Most különösen fontos, hogy erre figyeljen az otthonában

A koronavírus miatti veszélyhelyzet bevezetése óta szinte mindenki lényegesen több időt tölt otthonában. A balesetek 50 százaléka azonban a biztonságosnak gondolt háztartásokban történik – hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ). A balesetbiztosítások megkötése nem igényel személyes jelenlétet.

Bár az emberek többsége - gyermek és felnőtt egyaránt - otthon érzi magát a legnagyobb biztonságban, a biztosítók statisztikái évről évre arról tanúskodnak, hogy a balesetbiztosítási térítéseknek a felét otthoni balesetekre fizetik ki. A háztartási balesetek többsége esésből, zuhanásból adódik, de jelentős részarány képviselnek az égésből, vágásból, szúrásból származó sérülések is. A halálesetek alakulása is beszédes: míg közlekedési balesetben tavaly 530 személy vesztette életét, addig otthonukban három-négyszer annyian, több mint 1700-an szenvedtek végzetes balesetet.

Az otthon eltöltött idő megnövekedése növeli a háztartási balesetek kockázatát is. A családoktól különös figyelmet igényelnek a bezártság miatt a szokásosnál is aktívabb gyermekek, valamint az ilyenkor sorra kerülő nagytakarítások, kisebb-nagyobb átalakítások során fellépő problémák is. A balesetbiztosításon azért sem érdemes spórolni, mert az igen kedvező díjszinten megköthető: egy négytagú család már havi 5-6 ezer forintért is akár tízmilliós térítési fedezetet szerezhet. Ehhez az önkéntes vagy kényszerű karantén szabályait sem kell felrúgni: a balesetbiztosításokat számos alkuszcég távtanácsadás útján is meg tudja kötni ügyfeleinek.

Milyen a megfelelő balesetbiztosítás?

"Balesetbiztosítást igen eltérő térítési limitekkel lehet kötni. A megfelelő védelem alsó határának azt tekinthetjük, ha a haláleseti és a rokkantsági térítés szintje legalább 10 millió forint - magyarázza Sebestyén András, a FBAMSZ elnökségi tagja. A térítések köre is igen eltérő lehet az egyes konstrukcióknál. Előfordul, hogy csupán a hagyományos értelemben vett sérülésekre fizet a biztosító, másutt például speciális sportsérülések is szerepelnek a fedezeti körben. Fontos elem a kapcsolódó kórházi térítés, és életbevágó szempont is lehet, hogy a biztosítás keresőképtelenség esetén fizet-e egyösszegű térítést: ennek megfelelő mértéke a nettó fizetés minimum egy-másfél havi összege.

Bár számos gépjármű- lakás- vagy bankkártyabiztosítás kiegészítő elemként tartalmaz balesetbiztosítást, ezek többsége csak minimális, névleges térítést nyújt. Meglétük mellett is érdemes önálló balesetbiztosítást kötni, mivel baleset esetén a különféle balesetbiztosítások térítései összeadódnak.

A gyerekeknek is kell kiegészítő védelem

Általános Gyermek- és Ifjúsági Balesetbiztosítás néven az állam minden 18 év alatti gyermeknek ingyenesen biztosít balesetbiztosítást. Ez azonban igen alapszintű szolgáltatás, miközben a baleseti halálra, illetve a balesetből fakadó maradandó egészségkárosodásra is csupán 200, illetve 300 ezer forintot térít, egy csonttörés esetén mindössze 3000 forint a kifizetett összeg. A magasabb térítési limiteket csakúgy, mint a nem maradandó hatású balesetekre vagy a kapcsolódó kórházi költségekre vonatkozó fedezeteket csakis további kiegészítő balesetbiztosítás megkötésével lehet elérni.

