Viharszezon: eddig kétmilliárdos a kárkifizetés
A legtöbb kárt a jégeső okozta a múlt hétvégén, de viharkár és felhőszakadás miatt is több ezer bejelentés érkezett a biztosítókhoz. A MABISZ adatgyűjtése szerint most a viharszezon felénél járunk, az eddigi kárkifizetések összege pedig meghaladja a kétmilliárd forintot.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) 2010 óta összesíti a május 1. és augusztus 31. közötti nyári viharszezon adatait. Ezen időszak alatt a lakásbiztosítási szerződések alapján összesen egymillió háromszázezret meghaladó lakossági kárbejelentés érkezett a tagjaihoz, amelyekre több mint 93 milliárd forintot fizettek ki vihar, felhőszakadás, jégverés, tetőbeázás, villámárvíz okozta károkra. Az elmúlt tizenegy év alatt a 2010-es nyári időszak volt a leginkább katasztrófa-sújtott, akkor ugyanis május-augusztus között 312 ezer kárbejelentésre 30 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók – igaz, akkor nagyobb árvizek is voltak az országban. Az évtized közepéig azután 6-8 milliárd forint között mozogtak a kifizetett összegek, azután csendesebb évek következtek (3-4 milliárd forint), majd tavaly ismét gyakrabban csengett a kassza (6,6 milliárd forint).
Eddig nyugalmasabb a szezon
A MABISZ adatai szerint idén májusban és júniusban több mint húszezer bejelentést kaptak a biztosítók, és a becsült kárösszeg (a már kifizetett pénzek és az elbírálás alatti károkra elkülönített tartalékok) meghaladja a 2,1 milliárd forintot. (Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben, stb. keletkezett rongálódások.)
A legtöbb kárt vihar, felhőszakadás, redőny és tető sérülése, beázás, jégverés, villámcsapás, idegen tárgy rádőlése okozta. Mindezt egy átlagos szerződés is fedezi, mivel valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb. Számos bejelentés a fagyasztott élelmiszerek áramszünet miatti megromlása kapcsán érkezett. Erre – a szerződés típusától függően – kiegészítő biztosítás nyújthat fedezetet.
Merre pusztítottak a viharok?
Az elmúlt két hónapban a lakásbiztosítási szerződésekhez köthető legtöbb bejelentés Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Baranya, Bács-Kiskun, Jásznagykun-Szolnok, Somogy, Szabolcs-Szatmár megyéből érkezett. A városok esetében Budapestről, Törökszentmiklósról, Pécsről, Szolnokból, Nyíregyházáról, Kecskemétről jelentették a legtöbb kárt. Az időjárás okozta károk az elmúlt két hónapban is valószínűleg ennél jóval nagyobbak és földrajzilag is kiterjedtebbek voltak, mivel a több mint négymillió magyarországi lakóingatlannak csak a 72-73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. A lakásbiztosítási szerződéssel nem rendelkező károsultak veszteségei pedig értelemszerűen nincsenek benne a kárkifizetési statisztikákban.
Jégverés okozta a legtöbb kárt a múlt hétvégén
A múlt hétvégi vihar után a legtöbb kárbejelentés jégverés miatt érkezett a biztosítókhoz. A Groupama Biztosító arról számolt be, hogy a vihar elsősorban a déli-délnyugati országrészeken pusztított, a biztosító a legtöbb kárbejelentést Baranya, Somogy és Bács-Kiskun megyékből fogadta. A társaság szakemberei az eddigi tapasztalatok alapján arra számítanak, hogy a hétvégi viharok következtében összesen több mint ezer kárbejelentés érkezik, így a károk várható értéke a 100 millió forintot is elérheti majd. Az eddigi bejelentések nagy része, mintegy 80 százaléka jégveréshez kapcsolódik, 9 százalékuk viharkárral, 7 százalékuk felhőszakadással, 4 százalékuk pedig villámlással összefüggésben érkezett. Több nagyértékű, 6 millió forintnál magasabb kárösszegű bejelentés is érkezett. Ezek mindegyike jégverés kár, amit az esetenként tojás nagyságot is meghaladó jégeső okozott az épületek tetejében.
A jégeső több autót is megrongált, a biztosítóhoz már most elkezdtek érkezni a gépjármű kárbejelentések is elsősorban a jégveréssel érintett településekről.
Az Aegon Biztosító összesen mintegy háromezer kárbejelentésre számít a múlt hét végi szélsőséges időjárás miatt, a teljes kárérték pedig elérheti a száznyolcvanmillió forintot. Az Aegon arra figyelmeztet, hogy érdemes felkészülni az érkező hidegfrontra és az azzal járó heves zivatarokra, vagy szupercellákra.
