Nagyobb büntetésre számíthat, akinek nincs kötelező felelősségbiztosítása

Átlagosan 15,2 százalékkal kell többet fizetniük azoknak, akikről kiderül, hogy érvényes kgfb-szerződés nélkül vesznek részt a közúti forgalomban.

Még több mint két hetük van azoknak, akiknek január 1-jén jár le a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) szerződésük, és szeretnének biztosítót váltani Legkésőbb december 1-jén éjfélig kell eljuttatniuk az aktuális szerződésük felmondását a jelenlegi társaságukhoz, majd mielőbb, legkésőbb december 31-ig kell megkötniük új szerződésüket az új biztosítóval. Aki elégedett a társaságától kapott ajánlattal, annak nincs tennivalója – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).

A több, mint 5,8 millió kgfb-szerződésből még mindig 925 ezer érintett, nekik a 12 piaci szereplő közül 11 biztosító hirdetett új tarifát a jövő év elejétől. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján nagyjából minden tizedik érintett vált biztosítót ezekben a napokban.

Azoknak, akiknek nincs kötelező felelősségbiztosításuk, érdemes tanulmányozniuk a 2023-ra érvényes fedezetlenségi díjtáblázatot. Az ideihez képest a részben büntető jellegű díjak átlagosan 15,2 százalékkal emelkednek, így személygépjárművek esetében az üzemben tartónak az idei 600–1290 forint helyett jövőre 650–1400 forintot kell fizetniük azokra a napokra, amelyeken a gépjármű nem rendelkezett érvényes kötelező felelősségbiztosítási szerződéssel. Autóbuszok esetében a fedezetlenségi díj a busz férőhelyszámától függően 980–6670 forintot tesz ki, jelenleg 900–5570 forint. Tehergépkocsik esetében pedig akár a 5380 forintot is elérheti naponta a mostani 4560 forint után.

A biztosítók a szerződéskötéskor kötelesek meggyőződni arról, hogy a szerződő eleget tett a korábbi biztosítási időszakokban fennálló díjfizetési kötelezettségének. A jogszabály nem ad lehetőséget a fedezetlenségi díj elengedésére. Az a tény, hogy a jármű hosszabb ideig nincs használatban, nem mentesít a törvény szerinti biztosítási kötelezettség alól. Azok, akik hosszabb ideig nem használják járművüket, és nem szeretnének erre az időszakra biztosítási díjat fizetni, a forgalomból történő – ideiglenes – kivonás lehetőségével élhetnek.

A Belügyminisztérium adatai szerint a segédmotoros kerékpárok nélkül figyelembe vett magyarországi gépjárművek közül nagyjából 80 ezer gépjármű nem rendelkezik érvényes kgfb-szerződéssel. Ők nemcsak a fedezetlenségi díj megfizetését kockáztatják, ám ha balesetért felelősek, úgy az okozott, akár több millió forintos kárt is meg kell téríteniük.

Az ilyen balesetek vétlen károsultjainak kártalanítását a Mabisz kezelésében lévő, elkülönített Kártalanítási Számláról intézik, a szövetség pedig az úgynevezett regressz eljárás keretében hajtja be a kérdéses összeget a károkozón. Ezáltal évente nagyjából egymilliárd forint folyik be a Kártalanítási Számla részére, amely összeget a Mabisz teljes egészében a biztosítatlan és ismeretlen járművek által okozott károk megtérítésére fordítja. Tavaly a szervezet ügyfélszolgálatához 605, idén október végéig pedig 381 megkeresés érkezett a biztosítással nem rendelkező gépjárművek károkozása témájában.

forrás: hvg.hu

CLB TIPP: Számolja ki a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait, hogy kiválaszthassa az Ön számára kedvezőbbet:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Az aszály miatt a tavalyi négyszeresére rúg a növénykár

Október végéig csak aszálykárokra négyszer akkora összeget fizettek ki a biztosítók, mint tavaly növénykárokra (döntően a jégverések miatt) összesen. Az elkövetkező időszakban ez a számla előreláthatólag még 1,2 milliárd forinttal nő, derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) közleményéből.

