Van valami, amivel alig foglalkoznak az iskolások - pedig nagyon is érdemes lenne
Tudjuk, hogy nem a legfontosabb dolog egy fiatal életében, hogy a biztosításokról ábrándozzon, vagy hogy épp megtervezze a nyugdíjas éveit - a gyerekkor azonban nem tart örökké, egyre több olyan helyzettel találkoznak a diákok, amikor a döntéseiknek komoly anyagi következményeik is vannak. A biztosítások világában is épp úgy beköszöntött a 21. század, mint az élet más területein - tudod például, mit csinál ma egy biztosításközvetítő?
Legyünk őszinték: az iskolapadban ülve, az érettségi előtt az egyik utolsó dolog, ami eszünkbe jut, az a biztosítás - a szüleink dolga, hogy gondoskodjanak a ház, a kocsi biztosításáról, foglalkozzanak a megtakarításokkal, pláne ha a nyugdíj célú megtakarításokról van szó. „Ha az osztállyal síelni megyünk, akkor kell valami utasbiztosítás, de ezt is a szülők intézik, esetleg a tanárok. Mondjuk amikor eltörtem a karom foci közben, és kemény 3 ezer forintot vágott hozzám a biztosító az állam által biztosított ingyenes tanuló-balesetbiztosításom után, azért egy kicsit elgondolkoztam, hogy nem ártott volna valami nagyobb pluszpénz, egy saját biztosítás havi párszáz forintos díjjal - de legközelebb majd jobban vigyázok az edzésen...”
Nem akarunk vészmadárkodni, de a gyerekkornak lassan vége
Nem sokáig hagyhatják azonban figyelmen kívül a felnőtté válás rögös útjának végét taposó fiatalok a témát. Vajon honnan és miből lesz új mobilunk, ha mostanit elveszítjük vagy a medencés partiban egy kissé megúsztatjuk? Utólag már hiába okoskodunk, hogy jó lett volna havi párszáz forintért bebiztosítani... A friss jogsi is jó dolog, meg is kaptuk az egyetemi évekre a család régi autóját, de miért kell ennyit fizetni a kötelező biztosításra? Mi lenne, ha egy jó választással lefelezhetnénk a költségeit? Egyáltalán mi az a kötelező biztosítás? Ha egy bénábban sikerült parkolással lezúzom a hátulját, miből fogom megcsináltatni, ha nincs cascóm? Ezekkel bizony hamarosan foglalkoznod kell neked is!
A nyugdíj aztán pláne egy elképzelhetetlenül távoli valaminek tűnik, hiszen azt az öregek kapják. Mármint a nagyon öregek. Az persze nagyjából mind úgy gondoljuk, hogy mire mi ide jutunk, az állami nyugdíj értéke nem hogy a megélhetésünket nem fedezi majd, de inkább a vicc-kategóriába esik - ezért majd egyszer, ha lesz pénzünk, biztos elkezdünk félretenni. A halogatás azonban nem a barátod: óriási pénzeket bukhatsz rajta, és könnyen lehet, hogy mire észbekapsz, már késő lesz - ilyenkor a nyugdíjadat vagy csak valami aprópénzzel tudod kiegészíteni, vagy pedig sokkal komolyabb áldozatokat kell vállalnod a megtakarítási időszakban, mint ha időben elkezdtél volna félretenni.
7,6 millió vagy 2 millió – melyik hangzik jobban?
Hogy ne csak a levegőbe beszéljünk: ha úgy döntesz, hogy mostantól félreteszel havonta 5 ezer forintot, és a pénzhez hozzá sem nyúlsz öregkorodig, és mondjuk egy óriásinak nem nevezhető, évi 5 százalékos kamatot hozó, ám biztonságos befektetést választasz, 40 év alatt 7,6 millió forintot sikerül összekuporgatnod. (Az egyszerűség kedvéért nem számoltunk a befektetés esetleges költségeivel, de az állami támogatásokkal, adókedvezményekkel sem - ez csak egy sima kamatos kamat számítás, biztos rémlik még a matekóráról.) Ha viszont úgy döntesz, hogy az első két évtizedet inkább ellébecolod, 20 év alatt ugyanilyen feltételek mellett alig több mint 2 millió forintot sikerül összegyűjtened. Nagyon nem mindegy, ugye?
Nem ismerik még a nagy biztosítókat sem
A Magyar Biztosítók Szövetsége nemrég készített egy felmérést a 18-23 éves egyetemista fiatalok körében - a téma a fiatalok biztosításokkal, biztosítókkal kapcsolatos ismeretei volt. Az eredményeket összefoglalva azt mondhatjuk: lövésük (fogalmuk?) sincs az egészről - pedig ők egyetemisták, azaz az átlagosnál tájékozottabb, tudatosabb fiatalok. Nem ismerik még a nagy biztosítókat sem nemhogy a biztosítási termékeket. Bár elméletben fontosnak tartják az értékek biztosítását, tenni viszont még nem tesznek érte, leginkább amiatt, mert nem találkoztak még velük, nincsenek abban az élethelyzetben, nem hívta fel rájuk senki a figyelmüket, szüleik intézték eddig a biztosítási ügyeiket.
Te is érzed, hogy ez így nincs rendjén, ugye?
Nem árt tisztázni, milyen is a munka egy biztosítónál
A felmérés azt is kimutatta, hogy a fiatalok a „biztosítói álláslehetőségekről” azon belül a személyes "biztosítási értékesítői" munkáról keveset tudnak, utóbbi munkát gyakran negatív képzetekkel társítják. A biztosítások témája viszont érdekli őket, és fontosnak tartanák az ismereteik bővítését - ebben pedig az értékesítőknek bizony nagy szerepe van. A "biztosítás-közvetítő" munkája ugyanis már réges-rég nem olyan, amilyennek esetleg gyerekkori emlékeink alapján gondolhatjuk.
