Fondorlatos módszerrel fosztják ki az autót bérlő turistákat
Különösen fondorlatos módon fosztják ki külföldön az autót bérlő turistákat. A CLB biztosítási alkusz azt javasolja, ha a helyszínen nincs lehetőség rendőrségi feljelentést tenni, akkor itthon pótolni kell, a biztosítók ugyanis csak így fizetnek kártérítést.
Különösen ébernek kell lennie annak, aki repülővel utazik egy külföldi országba, ahol az ott tartózkodása idejére gyanútlanul autót bérel. Futótűzként terjed ugyanis egy új bűnözési módszer: kifosztásra szakosodott tolvajok árgus szemekkel figyelik a repülőterek közelében az autókat bérlőket, majdani áldozataikat – figyelmeztet a CLB biztosítási alkuszcég.
Közvetlen veszély azonban még nem is a megérkezéskor fenyegeti a turistákat, hanem az útjuk végén, amikor hazaindulás előtt leadják a bérautót. Ekkor ugyanis a leadási ügyintézés idejére, akár csak néhány percre is sokan őrizetlenül hagyják a járművet úgy, hogy a poggyász még a kocsiban van. Ekkor csapnak le a tolvajok: villámgyorsan feltörik az irodában ügyintéző delikvens kölcsönautóját és viszik az értékeket. Az autót bérlő turisták kifosztására szakosodott bűnözők jól tudják ugyanis, hogy az áldozat repülőgépjárata hamarosan indul – hiszen azért adja le a járművet – és nincs idő rendőrségi bejelentést tenni, vállalni az ezzel járó hosszas huzavonát – ismerteti több, mostanában megtörtént eset részleteit és tanulságát Németh Péter.
A cég értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint a szerencsétlenül járt turisták szorult helyzetbe kerülnek: el kell dönteniük, hogy a járatukat vagy a rendőrségi feljelentést engedik el. Tapasztalatok szerint legtöbben inkább hazajönnek és első útjuk a biztosítójukhoz vezet, hogy megtudják, ilyen esetre is érvényes-e az utasbiztosításuk, kaphatnak-e kártérítést. Rendőrségi jegyzőkönyv nélkül, mindössze „bemondásra” azonban nincs kártérítés – szögezi le Németh.
Felhívja azonban a figyelmet, hogy a hatósági eljárást itthon, a magyar rendőrségnél is lehet kezdeményezni. Ezt sokan nem tudják. Mint ahogy azt sem, hogy az eljáráshoz feltétlenül tudni kell az autókölcsönző elérhetőségét, be kell mutatni a feltörésről készült helyszíni, céges feljegyzést is, s a károsultnak már onnan a helyszínről, a lehető legrövidebb időn belül fel kell hívnia a biztosítóját, hogy jelezze a problémát, s nem árt a feltörés látható jeleit lefotózni. A kártérítéshez mindezek mellett természetesen utasbiztosítás is kell – jegyzi meg Németh.
CLB TIPP: A CLB utasbiztosítás kalkulátorában összehasonlíthatja az utasbiztosítási ajánlatokat:
Utasbiztosítás kalkulátor >>
Biztosítás fajta:
- Utasbiztosítás
Százezreket sodorhat bajba idén nyáron a veszélyes EU kártya
Indul a nyaralási szezon, a legtöbben már meg is tervezték az idei vakációt és már a szállást is lefoglalták. De mi a helyzet a biztosítással? Az unión belül valóban elegendő védelmet nyújt az Európai Egészségbiztosítási Kártya?
Minden évben több százezer magyar váltja ki az Európai Egészségbiztosítási Kártyát, vagyis az úgynevezett "kék kártyát". Bár már évek óta használjuk, sokan nincsenek tisztában azzal, pontosan milyen helyzetekben nyújthat segítséget ez a kártya.
A kiadott EU kártyák száma az elmúlt években 400 - 500 ezer körül mozgott. 2015-ben valamivel kevesebben igényeltek kék kártyát, míg 2016-ban már 467 ezerre volt tehető a kiadott kártyák száma.
Nem helyettesíti az utasbiztosítást
A nyaralásuk során rengetegen választanak valamilyen európai célpontot, egy-egy ilyen utazás azonban hatalmas pénzügyi kockázatot is jelenthet, ha nem vagyunk kellően felkészülve. Bár az Európai Egészségbiztosítási Kártya az egyik leghasznosabb dolog, amit elcsomagolhatunk magunkkal egy európai utazás során, de azt fontos tudunk, hogy ez nem helyettesíti az utasbiztosítást.
A kártyának az előnyei ugyanis korlátozottak, bár feljogosít az orvosi ellátásokra, de csak olyan szinten, amint egy helyi biztosított is megkapna. Ez azt jelenti, hogy az egyenlő bánásmód elve alapján ezzel a kártyával a magyar beteg például egy ausztriai tartózkodás esetén azt az ellátást veheti igénybe, amelyet az osztrák biztosított is megkap közfinanszírozott szolgáltatónál.
Fontos tehát, hogy ezzel a kártyával csak közfinanszírozott szolgáltatóhoz lehet fordulni, a magán-egészségügyi szolgáltatóknál ezt a kártyát nem fogadják el.
Ezen belül, hogy a kártyával milyen ellátásokat vehetünk igénybe, arról mindig jó előre érdemes tájékozódni, bár a baleseti ellátás minden tagállam ellátási csomagjába beletartozik. Az adott tagállamban biztosítottak által is fizetendő önrészekre/kötelező hozzájárulásokra a kártya nem nyújt fedezetet.
