Tízből négy magyar várja a betörőket
A közbiztonság javulására számítanak a magyarok a következő években - derül ki a K&H biztos jövő indexéből: 31 százalékuk szerint 5 éves távlatban javulhat a helyzet Magyarországon. A lakásbetörés a magyarok 39 százaléka szerint reális veszély, a nők és az alacsony jövedelműek tartanak ettől a leginkább.
Összességében javult a magyarok biztonságérzete a múlt év utolsó negyedében. A K&H biztos jövő indexe szerint a megkérdezettek 26 százaléka szerint javulni fog hazánkban a közbiztonság 2017 végéig, a következő öt évben pedig 31 százalékuk számol ezzel. Egy évvel korábban 22, illetve 25 százalékos volt az 1 és 5 éves távlatban kedvező változást valószínűsítők aránya. A biztonságérzet Nyugat-Európával kapcsolatban is javult, 16-ról 23 százalékra nőtt az egy éven belüli javulásban bizakodók aránya 2015 utolsó negyedévéhez képest.
A felmérés szerint a magyarok a beázás, üvegtörés és természeti csapások mellett leginkább a tolvajoktól féltik az ingatlanjaikat: 39 százalékuk valószínűnek tartja, hogy betörnek a lakásába, 37 százalékuk pedig besurranó tolvajok megjelenésétől retteg. A betörést és a besurranó tolvajokat a nők, a kisebb településeken élők és az alacsony jövedelműek valószínűsítik leginkább. Ugyanakkor a megkérdezettek 31-33 százaléka szerint teljesen kizárt, hogy betörnének a lakásukba.
Az ingatlanokkal kapcsolatos félelmeket azonban a beázás és a csőtörés vezeti, ezektől a megkérdezettek fele tart, míg az üvegtörést 49, a természeti csapásokat pedig 43 százalék gondolja valós veszélynek. A felmérés kezdete óta megfigyelhető, hogy a megkérdezettek a másoknak okozott anyagi kártól nem igazán tartanak, ez mindig a lista végére kerül.
Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese, nem-életbiztosításokért felelős vezetője elmondta: a K&H-nál 2016-ban mintegy 18 ezer lakásbiztosításhoz köthető kárbejelentés érkezett, idén eddig pedig összesen 1275. Tavaly az átlagos kárérték 50 ezer forint volt, idén januárig pedig 40 ezer forint. A leggyakoribb károk a vezetéktörés, a vihar és villámcsapás okozta elektromos berendezésekben keletkezett hibák voltak.
A szakember kiemelte, hogy érdemes lakásbiztosítással védeni értékeinket, hiszen a díjak átlaga idén 29 017 forint, azonban egy-egy káreset esetén előfordul több millió forintos kár is.
Forrás: penzcentrum.hu
CLB TIPP: Ha még nincs lakásbiztosítása, akkor az ajánlatok összehasonlításához használja kalkulátorunkat! Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Biztosítás fajta:
- Lakásbiztosítás
Így kerülheti el, hogy utazása csődbe menjen
Minden évben legalább egy utazási iroda csődbe megy. Vajon mit tehetünk, hogy ne váljunk károsulttá, s a pihenés valóban élményteli kikapcsolódás lehessen? Most megtudhatja.
A magyar lakosság több mint fele tervezett nyaralást idén a GFK Hungary felmérése szerint, közülük is a legtöbben belföldön szeretnének pihennik eltölteni. Legyen szó akár belföldi, akár külföldi utazásról, ma már nem nélkülözhető a tudatosság az utazási iroda vagy épp a szálloda kiválasztásakor sem.
Ha például utazási irodától vásárolunk, már az sem mindegy, hogy csak egyelemű szolgáltatást – például: szállást vagy repülőjegyet -, vagy esetleg utazási csomagot veszünk igénybe. Utóbbi esetben például kötelező vagyoni biztosítás védi az utazási iroda fizetésképtelenségekor a fogyasztókat. Az iroda kiválasztásánál pedig bárki által megtekinthető nyilvántartásban nézhetünk utána annak, megtörtént-e a kötelező bejelentés, van-e egyáltalán vagyoni biztosíték, és ha igen, annak mekkora az összege.
Szállodai foglalásnál ezekre figyeljen
Ha csak egy belföldi szállást foglaltunk le külön egy szállodánál, akkor is több dologra érdemes ügyelni. A rendkívüli kuponos ajánlatokkal és akciókkal sokat lehet spórolni, ugyanakkor ezekben az esetekben sokszor problémát okoz, hogy nem tudják a vásárlók, kinél reklamálhatnak. Ha közvetlenül a szálloda honlapján történt a foglalás, akkor ez a kérdés fel sem merül, de itt is, a helyben adódott fogyasztóvédelmi probléma esetén rögtön jelezni kell a panaszt, mert később már csak kevesebb sikerrel érvényesíthető az igény – hívta fel a figyelmet a Budapesti Békéltető Testület (BBT).
Egyre több utazási iroda kínálja már online is a szolgáltatásait, így ma a fogyasztók már nem az utcai kirakatokban lévő ajánlatok alapján, hanem az interneten fellelhető lehetőségek közül kiválasztva vásárolják meg a nyári utakat. Az internet térnyerésével azonban – csakúgy, mint egy webáruház esetében – megnő a kockázat is, hisz fogalmunk sincs, kinek fizetünk ki akár több százezer forintokat például egy nagy értékű körutazásért.
Számon kérhető felelősség
Mint minden esetben, itt is fontos a fogyasztói tudatosság, főleg, hogy a piacon olyan utazási irodák vannak, amelyek két fő típusa – utazásszervezők és utazásközvetítők – szerint a számon kérhető felelősség is teljesen eltér akkor, ha probléma lenne a szolgáltatással. Ekkor ugyanis az utazásszervező a felelős cég, de az utazási szerződés miatti panasz egyébként bejelenthető az utazásközvetítőnél is, tehát annál a vállalkozásnál, ahol a fogyasztó a szerződést ténylegesen megkötötte.
Lényeges, hogy az utazásszervezőknek, utazásközvetítőknek be kell jelenteniük tevékenységüket előzetesen Budapest Főváros Kormányhivatalának, amely az így bejelentett – azaz a legálisan működő – irodákról bárki által megtekinthető, nyilvános listát vezet. Itt bárki megnézheti, hogy mely utazási irodák vannak ténylegesen bejelentve, vagy éppen, hogy melyik céget tiltották el a tevékenység folytatásától.