A szerepük, fontosságuk sokkal nagyobb annál, minthogy aláírassák a papírokat az ügyfelekkel: segítik a megalapozott döntéseket, megfelelő és minőségi információkat biztosítanak a kockázatokról, a biztosítások jellemzőiről, tanácsokat adnak egy olyan ügyben, amiről kiemelt fontossága ellenére kevés információja van az embereknek. Nem csak a biztosítások megkötésénél van szerepük, hanem a későbbiekben azok fenntartásában is: segíthetnek, ha információra van szükség, ha beüt a baj és a biztosítóhoz kell fordulni, vagy ha újabb ügyféligény merül fel.
Biztosítás-közvetítő nem is lehet akárki. Nem csak a megfelelő végzettségre és képzettségre van szükség, hanem folyamatosan képezniük kell magukat, ismerni kell az időről időre megújuló termékeket, szolgáltatásokat is. Ráadásul kellenek olyan személyiségjegyek, tulajdonságok is, amelyek nincsenek meg mindenkiben: egyrészt azért, mert folyamatosan emberekkel kell dolgozni, foglalkozni és kapcsolatot tartani, másrészt pedig... képzeld csak magad a másik oldalra: hogyan magyaráznád el magadnak, hogy foglalkoznod kell a biztosításokkal, ha egyszer semmi más nem foglalkoztat, csak a suli, a tanulás és persze a kevés szabadidőd minél kellemesebb eltöltése?
A feladat tehát nem egyszerű, de hálás: segíthetsz a családoknak abban, hogy minden élethelyzetre megfelelően fel legyenek készülve anyagilag is, ráadásul mindezt egy olyan korban teheted, amikor a dübörgő digitalizációnak köszönhetően egy csomó technikai újdonság, újfajta csatorna és megoldás használatára van lehetőséged. Ja, és egyébként keresni is jól lehet vele: a biztosításközvetítői munka tipikusan az, ahol a jobb teljesítményt, a magasabb minőségű munkát anyagilag is elismerik.
Mit is csinál egy 21. századi biztosításközvetítő?
Erről Várnai Györgyöt, a MABISZ értékesítési tagozatának alelnökét kérdeztük meg.
Ha röviden akarnánk rá válaszolni: alaposan felméri az ügyfelek élethelyzetét, igényeit és ennek alapján személyre szabott tanácsot ad ahhoz, hogy értékeiket biztonságban tudhassák, illetve hosszú távú terveiket megvalósíthassák. Egyre nagyobb hangsúly van az igényfelmérésen és az ügyfelek tájékoztatásán, hiszen csak ezek után lehet megalapozottan szolgáltatást ajánlani az ügyfélnek. Összességében tehát a 21. századi biztosításközvetítő elsősorban tanácsadói szerepet kell, hogy betöltsön, azzal, hogy komplex módon segíti ügyfeleit a hosszú távú anyagi biztonság megteremtésében, céljaik elérésében.
Mivel ehhez a biztosításvédelmi és pénzügyi tervezéshez, tanácsadáshoz felkészültnek kell lenni, egy biztosításközvetítő életében nagyon fontos szerepet kap a megfelelő szakmai és értékesítési tudás és tapasztalat megszerzése. Ehhez a biztosítótársaságok komplex képzési és gyakorlati programokkal nyújtanak segítséget a közvetítőknek.
A 21. században az természetes, hogy a biztosítás értékesítők munkájukat digitális eszközökkel végzik, hiszen az ügyféligények feltérképezése, a szolgáltatások bemutatása, a szerződéskötési folyamat mind-mind online platformokon történnek. Az is természetes, hogy a biztosításközvetítők emberekkel foglalkoznak, munkájuk ügyfélközpontú a szerződéskötési folyamatban és utána is, a kapcsolattartás módja azonban nagyon változatos lehet, igazodik az ügyfelek mai kommunikációs szokásaihoz. Mindezt rugalmas munkaidőben, magas teljesítmény elérésével magas kereseti lehetőség mellett végzik.
Forrás: www.privatbankar.hu
Biztosítás fajta:
- Általános
Bőven infláció alatt drágult a kötelező biztosítás
Az idei első negyedévben 9 százalékkal emelkedett a normál használatú személyautók átlagos kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) éves állománydíja az egy évvel korábbival összevetve, a biztosítói kárráfordítások eközben 12 százalékkal nőttek 2022 tavaszához képest, ami változatlanul elmarad az inflációtól, illetve a szervíz- és alkatrészköltségek drágulásától – közölte a Magyar Nemzeti Bank.
Az első negyedév végén 50,9 ezer forint volt a személyautók éves átlagos kgfb-állománydíja, ami 7 százalékos növekedés az előző negyedéves értékhez képest. Nyílik az olló a vidéki és a fővárosi autósok között, előbbiek átlagos állománydíja mintegy 46 700 forint, több mint 28 ezer forinttal elmarad a budapesti 74 700 forinttól.
Éves szinten 9 százalékkal emelkedett az országos átlagdíj, ezen belül a fővárosiak esetében 13, a nem budapesti szerződéseknél pedig 8 százalékkal.
Ezt lényegesen meghaladó mértékben, 12 százalékkal emelkedtek a kárráfordítások egy év alatt, amilyen dinamika az utóbbi években nem volt tapasztalható. A jelenség hátterében az infláció és a külföldi alkatrészek beszerzésénél a devizaárfolyam-változás játszhatott szerepet. A növekedés azonban összességében még elmarad az infláció mértékétől, ám annak hatása még jelentkezni fog, így további díjemelkedésekre van kilátás – jelezte közleményében az MNB.
