Tovább drágult a kötelező biztosítás
Éves összehasonlításban 10 százalékkal, 57 ezer forintra emelkedett a normál használatú személygépkocsik kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja. Negyedéves összehasonlításban a díjnövekedés mérséklődött, a kárráfordítás kisebb ütemű emelkedése is várhatóan visszafogja majd a díjemelkedést.
2024 II. negyedévének végén 57 ezer forint volt a személygépkocsik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) átlagos éves díja. Ez 1,6 százalékos növekedést jelez az előző negyedéves értékhez képest – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss negyedéves kgfb-indexében. A budapesti autósok átlagos éves díja (80 ezer forint) közel 27 ezer forinttal több, mint az ország többi részén lévő társaiké (53,3 ezer forint). Éves szinten 10 százalékkal emelkedett az országos átlagdíj, ezen belül a fővárosiak esetében 6, a nem budapesti szerződéseknél pedig 11 százalékkal.
Az éves kárráfordítás növekedése folytatódott, 4 százalék, negyedéves alapon azonban stagnál, ami azt jelenti, hogy a kárráfordítás növekedési üteme már öt negyedéve alacsonyabb, mint a díjaké, várhatóan ez a díjemelkedés növekedését is mérsékelni tudja a következő negyedévekben.
Az MNB személygépkocsikra számított korrigált kgfb-indexe (ami az árváltozások indokoltságának mérésére szolgál és a biztosítási adóval, illetve a kárkifizetések, tartalékolások hatásával kiigazítva mutatja be a nettó díjváltozást) 133 százalékon áll, kisebb emelkedést mutatva a II. negyedévben. Az index 2021. I. negyedévében volt a csúcson, jelenleg a járvány előtti szinten áll.
Az egyéb járműkategóriák szinte mindegyikénél – az egyedi nagy buszokat és a flottás vontatókat kivéve – jelentős mértékben emelkedtek a díjak. A flottás járművek esetén a taxik és segédmotoros kerékpárok díjai növekedtek 50 százalék felett, míg a nehéz pótkocsik csak minimálisan 3 százalékkal emelkedtek.
A jegybank 2021-től negyedévente teszi közzé a kgfb díjak és károk alakulását bemutató indexét, az általa működtetett, biztosító adatszolgáltatáson alapuló Központi kgfb Tételes Adatbázis (KKTA) segítségével. Az MNB honlapjának külön felületén színes infografika segítségével mutatja be a friss adatokat, amelyek 2016 I. negyedévéhez viszonyítva jelzik a személygépkocsik éves díjának, illetve a többi járműosztály átlagdíjainak éves és negyedéves változását.
A kgfb-index rendszeres közzététele a fogyasztók és a közvélemény pontos, átlátható tájékoztatását és a verseny élénkülését segíti elő. A közzétett adatok az átlagos változást mutatják, az egyedi kgfb szerződéseknél ezek mértéke eltérő lehet. Ha egy ügyfél a folyamatokat, s egyedi szerződését áttekintve nincs megelégedve kgfb díjával és/vagy a szolgáltatás minőségével, szerződéskötési évfordulóján lehetősége van a számára legkedvezőbb biztosítási ajánlat kiválasztására és új szerződés megkötésére.
forrás: piacesprofit.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a kötelező biztosítás ajánlatokat:
Kötelező biztosítás kalkulátor>>
Biztosítás fajta:
- Kötelező biztosítás
Szolid növekedés várható a biztosítási szektorban
Magyarországon átlagosan 1,1 biztosítás jut egy személyre
A biztosítási szektor szolid, moderált növekedésére számít a következő években Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) elnöke, aki szerint az egy személyre jutó biztosítások száma és az átlagos biztosítási költés alapján még van hová előrelépni.
A biztosítási világnap alkalmából az MTI-nek adott nyilatkozatban a szakember ismertette: Magyarországon átlagosan 1,1 biztosítás jut egy személyre, ami alacsony. A lakások biztosítottsága ugyanakkor kiemelkedő (4 lakásból 3 biztosított), és a kötelező gépjármű-biztosításokat is rendre megkötik a zömmel szabálykövető magyarok. Emellett a folyamatos díjas életbiztosítások száma - évtizedes csökkenés után - szintén növekszik. Hiányérzet lehet ugyanakkor például a casco szerződések, a baleset- és betegségbiztosítások terén.
Míg Európában az egy főre jutó életbiztosítási díj 223 euró volt 2014-ben, a nem-életbiztosítási jellegű biztosításokra pedig átlagosan 574 eurót költött egy európai polgár, addig Magyarországon az egy főre jutó élet- és nem-életbiztosítási díjbevétel együttesen is csak 274 eurót tesz ki. A biztosítottság szintje - a régió országaihoz hasonlóan - továbbra is alacsony Magyarországon, 2014-ben az összes díjbevétel bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya 2,7 százalék volt - mondta a MABISZ elnöke.
Pandurics Anett a következő években az élet- és a gépjármű-biztosítások terén egyaránt növekedésre számít. A tudatosabb vállalati szerződőknek köszönhetően várhatóan nőni fog a munkáltatói biztosítások szerepe is, az egyéni szerződések között pedig továbbra is a nyugdíjbiztosítások jelenthetik a húzóágazatot.