Nagyon fontos, hogy csak a nyilvántartásban szereplő bejelentett, és eltiltás alatt nem álló vállalkozással szerződjünk, ellenkező esetben ugyanis nem illeti meg a fogyasztót többletvédelem! Így például az a lehetőség sem, hogy ha jelentősen módosítja az utazásszervező – rajta kívül álló okból – az utazási szerződés lényeges feltételét az indulás előtt, akkor a fogyasztó elállhat a szerződéstől és visszajár a befizetett díj kamattal megnövelt összege.
Nem mindegy, hogy utazásszervező vagy utazásközvetítő
A nyilvános listából egyébként az is elérhető, hogy az adott utazási iroda utazásszervezőként vagy utazásközvetítőként működik, sőt több olyan vállalkozás is van, amely mindkét tevékenységet végzi, illetve végezheti. Ez azért nem mindegy, mert a tényleges utazási szolgáltatást, és az egyes részprogramokat az utazásszervező köteles összeállítani és nyújtani.
Ezzel szemben az utazásközvetítés azt jelenti, hogy az utazási iroda egy másik, utazásszervező cég nevében és annak megbízása alapján köti meg a fogyasztóval a szerződést. Ha tehát a fogyasztók utazásközvetítőnél kötötték a szerződést, mindenképp kell lennie egy olyan felelős vállalkozásnak (az utazásszervezőnek), amellyel szemben probléma esetén fel tudnak lépni. Magáért az utazási szerződés és a vállalt szolgáltatások teljesítéséért ugyanis már az utazásszervező felel, csakúgy, mint az ebből eredő, fogyasztót ért károkért. A kötelező segítségnyújtás szintén az utazásszervezőt terheli.
Szavatossági, kártérítési, sérelemdíj
Mindezektől függetlenül a vásárló, ha egy utazásközvetítőnél kötötte meg a szerződést, akkor az utazási szerződésből származó szavatossági, kártérítési, valamint sérelemdíj iránti igényét a közvetítőnél is bejelentheti, ügyét pedig már az utazásszervező lesz köteles elintézni. Ugyanúgy az utazásszervezőnek kell előzetesen szólni akkor – ha a feltételek lehetővé teszik -, hogy az utas eladta/átadta az utazás jogát egy harmadik személynek. Arról, hogy éppen utazásközvetítővel vagy utazásszervezővel van dolgunk, az a megkötött utazási szerződésből derül ki. Ezt mindig írásba kell foglalni és át kell adni a fogyasztónak, ha pedig online történt a szerződéskötés, akkor is rendelkezésre szükséges bocsátani.
Kötelező tartalmi elemei e dokumentumnak az utazásszervező neve, székhelye, telefonszáma, ha pedig utazásközvetítővel szerződtünk, akkor ez utóbbi cégnek is meg kell adni az elérhetőségeit.
Bánatpénzt a vásárlótól?
Figyeljenek arra is az utazni vágyók, pontosan mit rendelnek meg a vállalkozástól és azzal mire szerződnek, hiszen később ettől is függ, hogy probléma esetén milyen védelemben részesülhetnek. Ha ugyanis például úgynevezett egyelemű szolgáltatást vásároltak (például: szállás vagy csak és kizárólag személyszállítás: akár egy repülőjegy utazási irodán keresztül történő megvásárlása), akkor az utazási iroda fizetésképtelensége esetén arra nem vonatkozik a kötelező vagyoni biztosítás. Sőt, az ilyen esetekben bánatpénzt akkor is követelhetnek a vásárlótól, ha az indulást megelőző hatvan napnál még korábban mondja le az utat vagy épp, ha a célországot időközben átminősítik az „utazásra nem javasolt” kategóriába. Épp emiatt arra is érdemes ügyelni, hogy ha az utas a szolgáltatások egyes különálló részelemeire más-más vállalkozásoktól kapja meg a számlát, akkor szintén nem illeti meg az előzőekben említett védelem. Természetesen ettől függetlenül megszervezhetjük úgy is a nyaralásunkat, hogy egyénileg és külön foglaljuk le a repülőjegyeket vagy a szállást, sokan ezt a megoldást is választják, mivel adott esetben az sokkal olcsóbb is lehet.
Érdemes egyúttal biztosítást is kötni arra az esetre, ha valamilyen váratlan ok (baleset, betegség, stb.) miatt a fogyasztó utazása meghiúsulna. Az útlemondási biztosítás megkötésének lehetőségét már számtalan iroda biztosítja. Ugyanakkor itt se felejtsük el áttanulmányozni a megkapott biztosítási kötvényt, a biztosítási termék szabályzatát, amiket a vevő rendelkezésére kell bocsátani. A biztosítók ugyanis a biztosítási feltételekben tételesen meghatározzák azokat az eseteket és feltételeket, amelyek bekövetkezténél visszatérítik a befizetett részvételi díj teljes összegét vagy adott részét. Egyéb okok vagy kizáró feltételek esetében viszont ezt elutasíthatják.
Ha mi magunk foglaljuk le önállóan a szállodát és/vagy intézzük a repülőjegy megvásárlását
Fontos tudni, hogy ha önállóan intézzük a szállodai szobafoglalást és ehhez is a repülőjegyet külön foglaljuk le és vásároljuk meg, tehát az interneten külön-külön kattintva rendeljük meg ezeket, úgy az ismét nem minősül utazási csomagnak!
Ennek pedig az a következménye, hogy ha például késik a gépünk vagy törlik a járatot, esetleg a vasúti járat marad ki és nem tudjuk igénybe venni emiatt a szállodai szobát sem, akkor nem kérhetjük vissza a szoba árát utólag a szállodától. Tehát itt más a helyzet, mint az utazási csomagok esetében, amelyeknél az utazásszervező – bizonyos kivételekkel – felel az utazási szerződés és a szolgáltatások teljesítéséért. Ez igaz mind a belföldi, mind a külföldi szállások esetében, érdemes ezért erre is figyelemmel lenni már az utazás megtervezésekor.
A Budapesti Békéltető Testület tapasztalatai szerint, ha a fogyasztók maguk foglalnak szállodát, úgy leginkább a hotelszobák minősége, a kapott szoba elhelyezkedése, az étkeztetés színvonalának alacsony volta vagy más kiegészítő szolgáltatások (például: wellness, úszómedence) hiányosságai szokták okozni a legtöbb problémát. Itt is sokat számít a fogyasztói tudatosság.
Mindig nézzünk ezért utána, kivel is szerződünk, az interneten, az egyes fórumokon és blog bejegyzésekben ugyanis a más, már pórul járt fogyasztók rendszeresen beszámolnak rossz tapasztalataikról, élményeikről. Gyanúra adhat okot, ha egy szállodáról csupa negatív értékelés vagy bejegyzés született.