A növekvő díjak és az ennél jóval élénkebb ütemben bővülő kárkifizetések eredményeként az MNB személyautókra számított korrigált kgfb-indexe – amely a biztosítási adóval, illetve a kárkifizetések, tartalékolások hatásával kiigazítva a nettó díjváltozást mutatja be – 127 százalékon állt az első negyedévben. A korrigált index 2021 első negyedévében volt a csúcson, jelenleg a járvány előtti szinten áll. Ez az index szolgál arra, hogy az árváltozások indokoltságát mérje.
Az egyéb járműkategóriák szinte mindegyikénél jelentős mértékben – a flottáknál kétszámjegyű módon – emelkedtek a díjak. Az egyedi szerződéses taxiknál viszont 1 százalékos, míg a flottáknál 17 százalékos csökkenés látható, miközben az ilyen járművek darabszáma nő. A nagyobb buszoknál (42 fő feletti férőhelyes) egyedi (24 százalék) és flottás szinten is (20 százalék) díjemelkedés látható, ami a korábbi stagnálás után még mindig nem jelentős.
A jegybank 2021-től negyedévente teszi közzé a kgfb-díjak és károk alakulását bemutató indexét, az általa működtetett, biztosító adatszolgáltatáson alapuló központi kgfb tételes adatbázis segítségével.
Az MNB hangsúlyozta: a kgfb-index rendszeres közzététele a fogyasztók és a közvélemény pontos, átlátható tájékoztatását és a verseny élénkülését segíti elő. A közzétett adatok az átlagos változást mutatják, az egyedi kgfb szerződéseknél ezek mértéke eltérő lehet.
CLB TIPP: A CLB kötelező biztosítás kalkulátorában összehasonlíthatja a biztosítási ajánlatokat:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Fondorlatos módszerrel fosztják ki az autót bérlő turistákat
Különösen fondorlatos módon fosztják ki külföldön az autót bérlő turistákat. A CLB biztosítási alkusz azt javasolja, ha a helyszínen nincs lehetőség rendőrségi feljelentést tenni, akkor itthon pótolni kell, a biztosítók ugyanis csak így fizetnek kártérítést.
Különösen ébernek kell lennie annak, aki repülővel utazik egy külföldi országba, ahol az ott tartózkodása idejére gyanútlanul autót bérel. Futótűzként terjed ugyanis egy új bűnözési módszer: kifosztásra szakosodott tolvajok árgus szemekkel figyelik a repülőterek közelében az autókat bérlőket, majdani áldozataikat – figyelmeztet a CLB biztosítási alkuszcég.
Közvetlen veszély azonban még nem is a megérkezéskor fenyegeti a turistákat, hanem az útjuk végén, amikor hazaindulás előtt leadják a bérautót. Ekkor ugyanis a leadási ügyintézés idejére, akár csak néhány percre is sokan őrizetlenül hagyják a járművet úgy, hogy a poggyász még a kocsiban van. Ekkor csapnak le a tolvajok: villámgyorsan feltörik az irodában ügyintéző delikvens kölcsönautóját és viszik az értékeket. Az autót bérlő turisták kifosztására szakosodott bűnözők jól tudják ugyanis, hogy az áldozat repülőgépjárata hamarosan indul – hiszen azért adja le a járművet – és nincs idő rendőrségi bejelentést tenni, vállalni az ezzel járó hosszas huzavonát – ismerteti több, mostanában megtörtént eset részleteit és tanulságát Németh Péter.
A cég értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint a szerencsétlenül járt turisták szorult helyzetbe kerülnek: el kell dönteniük, hogy a járatukat vagy a rendőrségi feljelentést engedik el. Tapasztalatok szerint legtöbben inkább hazajönnek és első útjuk a biztosítójukhoz vezet, hogy megtudják, ilyen esetre is érvényes-e az utasbiztosításuk, kaphatnak-e kártérítést. Rendőrségi jegyzőkönyv nélkül, mindössze „bemondásra” azonban nincs kártérítés – szögezi le Németh.
Felhívja azonban a figyelmet, hogy a hatósági eljárást itthon, a magyar rendőrségnél is lehet kezdeményezni. Ezt sokan nem tudják. Mint ahogy azt sem, hogy az eljáráshoz feltétlenül tudni kell az autókölcsönző elérhetőségét, be kell mutatni a feltörésről készült helyszíni, céges feljegyzést is, s a károsultnak már onnan a helyszínről, a lehető legrövidebb időn belül fel kell hívnia a biztosítóját, hogy jelezze a problémát, s nem árt a feltörés látható jeleit lefotózni. A kártérítéshez mindezek mellett természetesen utasbiztosítás is kell – jegyzi meg Németh.
CLB TIPP: A CLB utasbiztosítás kalkulátorában összehasonlíthatja az utasbiztosítási ajánlatokat:
Utasbiztosítás kalkulátor >>
Fa dőlt a kocsira? Biztos, hogy fizetni fog a biztosítója?
Az gépjármű biztosítások általában többféle káreseményt fedeznek, de a körülményeket is vizsgálni szokták, ha történik valami.
Nem minden esetben fizet a biztosító, ha faág, vagy fa dől a parkoló gépjárműre. A cikkünk apropója az, hogy múlt héten Miskolcon, a Király utcában egy közterületen álló fa dőlt egy parkoló autóra, amelyben jelentős károk keletkeztek. A látszólag egészséges fa tőből kicsavarodva zuhant az alatta parkoló autóra, minden előzmény nélkül. Az autóbiztosítások általában fedeznek olyan károkat, amelyeket a járműre eső tárgyak okoznak, beleértve a fa által okozott károkat is. Azonban ahhoz, hogy megállapítsuk, hogy egy bizonyos esetben milyen fedezetet nyújt a biztosítás, fontos figyelembe venni a konkrét biztosítási szerződést, a biztosítási feltételeket, valamint az esemény körülményeit.