Ezért is javasolt a kártya mellett kiegészítő biztosítást is kötnünk, mert az a sürgősségi betegellátások mellett, esetleg a hazaszállításban is segíthet. Az utóbbi ugyanis csak nagyon indokolt esetben és nagyon szűk körben történhet az Európai Egészségbiztosítási Kártya terhére.
Utasbiztosítás nélkül pedig a hazaszállítás akár több százezer, vagy több millió forintba is kerülhet, ugyanis egy mentőrepülős hazaszállítás Európán belül is minimum 3-5 millió forintba kerül, de mentőautóval is több százezer forintos tétel. A kártyát egyébként csak átmeneti tartózkodás alatt, maximum három hónapig lehet igénybe venni.
Mi lesz a Brexit után?
Az Európai Egészségbiztosítási kártyát egyelőre ugyanúgy használhatjuk az Egyesült Királyságban, mint eddig. Ha azonban az UK elhagyja az uniót, akkor kérdésessé válik az országban kártya használata.
A Brexit persze akár még több évig is elhúzódhat, akár egy évtizedet is igénybe vehet. A kilépés részletei azonban még nincsenek tisztázva, ezért nem tudni, hogy mi lesz a kártya sorsa.
"A Brexit utáni helyzetről nincs releváns információnk." - válaszolta a Pénzcentrum megkeresésre az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkársága.
Mindesetre az jó jel, hogy az EU-s egészségbiztosítási kártya már most is védelmet nyújt néhány olyan országban, amely nem az unió tagja. Ilyen például Izland, Norvégia, Lichtenstein és Svájc is.
Hol érvényes?
Az orvosilag szükséges ellátás az alábbi országokban vehető igénybe:
|
|
|
|
Érdemes tudni, hogy Belgiumban, Franciaországban, Luxemburgban és bizonyos típusú egészségügyi szolgáltatók esetében Finnországban ún. visszatérítéses rendszer működik, ami azt jelenti, hogy a gyógyszerek és az ellátás költségit kötelesek vagyunk megelőlegezni.
Forrás: www.penzcentrum.hu
CLB TIPP: Ne bízza a véletlenre, hasonlítsa össze és válassza ki az Önnek megfelelő utasbiztosítást! Utasbiztosítás kalkulátor >>
Milyen lehetőségeik vannak a károsult szőlőtermelőknek?
Május 13-án a Mátrai borvidéket igen súlyos jégesőkár érte. A jégverés elsősorban a borvidék középső területét sújtotta, és becslések szerint legalább 1000-1500 hektár ültetvényt érintett. Az előzetes becslések szerint 30-90 százalékra tehető a terméskiesés ezeken a területeken - áll a Földművelésügyi Minisztérium (FM) közleményében.
15 napon belül
A kárt szenvedett gazdákat több, a Földművelésügyi Minisztérium által kidolgozott támogatás is segíti. A mezőgazdasági károk kompenzálását célzó támogatások alapját az agrárkár-enyhítési rendszer jelenti, amelyet a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás és a rendkívüli helyzetekre meghirdetett kedvezményes hitelkonstrukciók egészítenek ki.
Az elmúlt időszak egyes országrészeit érintő jégeső, felhőszakadás vagy vihar okozta mezőgazdasági károkat – a kedvezőtlen időjárási jelenség észlelését követő – 15 napon belül lehet elektronikusan bejelenteni a megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala részére.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat a honlapján településekre lebontva közöl információkat a termelők és a hatóságok számára az aszály, felhőszakadás, vihar, valamint az őszi-, téli- és tavaszi fagy kedvezőtlen időjárási jelenségek bekövetkezéséről, amely információk az ellenkező bizonyításáig alkalmazandók az agrárkár-enyhítési eljárásban.
Így lehet bejelenteni a kárt
A kárbejelentést a Magyar Államkincstár Egységes kérelem elektronikus felületén keresztül, ügyfélkapus beazonosítást követően a Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer menüpont alatt lehet megtenni. Az elektronikus kárbejelentésben a falugazdászok is segítséget nyújtanak, amelyhez a MÁK ügyfél-azonosítóval rendelkező ügyfeleknek először Egységes kérelmet kell benyújtaniuk.
Jogszabályban meghatározott területméretek elérésével az agrárkár-enyhítési rendszerben kötelező a tagság (ültetvényeknél 1 hektár). Ugyanakkor ezen területméretek alatt az Egységes kérelemben hároméves időtartamra tett nyilatkozattal önkéntesen is be lehet lépni a rendszerbe, amelyet minden érintett termelő szíves figyelmébe ajánlunk - áll a közleményben.
A Kárenyhítési Alapból érkező forrásoknak köszönhetően csökkenthető az az anyagi veszteség, amelyet terményekben a kedvezőtlen időjárás okozott. A kárenyhítő juttatás későbbi odaítélésének több jogszabályi feltétele is van, amelyek közül a határidőben tett kárbejelentés mellett ültetvényeknél kiemelendő a termőre fordulás, ugyanis az agrárkár-enyhítési rendszerben csak a termő ültetvény után igényelhető kárenyhítő juttatás. A szeptember 15-i határidőig továbbá meg kell fizetni a kárenyhítési hozzájárulást, amelynek összegéről a Magyar Államkincstár július közepéig határozatban értesíti a rendszerben tag termelőket.
Ha nincs biztosítás...