Érdemes fedett és zárt helyen tárolni az értékeket és a járműveket, zárva tartani a házak és lakások ablakait, körültekintően parkolni az autókkal, valamint az elektronikai berendezéseket is érdemes lecsatlakoztatni a hálózatról, ha vihar várható, így elkerülhető a villámok következtében kialakuló túláramok rongáló hatása. Viharos időben különösen fontos, hogy a házi kedvenceinknek is gondoskodjunk védett helyről.
forrás: azenpenzem.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunk segítségével könnyen összehasonlíthatja az ajánlatokat és megkötheti lakásbiztosítását:
Lakásbiztosítás ajánlatok >>
Biztosítás fajta:
- Lakásbiztosítás
Egyre többen rendelkeznek nyugdíj-megtakarítással
A 24-55 év közti magyar lakosság 47 százalékának szerepel pénzügyi tervei között valamilyen nyugdíjcélú megtakarítás, azok körében pedig, akik rendelkeznek ilyen igénnyel, a többség, 61 százalék sikeresen félre is tud tenni nyugdíjcéljaira - derül ki az NN Biztosító reprezentatív felméréséből. A megtakarítási célok összetételét és az egyes célok iránti elkötelezettséget látva jelentős tudatosság figyelhető meg a lakosság részéről, ennek továbbfejlesztése ugyanakkor továbbra is elsődleges feladat a biztosítási szektorban is - emelik ki az NN Biztosító szakértői.
A megtakarítások, azon belül is nyugdíjcélú megtakarítások iránti attitűdök feltérképezése volt a célja az NN Biztosító által végzett országos reprezentatív kutatásnak, amelynek első eredményeit a biztosítás világnapja alkalmából tette közzé a vállalat. A felmérés eredményeiből kiderült, hogy a megkérdezettek több mint fele, 58 százaléka tud havi szinten félretenni valamekkora összeget: 34 százalék 20 000 forint vagy afölött értékben, 25 százalék pedig legfeljebb 20 000 forintot tud havonta megtakarítani valamilyen célra. A rendszeres megtakarításra való törekvés mellett a nyugdíjas szülőkkel rendelkezők 9 százaléka nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen, további 31 százaléka pedig alkalmanként támogatja anyagilag nyugdíjas szüleit.
A fenti csoport tehát hozzátartozóin keresztül közvetetten már foglalkozik a nyugdíj kérdésével, azonban még ennél is többen, az összes válaszadónak mintegy fele, 47 százaléka jelezte, hogy van önálló nyugdíjcélú megtakarítási terve. Ezen a téren a teljes mintára vetítve a nyugdíjnál csak a vésztartalékképzés (70%) és a lakásfelújítás (54%) bizonyult elterjedtebb megtakarítási célnak.
A felmérés eredményeiből az is kiderült, hogy azok körében, akik valamilyen szinten terveznek nyugdíj-megtakarítást, a többség sikeresen félre is tud tenni erre a célra. Azok között, akik jelezték, hogy a nyugdíjtakarékosság szerepel pénzügyi terveikben, 61 százalék mondta, hogy már rendelkezik is ilyen megtakarítással. Ez az arány a teljes mintára vetítve 29 százalékot tesz ki, míg 18 százalék egyelőre csak fontolgatja a nyugdíj-előtakarékoskodást. Jellemzően az 51-55 éves korosztály, a budapesti lakosság, illetve a 250 000 forint feletti jövedelemmel rendelkező háztartások teszik ki a nyugdíjcélra aktívan megtakarítók körét. Az NN Biztosító azt is megvizsgálta, a többi megtakarítási célhoz viszonyítva hogyan értékelhető a fenti adat.
„A kutatási eredményeink szerint a magyar lakosság a nyugdíjcélú megtakarításai iránt az egyik legelkötelezettebb. Ezt támasztja alá, hogy csupán a vésztartalékok képzése, a meglévő hitelek törlesztése és a gyermekek iskoláztatása terén tapasztaltunk magasabb megtakarítási aktivitást, akiknél megjelent az adott takarékossági cél. Ez alapján elmondhatjuk, hogy az öngondoskodás erőteljesen ott van a lakosság látókörében, ennek a tudatosságnak az erősítése pedig kiemelt feladata a pénzügyi szolgáltatóknak” – emelte ki Nemes-Szabó Zsuzsanna, az NN Biztosító márka- és marketingkommunikációs vezetője.
A nyugdíjcélú megtakarítások közül a nyugdíjbiztosításokra külön is kitért a felmérés. Az eredmények szerint a kutatásban résztvevők nagyjából egyenlő mértékben értékelik a nyugdíjbiztosítások kínálta előnyöket, így
- az elérhető adókedvezményt,
- a választási lehetőséget, hogy járadékként vagy egy összegben kéri-e a kifizetést a lejáratkor az ügyfél,
- az ezeken belül választható különböző befektetési lehetőségeket,
- hogy egyszeri és rendszeres díjas formában is igényelhetik az adott konstrukciót,
- illetve hogy nem kizárólag a nyugdíjkorhatár után férhetnek hozzá a megtakarított összeghez.
„Jól látható, hogy a lakosság számára a nyugdíjbiztosítás kapcsán az elérhető, éves szinten akár 130 000 forintos adójóváírás lehetősége jelenti az egyik legerősebb motivációt a megtakarításra; a megkérdezettek majd’ fele mondta ezt kifejezetten előnyös tényezőnek. A tudatosságukat jelzi ugyanakkor, hogy sokak igénylik az olyan konstrukciókat is, amelyeknél hogy ha nem tudják fizetni a rendszeres díjakat, a megtakarításuk nem szűnik meg, a biztosító átvállalja ezt a díjat, és az ügyfelek így tudják folytatni az előtakarékoskodást” – hangsúlyozta Nemes-Szabó Zsuzsanna.
Forrás: tozsdeforum.hu
CLB TIPP: Nézze meg személyre szabott lehetőségeit a biztosítók ajánlatait összehasonlítva! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
Nehéz helyzetben vannak az idősek: gyerekeiknek kell támogatni őket
A legtöbb dolgozó aggódik a jövője miatt. A legtöbben úgy gondolják, nem fognak tudni megélni a nyugdíjukból. A fiatalabb generáció épp ezért már alapvetően úgy készül, anyagilag támogatni fogja szüleit.