Ellenőrizzük, hogy milyen a biztosításunk
A legtöbb autóbiztosítás tartalmazza a káreseményekre vonatkozó vagy teljes körű fedezetet, amely az autóra hulló tárgyak okozta károkat is magában foglalja. Ha például egy fa dől az autóra – ahogy az Miskolc belvárosában történt – és kárt okoz, akkor általában a biztosító fizet a kár megtérítésére. Fontos tudni azonban, hogy a biztosítók vizsgálják az esetet, és meghatározzák, hogy a fa dőlése elkerülhető vagy elkerülhetetlen volt-e.
Fontos, hogy bizonyítani tudjuk
Talán már senkinek sem jelent kihívást egy ilyen eset dokumentálása, hiszen mindenki rendelkezik okostelefonnal. Portálunk megkérdezett egy ügyvédet azzal kapcsolatban, hogy a kárigény jogossága mennyire egyértelmű akkor, ha az adott káresemény közterületen történik. Ilyen esetekben két tényezőt vizsgálnak: egyrészt azt, hogy a fa kezeléséért felelős személy vagy szervezet (közterület esetében legtöbbször az önkormányzat) a fát illetően a megfelelő és szükséges gondossággal járt-e el. Másrészt pedig vizsgálják a fakidőlést vagy ágtörést okozó vihar során fellépő szél erősségének a mértékét.
„Gyakran találkozom olyan esetekkel, amikor a károsult nem tudja biztosan, hogy az adott fa kihez tartozik, hiszen gyakran fordul elő olyan eset, hogy egy közterületnek látszó helyszín magántulajdonban van” – részletezte a boon.hu-nak egy polgári perekre szakosodott ügyvéd. Arra is rámutatott: minden esetben célszerű rendőrségi helyszínelést kérni egy későbbi bizonyítási eljárás miatt, hiszen azokkal a dokumentumokkal tudja az autótulajdonos a kárigényét érvényesíteni, ha a felelősség megállapítása miatt polgári perre kerül a sor.
Ha a kidőlt fa bizonyíthatóan beteg, korhadt volt, és a tulajdonosa nem ápolta megfelelően, akkor fennáll a kártérítési kötelezettség – hangsúlyozta.
A kötelező biztosítás nem fedezi
Sokan vannak abban a tévhitben, hogy a kötelező biztosítás elegendő lehet egy ilyen kárigény esetében. Fontos leszögezni, hogy a kötelező biztosítás a gépjármű szabályszerű üzemeltetése során másoknak okozott károkat téríti. Hogy pontosan mik ezek a károk, azok a törvényben nincsenek külön-külön megnevezve, de ezek a kárfajták mégis külön válaszhatóak dologi károkra, és személyi sérüléses káreseményekre. Ez az elválasztás azért fontos, mert biztosítási eseményenként pusztán dologi károk esetén is más és más összeghatárig számíthat a károkozó a biztosító jótállására, amennyiben a kárigény megalapozott.
A szakértők ezért azt javasolják, hogy érdemes olyan biztosítást kötni, amely a fakidőlések okozta károkat is fedezi.
forrás: boon.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a biztosítók kötelező és casco biztosítás ajánlatait:
Gépjármű biztosítás kalkulátor >>
Vezérigazgatót vált az Uniqa Biztosító
Családi okokból Kanadába költözik Dinsdale Julianna, aki két és fél éven át töltötte be az Uniqa Biztosító vezérigazgatói pozícióját. Július 1-től átmenetileg Kurtisz Krisztián, a biztosító korábbi vezérigazgatója, a felügyelőbizottság jelenlegi elnöke veszi át a vállalat vezetését.
A társaság közleménye szerint az Uniqa Biztosító Zrt. felügyelőbizottsága jelenleg is keresi a vezérigazgató utódját. Az átmeneti időszakban, az MNB engedélyek megszerzését követően a vállalat irányítását Kurtisz Krisztián veszi át, aki a társaság korábbi vezérigazgatója, az Uniqa nemzetközi vezetőtestületének tagja, és a Cherrisk ügyvezető igazgatója.
A következő hónapok egyik kiemelt stratégiai feladata – a sikeres nem-életbiztosítási stratégia megtartása mellett – az életbiztosítási termékeink továbbfejlesztése a megváltozott ügyféligényekkel, illetve az EIOPA és a Magyar Nemzeti Bank iránymutatásaival összhangban – közölte Kurtisz Krisztián, megköszönve Dinsdale Juliannának nemcsak a biztosítónál elvégzett munkáját, hanem a MABISZ-ban betöltött pozícióján keresztül elért eredményeit is.
forrás: portfolio.hu
Havas Gábor váltja Almássy Gabriellát az UNION Biztosító élén
Az UNION Biztosító felügyelő bizottsága mai döntése értelmében Havas Gábor (43) váltja Almássy Gabriellát az UNION élén. A pozícióhoz szükséges hatósági engedélyezés folyamatban van.
Havas Gábor tanulmányait a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen és a Wirtschaftsuniversität Wien-en folytatta, aktuárius szakirányon diplomázott. Szakmai pályafutását az ING-nél és a Signal Biztosítónál kezdte, 2007-ben váltott az Aegon közép-kelet-európai szervezetébe, ahol akvizíciós és zöldmezős projektekért volt felelős, régiós stratégiai értékesítési kezdeményezéseket felügyelt. Nevéhez fűződik továbbá az Aegon Magyarország Prémium üzletágának felépítése.
