2024.06.06
Több mint 1,7 milliárd forintos kárösszeggel indult a viharszezon
A biztosítók több mint 1,7 milliárd forintot fizettek már ki vagy tartalékoltak a kárkifizetésekre májusban, a viharszezon első hónapjában, a társaságokhoz több mint 16 ezer bejelentés érkezett – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) az MTI-vel.
A bejelentések száma negyedével volt több, mint a tavalyi hasonló időszakban, amikor a kifizetések és tartalékolt összegek az egymilliárd forinthoz közelítettek.
A szövetség jelezte, hogy az adatokban még nincsenek benne a legutóbbi hétvége viharkárai, amelyek már a júniusi statisztikákban jelennek meg, illetve nincsenek benne a mezőgazdasági és az ipari létesítményekben, valamint a közintézményekben keletkezett károk sem.
A bejelentések számát leginkább május 17-25-i, valamint a május 31-i viharok, beázások, jégverések, felhőszakadások, villámcsapások növelték. Leginkább Budapest, valamint Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves, Nógrád, Vas, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, főként Dunakeszi, Érd, Eger és a Tápióság térsége volt érintett.
A Mabisz felidézte, hogy tavaly a viszonylag nyugodtabb május után a júniusi és az augusztusi időjárás is súlyos károkat okozott; a négy viharhónap után 13 milliárd forintnál állt meg a biztosítói károk összege, ami évtizedes rekordot döntött meg.
Június első napjainak viharjelentései, valamint az árvízi előrejelzések alapján idén is további nehéz hónapok előtt állnak a biztosítók – tették hozzá.
A májusi, százezer forint feletti átlagkár nagyjából megfelel a tavalyinak, ugyanakkor 20-40 százalékkal haladja meg a néhány évvel korábbiakat, ezt főként a megemelkedett építkezési, újjáépítési költségek okozzák. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy az ügyfelek ne váljanak alulbiztosítottakká – közölte a biztosítók szövetsége.
A Mabisz felhívta a figyelmet, hogy a kárszemléig csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzék el a károsultak, és lehetőleg készítsenek mindenről fényképeket.
forrás: telex.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a lakásbiztosítási ajánlatokat:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Biztosítás fajta:
- Lakásbiztosítás
Így verte át az egész országot a biztosítási ügynök
2016 február 01.
Kategória:
Életbiztosítás
A napokban hatalmas port kavart a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntése, amelyben egy kifejezetten idős korúakat megcélzó biztosításokat áruló ügynökséget, a 4Life Directet és gibraltári partnerét, a Red Sands biztosítót közel százmillió forinttal büntették meg. Utánanéztünk, hogy mi volt a trükk és mi indokolja a hatalmas bírságot.
Időskori Biztonság?
Több TV-csatornán, rádióban találkozhattunk a 4Life Direct biztosításközvetítő reklámjával, amelyben Szilágyi János hosszasan taglalva megosztja nézőivel, hogyan készülhet fel a biztosító szolgáltatásaival az időskori elmúlásra; miképp tud úgy meghalni, hogy nem hárít a családjára hatalmas temetési költségeket.
A 4Life Direct a reklám szerint:
- 45 és 85 év közti ügyfeleknek,
- mindössze napi 100 forintos biztosítási díjért,
- akár 3 500 000 forintos haláleseti biztosítást nyújt,
- orvosi vizsgálat nélkül,
- a díjakat sosem emelve, a biztosítási összeget nem csökkentve.
"Jelentkezését garantáltan elfogadjuk, függetlenül egészségügyi panaszaitól, fájdalmaitól" - hangzik Szilágyitól a reklámban. A magyarázós reklámok mellett találhatunk olyat is, amelyben idős hölgyek osztják meg férjük elhalálozásának tragédiáját és 4Life korrekt helytállását a biztosítások kifizetésében.
A cég célkitűzése látszólag nemes: az idősebb korosztálynak, akiknek gyakran hátat fordítanak más biztosítók, nyújt életbiztosítást, amely haláluk esetén temetési költségeik fedezésében segítséget nyújt, olcsón, egészségi állapotuktól függetlenül. A 3 500 000 forintos biztosítási összeghez a 36500 forintos éves biztosítási díj nem is tűnik a valóságtól elrugaszkodottnak középkorú ügyfelek esetében, ráadásul ez az összeg sok más dologra is hasznos lehet egy temetésen kívül.
Mi volt a gond?
A GVH bebizonyította, hogy a reklám túl szép, hogy igaz legyen, ezért 99 millió forintos bírsággal vágta nyakon a 4Life Direct Kft.-t és a biztosítást ténylegesen szolgáltató partnerét, a Red Sands Assurance Ltd.-t.
Mint kiderült:
- A biztosítást nem a 4Life Direct Kft., hanem a magyar székhellyel nem rendelkező gibraltári biztosító, a Red Sands Assurance Ltd. nyújtja, a 4Life függő ügynökként csak értékesíti a Red Sands termékeit,
- napi 100 forintért csak 50 000 forintot fizet a biztosító, ami nem érdemi segítség egy temetésben, ami köszönőviszonyban sincs a reklámban lehetőségként említett 3 500 000 forintos összeggel.
A GVH továbbá súlyosbító körülményként értékelte azt is, hogy idősebb ügyfeleket céloztak meg a reklámokkal, akik jellemzően kevésbé tájékozottak az életbiztosításokkal kapcsolatosan és készpénznek vehetik a magas összegű szolgáltatást.
Még a bírság előtt levette a 4Life a reklámjait és a problémás részeket orvosolva hasonlóakat szerkesztett.
Két másik kifogásolható elem van a reklámban, amire a GVH nem tért ki a közleményében:
Az első az, hogy a reklám felhívja a figyelmet arra, hogy orvosi vizsgálatok és egészségügyi kérdések nélkül bárki köthet biztosítást a céggel. Ez igaz is, az orvosi vizsgálatok ugyanis utólag, a biztosított halálakor következnek be. A reklámból viszont nem derül ki az, hogy ha a kötéstől számított hat hónapon belül baleseten kívül akármilyen más módon hal meg a biztosított, a biztosítási összeget nem fizeti ki a cég, csak a befizetett díjakat. Azzal is kevesen lehettek tisztában, hogy ha a biztosítás életbe lépése előtt fennálló állapot okozza a biztosított halálát az életbelépést követő két évben, a biztosító nem fizet.
Tehát, gyakorlatilag teljesen lényegtelen, hogy nem kell orvosi vizsgálat, mert ha visszamenőlegesen derül ki, hogy a biztosított halálos beteg volt, a biztosító nem fizeti ki a biztosítási összeget.
Az orvosi vizsgálat elmaradása tehát kifejezetten hátrányos, mert fizetjük a biztosítás díját, de szolgáltatást nem kapunk cserébe.
A GVH hosszabb határozatából kiderül, hogy mielőtt a biztosító kivezette volna a terméket, elsősorban a napi 100 forintos verziót vették igénybe az ügyfelek, ez a biztosítás kockázati eseménykor 50 000 forintot fizet.
Utánaszámoltunk: 1 év 4 hónap alatt többet fizet be ebben a esetben a biztosításba az ügyfél, mint amennyi a biztosítási összeg.