A KSH adatai szerint 2018 második negyedévében több mint 2,7 millió volt a gazdaságilag inaktívak száma , és bár a gazdaságilag aktív társadalom nő, az úgynevezett időskori függőségi ráta így sem mérséklődik: az aktív korúakra jutó időskorúak száma tavaly megközelítette a 28 százalékot , ami azt jelenti, hogy 1000 aktív korú felnőttre csaknem 280 65 éves és annál idősebb nyugdíjas jut - ez az arány pedig az előrejelzések alapján folyamatosan emelkedni fog.
Bár 2012 óta növekvő tendenciát mutat a magyar átlagnyugdíj összege, 2017-ben még így is csak nettó 124 ezer forint volt az ellátás átlagos havi mértéke , amely azonban még mindig jelentősen elmarad - átlagosan 37 százalékkal alacsonyabb - a tavalyi átlagkeresettől, ami a nettó 197 500 forint volt .
Ha csak arra gondolunk, hogy a nyugdíjba vonuláskor az átlagokat tekintve is összébb kell húzni a nadrágszíjat, és azzal nem is tervezünk, hogy elöregedő társadalmunk egyre nagyobb terhet ró az aktív keresőkre, ami miatt csökkenhetnek majd a nyugdíjak, akkor is érthető, ha a fiatalok már most azzal terveznek, hogy a jövőben anyagilag támogatniuk kell majd nyugdíjas szüleiket.
A megkérdezett felnőttek több mint fele tervezi támogatni nyugdíjas szüleit, ötödük pedig már jelenleg is támogatja őket - derül ki a Generali friss kutatásának eredményeiből. A szüleiket támogatni tervező felnőttek közül is kiemelkedik a 18-29 éves fiatal felnőttek korosztálya, akiknek több mint 70 százaléka tervez anyagi hozzájárulást. Ugyanez az arány a 30-59 éves korosztályban alig 50 százalék.
A két korcsoportban nemcsak a támogatásra való hajlandóság, hanem a támogatás rendszeressége és összege tekintetében is jelentős különbség van: míg a 18-29 évesek korosztálya a havi rendszeres támogatást preferálná, és átlagosan 29 800 forintot szánna erre a célra, a 30-59 éves korosztály 19 600 forintot tartana reálisnak, csaknem 40 százalékuk pedig a havi rendszeres támogatás helyett inkább az alkalmankénti támogatás mellett döntene.
"A nyugdíjak jelenlegi összege miatt is egyre nagyobb szükség mutatkozik a nyugdíjas szülők anyagi támogatására"- mondta Schaub Erika, a Generali Biztosító személybiztosítási igazgatója. "Bár a kutatásunk eredményei azt bizonyítják, hogy a fiatalabb generáció nyitott a szülei megsegítésére, érdemes időben gondolni a jövőnkre. Időben megkötött nyugdíjbiztosítással jelentős megtakarítást halmozhatunk fel, ami nagyobb anyagi biztonságot jelent, mintha kizárólag a gyermekünk hozzájárulására támaszkodnánk, így nagyobb anyagi biztonságban tölthetjük a jól megérdemelt pihenésünket, és ez a nagykorú gyermek számára sem jelent anyagi terhet."
CLB TIPP: Gondoljon időben jövőjére, ne bízza másra megélhetése körülményeit idős korában sem! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
Így faraghatunk a kötelező biztosítás díjából
Évtizedek óta balesetmentesen vezetek, az autóm kötelezője mégis évről évre növekszik. Mi az oka és szabályos-e a folyamatos díjemelés? – érdeklődött F. Károly Győrből a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértőinél.
A kérdésre Fülöp Zsuzsanna, az MNB felügyeleti szóvivője, a Blikk jegybankára válaszol az alábbiakban, aki azt is elárulta, mit kell tennünk, ha kevesebbet akarunk fizetni a biztosításért.
Mi alapján számítják?
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) díjának mértékére (vagy annak maximumára) vonatkozóan nincs kötelező jogszabályi vagy hatósági előírás, azt alapvetően a biztosítók fenntarthatósági szempontjai és a piaci verseny alakítja. A tarifákat a biztosítók jellemzően a korábbi évek kártapasztalatai alapján, statisztikai módszerekkel modellezve számolják ki, s honlapjukon, illetve az MNB hivatalos oldalán is közzéteszik.
A meghirdetett díjtarifákon belül a konkrét ügyfél biztosítási díját olyan egyéni kockázati tényezők is befolyásolhatják, mint a jármű típusa, az üzembentartó károkozói múltja (bonus-malus besorolás), lakhelye, életkora, a jármű céges vagy magán használati jellege stb. A számításnál a biztosítók különböző kedvezményeket (pl. ha van az adott biztosítónál másik biztosításunk) és pótdíjakat is figyelembe vesznek.
Miért emelkedik?