Felhívjuk továbbá a figyelmet a termelői öngondoskodásra, annál is inkább mivel megfelelő biztosítás hiányában az egyébként járó kárenyhítő juttatás felére jogosult csak a károsult - figyelmeztet az FM.
A termelő, ha rendelkezik a hozamértékének legalább 50 százalékára fedezetet nyújtó mezőgazdasági biztosítással, akkor a hozamérték-csökkenés 80 százalékát, ha nem rendelkezik, akkor a 40 százalékát kaphatja meg kárenyhítő juttatás formájában. Ezért azon termelőknek, akik még nem kötöttek biztosítást, javasoljuk, hogy azt mielőbb tegyék meg az agrárágazatban aktív biztosítóknál, amelyhez az állam is hozzájárul legfeljebb 65 százalékos díjtámogatással. A biztosítási díjtámogatás igénylése szintén az Egységes kérelem felületen tehető meg.
Jelezni kell, hogy termő-e az ültetvény
Fontos, hogy a termelő az Egységes kérelem benyújtásának véghatáridejéig, azaz idén június 9-ig jelezheti igényét mind az agrárkár-enyhítési rendszerhez való önkéntes csatlakozásra, mind pedig a biztosítási díjtámogatásra. Továbbá az egységes kérelemben kell jelölni legkésőbb június 9-ig azt is, hogy az ültetvény adott évben termőre fordul-e vagy sem.
Az Egységes kérelem május 15-ét követő, önkéntes csatlakozásra és az ültetvény termőre fordulására vonatkozó esetleges módosítása – tekintve, hogy azok nem a termelő területalapú támogatási igényét érintik – nem vonja maga után a május 15-ig igényelt egyéb támogatás csökkentése szankcióját.
Ugyanakkor a május 15-ét követően június 9-ig benyújtott biztosítási díjtámogatási igény esetén az igényelt díjtámogatási összeg munkanaponként egy százalékkal csökken csakúgy, mint a késedelmesen benyújtott területalapú támogatási igényeknél.
Van nulla százalékos hitel is
A Földművelésügyi Minisztérium a jogos kárenyhítő juttatások megérkezéséig 100 százalékos kamat-, költség- és kezességi díjtámogatásban részesülő hitelkonstrukcióval is segíti az ültetvényes gazdálkodókat. A jelenleg hatályos a kedvezőtlen időjárás miatt szükségessé váló támogatásokról és az azokkal összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról szóló 77/2015. (XII. 1.) FM rendelet alapján 2017. május 31-ig már jelenleg is elérhető a nulla százalékos hitel sok olyan település vonatkozásában, amelyeket az idei év fagy- és jégesőkárai is érintettek.
Ugyanakkor az agrártárca az előző évek gyakorlatához hasonlóan most is megvizsgálja annak lehetőségét, hogy miként lehet május 31-ét követően egy újabb kamat-, költség- és kezességi díjtól mentes finanszírozási konstrukciót kidolgozni az idei évi fagy- és jégesőkárokkal leginkább sújtott, ültetvényes gazdálkodók részére.
Forrás: www.tozsdeforum.hu
Védd otthonod a nyár veszélyei ellen!
Rengeteg energiát, időt és pénzt fektetünk abba, hogy életterünket szebbé varázsoljuk, az otthonunk tekintetében azonban a nyár az egyik legveszélyesebb időszak.
Az elmúlt években jellemzővé váltak az egyre nagyobb és hirtelen erővel lecsapó viharok. A statisztikák szerint 2008 és 2016 között havonta átlagosan közel 3 ezer, összesen több mint 280 000 viharral kapcsolatos kárbejelentés érkezett az Allianz Hungária Zrt-hez. Nem csoda, hogy a viharkároktól félnek a legtöbben – ezt az Allianz legújabb online felmérése is alátámasztja, amely a lakásbiztosítási szokásokat vizsgálta. Ebben a megkérdezettek 76 százaléka úgy nyilatkozott, hogy már megtapasztalta, milyen egy valódi káresemény. Akiknek az otthonát már érte kár, tudják, milyen veszélyekkel kerülhetnek szembe, emiatt nagyobb valószínűséggel kötnek lakásbiztosítást otthonukra és az abban található ingóságaikra. De mire figyeljünk, hogy biztosítsuk otthonunk harmóniáját, illetve hogyan tudjuk mérsékelni az otthonunkat veszélyeztető károkat?
A szélsőséges időjárás semmit sem kímél
Ma már nem ritkák a hirtelen megjelenő viharok. Ezért mielőtt elmennénk otthonról, ügyeljünk arra, hogy a nyílászárók zárt állapotban legyenek. Az utóbbi évek szélviharai is folyamatosan figyelmeztetnek, hogy időnként javasolt a tetőburkolatok átvizsgálása is, hogy megelőzzük a további károkat, baleseteket. Mélyebben fekvő helyiségek, domboldali, hegyoldali ingatlanok esetében célszerű gondoskodni a megfelelő vízelvezetésről, nem csak a lehulló csapadék, hanem a közterületről bezúduló víz miatt is.
Emellett a híradásokban, illetve az interneten is érdemes nyomon követni a várható időjárást és a kiadott figyelmeztetéseket, valamint letölteni az okostelefonunkra vészjelző alkalmazásokat.