Ha kuponos oldalról vásárolunk, mindig győződjünk meg arról pontosan, hogy melyik vállalkozás az, amelynek a szolgáltatását kínálják számunkra. Ugyanis a későbbiekben, ha probléma lenne, ettől a cégtől – vagy adott esetben a kuponos oldaltól is – várhatjuk a probléma orvoslását. Itt tehát a vita jellege a döntő, így például, ha nem volt szabad szoba az ígért időpontban, akkor egyértelműen a szálloda a felelős. Ha viszont nem is kapott értesítést a szálloda a foglalásról, úgy a kuponos oldalnál kell írásos panaszt tenni.
Alapár vagy különdíj
Alaposan nézzük át mindig a honlapot, hogy milyen felszereltséget és szolgáltatásokat kínálnak a szobához, illetve, hogy mi az, amit a megrendelését cserébe ígértek. Ha például különböző kiegészítő szolgáltatásokat is kínálnak a szobák mellé és nem teszik hozzá sehol sem, hogy ezek csak külön díj ellenében vehetők igénybe, úgy rendszerint nem is követelhetnek ezért további fizetést. Ilyen eset lehet, ha például a wellness igénybevételét vagy a vacsorát, annak ellenére, hogy a szobaárhoz az hozzátartozna, további felárhoz kötik. Ilyenkor nyugodtan adjunk hangot panaszunknak, de tegyünk így bármilyen más esetben rögtön, ha hiányosságot tapasztalunk a kapott szolgáltatással kapcsolatban. Ha ezt elmulasztjuk és csak később szólunk, akkor utóbb már kevesebb sikerrel érvényesíthetjük igazunkat. Ám ekkor is törekedjünk arra, hogy írásban közöljük a panaszt, vetessünk fel jegyzőkönyvet a recepción.
Forrás: hirado.hu
CLB TIPP: Külföldi utazása előtt ne felejtsen el utasbiztosítást kötni! Utasbiztosítás kalkulátor >>
A legtöbben nem is tudják, mi mindenre jó a lakásbiztosítás
Csuklótörés a hétvégi telken, táskából kiesett irattárca a bankkártyával, Morzsi kutyussal állatorvoshoz kell szaladni, reggel csak hűlt helye a garázsban tárolt kerékpároknak, a szállodai szobából eltűnt digitális kamera, zárba tört kulcs. Helyzetek, amikor nem mindig a lakásbiztosítás jut először eszébe az embereknek, pedig egy jó konstrukcióval ilyen esetekben is segítséget nyújt a biztosító.
Noha a lakosság kétharmadának van lakásbiztosítással kapcsolatos tapasztalata, ezen emberek mintegy ötöde ismeri csak pontosan, hogy egy átlagos szerződés milyen esetekben fizet kártérítést − derült ki abból a kutatásból, melyet a Groupama Biztosító készített az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft.-vel. A lakásbiztosítással (valaha) rendelkezők nagyjából négytizede hallott már arról, hogy például nem otthon történt baleset, zárt helyről történő kerékpárlopás, iratok elvesztése vagy utazáskor történt lopás esetén is van mód kártérítésre érvényes lakásbiztosítással. Azt azonban például már csak a válaszadók harmada tudja, hogy a házi kedvenc betegsége esetén is adhat anyagi segítséget a lakásbiztosítás.
A káresemények márpedig gyakoriak: a lakásbiztosítással valaha rendelkezők kétharmadával már előfordult valamelyik eset a fentiek közül, sőt, 28 százalékukkal az elmúlt három évben történt ilyen balszerencse. Minden negyedik ember vesztette már el személyes okmányát, sőt, biciklit is loptak már minden ötödik családtól. Mégis mindkét esetben csak hatoduk élt lakásbiztosítás alapján kártérítési lehetőségével. A kisállatokkal is hasonló a helyzet: a megbetegedett házi kedvenc kapcsán csak minden harmadik válaszadó igényelt kártérítést.
Ami a korösszetételt illeti, összességében a negyvenesek körében a legmagasabb a szolgáltatások ismertsége. "Ebben a korosztályban igen magas már az ingatlanbirtoklás, és így a lakásbiztosítás aránya. Ők azok, akik a legalaposabban tájékozódtak a feltételekről, pedig nem szenvednek el több káresetet, sőt ez a kutatás alapján inkább a fiatalokra jellemző. A 30 év alatti korosztályra jellemző inkább, hogy nem tudtak kihez fordulni egy-egy lakásban történt káresemény kapcsán, vagy házi kedvencüket kell orvoshoz vinniük, esetleg otthonuktól távol szenvednek el balesetet, vagy utazás során vagyontárgyakat lopnak el tőlük. Sajnos pont ők azok is, akik kevésbé tájékozottak és nem tudják, hogy ezekben az esetekben is számíthatnak segítségre, ha megfelelő lakásbiztosítást kötnek" - ismertette a kutatás eredményeit Kádár Péter, a Groupama Biztosító nem-életbiztosítási igazgatója.
A kutatásból az is jól látszik, hogy összességében mennyire használják ki a lakásbiztosítás nyújtotta lehetőségeket olyan esetekben, melyek kevésbé számítanak megszokottnak, ismertnek. A válaszok alapján a leggyakrabban akkor igényelnek kártérítést lakásbiztosításuk terhére az emberek, amikor utazás közben tulajdonítanak el tőlük értéktárgyat (35% élt már a lehetőséggel), vagy az otthonukon kívül történt baleset (31%), illetve akkor is sokan fordulnak biztosítójukhoz, ha a lakásban történt olyan baleset, amikor nincs kihez fordulni segítségért (49%), csak a biztosítójukhoz. "Mindenesetre érdemes alaposan átnézni, mi mindenre nyújt fedezetet a lakásbiztosítás" - javasolja Kádár Péter, aki hozzáteszi: "beszédes adat, hogy jelenleg vagy korábban valamikor lakásbiztosítással rendelkezők közül csak minden hatodik ember nyújtott be kárigényt ezekben az extrémnek nem mondható, de talán kevésbé ismert lakásbiztosítási esetekben."
Forrás: penzcentrum.hu
CLB TIPP: Ha még nincs lakásbiztosítása, akkor az ajánlatok összehasonlításához használja kalkulátorunkat! Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Hárommilliárdért biztosítják a Volán buszait
Az Uniqa biztosító nyerte a Volánbusz Zrt. és további hat regionális Volán vállalat járműveinek, utasainak és vagyonának biztosítására kiírt tendert 3 milliárd 83 millió forinttal, a tárgyalásos közbeszerzés eredményét a Volánbusz Zrt. tette közzé a Közbeszerzési Értesítőben.