A kgfb-díjak utóbbi években tapasztalt emelkedésének egyik oka, hogy nő a forgalomban lévő gépjárművek száma, gyakoribb a károkozás. Drágább lett a károk rendezése is (a magasabb munkadíjak és anyagköltségek miatt). A 2010-es évek elején – köszönhetően többek között az online biztosítási alkuszok, az árösszehasonlító oldalak térnyerésének – ráadásul erős árverseny alakult ki a kgfb-piacon, ami nyomán egyes biztosítók bevételei már nem fedezték a károkra fizetendő összegeket. A biztosítók viszont csak akkor tudnak hosszú távon működni és a károsultak biztosítási összegeit kifizetni, ha a kgfb-díjakból (és a tartalékaik hozamából) származó bevételeik nagyobbak, mint a kárkifizetéseik.
Hogyan csökkenthető?
Évforduló előtt feltétlenül ajánlott több biztosító díjszabásairól is tájékozódni, ugyanis egy személyre szabott biztosítással – az általános díjemelkedés mellett is – akár jelentős összeg takarítható meg.
A költségek tovább csökkenthetők, ha például vállaljuk a biztosítóval a papíralapú levelezés helyett az elektronikus kapcsolattartást, esetleg nem havi, hanem éves díjfizetést választunk, vagy egyidejűleg casco-, esetleg lakásbiztosítást is kötünk. A díjak és kedvezmények összehasonlításában, a megfelelő ajánlat kiválasztásában segítséget nyújtanak a Magyar Biztosítók Szövetsége honlapján és a biztosításközvetítők online oldalain elérhető díjkalkulátorok is.
Mikor és miként válthatunk?
A következő évre vonatkozó kgfb-díjakról a biztosítónknak legkésőbb a biztosítási évfordulónk (az ügyfelek többségének immár nem a naptári év vége, hanem a kgfb-szerződésünk kötése után eltelt egy esztendő) előtt 50 nappal írásbeli tájékoztatót kell küldeniük. Ha váltani szeretnénk, a meglévő kgfb-szerződésünket évfordulóra írásban mondhatjuk fel. A felmondásának legkésőbb az évforduló előtt 30 nappal be kell érkeznie a biztosítóhoz, ellenkező esetben a korábbi szerződés marad érvényben.
Figyeljünk a minőségre is
A biztosítóválasztásnál a díjak mellett célszerű a szolgáltatás minőségét is figyelembe venni. Bár kár esetén a biztosító nem nekünk, hanem egy harmadik félnek, a károsultnak fizet, nekünk sem mindegy pl. hogy időben megkapjuk-e tőle díjfizetési csekkjeinket és (ha vannak) rendben intézi-e egyéb biztosítási ügyeinket.
Az MNB az ügyfélérdekek védelmében folyamatosan vizsgálja a biztosítók kgfb-díjhirdetéseit, valamint a közvetítők tevékenységét is, s kiemelten ellenőrzi, hogy a biztosítók jogszerűen és időben küldik-e ki éves díjértesítőiket, illetve a díjkalkulációiknál betartották-e a jogszabályi előírásokat.
CLB TIPP: A CLB kalkulátorában könnyedén összehasonlíthatja különböző biztosítók ajánlatait. Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Elindult a Biztonság Hete: a baleset-megelőzést okítják
Idén második alkalommal rendezik meg a Biztonság Hete tematikus baleset megelőzési–biztosítási témahetet. Szeptember 17-22. között országos programsorozattal hívják fel a gyerekek és minden közlekedő figyelmét a biztonságra. A témahét célja, hogy a baleset-megelőzést segítő tudatos magatartás és gondolkodásmód beépüljön az oktatásba.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), valamint az ORFK Országos Baleset-megelőzési Bizottság közös kezdeményezéseként idén szeptember 17-21 között tartják a Biztonság Hete országos programsorozatot. A rendezvényeken a legfiatalabb generációk játékos formában sajátíthatják el a biztonságos élet alapjait.
Az időzítés apropóját az adta, hogy ebben a hónapban ünnepeljük a Gyermekek Világnapját, a Biztosítás Világnapját és az EDWARD Napot. Utóbbi célja, hogy senki ne veszítse életét Európa közútjain, legalább ezen a napon.
Idén már 432-en vesztették életüket közlekedési balesetben. Nincs rendben az, hogy az év 52 hetéből mindössze 1 hetet szánunk a biztonságnak – fogalmazott Halmosi Zsolt országos rendőrfőkapitány-helyettes.
Nem csak a közutak jelentenek potenciális veszélyt, hiszen a KSH adatai szerint 700 háztartási baleset történik naponta – hívta fel a figyelmet Pandurics Anett, a MABISZ elnöke a programsorozat első napján rendezett sajtótájékoztatón. Hozzátette: a programsorozat helyszínein idén közel 15 ezer gyereket fognak elérni, akiknek professzionálisan, mégis játékos formában szeretnék eljuttatni az üzenetet.
A Biztonság Hetében az egyes helyszíneken az általános iskolás gyerekek és tanáraik a mindennapok biztonságát szolgáló–segítő és a közlekedési balesetek esetén érintett szakmai szervezetek képviselőivel találkozhatnak. A rendőrség és a katasztrófavédelem, illetve a vöröskeresztes szakdolgozók látványos bemutatói mellett biztosítási szakemberek hívják fel a gyerekek figyelmét a mindennapi kockázatokra, veszélyekre, helyes kezelésükre, a balesetek megelőzésének fontosságára és módjára. A biztonságot a lehető legszélesebb értelemben tekintve a Biztonság Hetén szó lesz élelmiszer-biztonságról, biztonságos hulladékkezelésről, erdőtüzek megelőzéséről is.