Az öngondoskodás egyre többeknél a mindennapok része, a 20 százalékos adójóváírás 2014. évi bevezetése óta már több mint 150 ezren kötöttek nyugdíjbiztosítást, s egy átlagos ügyfél körülbelül évi 200 ezer forintot tett félre ebben a konstrukcióban. 2016 őszén a MABISZ lakossági felvilágosító kampányba kezdett annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a nyugdíjbiztosítások fontosságára és főbb jellemzőire.
Arra a kérdésre, mennyiben konkurenciái az állampapírok a biztosításoknak, az elnök kifejtette: a megtakarítási piacon a különböző megtakarítási formák versengenek egymással, és ez jól van így, hiszen a különböző termékek más-más ügyfélkörnek nyújtanak ideális megoldást, és adott esetben ki is egészíthetik egymást. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a biztosítás az egyetlen szektor, ahol akár évtizedekre előre garantált hozamot lehet kapni a hagyományos életbiztosítások segítségével. Hozzátette, a könnyen hozzáférhető megtakarítások hátránya, hogy azokból sok esetben nem nyugdíjkiegészítés lesz, hanem az eredetileg elhatározott nyugdíjcél helyett egy váratlan kiadás fedezésére vagy épp utazásra fordítják a félretett összeget.
Pandurics Anett kitért arra is, hogy az európai biztosítási szakma a szektor érdekei mellett az ésszerű fogyasztóvédelemért is küzd. A MABISZ a hazai jogalkotó képviselőivel és a felügyeleti hatósággal karöltve hallatta hangját az úgynevezett lakossági csomagolt befektetési és biztosítási termékek (PRIIPs) fogyasztóvédelmi szabályrendszerének minapi újragondolásáért.
A magyar szabályozásból kiemelte az etikus életbiztosítás koncepciót, amely a jogi szabályozás szigorításával és ajánlásokkal is törekszik az ügyfél-biztosító-közvetítő hármas hosszú távú szinergiáit előtérbe helyezni, az eredménye pedig a jobb átláthatóság, összehasonlíthatóság, csökkenő költségek és nagyobb ügyfélérték. "Olyan előremutató megoldások kerültek bevezetésre a magyar piacon, hogy nyugodtan állíthatjuk, több területen Európa előtt járunk" - jelentette ki.
A szeptember 20-i Biztosítási világnap megtartását 1993-ban az osztrák biztosítók kezdeményezték, hogy felhívják a figyelmet a biztosítások fontosságára és makrogazdasági szinten is pozitív, gazdaságstabilizáló szerepére.
Forrás: magyarhirlap.hu
2018-tól változás jön a biztosítási piacon
A felkészülési idő elég lesz arra, hogy mindenben megfeleljünk a 2018 februárjában életbelépő új európai uniós biztosítás értékesítési direktívának, hiszen a magyar piac sok területen előbbre tart - mondta Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) elnöke a XIII. Biztosításszakmai konferencia nyitónapján Siófokon.
A biztosítások értékesítéséről szóló új uniós irányelvet idén februárban hirdették ki, és azt a tagállamoknak át kell ültetniük a jogrendjükbe.
Ügyfélbarátabb lesz a tájékoztatás
A harmonizációs minimum legfőbb célja az egységes ügyfélvédelmi szabályok megteremtése, amelyek egyaránt érvényesek az internetes oldalakra, a biztosítók alkalmazottaira, a független alkuszokra, vagy az egyes termékeket összehasonlító portálra - fejtette ki a Mabisz elnöke. Ez egy olyan egységesített és ügyfélbarát szabályozás lesz, amelynek alapvetően a fogyasztóvédelem áll a középpontjában, megfelelő minőségbiztosítással - tette hozzá.
Pandurics Anett beszélt arról is, hogy első lépésként az uniós főszabályok születtek meg. Jövő év tavaszáig dolgozzák ki uniós szinten a részletszabályokat, magyar szakembereket is bevonva a munkába. Ezt követően kell majd átültetni a magyar gyakorlatba az új irányelveket, amivel kapcsolatban jövő ősszel várható a 2018 februárjától életbe lépő törvénymódosítás. A nemzeti szabályozás egyes pontjai szigorúbbak ugyan lehetnek az uniósnál, de a magyar szabályozás nem kíván szigorúbb lenni a környező országokénál - mondta a Mabisz elnöke, aki úgy fogalmazott: a magyar piac sok területen előbbre tart, a szakma már most is teljesíti az előírások nagy részét, így nem számít arra, hogy radikális, földindulás-szerű változások lesznek.
