Fondorlatos módszerrel fosztják ki az autót bérlő turistákat
Különösen fondorlatos módon fosztják ki külföldön az autót bérlő turistákat. A CLB biztosítási alkusz azt javasolja, ha a helyszínen nincs lehetőség rendőrségi feljelentést tenni, akkor itthon pótolni kell, a biztosítók ugyanis csak így fizetnek kártérítést.
Különösen ébernek kell lennie annak, aki repülővel utazik egy külföldi országba, ahol az ott tartózkodása idejére gyanútlanul autót bérel. Futótűzként terjed ugyanis egy új bűnözési módszer: kifosztásra szakosodott tolvajok árgus szemekkel figyelik a repülőterek közelében az autókat bérlőket, majdani áldozataikat – figyelmeztet a CLB biztosítási alkuszcég.
Közvetlen veszély azonban még nem is a megérkezéskor fenyegeti a turistákat, hanem az útjuk végén, amikor hazaindulás előtt leadják a bérautót. Ekkor ugyanis a leadási ügyintézés idejére, akár csak néhány percre is sokan őrizetlenül hagyják a járművet úgy, hogy a poggyász még a kocsiban van. Ekkor csapnak le a tolvajok: villámgyorsan feltörik az irodában ügyintéző delikvens kölcsönautóját és viszik az értékeket. Az autót bérlő turisták kifosztására szakosodott bűnözők jól tudják ugyanis, hogy az áldozat repülőgépjárata hamarosan indul – hiszen azért adja le a járművet – és nincs idő rendőrségi bejelentést tenni, vállalni az ezzel járó hosszas huzavonát – ismerteti több, mostanában megtörtént eset részleteit és tanulságát Németh Péter.
A cég értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint a szerencsétlenül járt turisták szorult helyzetbe kerülnek: el kell dönteniük, hogy a járatukat vagy a rendőrségi feljelentést engedik el. Tapasztalatok szerint legtöbben inkább hazajönnek és első útjuk a biztosítójukhoz vezet, hogy megtudják, ilyen esetre is érvényes-e az utasbiztosításuk, kaphatnak-e kártérítést. Rendőrségi jegyzőkönyv nélkül, mindössze „bemondásra” azonban nincs kártérítés – szögezi le Németh.
Felhívja azonban a figyelmet, hogy a hatósági eljárást itthon, a magyar rendőrségnél is lehet kezdeményezni. Ezt sokan nem tudják. Mint ahogy azt sem, hogy az eljáráshoz feltétlenül tudni kell az autókölcsönző elérhetőségét, be kell mutatni a feltörésről készült helyszíni, céges feljegyzést is, s a károsultnak már onnan a helyszínről, a lehető legrövidebb időn belül fel kell hívnia a biztosítóját, hogy jelezze a problémát, s nem árt a feltörés látható jeleit lefotózni. A kártérítéshez mindezek mellett természetesen utasbiztosítás is kell – jegyzi meg Németh.
CLB TIPP: A CLB utasbiztosítás kalkulátorában összehasonlíthatja az utasbiztosítási ajánlatokat:
Utasbiztosítás kalkulátor >>
Biztosítás fajta:
- Utasbiztosítás
Életbe lépett az új biztosítási törvény, amely számos új rendelkezésben jobban védi a fogyasztókat. Az új jogszabály nyomán a biztosítóknak januártól közölniük kell ügyfeleikkel a megtakarítási életbiztosítási termékek teljes költségmutatóját, s hosszabbítaniuk kell panaszfogadási célú nyitvatartási idejüket.
A január elsejétől életbe lépett új biztosítási törvény (új Bit.) számos új fogyasztóvédelmi rendelkezést tartalmaz, s a korábbinál hangsúlyosabbá teszi a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelési szerepét is.
Minden költségről tudnunk kell
Az új jogszabály szerint a megtakarítási jellegű – folyamatos és egyszeri díjfizetésű – életbiztosítások megkötését megelőzően, a termékismertetők átadásakor a biztosítóknak tájékoztatniuk kell az ügyfeleket a konstrukciók teljes költségmutatójáról (TKM) is. E TKM-eket a biztosítóknak internetes honlapjukon is közzé kell tenniük. A megtakarítási elemeket tartalmazó életbiztosítások megkötését emellett kötelezően írásos igényfelmérő dokumentum kitöltésének kell megelőznie. Az igényfelmérő konkrét tartalmát a friss törvény előírása alapján az MNB rendeletben szabályozta.
A korábbi szabályozástól eltérően az új Bit. a többes biztosítási ügynököket is a függő ügynökökhöz sorolja. Ők tehát (az alkuszokkal ellentétben, ahogyan korábban is) nem az ügyfelek, hanem a biztosítók megbízásából végzik közvetítői tevékenységüket, azonban új szabály, hogy az általuk esetleg az ügyfeleknek okozott károkért is a biztosító felel. Ennek nyomán viszont a biztosító utólag tőlük is követelhet kártérítést. Abban az esetben pedig, ha vitás vagy nem állapítható meg, hogy mely biztosító termékének a közvetítése során okozta a többes ügynök a kárt, a többes ügynök köteles azt megtéríteni. Ezért (az alkuszokhoz hasonlóan) a többes ügynököknek is rendelkezniük kell káronként 1,251 millió euró, egy éves időszakra szólóan összességében pedig 1,876 millió euró összegű felelősségbiztosítással vagy vagyoni letéttel. Megszűnt viszont a korábbi törvényben nevesített biztosítási szaktanácsadói tevékenység.
Az új Bit. hatálya – akár a brókerügyek tanulságaként is – immár kiterjed a biztosítók könyvvizsgálóira is. A kisebb biztosítókra a törvény új, külön részletes könyvvizsgálói eljárási szabályokat határoz meg.
Este kilencig telefonálhatunk
Változik az ügyfélfogadás rendje is. Azoknak a biztosítóknak, amelyek nem rendelkeznek az ügyfelek számára nyitva álló helyiséggel, vagyis csak a székhelyükön fogadják személyesen az ügyfeleket januártól minimum a hét egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább 12 órán keresztül folyamatosan fogadniuk kell az ügyfelek szóbeli panaszait. A hét többi munkanapján – a korábbi törvénnyel megegyezően – 8 és 16 óra között kell ezt az ügyfeleiknek biztosítani. Ha a biztosító rendelkezik az ügyfelek számára nyitva álló helyiséggel, az ügyfelek személyes szóbeli panaszait változatlanul annak nyitvatartási idejében kell fogadniuk.
