Itt a nagy budapesti betöréstérkép: ezeket az otthonokat fosztják ki legszívesebben a bűnözők

A XIV. kerületben történt a legtöbb lakásbetörés 2020-ban, de a fővárosi kerületek közl a lista elején végzet Óbuda, illetve a XI. kerület is. A hatóságok adataiból kiderült, hogy évek óta csökkenő tendenciát mutat a lakásbetörések és a betöréses lopások száma Budapesten. Mutatjuk, milyen ingatlanokat fosztanak ki legszívesebben a bűnözők, és elsőként hol keresik a szajrét a lakásban!

Zuglóban és a III. kerületben történt a legtöbb lakásbetörés 2020-ban: a XIV. kerületben a PRE-STAT adatai alapján 113 ilyen esetet regisztáltak, Óbudán pedig 101 ilyen bűncselekmény történt. De nem sokkal maradt el ezektől a XI. kerület 99-cel, valamint a XVIII. és a XIX. kerület 96 esettel.

A lista másik végén a Várnegyed áll, ahol 12 ilyen bűncselekményt követtek el abban az évben, de a XXIII. kerületben is 20 alatt (13) maradt a vonatkozó esetek száma. Jól teljesítettek még a belvárosi kerületek is, illetve a XV.-ben, Újpesten, és XXI. kerületben is 40 alatt maradt az éves esetszám.

A randőrség külön adatokat közöl a betöréses lopásokról is (itt ugye nem feltétlenül magánlakásokba hatoltak be a bűnözők), amelyek listáját a XI. kerület vezeti 161 esettel, utána következik az előző, lakásbetörési lista másik két dobogósa: a XIV. kerületben 151 ilyen bűncselekményt regisztráltak, a III.-ban pedig 145-öt.

A lista másik végén a XXIII. kerület áll 20 esettel, utána jön az I. kerület 25-tel, míg Újpesten 43 betöréses lopást regisztráltak. Ezen az összesítésen egyébként nem annyira egyértelmű a belvárosi kerületek egységes jó teljesítménye, a listán szinte felváltva követik egymást a külvárosiakkal.

Összességében 2020-ban a fővárosban 1846 betöréses lopást regisztráltak, illetve 1274 lakásbetörést, ami jóval kevesebb, mint az előző évi adatok, ez vélhetően a koronavírus-járvány számlájára írható. Ugyanakkor az is elmondható, hogy az esetszámok évek óta csökkennek: a betöréses lopások esetében utoljára 2015-ben történt több eset, mint az előző évben, a lakásbetörések száma pedig 2013 óta csökken.

Ezeket az ingatlanokat fosztják ki legszívesebben

Korábban maguktól az elkövetőktől tudhattuk meg, hogy melyik ingatlanok vannak a legnagyobb veszélyben: ugyanis az Országos Rendőr-főkapitányság és az Országos Kriminológiai Intézet néhány éve, 139 hazai betöréses lopás elkövetőjének megkérdezésével elvégzett egy kutatást. Ebből kiderült, hogy a bűnözők legkedveltebb célpontjai sorrendben:

• a családi házak
• a társasházi lakások
• a panellakások
• és a sorházi lakások.

A statisztikák alapján a betöréseket leggyakrabban a nyílászárók megrongálásával: azaz az ajtó és ablakbetöréssel, azok befeszítésével, benyomásával követik el. Csalami János, biztonságtechnikai szakértő két féle ingatlant érdemes megkülönböztetni: az egyikben semmiféle vagyonvédelmi berendezés nincs, és itt nemcsak a riasztóra vagy a kamera hiányára gondolok, hanem a mechanikai védelemre is. A másik kategória pedig az, ahol már van vagyonvédelmi berendezés telepítve.

A szakember kifejtette: jó elrettentő hatása van annak is, ha biztonsági védelemmel ellátott jelzés van kirakva, valamint a jól látható riasztófelszerelést sem kedvelik a betörők.