Könnyebb lesz a sorok között olvasni
Kifejtette, legnagyobb változásnak a termékinformációs dokumentum bevezetését tartja, amely szerint minden biztosítónak röviden, közérthetően be kell mutatnia minden termékét, legfontosabb paramétereit. Fogyasztóvédelmi szempontból ez nagy előrelépés - hangsúlyozta a szakember. Kedvezőnek ítéli azt is, ahogyan az új szabályozás kezeli az ügyfelek és a közvetítők közötti érdekkonfliktusokat. Ha egy ügyfél megkérdezi, kitől kap jutalékot a közvetítő, akkor azt pontosan meg kell mondani - hangsúlyozta. Gordos József, az NGM főosztályvezetője kiemelte, az új irányelv nem a közvetítést helyezi fókuszba, mint az előző szabályozás, hanem az értékesítést, teljesen más megközelítést alkalmazva. A biztosítóknak sok új feltételnek kell majd megfelelniük - tette hozzá. Kitért arra is, hogy az érdekkonfliktusokat az új direktíva jól kezeli, egyértelművé téve, hogy "az ügyfél érdeke az elsődleges".
Nagy Koppány, az Magyar Nemzeti Bank igazgatója is úgy értékelte, előrelépést jelent az érdekkonfliktus kezelésben az új szabályozás. Hangsúlyozta, a minimum-harmonizációs szabály egy keretrendszer, amely elvárásokat fogalmaz meg. Elvi síkon ad útmutatást, nem minden ponton nyújtva gyakorlati szabályokat. "Nekünk azon kell gondolkodni, hogyan töltsük meg tartalommal ezeket az elveket, amelyeket egyébként már ma is betartunk tisztességesen, becsületesen, szakszerűen végezve a tanácsadást, így nincs mitől félni" - fogalmazott. Papp Lajos, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének elnöke arról számolt be, hogy a biztosítási szakmában 2008 és 2015 között 30 százalékkal csökkent a közvetítők száma, ami tavaly elérte a 29 046-ot.
Az alkuszok szövetsége által szeptember 19-én és 20-án megrendezett, a biztosítási szakma csúcstalálkozójának számító siófoki konferencián és kiállításon mintegy 700 érdeklődő vesz részt, köztük a legnagyobb biztosítási társaságok vezetői.
Forrás: origo.hu
Erre minden anyának gondolnia kell: miből fogják kifizetni?
A napokban jelenik meg a Bridget Jones filmek harmadik része, ami többek között a gyerekvállalás nehézségeiről szóló filmalkotás. A felmerülő problémák azonban a mindennapi életben is jelentkeznek, körüljártuk, hogy milyen pénzügyi nehézségek merülhetnek fel a gyerek érkezésekor és hogyan készülhetünk fel a csemete érkezésére.
A napokban kerül a mozikba a nagysikerű film, a Bridget Jones harmadik része, amelyben a gyerekvállalás nehézségeit fejtegetik. A boldog gyerekkor biztosítása minden szülő célja, ehhez viszont nem árt, ha pénzügyileg is felkészülünk a gyerek érkezésére.
Tudjuk majd fizetni a hitelünket?
A gyermek érkezésével plusz egy családtaggal is számolni kell, vannak olyan kiadások, amik minden hónapban fel fognak merülni. Az étkezéseken és a (kezdetben heti rendszerességű) ruhavásárláson kívül a pelenka ára is nagyobb szeletet hasíthat ki a családi költségvetésből. Érdemes a gyerek érkezése előtt kiszámolni, hogy tudjuk-e majd fizetni a hitelünket.
Ha nem jönnénk ki, akkor több lehetőség közül is választhatunk:
- Megtakarítást halmozunk fel a hitel fizetésére, amíg az anyuka (vagy apuka) otthon van a gyerekkel,
- Előtörlesztünk, amivel csökken a törlesztőrészlet,
- Túlfizetjük a hitelünket, vagy
- Átstrukturáljuk a hitelt, így hosszabb lesz a futamidő, de alacsonyabb a törlesztőrészlet.
Lőttek a megtakarításainknak?
A gyerekvállalásra érdemes már előre takarékoskodni. Az egyik szülő otthonmaradása ugyanis jelentős szeletet vesz el a család bevételeiből, az így keletkező lyukat pedig előtakarékossággal tömhetjük be.
Persze nem árt gyerekünk jövőjéről is gondoskodni, a születést követően nyithatunk a gyereknek Start-értékpapírszámlát, amelynél a befizetéseink után 10 százalékos állami támogatást kapunk, évente 6 ezer forintig (ez havi 5 ezer forint befizetésével érhető el).
Ennek előnye egyébként, hogy a számlán tárolt pénzhez csak a gyerek juthat, és ő is csupán 18 éves kora után. Az ide fizetett összegeket a Magyar Államkincstár Babakötvényekbe fekteti, amelyek az inflációt 3 százalékkal meghaladó kamatot fizetnek.
A biztosításokról se feledkezzünk meg!
A családfenntartóknak szinte kötelező a klasszikus, kockázati életbiztosítás megkötése, különösen akkor, ha hitelt is törleszteni kell. Egy ilyen biztosítással ugyanis nemcsak halál esetére, hanem súlyosabb baleset vagy betegség ellen is bevédhetjük a családunkat, még akkor sem viszi el a bank a lakást, ha nagy baj történik velünk.