A biztosítás két és fél évre szól, de további egy évvel meghosszabbítható. A regionális vállalatok a következők: a szombathelyi központú Északnyugatmagyarországi Közlekedési Központ Zrt., a tatabányai Középnyugatmagyarországi Közlekedési Központ Zrt., a kecskeméti Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt., a miskolci Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt., a kaposvári Dél-dunántúli Közlekedési Központ Zrt. valamint a szolnoki Középkelet-magyarországi Közlekedési Központ Zrt.
A biztosítási védelem kiterjed a járművek kötelező felelősség- valamint casco biztosítására, a vagyonbiztosításra és a felelősségbiztosításra is. A vezető tisztségviselők, ügyvezetők biztosítása eredménytelen lett, mivel arra túl drága ajánlatok érkeztek.
A biztosított járművek száma 7201, de ezek száma akár 30 százalékkal is több lehet. Ezen belül 751 járműnél vandalizmusra, lopáskárra, rabláskárra, elemi károkra és üvegtörésre is kiterjed a védelem. Az utas-balesetbiztosítás évi 772 millió főre terjed ki.
A nyertessel az ajánlatkérő június 30-án kötötte meg a szerződést. Ajánlatot tett még a Groupama Biztosító Zrt.. az Union Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. és az Allianz Hungária Zrt. is.
Forrás: napi.hu
Több ezer magyar járt pórul: itt vannak a biztosítók adatai
2010 és 2017 között, a május-augusztusi időszakokban csaknem egymillió kárt térítettek a biztosító társaságok. A kifizetett károk összege meghaladja a 73 milliárd forintot.
A 2017. július 10-12-i viharokat követően közel 7000 esetet regisztráltak a biztosítók. A két héttel ezelőtti viharokban kiemelten sok ingatlan sérült meg a fővárosban, Pest megyében illetve Somogy megyében. Különösen a Balaton déli partja volt érintett, sokan csak napokkal később fedezték fel, hogy nyaralójuk károsodott. Több társaságnál is arról számoltak be, hogy átcsoportosították kárfelmérőiket a különösen érintett területekre, a szakemberek a kárszemléket elvégezték, s már a vihar másnapján megkezdődtek a kárkifizetések - írja a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) közleményében.
Magyarországon a legtöbb, ingatlanokkal kapcsolatos káresemény a nyári, május- augusztusi hónapokban történik. A biztosítókhoz 2010-2016 között az évnek ebben a periódusában összesen 988 599 kárbejelentés érkezett, amelyekre több mint 73 milliárd forintot fizettek ki a társaságok. A nyári viharok átlagosan mintegy 115 ezer forint összegű kárt tesznek a biztosított ingatlanokban és egyéb javakban, de e téren igen nagy a szórás: sok a kis összegű, úgynevezett "bagatell-kár", de előfordulnak 10 milliós nagyságrendű káresetek is.
A biztosítók felhívják a figyelmet arra, hogy a magyarországi termékfejlesztés kedvező irányának köszönhetően az elemi károk kockázatai, a vihar, a felhőszakadás, a jégverés, az árvíz és a földrengés része az alapbiztosításoknak. Magyarországon egy megfelelő összegre biztosított ingatlan, egy alapbiztosítással a legsúlyosabb katasztrófakárok esetére védelemmel rendelkezik.
A hazai lakásbiztosítási díjak nemzetközi összehasonlításban alacsonyak, de a kockázatvállalás köréhez képest különösen nyomottak: egy átlagos méretű magyarországi ingatlan éves szinten mintegy 29 ezer forintért - havi 2416 forintért - biztosítási védelemmel rendelkezhet. Emellett egyre többféle - felelősség-, baleset-, áramkimaradás miatti kárra szóló, kisállatokra vonatkozó, kerékpár ellopása esetén fizető stb. - kiegészítő biztosítás köthető az ingatlanbiztosítások mellé.
Forrás: penzcentrum.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze Ön is a biztosítók lakásbiztosítás ajánlatait kalkulátorunkban! Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Miért nem lehetséges a magyar biztosítóknál az aktív kárrendezés?
A tavalyi évben ismét nyereséges lett a kgfb-piac Magyarországon. Ugyanakkor a kárrendezéssel kapcsolatban sok esetben a károsult, a járműjavítók és a biztosító érdekei még mindig nem minden esetben egyeznek. De merre tart most a piac? Mi alapján választ az autós? Hogy működik a biztosítók és a szervizek viszonya? Milyen lehetőségei vannak az ügyfeleknek a javításra, és mit tehet a biztosító, ha szerinte túlszámlázás történt? Ezekről is kérdeztük Szombat Tamást, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Gépjárműbiztosítási tagozatának elnökét.
Bár a korábbi években nem volt sikeres, 2016-ban újra nyereséges lett Magyarországon a kgfb termék. Mi ennek az oka?
Ez a változás alapvetően annak köszönhető, hogy minden piaci szereplő áremelést hajtott végre. Úgy is nézhetjük, hogy a piac korábban veszteséges volt, és ezt nem tolta tovább, hanem kiigazította.
Jelenleg azt tapasztaljuk, hogy van egy erőteljes általános bérnyomás. A bérek gyakorlatilag minden szektorban emelkednek, ezt mi is erőteljesen éreztük a javítói óradíjakon keresztül - amelyeknek az emelkedése a kárrendezésekben továbbgyűrűzik. Az óradíjak átlagban majdnem 10 százalékkal emelkedtek. De az alkatrészárakban is van egy emelkedő tendencia.
A közlekedési szokásokban pedig az tapasztalható, hogy az emberek többet autóznak, így nagyobb az esélye annak, hogy balesetet okozzanak, vagy szenvedjenek. Sajnos megállt a korábbi kedvező, csökkenő trend a súlyos, halálos sérüléseket tekintve.
De ha már nem az ár az egyedüli döntő tényező, mi alapján választanak az autósok? Eljött az az idő, amikor a biztosító neve is nyom a latban?
Az elmúlt években több jele is volt annak, hogy itt is számít a megbízhatóság. Ahogy a javításoknál is azt vesszük észre, hogy az ismertség, a szerviz megbízhatósága számít, ugyanez elmondható a biztosításoknál is. Voltak rossz tapasztalatok, a csődök miatt fedezet nélkül maradt ügyfelek kárait a közös szövetségi alapból a MABISZ-nak kellett rendeznie.
Ugyanakkor még mindig azt látjuk, hogy talán a kgfb-nél figyelik legkevésbé az ügyfelek a márkákat, itt a díj fontosabb, hiszen mindenki majdhogynem adóként tekint rá - de azért, mint azt a biztosítói szövetség idei közvélemény kutatásában is tapasztaltuk, a szolgáltató megbízhatósága már az első helyre került.