Forrás: azenpenzem.hu
CLB TIPP: Tudja gyermekét biztonságban, válassza ki a családjának a legmegfelelőbb balesetbiztosítást! Balesetbiztosítás kalkulátor >>
Terjed a last minute utasbiztosítás
A biztosítók – igazodva a fogyasztói szokásokhoz – a korábbi merev álláspontjukat feladva immár azonnali kockázatbalépéssel is hajlandók utasbiztosítást kötni. Alapesetben a biztosítottnak még Magyarországon kell lennie a kötés idején, de persze ez csak akkor vizsgálati szempont, ha a szerződéskötés után hirtelen kár következik be.
Nemcsak az utazásoknál, az utasbiztosításoknál is hódít a last minute. Ám míg az utazást azért minimum néhány héttel a tervezett út előtt megvásároljuk-lefoglaljuk, addig az utasbiztosítás sokszor akkor jut eszünkbe, amikor a bőrönd már kézben van. Az Allianz Hungária tapasztalatai szerint, bár a kötések zöme az utazást megelőző három napban történik, sokan vannak azok is, akik az utazás napjára hagyják.
Az igényekhez a biztosítóknak is alkalmazkodniuk kellett. Míg a korábbi években a biztosítók még az online biztosításkötés esetén is a szerződés parafálásának másnapjától vállalták a kockázatokat, addig ma már nagyjából általános, hogy az utasbiztosítás attól a naptól érvényes, amikor azt megkötik.
A legtöbb biztosító ma már vállalja így is a kockázatbalépést, köszönhetően annak, hogy az online szerződéskötés ma már óra-perc-másodperc alapon tudja rögzíteni a kockázatvállalás időpontját.
Fontos látni, hogy társaságonként eltérők a szabályok. A biztosítók zöménél – Aegon, Allianz, Groupama, Union, Posta Biztosító, Mapfre – a szerződési feltételek szerint a biztosítottnak a kötés pillanatában Magyarországon kell tartózkodnia. Ez érthető, hiszen a biztosítók el akarják kerülni, hogy már bekövetkezett bajt jelentsen le az ügyeskedő ügyfél, aki korábban elmulasztott szerződést kötni. A Groupamánál arról, hogy a biztosított Magyarországon tartózkodik, a kötés során nyilatkozni kell, enélkül nem köthető meg a biztosítás. E tekintetben a Mapfre talán a legszigorúbb: esetükben a külföldről kötött biztosítások az általános szerződési feltételek értelmében érvénytelenek.
A többiek nem ilyen kemények: Bodor Máté, az Aegon utasbiztosítási üzletágának vezetője szerint "ha az ügyfél nem tartózkodik hazánkban, a kockázatviselés a következő nap nulladik órájában indul. De csak abban az esetben ellenőrzik a szerződés létrejöttének körülményeit, amennyiben ez az adott esetben fontos."
Hasonlóképp fogalmazott Vereczki András, az Uniqa lakossági biztosításokkal és kárrendezéssel foglalkozó területének vezetője: szerződési feltételeikben szabályozták, hogy egy esetleges káresemény kapcsán a biztosító jogosult vizsgálni a szerződés létrejöttének és a káresemény bekövetkezésének időpontját.
Differenciált kockázatbalépéssel védekezik a visszaélések ellen az Allianz és az Európai Utazási Biztosító (EUB). Előbbinél a kockázatviselés a közlekedési balesetek, valamint a poggyász- és baleset-biztosítás esetében azonnal, minden más esetben két óra elteltével indul a megkötést követően. Lengyel Márk, az EUB vezérigazgatója szerint náluk a díj befizetését követően kizárólag közlekedési balesetek vonatkozásában kezdődik meg azonnal a kockázatviselés, más jellegű eseményekre a szerződés létrejöttét követő három órával válik élessé a biztosítás.
Érdekes kezdeményezés, amit a Vodafone indított az Unionnal: amikor az ügyfél átlépi a magyar határt, és a mobilja feljelentkezett valamelyik roamingszolgáltató hálózatára, az üdvözlő üzenet mellett a szolgáltató arra is felhívja a figyelmét, hogy adott esetben záros ideig még módja nyílik a mobilon keresztül utasbiztosítást kötni.
Forrás: vg.hu
CLB TIPP: Kösse meg biztosítását akár az utazás napján, néhány perc alatt! Utasbiztosítás kalkulátor >>
Nyaralóbiztosítás: most ugrik meg a kockázat
Az alkuszcégek kötési adatai szerint az őszi hónapokban 25 százalékkal haladja meg az éves átlagot a nyaralóbiztosítást kötők száma. Az óvatosság nem véletlen.
A nyaralóövezetek fokozatos elnéptelenedésével párhuzamosan nő a betörések kockázata, és a kései észlelés miatt növekszik az elemi károk és a meghibásodások által okozott károk átlagos helyreállítási költsége is – hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).
A nyaralóbiztosításról célszerű időben, hetekkel az ingatlan téliesítése előtt gondoskodni – mondta Baksa Melinda, a FBAMSZ elnökségi tagja. A kiválasztott biztosító ugyanis 15 nap alatt döntheti el, valóban megköti-e az ügyfél által kívánt szerződést, kockázatviselése pedig csupán e döntést követően kezdődik el.