Telefonon a biztosítóknak januártól minimum a hét egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább 12 órán keresztül folyamatosan, a hét többi munkanapján pedig – a korábbi törvénnyel megegyezően – 8 és 16 óra között kell fogadni az ügyfelek megkereséseit. Az elektronikus úton elküldött ügyfélpanaszokat a biztosítóknak változatlanul folyamatosan, időkorlát nélkül kell fogadniuk.
A többes ügynökök és az alkuszok a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyükön minden munkanapon 8 órától 16 óráig, a telefonon közölt szóbeli panaszt minden munkanapon 8 órától 16 óráig, de legalább egy munkanapon 8 órától 20 óráig, kötelesek fogadni. A panaszok azonnali kivizsgálását a közvetítők úgy is teljesíthetik, hogy a hívás fogadása a hangfelvétel rögzítésével történik, és az ügyfelet legkésőbb a következő munkanapon – érdemi panaszkezelés céljából – a többes ügynök és az alkusz rögzített hangfelvétel alkalmazásával visszahívja. A visszahívást meg kell őrizni.
A korábbiakban az MNB rendeletben szabályozta, hogy az ügyfelek telefonos hívásai esetén a biztosítóknak mindent meg kell tenniük, hogy az őket keresők legkésőbb 5 percen belül élőhangos ügyintézővel léphessenek kapcsolatba. E szabályozást most az új Bit. törvényi szintre emelte. Az ügyfelekkel rögzített vonalon folytatott telefonbeszélgetéseket (telefonon tett szóbeli panaszok) az eddigi 1 év helyett 5 évig, az ügyfelek nem telefonon közölt panaszait, illetve az azokra adott írásos válaszokat a korábbi 3 év helyett pedig szintén 5 évig kell megőrizni a biztosítóknak.
Felszámoláskor nem a sor végén leszünk
Az ügyfelek, károsultak, hitelezők eddiginél gyorsabb kifizetését célozhatják a biztosítók esetleges felszámolására vonatkozó új szabályok. A felszámolás jogerős elrendelése után annak tényéről, s a főbb tudnivalókról (így a még élő biztosítási szerződések megszűnéséről) a mindenkori felszámolást végző Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nkft.-nek – az eddigi 30 nap helyett – első alkalommal már 5 napon belül tájékoztatót kell közzétennie a biztosító, az MNB, illetve a saját honlapján.
A felszámoló ezentúl immár nem csak a teljes felszámolási folyamat végén, hanem közben is (úgynevezett közbenső mérleg alapján) – a feltételek teljesülése esetén – fizethet a követeléssel élőknek. Ha nincs meg az általuk követelt teljes összeg, elsőként a személyi sérüléses biztosítási követeléssel élőknek teljesíthet azonos arányú kifizetést. Ha az ő teljes kielégítésük után is volna még vagyon, az élet- és felelősségbiztosítási követeléssel élőknek jár a kifizetés, szintén azonos arányban (de előbbieknél követelésenként maximum 30 millió forintig, utóbbiaknál a követelés értékének legfeljebb 75 százalékáig). A közbenső mérleg közzétételekor esetleg ezután is fennmaradt vagyon az egyéb biztosítási követeléssel élők között osztható szét arányosan a kár, szolgáltatás értékének háromnegyedéig.
Azon ügyfelek, akik kockázatát a biztosító viszontbiztosítással fedezte, a konkrét viszontbiztosítási szerződések közvetlen jogosultjaivá válnak. Ez azt jelenti, hogy a követeléssel élő biztosítóval (illetve ténylegesen annak felszámolójával) azonos kielégítési sorban kaphatják meg jogos kifizetési igényüket.
Más pénzügyi tárgyú törvényekhez hasonlóan az új Bit. is lehetővé teszi, hogy az MNB – eddigi helyszíni vizsgálatain túl, előzetes kiértesítés nélkül – helyszíni vizsgáló(ka)t küldjön ki a biztosítókhoz. A maximum 30 (hosszabbítás után legföljebb 60) napig a biztosítóknál lévő jegybanki helyszíni vizsgálók ellenőrzéseket végezhetnek, és részt vehetnek a biztosítók különböző (például igazgatósági, közgyűlési) testületi ülésein is.
Forrás: Piac&Profit
Az elemzők által várt 9,11 milliárd euró helyett 9,2 milliárd euró volt tavaly a Vienna Insurance Group (VIG) éves díjbevétele, ugyanakkor ez is 1,5%-os csökkenést jelez egy év alatt.
Kedden előzetes jelentést adott a bécsi székhelyű biztosítócsoport arról, hogy alakultak a díjbevételei 2015-ben. Néhány fontosabb részlet:
- a folyamatos díjak 2,2%-kal nőttek, az egyszeri díjas életbiztosítások szempontjából azonban gyengén sikerült az év az alacsony hozamkörnyezet miatt,
- a vagyonbiztosítási (P&C) üzletágban 2%-kal 4,8 milliárd euróra nőtt a díjbevétel, az életbiztosítási üzletágban viszont 5,8%-kal 4,0 milliárd euróra csökkent,
- a kisebb egészségbiztosítási szegmens 2,9%-os növekedést produkálva 398 millió euróra növelte díjbevételét.
A biztosítócsoport díjbevételei Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban is csökkentek, azonban számos közép- és kelet-európai piacon, így Magyarországon is növekedtek.
A Generali rendbetétele után távozik vezérigazgatói székéből Mari Greco. Az olasz biztosítócsoport vezére a versenytárs Zurich Insurance élén folytatja - írja a Financial Times.