Akinek volt rossz tapasztalata akár kárügyintézésben, akár ügyviteli dologban - például nem kapta meg a csekkjét, vagy nem kapott figyelmeztetést, hogy díjhátralékba került - az adandó alkalommal könnyen vált olyan biztosítóra, amelyiknek az a híre, hogy gyorsabb és pontosabb ügyvitellel rendelkezik, stb.
Az elmúlt időszakban sok hír látott napvilágot arról, hogy nem zökkenőmentes az együttműködés a biztosítók és a szervizek között. Felmérések szerint bizonyos szervizek többet számláznak, ha a biztosító által fizetett javításról van szó. Mit tapasztalnak ezzel kapcsolatban?
Kétségtelen, hogy a szervizek is erőteljesen versenyeznek egymással, a betérő ügyfeleket meg akarják fogni, különböző kedvezményeket tudnak adni. Azonban amikor a biztosítóval számolnak el, mindig a kalkulációból indulnak ki, tekintet nélkül arra, hogy az alkatrészek között is lehetnek akciós árkülönbségek.
Kiindulhatunk abból is, hogy Magyarországon 14 év az autók átlagéletkora. Nem biztos, hogy a javításokat mindig eredeti gyári alkatrésszel illetve új karosszéria elemekkel kell megvalósítani. Az új alkatrészt a biztosító esetleg avultatni fogja, és az ügyfélnek így már nem éri meg a javíttatás, miközben egy utángyártott alkatrész, egy jó minőségű bontott karosszéria-elem tökéletesen megfelel egy 12 éves autóba.
Ez egyébként külföldön is bevett gyakorlat?
Kelet-Európában mindenképpen ismert gyakorlat, miként a legtöbb nyugat-európai országban is, hiszen - a közhiedelemmel ellentétben - ott sem mindig olyan fiatal a gépjárműpark. Gondolta volna, hogy Svájcban például tizenkilenc év az átlagéletkor?
Kétfajta kárrendezési eljárásról beszélhetünk a gyakorlatban: az egyezségi, illetve a számlás kárrendezésről?
Igen. A törvény azt mondja ki, hogy a biztosító kártalanítja az ügyfelet, a káridőponti értékhez viszonyított veszteségét téríti meg. De ez nem kötelezi az autóst arra, hogy meg is csináltassa a járművet, a pénzt tehát bármi másra is elköltheti. Ilyenkor a rendelkezésre álló dokumentumok, kárfelvételi jegyzőkönyv, szemle alapján a biztosító megállapít egy kárösszeget, és ezt felajánlja az ügyfélnek, aki, ha azt elfogadja, egyezséggel zárul a káresemény.
Ehhez képest az ún. számlás javításnál az ügyfél azt mondja, hogy elviszem egy általam megbízott szervizbe, és a szerviz jár el a biztosítónál. Ilyenkor a biztosítónak fogja leszámlázni a javító a kalkulációban jóváhagyott alkatrészeket a saját rezsióradíjával.
Mit tehet a biztosító, ha szerinte túlszámlázás történt?
Beépített szemlének hívják, amikor megtörtént a javítás, és ellenőrizzük, hogy valóban a számlán szereplő tételek kerültek be, és ezzel egyre gyakrabban találkozunk.
Tegyük hozzá: a legtöbb esetben nem a biztosítót fogja leginkább a kár érni, sokkal inkább az autóst. Ha a szerviz egy 12-14 éves autónál új alkatrészeket szerepeltet a számlán, akkor mi ott avultatást végzünk el. Lehet, hogy az ügyfélnek egy 13 éves autó esetében végül több százezer forintot kell ráfizetnie a javíttatásra, mert a szerviz új alkatrészeket használt fel. Ezért szoktuk felkínálni a károsultnak az egyezségi kárrendezést.
Tehát nézzen körbe, és ha tud egy szervizt, ahol megcsinálják ennyiért, akkor csináltassa meg. Ha nem, akkor az árajánlatát kérje számlásra, és ez alapján fogunk elszámolni.
Az új autók esetében a probléma marginális, a kártérítés fedezi a javíttatást. De az idősebb autóknál nem mindegy, hogy hol javíttatják. Vannak olyan kisebb szervizek, ahol nem valamely márka által előírt, óriási szalont kell működtetni, aminek a költségei megjelennek a munkadíjakban is. Ezért lehetnek ilyen hatalmas eltérések a szervizek munkadíjaiban is.
Ráadásul amennyiben a nem márkaszervizek utángyártott alkatrészekkel dolgoznak, ebből semmilyen bajuk nem származik. A márkaszervizeknek viszont van egy kötelezettségük a gyártó felé, hogy mennyi gyári alkatrészt kell eladniuk, így alapesetben nem a lényegesen, akár 50-60 százalékkal olcsóbb utángyártottakat fogják beépíteni. Egy idősebb autó karosszéria-sérülése esetében pedig tökéletesen megfelelhet a bontott alkatrész is. Vannak nagyon jó szervizek, amelyek együttműködnek az ügyféllel, és ezt elmagyarázzák neki, és vannak olyan biztosítók, amelyek ugyancsak erre bátorítják az ügyfeleket.
Mivel egyre idősebb a hazai autópark, egyelőre nem valószínű, hogy ez a helyzet megváltozik?
Inkább azt mondanám, hogy egyre okosabbak az emberek, egyre inkább tájékozódnak. Azt tapasztalom, hogy egyre több az egyezségi kárrendezés, a szándék is növekszik arra, hogy megállapodjunk. Egyre több az olyan szerviz is, amelyik tud nagyon jó ajánlatot tenni. Ha egy tízéves autónak pedig nincs cascója, és saját hibás a kár, ott végképp érdemes egy utángyártott alkatrésszel, bontott karosszéria-elemekkel dolgozó szervizt keresni.
Más országokban, például Nyugat-Európában azért nem jelentkezik ez a probléma, mert valamilyen más megoldást használnak, mint például a direkt, avagy aktív kárrendezés?
Ez nem ezzel van összefüggésben, hanem azzal, hogy ott a díj a magyar 4-5-szöröse, amiből fedezni lehet a magasabb javítási határt is. De persze az sem mellékes, hogy például Németországban néhány évvel alacsonyabb, 9,5 év a gépjárműpark átlagéletkora, és gyakoribb az, hogy három évenként lecserélik az autót. Ezekben az autókban pedig jellemzően csak a kopó-forgó alkatrészeket lehet avultatni, és a károk zöme inkább karosszériaelemeket érint, amelyekkel 1-3 év normál használat mellett általában semmi nem történik egy német garázsban. Egészen más a helyzet és más a probléma akkor, amikor a kereskedők egy 14 éves autóba akarják eladni az új alkatrészeiket. Nem megalapozott érv az sem, hogy az egyezségi kárrendezés a feketegazdaságot erősíti.