"Ahol csak kamerarendszer van felszerelve az azért nem tökéletes, mert bár felveszi a betörést, de annyira a betörő is ki van képezve, hogy tudja, van a kamerának egy rögíztett képe és ezt magával is viszi. Onnantól kezdve pedig nincs felvétel, hogy mi történt az ingatlanban. Ahol riasztó van és be van kötve a távfelügyeletre, az már szerencsésebb, hiszen amikor megszólal a riasztó a helyszínre érkeznek a járőrök, így, ha be is megy a betörő alig pár perce marad szétnézni, hogy mit vihetne magával" – mondta.

Itt keresik először a szajrét a betörők

A Pénzcentrum korábbi körképéből az is kiderült, hogy milyen szajrét visznek a legszívesebben magukkal a betörők. Kérdésünkre a Groupama biztosító elárulta, hogy adataik szerint a legkeresettebb értékek:

• ékszer,
• otthon tárolt pénz, nemesfém - sajnos gyakran maguktól a károsultaktól jut el az információ az otthon tárolt értékes vagyontárgyakról olyanok részére, ahová nem kellene,
• laptop - jobb minőségűek elsősorban,
• épülő, de már lezárt lakóépületből a közvetlenül a beépítés előtt letárolt gépészeti berendezések,
• melléképületekből a motoros kéziszerszámok - jellemzően ezekből is a jobb minőségűeket keresik,
• egyedi, nagyértékű vagyontárgyak, ha vannak, például értékes hangszer.

Az Allianz közlése szerint az elkövetők körében a készpénz a legkedveltebb, de a betörők szívesen visznek nagy értékű elektronikai eszközöket is (tévék, laptopok, mobiltelefonok stb.). De ugyanígy gyakori szerintük a családi ékszerek eltulajdonítása is. Hozzátették: a digitális technológiák elterjedtsége miatt egyre nagyobb arányt képviselnek az okos eszközök terhére elkövetett lopások is. E körben az okosotthon felszerelések, a smart játékok és még a smart pet eszközök is célpontjai lehetnek a betöréseknek.

A K&H azt közölte, hogy az eltulajdonított tárgyakban az elmúlt évhez képest nem történt változás, még mindig

• a készpénz,
• ékszerek,
• laptopok,
• tabletek,
• mobiltelefonok,
• kerti gépek
• és kisebb műszaki cikkek a leggyakoribb tételek.

Az Aegon listáján a készpénz, illetve az elektronikai kütyük mellett szerepeltek még a márkás órák, illetve a nívós ruházat is. A társaság elárulta, hogy kisebb értékű betörésnél a hálószobában, a nappaliban a szekrényekben keresik a készpénzt, az ékszereket a tettesek. Nagyobb értékű betörés károknál a fali széfet, a pénzkazettát keresik.

forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Számítsa ki kalkulátorunkban a biztosítók lakásbiztosítás ajánlatait és kösse meg az Önnek megfelelőt néhány perc alatt:
Lakásbiztosítás ajánlatok>>

Fedezetlenségi díj: a kötelező felelősségbiztosítás nem várt költsége

Amennyiben egy gépjárművet forgalomba hoznak Magyarországon, a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosítással kell számolnia. A képletet akként tudjuk a legegyszerűbben felírni, hogy nem telhet el egy olyan nap sem, hogy a gépjárművön nincsen biztosítás. De mi történik az ellenkező esetben? A biztosítások fedezetlenségi díjjal fogják ezt meghálálni. Cikkünkben ismertetjük a legfontosabb tudnivalókat.

Fedezetlenségi díj – Miért találták ki?

A kötelező felelősségbiztosítás célja az, hogy a kockázatviselés időtartama alatt a biztosító fizetési kötelezettséget teljesít az üzemeltetés során okozott károk esetére. Azzal, hogy egy gépjárművet a forgalomba helyezünk, már kockázatnak minősül, függetlenül attól, hogy milyen gyakran használjuk az autót. Ezt még érinteni fogjuk a későbbiekben. A kötelezettség elmulasztása esetén a szankció a fedezetlenség időszakára fizetendő pótdíj, azaz a fedezetlenségi díj lesz.

Ki köteles a pótdíjat megfizetni?