A kertben található értékeinket is óvjuk meg
A szabadban használt kerti bútorok, berendezések többszázezer forintos értéket is képviselhetnek. Eltűnésük vagy rongálódásuk komoly anyagi veszteséget jelenthet. A kertben található növényzet is értéket jelent számunkra, amibe nem csak pénzt, de rengeteg időt és energiát is fektettünk, amelyet a májusban is tapasztalható nagy intenzitású jégeső percek alatt tönkre tehet. A kertben található dísznövények, saját magunknak termelt növények vihar, jégeső vagy egy felhőszakadás miatti veszteségei is mérsékelhetők erre szóló biztosítási fedezettel. Gondoljunk csak bele, mennyi mindennel rendeztük be a kertünket: kerti bútorok, gyerekjátékok, kutyaház, épített medence. Ezekre is köthető ma már kiegészítő biztosítás.
Ne feledkezzünk meg a betörőkről sem!
A betöréses lopás és hasonló bűncselekmény károk a válaszadók harmadát aggasztják leginkább, így ez is jelentős veszélyforrásnak számít. Vannak különböző elterjedt praktikák, melyekkel megvédhetjük a lakásunkban található értékeket a nem várt látogatóktól. Egyrészt fontos, hogy ne tegyük egyértelművé, ha huzamosabb ideig nem tartózkodik senki a házban – például lehúzott redőnyökkel vagy a közösségi média aktivitásainkkal. Emellett megkérhetünk valakit pl. a szomszédot, ha megbízunk benne, hogy távollétünk alatt néhányszor nézzen rá otthonunkra.
A statisztikák alapján mindenki, akinek otthonát érte már kár, tudja, mennyire fontos az értékeink védelmében a lakásbiztosítási fedezet. A többéves lakás-kárbejelentési adatok pedig azt mutatják, hogy a nyár a legkárveszélyesebb időszak az évben, ezért javasoljuk, hogy otthonukat veszélyeztető károkra felkészülten, megfelelő lakásbiztosítási fedezettel vágjanak bele a nyárba – hívta fel a figyelmet Szőke Tamás, az Allianz Hungária Zrt. nem-élet, termék- és portfólió-menedzsment igazgatója.
Forrás: www.lakaskultura.hu
CLB TIPP: Ne hagyja, hogy az időjáráson múljon, hasonlítsa össze és válassza ki az Önnek megfelelő védelmet kalkulátorunk segítségével! Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Egyre többen csapnak le az ajándék nyugdíjpénzre: ez kell hozzá
Folyamatosan nő a nyugdíjbiztosítási befizetések után igényelhető adójóváírás lehetőségét kihasználó ügyfelek aránya az NN Biztosítónál: tavaly a nyugdíjbiztosítással rendelkező ügyfelek négyötöde már élt ezzel a lehetőséggel.
"Ügyfeleink pénzügyi tudatossága évről évre magasabb szintre lép, amelyet jól egészít ki a biztosítási tanácsadóinktól kapott, személyre szabott és aktív támogatás. Mindezek eredőjeként egy év alatt átlagosan 23 százalékkal emelkedett az egy ügyfélre jutó adójóváírás mértéke" - nyilatkozta Csanda Gergely, az NN Biztosító kommunikációs vezetője. Hozzátette: a beérkező adójóváírások száma 2015-ös adóévre vonatkozóan megduplázódott az előző évhez képest.
Sokaknak jelenthet újdonságot, hogy a jóváírás visszamenőlegesen is igényelhető: ha valaki jogosult lenne, ám nem él az adóbevallás májusi határidejéig a 2016-os évre szóló lehetőséggel, vagy a korábbi években maradt le róla, az érvényben lévő szabályozás szerint 2014-ig visszamenőlegesen érvényesítheti az elmaradt állami adójóváírást.
Az államilag támogatott nyugdíjmegtakarítások után igényelhető maximális adójóváírás összesen évi 280 ezer forint lehet.
Ezt úgy lehet megszerezni, ha az ügyfél a nyugdíjbiztosítás mellé, a nyugdíjelőtakarékossági és/vagy az önkéntes pénztári számlára eszközölt befizetései után is kihasználja az adójóváírást - hívta fel a figyelmet Csanda Gergely. Ennek mértéke mindhárom megtakarítási formánál az éves befizetés legfeljebb 20 százaléka lehet, ám a szabályozás összegszerű felső limitet tartalmaz: ez 130 ezer forint a nyugdíjbiztosításoknál, 100 ezer a NYESZ-nél, és 150 ezer az önkéntes pénztári befizetéseknél.
A társaság által 2014-ben küldött igazolások után az érintettek 68,4 százaléka élt az adójóváírás lehetőségével. Egy évvel később látványosan nőtt ez az arány: 2015-ben az érintettek 79,5 százaléka igényelte az állam által biztosított összeget. A 2016-os adóbevallási határidőig néhány nap még hátra van, a végleges számokra várni kell.
Forrás: www.penzcentrum.hu
A brit lecke mindenkinek szól: ha nincs biztosításod, pénz nélkül maradsz!
Kisebb vagyonba kerülhet a kórházi kezelés.
Egy felmérés szerint a brit fiatalok 40 százaléka utazási biztosítás nélkül vág bele külföldi kalandokba, de az elrettentő példák azt bizonyítják, hogy ez nagy butaság. A BBC cikke szerint komoly összeget kell kifizetni a kórházi kezelésekért, ami akár a család egzisztenciáját is tönkreteheti.
Craig Lindley Thaiföldön lett rosszul, egy barátja esküvőjén. A betegsége miatt lebénult. Az ötnapos kezelésért 20 ezer fontot kértek el Bangkok egyik kórházában, az egyéb költségeire pedig 17 ezer fontot kellett levonni a számlájáról. Ezt csak úgy tudták rendezni hogy a kezelési költségek finanszírozására indított adakozáson 32 ezer fontot sikerült összegyűjteni.
