Ezt mindenképp intézd el a hosszú hétvége előtt: milliók múlhatnak rajta

2018-ban rekordszámú hosszú hétvégének örvendhetnek a magyarok, akiknek így bőven lesz lehetőségük kisebb-nagyobb utazásokra akár belföldön, akár külföldön. Sokan ezeket az alkalmakat használják ki arra, hogy meglátogassák a környező országok fővárosait. Bár ezek a kirándulások jellemzően csak néhány naposak, ettől függetlenül nem érdemes megfeledkezni arról, hogy komoly anyagi kockázatot vállal az, aki biztosítás nélkül indul külföldre. Ezt szem előtt tartva a Pénzcentrum annak járt utána, hogy mire számíthat az, aki a bankkártyája mellé adott utasbiztosítással hagyja el Magyarországot.

Az idei év 9 hosszú hétvégét is tartogat a számunkra, így az átlagosnál jóval több alkalmunk lesz kisebb-rövidebb kirándulásokra. A tavalyi adatok alapján legalábbis minden okunk megvan azt feltételezni, hogy sok magyar nem a négy fal között fogja eltölteni a hosszúra nyúlt hétvégéket.

Korábban a Pénzcentrum is megírta, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2017 első félévében 14 százalékkal volt magasabb a több napos kiutazások száma, mint 2016 első félévében. Ráadásul ezek 89 százaléka turisztikai célú utazások voltak.

Az egynapos, ugyancsak turisztikai célú kiutazások 84 százaléka a szomszédos országokba, Ausztriába vagy Szlovákiába irányult. A hosszú hétvégék leggyakoribb célpontjai európai nagyvárosok, melyek közül a legnépszerűbbek Prága, Varsó, Róma, München és Berlin.

Mindezek után egy kevésbé biztató adat: tavalyi őszi becslések alapján még mindig csupán a kiutazók 45-50 százaléka köt utasbiztosítást. Pedig a bankok többsége akár már évi néhány ezer forintért is nyújt speciális, a bankkártyánkhoz járó utasbiztosítást.

Bankkártyák mellé járó utasbiztosítások
A legtöbb bank tehát kínál utasbiztosítást a bankkártyái mellé, a kérdés viszont, hogy milyen szolgáltatásokat biztosítanak számunkra ezek a biztosítások, illetve mik a legfontosabb tulajdonságaik úgy általában. Régebben egyébként az volt a jellemző, hogy ezeket a biztosításokat már tartalmazta az éves kártyadíj, mostanra azonban már gyakorta külön kell ezért fizetni.
Ezek a biztosítások jellemzően 1 évre szólnak, és többnyire pár ezer forintba kerülnek - tehát nagyjából annyiba, mint egy sima, 1-2 hétre szóló utasbiztosítás. Ez eddig jól hangzik, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy ezek igénybevételéhez mindenképpen kell rendelkeznünk egy bankszámlával és egy ahhoz tartozó bankkártyával (esetleg hitelkártyával).

Természetesen ez nem jelent problémát abban az esetben, ha egyébként is rendelkezünk ezekkel, ám csak a biztosításért számlát nyitni valószínűleg már nem éri meg. Problémát jelenthet, ha nem egyedül, hanem családdal utazunk, ugyanis ezek a biztosítások gyakorta csak a kártyabirtokosra érvényes - tehát a családtagokra nem.
Fontos még utazás előtt tisztázni, hogy mekkora összeghatárig térítenek ezek a biztosítások, illetve milyen esetekben. Könnyen lehet, hogy a kártyánk mellé járó biztosítás teljesen megfelelő mondjuk egy bécsi kirándulás erejéig, ugyanakkor elképzelhető, hogy speciális esetekben, mondjuk egy síbaleset esetén nem térít. Ezekkel a kitételekkel tehát érdemes tisztában lenni, mert például egy helikopteres mentés a hegyekben 1-1,5 millió forintos kiadást is jelenthet.
De - ahogy már említettük - hasonló okokból fontos tisztában lennünk azzal is, hogy milyen összeghatárokig térít a biztosítónk. Gondoljunk csak arra, Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban egy rutinműtétért is elkérhetnek akár több millió forintot is, tehát nem biztos, hogy egy 3 millió forintig térítő biztosítással kint vagyunk a vízből.