Greco közölte a Generali igazgatóságával, hogy nem kíván egy újabb vezérigazgatói ciklusra a Generali élén maradni, amikor áprilisban lejár a mandátuma. A biztosító többnyire sikeres átalakításon van túl:
- csökkentek a működési költségek és
- eszközök eladásával erősödött a tőkehelyzet a biztosítónál,
- külső szakemberek érkezésével pedig frissült a menedzsment,
amit a részvényesek Greco hároméves vezérigazgatói tevékenysége alatt több mint 50%-os árfolyam-emelkedéssel díjaztak. Feszültséget szülhetett azonban a biztosítón belül, hogy Greco 15%-os csökkentést tervezett a biztosító alkalmazotti létszámában, és sokan vezetői stílusát is kifogásolták.
Kedden a vezérigazgató távozásáról szóló hírek megjelenése után 3,2%-ot estek a Generali részvényei, vagyis erre az egy hírre 718 millió euróval csökkent a Generali piaci kapitalizációja. A biztosítóvezér korábban 2012-ig öt évig már dolgozott új munkahelyén, a Zurich Insurance-nél.
A Generalinak, illetve legnagyobb részvényesének, a Mediobancának állítólag egyelőre nincs jelöltje a vezérigazgatói székbe, de úgy tudni, házon belülről szeretnék betölteni a pozícióit.
Forrás: Portfolio
Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) január 26-án hozta nyilvánosságra a foglalkoztatói nyugdíjak első európai uniós stressztesztjének eredményeit. A stresszteszt célkitűzései a következők voltak: átfogó kép alkotása a heterogén európai foglalkoztatói nyugdíjkörnyezetről; a járadékkal meghatározott (DB) és a vegyes nyugdíjrendszereknek a kedvezőtlen piaci forgatókönyvekkel és a megnövekedett várható élettartammal szembeni tűrőképességének tesztelése; a járulékkal meghatározott (DC) nyugdíjtervek potenciális sebezhetőségei; és a további felügyeleti figyelmet igénylő területek feltárása - áll az EIOPA sajtóközleményében.
A felmérésben az Európai Gazdasági Térség 17 jelentős, összességében 500 millió eurós eszközállományt kezelő foglalkoztatóinyugdíj-szektorral rendelkező tagállama vett részt.
Az eltérő stressz teszt eredmények összehasonlíthatósága érdekében az EIOPA az eszközök és források piackonzisztens értékelésén alapuló egységes módszertant fejlesztett ki. Ezzel egyidejűleg az EIOPA elvégzett egy, a nemzeti mérlegeken alapuló értékelést.
A járadékkal meghatározott és a vegyes nyugdíjrendszerek viszonylagos tűrőképességet mutattak a halálozási ráták tartós, 20%-os csökkenésével szemben. Ugyanakkor érzékenyebbnek mutatkoztak a kamatlábak hirtelen csökkenésére és az inflációs ráták emelkedése esetén (az egységes módszertan szerint), valamint az eszközök értékének jelentős esése esetén (a nemzeti mérlegeken alapuló értékelés szerint).
A járulékkal meghatározott nyugdíjtervek kísérő modulja azt mutatta, hogy a nyugdíjak szintjére gyakorolt hatás erősen függ a nyugdíjrendszerek tagjainak a nyugdíjba menetelükig hátralevő időtől. Az idősebb tagok rendelkeznek a legmagasabb nyugdíjvagyonnal és a legkevesebb idővel arra, hogy kiheverjék az eszközök értékének esését. A legfiatalabb tagokat leginkább az eszközök hosszú távú alacsonya hozama érinti érzékenyen.
Gabriel Bernardino, az EIOPA elnöke elmondta:
"A foglalkoztatói nyugdíjak stressztesztje az első ilyen, európai uniós szinten elvégzett gyakorlat volt. A stresszteszt elmélyítette a felügyeleti hatóságok ismereteit arról a hatásról, amelyet a különböző jövőbeni stressz forgatókönyvek gyakorolhatnak a nyugdíjtervek tűrőképességére.
Bár a nyugdíjtervezéshez kapcsolódó források nagyon hosszú lejáratúak, fontos, hogy a felügyeleti rendszerek legyenek felkészültek e stresszek átlátható kezelésére, történjen az akár megfelelő helyreállítási időszakok révén, nyugdíjvédelmi rendszerek segítségével, illetve a fenntartó intézmények (munkáltatók) megnövekedett hozzájárulása és/vagy nyugdíjkiigazítási mechanizmusok révén.
További munkát igényel annak elemzése, hogy a tartósan kedvezőtlen piaci viszonyok hogyan fogják befolyásolni a fenntartó intézmények viselkedését, illetve milyenek lesznek a pénzügyi stabilitási és a reálgazdasági következmények.
Az EIOPA teljes mértékben elkötelezett a felügyeleti konvergencia folytatása mellett a foglalkoztatói nyugdíjak terén is."
Forrás:portfolio.hu
Januárban a hideg beköszöntével megkezdődik a síszezon is, a külföldi sportcélú utak elengedhetetlen feltétele, hogy síbiztosítást kössünk. Nem mindegy azonban, hogy milyen szolgáltatásokat tartalmaz a biztosításunk, és az sem, hogy mit és hogyan fizet ki a biztosító, ha bekövetkezik a baj.
Az egyszerű utasbiztosításoknál sokkal szélesebb védelmet biztosítanak a síbiztosítások, sőt a legtöbb, téli sporttal kapcsolatos balesetet nem is fedezik a szimpla utasbiztosítások. Az Európai Unión belüli országoknál egyébként mindenképpen vigyük magunkkal (az egyébként ingyenesen kiváltható) EU-s egészségügyi kártyát (kék kártya). Ez ugyanis sok helyen fedezheti a költségeink jelentős részét, arra viszont érdemes figyelni, hogy országon belül is lehetnek eltérések az kék kártya után térített szolgáltatások körében.
Mit tehetünk, ha megtörténik a baj?
Két biztosítási esemény történhet alapvetően:
- Ha poggyászunk, illetve a sífelszerelésünk sérül meg, vagy
- Ha egészségügyi problémánk akad,
de persze egy síbalesetkor előfordulhat, hogy nemcsak a felszerelésünk, hanem mi magunk is megsérülünk.
Amikor személyi sérülés történik, akkor az első és legfontosabb, hogy felhívjuk telefonon a szolgáltatónkat.