Pótdíj a nem állandóan lakott ingatlanoknál
Az állandó lakók hiánya, illetve a lakott területtől való távolság is jelentősen növeli a nyaralókkal kapcsolatos károk kockázatát. A magasabb kockázat magasabb díjjal jár: a biztosítók döntő többsége ilyen ingatlanokra is vállal fedezetet, ám ezért 30 és 100 százalék közötti mértékű pótdíjat számol fel.
Miközben egy siófoki 100 négyzetméteres ingatlanra átlagos paraméterek mellett már évi 18 ezer forinttól is lehet lakásbiztosítást kötni, ha ugyanezt az épületet nyaralóként használják, az egyes biztosítók éves díjai 30 ezer forinttól indulnak. A nyaralókban ugyanakkor általában kisebb értékű ingóságot kell biztosítani, ami mérsékli a fizetendő díjat.
A lakottság definíciója a biztosítási feltételekben általában minimum 180 nap ott tartózkodást jelent, ezt azonban az olcsóbb biztosítás reményében nem érdemes úgy kijátszani, hogy valamelyik családtag állandó lakosnak jelentkezik be a nyaralóba. Az állandó lakottság ugyanis könnyen ellenőrizhető például a közműszámlák alapján. Ha a kárvizsgálat során bebizonyosodik, hogy a biztosított lakóház valójában nyaraló, akkor a biztosító jogszerűen visszatarthatja akár a teljes kártérítés összegét is.
Speciális kockázatok
Nyaralók esetében a biztosítók általában kizárják kiemelt értékek (műtárgyak, ékszerek) fedezetét, és külterületen fekvő ingatlanok esetében jelentősen korlátozhatják az általános ingóságok biztosítását is.
Az állandó lakók hiánya, valamint a lakott területektől való távolság számos kár kockázatát jelentősen megnöveli. Egy természeti csapásról, egy betörésről, egy csőtörésről, de akár egy tűzesetről is a tulajdonosok gyakran csak hetekkel később értesülnek, ami jelentősen emeli a kárösszeget. Csőtörés esetén például az elfolyt víz díja is komoly tétel lehet, de például a vihar által megbontott tetőn keresztül történő további ázás is jelentősen súlyosbíthatja a károkat. Egy betörő pedig télen gyakran eleve nem is értékeket, hanem átmeneti szálláshelyet kereshet az ingatlanban, ami a nem rendeltetésszerű használat eredményeként akár teljes felújítást is szükségessé tehet.
Mindezek miatt a biztosítók a kárfelmérés során a nyaralóépületek esetében is szigorúan megvizsgálják, hogy a tulajdonosok minden elvárhatót megtettek-e a kármegelőzés érdekében: megfelelő vagyonvédelmi eszközöket alkalmaztak-e, fűtetlen épületekben megtörtént-e a téli víztelenítés. stb.
Magyarországon a lakásbiztosításoknak mintegy 10 százalékát kötik nem állandóan lakott ingatlanra. A nyaralók egy része eleve nem biztosítható, az ártéren található épületekre például a biztosítók eleve nem vállalnak fedezetet.
Forrás: azenpenzem.hu
CLB TIPP: Ne hagyja védelem nélkül nyaralóját, amíg üresen áll! Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Elindult az iskola, kopogtatnak a biztosítók
A napokban sok gyerek tér haza kezében olyan biztosítói ajánlattal, amit az iskolában kapott. Érdemes néhány percet szánni a dologra, mert ugyan létezik díjmentes állami tanulóbiztosítás, de az valójában szinte semmit sem ér.
Az állami gyermek- és ifjúsági balesetbiztosítás 2003. óta minden 3 és 18 év közötti gyermeknek ingyenesen jár. A szolgáltatás összege tizenöt éve változatlan, ami csonttörés esetén például - bármilyen súlyos is – 3 ezer forintot jelent, és 10 százalék alatti maradandó egészségkárosodás esetén is csak 3 ezer forintot. A térítés tehát évről-évre kevesebbet ér. Mint azonban az Azénpénzem.hu kérdésére a Pénzügyminisztérium államtitkára elmondta: az állam „szűkös lehetőségei” miatt nincs napirenden a tanulóbiztosítás térítésének emelése.
Az utolsó kigyűjtött adatok szerint majdnem félmillió gyerek szorult egy év alatt ambuláns ellátásra. Egy felmérés szerint tanévenként átlagosan naponta hatvan általános- és középiskolás gyerek szenved kisebb-nagyobb balesetet. A CLB Alkusz tapasztalatai pedig azt mutatják, hogy a tanévkezdést követő hetekben ugrik meg az olyan gyerekbalesetek száma, amelyek nem elsősorban az iskolai tanórákon, hanem esetleg a szünetekben, de még inkább a tanítási idő után következnek be.
Az állami biztosítás sem csupán az óvodákban, iskolákban elszenvedett balesetekre vonatkozik, hanem azon túl is, egész évben és a nap 24 órájában, játék, sport, közlekedés, nyaralás során vagy az otthonukban szerzett sérülésekre is, és a Föld valamennyi országára érvényes. Az állam minden évben (naptári évben és nem tanévben) pályáztatja a biztosítókat, és választja ki a nyertest. 2017-ben a Groupama Biztosítóhoz fordulhattak a balesetet szenvedett gyermekek szülei. Az idén az állam a Generalival szerződött. (A megállapodás két évre szól.)