A kötelező biztosításnál a gépjármű telephelye számít: ha az Magyarországon van, akkor az üzembentartó köteles biztosítást kötni, függetlenül attól, hogy ő éppen magyar vagy német állampolgár.

A rendszer igazságos annyiban, hogy az összes üzembentartóra ugyanezt a kötelezettséget rója, kibúvót pedig nem ad egyik jogszabály sem. A törvény akként rendelkezik, hogy az érintett időszakban az éppen üzembentartóként bejelentett személynek kell viselnie a fedezetlenségi díjat.

Időközben megváltozik az üzembentartó személye, ilyenkor ki fizet?

A fenti gondolatmenetet követve, ha valamilyen ok miatt megváltozik az üzembentartó, az új személyt nem fogja fedezetlenségi díj terhelni. Fontos azonban, hogy az üzembentartó személyében bekövetkező változást haladéktalanul jelentsük a biztosító felé.

Ez különösen adásvétel vagy ajándékozás esetén nem mindegy. Az eladónak bejelentési kötelezettsége van a biztosító felé, amivel lemondja a fennálló kötelező felelősségbiztosítását. Ilyenkor az adásvétel vagy ajándékozás időpontjára visszamenőlegesen megszűntnek tekintik a biztosítást. Vevőként ezért fontos az, hogy haladéktalanul – már másnap – kössünk biztosítást.

Mi történik akkor, ha elfelejtjük kivonni az autót a forgalomból? Akkor is fizetni kell a fedezetlenségért?

A bevett eljárás az, hogy ha pl. fél évig biztosan nem fogjuk használni az autót, évfordulóra felmondjuk a fennálló biztosítást. Úgy gondoljuk, hogy mivel úgysem fogunk az autóval közlekedni, a garázsban szépen eláll. Ez viszont tévhit! A biztosítókat és a hatóságokat ez nem fogja érdekelni, nekik teljesen mindegy, hogy minden nap közlekedik valaki az autóval, vagy csak félévente egyszer.

A fedezetlenségi díjat ki fogják szabni, ennek elkerüléséhez az a dolgunk, hogy vonassuk ki ideiglenesen a forgalomból az autót a közlekedési hatóságnál. Ezt szüneteltetésnek nevezik. A fedezetlenségi díjtól nincsen lehetőség méltányossági alapon szabadulni vagy arra hivatkozni, hogy elfelejtettük kivonni a forgalomból az autót.

Fedezetlenségi díj – Melyik biztosítónál kell megfizetni?

A jogszabály egyértelműen meghatározza, hogy a fedezetlenséget követően az a biztosító fogja kikalkulálni a pontos díjat, akinél a biztosítást megköti az üzembentartó. A díjtarifa egységesen van meghatározva a fedezetlenségi díj esetén, így tehát nem ez a tétel lesz a döntő a jövőbeni biztosítónk kiválasztásában.

Mekkora összegre kell számítani?

A bírság összegét évről évre, egységesen határozzák meg nap szerinti elszámolásban, a gépjármű kategóriája és a teljesítménye alapján. A cél az, hogy mihamarabbi szerződéskötésre ösztönözze az üzembentartókat.

A kalkulálás során az utolsó öt év időtartamát veheti számításba a biztosító, ez tehát kvázi elévülési időként funkcionál. Az összeget az üzembentartónak egy összegben kell teljesítenie, részletfizetést a biztosító csak akkor nyújthat, ha meghaladja a 120 napot a fedezetlenséggel érintett időszak. A fedezetlenségi díjat az esedékes éves biztosítási díjjal együtt kell befizetni.

A meghatározott tarifa-táblázat naptári évre vonatkozik. Ha tehát 2021. december 29. napján történik az üzembentartó személyében változás és ő csak 2022. január 2. napján köt biztosítást, akkor a négy nap fedezetlenségi díj ekként oszlik meg: két napot a 2021-es számítás, két napot pedig a 2022-re vonatkozó tarifa alapján kell számolni.

Ezt azért tatjuk fontosnak kiemelni, mert a díj összege évről évre változhat. Személygépkocsinál a tavalyi évhez képest 50-60 forintos díjemelkedéssel kell számolnunk.