A menedzser jelenleg az AEGON Magyarország pénzügyi vezérigazgató-helyettese, ill. ezzel párhuzamosan 2023. januárjától az UNION pénzügyekért felelős igazgatósági tagja. Elnök-vezérigazgatói kinevezésével Havas Gábor az AEGON Magyarországnál betöltött igazgatósági tagságáról lemond, az AEGON új CFO-jának keresése folyamatban van.
Az UNION Felügyelő Bizottsága gratulál Havas Gábornak. Biztosak vagyunk benne, hogy kiterjedt piacismerete, átfogó szaktudása és lendülete hozzájárul ahhoz, hogy az UNION továbbra is erős, meghatározó szereplője legyen a magyar biztosítási piacnak. - – mondta Lehel Gábor, a Vienna Insurance Group igazgatóságának tagja, az UNION Felügyelő bizottságának elnök-helyettese.
forrás: biztositomagazin.hu
Ezt nem érdemes halogatni: pórul járhat, aki idős koráig vár az életbiztosítás megkötésével
Noha sokan elodázzák, nem érdemes hosszasan halogatni az életbiztosítás megkötését. Az egyik legfontosabb szempont ugyanis az, hogy mennyi idős a szerződni kívánó személy: ez a faktor alapvetően határozza meg a díj nagyságát.
Sok fiatal gondolja úgy, ráér az életbiztosítás megkötésével idősebb koráig, amikor nagyobb esélye lesz a betegségeknek. A Bankmonitor szakértőinek számítása szerint azonban ez pénzügyileg nem kifizetődő, mert annyival drágább idős korban megkötni egy életbiztosítást, hogy összeségében többet kell fizetni a védelemért 20 évre, mint 40 éves időtartamra.
Az életbiztosítási szerződés megkötésekor az egyik legfontosabb kérdés az, hogy mennyi idősek vagyunk. Ez alapvetően meghatározza ugyanis a fizetendő díj nagyságát. Sokan nem tudják ugyanakkor, hogy a megkötött szerződések nagy részének díja nem növekszik az életkor előrehaladtával, hanem ugyanaz marad a biztosítási időtartam végéig.
Ha például 25 éves korban kötünk életbiztosítást, akkor nagy valószínűséggel ugyanazt a havidíjat fizetjük majd akár 65 éves korunkig. A Bankmonitor számításai szerint egy 25 éves korban megkötött, 10 millió forint biztosítási összegű szerződés havidíja 5 300 Ft jelenleg, ami 40 év alatt 2,54 millió Ft költséget jelent.
Amennyiben 45 éves korban, 20 éves időtávra - ugyancsak 65 éves korunkig – kötjük meg ugyanezt a szerződést, akkor a védelemért havi 11 600 Ft-ot kell fizetnünk, ami összegében 2,78 millió Ft teljes kiadást jelent. 20 évnyi védelemért tehát összeségében 240 ezer forinttal kell többet fizetni, mint 40 év biztosításért.
A pénzügyi előnynél is fontosabb azonban, hogy az előbbi esetben két évtizeden keresztül védőháló nélkül maradunk, vagyis egy fiatalkori betegség vagy baleset esetén nem kapun segítséget. Minél tovább várunk, annál nehezebb lesz azonban életbiztosítási szerződést kötni. Nemcsak az életkorunk miatt drágulhat ugyanis a biztosítás, hanem azért is, mert minél idősebbek vagyunk, annál több egészségügyi problémánk adódhat. A diagnosztizált betegségek miatt pedig a biztosító esetleg csak megemelt díjjal köt velünk szerződést, de akár az is előfordulhat, hogy elutasítanak bennünket, mert túl kockázatosnak ítélik a szerződéskötést. Az is problémákat okozhat, hogy az előzménybetegségeket minden biztosító kizárja. Ez azt jelenti, hogy a szerződéskötést megelőzően kialakult betegségekre nem fog térítést nyújtani a biztosítás.
forrás: privatbankar.hu
CLB TIPP: Weboldalunkon életbiztosítás ajánlatokat is össze tud hasonlítani, illetve meg is kötheti a kiválasztottat:
Életbiztosítás kalkulátor >>
Óriásit bukhat rengeteg lakástulajdonos, ha beüt a krach: nem elég, hogy van biztosítás, erre is figyelni kell
Magyarországon a biztosított lakások aránya megközelíti a 75 százalékot, amivel Európa élmezőnyéhez tartozunk. Javítanivaló, tennivaló azért ezen a területen is akad, az igazi kihívást azonban az ingatlanok alulbiztosítottságának felszámolása jelenti. A probléma abból fakad, hogy a tulajdonosok nem követik a lakások építési vagy éppen a felújítás, korszerűsítés eredményeként jelentkező értéknövekedését a biztosítási szerződésekben.
Az OTP Bank tapasztalatai szerint 2023-ban az ügyfelek csaknem egyharmada már módosította a korábban megkötött szerződését, hogy elkerülje az alulbiztosítottságot, a tájékoztatási kampányra érkezett visszajelzések is kedvezőek, de bőven van még tennivaló.
A cél az, hogy minél többen felismerjék, ha a biztosításuk nem követi az ingatlan újraépítési értékét akkor az nem nyújt megfelelő fedezetet az esetlegesen bekövetkező károk elhárítására, felszámolására. A lakások értékét alapvetően két tényező növeli: az elmúlt években különösen kiugró drágulás, illetve a felújítási, korszerűsítési beruházások.