Szintén fontos tisztában lennünk azzal, hogy mi a biztosításunk területi hatálya: bizonyos biztosítások csak Európában, más akár az egész világon biztosítják az ügyfeleiket. Ugyanakkor utóbbi esetben is lehetnek olyan országok, melyek nem esnek a biztosítás területi hatálya alá: például jellemzően nem fizetnek a biztosítók a politikailag instabil, vagy akár háború sújtotta országok területén bekövetkezett balesetek után.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Utasbiztosítás ajánlatok összehasonlítása 2 perc alatt: Utasbiztosítás kalkulátor >>

Etikus biztosítás? Ez lett belőle

Jól jártak az ügyfelek az etikus életbiztosítás bevezetésével, és a biztosítóknak sem okozott sokkot az MNB koncepciója – derült ki az elmúlt egy év számaiból. Az ügyfelek ennek köszönhetően 10-15 százalékkal több megtakarításhoz juthatnak hozzá, és sokkal többet kapnak vissza, ha lejárat előtt van szükségük a pénzre.
 

Nem okozott sokkot a biztosítóknak az MNB 2017. január 1-jén bevezetett etikus életbiztosítási koncepciója – mondta Nagy Koppány, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója a Portfolio múlt heti Biztosítás konferenciáján. Tavaly az életbiztosítási rendszeres díjas díjbevételek 3,9 százalékkal nőttek. A közvetítők száma ugyan 1700-zal 28 ezerre csökkent, ez azonban nem hozott visszaesést. Az első negyedév megtorpanása után magára talált a piac, és csak a megkötött szerződések száma csökkent 14 százalékkal, 200 ezerről 172 ezerre, az átlagdíj 184 ezer forintról 11 százalékkal, 206 ezerre emelkedett. Így az új szerzések összességében 35,5 milliárd forintra mérséklődtek 2017-ben a 2016-os 37 milliárdhoz képest.
A díjbevétel 21 százaléka a nyugdíjbiztosításoknak köszönhető, az eladott szerződések átlagos hossza 19,2 év. Az átlagos megmaradási idő 6,4 év helyett 8,08 évre nőtt – hangsúlyozta az igazgató. Az MNB eleve úgy számolt, hogy ha az átlagos megmaradási idő 8-10 évre emelkedik, a biztosítók is jól járnak az etikus koncepcióval. (Az ügyfelek jelentős része nem tartja meg lejáratig az életbiztosítást, hanem jóval előbb hozzányúl a megtakarításhoz, így az átlagos tartási idő növelése a cél.)

Csökkenő költségek
Az etikus életbiztosítási koncepció bevezetésével a korábbi 304 helyett 170-re csökkent a piacon elérhető termékek száma. Az átlagos TKM (teljes költségmutató) 2016. év végi 4,23 százalékról 3,55 százalékra csökkent 2017 végére. Vagyis átlagosan ennyivel olcsóbb az ügyfeleknek egy etikus életbiztosítás az egy évvel korábbinál. A tapasztalatok szerint a maximális költségek is az ajánlott sávokban maradnak, a korábbi akár 10-12 százalékról 5,5-5,75 százalékra mérséklődtek – hangsúlyozta Nagy Koppány.
Az igazgató hangsúlyozta: a felügyelés fókuszában állt az elmúlt időszakban az etikus életbiztosítás, 1 év után vizsgálati levélben 19 megállapítást tett az MNB, és 10 határozatot hozott.
Problémát jelentett, hogy bónuszos termék esetén jogszabályi limit alá ment a visszavásárlási érték, de volt olyan eset, ahol vagyonkezelési költség címén egyéb, nem vagyonkezeléssel kapcsolatos költséget számolt fel a biztosító. (A jegybank ajánlása határozottan fellép a rejtett vagy "bagatellizált" költségekkel szemben. A különböző megtakarítási életbiztosítási költségek nevének összhangban kell lenniük valós tartalmukkal.) Volt, ahol a magasabb költség esetén hiányos volt a szöveges indoklás, amit vizsgálati levélben állapított meg a hatóság.