Ez különösen fura, mivel a biztosító csak hat hónap után fizet a baleseti halálon kívül másnemű halálra is, másfél év után viszont már nem éri meg az ügyfélnek a kockázati szolgáltatás. Tehát, gyakorlatilag egy idősebb ügyfél csak úgy tud "nyerni" a biztosításon, ha meghal a biztosítási időszak kezdetétől számított hatodik és tizenhatodik hónap között. És csak abban az esetben, ha nem szerződéskötés előtt "előzetesen fennálló állapot" okozta a halálát. Így borzasztóan jól kellett "időzíteni" a biztosított halálát, hogy minden kritériumnak megfeleljen.
Kisebb részletkérdés, de a GVH kifogásolta azt is, hogy a biztosító a napi 100 forintos verzióval nem nyújt érdemi segítséget egy temetéshez, mivel 50 000 forintból nem lehet kihozni egy temetést. Főleg úgy nem, hogy a biztosításközvetítő a reklámban felhívja a figyelmet arra, hogy egy temetés akár 1 000 000 forintba is kerülhet.
Vicces, hogy a 4Life és a Red Sands a védelmében mégis összeszedte, hogy az interneten fellelhető adatok alapján ténylegesen mennyibe kerül egy hamvasztás, temetés is, szerintük egy hamvasztás 55 700 és 65 500 forint között, egy temetés pedig 78 500 és 341 000 forint között mozog. Eszerint bizonyos esetben még az 50 000 forintos szolgáltatás is jelentős segítséget jelenthet. A GVH szerint viszont ez sem helytálló, egy vidéki kiskoporsós vagy urnás temetés ára körülbelül 200 000 forint.
Az 1 000 000 forintos biztosítási díj, ami tényleg érdemi segítséget nyújt egy temetésben, 65 éves kor fölött több mint havi 10 000 forint, ami egy átlagos nyugdíjas költségvetésébe aligha fér bele.
A GVH döntése ellen egyébként többek közt ezekkel érvelt a 4Life és a Red Sands:
- A 4Life szerint a kapcsolatba lépés arányában nagyon alacsony számú panasz érkezett be a reklámok félreértésével kapcsolatosan.
- A cégcsoport más országokban is hasonló reklámokat vetít le a nézőinek (ugyanígy, idősebb hírességekkel reklámozzák, idősebb ügyfeleknek a terméküket, itt például a lengyeleknek értékesít biztosítást Stanis³awa Ryster, újságíró, televíziós személyiség), itt nem találta egyik felügyeleti szerv sem kifogásolhatónak a gyakorlatot.
- Továbbá kiemelték, hogy az ügyfelek teljes körű tájékoztatást kapnak személyesen, a reklám csak a telefonhívásra invitálja az ügyfeleket, nem ez alapján döntik el, hogy szeretnék-e a biztosítást.
- Ügyfeleik nagy része még nem nyugdíjas.
- A két társaság együttműködött a hatóságokkal, a reklámokat levették, a céges prospektusokat átírták még a határozat megszületése előtt, az 50 000 forintos terméket kivezették, július 1-től 100 000 forint a minimum biztosítási összeg.
Nincs kockázat?
A GVH egyik legnagyobb gondja a helyzettel az volt, hogy a 4Life megpróbálta beadni, hogy a biztosítást ők szolgáltatják Magyarországon, holott valójában a gibraltári Red Sands Assurance-é a termék. A 4Life csak mint függő biztosításközvetítő tevékenykedik.
A 4Life szerepe tehát teljesen lényegtelen ebben a képletben: mint közvetítő, nem ők foglalkoznak az ügyfelek kárbejelentéseinek elbírálásával, a biztosítási összegek kifizetésével, a panaszkezeléssel. Ha valami probléma adódik a 4Life-fal (csődbe megy, kivonul, stb.), mehetünk Gibraltárra pereskedni.
A Red Sands egyébként végezhet biztosítási tevékenységet az EU-n belül, mivel Gibraltár az Egyesült Királysághoz tartozik, ezért EU-tag. A Red Sands a Virgin-szigeteki Manzillo Holdings Limited teljes tulajdonában áll. A Jaap t'Hooft Trust liechtensteini cég ellenőrzi a működését. Tehát, ha a Red Sands működésében is probléma merül fel, irány az offshore-paradicsom; a Virgin-szigetek!
Bár ez valóban nem lényeges, a 4Life Direct anyacége, a 4Life Direct International egyébként egy máltai székhelyű cég.
Még egy érdekesség: 2013-ban 562 millió forint, 2014-ben 741,3 millió forint volt a 4Life nettó értékesítési árbevétele. A cég 2013-ban 114,45, 2014-ben 198,7 millió forintot költött marketingre és reklámokra.
Ez azt jelenti, hogy a cég éves bevételének 20,5 és 26,8 százalékát költötte a szilágyis reklámok megrendezésére, sugárzására.
A GVH elsősorban emiatt döntött a tetemes bírság kiszabása mellett.
Ha nem ezt, akkor mit?
Számos más biztosító van, amelyik hasonló szolgáltatást nyújt, olyan nemzetközi cégek, amelyek Magyarországon hatalmas piaci jelenléttel rendelkeznek.
Ilyen szolgáltatást nyújt a GVH felsorolása szerint:
- A Groupama Szelence,
- a Generali Nyugalom (egy jóval sejtelmesebb, kevésbé szájbarágós reklámmal)
- az Aegon Gondviselés,
- a Signal Testamentum.
Azonban mindegyik biztosítás jellemzője, a Red Sands Időskori Biztonság termékéhez hasonlóan, hogy minél idősebb a biztosított, annál drágább a biztosítás.
A 4Life jelenlegi reklámjában szereplő 5700 forintos havidíj egy 54 éves biztosított 1 000 000 forintos biztosításához nagyjából már megfelel a piaci átlagnak.
Nyugdíjas korunkban azonban jobban megérheti egy megtakarítást, vagy befektetést indítani egy ilyen termék helyett:
- Egy értékpapírszámlán vásárolt befektetési alap esetében minimális költségek mellett a befektetett pénz dolgozik,
- ha pedig kifejezetten a biztosítások által nyújtott haláleseti öröklési illetékmentesség, örökösödési eljárás mentességet akarjuk megcélozni, érdemes lehet inkább egy unit-linked termékben gondolkozni (itt azonban a költségek magasabbak). Általában az UL-ek esetében is van biztosítottra vonatkozó korhatár, ezért érdemes megjelölni biztosítottnak az örököst és szerződőként elindítani a megtakarítást, mivel ha meghal a szerződő, a biztosított lép be a helyére. Persze itt is lehet rosszul időzíteni, mivel az új szerződőnek döntenie kell, hogy tovább fizeti-e a megtakarítást, vagy visszavásárolja, az utóbbi jelentős tőkevesztést jelenthet.
Forrás: Portfolio
Miből lesz nyugdíjunk? Csak a lakosság harmadának van erre félretéve
2016 február 01.
Kategória:
Életbiztosítás
Az aktuáriusi számítások borúsabb képet mutatnak a nyugdíjrendszer jövőjéről, mint a hivatalos kalkulációk" – mondta Vékás Péter aktuárius, egyetemi oktató a Privátbankár Foglalkoztatás-Öngondoskodás 2016 konferenciájának kerekasztal-beszélgetésén. Számításaik szerint 2026-ig biztosított az egyensúly a jelenlegi szabályok mellett. Ahhoz, hogy a nyugdíjrendszer hosszú távon is egyensúlyban maradjon, elégséges lenne, ha például három évente fél évvel, 67 évig emelkedne a nyugdíjkorhatár – írja a privatbankar.hu.
Az aktuárius felhívta a figyelmet arra, hogy a szülési életkor drasztikusan kitolódott az utóbbi időben, valamint az EU átlagához képest kedvezőtlenebbek a hazai válási és házassági ráták.
Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke elmondta, hoy rendszeresen végeznek közvélemény-kutatásokat, és a legutóbbiból kiderült, hogy a gazdaságilag aktív népesség 60 százaléka takarékoskodik, de csak 33 százaléknak van nyugdíjcélú megtakarítása, és csak 22 százaléknak van önkéntes nyugdíjpénztári tagsága.
Így itt még sok lehetőség van, fel lehetne fejleszteni az ilyen célú megtakarításokat. Az elnök főleg a munkáltatók ösztönzését tartja jónak, mert a dolgozók jelentős része nem képes ilyen típusú döntések meghozatalára, nem használja ki a meglevő adókedvezményeket sem.
Palotai Dániel, az MNB vezető közgazdásza, ügyvezető igazgatója szerint a gyerekek számát is bele kellene venni a nyugdíjrendszerbe. Minimális mértékben ma is benne van, amikor a nők nyugdíjánál figyelembe veszik a gyerekgondozással töltött időt is. Jelenleg inkább a gyermekvállalás ellen szólnak érvek, amit szerinte sikeresen tudtak ellensúlyozni az utóbbi időben a bevezetett kedvezmények.
Forrás: Biztosításszemle
Öngondoskodás: Sok százezret bukhatunk
2016 február 01.
Kategória:
Életbiztosítás
Kötelező publikálni, az ügyfelek mégsem törődnek a biztosítások költségeivel. Vegyes nyugdíjbiztosításból a drága fogy a legjobban, a unit linkednél vegyes a kép.
Hiába nyilvánosak az életbiztosítások költségei, a nyugdíjbiztosítást kötők gyakran a drágább konstrukciókat választják. A mostani alacsony kamatkörnyezetben viszont kérdéses lehet, hogy ha valaki egy 4-5 százalékos éves költségű nyugdíjbiztosításba teszi a pénzét, az képes lesz-e hosszú távon megőrizni az értékét, vagy pedig gyarapodni. Tavaly az első kilenc hónapban például az NN értékesítette a legtöbb személyi jövedelemadó-kedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosítást, a díjbevétele megközelítette a 2,8 milliárd forintot, ebből csaknem 2,5 milliárd forintnyi a biztosító klasszikus vagy más néven vegyes típusú biztosításába került. A Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) honlapján publikált adatok szerint viszont a klasszikus nyugdíjbiztosítások közül éppen az NN-é a legdrágább, a teljes költségmutatója (TKM) tíz évre 4,75, húsz évre pedig 3,76 százalékos.
Az NN mellett komoly szereplőnek számít a klasszikus nyugdíjbiztosítások piacán az Aegon, amely tavaly októberig csaknem 2 milliárd forintnyi díjbevételt ért el, és ennek több mint a háromnegyede vegyes életbiztosításokból származott. Az Aegon közepesen drága, húsz évre 2,99 százalékos TKM-et kalkuláltak a biztosítására. A legolcsóbb vegyes nyugdíjbiztosítást az MKB kínálja, ennek a TKM-je tíz évre csupán 2,27, húszra pedig 1,34 százalékos. Az MKB mégis a sereghajtók között kullog a piacon, alig 100 millió forintnyi nyugdíj-biztosítási díjbevétele volt tavaly az első három negyedévben. Ennyi különbség a költségekben hosszú távon nagyon sokat jelenthet. Húsz év alatt 1,42 százalékpontnyi előny havi 20 ezer forintos befizetés mellett 600 ezer forintnál is több különbséget eredményezhet.
A befektetési egységhez kötött (unit linked) nyugdíjbiztosításoknál jobbnak tűnik a helyzet. Ebben a szegmensben az Allianz és a Generali viszi a prímet, tavaly januártól októberig mindkét biztosító nyugdíjbiztosításokból származó díjbevétele körülbelül 2,3 milliárd forint volt. Az Allianz szerencsére a nyugdíjbiztosítások területén a legolcsóbbak közé tartozik, TKM-jei húszéves időtávon többnyire 2 százalék alatt alakulnak, de akár 1 százalék alatt is lehetnek, a Generalinál nagyobb a szórás, a legolcsóbb megoldásoknál 1 százalék alatt van a TKM, a legdrágábbaknál 5,06 százalékos. A unit linked piacon a nagyok közé tartozik még az Uniqa, a Metlife és a CIG Pannónia is. A piaci TKM-rekordot húszéves távon a Metlife egyik eurós nyugdíjbiztosítása tartja, amelynek költségmutatója akár az 5,09 százalékot is elérheti, a cég többi nyugdíjbiztosítása olcsóbb. A CIG Pannónia közepesen drágának számít, az Uniqánál viszont sok húszéves biztosítás TKM-je megközelítheti akár az 5 százalékot is.
Új jegybanki szabályozás a TKM-re
A TKM önszabályozáson alapuló módszertana várhatóan 2017. január 1-jétől megváltozik egy európai szintű szabályozás miatt. Az évente július 1-jén publikálandó mutatókat egy 35 éves biztosítottra kell kiszámítani, a költségeket kizárólag a kötelezően választandó biztosítási kockázatokra és díjemelésekre modellezve – közölte a Magyar Nemzeti Bank.
A számításnál évi 210 ezer forintnyi rendszeres díjjal vagy 2,2 millió forint egyszeri díjbefizetéssel kell kalkulálni. A TKM-számításokat a biztosítóknak rendszeres díjas és élethosszig tartó biztosításoknál 10, 15 és 20 éves, az egyszeri díjasoknál 5, 10 és 20 éves futamidőre kell elvégezniük.
Forrás: Világgazdaság
Íme a magyar biztosítók nagy dobásai
2016 február 01.
Kategória:
Általános
A magyar biztosítók tavaly sem tétlenkedtek, de máris újabb fejlesztéseken dolgoznak az informatika területén. A biztosítók ügyfelei számára már elérhetők e-termékek, online tarifálók, fejlett ügyfélportálok, mobilappos biztosításkötés, és például olyan egzotikus fejlesztésre is akad példa, mint amikor egy műhold alapú nyilvántartás segíti a mezőgazdasági szegmensben a kárérték meghatározását. Idén olyan új mobilappra is lehet számítani, amelyben az időjárási vészhelyzet előrejelzésétől a casco szemlefotók feltöltésén át a befektetési egységek átváltásáig több szolgáltatást tesznek elérhetővé. És persze ez csak néhány azok közül az újítások közül, amelyekről a körkérdésünkre válaszoló 8 nagy biztosító beszámolt nekünk.
Amit az ügyfelek közvetlenül is láthatnak...
A magyar ügyfelek között is egyre nagyobb azok aránya, akik az online világ lehetőségeit szívesen kihasználják, vagyis például online kötnek biztosítást, így jelentik be, ha kár éri őket, vagy éppen szívesebben kommunikálnak a biztosítójukkal e-mailben, ügyfélportálon keresztül. A biztosítók is reagáltak az új igényekre, ezért számos fejlesztéssel kedveskedtek nekik.