Október végéig a mezőgazdasági biztosítással foglalkozó társaságok 39,96 milliárd forintot fizettek ki az idei aszálykárokra, közel 8500 bejelentés nyomán. Ennek keretében az augusztusi, a kártérítések kifizetését, valamint a biztosítók kárrendezését gyorsítani hivatott kormányrendelet alapján 68 bejelentés érkezett, 138 millió forint kifizetéssel. Akadt biztosító, amely szemle nélküli végleges kárrendezési folyamatot is kialakított.

A kifizetések nagyságrendjét érzékelteti, hogy tavaly ugyanebben az időszakban az összes növénybiztosítási kárbejelentés száma hétezer körül volt, a kárösszeg pedig tízmilliárd forintot ért el, amiből majd nyolcmilliárd forintot tett ki a több mint négy és félezer jégkár. Most csak az aszálykárok ennek négyszeresénél tartanak, és a továbbiakban még további 1,2 milliárd forintnyi kifizetésre lehet számítani.

A bejelentések alapján az aszálykárok tizenkét megyét érintettek különösen súlyosan. Szabolcs-Szatmár-Bereg kivételével valamennyi, a Dunától keletre fekvő megyét, valamint Fejért, Veszprémet és Győr-Moson-Sopront. Leginkább a kukoricát és a napraforgót, mellettük a búzát, árpát, repcét, tritikálét, szóját, valamint az almát, körtét, szilvát, szőlőt viselte meg a szárazság.

Jelenleg a mezőgazdasági biztosítást a 24 MABISZ tag biztosítóból csak 4 műveli országos lefedettséggel. Mellettük 8 helyi kisbiztosító egyesület is jelen van lokálisan. A mezőgazdaság ugyanis a MABISZ szerint nem túlzottan jövedelmező és nagy kockázatokkal járó ágazata a biztosításoknak. Az idei ágazati adatok összegzése áprilisra várható, a tavalyi adatok alapján a biztosítók mezőgazdasági díjbevétele 2021-ben összesen 22 milliárd forint volt, vagyis csak az idei aszálykároknak alig több mint a fele.

Ebből a növénybiztosításoknál a díjfizetés 19,2 milliárd forintot tett ki, amiből mintegy 17,2 milliárd forint (a befizetések közel 90 százaléka) után kívánták a termelők igénybe venni az utólagos állami díjtámogatást. Közel 20 ezer termelő kötött díjtámogatott biztosítást. A MABISZ által gyűjtött adatok szerint 9602 biztosítási szerződésben szerepel aszálykárra fedezet, mely 683.309 hektár termőterületre vonatkozik.

forrás: azenpenzem.hu

CLB TIPP: Kérjen biztosítási ajánlatot vállalkozására a weboldalunkon található űrlap segítségével:
Vállalkozói biztosítás ajánlatkérés >>

Egyre több a vadkár a magyar utakon, amit nem feltétlenül fedez a kötelező biztosítás

Majdnem 7500 nagyvadat ütöttek el 2021-ben Magyarországon, ami 17 százalékkal több, mint a megelőző évben - derült ki a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének közleményéből. A szervezet fokozott óvatosságra inti az autósokat, mivel az őszi párzási időszakban sok állat téved az utakra. Közleményükben az is olvasható, hogy a kötelező biztosítás nem feltétlenül véd az vadkárral szemben.

Tavaly közel 7500 nagyvadat ütöttek el gépjárművel Magyarországon, ami 17 százalékkal meghaladja az egy évvel korábban regisztráltat - tájékoztatta a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) kedden az MTI-t. A közleményükben kiemelték, hogy az elmúlt hetekben ismét megnőttek a vadbalesetek, ami összefügésben áll az állatok párzási időszakban megváltozó viselkedésével.