Bár az elmúlt időszakot jellemző folyamatos és erőteljes drágulás tavaly, az utolsó negyedévben veszített a lendületéből, a hazai lakáspiacon, és az otpotthon.hu-n eladásra meghirdetett lakóingatlanoknál az idei első negyedévben azt tapasztaljuk, hogy az infláció alatt maradt az árnövekedés, a korábbi, dinamikus drágulás miatt könnyen előfordulhat az, hogy káresemény esetén az akár öt-tíz éve megkötött lakásbiztosítás ma már nem nyújt fedezetet az ingatlan újraépítési értékére - – összegezte tapasztalatait Lipták Zsuzsa, az OTP Otthonmegoldások Kft. ügyvezető igazgatója.
Ami a konkrét számokat, adatokat illeti, a lakások árnövekedésében Európa éllovasai közé tartozunk. Az Európai Unió Statisztikai Hivatala, az Eurostat 2022 utolsó negyedévében 16.5 százalékos magyarországi áremelkedést mutatott ki a megelőző év azonos időszakához képest, amivel Horvátország és az észtek mögött a harmadik helyen álltunk az EU-ban.
A lakásfelújításokat, korszerűsítéseket tavaly az állami támogatások is segítették. A Magyar Nemzeti Bank jelentése szerint 2022 harmadik negyedévének végén az otthonfelújítási programban az Államkincstárhoz beérkezett és elfogadott számlák értéke 76 milliárd forintot tett ki (összesen mintegy 190 ezer lakóingatlan felújításához kapcsolódóan), amelynek 41 százalékát az ingatlanok energetikai korszerűsítésére fordították.
A lakásbiztosítási piac komoly változások előtt áll, április 30-án léptek életbe az új szabályok, amelyek célja, hogy a fogyasztók a biztosítók erősödő versenyében találják meg a számukra legkedvezőbb megoldásokat, amelyek között kiemelt szerepük van a minősített fogyasztóbarát otthonbiztosításoknak (MFO).
forrás: penzcentrum.hu
CLB TIPP: A CLB lakásbiztosítás kalkulátorában összehasonlíthatja a lakásbiztosítási ajánlatokat:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Ezekhez a mezőgazdasági biztosítási szerződésekhez jár a támogatás
Négy biztosítóról mondta ki az Irányító Hatóság, hogy reálisak a biztosítási díjak.
A palyazat.gov.hu-n megjelent az Irányító Hatóság tájékoztatása a VP3-17.1.1.-16 – A mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás című felhívás és a vonatkozó irányító hatósági tájékoztató keretében meghatározott kárhányadvizsgálat alapján megfelelt biztosító társaságokról.
Az európai uniós támogatások nyújtása esetén az ellenőrzéseknek ki kell terjedniük a költségek észszerűségének vizsgálatára. A mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás című felhívás alapján azon biztosítási szerződések díjához nyújtható támogatás, amelyek esetében a biztosítási díjak reálisak, észszerűek.
Az Irányító Hatóság vizsgálata alapján az alábbi biztosító társaságokról állapították meg azt, hogy a biztosítási díjak észszerűnek tekinthetők:
- Agrár Biztosító, Österreichische Hagelversicherung
- Allianz Hungária Zrt.
- Generali Biztosító Zrt.
- Groupama Biztosító Zrt
forrás: agroinform.hu
CLB TIPP: Kérjen biztosítási ajánlatot vállalkozására a weboldalunkon található űrlap segítségével:
Vállalkozói biztosítás ajánlatkérés >>
Fájdalmas kártérítést fizethetnek a társasházban élő magyarok: sokan időzített bombán ülnek
Noha az egyéni lakásbiztosítások terén viszonylag jól áll Magyarország, a társasházi biztosítások piacán már korántsem ilyen kedvező az összkép. A hazai társasház-állomány jelentős része egyáltalán nem rendelkezik közös biztosítással, ha pedig mégis, számos esetben az alulbiztosítás veszélye áll fenn. Az elmúlt egy év magas inflációs környezete, a duplájára emelkedő építőipari árak miatt több tízezer társasház válhatott alulbiztosítottá, így érdemes lehet a lakóközösségnek felülvizsgálatot kérnie, ezzel is minimalizálva a jövőbeni káreseteknek való kitettség mértékét.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerint a 4,6 milliós, hazai lakásállomány 73-74 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással, ami európai viszonylatban is kiemelkedőnek számít. A viszonylag magas érték szinten tartását segíti, hogy amennyiben valaki hitelt vesz fel lakás, ház vásárláshoz, akkor kötelezően elvárják a bankok, hogy lakásbiztosítással rendelkezzen. Márpedig a legtöbb magyar család az utóbbi években csak hitelfelvétel segítségével tudott saját ingatlanhoz jutni, így a biztosítások aránya szinte párhuzamosan növekedhetett az új akvizíciókkal.
Az egyéni biztosítások mellett azonban van egy másik fontos biztosítási forma, melyről lényegesen kevesebb szó esik, holott egy nagyobb káreset során kritikus fontosságú lehet: ez a társasházakra kötött közös biztosítás, mely jellemzően az érintett épület közös területeire vonatkozik és alapjaiban határozhatja meg egy lakóközösség jövőjét. A KSH adatai alapján 2016-ban 35 452, társasházakra között biztosítás volt nyilvántartva, 2022-ben pedig már 47 972-re emelkedett a darabszám, vagyis egy jelentős, több mint tízezer darabszámos növekedésről beszélhetünk.
A javuló tendencia ellenére mégsem lehetünk elégedettek a megkötött biztosítások mértékével. A KSH 2015. október–novemberben végrehajtott felmérése szerint 98 800 társasház volt Magyarországon. Ezek szerint viszont több tízezer nagyságrendű lehet azon társasházak száma, melyek továbbra sem rendelkeznek közös biztosítással. Sajnos az erre vonatkozó friss adatok meglehetősen hiányosak, így nehéz pontos képet kapni arról, hogy pontosan mekkora mértékű lehet a biztosítatlan társasházak aránya.