Az Allianznál például a nem-élet üzletág minden jelentős terméke - beleértve a Gfb és Casco, a lakás, továbbá az utasbiztosítást is - elérhető online az ügyfelek számára. Az ügyfelek már a teljes biztosítási portfóliójukat kezelhetik a biztosító weboldalán az ügyfélportálon keresztül, és a kárszolgáltatásokat is igénybe vehetik az online csatornákon. Mára már több mint negyed millió lakossági szerződő partner használja kizárólagosan az online csatornákat a biztosítónál. A mezőgazdasági szegmensben létrehoztak egy növénybiztosítási szerződés megkötésére és karbantartására alkalmas központi elektronikus felületet, amely a területre vonatkozó műholdas képek feldolgozásával biomassza térképet készít. A területekhez rendelt műhold alapú nyilvántartással a korábbiaknál pontosabb kárértéket tudnak meghatározni.
A Generalinál a tanácsadók és az ügyfelek online kiszolgálásának javítása volt fókuszban tavaly. Folyamatosan fejlesztették webes alkalmazásaikat, illetve a szerződéskötés megkönnyítése érdekében online ajánlatkészítő és értékesítést támogató felületeiket, melyekkel a papírmentesség irányába még jobban elmozdultak. A Groupamánál a mobil megoldások bevezetése volt a leginnovatívabb fejlesztés mind ügyfélkiszolgálás, mind a belső üzletkötői támogatás terén. Az Aegon platformfüggetlen reszponzív felhasználói felületeket készített az értékesítést támogató rendszerükben. Ennek köszönhetően a tanácsadók laptop mellett tabletet is használhatnak az értékesítés során. Ehhez kapcsolódóan egyszerűsítették a papírmentes értékesítés folyamatát is.
Az Unionnál legfontosabb fejlesztések a tanácsadókat és az ügyfeleket kiszolgáló webes rendszerekre irányultak, erre példa az új lakásbiztosításuk online felülete, mely reszponzív módon működik, vagyis PC, tablet és mobil eszközökön is elérhető. Az NN kérdésünkre elmondta, hogy különböző ügyfeleket különböző helyzetben kell megtalálni, és ehhez az IT-nak is igazodnia kell. Valamelyik területen ez csak egy upgradet jelentett 2015-ben (SCCM, levelezés), de volt, hogy új eszközöket adtak partnereik kezébe (Lync, Mobile Iron).
A K&H Biztosítónál teljesen megújították a nem-életbiztosítási kárbejelentő felületet, illetve a nem-életbiztosítási termékek esetében elérhetővé tették a bankkártyás fizetési lehetőséget az ügyfélportálon és a direktbiztosítási front office rendszerben. Emellett bővítették a telefonos ügyfélszolgálat önkiszolgáló funkcióit az ügyfelek által leggyakrabban igényelt információk lekérdezésének lehetőségével. Korszerűsítették az életbiztosítási termékek értékesítésére szolgáló front office alkalmazást, továbbá a közvetítői portált használó banki tanácsadó és helyi képviselő kollégák számára elérhetővé, gyorsan és könnyen megjeleníthetővé tették a kárrendezéssel kapcsolatos információk és dokumentumok nagy részét.
A Magyar Posta Biztosító egy új call center rendszert vezetett be, amely már minden olyan ügyfélszolgálati folyamatot támogat, amelyek korábban csak a több száz fős call centereket kiszolgáló rendszerekben voltak elérhetőek; pl. tudás alapú híváselosztás, e-mail kezelés, kifelé irányuló kampányok végrehajtásának támogatása. Továbbfejlesztették a Postával közös hűségprogramot, így az - akár biztosítási szerződésekkel is gyűjtött - hűségpontok már biztosítások vásárlása során is beválthatók a postahelyeken. A Postával közös másik fejlesztés eredményeképpen utasbiztosítás is köthető a Posta mobil alkalmazásával a biztosító saját mobil alkalmazása mellett. A honlap működésének alapjául szolgáló Sitecore rendszerben egy komoly verzióváltásra került sor, aminek köszönhetően rugalmasabban és hatékonyabban tudják internetes oldalaikat fejleszteni, frissíteni.
...és ami rejtve marad előttük
Back-office terülten az Allianznál a belső ügyfelek (pénzügyi tanácsadók, alkusz partnerek, javító partnerek) teljes körű digitális információ ellátásán, az értékesítési folyamatok automatizálásán, továbbá az operációs háttérfolyamatok átalakításán és papírmentesítésén dolgoztak. A Generalinál elsősorban a folyamatok gyorsítására, további automatizálására fókuszáltak. Erre példa a kárrendezési folyamat gyorsítása, amelynek eredményeként az ügyfeleik akár egy napon, bizonyos esetekben akár pereceken belül is a kártérítési összeghez juthatnak.
A Groupamánál a legfontosabb háttérrendszerekhez kapcsolódó fejlesztés az adatminőség javítását célozta tavaly. A fejlesztés a több csatornás ügyfél-kommunikációhoz szükséges megfelelő minőségű adatkezelési hátteret, illetve a megfelelő minőségű adatokat biztosítja. Az Unionnál a back office területén folytatták a 2014-ben a papírmentesség elérése érdekében megkezdett lépéseket. Az Aegon új lakásbiztosításokkal kapcsolatos termékvonalat alakított ki a társaság fő portfóliós rendszerében. Ezzel konszolidálni tudják a portfóliós rendszereiket és növelni a szoftverfejlesztés hatékonyságát.
A K&H Biztosítónál 2015-ben elkezdték a nem-életbiztosítási nyilvántartó rendszer pénzügyi moduljának modernizálását és az erre a modulra épülő folyamatok újragondolását, egyszerűsítését. Az élet üzletágban 2015-ben az értékesítési folyamatok megújításán volt a hangsúly. Ezen felül folyamatfelmérés-, és optimalizációs feladatokat, valamint előkészítő tevékenységeket hajtottak végre egyrészt a 2016-ban induló, élet üzletági back office területeket érintő projektekkel kapcsolatosan, másrészt a jövőbeni digitalizációs fejlesztések és az életbiztosítási rendszerek ügyfélportálhoz történő integrálása céljából. Az NN-nél a folyamatok felülvizsgálatán, háttérrendszerek kommunikációjának professzionalizálásán és az interface-ek átláthatóságának növelésén volt a hangsúly.
A Magyar Posta Biztosítónál a back-office fejlesztéseket első sorban szabályozási változások és termékfejlesztések indukálták, míg a többi fejlesztés elsősorban a hatékonyságjavulást és a biztonságosabb üzletmenet biztosítását célozta. Több termék esetében is racionalizálták a levélküldési folyamatainkat, ezen kívül minden biztosítási ajánlatot és nyomtatványt intelligens vonalkóddal állítanak már elő, aminek köszönhetően a beérkező és elektronikussá konvertált dokumentumok automatikusan hozzárendelődnek az ügyfelek érintett szerződéseihez.
Mire készülnek idén a biztosítók?
Az Allianznál folytatódik az ügyfélkapcsolatok digitalizációja, és az év céljai közé tartozik a kárrendezési felületek, alkalmazások és folyamatok fejlesztése. Emellett az adatszivárgást megelőző és adatvédelmet szem előtt tartó intézkedésekre készülnek, és mivel 2016-tól az MNB elvárásai is változnak és több törvényi változás közeleg, a jogi környezetnek megfelelő működést is aktualizálni kell a rendszereikben. A biztosító fontosnak tartja a Big Data technológiákat, amelyekkel az ügyfelek igényeit pontosabban lehet megismerni, ez pedig segít a személyre szabott szolgáltatások és termékek fejlesztésében.
