Minden eddiginél szigorúbb szabályozás az autókereskedőknél

Biztosítás totálkár ellen

Sokan a már nem létező autóért kénytelenek fizetni

Évente több tízezer hitelből vásárolt autót törnek totálkárossá vagy lopnak el. A járművek gyors értékvesztése és a gyenge forint miatt megugrott tartozás következtében sokan olyan autóért kénytelenek ilyenkor fizetni, amely már meg sincs.

A casco fontosságára legutóbb a májusi–júniusi viharok és árvizek hívták fel a figyelmet. Ugyan darabszám alapján a károk döntő többsége az otthonokban keletkezett, az egy eseményre jutó kárérték azonban a járművek esetében volt a legmagasabb. Míg a lakásokban átlagosan százezer forint kár keletkezett, a cascóval biztosított autóknál meghaladta a 400 ezer forintot. Egy jégeső okozta felületi és üvegkárok javítása a tapasztalatok szerint rendre meghaladja a félmillió forintot, de akár egy háztetőről lecsúszó cserép is komoly sérüléseket okozhat a járművekben.

Az említett esetekben a javítások költségét a biztosítók fizetik, az ügyfeleknek csak az önrészt kell állniuk, ám ha egy fa dől az autóra, vagy egy közúti baleset következtében válik totálkárossá, esetleg ellopják, akkor előfordulhat, hogy a casco önmagában már nem nyújt elegendő fedezetet. A biztosítók mind a casco, mind a felelősségbiztosítások esetében csak az autó káridőpont szerinti értékét térítik meg.

Egy hitelből vásárolt jármű esetén pedig ilyenkor a fennálló tartozás sokszor meghaladja a kártérítés mértékét, hiszen egy új autó értéke az első három évben akár 40-50 százalékkal is csökkenhet, miközben a gyengébb forintárfolyam miatt nőttek a jellemzően devizaalapú hitelben felvett kölcsönök. Az Union becslése szerint az elmúlt másfél évben mintegy 60-70 ezer finanszírozott autó válhatott totálkárossá, s jelentős részük után a tulajdonosok továbbra is törlesztik a tőke- és kamattartozás fennmaradó részét – mondja Zsoldos Miklós, a biztosító elnök-vezérigazgatója.

Az ilyen esetekre nyújt megoldást a gépjármű-vételárbiztosítás (GAP). A GAP egy másodlagos biztosítás, amelylyel a károsult a saját casco, illetve a vétkes fél kötelező vagy más típusú felelősségbiztosítása terhére rendezett kárkifizetést követően szerezhet érvényt követelésének. Például ha valaki három éve vett egy alsó középkategóriás autót négymillió forintért úgy, hogy ehhez hárommillió forint svájcifrankalapú hitelt vett fel, akkor az árfolyammozgás miatt a tartozása – folyamatos törlesztés mellett – 3,5 millió forint. A jármű piaci értéke azonban már csak 2,5 millió, ezért ha egy harmadik személy az autót totálkárosra töri, akkor az okozó felelősségbiztosítása csak ennyit térít.

A kettő különbözetét, vagyis egymillió forintot tehát az ügyfélnek saját zsebből kell állnia. Ha azonban a károsult kötött GAP-ot, akkor biztosítója megtéríti a jelenlegi 2,5 milliós érték és az eredeti négymilliós vételár közötti különbséget. Így a károsultnak nem kell olyan autót törlesztenie, melyet már nem is tud használni, illetve marad még félmillió forintja – érzékelteti egy példával a biztosítás lényegét Papp Lászlóné, az Aegon gépjármű-biztosítási üzletágának igazgatója.

Magyarországon a GAP még viszonylag új szolgáltatásnak számít: a 830 ezer cascóval szemben eddig alig négyezer ilyen biztosítást kötöttek eddig. Nyugat-Európában azonban már jó ideje sikeresen alkalmazzák, több országban is eléri a 40 százalékot a finanszírozott autókra kötött vételárbiztosítások aránya. Az Unionnál azonban arra számítanak, hogy az elmúlt időszak negatív tapasztalatai miatt a GAP-ban még komoly fejlődési lehetőség van.

Forrás:Nol.hu

Felháborító: mások bűneiért fizetnek!

A MÁV Általános Biztosító Egyesület csalással, sikkasztással és hűtlen kezeléssel vádolt öt vezetője már otthon várhatja a jogi procedúrát, míg a volt ügyfelek egymásnak adják a kilincset a bíróságon. A cascós károsultak biztosítói ugyanis a MÁV-os ügyfeleken verik le a borsos javítási költségeket. Megtehetik. A törvény szerint a károsultak közvetlenül a károkozótól is követelhetik káruk megtérítését – függetlenül attól, hogy a vétkes autósoknak volt érvényes kötelező gépjármű felelősség biztosításuk. Több mint 22 ezer károsult vár a pénzére.

Zsuzsanna nemrég bukta el az ellene indított polgári pert. Egy 2007-es koccanás miatt került a bíróság elé. Mivel ő volt a vétkes, a másik autóst biztosító Allianz tőle akarja behajtani a casco alapján kifizetett kárt. Hiába volt érvényes kötelező felelősség-biztosítása, a bírósági végzés szerint 15 napon belül meg kell térítenie a több mint háromszázezer forintos kárt. A gyermekét egyedül nevelő anyuka részletfizetést kért és kapott, így a rossz biztosítóválasztás havi harmincezer forintot vesz ki a családi kasszából.