Magyarországon a kormány részéről egyértelműek az intézkedések: vissza akarják szorítani a feketegazdaságot, a sufnituningot, a számlaadás elmulasztását. Az online pénztárgépek megjelenésével ezeknek az ideje lejárt. Az ügyfélnek is érdeke, hogy kapjon számlát a javíttatásról, hiszen ha bármi garanciális probléma történik, akkor tudja mondani, hogy ezt kicserélték, itt a számla róla.
Sokat hallani az úgynevezett aktív kárrendezésről: mi ennek a lényege, hogy működik a gyakorlatban?
Európa néhány országában működik ez a típusú kárrendezés, amikor a károsult biztosítója téríti meg a kárt és elszámol a károkozó biztosítójával. Ezekben az országokban ezt a törvény megengedi, és a biztosítók egymás között egyértelműen szabályozzák a folyamatot.
A magyar piacon is volt kezdeményezés erre, de miután a végső kár viselőjének a joga megállapítani azt, hogy milyen típusú baleset történt, és hogy ki a felelős a kárért, így a felelősséget neki kell elismernie, és azt mondani, hogy belép a biztosítottja helyére.
Innentől kezdve az aktív kárrendezésnek a magyar jogi környezetben abszolút nincs tiszta helyzete a kötelező felelősségbiztosítás piacán.
Tegyük hozzá, hogy azokban az országokban, ahol van direkt kárrendezés, ott a kötelező gépjármű-biztosítási díjak jóval magasabbak, mint Magyarországon.
Vannak olyan vélemények, hogy a biztosítók túl könnyen nyilvánítják gazdasági totálkárosnak az autókat. De mi áll ennek a hátterében? Valóban egyszerűbb ezzel a biztosító dolga?
Ez akkor fordul elő, ha a javíttatás költsége- a roncs értéket is figyelembe véve - meghaladja az autó balesetkori forgalmi értékét. A biztosító pedig csak eddig az összeghatárig tudja állni a kártérítést. Könnyű például belátni, hogy ha elviszem egy márkaszervizbe a súlyosan sérült, 10 éves autómat, és ott új alkatrészeket építenének be 15-20 ezer forintos rezsióradíjakkal, annak költségét a biztosító csak a jelenleginél sokkal magasabb kgfb-díjak mellett tudná vállalni. De még így sem működne a dolog, hiszen ilyen esetben a megjavított gépkocsim értéke magasabb lenne, mint a baleset pillanatában volt, a káron gazdagodást pedig nem engedi a Ptk. sem.
Gazdasági totálkár esetén az ügyfél mérlegelhet. A kártérítésből vehet a baleset előtti állapotú autójához hasonlót, vagy megpróbálhatja egy olcsóbb szervizben forgalomképes, biztonságos műszaki állapotba hozni a gépkocsiját.
A szervizeknél komoly munkaerőhiány alakult ki az elmúlt években, sok szakember ment külföldre dolgozni. A biztosítók érzékelik ezt?
Mi leginkább az elszámolásokon, a javíttatás minőségén tudjuk leszűrni, hogy milyen a munka. Inkább ezeken látjuk, hogy sokszor nem megfelelően képzett munkaerőt alkalmaznak, lelassulnak a folyamatok, nem az elvárt minőségben történnek meg a javítások. A lassulás az, ami elsődlegesen tetten érhető - ez majdnem minden területen így van.
Forrás: www.portfolio.hu
Ezeket fizeti az utasbiztosítás helyettünk
A magyarok 2016-ban többnapos külföldi utazásaik alkalmával összesen mintegy 602 milliárd forintot költöttek 42,8 millió nap alatt, azaz külföldi útjaink során naponta és fejenként átlagosan 14 068 forintot adtunk ki a szállásra, a múzeumi belépőkre, az ajándékokra, egyebekre – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. A külföldre utazók jelentős részének azonban már nem kérdés, hogy érdemes-e utasbiztosítást kötni.
Azt azonban kevesebben tudják, hogy pontosan mire is fizet egy utasbiztosítás, így előfordul, hogy baj esetén az utazók nem igényelnek kártérítést, pedig jogosultak lennének rá.
Egy utasbiztosítás fedezheti többek között egy balesetnél a mentés költségeit (például a helikopteres szállítás díját), az extrém sportolás következtében felmerülő ellátást, szükség esetén a családtagok kiutazásának és szállásának a költségét, az esetleges kórházi önrész, vizitdíj és a kórházi napidíj összegét, a magánkórházi ellátást, de a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök árát is – közölte a Vienna Life Biztosító.
Ha csődbe menne az utazási iroda
Egy betegség vagy egy baleset miatt pedig könnyen előfordulhat, hogy meghiúsul vagy előbb véget ér az utazás, így az utazó nagy valószínűséggel elbukja a már kifizetett szolgáltatások, programok árát. Kivéve, ha volt utasbiztosítása, az ugyanis megtérítheti többek között a repülőjegy és a fel nem használt utazási napok (például a szállás) költségét, az autóbérlés, a turisztikai program, a körutazás díját vagy síelés alkalmával a síbérlet árát is.
Az ügyfelek akár az utazási iroda csődje esetén is számíthatnak biztosítójukra, amely a megszakított utazás kapcsán például díjvisszatérítéssel, illetve a telefonköltségek megfizetésével tud hozzájárulni a kárenyhítéshez – teszi hozzá Szabó Tamás.
Ha elveszne a poggyászunk vagy késne a repülőnk
2015-ben 23 millió poggyász veszett el a világ repülőterein, azaz minden ezer utasra 6,5 darab ilyen bőrönd jutott. Ugyanígy foghatjuk a fejünket a légitársaságok járatainak késése, törlése és túlfoglalása miatt is: az elmúlt 5 évben ezek 297 ezer magyar utas életét keserítették meg, akik 2300 járaton utaztak – írja a Vienna Life Biztosító.
Ha eltűnik a bőrönd, arra számíthatunk, hogy a biztosító egy adott keretig téríti a személyes tárgyaink értékét, míg a csomagjaink 6 vagy 12 órán túli késése esetén fizetheti például a piperecikkek, egy fürdőruha vagy egy váltás ruha beszerzését. Ha pedig a járatunkkal akad probléma, általában a többletköltséget – például a szállást és az étkezést – állja.