A gyerek születése után már többen laknak a lakásban, ezt nem árt szólni a lakásunkat biztosító szolgáltatónak. Az autóbiztosításoknál (kgfb, casco) is mindenképp végezzünk kalkulációt a fordulónap előtt, a családosoknak ugyanis több biztosítónál járhat kedvezmény, így olcsóbb lehet a díjunk.
Figyeljünk oda, mit veszünk meg!
Ugyan vannak olyan dolgok, amiket jobb újonnan megvenni, azonban számos kelléket érdemes lehet használtan megvásárolni. A gyerekágyat vagy a babakocsit akár harmadáron is megkaphatjuk, ráadásul valószínűleg legfeljebb pár éve használják azt, így elhasználódva sincs.
Találhatunk kifejezetten a gyerekruha-cserére szakosodott oldalakat, vagy akár a Facebook egyik tematikus csoportját is felkereshetjük. Itt ugyanis sokszor fillérekért juthatunk márkás gyerekruhákhoz. A pelenkákat sokszor sokkal olcsóbb megvenni, ha nagy mennyiségben vásárolunk, persze a méretre érdemes figyelni, hiszen ezeket is hamar "kinövi" a kisbaba. A pelenkákat egyébként érdemes online vásárolni, itt általában olcsóbban juthatunk hozzá, ráadásul házhoz szállítják, így nem kell a nagy mennyiségű, sok helyet foglaló pelenkával vesződni a nagybevásárláskor.
Ne feledkezzünk mag a családi adókedvezményről sem, ez sem jár automatikusan. Be kell jelenteni, ráadásul az adóbevallásban is fel kell tüntetni a plusz pénzt.
Forrás: penzcentrum.hu
A magyar kormány is adókedvezménnyel motiválja a lakosságot az öngondoskodásra
A magyar kormány is adókedvezménnyel, 2014-óta a nyugdíj előtakarékosságra is igénybe vehető 20 százalékos adókedvezménnyel motiválja a lakosságot az öngondoskodásra - mondta a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) szóvivője pénteken az M1 aktuális csatornán.
Gilyén Ágnes kiemelte: az Európai Biztosítók Szövetsége által készített statisztikák szerint egy európai uniós állampolgár évente több, mint 1000 eurót tesz félre életbiztosításra, míg a magyar lakosság körében mindez csupán 150 euró. A statisztikát tekintve Svájc, Dánia, és az Egyesült Királyság áll az élen, a sereghajtók pedig Törökország, Bulgária és Románia. Hozzátette: Magyarország esetében a különbség egyebek mellett az életszínvonal és az eltérő nyugdíj rendszer következménye. Arról is beszámolt, hogy Magyarországon az Y és a Z generáció tájékozottabb a nyugdíj előtakarékosságról, mint az idősebb korosztályok, információikat pedig főként a közösségi mediából, az internetről szerzik.
Forrás: biztositasiszemle.hu
CLB TIPP: Alapozza meg nyugdíjas éveit, válassza ki az Ön számára megfelelő életbiztosítást! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
Folyamatos az agrárkárenyhítési kérelmek befogadása
Emellett fontos a termelői öngondoskodás, a biztosításkötés ösztönzése is, mert a jelenlegi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kárenyhítő juttatásban részesülő termelőknek csak tizede rendelkezik megfelelő biztosítással, s ezért biztosítás hiányában sokan csak a támogatás felére szereznek jogosultságot. Különösen mivel a biztosításkötést is támogatja a kormány, 2016-ban a Vidékfejlesztési Programban 4 milliárd forint kerettel került meghirdetésre a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás.
A Jobbik ráadásul nyitott kapukat dönget, amikor kamatmentes hitelek biztosítana a gazdáknak, ugyanis a kormány hektáronként legfeljebb 500.000 forint összegű 100%-os mértékben kamattámogatott hitelt nyújt júliustól az ültetvényen gazdálkodó, tavaszi fagykárral sújtott termelőknek.
Továbbá a Földművelésügyi Minisztérium már bejelentette, a jégkárok csökkentése és megelőzése érdekében országos jégeső-elhárítási rendszert hoz létre, amelynek működési forrásait javarészt a kárenyhítési alap állja majd.
Apáti István hamis vádaskodását igazolja az is, hogy a Jobbik frakciója sem méltatta arra, hogy az ugyanezen témában a földművelésügyi miniszterhez benyújtott interpellációja a parlament szeptember 12-i ülésén elhangozhasson.
Forrás: Földművelésügyi Minisztérium (os.mti.hu)
CLB TIPP: Kérjen ajánlatot cége számára online! Vállalkozói biztosítás ajánlatkérés >>
Sokba került a nyár - Szuperviharok, extrém káresetek
Minden eddiginél több autó rongálódott meg idén a nyári szuperviharokban, percek alatt keletkeztek százezres nagyságrendű károk, jelentős részük szabadban álló vagy éppen úton lévő járművekben. A káresemények összegzése során kiderült, az autóikkal mostohábban bánnak a magyarok, mint az ingatlanokkal, ugyanis míg az utóbbiak közel 80 százalékára van biztosítás, a forgalomban lévő autóknak alig több mint egyharmadára kötöttek teljes körű védelmet nyújtó cascót. Különösen a luxusautókon spórolnak a tehetősebbek, ebben a kategóriában legfeljebb minden hatodik, hetedik járműre van a kötelezőn kívül casco is.