A károk megelőzése érdekében az őszi időszakban indokolt a fokozott elővigyázatosság - figyelmeztetett a szervezet.

Papp Lajos, a FBAMSZ Gépjárműszekciójának elnöke a közlemény szerint elmondta, hogy a károk átlagos értéke eléri a milliós szintet, így kiemelt szerep jut a megfelelő biztosítási fedezetnek. Ez olyan casco-szerződés lehet, amely kiterjed a töréskárra, ezen kívül több biztosítónál is köthető a kötelező biztosítás mellé kiegészítő vadkárbiztosítás - tette hozzá. Felhívta a figyelmet arra hogy maga a kötelező biztosítás nem nyújt védelmet a saját kárra, mivel az baleset okozásakor csupán az érintett vétlen károsultaknak térít.

A FBAMSZ jelezte, hogy Magyarországon a gépjárműveknek csupán ötöde rendelkezik casco-védelemmel. Az MNB adatai szerint 2022 második negyedévében valamivel több mint egymillió gépjárműnek volt ilyen biztosítása. Ezeknek a casco-biztosításoknak egy része ráadásul csupán részkockázatokra - hangsúlyozták. Ilyen például a lopáskár.

A szövetség kiemelte azt is, hogy a nagyvadak közül a legtöbb esetben őzzel ütköznek gépjárművek, tavaly több mint 5800 ilyen esetet rögzítettek a vadgazdálkodási adattárban.

Ezen felül közel 1200 szarvast és 430 vaddisznót ütöttek el a járművek.

Apróvaddal - nyúl, fácán, fogoly - további több mint 10 ezer balesetet regisztráltak.

Vadbaleset esetén a rendőrség mellett értesíteni kell az illetékes vadásztársaságot is, a sérült vadat nem szabad megközelíteni, az elpusztult állat tetemének elvitele pedig lopásnak minősül - idézték fel a közleményben.

forrás: vg.hu

CLB TIPP: Számolja ki a biztosítók casco biztosítás ajánlatait, hogy kiválaszthassa az Ön számára kedvezőbbet:
Casco biztosítás kalkulátor >>

Durva különbségek jöhetnek elő a biztosítási díjakban

Mi befolyásolja a benzines és a dízelautókhoz képest a villanyosok biztosításait? Végigvesszük a törések gyakoriságától az átlagos kárösszegig a lehetséges válaszokat. Az idősebb Teslák cascója alapból problémás lehet.

Fittyet hányva az új személyautók rendelési nehézségeire és a használtak összezsugorodó külföldi kínálatára, az elektromosok forgalomba állítása látványosan növekszik. A vadonatújak vásárlása és több évesek szürkeimportja is meghaladta az esztendő első felében a tavalyi év hasonló időszakának számait.

A részben még féken tartott üzemanyagár körüli félelmek és az ellátás akadozása sokakat fordít a villanyosok felé, akik közül a bölcsebbek azért elvégeznek néhány számítást, hogy kiderüljön: az általuk évente megtett kilométer mennyisége mellett vajon mennyi idő alatt térül meg az elektromos autó nem is olyan kicsi felára. Kevesebben veszik be az Excelbe a biztosítási díjakat, három nagy biztosítót kérdeztünk meg róla, hogy itt mi a helyzet.

Miben különböznek a biztosítások?

Ugyan az elektromos személyautók újkori ára jellemzően magasabb, a használtak átlagéletkora pedig alacsonyabb, vagyis a kötelező felelősségbiztosításukat (kgfb) alapból magasabbnak gondoljuk a belső égésű motorral meghajtottakhoz képest, ennél a biztosításfajtánál semmilyen speciális különbség nincs a szolgáltatások között. Vagyis ugyanúgy a jármű jellemzői és a tulajdonos körülményei a meghatározóak, ahogy a benzineseknél és a dízeleknél, állítják a biztosítók.