2018-ban Magyarországon 650 ezer önálló balesetbiztosítást tartottak számon. A további kockázati biztosításokba épített kiegészítő baleseti védelmi elemeket, valamint a munkáltatók által megkötött csoportos biztosításokat is figyelembe véve ma Magyarországon összeségében a lakosság mintegy 15 százaléka rendelkezhet valamilyen mértékű balesetbiztosítási védelemmel.

forrás: napi.hu

CLB TIPP: Oldalunkon bármikor összehasonlíthatja az elérhető balesetbiztosításokat, és meg is kötheti az Önnek megfelelőt, online, lakása elhagyása nélkül! Balesetbiztosítás kalkulátor >>

Rekord magas összegű kárenyhítő juttatást kapnak a termelők

A Magyar Államkincstár március 31-ig mintegy 14 milliárd forint kárenyhítő juttatást fog kifizetni annak a 6855 károsult termelőnek, akik a 2019-es kárenyhítési évben jelentős mezőgazdasági károkat szenvedtek el – közölte az Agrárminisztérium (AM).

A szaktárca közleményében ismertette: a gazdálkodóknak a 2019-es kárenyhítési évben is számos elemi káreseménnyel kellett megküzdeniük, amelynek következményeként több mint 16 ezer termelői kárbejelentés érkezett közel 300 ezer hektárra.

A legnagyobb területre Szabolcs-Szatmár-Bereg (86 965 hektár), Jász-Nagykun-Szolnok (32 314 hektár) és Csongrád (31 185 hektár) megyében jelentettek be károkat.

Országosan a legnagyobb területen aszálykárra (160 465 hektár) történt kárbejelentés. Ennek megfelelően a kárenyhítő juttatás teljes kifizetési összegének 49 százalékát (6,87 milliárd forint) aszálykárra, míg tavaszi fagykárra a teljes összeg 21,5 százalékát (3 milliárd forint) fizették ki.

Az Agrárminisztérium által létrehozott agrár-kárenyhítési rendszer mellett a termelői öngondoskodás is rendkívül fontos, ugyanis a termelők aktív közreműködésével, például mezőgazdasági biztosítás megkötésével tovább csökkenthetik a kedvezőtlen időjárási kockázatok hatásait – hangsúlyozta az AM.

Hozzátették: örvendetes, hogy egyre több termelő választja a kockázatkezelés eme formáját, így a 2019-es kárenyhítési évre a kifizetésben részesülő károsultak közül már 1854 termelő kötött megfelelő biztosítást, akik így a kárenyhítő juttatás teljes összegére jogosultságot szereztek. Az öngondoskodás további növelésére is van még lehetőség, hiszen a kifizetésben érintett 5001 termelő még mindig nem rendelkezik a szükséges biztosítással – mutatott rá a tárca.

Forrás: baon.hu

CLB TIPP: Készüljön fel a szélsőséges időjárásra, kössön mezőgazzdasági biztosítást! Vállalati biztosítás ajánlatkérés >>

Koronavírus: ez egy igazi róka fogta csuka helyzet

Nincs könnyű helyzetben az, akinek most koronavírus által sújtott területre van befizetett utazása. Ha nem utazik bukja a pénz, ha elutazik és megbetegszik, akkor csak magára vethet.

Leginkább az utazási irodák, a légitársaságok és a biztosítók jóindulatán múlik, hogy mennyire jár rosszul az a turista, aki a koronavírussal érintett területre utazik, vagy éppen ellenkezőleg: nem szeretne elutazni. A hatályos jogszabályok alapján akkor is az ügyfél jár rosszul, ha nem utazik és esetleg akkor is, ha igen, de kint bajba kerül.

Ha egy adott területre nem hirdettek karantént a koronavírus miatt, akkor mindenki maga döntheti el, hogy vállalja-e az utazást és az azzal járó kockázatokat, vagy sem. Arra hivatkozva nem lehet visszamondani egy utat, vagy kárigénnyel fordulni a biztosítóhoz, hogy "félek a fertőzéstől, vagy attól, hogy karanténba zárnak" - magyarázta a Napi.hu-nak Pajor Dávid ügyvéd.

