CLB

A környezetszennyezés, a biodiverzitás fenntartása és a klímaváltozás új és egyre növekvő mértékű kockázatot jelent a vállalkozásoknak. A hagyományos biztosítások nem fedezik az ebből fakadó károk többségét, Magyarországon mégis nagyon csekély az érdeklődés a felelősségbiztosítások iránt.

Ha a cég védelméről van szó, egy vállalatvezetőnek elsőként azoknak az eszközöknek a biztosítása jut eszébe, amivel a termelést és a munkát végzi. A Generali Biztosító vállalatbiztosítási adatai alapján, éves szinten a kkv-szektornak kifizetett kárösszeg megközelíti a 10 milliárd forintot. A biztosítótársaság szerint a kkv-knál a három leggyakoribb eset itthon a tűz- és elemi károk, az üvegek törése, illetve a betöréses lopás és rablás.

A vagyon védelmén és a stabil működés biztosításán túl nem szabad elfeledkezni azokról az esetekről sem, amikor a vállalat akaratlanul ugyan, de vét környezete, partnerei ellen. Ezen a területen legfeljebb a nagyvállalatok körében látszik előrelépés, a kisebb cégek továbbra is alulbiztosítottak – állapították meg biztosítási szakemberek a MABISZ 6. nemzetközi konferenciáján, ahol kiemelten foglalkoztak a felelősségbiztosítás kérdésével. A vállalatok felelősségét még csak a társadalom szűk rétege kéri számon, és a vörösiszap-katasztrófához hasonló esemény sem gyakran fordul elő, ami ráirányítaná a figyelmet az alulbiztosítottság veszélyére. A hazai cégek pedig inkább spórolnak a felelősségbiztosításon: egy komolyabb kár esetén a többség valószínűleg még azok között sem számíthatna megfelelő kártérítésre, amelyeknek van ilyen, köszönhetően az alacsony kártérítési limiteknek, a korlátozott fedezeti körnek, és gyakran az önrész is komolytalannak tűnik.

A limitet és az önrészt az ügyfél választhatja meg, ezek pedig befolyásolják a biztosítás díját. A cégek pedig a tapasztalatok szerint a rövid távú spórolás miatt túlságosan sokat kockáztatnak. A limit határozza meg, hogy a biztosító káresemény esetén maximum milyen összeget fizet. Lehet éves, vagy káresemény szintjén meghatározott. Az önrész – hasonlóan a casco biztosításhoz az az összeg, amit az ügyfélnek saját zsebből kell kifizetnie kár esetén. Valójában ezeken nem érdemes spórolni, mert az alacsony limit vagy túl magas önrész akár súlyos helyzetbe is hozhat egy céget káresemény esetén. Ráadásul a biztonságosabb konstrukciók is csak 10-20 százalékkal drágábbak. Ennyiért igazán nem éri meg kockáztatni.

A törvény segít
Szombat Tamás, az Aegon Magyarország Biztosító vezérigazgató-helyettese szerint egyedül ott történt némi előrelépés, ahol szabályozás született, ami kötelezően előírja a biztosítás megkötését. A Groupama Biztosító főosztályvezetője, Faragó-Szabó Flóra is a kötelező felelősségbiztosítás létrehozása mellett érvelt a MABISZ-konferencián. A Generali Biztosító vállalati vagyonbiztosítási igazgatója, Hajas Gábor pozitívumként emelte ki, hogy nőtt az állami szervek ellenőrzési szerepe, de ez nem szabad, hogy olyan tévképzetet ébresszen a vállatokban, hogy így nincs már szükségük kiegészítő védelemre.

Általánosságban persze nehéz megbecsülni a felelősség árát. A szakértők a cégnél végzett kockázatfelmérés és a várható következmények latolgatása után tesznek ajánlatot. Figyelembe veszik, hogy az adott kockázat milyen következményekkel járhat, és vizsgálják a társaságnál végzett karbantartások gyakoriságát, az alkalmazott technológiák minőségét. A biztosítás megkötését követően pedig évente ellenőrizik, hogy változott-e bármi.

Ha a vállalatok – különösen a kkv-k – és a lakosság tudatossága nőne, valamint megszületnének a megfelelő szabályozások, a jelenleg 20,6 milliárd forintos felelősségbiztosítási piac a biztosítótársaságok szerint három éven belül 25 milliárdosra nőhetne.

Biztosítási típusok
A felelősségbiztosítás a vállalkozó vagy cég által okozott kár esetén fizet a károkozó helyett, ezért a típusok között az a különbség, hogy a vállalkozás kinek okoz kárt.

Általános felelősségbiztosítás: bárkinek okozott személyi sérüléses kárt és a harmadik személynek okozott dologi kárt téríti meg. (Például, ha a céges kocsi karambolozik.)

