérítik a biztosítottaknak.
Bár az Uniqa egyik összegtípusú egészségbiztosítása esetében limitálta a Covid–19-fertőzéssel kapcsolatosan a kórházi térítési napok számát, ám a biztosító megjegyezte, hogy a kártapasztalat szerint szerencsére bőven a limitnapok alatt van a károsultaknak kifizetett napok száma.
A CIG-nél arra hívták fel a figyelmet, hogy a kockázati életbiztosításoknál viszontbiztosítási oldalról a nagyobb biztosítási összegek esetében a Covid-érintettség megjelent kockázati elemként. Ez azonban kizárólag az új szerződésekre vonatkozik, a meglévő portfóliót nem érinti.
forrás: vg.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban kockázati életbiztosítás ajánlatokat is számolhat és meg is kötheti az Önnek megfelelőt:
Életbiztosítás ajánlatok>>