Itt az ügyintéző azonosítás után megkérdezi a baleset körülményeit, felviszi azokat egy adatbázisba, ami alapján az ügyünket kezelik. Amennyiben szükség lehet orvosi beavatkozásra, akkor a biztosító javasolhat közeli kórházat, ahol elláthatnak, illetve megkérdezik, hogy mi ismerjük-e a lehetőségeket. Ha egy közeli kórházzal szerződése van a biztosítónknak, akkor kötelezhet arra, hogy ebben az intézményben lássanak el minket.
Ha könnyebb balesetet szenvedtünk, akkor a sürgősségi ellátás után a helyi kórház kienged minket, és javaslatokat tesz arra, hogy milyen további kezeléseket kérjünk az itthoni orvosunktól hazaérkezésünkkor. Más a helyzet, ha komolyabb bajunk esik, ekkor ugyanis akár napokig vagy hetekig is a külföldi kórházban kezelhetnek minket. Mivel a biztosító már a bejelentéskor egyeztet velünk arról, hogy melyik kórházban kezelnek minket, ezért folyamatos kapcsolatban állnak a kezelő intézettel:
- Egyrészt a kezelések típusáról érdeklődnek, ami alapján később a biztosítási összeg kifizetése történik,
- Másrészt a súlyosabb esetekben a biztosító a mielőbbi hazaszállításunkról gondoskodik, így az ehhez szükséges információkat a kórháztól szerzi be, emiatt pedig folyamatos kapcsolatban van a kórházzal és velünk is.
A hazaszállításunkról ugyanis a biztosító gondoskodik, ha orvosi felügyeletre van szükség ahhoz, hogy visszatérjünk Magyarországra. Ilyenkor jellemzően egy két fős mentőcsapatot küld a biztosító, akik a sérültet hazaszállítják, a költségeket ilyenkor a szolgáltatónk állja.
Ki kell viszont fizetni a külföldi kórháznak az ellátási díjainkat. Nagyobb összegnél a biztosító akár előre téríthet, de az is előfordul, hogy a helyszínen kifizetjük az ellátás költségeit, majd a számlát utólag benyújtva rendezzük a kárigényünket a biztosítóval.
A kárigény benyújtására egyébként két évünk van, de értelemszerűen nem érdemes sokáig húzni a papírok beadását.
Így fizet a biztosító
A kórházi díjak kifizetése történhet előre, vagyis egyből a kórháznak utal a biztosító, de lehet utólagos kifizetés is. Ez egyébként a poggyásznál is így lehet, ha az utazáshoz elengedhetetlen csomagot vesztünk el, akkor a biztosító azonnal téríthet. Mind a két esetben jellemzőbb az utólagos kifizetés.
Ekkor a kórház által kiállított számlák eredetijét kell megküldeni a biztosítónak a zárójelentéssel együtt. A sportfelszerelés esetében sokszor elég megadni a vásárlás értékét és idejét és ez alapján kapunk pénzt, a nagyobb értékű eszközök megrongálódása esetén ez nem elegendő, a "megmaradt" részek bemutatását is kérheti a biztosító.
Így válasszunk biztosítást
A biztosítások kiválasztásánál gyakran esünk abba a hibába, hogy a legolcsóbb terméket választjuk. Az utasbiztosításoknál viszont nem érdemes spórolni, hiszen baj esetén akár több millió forintos kórházi számlával is találkozhatunk. A legnépszerűbb síterepekre (Ausztria, Olaszország, Franciaország) egyébként az EU-s egészségügyi kártyánkat sem árt magunkkal vinni, hiszen az ellátás egy részét ez is fedezheti.
"Az utóbbi évek tapasztalatai alapján egyre nagyobb jelentősége van a felelősségbiztosítás meglétének is. A sípályákon okozott baleset miatt, ha az okozó nem rendelkezik felelősségbiztosítással, a tapasztalatok szerint 10 ezer eurót meghaladó nagyságrendű összeget is fizettethetnek a balesetet okozóval" - mondta a Pénzcentrum kérdésére a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
De mire érdemes még figyelni?
- A síelés (snowboard) kockázatát feltétlenül tartalmazza a biztosítás.
- A helikopteres mentés után is fizessen a biztosító, ez ugyanis akár több millió forintba is kerülhet.
- A kórházi számlák adhatják ki egy baleset esetén a legnagyobb költségeket (akár több millió forint), de a poggyászunk és a sífelszerelésünk védelme is megér néhány száz forintot.
forrás: Pénzcentrum
Egyetlen forint hiány miatt is megszűnhet a kgfb-biztosítás, s ennek következtében több tíz-, de akár százezer forintos fedezetlenségi díjat varrhatnak a hátralékosok nyakába. A CLB összeszedte azt a hét hibát, amit a biztosításban rendre elkövetnek az autósok. Kétmillió autótulajdonosnak kell majd nagyon odafigyelnie.
Csaknem kétmillió autósnak kell most résen lennie – az ő kötelező gépjármű felelősségbiztosításuk (kgfb) fordulója volt december 31-én –, hogy ne kövesse el az ilyenkor, év elején szokásos hibákat, amelyek miatt a biztosító nemfizetésre hivatkozva felmondja a szerződést.
Könnyű elcsúszni
Ekkor kezdődik az úgynevezett fedezetlenségi időszak, amely alatt több tízezer, de akár százezer forintos fizetnivaló is felhalmozódhat – figyelmeztet Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója.
A fedezetlenségi végösszeg attól függ, hogy mikor veszi észre az ügyfél, nincs élő kgfb-je, s ezért a jármű kategóriájától függően naponta 280-660 forint közötti összeg terheli – magyarázza a szakértő. De még ennél is rosszabb lehet a helyzet, ha így „fedezetlenül” okoz valaki balesetet. Ekkor ugyanis a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) fizeti ki a kárt, de azt teljes egészében ráterheli a vétkesre még akkor is, ha az milliós tétel volt. Az alkusz tapasztalatai szerint sokan úgy kerülnek fedezetlenségbe saját hibájukból, hogy nem is tudnak róla, s mindvégig, amíg csak az ellenkezője ki nem derül, abban a biztos tudatban autóznak, hogy a kgfb-jük rendben van.
Egy forint hiány is hiány
Annak, aki nem váltott biztosítót, s rendben fizeti a teljes díjat, nincs tennivalója, a január elsejével váltóknak viszont most nagyon kell figyelniük a pontosságra, a teljes díj befizetésére.