Szolgáltatói vagy termék felelősségbiztosítás: a szolgáltatás nyújtása alatt a szerződéses partnereknek okozott dologi kárt téríti meg. (Például, ha a szobafestő betöri az ablakot munka közben.)

Szakmai felelősségbiztosítás: szakmai hibával szerződéses partnernek okozott károkra nyújt fedezetet. Azokban az esetekben van rá szükség, amikor olyan területen tevékenykedik a vállalkozás, amelyre nem köthető szolgáltatói felelősségbiztosítás – ezt általában jogszabály írja elő. Például az orvosi vagy egészségügyi szakmai felelősségbiztosítás, őrző-védő cégek szakmai felelősségbiztosítása vagy a könyvelői és könyvvizsgálói szakmai felelősségbiztosítás ilyen.

Munkáltatói felelősségbiztosítás: a munkáltató által az alkalmazottnak okozott személyi és dologi kárt téríti meg, általában a munkahelyi balesetek ide tartoznak.

Vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása: vezető tisztségviselők és felügyelő bizottsági tagok által okozott kárra fizet. A vezető tisztségviselők növekvő felelősségi köre az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó változás az új Ptk-ban.

Forrás: Piac és Profit

A nyugdíjbiztosításoknak köszönhetően folyamatosan nő Magyarországon a befektetéshez kötött (unit-linked) biztosítások szerződésállománya, mégis sok olyan biztosítói ügyfél lehet itthon, aki nem tudja, pontosan milyen befektetésben fialtatják a pénzét. A Portfolio biztosítói és alapkezelői körkérdéséből kiderült, hogy a hazai biztosítók többsége nagy felhozatallal rendelkezik az alapkezelők termékeiből, ráadásul számosságában több a külföldi alapkezelővel való együttműködés, mint a hazai. A széles befektetési paletta ellenére a unit-linked biztosítással rendelkező magyarokra jellemzőbb a konzervatívabb befektetési döntés, de egy-két biztosító ügyfelei azért be mernek vállalni magasabb kockázatot is, ha tetszetős hozamokról van szó - írja a portfolio.hu.

Magyarországon sokan rendelkeznek befektetéshez kötött, ún. unit-linked életbiztosítással, de csak kevesen tudják, milyen befektetések is vannak a termék mögött. Az életbiztosításokból származó díjbevételeken belül egyértelműen uralják a mezőnyt a unit-linked típusú biztosítások, nem árt tehát tudni azt sem, pontosan milyen befektetések is vannak ezek mögött a biztosítások mögött.

Ebből kiindulva a nagy hazai biztosítók és alapkezelők körében is körbekérdeztünk a hazai unit-linked biztosítási termékekben elérhető hazai és külföldi befektetési és eszközalapokról, kíváncsiak voltunk arra, hogy a nagy biztosítók milyen alapkezelőkkel dolgoznak együtt és mely alapkezelők termékeit ajánlják ügyfeleiknek.

Nagyobb a külföldi felhozatal
A választ adó biztosítók közül az Aegonnál találkozhatnak az ügyfelek a legtöbb hazai alapkezelő eszközalapjával a unit-linked biztosításokon belül, a biztosító ugyanis hét hazai befektetési alapkezelő termékeit is elérhetővé teszi. Nem sokkal marad le egyébként a CIG Pannónia sem a sorban, a Generali ugyanakkor a cégcsoporton belüli alapkezelő alapjaira esküszik. Az Allianz Biztosító nem említett konkrét neveket, ugyanakkor elmondták, hogy folyamatosan változtatják az eszközalapokban lévő befektetési instrumentumokat, ennek megfelelően az alapkezelőket is. A hazai alapkezelők közül a legnépszerűbb a Concorde és az Aberdeen volt a válaszok alapján.

Külföldi alapkezelői kapcsolatokkal már sokkal többen rendelkeznek a biztosítók közül, a CIG Pannónia például önmagában 19 külföldi szereplővel működik együtt, emellett az Aegon és a Vienna Life is 7-8 szereplő eszközalapjait teszi elérhetővé a unit-linked biztosításokon belül. A külföldi alapkezelők közül egyértelműen tarolt a BlackRock, amelynek főként az iShares tőzsdén kereskedett (ETF) alapjai keresettek a biztosítóknál. Beszédes adat továbbá, hogy a válaszok alapján az összesen 13 hazai alapkezelő termékei mellett közel 30 külföldi szolgáltató eszközalapjait érhetik el az ügyfelek.