Ahogy a címben is utaltunk rá, már egy nap biztosítási időszak is kellemetlen, nem várt többletköltséget eredményez. Összességében tehát nem érdemes halogatni a bejelentést az üzembentartó változást követően. A kötelező felelősségbiztosítást pedig már online, gyorsan meg tudjuk kötni a régi gyakorlattól eltérően.

forrás: das.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban egyszerűen összehasonlíthatja a kötelező biztosítás ajánlatokat:
Kötelező biztosítás ajánlatok>>

Egyre több ilyen ház épül itthon is: de vigyázz, van velük egy kis baj

Egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek hazánkban is a szerelt technológiás készházak. A hátrányaik, előnyeik mérlegelésekor érdemes lehet figyelembe venni azt is, hogy a biztosításuk nem minden társaságnál esik azonos elbírálás alá a hagyományos épületekkel – figyelmeztet közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége.

Az újépítésű ingatlanok piacán egyre nagyobb kereslet mutatkozik a modern építési rendszerek, így a minőségi készházak iránt is. A könnyűszerkezetes házak vagy a helyszínen készülnek – leginkább fa, ritkábban fém vázzal -, vagy pedig üzemben – panelekként – előre gyártják. Az építőipari kapacitáshiány miatt az építtetők egyre gyakrabban választják a házépítésnek ezt a módját, amellyel akár néhány hónap alatt kulcsrakészen átadható a lakóépület. Míg korábban a családiházak közül a könnyűszerkezetes (másként vázszerkezetes) technológiával épült házak 3,5%-ot képviseltek, addig mára 20% közelébe került a részarányuk, állapítja meg az ÉVOSZ-MAKÉSZ környezettudatos és szerelt technológiás szakmai tagozata. (A MAKÉSZ tagjai nagyjából az összes könnyűszerkezetes készház technológiával épülő házak 35-40%-át építik.)

Hazánkban a lakásbiztosítással foglalkozó társaságok közül 10 biztosító jelezte, hogy köthető náluk szerződés könnyűszerkezetes (fából, fémből vagy gyári panelből készült) házakra. Arra a kérdésre, hogy vannak-e különleges feltételei a biztosíthatóságnak, vonatkoznak-e speciális kizárások ezekre a házakra, esetleg vannak-e eltérések a szolgáltatási limitek tekintetében, négy társaság közölte azt, hogy semmilyen szempontból nem különbözteti meg a hagyományos és a könnyűszerkezetes ingatlanokat. Egy társaság kiemelte, hogy egyedül mobilházakra nem nyújtanak fedezetet. Vannak azonban olyan biztosítók, amelyek a limitek tekintetében alkalmaznak eltéréseket, például betöréses lopás vagy vízkár esetén, illetve van olyan társaság is, ahol a falazattól függően a biztosító által ajánlott biztosítási összegek eltérhetnek. Ám ettől a szerződő magasabb biztosítási összeget is meghatározhat. Egy társaság pedig azt jelezte, hogy káresemény esetén ellenőrizhetik az épület szakszerű kivitelezését.

A társaságok többségénél biztosítási szempontból nem számít az épület kora, azonban akadnak olyan társaságok is, ahol ez biztosítási díjat befolyásoló paraméter. Vagyis az újabb épületekre kedvezőbb díjak vonatkoznak.

Több felületen is azt lehet olvasni, hogy a könnyűszerkezetes házak biztosítási díja magasabb, mint a hagyományos építésűeké. A hazai biztosítók gyakorlata alapján azonban ezt általánosságban nem lehet kijelenteni. Összesen négy társaság is azt jelezte, hogy egyáltalán nincs eltérés a különböző falazatú ingatlanok biztosítási díjai között. Vannak ugyanakkor társaságok, amelyek azt tudatták, hogy a különböző falazatú épületek más-más kockázatot jelentenek. Például a fa alapanyagú könnyűszerkezetes épületek tűzkockázat szempontjából kárveszélyesebbnek minősülnek, ezért magasabb díjon biztosíthatók. Egy társaság viszont kiemelte, hogy náluk összességében nem kerül többe a biztosítás, mert az ilyen épületek újjáépítési értéke, ami alapján fizeti az ügyfél a díjat, alacsonyabb a hagyományos technológiával készült épületekénél.