Ezért jobb az ügyfélnek
Az MNB korábban úgy számolt, hogy a költségek maximálásának köszönhetően az ügyfelek lejáratkor 10-15 százalékkal nagyobb megtakarításhoz jutnak . A bizalom növekedése révén pedig nem mondják fel idő előtt életbiztosításukat.
Jelentős lépést jelentett az is, hogy a biztosítás megkötését követő 3 éven belül nagyot nőtt a visszavásárlási érték. Az első évben minimum 20 százalékra, a másodikban minimum 50 százalékra, a harmadik évtől pedig minimum 80 százalékra emelkedett. Ez a megtakarítási részre (kockázati díj nélkül) vonatkozik. Most sokkal jobban jár az ügyfél, ha korábban kell kiszállnia.
További előrelépés, hogy az új, mindössze háromoldalas, kiemelt információkat tartalmazó dokumentumnak (KID) köszönhetően az ügyfelek idén januártól könnyebben össze tudják hasonlítani a megtakarítási célú életbiztosításokat. Noha már minden biztosító rendelkezik ilyennel, Nagy Koppány azt hangsúlyozta, hogy az MNB fogyasztóbarát dokumentumokat vár el a biztosítóktól, azaz jelenleg még nem mindegyik felel meg ennek az elvárásnak.

Forrás: azenpenzem.hu

Drágul a kötelező biztosítás, nagyot szívnak a cascón a biztosítók

A díjemelkedés folytódására, de mérséklődésére számíthatunk a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások piacán - hangzott el Biztosítás 2018 konferenciánkon. A casco még inkább versenyző termék, mint a kötelező biztosítás, de a 15%-os biztosítási adó miatt ez a termék szinte sehol sem nyereséges a biztosítóknak.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokról (kgfb) szólt mai biztosítási konferenciánk egyik utolsó szekciója, a panelbeszélgetés során többek között az alábbiak hangoztak el.

Mi lesz a kgfb-díjakkal, és hogy látják ennek kapcsán az MNB jövőképét?

Lassulóban van a díjszint növekedése a kgfb-piacon, de a díjemelkedést továbbra is hajtja az alkatrészárak emelkedése és a munkaerőhiány - mondta Almássy Gabriella (Union). Kaszab Attila (K&H) felhívta a figyelmet: 2017-ben megállt a kárgyakoriság előző két évben mért jelentős emelkedése, de az átlagkárok összege megnőtt, és továbbra sem jelentős a kötelező biztosításokon elérhető nyereség. Ráadásul az alacsony hozamkörnyezet is sújtja a biztosítókat: a kgfb-tartalékokon 4% alatti hozamot tudnak csak elérni a K&H Biztosítónál, 2017-ben pusztán ezért 400 millió forinttal lett kevesebb a nyereségük. Rácz István (biztositas.hu) is a díjnövekedés lelassulásáról beszélt, sőt, vannak olyan társaságok, amelyek már csökkentettek tavaly év végén a díjaikon. A piacszerzési próbálkozásoknak azonban nem volt számottevő hatásuk, így többen is felhagytak ezzel, ismét növelve díjaikon. Újnak tűnő elem az is, hogy az ügyfelek érzékenyebben reagálnak az áremelkedésre. Összességében a drágulás lassulására van kilátás. Németh Péter (CLB) szerint nagyon erős az autókereskedők szerepe a piacon, ebben a szegmensben kevésbé árérzékeny az értékesítés. Az autók minőségi változása felfelé hajtja az árakat. Papp Lajos (FBAMSZ) az MNB kombinált hányadra vonatkozó elvárásihoz kapcsolódóan felhívta a figyelmet, hogy minden szereplőt megillet a tisztességes profit. Az MNB 85-90%-os kombinált hányadot és 30% körüli költséghányadot vár el hosszú távon a nem-életbiztosítási piactól. A két szám különbségét jelentő 60%-os kárhányad megvalósítható Kaszab Attila és Almássy Gabriella szerint is, ugyanakkor a casco területén a 85%-os kombinált hányad a 15%-os biztosítási adóval már nyereség nélküli casco tevékenységet jelent.