Van, aki ennél rosszabbul járt. Michael Doyle egy bulgáriai kiránduláson szenvedett vérmérgezést, s bár a szüleinek sikerült 20 ezer fontot összegyűjteniük, hogy hazaszállítsák a beteget, Doyle meghalt.
A mérések szerint a 18 és 24 év közöttiek hajlamosak leginkább arra, hogy megspórolják a betegbiztosítást is tartalmazó utazási biztosítás megkötését elutazás előtt. Nem sokkal jobb a helyzet a teljes felnőtt lakosságot tekintve, minden negyedik brit inkább másra költi a pénzét, mintsem biztosításra.
Forrás: www.mfor.hu
CLB TIPP: Ne felejtsen el Ön sem utasbiztosítást kötni utazása előtt! Utasbiztosítás kalkulátor >>
Az állami támogatás nagy részét elviszi a biztosítás
A villanyautó-támogatási rendszer egyelőre nem túl népszerű. Az e-autók ugyanis drágák, kevés az áramkút, ráadásul a magyar piacon nem túl népszerű, a támogatáshoz kötelező casco biztosítás elviheti az állami pénz 33-80 százalékát.
"Gondoltam rá, de végül nem kértem az állami támogatást. Ugyanis piszok drága lett volna a casco. A biztosítómtól kértem ajánlatot, öt év alatt több mint 1 millió forint lett volna, majdnem annyi, mint maga a támogatás" - ezt egy villanyautós mondta a Napi.hu szerkesztőségi blogjának, a Bukszának az egyik érdi áramkútnál.
A Buksza ezért megnézte, hogy a maximum 1,5 millió forintos állami támogatásnak mekkora részét viheti el az öt évre kötelezően előírt casco a különböző villanyautók és biztosítók esetében. Annak is utánanéztünk, hogy bár logikus előírás a biztosításkötés, mégis milyen szerepet játszhat abban, hogy az állami villanyautó-támogatásra visszafogott a kereslet.
Nem kell annyira
Több mint fél éve indult el a tisztán elektromos autók elterjedését célzó állami támogatási rendszer. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tavaly szeptemberben jelentette be, hogy maximum 1,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást adnak pályázati úton a villanyautókhoz.
A tavalyi támogatás keret 2 milliárd forint volt, ami több mint 1300 autóra lett volna elég, ám nem sikerült elkölteni az összes pénzt. Nikoletti Antal, a nemzetgazdasági tárca helyettes államtitkára május elején közölte: az elektromos gépkocsik beszerzésére májusi elejéig 228 pályázat érkezett be, és 212 esetben meg is ítélték a támogatást. Bár az adatok szerint kevesen kérték a villanyautós ingyen pénzt, a szaktárca a múlt évi 2 milliárd forintos keretet további 3 milliárd forinttal megfejelte, így összesen 3500 villanyautó kerülhet az utakra a támogatási rendszer segítségével.
Miért nem kell?
A kasszában tehát maradt pénzt a visszafogott érdeklődés miatt. Ennek több oka is lehet. Az egyik, hogy a villanyautók nagyon drágák a hagyományos társaikhoz képest. Az egyik legolcsóbb villanyautó, a Volkswagen e-Up listaára 8,3 millió forint, de ebből mindenféle kedvezményeket adhatnak a kereskedők, plusz ott van az állami támogatás is. Így ezekkel együtt körülbelül 6 millió forintért szerezhető be ez a kisautó. Ehhez képest a hagyományos - benzines - társának listaára 3 millió forintról indul.
Az áramkúthálózat is meglehetősen hiányos, ami szintén nem kedvez a villanyautók elterjedésének. A cikk elején idézett e-autós által említett, cascóra vonatkozó feltételek sem teszik vonzóvá az állami támogatási rendszert.
Cascós matek
A már említett Volkswagen e-Up esetében nagyon jelentős különbségek vannak a casco-ajánlatok között. Tény az is, hogy sok biztosítónál méregdrága a villanyautós casco. Az egyik biztosítási alkusz online kalkulátora szerint negyedéves díjfizetésnél évente 90 ezer forintból, öt év alatt pedig 450 ezer forintból kijöhet az autó cascója, miközben vannak olyan biztosítók, amelyek ugyanezt 180-250 ezer forintért vállalják évente. Azaz a kötelező, ötéves cascoidőszak alatt biztosítótól függően jelentős nagyságrendű lesz ez a kiadás, ami elviheti az állami támogatás 30 vagy akár a 80 százalékát. Az e-Up hagyományos, benzines társánál a casco olcsóbb, kijön évi 71-123 ezer forintból.
Egy másik tisztán elektromos autó, a Nissan Leaf esetében az éves casco 104-231 ezer forintra rúg, így az állami támogatáshoz előírt 5 éves cascokiadás minimum több mint félmillió forint lesz. A drága cascóban szerepet játszik, hogy eleve nagy értékű, 8-12 millió forintos autókról van szó, és a támogatás feltétele az új értékre kötött casco - azaz baj esetén olyan összeget kell kifizetnie a biztosítónak, amely egy teljesen új autóra elég. Aki tehát villanyautó-vásárlást tervez állami támogatással, mindenképpen érdemes lesz alaposan átnéznie a cascós kínálatot.