Minden eddiginél több autó rongálódott meg a nyáron a szuperviharok, orkánerejű szelek következtében, vagy az esőzés miatti özönvízben, sártengerben. Biztosítási szakértők egybehangzó tapasztalata szerint a pórul járt járművek jelentős részére nem volt casco, csak kötelező biztosítás, ami az ilyen jellegű károkra nem nyújt fedezetet. Vagyis, a javíttatáskor a tulajdonosnak kellett állnia a cechet – összegezte a különösen viharos nyár autós káreseményeinek tapasztalatát Németh Péter. A CLB Független biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint az ingatlanok biztosítása, ha lassan is, de egyre természetesebb lett Magyarországon, ám a járművekén változatlanul spórolnak az autósok.
Annak ellenére, hogy a kocsijukat legtöbben a vagyontárgyaik között az első helyen említik, legfeljebb csak minden harmadikra van a kötelezőn kívül casco biztosítás is. A szakértő tapasztalata szerint a nyári viharok károsultjainak a többsége azt sem tudta – és vélhetően sokan mások sincsenek tisztában vele -, hogy a közterületeken, vagy egy hirtelen viharban kialakult tömeges karambol során bekövetkezett károkért ki, mikor felelős, ki köteles helytállni a javíttatáskor. Kiderült – ismét –, hogy az autósok többségének fogalma sincs arról, ki fizeti ki a javíttatás költségeit, ha a tomboló viharban kidőlt fa egy kocsira esik, vagy éppen egy lerepülő tetőcserép, netán egy szélben felkapott kuka találja el a szélvédőt. Németh szerint az ilyen eseteknek, ha van is egyáltalán felelőse, általában soha nem kerül elő, a kár a tulajdonos nyakán marad, s ha nincs cascója, akkor csak magára számíthat.
A hazai biztosítási szakma némi értetlenkedéssel tapasztalja, hogy miközben Magyarországon is egyértelműen erősödnek és egyre gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási jelenségek, az autósok csaknem fele úgy gondolja, neki még mindig nem éri meg havonta néhány ezer forintos cascót kötni. A szakértők azt is látják, hogy van egy szűk réteg, amely éppen, hogy csak elő tudja teremteni az üzemeltetés és a kötelező biztosítás költségét és nem futja cascóra. Ők kénytelenek kockáztatni, s csak a szerencséjükben bízni. De éppen ők azok, akiknek ha az említett okok miatt lerobban az autójuk, akkor hosszú ideig nem is tudják megjavíttatni. Ennél érdekesebb és némileg érthetetlenebb a luxusautók tulajdonosainak a magatartása. Ebben a kategóriában ugyanis legfeljebb minden hatodik autóra van casco, holott, éppen ezekben a tízmilliós értékű járművekben a legdrágább a legkisebb javíttatás is – véli Németh.
Annak hatására, hogy egyre többet hallani viharban földönfutóvá lett családokról, amelyeknek minden vagyonát elvitte a víz, esetleg elégett a villámcsapás okozta tűzben vagy a bezúduló sár tette tönkre minden ingóságukat, sokan korszerűbbre, jobb minőségűre, váltották a régi lakásbiztosításaikat, miközben az autóra a mai napig nem fordítanak ennyi figyelmet. Pedig idén is sok autóban okozott kárt a váratlanul, nagy erővel leszakadó jégeső, és sokan karamboloztak a hirtelen jött orkánerejű szélben, zuhogó esőben – összegezte a leggyakoribb eseteket Perger Kálmán, az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. Gépjárműbiztosítási Üzletágának vezetője. Az igazgató szerint ilyenkor nem ritka, hogy totálkárossá válik egy autó. Ezekre a kötelező biztosítás egyáltalán nem, csak a teljes körű casco nyújt fedezetet – szögezi le Perger. A biztosítási szakemberek azonban azt is tapasztalják, hogy az autósok jelentős része még csak nem is tájékozódik a casco-díjakról, s látatlanban is vállalhatatlanul drágának tartja. Holott ma már a casco-szerződésekért is óriási verseny van a biztosító társaságok között: igyekeznek minél jobb szolgáltatást a lehető legolcsóbban eladni.
CLB TIPP: Használja kalkulátorunkat az ajánlatok összehasonlítására! Casco biztosítás kalkulátor >>
Nyugdíjra gyűjtesz? Így spórolhatsz a legtöbbet biztosítással
Bár léteznek olyan megtakarítási célú biztosítások, amelyek minden más rendszeres megtakarítási formánál drágábbak, manapság már nem kell a gatyánkat is ráfizetnünk a költségekre, ha nyugdíjas korunkra életbiztosításban szeretnénk félretenni. Persze előnyös, ha kockázatkerülő alapokba fektetünk és az összes bónuszt bezsebeljük, ha tényleg spórolni akarunk.
Mekkora a költség?