Hogy hatnak a versenyre a szabályozói változások?

Papp Lajos (FBAMSZ) szerint indokolhatók voltak a jogszabályi változások a kgfb-piacon, az ügyféltudatosság és az átláthatóság is meredeken nőtt, miközben az MNB joggal egyensúlyi állapotról beszél. Magyarországon rendkívül alacsony a kgfb átlagdíja, a szegmens konszolidációját mérsékelt díjemelkedés biztosíthatja. Németh Péter (CLB) szerint a casco területén is kemény verseny zajlik a biztosítók közül, bár az ügyfelek ennek kevésbé vannak tudatában, és az ügyféltudatosság e területen jelentősen elmarad a kgfb-piacétól. Rácz István (biztositas.hu) emlékeztetett: az év végi kampány háttérbe szorulásával visszaesett a váltási hajlandóság, ugyanakkor ez nem véletlen, év végén tele volt a sajtó és a hirdetési piac a kgfb-vel. Olyan időszak jön, amikor a szolgáltatások színvonalának a javítása lesz a verseny terepe. Kaszab Attila (K&H) szerint is a cascóban mindig jóval nagyobb volt a verseny, mint a kgfb-ben, csak kevesen vették észre, és alig van olyan biztosító, amely profitot tudna termelni a jelenlegi biztosítási adó mellett a cascón.

Forrás: www.portfolio.hu

Egymillió magyar emberre várnak a biztosítók

Mit szól az MNB biztosításpiaci jövőképéhez? Mi lesz a baleseti adó és a biztosítási adó - különböző piaci pletykákban gyakran előkerülő - csökkentésével? Mekkora visszaesést hozott az életbiztosítások értékesítésében az etikus koncepció? Többek között ezekről is megkérdeztük Pandurics Anettet, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elnökét, aki jövő heti biztosítási konferenciánk nyitóelőadója. A biztosítóvezér a brüsszeli döntéshozatallal szemben határozott kritikát fogalmaz meg interjúnkban.

A MABISZ elnökeként Ön tartja a nyitóelőadást a Portfolio március 8-i Biztosítás 2018 konferenciáján. Dióhéjban mit tart ma a szektor előtt álló legfontosabb kihívásnak és lehetőségnek?

A legfontosabb kihívás egyben lehetőség is - tovább kell növelni a biztosítási penetrációt. Reális célnak tartom a 3%-os penetráció elérését 10 éves időtávon. Az MNB 10 éves stratégiai terve 1 millió új nyugdíjcélú megtakarítással rendelkező ügyfelet vizionál, ez szép eredmény lenne. Ehhez a jelenlegi átlag 42-43 éves korosztályt nagyobb arányban el kell tudnunk érni, s emellett az ennél 5-10 évvel fiatalabbakat is sikeresen meg kellene tudni szólítani nyugdíjcélú megtakarításokkal. A megvalósításnak most kedvezhet az alacsony kamatkörnyezet - nem nagyon találni más, vonzóbb megtakarítási terméket a piacon, de az érdemi mentalitásváltáshoz még sok teendője van a szektornak.

Az MNB első háromnegyed évi adatai alapján a nyugdíjbiztosítás és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás adta a tavalyi díjemelkedés döntő részét. Milyen hangsúlyeltolódást hozhat ebben az idei év a piacon?

A már említett kamatkörnyezetben a nyugdíjbiztosítások mellett előtérbe kerülhetnek a kockázati életbiztosítások. A lakásértékesítések felfutásának természetes következményként lehet számolni az új lakásbiztosítások terén is növekedéssel. Fontos lenne a vállalati biztosítások számának emelkedése is, ám e téren egyelőre kevés előrelépés történik - persze, az uniós pályázatokból megvalósuló beruházások mellett ésszerűen itt is lehet némi előrelépést várni. A gépjármű-biztosítások pedig szintén növekedni fognak - hiszen növekvő autóeladásról szólnak a szakmai vélemények, a számok.