Ez azt jelenti, hogy egy olyan befizetett út árát is bukhatják a turisták, amelyet még azelőtt kötöttek le, hogy a koronavírus létezéséről egyáltalán tudtunk volna. Az úgynevezett viszontbiztosítások csak az utassal kapcsolatos eseteket térítik - mondta a szakjogász. Ebben is van azonban egy csavar: ha ugyanis valaki vállalja a kockázatot és elutazik egy koronavírus sújtotta területre, akkor felelősség vállalásával kapcsolatosan azt vizsgálhatja a biztosító, hogy az illető megtett-e mindent a kárenyhítésért.

Az utazási irodák esetében a fő kérdés, hogy eleget tudnak-e tenni a szerződésben vállalt kötelezettségeiknek. Ha például az az észak-olasz szálláshely, amelyet lefoglaltak, tud vendéget fogadni, akkor nem kötelesek visszaadni a befizetett pénzt pusztán azért, mert az ügyfél fél a fertőzéstől. Ha azonban a célállomást karantén alá vonták, akkor értelemszerűen nem tud teljesíteni és a pénz visszajár - mondta Pajor Dávid. Egy körutazás esetében, ahol például a program egy része érint karantén alá vont területet, ami kimaradna az utazásból, szintén elállási jogot alapíthat meg az utas részére adott esetben.

Kinek a felelőssége a karantén?

Az, hogy valahol karanténzónát alakítanak ki és nem engedik ki az embereket, a helyi hatóság döntése, így annak anyagi következményeit is neki kell vállalnia. Tehát ha például valaki egy ötcsillagos szállodában reked két hétre és ki szeretnék neki számlázni a szoba, illetve az ellátás árát, az utasbiztosítónak nem kell helytállnia.

Mit mond a MABISZ?
A Magyar Biztosítók Szövetségének tájékoztatása szerint amennyiben az utas olyan területre vagy régióba utazik, amely az utazás napján szerepel a Külgazdasági és Külügyminisztérium által "utazásra nem javasolt térségek" között, az utasbiztosítás nem nyújt fedezetet a koronavírus fertőzés kapcsán felmerülő kárigények vonatkozásában.
Amennyiben az utazás során kerül az adott terület vagy régió az "utazásra nem javasolt térségek" közé, a biztosítási fedezet kiterjed minden, a szabályzatban rögzített eseményre.

Amennyiben karanténba kerül az utas, pusztán a karanténba kerülés ténye nem jelent szolgáltatási kötelezettséget a biztosító részéről, erre tehát "nem fizet" a biztosító. Ellenben fennáll a térítési kötelezettség, ha pl. sürgősségi orvosi ellátásra szorul az utas, vagy ha egyéb, a szabályzatban nevesített esemény történik.

Útlemondás biztosítás kapcsán nem minősül káreseménynek, így nem jár kártérítés abban az esetben, ha a célországba az utazás kezdetén már nem lehet belépni, mert az adott terület felkerült az "utazásra nem javasolt térségek" közé. Ebben az esetben az utazási irodának fel kell ajánlania egy másik utat, vagy vissza kell adnia az utazásra befizetett összeget.
Lehetnek olyan speciális esetek, amikor ugyan még nem hirdettek karantént egy adott városban, de szinte biztosra mondható, hogy a következő 12-24 órában meghozzák ezt a döntést. Hogy ilyen esetben visszamondható-e egy út és visszakérhető-e a befizetett pénz azt a bíróság döntheti el az egyes esetekben.

Figyelni kell a külügy ajánlásait

Egy esetleges peres eljárásban nagyon fontos szerepe van annak, hogy a Külügyminisztérium mikortól nem ajánlja az utazást egy adott területre és annak milyen fokozatai vannak. Egy Vuhanban rekedt ember például messze nem várhat olyan védelmet a magyar államtól, mint egy olasz karanténban tartózkodó.