A megtakarítási célú élet- és nyugdíjbiztosítások költségeit (beleértve a mögöttes költségeket) kiválóan összegzi a Teljes Költségmutató (TKM), amely egy modellszámításon keresztül vezeti le, hogy egy átlagos rendszeres díjat fizető, harmincöt éves ügyfélnek mekkora hozamáldozattal jár az életbiztosításának költségeit fedezni 10, 15 és 20 éves időtartam esetén.
Ettől persze a számos változóval dolgozó életbiztosítások tényleges költségei eltérhetnek, de egy remek indikátor a TKM arra, hogy a különféle biztosítási termékek költségeit az egyenlet összes változóját behelyettesítve össze tudjuk hasonlítani:
- A TKM alsó értéke azt mutatja meg, hogy egy egyszerűbb (jellemzően pénzpiaci, likviditás) eszközalapba fektetve mekkora lesz a termék éves költsége,
- míg a felső értéke azt mutatja, hogy egy komplexebb (jellemzően egyben kockázatosabb és egzotikusabb, alapok alapja formában működő) eszközalapban, minden más költséggel együtt mennyibe került pénzt tartani egy évben.
Melyek a legolcsóbbak?
Ha egy unit-linked (azaz befektetési egységekhez kötött) nyugdíjbiztosításba fektetjük a pénzünket és egy egyszerűbb eszközalapban tartjuk, 20 év alatt akár 1 százalék alá is mehet a termékünk teljes költsége, ilyen az Allianz Bónusz Életprogram és a Generali Megoldás terméke is, de 1 százalék körüli TKM-értékekkel dolgozik az Allianz Xpress, a Groupama Életív és az Allianz Életprogram is.
Ha egy komplexebb eszközalap-portfólióra vágyunk, fel kell viszont készülnünk ennél jóval magasabb költségekre is, hisz a legbarátságosabb, Allianz Bónusz Életprogram is 2,65 százalékos TKM-értékkel dolgozik 20 év alatt egy összetettebb befektetés igénybevétele esetén, vagyis ha a termék Nemzetközi Ingatlanalapjába tesszük a pénzünket. 3 százalék alatt megússzuk az Aegon Tempo és az Allianz Xpress termékekkel is, a negyedik és ötödik legkedvezőbb, Groupama Bizalom Életív és a Nyugdíjhozó termékek esetén viszont már 3 százalék fölé kúszik az összetettebb eszközalapokba való befektetés költsége.
Tényleg ilyen olcsó?
Végül azt érdemes megjegyezni, hogy a valóságban a TKM-től jelentősen eltérhet a saját költségünk, mert többek közt:
- a biztosítók nem lineárisan vonják a költségeiket (vagyis jellemzően a biztosítás élettartamának első pár évében sokkal drágább, mint a későbbi években), ezért más-más lehet a tényleges költség attól függően, hogy mikor váltjuk vissza a biztosításunkat,
- egy korai visszaváltáson akár a teljes tőkénket is elbukhatjuk, a jövő évtől viszont ez már új szerződések esetén nem lesz lehetséges.
- Átlagosan egy unit-linked szerződés megmaradási ideje Magyarországon 6,4 év az MNB adatai szerint, rendszeres díjas szerződések esetén pedig az első ismert TKM tíz év után van kiszámítva.
- Emellett a TKM-be beletartoznak a bónuszok is, amelyeknek kifizetését sok biztosító rendkívül szigorú feltételekhez köti, például, hogy tíz év alatt nem eshet díjhátralékba az ügyfél, nem díjmentesítheti a szerződését, ami a valóságban ritkán valósul csak meg.
Egy biztosító vezetője egyszer így fogalmazott: "Beleírhatnánk a szerződésbe akár azt is, hogy a vezérigazgató személyesen adja át a szerződéshez tartozó bónuszt az összes ügyfélnek, akkor sem telne meg a naptára."
Forrás: portfolio.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a nyugdíjbiztosítási ajánlatokat itt: Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
Ezt kevesen mondják el a gyerekeknek, pedig nagyon fontos lenne
A tanév kezdetével jelentősen megugrik a forgalom, ami fokozottan érezhető az óvodák és iskolák környékén. A nyári időszakhoz képest szeptembertől ismét több gyermeket láthatunk az utakon a reggeli és a délutáni órákban.
A gyermekekből különösen hiányzik az a képesség és tudás, ami az utakon uralkodó helyzetek kezeléséhez szükséges. Kevésbé figyelmesek, mint a felnőttek, viszont energikusak és lendületesek, ebből adódóan hirtelen kirohanhatnak az útra. Különösen igaz ez az iskolakezdés időszakában, miután a hosszú nyári szünet alatt hozzászoktak a felszabadultság érzéséhez, és így a jóval alacsonyabb szintű koncentrációhoz.