Más a helyzet a cascónál, ami azért is fontos, mert a Magyarországon futó elektromos autóknál magasabb az így is biztosított járművek aránya a hagyományos személyautókéhoz képest, itt vannak különbségek. “A cascónál meg kell vizsgálni, hogy a szabályzat kiterjed-e a jellemzően elektromos járművekben keletkező eseményekre, pl. ilyenek a túlfeszültség okozta károk, a villámcsapás másodlagos hatása töltés közben, a töltőkábellopás, a csatlakozók rongálódása stb.” – sorolja a Vezessnek Cserkuti Nándor, az Aegon kárrendezési és szolgáltatási igazgatója.

Használt villanyautó vásárlása esetén a legelső lépés ne is ez legyen, hanem a konkrét jármű hazai biztosítási hátterérének lecsekkolása, ugyanis a régebbi Tesla Model S-től a várhatóan egyre terjedő kínai villanyosokig számos személyautónál alapprobléma merülhet fel. “Érdemes arra figyelni, hogy casco biztosítást jellemzően azokra a típusokra lehetséges kötni, melyet forgalmaztak Magyarországon, ezért a különleges, régebbi elektromos típusokra (pl. Tesla S modell) jellemzően nem ajánlanak a biztosítók fedezetet” – állítja a Groupama.

Mi befolyásolja az éves díjak összegét?

Alkatrészárak, a szervizek villanyautós rezsióradíja, az átlagkár összege…, vegyük sorra ezeket! A K&H Biztosító szerint “az elektromos autók esetén a rezsióradíj valóban magasabb az azonos kategóriájú járművekhez viszonyítva, de az alkatrészárak jellemzően nem magasabbak egy adott típuson belül.” Vagyis a 15 milliós benzineshez, a 15 milliós dízelhez és a 15 milliós elektromoshoz nagyjából ugyanannyiba kerülnek a lámpák és a karosszéria különböző elemei. Ráadásul hajtáslánctól függetlenül minden személyautón ezek sérülnek meg a leggyakrabban.

Rögtön felmerül azonban a villanyosok legdrágább alkotóelemének számító akkumulátorcsomag esetleges sérülése, amely minden ilyen jármű tulajdonosának első számú félelme egy-egy kisebb-nagyobb koccanás alkalmával. A K&H tapasztalatai szerint “az akkumulátorcsomagok javítása vagy cseréje jellemzően nem jelentkezik a töréskárok javításánál”.

Ennek egyszerű oka van. A személyautóknak leggyakrabban a padlójába, komoly oldalvédelemmel ellátva szerelik be az akkumulátorpakkokat, amelyek sérülése esetén jellemzően már olyan mértékű a baleset során keletkezett kár, hogy nem gazdaságos a javítás.

Visszatérve az akksik feletti “maradék” autóra, azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az új és a páréves elektromos személyautók extrái jellemzően a magasabban felszelelt hagyományos autók szintjén vannak. Gyakran LED-es lámpákkal és speciális (esőérzékelős, fűtött) szélvédővel szerelik őket, ütközőik tele vannak radarokkal, kamerákkal. “Döntően ezeknek a hagyományos hajtású autókban is meglévő alkatrészeknek az árszintje határozza meg az elektromos autókra kifizetett javítási költségek nagyságát” – mondja Cserkuti Nándor Aegon-igazgató.

Mennyi az átlagos kárösszeg?

Az Aegonnál átlagosan 600 ezer forint körül mozog, a másik két megkérdezett biztosító nem írt konkrét összeget a kérdésünkre. Abban is különbség van köztük, hogy tapasztalataik szerint van-e érdemi különbség a hagyományos, benzines vagy dízelmotorral szerelt személyautókhoz képest az átlagkár mértékében.

Nem tapasztalható számottevő különbség az átlagkárban, mondja saját portfóliójára a K&H. Az Aegon szerint a javítási összegek megfelelnek a magasabb felszereltségű benzines és dízelhajtású járművek javítási költségeinek.