Forrás: www.vg.hu
CLB TIPP: Ne bízza a véletlenre, hasonlítsa össze és válassza ki az Önnek megfelelő utasbiztosítást! Utasbiztosítás kalkulátor >>
Mit tegyünk, ha külföldön eltűnnek az irataink?
Külföldön járva sok minden megeshet velünk. Elveszíthetünk ezt-azt, de olyan is gyakran előfordul, hogy kirabolnak bennünket.
Csokorba szedtünk néhány fontos tanácsot, melyekkel megelőzhető a baj, vagy ha már bekövetkezett, csökkenthető a tortúra és a kár mértéke.
Biztosítás
Ha azt hisszük, érdemes megspórolni az utazási biztosítást, nagyot tévedünk. A legtöbb közepes biztosítás ugyanis nem csak a kárt téríti, hanem az elveszett okmányok újra kiváltásának költségét is
Másolat készítése az iratokról
Utazás előtt ( de itthon is, amúgy) érdemes egy másolatot őrizni a legfontosabb iratainkról. Elvesztésük, vagy rablás esetén ugyanis sokkal könnyebb úgy intézkedni, hogy az iratok sorszáma és az azon szereplő adatok pontosan megvannak.
Az iratok tárolása
Soha ne hagyjuk magára az iratainkat jól látható helyen még akkor sem, ha csak épp a benzinkúton ugrottunk be fizetni. Leggyakrabban ugyanis ilyenkor tűnnek el ezek.
Bejelentés
Ha már megvan a baj külföldön a konzuli tisztviselőnél három napon belül jelenteni kell az iratok eltűnését. Ez egyrészt amiatt fontos, nehogy visszaélhessenek az iratainkkal, másrészt csak így fizet a biztosító.
Hazaút
Okmányok nélkül nem utazhatunk, ezért külföldön az elsőszámú segítségünk a konzul. Őt kell felkeresni, ha például elveszítjük, vagy eltulajdonítják útlevelünket, személyi azonosító igazolványunkat vagy vezetői engedélyünket. Már utazás előtt érdemes tehát tájékozódni, hogy a fogadó országban hol található a legközelebbi konzulátus. Ha semmilyen utazásra alkalmas okmánnyal nem rendelkezünk, kérelemre a konzul hazatérés céljából legfeljebb hat hónapig érvényes ideiglenes magánútlevelet állít ki.
Amint hazaértünk, kérjünk új okmányokat valamelyik Kormányablakban.
Forrás: www.alon.hu
Olcsóbb casco, kevesebb baleset
Sokkal többször lépik túl a sebességkorlátozást az autósok, ha melegebb az idő. A közlekedésbiztonság azonban javítható az új technológiák segítségével: a közúti balesetek száma akár ötven százalékkal mérsékelhető lenne a járművek közötti kommunikációval és a telematikai megoldásokkal. Sőt, a casco biztosítások díja 25-35 százalékkal is csökkenhetne.
Túl vannak a hárommilliomodik kilométeren a K&H Biztosító telematikai projektjének sofőrjei. A tavaly nyáron indult, a közlekedésbiztonság fokozását célzó projektben az autósok vezetési magatartásáról gyűjtenek adatot. Az eddigi részeredmények szerint a sofőrök összesen 3,007 millió kilométert tettek meg 428 autóval és 496 ezer vezetési hibát vétettek.
Megugrott a gyorshajtások aránya
A vezetési hibák között 43 százalékos aránnyal az első helyen végzett a gyorshajtás, ráadásul ez az arány tavaly novemberben még csak 33 százalékos volt. „Az adatokból az is kiderül, hogy az autósok melegebb időjárásnál sokkal könnyebben lépik túl a sebességhatárokat. Januárban ugyanis öt gyorshajtás jutott száz kilométerre, míg májusban már kilenc, azaz közel duplájára nőtt. Ráadásul a gyorshajtások 8,5 százalékánál a sofőrök a megengedettnél 30 km/h-val lépték túl a sebességhatárt” – emelte ki Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese és a társaság nem-életbiztosítási vezetője.
A szakember hozzátette: a telematikaprojektben részt vevő autósokat egy 100-as skálán biztosítási kockázatok szempontjából is értékelték, a legmagasabb értéket elérő autósok számítanak a legkörültekintőbbnek. Közlekedésbiztonsági és biztosítási szempontból az is lényeges, hogy a sofőrök többsége 40 és 70 pont között van. A legtöbb, jelenleg 131 autós például 60 pontot ért el, és mindössze 11 autós produkált 80 pontnál magasabb értéket.
A KSH hivatalos adatai szerint az idei első negyedévben éves szinten tíz százalékkal csökkent a személysérüléses közúti balesetek száma, ugyanakkor a halálos áldozatok száma hat százalékkal nőtt. Ezen belül húsz százalékkal emelkedett az olyan halálos balesetek száma, amelyek a járművezető hibájából, a nem megfelelő sebességből adódtak. A közlekedési szabálysértések közül a gyorshajtás volt a leggyakoribb. Az idén a K&H a kötelező felelősség-biztosítások körében átlagosan 251 ezer forintot fizetett ki egy-egy káreseményre, a cascónál pedig közel 263 ezer forintos volt az átlagos kárösszeg.
A technológiai forradalom hozhat javulás
A K&H Biztosító a közlekedésbiztonság javítása érdekében indította el tavaly a telematikai projektjét, amelynek során az autósok vezetési magatartásáról gyűjtenek adatokat. Az informatika és a telekommunikáció ötvözésén alapuló telematika, valamint az internet of things (dolgok internete) teljesen átalakíthatja a közlekedést, ezen belül a járműbiztosítások piacát is.
Kaszab Attila szerint a telekommunikációt és az informatikát ötvöző telematikával rengeteg adatot lehet gyűjteni a sofőrök magatartásáról és ezen keresztül biztonságosabbá tehető a közlekedés. A legfrissebb mértékadó előrejelzések szerint a közúti balesetek száma akár ötven százalékkal mérsékelhető lenne járművek közötti kommunikációval és telematikai megoldásokkal. Így biztonságosabbá tehető a közlekedés. A balesetek számának csökkenése, ezen keresztül a kárösszegek mérséklődése mellett a sofőrök számára alacsonyabb biztosítási díjakat is eredményezhetnek ezek a megoldások. A telematika segítségével követett, bizonyíthatóan körültekintően és biztonságosan közlekedő sofőrök esetében a casco biztosítások díja jelentősen, akár 25-35 százalékkal is csökkenhet.