A casco biztosítás előírása persze logikus, ha azt nézzük, hogy állami támogatásról, azaz közvetve adófizetői pénzről van szó, ugyanis a casco miatt nem megy pocsékba a pénz. Ugyanakkor a magyar piacon a casco nem túl népszerű megoldás, elsősorban a magas díjak miatt, leginkább csak az új vagy fiatal autókra kötnek cascót a tulajdonosok.
A Magyar Biztosítók Szövetsége adatai szerint bár tavaly nőtt a casco-szerződések száma, még mindig kevés a teljes autóparkhoz viszonyítva. 2016-ban 4 százalékkal, 32 ezer casco-szerződéssel nőtt ez a piac, így az év végén 853 ezer cascót tartottak nyilván a biztosítók. A cascók éves átlagdíja tavaly 83 855 forint volt, ami 3 százalékos emelkedést jelentett az előző évhez képest.
50 ezer, 30 ezer...
A villanyautó-támogatási rendszer elindítása ellenére nem beszélhetünk magyarországi villanyautó-forradalomról. A kormány a korábbi ígéretekben, célokban szereplő számokat is lejjebb vette. Az elektromobilitás térnyerésére kitalált Jedlik Ányos Terv bemutatásakor az elképzelés az volt, hogy 2020-ra 50 ezer elektromos autó lesz a magyar utakon, és még 2016 nyarán is ez volt a cél. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tavaly ősszel és Orbán Viktor miniszterelnök idén februárban azonban már csak 30 ezer villanyautóról beszélt.
Időarányosan azonban sokkal rosszabb a helyzet, még akkor is, ha 2020-ra a visszafogottabb, 30 ezer darabos célkitűzést nézzük. Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA adatai szerint Magyarországon 2015-ben és 2016-ban összesen 184 darab tisztán elektromos és konnektoros (plug-in) hibrid kelt el. Ami százalékban mérve ugyan jelentős, 160 százalékos növekedés, a darabszámot tekintve azonban minimális.
Ahhoz, hogy 2020-ban Magyarország elérje a 30 ezres szintet, három év alatt 25-30 ezer villanyautóra lenne szükség, éves átlagban tehát több mint 8 ezerrel kellene gyarapodni a magyar villanyautó-flottának.
Forrás: www.napi.hu
CLB TIPP: Elektromos autója van? Hasonlítsa össze Ön is a biztosítók casco ajánlatait kalkulátorunk segítségével! Cascobiztosítás kalkulátor >>
300 milliós kárt okozott a jégeső a Mátrában
Az előzetes becsléseket jóval meghaladó, a háromszázmillió forintot bizonyosan elérő kár keletkezett a mátrai borvidék termésében a szombati jégeső következtében – mondta az MTI-nek a Mátrai Hegyközségi Tanács elnöke. A hétvégén még százmillió forintra saccolták az okozott kárt.
A hegyközség területén több mint ötezer hektáron nő szőlő, az előzetes becslések szerint ennek nagyjából a negyedét verte el a jég május 13-án.
A jégeső centruma Gyöngyösön volt, de a környező településeket, Gyöngyössolymost, Abasárt, Visontát és Karácsondot, valamint Gyöngyöstarjánt, Gyöngyöspatát és Szücsit is hatalmas pusztítás érte. A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság közlése szerint Karácsondon, Gyöngyöshalászon, Atkáron és Vámosgyörkön továbbra is érvényben van a másodfokú belvízvédelmi készültség.
„A viszonylag pontos becslések szerint 1000-1200 hektárnyi szőlőben 30 és 90 százalék közöttire tehető a termésvesztés. A termelési értékben így 30-40 százalék átlaggal számolva, 300-400 millió forintnyi a veszteség, amihez még az új ültetvényekben keletkezett károsodás is társul” – mondta Nyilas János, a hegyközségi tanács elnöke az MTI-nek.
Az elmúlt húsz évben nem volt még ekkora kár a mátrai borvidéken. A gazdák 95-98 százaléka ráadásul nem kötött biztosítást, mert magasnak ítélte a díjat, így csak a kárenyhítési alapból juthatnak bizonyos összeghez, ami a tényleges veszteség 40 százalékát fedezheti majd.
Nyilas János szerint nem a szőlősgazdák éve az idei a Mátraalján: kezdődött a januári kemény téli faggyal, folytatódott a húsvét körüli zöldfaggyal, május 3-án, most pedig a jégveréssel.
Forrás: index.hu
CLB TIPP: Ne hagyja, hogy az időjáráson múljon, kérjen ajánlatot szakértő kollégáinktól! Mezőgazdasági biztosítás ajánlatkérés >>
Meglepte a biztosítókat a GVH
A biztosítók szerint a kampányidőszak újbóli bevezetése nem járulna hozzá a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjak csökkenéséhez, amelyek egyébként Európában sereghajtóknak számítanak.
Alaposan meglepte a biztosítási szakmát a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) legfrissebb elemzése, melyben a hivatal a gépjármű-forgalmazás és -javítás piacának feltérképezése mellett a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) piac működésével kapcsolatban is észrevételeket tett. A GVH szerint a kgfb-díjak elmúlt években tapasztalt emelkedésében a kampányidőszak eltörlése is szerepet játszik, mivel ennek köszönhetően „csökkent a fogyasztók váltásra való ösztönzöttsége és ébersége, hiszen a biztosítási évfordulók a forgalomba helyezéshez igazodnak, így a biztosítóváltást nem előzi meg a korábbi, igen jelentős tájékoztatási és sajtókampány”. A GVH ezért a Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM) javaslatot tett a kgfb-törvény módosítására és a kampányidőszak újbóli bevezetésére. Szerintük a koncentrált váltási időszak hozzájárulhat a verseny élénküléséhez és a biztosítási díjak csökkenéséhez.