A hazai biztosítóknál egyébként az állományi adatok alapján egyelőre nem érezhető a vázszerkezetes házak felfutása, évek óta jellemzően 1-2 százalékos részét képezik az állománynak, és nincs jelentős évenkénti változás.

forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban egyszerűen megnézheti a biztosítók lakásbiztosítási ajánlatait:
Lakásbiztosítás ajánlatok>>

Hatból öt robogóra nem fizetnek kötelező biztosítást, pedig a károkozás húzós költség lehet

Becslések szerint mintegy 600 ezer robogó közlekedik Magyarországon, ezek közül azonban csak minden hatodikra fizetnek rendszeresen kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb). A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) arra hívja fel a figyelmet, hogy a kategóriától és lakhelytől függően átlagosan 6-8 ezer forintos éves díj kifizetésével a robogótulajdonosok mind a közúti igazoltatás során kirótt mulasztási bírságnak, mind pedig a közúti baleset során okozott kár megtérítésének kockázatát ki tudják küszöbölni.

Sokan nem tudják, hogy a robogóra is kell kötelező biztosítás

A jó idő beköszöntével ismét előkerülnek a garázsokból a robogók. A tulajdonosok jelentős része továbbra sincsen tisztában azzal, hogy a kötelezettség minden olyan segédmotoros kerékpárra is kiterjed, amely részt vesz a közúti forgalomban. Az MNB legutóbb kiadott biztosítási statisztikái szerint a 12kW alatti teljesítménykategóriában 37 ezer, míg a 13-35kW közötti kategóriában közel 59 ezer kgfb-t kötöttek az üzembentartók. Ez együttesen is csak közelíti a 100 ezres értéket, noha a hazai állomány nagysága eléri a 600 ezer példányt. Mindez azt jelenti, hogy félmilliónyi robogó szabálytalanul közlekedik az utakon.

A robogók által okozott károk átlagos összege gyorsan emelkedik. Az MNB 2020-as évre vonatkozó statisztikái szerint a 12kW alatti teljesítménykategóriában egy év alatt 420 ezerről 505 ezerre, míg a 13-35kW közötti kategóriában 462 ezerről 763 ezer forintra nőtt a balesetek során kifizetett átlagos kártérítés (az utóbbi kategóriában tehát 65 százalékos volt a növekedés). Ugyanakkor személyi sérülés esetén a kárösszeg könnyen elérheti a többmilliós szintet is, biztosítás hiányában a károkozó mindezt saját zsebből téríti.

A károsultaknak ilyenkor a MABISZ Kártalanítási számlája térít, mielőtt az összeget behajtaná a károkozón.

A fenti számok is egyértelműen azt jelzik, hogy nem csak kötelező, de mindenképpen célszerű is megkötni a havi párszáz forintos díjú kgfb-t a robogóra – hívta fel a figyelmet a FBAMSZ elnökségi tagja, Cselovszki Zsolt. Hozzátette, attól sem kell tartani, hogy a robogósokat biztosításkötéskor retorzió éri a korábbi mulasztásuk miatt.

Nem kell fedezetlenségi díjat fizetni, mint a gépkocsik vagy motorok esetében, igazoltatáskor pedig a rendőrök csakis azt vizsgálják, hogy az adott időpontban a jármű rendelkezik-e biztosítással. Ami azonban a megkötés előtt okozott károkra értelemszerűen nem kínál fedezetet.

Amennyiben a jármű nem rendelkezik rendszámmal, a biztosítók az alvázszámra kötnek kötelezőt, melynek meglétét jól látható helyre kiragasztott matrica igazolja. A járművek előtörténetét sehol nem vezetik, így bónusz-málusz besorolás sem befolyásolja a fizetendő díj mértékét.

forrás: 24.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban motorkerékpárra és robogóra is egyszerűen kiszámolhatja a biztosítók kötelező biztosítási díjait:
kötelező biztosítás ajánlatok>>