A teljes díj a biztosítás aktuális részletét és a baleseti adó együttes összegét jelenti. Ezt nem véletlenül hangsúlyozza a szakértő, sokan ugyanis azt gondolják, hogy elég, ha a részletet beküldik időben, a baleseti adóval ráérnek majd később. Az ilyen ügyfelek máris díjhátralékba keveredhetnek, s a biztosító a törvényi előírások szerint 60 napos türelmi idő után fel kell, hogy mondja a szerződést. Nincs az a lojális cég, amelyik ezt nem teszi meg, mert a törvény szigorúan előírja a felmondást. Annak ellenére, hogy a biztosító egyszer minden késlekedő ügyfelét figyelmezteti, a CLB tapasztalatai szerint sokan nem olvassák el ezeket a leveleket.
Ne hagyjuk az utolsó pillanatra!
Ez később sokba kerülhet, különösen mert nagyon kockázatos „kicentizni” a 60 napos türelmi időt, mert bármi közbejöhet, s az utolsó pillanatban elküldött pénz már nem ér oda időben. Márpedig ez esetben a biztosítók egyetlen nap késlekedést sem tolerálhatnak.
De azok is nehéz helyzetbe kerülhetnek, akik fizetnek ugyan, de rossz ütemben – figyelmeztet a CLB értékesítési igazgatója. Ez most különösen fontos, mert aki biztosítót váltott, az lehet, hogy fizetési ütemezésben is újat választott, s a megszokottról át kell állnia a módosított határidőre.
Rossz jel, ha visszaérkezik a biztosítási díj
Azonnal kezdjenek el gyanakodni azok, akik biztosítót váltottak, időben, rendben befizették az új cégnél a díjat, s az néhány nap múlva visszaérkezik a számlájukra. Ez a viszonylag gyakori eset akkor következik be, ha valaki nem mondta fel rendesen, a forduló előtt 30 nappal – a 29 nap már kevés – az előző biztosítónál a szerződését, azt gondolja, elég, ha az új cégnél rendben megkezdte a fizetést, a réginek viszont már nem küld részleteket.
Ez nagy hiba, mert az ilyen ügyfél a régi biztosítójánál nem fizető ügyfél lesz, fedezetlenségbe csúszik, naponta halmozódik a díj, miközben az új cég sem fogadhatja be addig, amíg a központi nyilvántartó rendszer egy másik élő szerződést mutat.
A forgalomból kivonás, mint csapda
A másik csapda a forgalomból való kivonás. Sokan nem tudják, hogy a kivonás félévente lejár, s a jármű automatikusan visszakerül az üzemelő kategóriába. Ez a kötelező szempontjából nagyon fontos, mert attól kezdve, hogy a kivonás lejár, a biztosítás is újra ketyeg, s akár használja valaki az ominózus járművet, akár nem, biztosítási fedezetlenségbe kerülhet, ha úgy hiszi, elég csak a garázsban hagyni továbbra is a kocsit. Vagyis: a forgalomból való kivonást félévente meg kell ismételni, vagy annak lejárta után fizetni kell a biztosítást akkor is, ha a jármű nem üzemel.
Banánhéjak
A CLB tapasztalatai szerint a fedezetlenségi okok között előfordulnak technikai hibák is. Ilyen például, ha a biztosító nem éri el a központi kárnyilvántartó rendszerben az autós adatait, s mivel nem tudja azonosítani az ügyfelet, automatikusan A0 kategóriába sorolja vissza. Ez viszont azt jelenti, hogy a vártnál magasabb összeget számláz. Ha ezt az ügyfél nem veszi észre, s az ajánlata szerinti alacsonyabb összeget fizeti meg, az egyenes út a díjnemfizetés miatti megszűnéshez, aminek következménye lehet a fedezetlenség és a fedezetlenségi díj.
Banánhéj lehet az autók vásárlásakor a késedelmes vagy elmulasztott üzembentartói bejegyeztetése is a forgalmi engedélybe. A biztosítók ugyanis az üzembentartó alapján azonosítja be az ügyfelet a központi nyilvántartás alapján, s aki nincs benne, annak elutasítják a kötelezőjét. Kgfb-t ugyanis csak hivatalosan bejegyzett üzembentartó köthet.
forrás: Privátbankár
Tovább emelkedett a kötelező biztosítás díja. Éveken át folyamatosan csökkentek a tarifák, most viszont fel kell majd készülni a 30-40 ezer forintos biztosításokra - írja a VG.hu.
Január első hetében még alig 18,4 ezer forintért kötöttek az autósok egy-egy szerződést, februárban már 24 ezer forint körül volt az átlagdíj. Éves szinten is kimagasló a drágulás: tavaly februárban még 20-21 ezer forint körül volt az átlagdíj.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a kgfb-piac 15 szereplője között kilenc van, amelyik az idén már módosított a díjain, és mindössze három olyan akad, amelyik nem változtatott és a közeljövőben sem készül erre. Az egyik ezek közül a CIG Pannónia, amely deklaráltan kivonulást tervez a piacról.
A piaci szereplők nem tagadják, hogy emeltek az árakon. A növekvő gépjárműhasználat miatt folyamatosan romló kárgyakoriság következtében bizonyos szegmensekben szükség volt a díjak emelésére – mondja Horváth Andrea, a piacvezető Allianz vezérigazgató-helyettese.
Hasonló szempontokra hívja fel a figyelmet Máhig Attila, a Groupama Garancia nem életbiztosítási ügyvezető igazgatója is. A kgfb-piac díjbevétele 2008-tól 2013-ig 134,5 milliárd forintról 82 milliárd forintra zuhant, az átlagdíjak is csökkentek, ezt úgy lehetett elérni, hogy károk volumene is visszaesett. 2014-ben azonban a károk alakulásának kedvező tendenciája lelassult, majd megfordult, a károk gyakoriságának növekedését tapasztaltuk – mondja Máhig. A jegybank adatai szerint már kicsit korábban megfordult a trend: 2013-ban a kötelezős kárkifizetések 6 százalékkal nőttek, és a kárhányad meghaladta a 82 százalékot. Tavaly az első kilenc hónapban további 2 százalékkal emelkedett a kárkifizetések volumene.