Hat év után tavaly volt először magasabb a biztosítók kgfb-üzletágból származó bevétele, mint a kártérítésekhez és a biztosításokhoz kapcsolódó költségek összege. Korábban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) többször is jelezte: immár rendszerszintű kockázatokat okoz az alacsony díjszint a kgfb-piacon, aminek következménye, hogy a társaságok nem, vagy nem az elvárt színvonalon tudnak majd szolgáltatást nyújtani a pórul járt autósoknak. A kgfb különleges biztosítás: a kárt szenvedő ebben az esetben nem a biztosítást kötő ügyfél, hanem egy vétlen harmadik személy. Emiatt pedig a vétlen károsultak védelmében fontos, hogy rendszerszinten biztonságosan tudjon működni az üzletág.
Ami igazán meglepő: a GVH az NGM-nek javasolta, hogy forduljon a felügyeletet ellátó MNB-hez, holott a versenyhivatal és az NGM között stratégiai együttműködés van, vagyis a hivatal kérhette volna a felügyelet szakmai segítségét.
Bár az MNB álláspontja szerint a jelenlegi díjszint további emelése már nem indokolt, nemzetközi összehasonlításban még mindig rendkívül alacsonyak a kgfb-díjak. A számítások szerint az átlagdíj tavaly 17 százalékkal, 28 ezer forintra nőtt, ám még mindig sereghajtónak számítunk Európában. Az éves átlagdíj még Romániában is 100 euró felett van, Szlovákiában még most is közel a kétszerese a kgfb díja a magyarnak, tőlünk nyugatabbra pedig általában 200-300 euróba kerül egy évre a kötelező biztosítás.
A biztosítók véleménye szerint a kampány visszahozatala már csak azért sem járul hozzá a díjak csökkentéséhez, mert tavaly a parlament elfogadta azt a szabályozást, mely szerint a társaságoknak nem szabad kedvezőbb (kampány)díjat meghirdetniük a megszerezni kívánt új ügyfeleknek, hanem csak ugyanakkora díjat kínálhatnak, mint a már velük szerződésben álló autósoknak. Korábban a kampánydíjak szorították lejjebb az átlagdíjat – emlékeztetnek alkuszok is, akik hiányolják, hogy miért nem a fenti szabályozás bevezetésekor jelezte a GVH, hogy csorbul a verseny.
A GVH szerint megfontolandó, hogy évente egynél több koncentrált váltási időszak legyen, ám ezzel ugyanúgy megoszlana a figyelem. A biztosítók érvelése szerint a jegybank által előírt ügyfél-tájékoztatási rendszer megfelelő: a cégeknek a biztosítási évforduló előtt 60 nappal levélben kell értesíteniük ügyfelüket az évfordulóról és a következő időszakban fizetendő díjról. Ennek betartását a felügyelet folyamatosan ellenőrzi.
Forrás: www.vg.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze Ön is a biztosítók KGFB ajánlatait kalkulátorunk segítségével! Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Állattenyésztési fronton is jöhet a díjtámogatott biztosítás
Elérheti a 11 milliárd forintot a madárinfluenza-járvány kapcsán megítélt kártérítés összege, ebből eddig 8,1 milliárd forintot fizettek ki az érintett gazdaságoknak – közölte Czerván György.
A Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára a baromfi világnapja alkalmából szervezett rendezvényen elmondta, a közelgő kínai látogatásán a magyar baromfiágazat exportlehetőségeiről is tárgyalni fog minisztériumi és állategészségügyi vezetőkkel. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szerint a madárinfluenza-járvány ráirányította a figyelmet arra, hogy megoldást kell találni az ilyen problémák kezelésére, főként a károk minél nagyobb arányú mérséklésére.
A madárinfluenza-járvány felgyorsította a gondolkodást arról, hogy a növénytermesztés mintájára az állattenyésztésben is égetően szükség van díjtámogatott biztosításra. Ennek előkészítése a kamarai elnök szerint már folyamatban van. A Magyar Biztosítók Szövetsége kezdeményezésére a minisztériumok, különböző szakmai műhelyek, terméktanácsok és a biztosítók részvételével megkezdte működését egy munkacsoport a díjtámogatott állatbiztosítások keretrendszerének kidolgozására.
Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója a távirati irodának elmondta, a madárinfluenza-járvány ellenére mintegy 3-4 százalékkal nőtt az ágazat teljesítménye 2016-ban, így elérte a 250 milliárd forintot.
Forrás: www.magyaridok.hu
Közeleg a támogatott biztosítás igénylés határideje
Az idei díjtámogatásban mindazok a gazdálkodók részesülhetnek, akik május 31-ig az egységes támogatási kérelem kitöltése során külön jelzik, hogy a támogatott növénybiztosítást igénybe kívánják venni.
A tavalyi díjtámogatások kifizetésének megkezdése jótékonyan hatott a mezőgazdasági szerződések idei megújítására: a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) várakozása szerint idén már több mint 8 milliárd forint lesz a támogatott mezőgazdasági biztosítások díjbevétele, ami 6-7 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A támogatásra jogosultság feltételeiről, a várható felosztási mértékekről, illetve a főbb idei tendenciákról tájékoztat a FBAMSZ alábbi összefoglalója.