A unit-linked termékeken belül az együttműködések számától függetlenül biztosítónként eltér, hogy a hazai vagy a külföldi alapkezelők termékei dominálnak-e, a válaszok szerinti átlagos érték minden esetre a külföldi alapok felé billenti a mérleget. A Vienna Life-nál és az NN-nél egyértelműen dominálnak a külföldi eszközalapok a unit-linked termékeken belül, míg az Aegonnál és a Generalinál már a hazai eszközalapokat tartják nagyobb arányban az ügyfelek.

Inkább nem kockáztatnak az ügyfelek
Úgy tűnik, az ügyfelek többsége nem szeret kockáztatni (vagy inkább a biztosítók ettől bölcsen megóvják őket), ezt támasztja alá, hogy a biztosítók többségénél az ügyfelek inkább a kevésbé kockázatos pénzpiaci és kötvénybefektetéseket preferálják a unit-linked termékeken belül. A válaszadók közül egyedül az Aegon, a CIG Pannónia és a Vienna Life adataiban volt 30-40%-ot elérő a részvénybefektetések súlya.

A szélesebb befektetési választék mellett az ügyfeleknél valós igényként merül fel az is, hogy olyan termékeket kaphassanak a biztosítóknál, ahol vételi vagy éppen eladási megbízásokra is alkalmas funkciók is elérhetőek legyenek. Megkérdeztük tehát a biztosítókat arról is, hogy ügyfeleik mennyire veszik igénybe a stop-loss, a start-buy, illetve más, vételi vagy eladási megbízásra szolgáló funkciókat azoknál a termékeknél, ahol ezek elérhetőek. A Groupamánál például az ilyen szolgáltatást nyújtó biztosításoknál az ügyfelek több mint 90%-a igényli is ezeket a funkciókat, a Vienna Life-nál ez az arány 60-65%, az Allianznál pedig az új ügyfelek mintegy felét érinti. Persze a magas arányok sem jelentik feltétlenül azt, hogy a funkciókkal az ügyfelek többsége tisztában lenne.

Forrás: Biztosítási Szemle

Az elmúlt három évhez hasonlóan az idén is az Allianz végzett az első helyen a Brand Finance Top 50 biztosítási rangsorában. 2016-ban az Allianz egyedüli biztosítóként szerepel a világ ötven legerősebb márkája rangsorában. Az Allianz márka 2015-ben 18 százalékkal nőtt 18,6 milliárd euro értékre.

Legértékesebb biztosítási márkaként az Allianz megerősítette pozícióját a Brand Finance Global 500 idei ranglistáján. Miután három egymást követő évben megőrizte vezető helyét, a 2016-os évben egyedüli biztosítóként szerepel a világ 50 legerősebb márkája között.

A markáns díjbevétel növekedésnek köszönhetően az Allianz márkaértéke 18 százalékkal növekedett, 15,9 milliárd euróról 18,6 milliárd euróra, ezzel a társaság a 2015-ös év 44. helyéről a 43. helyre lépett előre a legjobb 500 nemzetközi márka között. A 2016-os rangsor felállításakor a Brand Finance felismerte, hogy az Allianz kihívásokat rejtő környezetben is megállta a helyét, emellett a Csoport komoly pénzügyi eredményt ért el a zászlóshajónak számító ügyfélközpontúság és digitálizációs törekvések révén. Emiatt vált a legjobb márkává a pénzügyi szolgáltató vállalatok rangsorában.

„Ez a kiváló besorolás is azt mutatja, hogy mind a látványos márkastratégiánk, mind pedig az egyértelműen ügyfélközpontú és a digitalizációra fókuszáló működésünk építi és erősíti ügyfeleink bizalmát világszerte. Ügyfeleink növekvő hűségéért köszönettel tartozunk” - mondta Christian Deuringer, az Allianz SE globális márka-menedzsment igazgatója.

Az Allianz jövőbeli pozíciójáról a Brand Finance megállapította, hogy a csoport ügyfélközpontúsága segítségével értéket teremthet, és jó alapokról indul a további növekedés eléréséhez. Az Allianz mint márka különösen előnyös helyzetéből fakadóan részesül a biztosítási szektoron belül a digitalizáció által vezérelt változások nyújtotta lehetőségekből.

Forrás: Profitline

A K&H, az Union és a Signal nyerte a 2015 végi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kampányt. A Portfolio által megkérdezett alkuszok egytől egyig jelentős díjemelkedésről számoltak be, amiért egyre inkább az üzemanyagárak emelkedése is okolható. A gépjárműüzletágak megtérülése így is javulhat a biztosítóknál, a casco 15%-os különadója viszont továbbra is fáj nekik.

Négy alkuszcéget kérdeztünk meg arról, mit hozott náluk a 2015-ös, vagyis a 2016-os díjakat meghatározó kgfb-kampány. Az év végi hajrá immár hagyományosan a K&H számára hozta a legtöbb új szerződőt, a KÖBE és a Groupama egy évvel korábbi kettősét azonban az Union és a Signal váltotta fel. Ezzel szemben a legtöbb autóst a Wáberer, az MKB és a KÖBE bukhatta el. Utóbbi nem meglepetés, hiszen november közepén különböző hiányosságok miatt az MNB felfüggesztette a KÖBE kgfb-értékesítését.