Forrás: www.profit7.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze Ön is a biztosítók kötelező és casco ajánlatait kalkulátorunkban! Gépjárműbiztosítás kalkulátor >>
Kárbejelentés és biztosítás lépésről, lépésre
Újra és újra kiderül, hogy sokan nem tudják, mit tartalmaz a biztosításuk, vagy hogy mit kell tenni akkor, amikor már bekövetkezett a kár, ezért a Mabisz szóvívője a viharkárok mellett ismertette a kár bejelentésének menetét is.
Több ezer bejelentést kaptak a biztosítók a múlt heti Ítéletidő miatt, a két napon át tartó szélsőséges időjárás által okozott kár az első becslések szerint akár elérheti a félmilliárd forintot is. A Mabisz gyors felmérése szerint lakásonként átlagban 125 ezer forintos kár keletkezett, de voltak több száz ezres káresetek is, főleg abban az esetben, amikor egész tetőtereket vitt el a magával a viharos szél.
Gilyen Ágnes, a Mabisz szóvivője a közmédia stúdiójában elmondta: a péntek késő reggeli adatok szerint 6 ezer kárbejelentés érkezett az egy hete történt orkánerejű szél és a hatalmas mennyiségű csapadék következményeként, ezek összesített összege 500 millió forint.
Azt kiemelte, hogy egy ház esetében óriási összegű kár keletkezett, 15 millió forint értékben, aminek a felmérése éppen péntek délutánra fejeződött be. Ez is mutatja, tette hozzá Gilyen Ágnes, hogy nagy volt a szórás a károk tekintetében, hiszen kis összegű károk is keletkeztek.
Ha megtörtént baj…
A Mabisz szóvivője ismertette, mi a teendő a kár bekövetkeztekor. Szerinte az nagyon fontos, hogy ha kár keletkezik, akkor mindenképpen a további károk megelőzése az elsődleges feladat, így pl. tető sérülésénél a sérült cserepeket levenni, és a tetőteret fóliával lefedni.
Ezután jöhet a kár bejelentése, valamint a fotódokumentáció készítése, és az is fontos, hogy a sérült cserepeket el kell tenni addig, amíg a kárszakértő meg nem érkezik, azok ugyanis nagyban segítik őt a káreset rekonstruálásában – emelte ki Gilyén Ágnes. A kárfelmérő megérkezésekor a biztosító ad egy árajánlatot, vagy már ott helyben kifizeti a kárt – magyarázta el a Mabisz szóvivője a biztosítók által követett gyakorlatot.
Mindig elegendő kárfelmérő van
A legtöbb kárról Budapestről és Somogy megyéből számoltak be, de a Balaton déli partjáról is jelentős károkról számoltak be a biztosítók munkatársai – közölte a Mabisz szóvivője.
Mint elmondta, ha „minden flottul megy”, akkor a kár típusától függően akár egy napon belül, órák alatt kifizetik a kár összegét. Ha dokumentációt kell készíteni, és dönteni kell árajánlatról, akkor ez hosszabb folyamat is lehet – fogalmazott.
Gilyén Ágnes szerint a biztosítók ilyen nagyszámú kárbejelentés esetén a biztosítók átcsoportosítják a kárfelmérő szakembereiket a legtöbb kárral érintett területre.
Forrás: www.hazesotthon.hu
Sokan kidobott pénznek tartják a biztosításra kifizetett összeget
Itt a nyaralási főszezon, a legtöbben már meg is tervezték az idei vakációt, és a szállást is lefoglalták, már csak a napokat számolják az indulásig. De mi a helyzet az utasbiztosítással, elegendő az Európai Egészségbiztosítási Kártya, vagy váltsunk külön biztosítást a nyaralás idejére?
A statisztika alapján minden évben több százezren váltják ki az Európai Egészségbiztosítási Kártyát, azonban a szakemberek szerint sokan nincsenek tisztában azzal, pontosan milyen helyzetekben nyújthat segítséget ez a kártya.
Lapunk kérdésére Pandurics István, az Ikarosz Utazási Iroda ügyvezetője arra hívta fel az utazók figyelmét, hogy mindenképpen kössenek utasbiztosítást is a kék kártya mellé, akár csoportos utazáson vesznek részt, akár egyénileg indulnak nyaralni, mert a kettő jól kiegészíti egymást.
Az elmúlt csaknem harminc év tapasztalatai alapján mondhatom, hogy számtalan olyan kisebb-nagyobb balesettel találkoztunk, amikor az utasnak nem volt biztosítása, ezért saját zsebből kellett fizetnie a kórházi ellátás, ápolás, szállítás több százezer, illetve millió forintos költségeit. Ezzel szemben például egy tíznapos görögországi nyaralás esetében mindössze 4500 forint körül van a biztosítás összege. Ennek ellenére több utasunk is a nyaralásból hazaérkezve azon a véleményen volt, hogy ezt az összeget kidobott pénznek érzi. Ugyanakkor akit egy súlyos napégés után ingyen kezeltek a kórházban, vagy tengeri sünbe lépett, és szintén a kórházban kötött ki, vagy az apartman lépcsőjén eltörte a lábát, illetve elesett a bérelt motorral, már más véleményen volt.
Az utasbiztosítás megkötésénél figyeljünk arra, ha extrém sportot választunk a nyaralás alatt, hogy az beletartozik-e a biztosításba, vagy sem. Ha nincs benne, érdemes külön összeget szánnunk erre is.
Nem mindig nyújt fedezetet a költségekre a kék kártya
Nem helyettesíti az utasbiztosítást az Európai Egészségbiztosítási Kártya, a plasztiklap előnyei ugyanis korlátozottak, bár feljogosít az orvosi ellátásokra, de csak olyan szinten, amit egy helyi biztosított is megkapna az adott országban. Ez azt jelenti, hogy az egyenlő bánásmód elve alapján ezzel a kártyával a magyar beteg például egy ausztriai tartózkodás esetén azt az ellátást veheti igénybe, amelyet az osztrák biztosított is megkap közfinanszírozott szolgáltatónál. Az adott tagállamban biztosítottak által is fizetendő önrészre, kötelező hozzájárulásokra a kártya nem nyújt fedezetet. Ugyanakkor betegség és baleset esetén csak közfinanszírozott szolgáltatóhoz lehet fordulni, a magánegészségügyi szolgáltatóknál a kék plasztiklapot nem fogadják el. Hazaszállítás esetén szintén nem téríti meg a díjat az kék kártya.
Forrás: www.bama.hu
CLB TIPP: Ne felejtsen el Ön se utasbiztosítást kötni utazása előtt! Utasbiztosítás kalkulátor >>