A Generali tervei között szerepel például az adatkezelés fejlesztésével a kárügyek nyomon követhetővé tétele az ügyfelek számára, illetve a Generali Ügyfélpont alkalmazás kibővítésével egy olyan mobilapplikációt vezetnek be, amelyben az időjárási vészhelyzet előrejelzésétől a casco szemlefotók feltöltésén át a befektetési egységek átváltásáig több szolgáltatást tesznek elérhetővé. Az ügyfelek számára idén létrehoznak egy ügyfélbokszot ahol bejelentkezés után az összes szerződésükkel kapcsolatos fontos dokumentumot egy helyen megtalálják. Idén az adatközpontot is elköltöztetik, amivel a várakozásuk szerint hosszú távon hatékonyabb informatikai kiszolgálást tudnak elérni. Az Aegon folytatja a portfóliós rendszerek konszolidációját, központosítja az ügyfelek kezelését. Lecserélik a jutalék számfejtő és nyilvántartó rendszereiket, illetve új mobil alkalmazás alapú biztosítást vezetünk be.
A Groupamánál idén az ügyfélszolgálati rendszer megújítása, a mobilitás továbbfejlesztése, illetve a hagyományos adattárházi kereteken túli komplex üzleti intelligencia megoldások lesznek fókuszban. A K&H Biztosító 2016-ban a nem-életbiztosítási nyilvántartó rendszer pénzügyi moduljának megújítására fókuszál, emellett a szerződésadminisztrációs és kárrendezési rendszereiket fejlesztik. Az élet üzletágban két nagy háttérrendszer és a rájuk épülő folyamatok modernizálását kezdik el egy több éven átnyúló projekt keretein belül. Az Union a front-office területén megkezdett megújulási folyamatot folytatja, ennek keretében a publikus webes felületek megújítására koncentrálnak. Az NN olyan célokat tűzött ki amivel, egyszerűsödik a háttérmunka, csökkenhetnek a papír alapon történő lépések számai és növelhetik az értékesítőik számára bárhol elérhető adatok és szolgáltatások listáját.
A Magyar Posta Biztosítónál hamarosan elindul az értékesítési pontokon a már szerződéssel bíró ügyfelek automatikus beazonosítását lehetővé tevő fejlesztés, aminek kiterjesztése az első félév során fog megtörténni. Az online és háttérrendszerek integrációja révén a lakásbiztosítási károk feldolgozási folyamata magasabb szintű automatizációval, gyorsabban fog működni. Március 1-től meg kell felelni az életbiztosítási szerződéskötéskor annak a felügyeleti elvárásnak, hogy az egész piacra vonatkozóan egységes ügyfél-igényfelmérés történjen, ez is informatikai fejlesztést is igényel. Az adatminőség biztosításra is különös figyelmet fordítanak, amivel kapcsolatban négy projekt is folyamatban van. A hatékonyabb és átláthatóbb IT működés érdekében egységes, elektronikus folyamattal támogatják majd az informatikai fejlesztések végig vitelét.
Mire számíthatunk a közeljövőben?
A szakma általános véleménye szerint a szektor még nagyobb hangsúlyt fektet majd az adatelemzési és technológiai innovációs fejlesztésekre, hogy a biztosítási termékek azon túl, hogy szinte bárhol bármikor megköthetővé válnak, még inkább személyre szabhatóak lehessenek, díjszabásuk pedig akár az ügyfelek viselkedése, magatartása, életvitele alapján meghatározhatóvá váljon. Emellett online ügyfél-kiszolgálási megoldások továbbfejlesztése és tökéletesítése, valamint az operációs folyamatok teljes körű automatizálása és a már működtetett rendszerek konszolidációja mellett a felhő alapú számítástechnikai megoldásoké és szolgáltatásoké lehet a jövő. Mindemellett a biztosítók a digitalizációt támogató workflow és front megoldásokkal, I/O (input-output) management támogató eszközökkel és az adatbiztonságot elősegítő eszközökkel jelennek meg a piacon.
Forrás: Portfolio
Az ügynök halála? - Robotok kezdtek el biztosításokat árulni
2016 február 01.
Kategória:
Általános
Egy MIT-ról kivált startup, az Insurify tegnap bejelentette, hogy elindítják Evia névre keresztelt "mesterséges intelligenciával" működő robotjukat, amely az autóbiztosításoknál válthatja le a biztosítási ügynököket - írja a Techcrunch.
Az MIT berkeiből elinduló Insurify nevű startup nemrégiben 2 millió dolláros megvető tőkét szerzett a Rationwave Capital Partnerstől, hogy a pénzből létrehozzák az Evia (Expert Virtual Insurance Agent) robot-ügynök platformot. Tegnap a cég bejelentette, hogy az Evia elindult, a honlapjuk tanúsága szerint a béta verzióra fogadják a szolgáltatás első kipróbálóit az Egyesült Államok 30 államában.
"Alig van időnk arra is, hogy a barátainkkal telefonáljunk, pláne nincs időnk a biztosítási ügynökökkel beszélni. Most ugyanolyan nehéz biztosítást kötni, mint amilyen nehéz volt repülőjegyet venni 15 évvel ezelőtt, telefonon keresztül sokszor 40 percig is letart" - fejtette ki Snejina Zacharia a lapnak arról, miért is vágott bele az üzletbe.
Az Insurify hasonló alapokon működik, mint a Coverhound, amely adatbázisok alapján hasonlít össze autó- és lakásbiztosításokat az oldalán, vagy mint a Google insurance research összehasonlítója. Ugyanakkor az Insurify egy lépéssel tovább is megy: a felhasználóknak elég csupán a rendszámtáblájukat befotózniuk, és elküldeniük az Eviának. A robottanácsadó ezután rengeteg adat között kezd el kutatni, amellyel beazonosítják a felhasználót és a vezetési történetét, majd az algoritmus biztosítási díjajánlatot és javaslatokat küld vissza neki.
A nagyobb biztosítók közül például a Progressive, az Allstate és az AAA is az ajánlattevők között szerepel, de a Coverhounddal is partnerségi kapcsolatot keresnek. Akik nem szeretnék lefotózni a rendszámtáblájukat, és elküldeni azt a cégnek, azok az online platformon keresztül a szokásos módon (adatok megadása) is kérhetnek ajánlatot.
Forrás: Portfolio
Közúti balesete történt? Íme a legfontosabb teendők
2016 február 01.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás
Nemcsak saját magatartásunkra és gépkocsink állapotára érdemes fokozottan ügyelni, sokszor mások figyelmetlensége, felelőtlensége is elkerülhetetlen koccanáshoz, rosszabb esetben pedig komolyabb vagyoni kárral, személyi sérüléssel járó közlekedési balesethez vezethet a hideg időben. Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, mit is kell tennünk ilyenkor az érintettek biztonságának, valamint az eset mihamarabbi tisztázásának érdekében.
Lényeges, hogy milyen esetekben kell hatósági intézkedés, miként kell kitölteni a szükséges dokumentumokat, mit kell intézni a biztosító felé és azután. Ezekkel érdemes mindig naprakésznek lenni, hiszen tájékozottságunk a helyszínen, és a későbbi ügyintézésben is nagymértékben megkönnyítheti a dolgunkat.
Ha személyi sérülés történt a balesetben?
Mindenképp meg kell győződni arról, hogy történt-e személyi sérülés. A legfontosabb az emberi életek és az egészség megóvása, így sérülés esetén azonnal értesíteni kell a mentőket, valamint a rendőrséget, akkor is, ha erre a sérült nem tart igényt a helyszínen. Kiérkezésükig pedig segítséget kell nyújtani a sérült(ek)nek. Ezen kötelességünknek mindenképp tegyünk eleget, mivel az elsősegélynyújtás elmulasztása büntetőjogi felelősséget vonhat maga után.