Mi számít társasháznak?
A társasház a közös tulajdon speciális formája, amelyben a tulajdonostársakat az épület meghatározott, önálló részei (lakások) tekintetében külön, míg az ingatlan egyéb részei tekintetében együttesen illeti meg a tulajdonjog. Társasház alapításához legalább két külön tulajdonossal rendelkező lakás, illetve helyiség szükséges egy épületen belül. Létrehozása egy alapító okirattal valósul meg, mely rögzíti, hogy mi tartozik közös tulajdonba, mi tartozik külön tulajdonba és hogy a tulajdonosokat mekkora tulajdoni hányad illeti meg a közös tulajdonból. A közös tulajdon jellemzően (és a teljesség igénye nélkül) a lépcsőház, folyosók, padlástér, pince és tetőszerkezet.
A társasház közösségének ügyeit a közös képviselő, vagy az intézőbizottság bonyolítja. A közös képviselő hívja össze a közgyűlést is, ahol a társasházat érintő legfőbb témák, például a költségvetéssel kapcsolatos kérdések, illetve a közös képviselő megválasztása. A társasház közgyűlése a tulajdonosok közösségének legfőbb döntéshozó szerve, amelyen valamennyi tulajdonos részt vehet. A MABISZ elmondta: „Általában a közgyűlés határozza meg a társasház biztosítás szempontjait is. Ezeket jelzik a biztosításközvetítő felé, hogy milyen fedezetekre, milyen biztosítási összegre van igény. A közvetítő felé jelezni kell a társasházi specialitásokat is.
Miért fontos a közös biztosítás?
A közelmúltban számos példát találunk arra, amikor egy nagyobb káresetet követően egy társasház közös területében/vagyonában esett kár. A Kodály Köröndnél egy tűzeset pusztította el a tetőszerkezetet, míg egy Jókai utcai bérházban a homlokzat egyes elemei omlottak le, megrongálva ezzel az alatta parkoló autókat is. „Egy alkalommal a Generali Biztosító is érintett volt egy ilyen esetben - a kárösszeg 2 milliárd forint közeli volt, melyen felül csak az épületről lehulló égő elemek nagyságrendileg 200 milliós kárt okoztak parkoló autókban és más vagyontárgyakban” – mondta el lapunknak a Generali.
A biztosítótársaság szerint „amennyiben a lakóközösség nem rendelkezik többlakásos lakóépület biztosítással, akkor csak a lakásbiztosítások nyújthatnak fedezetet. Ez több biztosító társaság bevonását, kárrendezését jelenti, melyeknek összehangolása nagy kihívás a közös képviseletnek."
"Általában ilyenkor a teljes helyreállítási összeg sem kerül megtérítésre, hiszen a lakóközösség minden tagja feltehetően nem rendelkezik lakásbiztosítási fedezettel, így a közös tulajdonban lévő tetőszerkezet nem biztosított teljeskörűen."
Természetesen ennél kevésbé súlyos és gyakrabban bekövetkező események miatt is szükség lehet közös biztosításra. Az Aegon szerint a leggyakoribb ilyen esetek közé a csőtörések, leáztatások, üvegtörések, kisebb-nagyobb rongálások, graffitik, vandalizmus, illetve az idei első negyedévben szokatlanul sok volt a viharkár tartozik. Ha a társasház nem rendelkezik közös biztosítással, akkor az egyéni biztosításokat kell figyelembe venni, ám ezek összehangolása lényegesen bonyolultabb és több szervezést igényel, hiszen különböző biztosítótársaságok eltérő konstrukcióit kell összehasonlítani. Ehhez ráadásul érdemes hozzávenni azt is, hogy egy lakóközösségben (főként a régebbi lakások estében) szinte borítékolható, hogy nem lesz mindenkinek egyéni biztosítása.
A lappangó veszélyfaktor - az alulbiztosítás
A biztosítás hiánya mellett van azonban egy másik fontos szempont, melyre még kevesebben figyelnek és ami az utóbbi egy évben hatványozottan hangsúlyossá vált – ez az alulbiztosítás. Ez a jelenség kértféleképpen következhet be. Az egyik eset az, amikor a biztosítás megkötésekor eleve alacsonyabb a biztosítási összeg a védeni kívánt lakás vagy társasház értékénél. A másik eset pedig az, amikor nem kalkuláljuk újra rendszeresen a biztosításunkat.
Az újrakalkulálás, vagy felülvizsgálat egyéni felelősség kérdése és az utóbbi egy évben minden eddiginál hangsúlyossabbá vált.
A probléma súlyát jól szemlélteti, hogy az OECD 2021-es alulbiztosítottságot bemutató jelentése Magyarországot a vizsgált harminckét ország közül a huszonharmadik helyre sorolta. A közel harminc évet átfogó, göngyölített adatokat tartalmazó jelentés szerint, a magyarországi katasztrófa károknak mindössze 27%-a volt biztosítva az 1990-től 2019-ig terjedő időszakban. Lapunk érdeklődött a MABISZ-tól, hogy a hazai társasházállomány mekkora részét érintheti az alulbiztosítás, de erre vonatkozó pontos adattal nem tudta szogálni, így csak találgathatunk, hogy hány milyen kiterjedt problémával van dolgunk.