Sokan teljesen tájékozatlanok
Noha kárstatisztikákat nem szívesen közölnek a biztosítók, a tavalyelőtt szolgáltató Allianz portálunknak azt mondta: átlagosan naponta több mint 30 gyermek balesetét jelentik be a szüleik az Allianzhoz az állami ifjúsági balesetbiztosítás keretében. Sokan persze nem is tudnak az állami biztosításról. Az odafigyelés hiányát alighanem befolyásolja az alacsony térítési összeg is.
Az üzleti biztosítók balesetbiztosításai már sokkal többféle baleset után és jóval többet fizetnek. A szolgáltatás összege függ a választott csomagtól. Mindössze három biztosító versenyzik a gyerekekért csoportos balesetbiztosításával, de egy-egy óvodában, iskolában jellemzően csak egy ajánlattal találkozhatnak a szülők. A napokban sok gyerek tér haza olyan biztosítói ajánlattal, amit a suliban nyomtak a kezébe. Érdemes tudni, hogy a szülők ettől függetlenül bármely biztosítót választhatják.
Nem mellékes az sem, hogy míg az állami biztosításból 18 évesen kikerülnek a tanulók, üzleti biztosítás 23-25 éves korig köthető rájuk, és már a 3 évesnél kisebbek is biztosíthatóak; a Signalnál 2 éves kortól, a Generalinál pedig nincs alsó korhatár. Ugyanakkor tanulóbiztosítás megkötése előtt érdemes utánanézni, hogy van-e a családnak egyéb balesetbiztosítása. Például a lakásbiztosítás is tartalmazhat a családtagokat ért balesetekre szóló fedezetet. Persze több biztosítás több szolgáltatást is jelent baj esetén.
Forrás: azenpenzem.hu
CLB TIPP: Válogasson a balesetbiztosítások között oldalunkon! Balesetbiztosítás kalkulátor >>
Kevesebb kárral jártak eddig a nyári viharok
A tavalyihoz képest idén kevesebb kárt okozott a nyári viharszezon, bár a szeptember eleji esőzések még sokat ronthatnak az eddigi mérlegen. Ugyanakkor a villámcsapások következményeként már az év első nyolc hónapjában közel annyi pénzt fizettek ki a biztosítók, mint 2017 egészében - derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) gyorsjelentéséből.
Az idei nyári viharmérleg első, még nem végleges összesítése szerint 3173,524 millió forintot fizettek ki a biztosítók a május elseje és augusztus 31 közötti időszakban. A társaságokhoz ebben a periódusban 57016 bejelentés érkezett egyéni és társasházak részéről vihar, felhőszakadás, jégverés, tetőbeázás címén.
Bár a szubjektív érzékelésünk, különösen a hétvégi-hételeji felhőszakadások nyomán (amelyek következményei a fenti összesítésben még nem szerepelnek), viharos hónapokra emlékeztethet, valójában a tavalyihoz képest csendesebb nyár van mögöttünk – legalábbis lakásbiztosítási szempontból.
Az elmúlt évek biztosítói adataiból nem lehet trendszerű következtetéseket levonni az időjárás szélsőségesebbé válásáról, hiszen ebben az évtizedben például a 2010-es év volt eddig a katasztrófáktól leginkább sújtott. Akkor 312 ezer kárbejelentésre 30 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók.
Idén is, mint szinte minden évben, a legsűrűbben lakott Pest megyében és a fővárosban sérült meg a legtöbb lakossági ingatlan, emellett Pécsről és környékéről érkezett szokatlanul sok bejelentés. A legtöbbször a házak tetőszerkezete sérült meg, illetve az ebből eredő beázás jelentette a leggyakoribb kártípust.
A viszonylag mérsékeltebb viharok idején is egyre több kárt okoznak viszont a villámcsapások, amelyek 2010 óta kb. harmadannyival terhelték meg a társaságok kárráfordítási összegeit, mint a viharok. Idén már olyan eset is előfordult, amikor a villámcsapás a tetőszerkezetre szerelt napelemes rendszert is tönkre tette.
A MABISZ ennek kapcsán arra hívja fel a figyelmet, hogy minden nagyobb lakáskorszerűsítés után érdemes felülvizsgálni a biztosításunkat, nem lettünk-e alulbiztosítottak. Azaz a szerződéses összegünk elegendő lehet-e a helyreállításra avagy ingóságaink pótlására egy nagyobb kár bekövetkezése esetén. A felülvizsgálat során érdemes azt is ellenőrizni, hogy valóban kiterjed-e minden vagyontárgyunkra a biztosítás, esetleg újabb fedezettel/fedezetekkel kell-e bővíteni a szerződésünket a megváltozott kockázati igény miatt.
A biztosítói adatoknál is jóval több kárt okozhatott egyébként a viharszezon a lakosságnak, hiszen nagyjából minden negyedik ingatlan nem rendelkezik biztosítással, holott az erős piaci versenynek köszönhetően tizennégy társaság kínálja több tucat lakástermékét, amelyek közül az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért is elérhetőek.
Forrás: piacesprofit.hu
CLB TIPP: Készüljön fel az őszi viharokra is, kössön lakásbiztosítást weboldalunkon! Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Rengeteg a baleset a magyar iskolákban: alig fizet valamit a tanulóbiztosítás
Tanévenként átlagosan naponta több általános- és középiskolás gyerek szenved kisebb, nagyobb balesetet. A tanulóbiztosítás azonban alig nyújt valamekkora kártérítést, ha megtörténik a baj.