Vannak olyan biztosítók, amelyek csak bizonyos szegmenseket kívánnak kiárazni, az Union például a nehéz haszongépjárművek díját emelte január végén. Mindez abba a stratégiába illeszkedik, hogy fokozatosan csökkenteni kívánjuk kitettségünket ezen a piaci területen – magyarázza Maják Viktor, a cég kommunikációs igazgatója. A Groupama Garanciánál évközben a díjak a kockázatokkal arányosan változnak, az árazáshoz statisztikai elemzéseket vesznek figyelembe – ami esetenként növeléshet, más esetekben csökkentéshez vezethet –, az idén eddig ez a társaság változtatott a legsűrűbben a díjain. A jelenleg hatályos táblázata február 1-jén lépett hatályba, de március 1-jén már új tarifák jönnek, március 16-án pedig ismét módosulnak.
Nem a Groupama Garancia viszont az egyetlen, amelyiknek már február közepén három új tarifahirdetése van: az Astra és a Wáberer is kétszer módosítja még a díjait a következő két hónapban.
Tavaly több mint 9 százalékkal 89,6 milliárd forintra nőtt a biztosítók kgfb-díjbevétele, és a piac szerint az idén további növekedés várható, ami egyúttal a tarifák emelkedését is jelenti. Horváth Andrea szerint átlagosan 5-10 százalékkal drágulhatnak a biztosítások, az Unionnál, a Groupama Garanciánál és a Generalinál is díjbevétel-növekedést várnak. Ezt a károk várható alakulása is indokolja, az alacsony üzemanyagárak miatt ugyanis növekedhet a gépjárműhasználat. Az is a díjbevétel növekedését eredményezheti emellett, ha megélénkül a gépjárműpiac.
(VG)
Megtévesztő állításokkal népszerűsítették az Időskori Biztonság életbiztosítást, összesen 99 milliós büntetést szabott ki a GVH.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntése szerint a 4Life Direct Kft. és a Red Sands Life Assurance Company (Europe) Limited tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott az Időskori Biztonság életbiztosítás népszerűsítésekor, mert valótlan állításokat jelenítettek meg a szolgáltatás jellemzőiről, valamint megtévesztően azt a látszatot keltették, hogy a biztosítást a 4Life Direct Kft. nyújtja. A jogsértésért összesen 99 millió forint bírságot szabott ki a GVH.
A GVH megállapította, hogy megtévesztő állításokkal népszerűsítették az Időskori Biztonság életbiztosítást a közvetítő honlapján, a rádió- és televízió reklámokban, a teletexten, az online hirdetéseken, a szórólapokon, a direkt marketing levelekben és az SMS-ekben 2012 decembere és 2015 májusa között. A kereskedelmi gyakorlat hamisan sugallta, hogy a biztosítás különböző havidíjakért, de már „akár napi 100 Ft-ért” „érdemi segítséget jelent a temetési és egyéb költségekben”, illetve „a családjának kifizetett készpénz akár 3 500 000 forintot is elérheti, amely segítségükre lesz, ha Ön már eltávozott”. Napi 100 forintért azonban legfeljebb 50 ezer forint biztosítási összeg volt elérhető a reklámokkal megcélzott nyugdíjas korosztály számára, és a hirdetésekben hivatkozott egymilliós temetési költség fedezésében az utóbbi összeg nem nyújt érdemi segítséget. A biztosítást a közvetítő 4Life Direct Kft. nyújtja, hiszen a szolgáltatást a valóságban a Magyarországon képviselettel és fiókkal nem rendelkező Red Sands Life Assurance Company (Europe) Limited biztosítja - állapította meg a GVH.
A GVH a 4Life Direct Kft.-vel szemben 63 millió forint, a Red Sands Life Assurance Company (Europe) Limited-re pedig 36 millió forint bírságot szabott ki. A GVH a bírság kiszabásakor a jogsértéssel érintett kommunikáció költségeire alapozott.
Súlyosító körülményként értékelte mindkét vállalkozás esetében többek között, hogy a megcélzott fogyasztói kör tagjai koruk miatt sérülékenyek és kiszolgáltatottak, figyelemmel a rendelkezésre álló életbiztosítási lehetőségek szűkös kínálatára, illetve hogy a jogsértő kereskedelmi gyakorlat hosszú ideig tartott.
Enyhítő körülményként értékelte a GVH, hogy a két vállalkozás módosította kereskedelmi gyakorlatát és a minimális biztosítási összegeket kivezette kínálataiból a versenyfelügyeleti eljárás megindítását követően, valamint hogy részletes, számításokkal kidolgozott kötelezettségvállalási nyilatkozatot nyújtottak be.
A 4Life Direct Kft. azt közölte lapunkkal: az ítéletet nem fogadják el, az ellen fellebbezni fognak.
"Reklámjaink szövege és feliratainak szövege azonos számos különböző országban, jóllehet különböző nyelveken jelentek meg. Az elmúlt harminc évben több mint száz millióan látták őket különböző országokban, például az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Dél-Afrikában, az Egyesült Királyságban és Lengyelországban. Mostanáig a világon egyetlen szabályzó testület sem találta reklámunkat a GVH által sugallt módon megtévesztőnek, ezért is lepődtünk meg döntésükön. Véleményünk szerint ez is egyértelműen azt mutatja, hogy a cég marketing kommunikációja nem megtévesztő" - közölte a cég.
Forrás: Világgazdaság
A külföldre utazók kétharmada (67%) köt általában biztosítást indulás előtt – derül ki a Groupama Biztosító legfrissebb kutatásából. Az elmúlt évekhez képest ez lényeges előrelépést jelent, hiszen az ezredforduló környékén ez az arány még csak 40% körüli volt. A reprezentatív felmérésből az is kiderül, hogy inkább a nők a kockázatkerülőbbek, illetve, hogy a biztosításkötés legfőbb motivációja az esetleges orvosi ellátás elérhetővé tétele.
A biztosítók számára továbbra is fontos idény a síszezon, hiszen sokan választanak külföldi úti célt a téli kikapcsolódásra. A Groupama Biztosító megbízásából az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. által elvégzett legfrissebb, reprezentatív felmérés alapján a külföldre utazók 67%-a köt rendszeresen utasbiztosítást, ami javulást mutat a korábbi évekhez képest.