Nem Zsuzsanna az egyetlen, aki a MÁV ÁBE-ben történt bűncselekmények kárát nyögi. A vétkesen balesetet okozó MÁV-osok sorra veszítik el a pereket a bíróságon. A Polgári Törvénykönyv egyik passzusa ugyanis kimondja, hogy a károsult közvetlenül a károkozótól is követelheti kára megtérítését, nem kell annak biztosítójához fordulnia.

Nem csak a MÁV ÁBE volt ügyfelei, de a velük ütköző több ezer, cascóval nem rendelkező autós is csúnyán megjárta. Ők – hacsak nem vállalják a jogi procedúrát – valószínűleg bottal üthetik a nekik járó pénz nyomát. Több mint 22 ezeren várnak a pénzükre.

A MÁV ÁBE vagyonelszámolási eljárása még tart. A követelések kielégítésének sorrendjét – egyesületről lévén szó– a MÁV ÁBE alapszabálya határozza meg. E szerint elsőként a személyi sérüléses balesetek áldozatait kell kártalanítani – ezek jelentős részének kifizetése a tavaly megtörtént –, s csak azután következhetnek a „bádogkárosok”. Ezen igények teljes egészére azonban aligha futja majd az egyesület vagyonából. A PSZÁF szóvivője, Binder István ugyanakkor cáfolja a felröppent hírt, miszerint a kárigények teljesítésében előre vennék a külföldi kárigényeket:

– A vagyonrendezési eljárás azt követően zárulhat le, ha egyértelművé válik, hogy a hitelezői követelésekhez képest mekkora a MÁV ÁBE vagyona. Ehhez azonban még jó pár olyan bírósági pernek le kell zárulnia, ahol a MÁV ÁBE érintett. A május végi adatok szerint bő 1220 per volt folyamatban az ügyben – mondja Binder István.

A felügyeleti szerv felelősségét firtató kérdésünkre a szóvivő emlékeztet rá, hogy a PSZÁF a MÁV ÁBE csődjét megelőző években számos határozatban kötelezte a biztosítót a tapasztalt hiányosságok kijavítására. A kis méretű piaci szereplőből időközben jelentős biztosítóvá vált MÁV ÁBE azonban a PSZÁF egyre súlyosabb szankciói ellenére sem képzett megfelelő tartalékokat. Az ügy kapcsán belső vizsgálat is indult a szervezetben, e szerint a felügyelet a jogszabályoknak megfelelően járt el – a kockázatok azonosításában és kezelésében azonban történtek hibák.

Bár a befuccsolt MÁV ÁBE által okozott károkat – úgy tűnik – rá lehet verni a volt ügyfelekre, szó sincs arról, hogy az ügyben az olcsóbb biztosítást választó autósok hibáztak volna. A vonatkozó EU irányelvek szerint a biztosítóknak közös garanciaalapot kell létrehozniuk, mely az ilyen esetekben fedezi az ügyfelek kárát. Csakhogy nálunk valami okból csupán jóval az ügy kirobbanása után, tavaly született meg az erről szóló jogszabály.

A volt MÁV-osok ügyét felkaroló Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület, valamint a Biztosítottak és Pénzintézeti Ügyfelek Országos Érdekvédő Egyesülete most azt szeretné elérni, hogy a január elsejétől életbe lépett, a kötelező felelősségbiztosításról rendelkező új törvény visszamenőlegesen is hatályos legyen, s a most létrehozott garancialapból fizessék ki a károkat. Az Alkotmánybírósághoz küldött beadványukban azt is kérik, hogy a testület állapítson meg utólagos alkotmányellenességet amiatt, hogy az állam nem gondoskodott a károk fedezetéről, s a biztosító egyesületek számára nem írt elő kötelező viszontbiztosítást az ilyesfajta károk megtérítésére.

Megkezdődött a helyreállítás a pusztító vihar után

Megkezdődött a helyreállítás a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bánrévén, ahol július elején tojás nagyságú jég esett, és óriási pusztítást végzett a vihar. A jégeső által okozott kárt több százmillió forintra becsülik – mondta Hajdú Gábor, a község független polgármestere szerdán az MTI-nek, hozzátéve, hogy 450 ház rongálódott meg, ezek közül 180 ingatlan tulajdonosának van biztosítása.

Kitért arra, hogy csak a lakóingatlanok vonatkozásában a kár eléri az 500 millió forintot, és ebben nincsenek benne a melléképületek, az autók és egyéb ingóságok.

Mint mondta, a biztosítással nem rendelkezők csak önerőből tudják elkezdeni a helyreállítást. A településen minden ház lakható, és ideiglenesen valamennyi sérült épület tetejét lefóliázták, hogy megelőzzék a beázást. A korábban akadozó áramellátás is helyreállt a faluban.

A legnagyobb hiány építő- és tetőfedő anyagokból van, ezért az önkormányzat minden ilyen jellegű felajánlást, adományt szívesen fogad – jegyezte meg a polgármester.

Bánrévén és a település környékén július 3-án nem mindennapi jégesővel érkezett a vihar, a község lakóházainak csaknem kilencven százaléka megrongálódott.

(MTI)