Mindemellett a gyermekek nem elég magasak ahhoz, hogy átlássák a környező forgalmi helyzetet - alacsony voltuk miatt pedig az úton közlekedő autósok gyakran egyszerűen nem látják meg őket. Míg a felnőttek elsöprő többsége vezetett már autót, vagy legalább ült járműben a jobb első ülésen, egy gyermek számára többnyire nem ismert, mit lát az autóból a vezető, hogyan jelenik meg számára váratlanul egy járdáról lelépő, alacsony gyerek. Ehhez még az is hozzájárul, hogy gyakran hirdetőoszlop, reklámtábla, trafóház, vagy más - bújócskázásra fölöttébb alkalmas - átláthatatlan tárgy áll az út szélén, ami miatt lehetetlen felkészülni egy hirtelen előugró gyerekre.
A KSH adatai szerint 2015-ben Magyarországon több mint 16 ezer közúti baleset történt, amiből közel 600 volt halálos kimenetelű. Ezekben a balesetekben több mint 21 ezer ember sérült meg. Évek óta jellemző az a tendencia, hogy a közlekedési balesetek előidéző okaként túlnyomó többségben maguk a járművezetők és a gyalogosok szerepelnek.
2015-ben több mint 1530 gyermek sérült meg, vagy vesztette életét közúti balesetben a KSH statisztikái szerint. Pozitív hírnek mondható, hogy az ORFK Közlekedésrendészeti Főosztály adatai szerint a személysérüléses balesetek száma csökkenő tendenciát mutat 2005 óta.
Fontos a szülői odafigyelés, mert számos veszély leselkedik a gyermekekre, ezért nagy hangsúlyt kell fektetnünk a gyermekek biztonságának növelésére. Az Allianz 2016-ban az állami ifjúsági balesetbiztosítás keretében átlagosan naponta több mint 30 baleseti eredetű kárbejelentést kezelt, amely szintén ezt igazolja.
Mivel a gyermekek viselkedése a közúti közlekedésben már kiskorban befolyásolható, a szülőknek kiemelkedően fontos szerepe van közlekedési kultúrájuk kialakításában. A nyári szabadság után a gyermekeknek időre van szükségük, hogy visszaálljanak a rendes kerékvágásba, éppen ezért érdemes időt szentelni arra, hogy felvilágosítsuk őket a közúti forgalom veszélyeiről és szabályairól, felhívjuk a figyelmüket az elsőbbségadás szerepére, a körülnézés és a gyalogosátkelő helyek használatának fontosságára.
Az autóvezetők részéről szintén kiemelt figyelmet igényel az iskolaidőszak kezdete, különösen azokon a helyeken, ahol a gyermekek úttestre lépésével fokozottan számolni lehet. Ha felelős magatartást tanúsítunk az utakon, és kiemelt figyelmet fordítunk más gyermekek biztonságára, saját gyermekünk biztonságában is reménykedhetünk. Mindemellett példát is mutatunk a fiatal generáció számára, tovább csiszolva ezzel a közlekedési kultúrát Magyarországon.
Forrás: penzcentrum.hu
CLB TIPP: Gondoskodjon családjáról, válassza ki a a megfelelő biztosítást! Balesetbiztosítás kalkulátor >>
Kórházba került a TV2 műsorvezetője: olcsón megúszta
Kubában nyaralt a családjával Várkonyi Andrea, és bár a vakáció nagyon jól sikerült, már hazafelé a repülőn érezte, hogy baj lesz. Így is lett, kórházba került a TV2 műsorvezetője.
A kubai családi nyaralás ugyan felhőtlenül sikerült, a hazaérkezés Andrea számára már nem annyira.
"Már a repülőn éreztem, hogy kapar a torkom, nem tudok nyelni, begyulladtak a nyirokcsomóim, bujkál bennem valami. Mire hazaértünk 39 fokos lázam lett. Napokig nyomtam az ágyat, annyi erőm nem volt, hogy felkeljek. Miután nem igazán gyógyultam, kórházba is kellett mennem, ahol azonnal ott akartak tartani, infúzióra kötni, mert a kiszáradás határán álltam" - mondta a Best magazinnak Várkonyi Andrea.
A TV2 műsorvezetőjének helyzete még szerencsésnek nevezhető, mert már itthon, Magyarországon került kórházba. A kubai egészségügy helyzetére és körülményeire most nem térünk ki, de egy külföldi kórházi kezelés erősen meg tudja dobni a nyaralásra tervezett büdzsét.
Ugyan egyre többen kötnek utasbiztosítást a nyaraláshoz, ha azonban nem a megfelelő csomagot választják, akkor akár milliókat is fizethetnek a kórházi ellátásért. Senki sem tervez betegséget, vagy balesetet a vakáció programjába, de mindenképp érdemes számolni minden eshetőséggel.
Ha kórházba kerülsz külföldön, akkor nem csak az orvosi ellátásért kell fizetni, hanem plusz költséget számolnak fel a napi ellátásért is, például a szobáért és az étkezésért.
A biztosítók ilyenkor általában a kórházi ellátás, a gyógyszerek és a gyógyászati eszközök költségeinek fedezésén túl a kórházi tartózkodás idejére napi térítést is nyújtanak.
Baleset, vagy betegség esetén olyan plusz kiadások is felmerülhetnek, hogy több időt kell külföldön tölteni a tervezettnél, vagy a hazaszállítás költsége. Egy megfelelően kiválasztott utasbiztosítás viszont ezekre mind fedezetet nyújt.