„Tapasztalataink szerint pár éve még a külföldi utazásra induló embereknek csupán 40%-a kötött utasbiztosítást. Az, hogy az ügyfelek egyre tudatosabbak, örömteli, bár természetesen van még hová fejlődnünk” – mondta el Karsai Márta, a Groupama Biztosító utasbiztosítási szakértője.
A külföldre utazók 18%-a soha nem biztosítja magát a kint tartózkodása idejére. Ha külön vizsgáljuk a téli sportokban legaktívabb 18-29 év közötti korosztályt, akkor sajnos még nagyobb ez az arány: a külföldre utazó fiatalok 27%-a nyilatkozott úgy, hogy sosem köt biztosítást. A kutatásból az is kiderült, hogy azok körében, akik utaznak, a minden alkalommal biztosítást kötő nők aránya 16 százalékkal magasabb, mint a biztosított férfiaké.
Egy síbaleset orvosi ellátása akár több millió forintunkba is kerülhet Akik tisztában vannak az utasbiztosítások szolgáltatásaival - különösen a téli sportolás szempontjából aktív időszakban - jelentős anyagi terhektől óvhatják meg magukat. A Groupama Biztosító azt is megvizsgálta, tudják-e az emberek, mennyit kellene fizetni a leggyakoribb balesetek orvosi ellátásáért?
A kutatásból kiderült, hogy a magyarok nagy része egy ausztriai csonttörés egészségügyi ellátásának költségét például 100-500.000 forint összeg közöttire becsülik, és ez valóban közel áll a realitásokhoz, bár a Groupama Biztosító egyik ügyfelének ellátása, akinek három helyen törött karját azonnal meg kellett műteni Ausztriában, kétmillió forintba került.
Hasonlóan helyesen tippelték meg a válaszadók egy franciaországi helikopteres mentés kb. 1 és 5 millió forint közötti várható költségét. „A válaszadók meglepően jól becsülték meg a síeléskor előforduló balesetek ellátásának költségeit, ezért nem is volt meglepő, hogy a biztosítás kötésének legfőbb motivációja - a válaszadók 73%-a válaszolta ezt – az esetleg szükségessé váló orvosi ellátás elérése volt.
Rajtunk múlik csupán, hogy egy egyszerű törés, agyrázkódás vizsgálatokkal, szállítással együtt több millió vagy – biztosítás kötésével – pár ezer forintba kerül. Kutatásunk arra is rávilágított, hogy a speciálisan a téli sportbalesetekre is kiterjedő utasbiztosítások díjairól a lakosság 62%-a nem alkot reális képet, ezen belül 20% alapvetően túlbecsüli az összegét túlbecsüli.” – mondta Karsai Márta, a Groupama Biztosító utasbiztosítási szakértője.
A Groupama Biztosító utasbiztosítási tippjei a téli sportok szerelmeseinek:
1. Akár egyszer, akár évente többször döntünk a téli sportolás mellett, legyünk figyelemmel a szabályokra, ne térjünk le a kijelölt pályáról, hiszen a biztosítás csak itt érvényes.
2. Lehetőleg ne fogyasszunk alkoholos italt síelés vagy snowboardozás közben, mert az alkohol csökkenti a reakcióidőnket ezzel jelentősen megnövelve a balesetveszélyt, ráadásul baleset esetén, ha a sérült véralkoholszintje magasabb, mint 0,50 gramm/liter ezrelék − egy felnőtt férfi esetében ez például egy deci tömény ital elfogyasztását jelenti −, a biztosító általában nem fizeti meg a sürgősségi orvosi ellátás költségeit.
3. Mindig melegítsünk be a nap elején, mert ha az izmok nincsenek lelazítva és megfelelően bemelegítve a szervezetünket ért hirtelen terhelés legtöbbször sérülést okoz. 1. Az Európai Egészségbiztosítási Kártya megléte nem helyettesíti az utasbiztosítást, hiszen a legtöbb turistaközpontban magánorvosok és kórházak működnek, ahol nem fogadják el azt, továbbá a hegyi mentés és a szállítás költségeit sem téríti meg.
4. Kiemelten fontos utasbiztosítást kötni téli sportoknál, nem elég a bankkártyához tartozó biztosításokra hagyatkozni, hisz azok limitje gyakran nem fedezi egy esetleges síbaleset költségeit.
Forrás: Profitline
Az IoT (Internet of Things) minden egyes iparágban egyre inkább teret nyer, az egyik leglátványosabb változást azonban várhatóan a biztosítási szegmensre gyakorolja majd, különösen ami a különféle okos kiegészítők (okosórák, karkötők, alvásfigyelők, stb.) alkalmazását illeti.
Az IoT-t egyre kevésbé kell magyarázni, de talán legegyszerűbben úgy lehetne leírni, hogy egyedi azonosítóval rendelkező eszközök olyan hálózata, melyek között emberi beavatkozás nélkül áramolnak az adatok. Mára a biztosítás világában sem idegen fogalom, a különféle autótelemetriára épülő konstrukciók is így működnek, csak hogy a legelterjedtebb megoldást említsük. A következő lépést az intelligens kiegészítők jelentik, mint amilyenek az alapszintű diagnosztikai funkciókkal rendelkező fitness-csuklópántok, vagy a valamivel komplexebb alvásfigyelők, sőt lassanként a komolyabb, orvosi kaliberű diagnosztikai funkciókkal felvértezett kiegészítők bevonására is megtörténnek az első lépések. Ezeknek az eszközöknek a közös nevezője, hogy jellemzően egyetlen életmódbeli sajátosság kiszolgálására készültek, ezáltal önmagukban igen korlátozott képességekkel rendelkeznek. Egyéb, más módokon, esetleg más típusú eszközökből kinyert, sőt más felhasználóktól begyűjtött adatokkal kiegészülve illetve összevetve azonban elképesztő potenciál rejlik bennük. Úgy is fogalmazhatnánk, a fentiek alapján előálló adatmennyiség kifinomult analitikai rendszerrel párosítva új dimenziókat nyit meg a döntéssegítő mechanizmusok területén.