A Konzuli Szolgálat oldalán olvasható tájékoztatás szerint a Külgazdasági és Külügyminisztérium Kína teljes Hubei tartományát az I. utazásra nem javasolt biztonsági kategóriába sorolta. Mivel a beutazás és tartózkodás fokozott biztonsági kockázattal jár, ezért Kína egész területe, beleértve Hongkongot és Makaót is, a II. fokozott biztonsági kockázatot rejtő térségek kategóriába került.

Pajor Dávid szerint most különösen fontos, hogy a biztosítást hosszabb időre kössük, mint a tervezett utazás, mert ha karanténba kerülünk, akkor onnan már nem biztos, hogy sikerül a hosszabbítás.
Mit ér az útlemondási biztosítás?

Sokan érdeklődnek arról, hogy ha van útlemondás biztosításuk, kaphatnak-e kártérítést, amennyiben a járvány miatt, akár a Külügyminisztérium figyelmeztetésének hatására lemondanak egy már befizetett utazást - írja a CLB független biztosítási alkusz. A cég szerint a válasz egyértelműen nem. Az útlemondás ugyanis egy olyan tétel a biztosításban, amely akkor lép életbe, ha magával a biztosítottal vagy közvetlen hozzátartozójával történik valami.

Az Allianz Hungária Zrt. korábban azt közölte, hogy csak abban az esetben nyújtanak szolgáltatást, ha a biztosított olyan térségbe utazik, amely a beutazás napján nem szerepel Konzuli Szolgálat által kiadott, "Utazásra nem javasolt térségek" listáján. Amennyiben egy ország - vagy annak bármely régiója - azt követően válik nem javasolt úti céllá, hogy ügyfelük érvényes utasbiztosítással utazott az érintett térségbe, akkor az Allianz a szerződési feltételekben rögzített szolgáltatásokat vállalja.

forrás: napi.hu

CLB TIPP: Rendkívüli híreink között folyamatosan tájékozódhat az utazásra nem javasolt területekről és a karantén alatt lévő térségekről, ahová nem érdemes utaznia a jelenlegi körülmények között. Utazása, kirándulása előtt azonban ne feledkezzen meg az utasbiztosítás fontosságáról, mely számos nem várt esemény bekövetkezésekor tud hatalmas segítséget nyújtani: Utasbiztosítás kalkulátor >>

Itt a friss jelentés a nyugdíjakról: Magyarországon az átlagnál is rosszabb a helyzet

Tíz vizsgált európai ország felnőtt lakossága közel felének egyáltalán nincs önálló nyugdíjmegtakarítása. Magyarországon az átlagnál még rosszabb is a helyzet. Az ilyen termékekkel nem rendelkezők túlnyomó többsége ugyanakkor érdeklődést mutat a nyugdíjkiegészítés célú megtakarítások iránt – derül ki egy friss európai felmérésből, amelyben a MABISZ is részt vett. A nyugdíjfelmérést részletesen is bemutatja Lambert Gábor, a MABISZ kommunikációs vezetője a Portfolio csütörtöki Biztosítás 2020 konferenciáján.

Az európai biztosítók nemzetközi szervezete, az Insurance Europe tegnap mutatta be Brüsszelben azt a felmérést, amelyet tíz, a kutatásban együttműködő tagállamában, több mint tízezer fő megkérdezésével készített a lakosság öngondoskodási szokásairól. A magyarok mellett a lengyelek, németek, osztrákok, svájciak, luxemburgiak, franciák, olaszok, spanyolok és portugálok válaszoltak azokra a kérdésekre, amelyekből kiderül, hogy miként készülnek pénzügyi szempontból a nyugdíjazásra, és mit várnak el a nyugdíjmegtakarításoktól.