Az idei díjtámogatásban mindazok a gazdálkodók részesülhetnek, akik május 31-ig az egységes támogatási kérelem kitöltése során külön jelzik, hogy a támogatott növénybiztosítást igénybe kívánják venni (ez a nyilatkozat utólag nem pótolható). A lépést a legcélszerűbb május 15-ig megtenni, ezt követően ugyanis a támogatási összeget munkanaponként egy-egy százalékkal csökkentett mértékben fogadják csak el.
Évről évre dinamikusan növekszik a támogatott mezőgazdasági biztosítások állománya: míg az induló évben, 2012-ben még másfél milliárd forint alatt maradt a teljes állománydíj, idénre ez az érték várhatóan meghaladja a 8 milliárd forintot.
A díjtámogatott agrárbiztosítási rendszer keretében a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának meghatározott százalékát kapják vissza utólagos díjtámogatásként. Amennyiben a kérelmekben szereplő díjtámogatási összegek meghaladják a támogatási keretet, a felosztást biztosítási típusonként eltérő mértékben végzik el. Az „A” típusba tartozó, szántóföldi növényekre, borszőlőre és almára kötött csomagbiztosítások esetében az idénre várt díjállomány-növekedés miatt a FBAMSZ becslése szerint a díj 55-60 százalékát fizetik majd vissza. A „B” típusba tartozó jégeső-, fagy-, vihar- és tűzkárbiztosítások esetében 40, míg a többi („C” típusú) támogatott biztosítások esetében szintén 40 százalék körüli mértékű lehet a visszatérítés.
„A díjtámogatások komoly részének visszafizetése tehát mindhárom kategóriában biztosítottnak látszik az idei évben is, ezért idén is megéri majd élni ezekkel a lehetőségekkel” – magyarázza Póczik András, a FBAMSZ elnökségi tagja. – Ráadásul továbbra is érvényes az a szabály, hogy az egységes kárenyhítési alapból csak azok juthatnak a megítélt kárenyhítő juttatás teljes összegéhez, akik a művelésükben lévő termőterület termelési értékének legalább 50 százalékára üzleti biztosítást kötnek.
A FBAMSZ szakembere szerint kedvezőtlen tendencia, hogy egyre többen csupán a legolcsóbb tűzkárbiztosítást kötik meg az üzemi hozamérték felére. Ezzel jogosultakká válnak ugyan a kárenyhítési rendszer által biztosított térítés maximumára, de minimális biztosítási fedezetet szereznek. Az idei évben jelentősen enyhítették a kárenyhítési rendszer szabályait, ami könnyen azt eredményezheti, hogy több igénylő terheli majd a rendszert, így ebből a forrásból a korábbinál kevesebb térítéshez jutnak az időszak végén a gazdák.
Így lehetne még jobb a rendszer
- A folyósítás kedvezőbb ütemezése – Miközben a gazdálkodónak október 31-ig be kell fizetnie a biztosítás teljes összegét, a visszatérítés csak mintegy fél év múlva jelenik meg a számláján. Főként a szőlő és gyümölcskultúrák és más, nagy értékű ültetvények termelőinek sokszor akár több tízmilliós összeget kell előfinanszírozniuk, amire igen kevesen képesek. Az ütemezés változtatása, vagy áthidaló lehetőségek megteremtése további jelentős gazdálkodói rétegeket tudna bevonni a konstrukcióba.
- Egyszerűsített adminisztráció – Nehezen magyarázható például, hogy miért van szükség a támogatott biztosítás igénybevételének évenként ismételt megkövetelésére, amelynek véletlen elmaradása az adott évre végérvényesen jogvesztő hatású. A NAK adatai szerint tavaly adategyezőségi hibák, vagy a támogatásigénylés hiánya miatt a biztosítottak öt százaléka, közel ezer gazdálkodó nem részesülhetett biztosítási díjtámogatásban.
- Állatbiztosítások bevonása – Jelenleg a támogatás kizárólag növénybiztosítási konstrukciókra vehető igénybe, ám egyes állatbiztosítások – például kiemelt kockázatú állatbetegségek – bevonása a rendszerbe szintén komolyan hozzájárulhatna a gazdálkodói öngondoskodás erősödéséhez
- Termékfejlesztés – Különösen a szőlő és más gyümölcsök tavaszi fagykárainak biztosítása területén volna szükség a módozatok bővítésére, illetve változtatására. A biztosítókra vár e probléma orvoslása, mert a jelenlegi biztosítások körében számos feltétel ma még nem garantálja hatékonyan a termelők gazdálkodási és anyagi biztonságának megőrzését.
- Erdőbiztosítások – Jelentős probléma, hogy a több mint 2 millió hektáros magyar erdőterületnek ma kevesebb mint 5 százaléka biztosított. Ezért az erdőtulajdonosok zöme természeti csapások esetén jelenleg semmilyen biztosítási fedezetre nem számíthat. Legutóbb, néhány hete a már kilombosodott fákra rakódott hó okozott jelentős károkat a magasabban fekvő erdőségekben.
Immár negyedik éve négy biztosító (az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung fióktelepeként működő Agrár Biztosító) mezőgazdasági biztosítási termékei közül választhatnak a gazdálkodók. A gyakran eltérő fedezeteket és kárrendezési sajátosságokat, illetve speciális kockázatokat és nyújtó ajánlatok közti eligazodásban egyre nagyobb szerepet kapnak az optimális ár-érték arányú döntést segítő, a biztosítóktól független alkuszok.
Forrás: www.piacesprofit.hu
CLB TIPP: Mezőgazdasági biztosításokkal kapcsolatban keresse kollégáinkat! Mezőgazdasági biztosítás ajánlatkérés >>