Tapasztalatok szerint a tanévkezdést követő hetekben megugrik az olyan gyerekbalesetek száma, amelyek nem elsősorban az iskolai tanórákon, hanem esetleg a szünetekben, de még inkább a tanítási idő után következnek be. Nemcsak a tanév, hanem a sportszezon is megkezdődik, s ilyenkor az iskolákban a lehetőségek tucatjaival bombázzák majd az egyesületek a szülőket és a gyerekeket; a labdajátékoktól a művészi tornán át a küzdősportokig szinte minden szerepel a kínálatban.
Vélhetően az erős lobbinak is köszönhető, hogy ma már - helyesen - csaknem minden második gyerek sportol valamit, minden ötödik tanuló komoly fizikai terheléssel járó edzéseken vesz részt, fokozottan kitéve a sérüléseknek. De nem kell ahhoz sportolónak lennie egy gyereknek, hogy megsérüljön, ugyanis naponta több általános- és középiskolás gyereket ér kisebb, nagyobb baleset országszerte, amelyre a tanulóbiztosítás nyújt némi kártérítést.
Alig valamennyit - jegyzi meg Németh Péter. A CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint az állami, alig néhány ezer forintos kártérítésnél már havonta egy-két doboz cigaretta áráért is hatványozottan több kártérítési összeget és számtalan plusz szolgáltatást lehet kapni egy balesetbiztosítási konstrukcióban.
Mi, mennyi
A szakértő szerint a hazai biztosítási kultúrát jól jellemzi, hogy még a viszonylag stabil anyagi körülmények között élő családokban sem tervezik be a gyerek havonta 1-2 ezer forintos biztosítási költségét. Ez sok más országban, például Svájcban, Franciaországban, Németországban vagy Angliában elképzelhetetlen, hiszen a családok döntő többsége rendelkezik ilyen konstrukcióval.
Egy pluszszerződésben ugyanis nemcsak a csonttörésre, hanem más sérülésre is viszonylag magas kártérítést lehet kapni. Baleseti műtétre például felnőttek és gyerekek esetében is 100-500 ezer, a kórházi ápolás idejére - 5-365 nap között - naponta 5-10 ezer, s a szülő táppénze alatt 15 naponként 50 ezer forint is lehet a kártérítési tarifa. Ezen felül még plasztikai műtétre is lehet 1-2 millió forintot kapni csakúgy, mint kómás állapotra, maradandó egészségkárosodásra és közlekedés balesetekre. De a sima csonttörésekre is már 30-50 ezer forint közötti összeget fizet a biztosító a gyerekek után, a felnőttek pedig ugyanilyen esetre akár 200 ezer forintot is kaphatnak.
A fentiekkel szemben a tanulóbiztosítás csonttörés esetén 3 ezer forint, baleseti halál esetén 200 ezer forint, balesetből eredő maradandó egészségkárosodás esetén: 1-9 százalék mértékig 3 ezer forint, 10-29 százalék mértékig 50 ezer forint, 30-100 százalék mértékig 300 ezer forint biztosítási összeget fizet az egészség-károsodás (rokkantság) fokának megfelelően.
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a biztosítók balesetbiztosítás ajánlatait weboldalunkon és tudja nagyobb biztonságban gyermekét egész évben! Balesetbiztosítás kalkulátor >>
Kezdődik az iskola
Kezdődik az iskola. Néhány hasznos információ egy héttel a tanévnyitó előtt.
Napvilágot látott a 2018/2019 tanév tervezett menetrendje. Az iskolai szünetek időpontjai várhatóan az alábbiak szerint alakulnak:
Az őszi szünet október 29-től (hétfő) november 2-ig (péntek) tart. A téli szünetet 2018. december 24-től 2019. január 2-ig (kedd), a tavaszi szünetet 2019. április 17-től (szerda) 2019. április 23-ig (kedd) határozták meg központilag.
Bár a tankönyvekhez – a középiskola már csak egy-két évfolyamát kivéve – valamennyi diák ingyen jut hozzá, azért nem árt figyelni azok épségére, máskülönben előfordulhat, hogy az év végén kártérítést kell az iskolának fizetni azok megrongálásáért.
Lényeges információ, hogy a diákigazolványokon az előző tanévi matrica 2018. október 31-ig érvényes, ám miután ez lejárt, ezt követően már csak a diákigazolványra felragasztott és már az új tanévre szóló matricával vagy ideiglenes diákigazolvánnyal lehet a kedvezményeket igénybe venni.
Számoljanak a szülők a nem várt balesetek, betegségek lehetőségével is. Tudni kell, hogy Magyarországon a 3-18 éves gyermekekre automatikusan jár baleset-biztosítás, viszont ez korlátozott esetekben érvényes; érdemes magasabb szintű biztosítás megkötésére is gondolni.
Idén is korábban fizeti ki az államkincstár a szeptemberi családtámogatási ellátásokat. Az érintettek már augusztus 27-én megkapják a családi pótlékot, a gyermekgondozást segítő ellátást, illetve a gyermeknevelési támogatást. Információk szerint, akik bankszámlára kapják az ellátást, azoknak augusztus 27-én írják jóvá az összeget, és a posta is ekkor kezdi a kézbesítést.
Forrás: komloiujsag.hu
CLB TIPP: Válogasson a balesetbiztosítások között oldalunkon! Balesetbiztostás kalkulátor >>