“Az átlagos károk az elektromos modellek esetén a casco biztosítások szempontjából jelentősen magasabbak lehetnek. De érdemes figyelembe venni, hogy az átlagos károk gyártmányonként és típusonként eltérőek, valamint az elektromos modellek esetén a használat jellegéből kifolyólag a károk gyakorisága is eltérő” – ezt már a Groupama válaszolta, ami újabb kérdéseket vet fel.

Több vagy kevesebb a törés? Gyakrabban állapítanak meg pl. gazdasági totálkárt az elektromos autóknál?
Egyértelmű igennel felelt a járműtörések számában megmutatkozó esetleges különbségekre a Groupama. “Igen, eltérő a hagyományos és az elektromos járművek kárgyakorisága. Az elektromos autók jellemzően a használat alapján gyakrabban szenvednek kárt mint a hagyományos meghajtású járművek, kiemelten a benzines járművek. Elég, ha belegondolunk abba, hogy milyen eltérés van a két meghajtás között olyankor, amikor álló helyzetből indulnak a járművek. Sok koccanásos baleset történik ilyenkor normál hajtás esetében is.”

Ezzel szemben a K&H azt állítja, ügyfeleik körében számottevő eltérés nem tapasztalható, míg az Aegon itt passzol: nem rendelkeznek statisztikai szempontból kellő mennyiségűnek mondható adattal.

A gazdasági totálkárt könnyen előidéző akkumulátorcsomagok erős védettség miatti ritka sérüléseiről már írtunk, ezért az Aegon szerint a villanyautó-állományban nem gyakoribb a totálkár, mint a hagyományosaknál. Ha a négymillió személyautó egészét nézzük, akkor viszont a Gorupama szerint ez egyre sűrűbben fordul elő.

“Sajnos az elmúlt időszakban a járműjavítási költségek jelentősen növekedtek, így alapvetően megállapítható, hogy növekedett a totálkár eshetősége.” Minden hajtáslánc esetén.

Nézzük meg azonos modelleknél, de eltérő motorokkal a konkrét biztosítási díjakat!

Szerencsére egyre több modellből van a benzines és/vagy a dízel mellett elektromos változat is, az Aegon segítségével most meglehetősen szemléletes különbségeket mutatunk egy-egy új és használt személyautó benzines és villanyos modelljeinek a casco-díjai között, három különféle magyarországi települést feltételezve lakhelyként ugyanannak a tulajdonosnak.

Elsőként nézzük meg a képzeletbeli, 32 éves tulajdonos esetén gyermekkedvezménnyel, 10 százalékos, legalább 120 ezer forintos önrésszel egy új, Fiat 500 1.0 BSG Dolce Vita éves díjait:
– budapesti lakhelynél 160 200 forint/év,
– váci szerződő esetén 132 200 forint/év,
– nyíregyházi ügyfélnél 108 873 forint/év.

Ugyanez a képzeletbeli tulajdonos ugyanezekkel a paraméterekkel, ám immár egy új, de elektromos Fiat 500e RED 42kWh esetén ennyit fizet:
– budapestiként 367 056 forint/év,
– váci lakcímmel 302 910 forint/év,
– nyíregyháziként 249 456 forint/év.

Használt villanyautónál a jármű értékéhez képest még ennél is nagyobb különbségről írt az Aegon a Vezessnek.

Egy 2017-es évjáratú, vagyis ötéves Volkswagen Golf VII 1,2 TSI éves díja Trendline felszereltséggel ugyanennél a 32 éves, gyermekes és budapesti tulajdonosnál 138 700 forint.

Ezzel szemben ugyanő a szintén 2017-es évjáratú, ámde villanyos VW e-Golfra már 318 732 forintot kell hogy fizessen évente. Ha nem is lenne árrobbanás a magyarországi elektromos áramnál, ez akkor is igen komoly többletköltség hónapra lebontva a – most még – csak 480 forintos benzinhez képest.

forrás: vezess.hu

CLB TIPP: Kötelező biztosítás kalkulátorunkban könnyedén összehasonlíthatja a biztosítók ajánlatait:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>