Forrás: penzcentrum.hu
CLB TIPP: Utazzon felelősen, válasszon megfelelő biztosítást! Utasbiztosítás kalkulátor >>
Milyen a közlekedés, van-e internet, netán elég polc a könyveimnek, tarthatok-e bulit, és persze mennyibe kerül? Ezeket a kérdéseket nagyobb valószínűséggel tisztázzák azok a fiatalok, akik albérletbe költöznek, a biztosítás megléte pedig nem feltétlenül kerül szóba a megfelelő albérlet kiválasztásakor. Ebből később számos kellemetlenség származhat, pedig ezektől megkímélhetné magát mind az albérlő, mind a lakás tulajdonosa.
A hagyományosan saját tulajdonra berendezkedett hazai lakáspiacon 2011 óta folyamatosan növekszik a magánbérletek száma: országos aránya elérte a 6, a fővárosban pedig már meg is haladta a 10 százalékot. Ráadásul ezekben a hetekben van az albérletkeresés, illetve albérletbe költözés szezonja az egyetemvárosokban.
A megfelelő albérlet megtalálása nem könnyű, és sok esetben jelentős anyagi terhet is jelent a családok számára. Ahhoz, hogy a nem várt kellemetlenségektől megkíméljék magukat mind az albérlők, mind a bérbeadók, érdemes már a lakásbérleti szerződésében tisztázni, hogy van-e biztosítás az otthonra, ki fizeti a díját, és ha van, akkor pontosan milyen fedezetet nyújt a biztosítás és kinek a vagyontárgyaira.
Tévhit, hogy a lakásbiztosítást csak a tulajdonos kötheti meg
Az egyetemisták, főiskolások sok személyes tárgyat visznek az albérletbe, ezek között gyakran van drága laptop, hangszer, komolyabb hifi berendezés, vagy saját tévé is. Az albérlők számára fontos, hogy személyes vagyontárgyaikat is biztonságban tudják, ugyanakkor sokszor nem figyelnek arra, hogy megfelelő biztosítás legyen ezekre az ingóságokra is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy mindenkinek megéri, ha van a lakásra és az albérlő tulajdonaira is megfelelő biztosítási védelem, hiszen egy hétköznapi csőtörés vagy rövidzárlat esetén is hosszas vita kezdődhet a bérlő és a tulajdonos között, hogy ki állja a károkat.
A bérelt lakásban élők közül sokan azt hiszik, hogy nem is köthetnek lakásbiztosítást, mert azt csak a tulajdonos kötheti meg. Pedig a bérlő is köthet magára az ingatlanra is, de akár csak a saját vagyontárgyaira is biztosítási szerződést - hangsúlyozta Kádár Péter, a Groupama Biztosító nem-életbiztosítási igazgatója.
Ha a tulajdonos nem kötött az ingatlanra biztosítást, akkor a bérlőnek mindenképpen érdeke lehet ezt megkötni, ha pedig van az ingatlanra biztosítás, akkor a bérlőnek érdemes lehet a saját ingóságaira biztosítást kötni. Fontos, hogy a felek már a bérleti szerződés megkötésekor tisztázzák a biztosításra vonatkozó részleteket.
Ki fizet, ha a bérbeadónak kára keletkezik?
A megfelelő lakásbiztosítás megléte nem csak az albérlők érdeke, a bérbeadók számára is fontos, gyakran előfordul ugyanis, hogy a bérlők károkat okoznak a lakásban. Tipikus eset például, hogy figyelmetlenség miatt nyitva marad egy vízcsap, és a kiömlő víz eláztatja a padlót vagy netán az alattuk lévő ingatlant is. Az is megtörténhet, hogy a kijelentkezés után hagynak károkat, − például betört erkélyajtót − maguk után a lakásban, aminek a helyreállítását később lehetetlen behajtani. Egy megfelelő lakásbiztosítás azonban a bérlők által okozott károk mellett akár a kiesett bérleti díjat is megtérítheti, ha a lakás lakhatatlan lesz egy rövid időre.
Időről-időre mindenképpen javasolt felülvizsgálni lakásbiztosítási szerződésünket, annak érdekében, hogy egy esetleges kár esetén a biztosító minden vagyontárgyra fedezetet nyújtson. Különösen igaz ez, ha a lakásunkat bérbe adjuk.
"A lakásbiztosítás megkötésekor az ügyfelek nyilatkoznak arról, hogy az ingatlant bérbe adják-e vagy sem. Ha időközben kiadják ingatlanukat, akkor ezt be kell jelenteni a biztosító felé is, hiszen a kockázati körülmények változása esetleg a biztosítási díj változásával is járhat. Ezzel ugyanakkor elkerülhető, hogy egy bekövetkezett kár esetén a szolgáltatás teljesítésénél kellemetlenség legyen" - hívta fel a figyelmet a Groupama Biztosító nem-életbiztosítási igazgatója.
Forrás: penzcentrum.hu
CLB TIPP: Válasszon megfelelő biztosítást! Lakásbiztosítás kalkulátor >>