Ahogy az imént utalt rá, 10 éves jövőképet állított össze az MNB a biztosítási szektor számára. Nyilván sok mindenben egyetért a jegybank céljaival, ami viszont ennél sokkal érdekesebb: mi az, amiben vitatja, ellenzi az elképzeléseket?

Az alapelvek többsége teljesen összhangban van a szakma érdekeivel, elképzeléseivel. Vitánk legfeljebb abban lehet, hogy a további költségcsökkentések fedezetének előteremtése nem könnyű feladat akkor, amikor továbbra is egy sor szabályozási változás implementációja zajlik. Ezek egy része valóban az ügyfelek érdekét szolgálja, ám sok közülük csak az adminisztrációt, a papírmunkát és a költségeket növeli - az IFRS-átállástól egyetlen ügyfél sem számíthat helyzetét javító változásra - hogy csak egy példát mondjak. Egyébként a múlt és a jelen helyzet elemzésére vonatkozó megállapításokkal egyetértek, és nincs okunk sem vitatni, sem ellenezni a jegybanknak a szektorra vonatkozó, előremutató vízióját. Inkább abba az irányba mozdulnék el, hogy mit kell tennünk ahhoz, hogy a felvázolt pozitív jövőkép meg is valósulhasson. A siker nem csupán a biztosítókon múlik, hanem azon is, hogy a célokhoz milyen eszközrendszert, szabályozói környezetet kíván társítani a felügyelet, illetve a gazdaságpolitika. Hiszen egyértelmű, hogy például a nyugdíjcélú öngondoskodásnak az elmúlt években tapasztalt, kedvező irányba történő elmozdulása elválaszthatatlan az adópolitikai ösztönzéstől.

A tanulmány talán legérzékenyebb pontját a szektor jövedelmezőségével kapcsolatos megállapításai jelentik. Többen felvetették, hogy ezt a kérdést egy versenyző környezetben egyszerűen a piacra, illetve a tulajdonosokra kellene bízni. Én azt tartom fontosnak, hogy erről a kérdésről is nyílt, szakmai vita folyhat, s a szektor megismerhette a jegybank álláspontját ebben a kérdésben.

Ilyen rövid idő alatt még nem születhetett meg a szakma véleménye, de a makro-trendeket figyelembe véve szektorszinten én nem tartom irreálisnak a megfogalmazott 10-15%-os ROE-sávot. Egyedi társasági szinten ugyanakkor biztosan lesznek eltérések akár az adottságoknak, a különböző életciklusnak, az eltérő stratégiáknak és tulajdonosi elvárásoknak köszönhetően.

Több mint egy éve a felügyelet etikus életbiztosítási koncepciója alapján fejlesztik és értékesítik a hazai biztosítók megtakarítási célú életbiztosításaikat. Ez a TKM-szintek jelentős csökkenését hozta, vagyis összességében csökkent a biztosítók és a közvetítők közös tortája. Az értékesítési költségek (főleg jutalékok) vagy a biztosítói profit látta ennek kárát elsősorban?

A hatás mindkét oldalon érezhető volt, a piac minden szempontból egészségesebb lett, mivel az etikus életbiztosítási koncepció a társaságok részéről a korábbi termékportfóliójuk áttekintését és racionalizálását követelte meg.

Egy biztos: a tavaly lebonyolított TKM-audit azt mutatta, hogy a piacon elérhető megtakarítási biztosítások száma az egy évvel korábbinak a felére csökkent és kétharmad részükben az új feltételeknek alapból megfelelő termékek jelentek meg a piacon. A sikeres végrehajtás hatásai kapcsán úgy gondolom, hogy az etikus koncepció már rövid távon jó az ügyfeleknek, hosszabb távon pedig az egész szektor számára is kedvező lesz.