A baleset okozója, vagy bármelyik fél ne fuvarozza el a sérültet orvosi kezelésért, mert elhagyva a helyszínt az egyes részletek és körülmények tisztázása utólagosan problémássá válhat. Közlekedési baleset esetén a kórházaknak hivatalból értesíteni kell a rendőrséget, a felek pedig kötelesek megvárni a hatósági intézkedést, valamint a drog- és alkoholfogyasztásra vonatkozó vizsgálatokat.
Mikor hívjunk rendőrt?
Amennyiben az érintettek nem tudják tisztázni egymás között a történteket, nem tudnak megegyezni a felelősség kérdésében, jelentős az anyagi kár, esetleg külföldi személy is a baleset érintettje vagy feltételezhetően szabálysértés történt, úgy mindig értesíteni kell a rendőrséget. Minden, a balesetben érintett személynek kötelessége megvárni a hatóság helyszínre érkezését.
Ha a baleset okozója adatainak megadása nélkül távozik, személyi sérülés esetén, a rendőrség segítségnyújtás elmulasztása miatt eljárást indíthat az ügyben. A felelősség szóbeli elismerését később szinte lehetetlen bizonyítani, így ha az érintettek bármelyike nem hajlandó írásosan ezt elismerni, úgy mindenképpen rendőrt kell hívni. Előfordulhat, hogy az írásos felelősség elismerés ellenére, a károkozó később ellentétesen nyilatkozik a biztosítónak. Rendőri intézkedés hiányában ilyen esetben a károsultnak kell bizonyítania igazát, így a baleset körülményeit is. Jó, ha rögzítjük a lehetséges tanúk adatait, illetve fényképeket is készíthetünk a baleset helyszínén.
Baleset utáni dokumentáció
Csak anyagi kárral járó balesetek esetében nem szükséges mindig a rendőrség bevonása, mivel a kiérkező járőrök által készített feljegyzések az európai baleseti bejelentővel (kék-sárga) közel egyenértékű dokumentumnak számítanak a vizsgálatok során. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény értelmében, baleset bekövetkeztekor az eset részesei kötelesek átadni egymásnak a személy-, gépjármű- és a biztosítási szerződésük azonosításához szükséges adatokat, valamint dokumentálni a körülményekre vonatkozó lényeges információkat. A feleknek a „kék-sárga” bejelentőn kell igazolniuk a megadott adatok és információk valódiságát, és ezen a dokumentumon kell feltűntetni az esetleges tanúk nevét és lakcímét is. A baleseti bejelentőből egy-egy példányt kell megőrizni, ami szükséges a biztosítónál történő kárbejelentéshez. Ennek tartalma különböző nyelveken, de az egész Unió területén egységes, így külföldi balesetek esetében is használható, ezért célszerű mindig néhányat a gépjárműben tartani.
Ki a károsult és ki a károkozó?
A bejelentőt a baleset okozójának és a károsultjának is a károkozó kötelező felelősség biztosítást nyújtó biztosítójához kell eljuttatnia. A károsultnak a kár bekövetkeztétől vagy a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül, míg a károkozónak 5 munkanapon belül kell írásban bejelentenie a káreseményt.
A biztosítónak a balesettel, a felelősség megállapításával, valamint az ügy elbírálásával kapcsolatos kérdéseihez mindig meg kell adni a kért információkat, és lehetővé kell tenni ezek tartalmának ellenőrzését is. Ezek hiánya ellehetetlenítheti az ügymenetet, valamint a biztosító is mentesülhet kártérítési kötelezettsége alól.
Fontos tudni, hogy a kötelező biztosítás nem terjed ki a károkozó gépjárművében keletkezett károkra. Ebben az esetben csak casco-biztosítás mellett számíthat saját kárának megtérítésére. Ha a károkozó félnek nincs érvényes kötelező biztosítása, akkor a Magyar Biztosítók Szövetségénél (MABISZ) lehet 30 napon belül bejelenteni az esetet, és innen fogják majd a kárt megtéríteni.
Javítás és szervizelés
Ha már megtörtént a baj, a káreseményt követően érdemes olyan helyen javíttatni és átnézetni autónkat, ahol szakszerű átvizsgálás mellett, gyári normáknak megfelelően állítják helyre gépkocsinkat. Egy komolyabban sérült autó esetében a helyreállítási munkálatok nagyobb körültekintést igényelnek, amit egy független szerviz kevésbé tud biztosítani, ha többéves, elavult javítási technikákat használ. A márkaszerviz a legmodernebb eljárásokkal és eszközökkel biztosítja gépkocsinknak a megfelelő szervizelést, így annak helyreállítása után, nyugodt szívvel ülhetünk vissza a volánhoz.
Forrás: Szabolcs Online
SÍ-BIZTOSÍTÁS: EGYRE GYAKORIBBAK A FELELŐSSÉGI KÁROK
2016 január 30.
Kategória:
Utasbiztosítás
Egy külföldi síelés során nem elég csak arra figyelemmel lenni, hogy a család minden tagja és az autó is biztosítva legyen, mindenképpen érdemes olyan biztosítást kötni, ami felelősségbiztosítási elemet is tartalmaz – hívja fel rá a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
A tapasztalatok szerint egyre több magyar állampolgárral szemben nyújtanak be kártérítési igényt külföldi sípályákon okozott balesetek, illetve az azzal kapcsolatos károk miatt.
Ha síelés, snowboardozás vagy szánkózás a külföldi utazásunk célja, arra is figyelemmel kell lennünk, hogy ha mi okozunk másoknak sérülést vagy teszünk mások tulajdonában kárt, a biztosítás erre is fedezetet nyújtson. Abban az esetben, ha valaki a sípályán okoz balesetet, akkor az általa okozott sérülésekért és károkért anyagi felelősséggel tartozik, perelhetővé válik. Egy elveszített pert követően a károkozónak meg kell téríteni a balesetet szenvedett fél számára a munkából való kiesés miatti elmaradt jövedelmét, a károsult felszerelésében okozott anyagi kárt, az eljárási költségeket, valamint a jogi képviselet díját is.
„Egy ilyen kártérítési ügy jelentős tétel lehet, akár a több millió forintot is elérheti” – hangsúlyozza Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Utasbiztosítási Bizottságának elnöke. A közelmúltban történt, hogy Ausztriában egy magyar síelő balesetet okozott. Az általa okozott kárért a tőle követelt összeg elérte a 25 ezer eurót, azaz a közel 8 millió forintot. A síelő nem rendelkezett utasbiztosítással, így azt saját zsebből – hitelből! – kellett az összeget kifizetnie.
„Egyre többször találkozunk hasonló esetekkel, s a tapasztalatok azt mutatják, hogy a felelősségi kockázat egyre fontosabb eleme az utasbiztosításoknak. Szövetségi szinten azt tudjuk javasolni, hogy aki síelni vagy snowboardozni/szánkózni megy valamely külföldi országba, fordítson külön figyelmet arra, hogy biztosítása tartalmazza a felelősségbiztosítást is” – összegez Horváth Péter. Az utasbiztosítások átlagdíja 300 és 1000 forint között van naponta, egy „középkategóriás” utasbiztosításban általában már szerepel a felelősségi elem is.
Szakértői becslések szerint a külföldre utazók csupán mintegy 35-40 százaléka köt utasbiztosítást, a külföldön sporttevékenységet végzők, kiváltképp a síelők ennél szerencsére nagyobb arányban.