A K&H, az Union és a Signal lehetnek tehát elsősorban azok a biztosítók, amelyek növelni fogják idén is kgfb-díjbevételüket, igaz, ennek szintje most már egyre kevésbé függ az év végi szerződésváltóktól. A kgfb-piac legnagyobb szereplőjének továbbra is az Allianz számít, ám míg öt éve még 34%-os, tavaly már csak 22% körüli volt a piaci részesedése. Ha így folytatja, a dinamikusan növekvő K&H Biztosító néhány év múlva akár meg is előzheti.

A magyar biztosítók közel 30%-kal alacsonyabb kgfb-díjbevételből gazdálkodhatnak idén, mint nyolc évvel ezelőtt, a 2008-as csúcson. Reálértéken mintegy feleannyit fizetnek be a biztosítóknak az autósok, mint akkor, ám a 30%-os baleseti adó bevezetése miatt ezt az esést kevésbé érzik ők.

A fordulat éve 2013 volt, azóta ugyanis emelkedik a magyar biztosítók kgfb-díjbevétele. Ennek több oka lehet:
- Egyre kisebb a korábban nagyon intenzív árversenyt generáló év végi kgfb-kampány szerepe, hiszen ebben csak a január 1-jei fordulónappal rendelkező (jellemzően 2010 előtt vásárolt) autók vesznek részt.
- Nő a gépjármű-használat a gazdaság fellendülésének és az üzemanyagárak csökkenésének köszönhetően, így nő a károk összege is, amit a díjakból kell kigazdálkodniuk a biztosítóknak.
- Immár 50% feletti az év közben biztosítást váltók aránya, akik körében magas a drágább, A0 bónuszfokozatú autósok száma.
- Megnőtt a nagyobb károkkal és emiatt magasabb biztosítási díjakkal rendelkező nemzetközi fuvarozók aránya a kgfb-szerződéseken belül.
- Az új szabályozás értelmében nem kínálhatnak a biztosítók kedvezőbb díjakat új ügyfeleiknek, mint a meglévőknek.

a 2015-ös kgfb-kampány mindehhez az alábbiakat tette hozzá:
- jellemzően csökkent a szerződésváltók és a biztosítót váltók száma is,
- az alkuszok többségénél 65-80% volt azok aránya a szerződésváltók közül, akik biztosítót is váltottak,
- az átlagdíjak 15-39%-kal emelkedtek,
- az alkuszi becslések szerint 160-200 ezren váltottak biztosítást a kgfb-kampányban.

Bár a tavalyi díjbevétel-adatok még nem véglegesek, az állománydíj-adatok arra utalnak, hogy mintegy 100 milliárd forint lehetett tavaly az üzletág díjbevétele Magyarországon, ami már 22%-kal magasabb szám a 2013-as mélypontnál.

A biztosítók díjbevételének növekedését az átlagdíjak emelkedése mellett a szerződésszám növekedése is segíti. Jó hír a biztosítóknak, hogy a 2010-2011-es időszak kivételes volt, ugyanis csak ebben a két évben csökkent a szerződésállomány. 2011 vége és 2015 szeptembere között 10,5%-kal emelkedett a kgfb-szerződések darabszáma, miközben a szárazföldi casco-szerződések száma több mint 5%-kal csökkent, ez a szegmens csak a flottaszolgáltatások esetében tekinthető aktívnak.

Ahogy fent említettük, az olajárak esése a gazdaság fellendüléséhez hasonlóan a kgfb-díjak emelkedésének kedvez, hiszen nő a gépjármű-használat, és ezzel a károk gyakorisága, összege is. A károk összegének emelkedése azonban elmaradt az elmúlt néhány évben (a 2012-es mélyponthoz képest) a díjak emelkedésétől, így a biztosítók gépjárműbiztosítási üzletágainak megtérülése valószínűleg javult. A kgfb egyre kevésbé kopogtatótermék, a (kereszt)értékesítési lehetőségek mellett saját jogon is képes egyes biztosítóknak nyereséget hozni, az ezzel kapcsolatos adatok viszont nem nyilvánosak.

Miközben a 30%-os baleseti adót az ügyfelek viselik, a casco 15%-os díjarányos különadója közvetlenebbül hátráltatja a megtérülés javulását és a casco-piac beindulását. A biztosítók szeretnék elérni, hogy a kulcsa ha nullára nem is, de más vagyonbiztosításokkal egy szintre, 10%-ra csökkenjen.

Forrás: Portfolio