Bár nyilvános adatok erről nincsenek, a piaci szereplők tapasztalatai alapján hozott-e visszaesést az etikus koncepció az új értékesítésben? Vár-e hasonlót a szerzésijutalék-korlát (idén januártól 13 havi díjnak, jövő évtől 12 havi díjnak megfelelő szintre) csökkentésétől?

Egyrészt az MNB adatai azt mutatják, hogy az értékesítésben 10-12 százalékkal visszaesett ugyan az új szerzések darabszáma, ugyanakkor a szerződések átlagdíja hasonló mértékben - a tavalyi év első félévében 11,5 százalékkal - nőtt, azaz a bevezetés nem okozott a piacon látható szintű visszaesést. Én erre is számítottam, s 2018-ban sem várok drámai hatást a jutalékszabályok változása miatt.

Egyrészt a szektor az elmúlt időszakban többször bizonyította kiváló alkalmazkodóképességét, másrészt ez egyes szereplőknél várható jutalékcsökkenés mellett ügyfélértéktöbblet is keletkezik, így 2018-ra is inkább mérsékelt erősödésre számíthatunk. Nem szabad elfelejteni, hogy a jutalék egy költségelem, s az ügyfél számára az adott termék teljes költsége (és teljesítménye) sokkal fontosabb.

Mivel egyre magasabbak a kgfb-díjak, terjed a piacon a baleseti adó csökkentésére vonatkozó kívánság, pletyka. Mekkora esélyét látja annak, hogy erről idén döntés születik? Kiterjedhet-e ez a casco biztosítási adójának csökkentésére is?

A számok azt mutatják, hogy a kgfb-hez kapcsolt balesetiadó-bevétel 5 év alatt 80 százalékkal növekedett a gépjárművek számának növekedése és a szektorkockázatokat jelentősen csökkentő díjemelések hatására. A kgfb-díjak növekedése az emelkedő gépkocsi- és alkatrészárakkal, valamint a szervizdíjak változásával áll összefüggésben. A megnövekedett gépjárműforgalom hatásáról sem szabad elfeledkeznünk, mely következtében ismét több a koccanásos baleset. Ráadásul egy, az európai környezetben is kedvező, kirívóan alacsony szintről indult el a növekedés. Ma a harminc százalékos baleseti hozzájárulás terhe hozzáadódik a biztosítási díjhoz.

Természetesen a fogyasztó szempontjából a baleseti adó kulcsának csökkentése azonnali pozitív élményt hozva, díjmérséklésként jelentkezne, viszont tekintettel arra, hogy a biztosítási összegek emelkedtek, nominálisan a költségvetés sem járna rosszabbul az alacsonyabb kulccsal. Ezt a kérdést természetesen a kormánynak kell eldöntenie - a gazdaság teljesítőképességének figyelembe vételével.

A casco esetében a díjnövekedés hajtóerői jórészt ugyanazok, mint a kgfb-nél. Ebben a termékkörben a tizenöt százalékos biztosítási adó közvetlenül a termék árába épül be, s kétségtelenül magasabb öt százalékponttal, mint a vagyonbiztosításokra vonatkozó adókulcs.

Ezen termék esetében sem vállalkoznék a kormányzati szándékok megjósolására, mert erről nincs információnk, de az nem kérdés, hogy a szakma üdvözölné a biztosítási adó kulcsának csökkentését és egységesítését.

Szintén az értékesítést érintő kérdés az IDD nevű EU-s direktív hatályba lépésének elhalasztása február 23-áról október 1-jére, miközben a magyar parlament már az előbbi határidővel elfogadta a szabályokat. Megelőzzük ezek szerint az implementációval Európa többi részét, vagy egyfajta könnyített időszak jön addig nálunk is? Mekkora a bizonytalanság a piacon?

A kormányzat ezen a területen is (miként a psd2 szabályozásnál) szeretett volna biztos pontokat meghatározni, amelyhez a piaci szereplők alkalmazkodni tudnak.