A hazai utasbiztosítási piacon 14 magyarországi székhellyel rendelkező szereplő tevékenykedik. 2014-ben 10,38 milliárd forint díjbevételt értek el a cégek, 2013-ban 10 milliárd, 2012-ben 9,5 milliárd forintot.
Forrás: biztositasiszemle.hu
Vigyázat, a síbalesetből húzós per lehet
2016 január 28.
Kategória:
Utasbiztosítás
A tapasztalatok szerint egyre több magyar állampolgárral szemben nyújtanak be kártérítési igényt külföldi sípályákon okozott balesetek,illetve az azzal kapcsolatos károk miatt.
Egy külföldi síelés során nem elég csak arra figyelemmel lenni, hogy a család minden tagja és az autó is biztosítva legyen, mindenképpen érdemes olyan biztosítást kötni, ami felelősségbiztosítási elemet is tartalmaz – hívja fel rá a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
A tapasztalatok szerint egyre több magyar állampolgárral szemben nyújtanak be kártérítési igényt külföldi sípályákon okozott balesetek,illetve az azzal kapcsolatos károk miatt.
Perelhető, aki kárt okoz
Ha síelés, snowboardozás vagy szánkózás a külföldi utazásunk célja, arra is figyelemmel kell lennünk, hogy ha mi okozunk másoknak sérülést vagy teszünk mások tulajdonában kárt, a biztosítás erre is fedezetet nyújtson. Abban az esetben, ha valaki a sípályán okoz balesetet, akkor az általa okozott sérülésekért és károkért anyagi felelősséggel tartozik, perelhetővé válik. Egy elveszített pert követően a károkozónak meg kell téríteni a balesetet szenvedett fél számára a munkából való kiesés miatti elmaradt jövedelmét, a károsult felszerelésében okozott anyagi kárt, az eljárási költségeket, valamint a jogi képviselet díját is.
Milliókat is kitehet a kártérítés összege
Egy ilyen kártérítési ügy jelentős tétel lehet, akár a több millió forintot is elérheti – hangsúlyozza Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Utasbiztosítási Bizottságának elnöke. A közelmúltban történt, hogy Ausztriában egy magyar síelő balesetet okozott. Az általa okozott kárért a tőle követelt összeg elérte a 25 ezer eurót, azaz a közel 8 millió forintot. A síelő nem rendelkezett utasbiztosítással, így azt saját zsebből – hitelből! – kellett az összeget kifizetnie.
"Egyre többször találkozunk hasonló esetekkel, s a tapasztalatok azt mutatják, hogy a felelősségi kockázat egyre fontosabb eleme az utasbiztosításoknak. Szövetségi szinten azt tudjuk javasolni, hogy aki síelni vagy snowboardozni/szánkózni megy valamely külföldi országba, fordítson külön figyelmet arra, hogy biztosítása tartalmazza a felelősségbiztosítást is" – összegez Horváth Péter.
Az utasbiztosítások átlagdíja 300 és 1000 forint között van naponta, egy „középkategóriás” utasbiztosításban általában már szerepel a felelősségi elem is.
Szakértői becslések szerint a külföldre utazók csupán mintegy 35-40 százaléka köt utasbiztosítást, a külföldön sporttevékenységet végzők, kiváltképp a síelők ennél szerencsére nagyobb arányban.
A hazai utasbiztosítási piacon 14 magyarországi székhellyel rendelkező szereplő tevékenykedik. 2014-ben 10,38 milliárd forint díjbevételt értek el a cégek, 2013-ban 10 milliárd, 2012-ben 9,5 milliárd forintot.
Forrás: 24.hu
Biztosítók, figyelem: új szabályozást vezet be az MNB
2016 január 28.
Kategória:
Életbiztosítás
Ahogyan arról korábban már írtunk, a nyugdíjbiztosítások és a befektetési életbiztosítások után a biztosítóknak ez évtől közzé kell tenniük a hagyományos megtakarítási életbiztosítások teljes költségmutatóját is egy friss jegybanki rendelet szerint - emlékeztet a jegybank mostani közleményében.
A 2016-ban életbe lépett új biztosítási törvény alapján ez évtől a Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendeletben szabályozta az életbiztosítási termékek költségeinek összehasonlítását segítő teljes költségmutató (TKM) számítását és közzétételét. Újdonság, hogy a biztosítóknak a TKM-mutatót immár a hagyományos megtakarítási jellegű életbiztosításoknál - s nemcsak a befektetési eszközalapokhoz kötött (unit-linked) és a nyugdíjbiztosítási termékeknél - is publikálniuk kell. A költségmutatót a unit-linked biztosításoknál eszközalaponként is közzé kell tenni.
A jegybanki rendelet szerint a hagyományos életbiztosítókra vonatkozó előírásoknak 2016. július 1-jétől kell megfelelni, míg a TKM önszabályozáson alapuló jelenlegi módszertana 2017. január 1-jétől változik meg jelentősen. Az európai szintű szabályozás (úgynevezett PRIIPS-folyamat) 2016-ban várható lezárására való tekintettel az idei év második felében lehetőség lesz a jövő januártól hatályos módszertan finomítására.
Az évente július 1-jén publikálandó TKM-mutatókat egy 35 éves biztosítottra kell kiszámítani, a költségeket kizárólag a kötelezően választandó biztosítási kockázatokra és díjemelésekre modellezve. A számításnál évi 210 ezer forintnyi, évente egyszer befizetett rendszeres díjjal vagy 2,2 millió forint egyszeri díjbefizetéssel kell kalkulálni az ügyfél részéről. A TKM-számításokat a biztosítóknak rendszeres díjas és élethosszig tartó biztosításoknál 10, 15 és 20 éves, az egyszeri díjasoknál 5, 10 és 20 éves futamidőre kell elvégezniük.
A négy tizedesjegy pontossággal, százalékos formában közzéteendő TKM-mutató valamennyi közvetlen és közvetett költséget figyelembe vesz (így a kockázati díjrész mellett a mögöttes alapok vagyonkezelési, a befektetési egységek vételi és eladási árfolyam-különbözetéből adódó, a bruttó díjra vetített lejárati, illetve a nyereségmegosztás alapján a biztosítónál maradó rész ügyfélterheit is).
A biztosítási szektor által már 6 éve önszabályozás keretében működtetett - s 2016-tól a biztosítók honlapja mellett az MNB internetes oldalán is közzéteendő - TKM-mutatók egységes, előre meghatározott paraméterek felhasználásával megmutatja, hogy megközelítőleg mekkora hozamveszteség éri az ügyfelet egy olyan elméleti költségmentes hozamhoz képest, amit az adott terméken érne el.
Az MNB felügyeleti stratégiája célkitűzéseivel összhangban és korábbi nyugdíjbiztosítási ajánlása pozitív hatásainak ismeretében a jegybank 2015-ben hirdette meg etikus életbiztosítási koncepcióját. Ennek fő célja a (hagyományos és unit-linked) megtakarítási életbiztosításoknál a biztosítók által megnevezett, illetve a valós költségek közti összhang megteremtése; a biztosítók ügyfeleinek döntését elősegítő tájékoztatás; illetve a termékekhez kapcsolódó költségek átláthatóságának elősegítése. Ezt segíti az életbiztosítási igényfelmérő tartalmi elemeiről szóló új MNB-rendelet is - áll a közleményben.
Forrás: Portfolio
Most már a biztosítás teljes költségét megtudjuk
2016 január 27.