Az Európai Unió 80 év feletti népessége az előrejelzések szerint 2017 és 2080 között több mint kétszeresére növekszik, ami a nyugdíjrendszereket egész Európában jelentős nyomás alá helyezi. Becslések szerint évente mintegy 2 ezer milliárd euró kiegészítő nyugdíjmegtakarításra lenne szükség Európában. Nem véletlen, hogy szinte minden ország igyekszik arra ösztönözni az egyéneket, hogy kiegészítő nyugdíjmegtakarítások révén vállaljanak felelősséget jövőbeli nyugdíjjövedelmükért. A biztosítók kiemelt szerepet játszanak a nyugdíjhiány megszűntetésében, miután ők a kiegészítő nyugdíjtermékek egyik legfőbb szolgáltatói.

A felmérés szerint a válaszadók közel fele (43 százalékuk) nem rendelkezik még nyugdíjcélú megtakarítással, bár 62 százalékuk érdeklődését fejezte ki ezek iránt. (A magyar válaszadók esetében 46 százalék, illetve 59 százalék az arány.) A nem megtakarítók 42%-a ugyanakkor azt mondta, jelenleg nem engedheti meg magának ilyen célú megtakarítás megkezdését. A jelenleg nem megtakarítók aránya az átlagnál magasabb a nők, a fiatalok (18-35 év közöttiek), az alacsonyabb iskolai végzettségűek és a munkanélküliek, illetve részmunkaidőben dolgozók körében.

Számos kérdés vonatkozott a nyugdíjmegtakarításokkal szembeni elvárásokra is. Messze a legfőbb prioritásnak számít a biztonság a befektetett összeget illetően. Erre utal az is, hogy a megkérdezettek 73%-a magasabb hozam helyett szeretne bizonyos lenni abban, hogy legalább a befektetett összeget visszakapja egy 20 éves befektetési időszak végén.

Emellett a fizetési rugalmasság (hozzájárulás növelése/felfüggesztése), az örökösök részesülése a megtakarításokból és a likviditás (nyugdíj előtti hozzáférhetőség) is fontos szempontok. Természetesen az életkor, a foglalkoztatási helyzet, vagy a nem erősen befolyásolják az egyéni preferenciákat.

A biztosítók által kínált nyugdíjtermékek egy része széles körű kockázatokkal - például halálozás, rossz egészségi állapot – szemben, illetve hosszú élettartam esetén is képesek pénzügyi védelmet nyújtani. A megkérdezettek szignifikáns hányada hajlandó is fizetni ilyen kiegészítő fedezetek iránt.

Ami a kifizetési preferenciákat illeti, a válaszadók többsége elvben általában a járadékfizetést (46%) és a rugalmas kivételeket (30%) preferálja az egyösszegű kifizetés (19%) helyett. Konkrét összegek megadása estén ugyanakkor nagyjából fele-fele arányban választották a járadékfizetést és az egyösszegű kifizetést a megkérdezettek.

A nyugdíjjal kapcsolatos megalapozott döntések meghozatalához a megtakarítóknak megfelelő információkra van szükségük. A válaszadókat leginkább a garanciákkal kapcsolatos információk érdeklik mind szerződéskötés előtt (64%), mind a szerződést követően (51%). Szintén fontosnak tartják a költségekkel, a kockázatokkal, a kifizetésekkel és a befektetési teljesítménnyel kapcsolatos információk. A legkevésbé fontosnak a befektetési stratégiákkal, az országok közötti hordozhatósággal és a szolgáltatóváltással kapcsolatos információk számítanak.

A megkérdezettek 67%-a ezeket az információkat digitálisan szeretné megkapni.

A felmérés alapján az Insurance Europe szakértői úgy látják, hogy az európai lakosság körében tovább kell növelni a pénzügyi tudatosságot illetve a nyugdíjcélú megtakarítások iránti igény szükségességét. A nyugdíjtermékeknek pedig fogyasztó-központúaknak kell lenniük, és valós igényeken, valamint szükségleteken kell alapulniuk.

forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Gondoskodjon időben jövőbeni anyagi biztonságáról, oldalunkon pár kattintással megkötheti nyugdíjbiztosítását! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>