A rendkívül magas inflációs környezet, a majdnem duplájára drágult építőipari árak, a növekvő munkaköltségek és a biztosítótársaságokra kivetett különadók (ebből kettő is volt az utóbbi időben) jelentősen megemelték a költségeket. Egy tíz éve, fix összegre megkötött biztosítás az imént felsorolt tényezők miatt már nem fedezi a biztosított ingatlant, érdemes néhány évente felülvizsgáltatni a jelenlegi biztosításunkat vagy egy gyors online kalkulációval meggyőződni arról, hogy a jelenlegi lakásbiztosításunk továbbra is a legkedvezőbb konstrukció-e számunkra. Társasházak esetén pedig a lakóközösségnek kell egyeztetnie a közös képviselővel és együtt megszavazni, hogy melyik az ideális konstrukció.
A Generali a kérdésünkre elmondta, hogy határozatlan idejű szerződések esetén a biztosító értékkövetéssel élhet, melynek mértékét és számítását a biztosítási feltétel szabályozza. Az értékkövetés nem egyenlő a biztosítás aktualizálásával. A biztosítási összegek szinten tartását ugyanis a biztosítók évente kezdeményezik – ám az elmúlt időszak meredek áremelkedéseit a biztosító által javasolt értékkövetés sem feltétlenül tudja ellensúlyozni.
A 2023-as évben épületek esetében ez az érték 22,8 %, ennek megfelelően a biztosítási összegek ebben a mértékben nőnek, melyek átlagosan 21-22%-os díjnövekedést eredményeznek társasházak esetén – foglalta össze a biztosítótársaság. Hozzátették, az értékkövetést nem kötelező elfogadni, azonban ebben az esetben az esetleges alulbiztosítottság következményeivel számolnia kell a lakóközösségnek. Extrém inflációs időszakban pedig az alulbiztosítottság elkerülése még nagyobb szerepet kap.
forrás: penzcentrum.hu
CLB TIPP: Nézze meg a biztosítók lakásbiztosítás ajánlatait kalkulátorunkban:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Súlyos kiadással szembesülhet az, aki nem figyel erre a lakásbiztosításnál
Bizonyára minden biztosítással rendelkező lakástulajdonos számára fontos az, hogy amikor az otthonában kár történik, a biztosító teljesen kifizesse azt. Azt már azonban kevesebben tudják, hogy ez az ügyfelen is múlik: az alulbiztosítottság miatt könnyen lehet, hogy a költségnek csak egy részét kapjuk vissza.
Az áremelkedés az építőipart sem kíméli, a munkadíj és az építőanyag is egyre többe kerül. Az árnövekedéssel együtt pedig az ingatlan helyreállítási költsége is emelkedik, azaz, ha kár történik egy ingatlanban, azt csak egyre drágábban tudjuk megjavítani. Ilyenkor arra is figyelni kell, hogy a lakásbiztosítás biztosítási összegét is megfelelő mértékben növeljük, hiszen, ha ezt nem tesszük meg, alulbiztosítottá válhat az ingatlanunk.
Egy ingatlan akkor van alulbiztosítva, ha a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeg nem lenne elegendő a lakás teljes újjáépítéséhez, mivel a biztosítási összeg egyenlő a kártérítés felső határával. Ilyen például akkor fordulhat elő, ha
- a biztosítás megkötésénél a valós alapterületnél kisebbet adunk meg,
- a szerződés megkötésénél nem adjuk meg az ingatlan specális adatait (például különleges építőanyag), vagy például
- a szerződést régen kötöttük meg, azóta pedig nem aktualizáltuk, az árak emelkedése miatt pedig már nem elegendő a biztosítási összeg.
Az alulbiztosítosság nem csak akkor jelent veszélyt, ha az otthonunkat a biztosítási összegnél magasabb mértékű kár éri: egy alulbiztosított ingatlannál a kárkifizetés maximuma mindig úgy aránylik a kár teljes értékéhez, mint ahogyan a biztosítási összeg a teljes újjáépítési értékhez.
Például, ha egy 50 millió forint értékű ingatlanban 2 millió forintos kár keletkezik, de a biztosítási összeg csak 25 millió forint, a biztosító a kárnak csak az arányos részét fizeti ki, azaz egymillió forintot, a másik felét pedig zsebből kell megoldanunk.
Az alulbiztosítottságot úgy kerülhetjük el, ha betartjuk az alábbi szabályokat:
- A biztosítási szerződés megkötésénél minden adatot a lehető legpontosabban kell megadni (különös tekintettel a négyzetméterre).
- A biztosítási összeg szinten tartását minden évben kezdeményezik a biztosítók, ezt érdemes elfogadni, hiszen így külön teendő nélkül kerülhetjük el az alulbiztosítottságot.
- Évente legalább egyszer egyeztessük össze a házunk értékét a biztosítási összeggel, ezt akkor is tegyük meg, ha az ingatlan bővítésen, vagy jelentős korszerűsítésen esett át, esetleg nagy értékű ingóságokat vásároltunk.
A fentiek ugyanakkor nem jelentik azt, hogy meg kellene barátkoznunk a folyamatosan növekvő biztosítási díjjal. A fedezetek karbantartása mellett a díjak szempontjából is érdemes aktívan kezelnünk a biztosításunkat: minden évben megnézni, el tudnánk-e érni ugyanazt a védelmet egy olcsóbb biztosítással vagy másik biztosítónál is. A meglévő szerződést az éves fordulónap előtt legalább 60 nappal mondhatjuk fel. Minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítás esetén évente négyszer mondhatjuk fel a szerződést, 2024-től pedig az évfordulón túl minden év márciusában minden lakásbiztosítási szerződéssel megtehetjük ezt.
forrás: portfolio.hu
CLB TIPP: A CLB lakásbiztosítás kalkulátorában összehasonlíthatja a lakásbiztosítási ajánlatokat:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>