Kategória:
Általános
Életbe lépett az új biztosítási törvény, amely számos új rendelkezésben jobban védi a fogyasztókat. Az új jogszabály nyomán a biztosítóknak januártól közölniük kell ügyfeleikkel a megtakarítási életbiztosítási termékek teljes költségmutatóját, s hosszabbítaniuk kell panaszfogadási célú nyitvatartási idejüket.
A január elsejétől életbe lépett új biztosítási törvény (új Bit.) számos új fogyasztóvédelmi rendelkezést tartalmaz, s a korábbinál hangsúlyosabbá teszi a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelési szerepét is.
Minden költségről tudnunk kell
Az új jogszabály szerint a megtakarítási jellegű – folyamatos és egyszeri díjfizetésű – életbiztosítások megkötését megelőzően, a termékismertetők átadásakor a biztosítóknak tájékoztatniuk kell az ügyfeleket a konstrukciók teljes költségmutatójáról (TKM) is. E TKM-eket a biztosítóknak internetes honlapjukon is közzé kell tenniük. A megtakarítási elemeket tartalmazó életbiztosítások megkötését emellett kötelezően írásos igényfelmérő dokumentum kitöltésének kell megelőznie. Az igényfelmérő konkrét tartalmát a friss törvény előírása alapján az MNB rendeletben szabályozta.
A korábbi szabályozástól eltérően az új Bit. a többes biztosítási ügynököket is a függő ügynökökhöz sorolja. Ők tehát (az alkuszokkal ellentétben, ahogyan korábban is) nem az ügyfelek, hanem a biztosítók megbízásából végzik közvetítői tevékenységüket, azonban új szabály, hogy az általuk esetleg az ügyfeleknek okozott károkért is a biztosító felel. Ennek nyomán viszont a biztosító utólag tőlük is követelhet kártérítést. Abban az esetben pedig, ha vitás vagy nem állapítható meg, hogy mely biztosító termékének a közvetítése során okozta a többes ügynök a kárt, a többes ügynök köteles azt megtéríteni. Ezért (az alkuszokhoz hasonlóan) a többes ügynököknek is rendelkezniük kell káronként 1,251 millió euró, egy éves időszakra szólóan összességében pedig 1,876 millió euró összegű felelősségbiztosítással vagy vagyoni letéttel. Megszűnt viszont a korábbi törvényben nevesített biztosítási szaktanácsadói tevékenység.
Az új Bit. hatálya – akár a brókerügyek tanulságaként is – immár kiterjed a biztosítók könyvvizsgálóira is. A kisebb biztosítókra a törvény új, külön részletes könyvvizsgálói eljárási szabályokat határoz meg.
Este kilencig telefonálhatunk
Változik az ügyfélfogadás rendje is. Azoknak a biztosítóknak, amelyek nem rendelkeznek az ügyfelek számára nyitva álló helyiséggel, vagyis csak a székhelyükön fogadják személyesen az ügyfeleket januártól minimum a hét egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább 12 órán keresztül folyamatosan fogadniuk kell az ügyfelek szóbeli panaszait. A hét többi munkanapján – a korábbi törvénnyel megegyezően – 8 és 16 óra között kell ezt az ügyfeleiknek biztosítani. Ha a biztosító rendelkezik az ügyfelek számára nyitva álló helyiséggel, az ügyfelek személyes szóbeli panaszait változatlanul annak nyitvatartási idejében kell fogadniuk.
Telefonon a biztosítóknak januártól minimum a hét egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább 12 órán keresztül folyamatosan, a hét többi munkanapján pedig – a korábbi törvénnyel megegyezően – 8 és 16 óra között kell fogadni az ügyfelek megkereséseit. Az elektronikus úton elküldött ügyfélpanaszokat a biztosítóknak változatlanul folyamatosan, időkorlát nélkül kell fogadniuk.
A többes ügynökök és az alkuszok a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyükön minden munkanapon 8 órától 16 óráig, a telefonon közölt szóbeli panaszt minden munkanapon 8 órától 16 óráig, de legalább egy munkanapon 8 órától 20 óráig, kötelesek fogadni. A panaszok azonnali kivizsgálását a közvetítők úgy is teljesíthetik, hogy a hívás fogadása a hangfelvétel rögzítésével történik, és az ügyfelet legkésőbb a következő munkanapon – érdemi panaszkezelés céljából – a többes ügynök és az alkusz rögzített hangfelvétel alkalmazásával visszahívja. A visszahívást meg kell őrizni.
A korábbiakban az MNB rendeletben szabályozta, hogy az ügyfelek telefonos hívásai esetén a biztosítóknak mindent meg kell tenniük, hogy az őket keresők legkésőbb 5 percen belül élőhangos ügyintézővel léphessenek kapcsolatba. E szabályozást most az új Bit. törvényi szintre emelte. Az ügyfelekkel rögzített vonalon folytatott telefonbeszélgetéseket (telefonon tett szóbeli panaszok) az eddigi 1 év helyett 5 évig, az ügyfelek nem telefonon közölt panaszait, illetve az azokra adott írásos válaszokat a korábbi 3 év helyett pedig szintén 5 évig kell megőrizni a biztosítóknak.
Felszámoláskor nem a sor végén leszünk
Az ügyfelek, károsultak, hitelezők eddiginél gyorsabb kifizetését célozhatják a biztosítók esetleges felszámolására vonatkozó új szabályok. A felszámolás jogerős elrendelése után annak tényéről, s a főbb tudnivalókról (így a még élő biztosítási szerződések megszűnéséről) a mindenkori felszámolást végző Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nkft.-nek – az eddigi 30 nap helyett – első alkalommal már 5 napon belül tájékoztatót kell közzétennie a biztosító, az MNB, illetve a saját honlapján.
A felszámoló ezentúl immár nem csak a teljes felszámolási folyamat végén, hanem közben is (úgynevezett közbenső mérleg alapján) – a feltételek teljesülése esetén – fizethet a követeléssel élőknek. Ha nincs meg az általuk követelt teljes összeg, elsőként a személyi sérüléses biztosítási követeléssel élőknek teljesíthet azonos arányú kifizetést. Ha az ő teljes kielégítésük után is volna még vagyon, az élet- és felelősségbiztosítási követeléssel élőknek jár a kifizetés, szintén azonos arányban (de előbbieknél követelésenként maximum 30 millió forintig, utóbbiaknál a követelés értékének legfeljebb 75 százalékáig). A közbenső mérleg közzétételekor esetleg ezután is fennmaradt vagyon az egyéb biztosítási követeléssel élők között osztható szét arányosan a kár, szolgáltatás értékének háromnegyedéig.
Azon ügyfelek, akik kockázatát a biztosító viszontbiztosítással fedezte, a konkrét viszontbiztosítási szerződések közvetlen jogosultjaivá válnak. Ez azt jelenti, hogy a követeléssel élő biztosítóval (illetve ténylegesen annak felszámolójával) azonos kielégítési sorban kaphatják meg jogos kifizetési igényüket.
Más pénzügyi tárgyú törvényekhez hasonlóan az új Bit. is lehetővé teszi, hogy az MNB – eddigi helyszíni vizsgálatain túl, előzetes kiértesítés nélkül – helyszíni vizsgáló(ka)t küldjön ki a biztosítókhoz. A maximum 30 (hosszabbítás után legföljebb 60) napig a biztosítóknál lévő jegybanki helyszíni vizsgálók ellenőrzéseket végezhetnek, és részt vehetnek a biztosítók különböző (például igazgatósági, közgyűlési) testületi ülésein is.
Forrás: Piac&Profit