Valójában a hálózatra kötött okos kiegészítőknél kevés dolog példázza jobban, hogy voltaképpen mi is az IoT és mire képes. A biztosító első kézből, magától az ügyféltől származó adatok alapján elemezheti a kockázatokat, nincs semmilyen trükközés, nincsenek sztenderd orvosi vizsgálatok, és a különféle kockázati faktorok változásairól, azok trendjeiről is azonnal tudomást szerez. Ez egyfelől nagyobb hatékonyságot és rugalmasságot kölcsönöz számára a biztosítási konstrukciók kialakításában, de ami talán még fontosabb, eddig példátlan interaktív szerepkört engedélyez számára. Utóbbi szerepét semmiképp sem szabad lebecsülni, a biztosító lényegében rendszeres, közvetlen kapcsolatba kerül az ügyféllel, teljesen személyre szabott ajánlatokkal, valóban hasznos tanácsokkal keresheti fel, sőt kézzelfogható előnyöket és hátrányokat kommunikálhat felé.
Az eredmény: teljesen perszonalizált ügyfélélmény, csökkenő kockázatok az ügyfél számára, nagyságrendekkel jobb kockázatkezelés és lojalitásnövelés a biztosító szempontjából.
Milyen eszközök jöhetnek szóba? A valóságban az eddig említettek csak a diagnosztikára alkalmas elérhető eszközök kis szeletét jelentik. Jelenleg a piacon már elérhető megoldásokat és a többnyire még csak prototípusként létező termékek összességét nézve három nagy csoportot különböztethetünk meg. Az elsőbe (Wearables – „Hordhatók”) tartozókkal találkozhatunk a leggyakrabban az intelligens kiegészítőket hallva, ezek az okosórák, csuklópántok, intelligens szemüvegek vagy épp kontaktlencsék. A második csoport sem idegen (Nearables – „Közeli kapcsolatot igénylők”), ezek esetében nem szükséges a közvetlen fizikai kapcsolat, sőt kifejezetten nagy távolságokból is működnek. A harmadik csoport tagjai (Hearables – „Hallgathatók) egyelőre inkább csak koncepció szinten létező megoldások, de egyre gyakoribb szereplői a különféle technológiai kiállításoknak, vásároknak. Ezek lényegében speciális fülhallgatók, melyek egyfelől élettani jellemzők mérésére is alkalmasak, továbbá közvetlen audio visszacsatolást tesznek lehetővé, amellett, hogy együttműködnek más intelligens kiegészítőkkel is.
A fenti típusú készülékekkel kapcsolatban gyakran elhangzó „koncepció” illetve „prototípus” szavak megtévesztők lehetnek, korántsem jelentik azt, hogy érdemes az iparág szereplőinek kivárásra, az egyes technológiák beérésére játszani. Az intelligens kiegészítők globális piaca 2020-ra átlépheti a 11.6 milliárd dolláros bevételt a legfrissebb várakozások szerint, évente hozzávetőlegese 25%-os növekedést produkálva. Érdemes tehát felkészülni, és nem csak az új termékkoncepciók szintjén, hanem a teljes biztosítási értékláncot tekintve.
A folyamatosan áramló információk elsődleges hatása az új alapokon nyugvó fogyasztói szegmentáció megjelenése lesz, egészen más elgondolások mentén, minden eddiginél részletesebben lehet majd a potenciális és meglévő ügyfeleket célcsoportokba rendezni. Ez természetesen célzottabb kommunikációt is igényel majd, ami első ránézésre nagyobb erőforrás igényű, azonban a konverziós rátája is lényegesen magasabb lesz.
A manapság még kuriózumnak tűnő, iparágakon átívelő együttműködések mindennaposak lesznek, létrejöhetnek kizárólagos kooperációk, melyben az egyes biztosítók egy tech cég terméke mellett teszik le a voksukat, kölcsönösen támogatva egymás brand értékeit. A klasszikus konstrukciók háttérbe szorulásával a rugalmas biztosítási formák és díjak előretörnek, aminek határozott keresletnövelő hatása lehet, hiszen nem igényelnek hosszú távú fix elköteleződést az ügyfelek részéről. Ehhez kapcsolódóan a különféle jutalamazó-büntető rendszerekkel is számolni kell, ezek hatására a felhasználó feje fölött nem csak egy időben távolinak érzékelt fenyegetésként jelenik meg a helytelen életmódból fakadó veszély, hanem közvetlenül, azonnal a pénztárcáján érezheti annak következményeit, ha nem változtat az életvitelén.
A már említett perszonalizált ügyfélélmény is megkerülhetetlenné válik, az egyes célcsoportok számára külön szabályrendszerek és módosítási protokollok vezethetők be, amik nem csupán a napi ügyfélkapcsolati munka jelentős részét, de a vállalati döntéssegítési mechanizmusokat és a kockázatkezelést is automatizálhatják. Nagy előrelépés várható a visszaélések kiszűrésében is, illetve kárigények bejelentésének és kivizsgálásának módjában is, ahogy a klasszikus eszközök mellett már digitális audió, videó és képanyagok is használhatókká válnak, s melyek ne feledjük, automatikusan, fogyasztói közreműködés nélkül érkeznek a rendszerbe.
A jelenlegi állás szerint a biztosítás világa jelentős fordulat előtt áll, melynek megkerülhetetlen szereplői lesznek az intelligens kiegészítők. A szép új világ azonban óriási kihívások elé állítja az iparág szereplőit, nem mindegy ugyanis hogyan elemzik majd az új típusú, óriási tömegben előálló adatokat, sikerül-e levonni a megfelelő következtetéseket, gondoskodni a megfelelő adatbiztonságról, illetve alapjaiban átformálni az üzleti és ügyviteli modelleket, csak hogy a legkézenfekvőbb példákat említsük. Kimaradni azonban nem lehet. A lemaradók nem csak óriási lehetőséget szalasztanak el piaci részesedésük növelésére vagy új célcsoportok bevonására, hanem a szó legszorosabb értelmében fennmaradását kockáztatja az, aki nem tud megfelelni az új világ elvárásainak. Hogy ez kettő, tíz, vagy huszonöt év alatt következik be, az lényegében teljesen mindegy.
Forrás: Biztosítási Szemle