Abból a szempontból nincs semmilyen bizonytalanság, hogy az új szabályozás Magyarországon 2018. február 23-án hatályba lépett. Magyarország tehát nehezített pályán elvégezte a házi feladatát.

Az IDD európai születése, majd - éppen folyamatban lévő - halasztása (október 1-re) ugyanakkor kiválóan rámutat a brüsszeli döntéshozatali mechanizmus gyenge pontjaira. Már nem először történik az meg, hogy miután elhúzódó, kompromisszumokkal terhes folyamatok eredményeképpen születik meg egy direktíva, a részletszabályok sem születnek meg időben, majd a végrehajtásra egyszerűen nem marad elegendő idő. Az IDD körüli turbulencia európai szinten élesen rávilágít erre a problémára.

Itt lenne az ideje, hogy a kitűzött bevezetési dátumok mind az élethez, mind pedig a felkészülés időszükségletéhez igazodnának. Miért is vezetünk be valamit amúgy február 23-án, pénteken? Ez vajon mennyire szükséges vagy életszerű? S miért nem kaphat az érintett szektor legalább fél éves felkészülési időt? Itt lenne az ideje napirendre venni ezeket a kérdéseket Brüsszelben.

Dinamikusan bővül a hazai magán-egészségügyi szektor, az egészségbiztosítások területén viszont továbbra sincs áttörés. Vár-e előrelépést szabályozási oldalon az áprilisi választások után, ami felgyorsíthatja e szegmens bővülését?

Az egészségügyi reform kormányzati ciklusokon átívelő koncepcionális és politikai kérdés. Többször megfogalmazta a szektor, hogy úgy látja, hozzá tudna tenni az egészségügyi rendszer fejlesztéséhez, s ezért szívesen vállalna nagyobb szerepet a kiegészítő egészségbiztosítási piac felépítésében. A biztosítók fontos szereplők lehetnek a szervezésben és a finanszírozásban is. Nemzetközi összehasonlításban vizsgálva a kérdést, kétségtelen, hogy az egészségbiztosítások piacán nagyok a lehetőségek, ez lehet az egyik terület, amely segíthet megvalósítani azt a szándékot, hogy tíz év alatt megduplázódjon a biztosítási piac. Egy közelmúltbeli kutatás szerint jelenleg csak minden nyolcadik munkavállalónak van ilyen biztosítása a vállalati cafetéria vagy csoportos biztosítás keretében, a magánszemélyek kötéseit illetően pedig még rosszabb a helyzet. Vegyük mindehhez, hogy ma ezen biztosítások körében is főként az összegbiztosítások dominálnak, vagyis meghatározott orvosi beavatkozások esetén tételesen megjelölt összeghez jut a kedvezményezett. Szolgáltatásfinanszírozó biztosítást egyelőre valóban kevesen kötnek. Ám keresleti oldalon érzékelhetően növekszik az igény, s már ma is közel tíz társaság verseng a piacon és jelentkezik egyre újabb termékekkel. Az ezek iránti érdeklődés növekedését a gazdaság és a fogyasztás gyorsuló ütemű bővülése már önmagában elősegítheti. Mikor lesz valós áttörés? Ez jelentős részben kormányzati szándék kérdése.

Úgy tűnik, megindult a hozamemelkedés az állampapírpiacon, különösen a biztosítók szempontjából érdekes hosszú lejáratokon. Összességében jó vagy rossz hír a hozamemelkedés a biztosítási szektor számára rövid-, közép- illetve hosszú távon?

Ha a folyamat tartós lesz, az természetesen kedvező lesz a szakma számára, hiszen a biztosítástechnikai tartalékok döntő része kötvényekben fekszik. Az alacsony hozamkörnyezet minden esetben felértékeli a hosszú időtáv és a professzionális kockázatkezelést, ez pedig kedvezhet a biztosítótársaságoknak.

Felgyorsult a digitalizáció a biztosítási piacon is, emellett egy új slágertéma hódít: a blockchain. Reálisan mikor vezethetik be magyar biztosítók is ezt a technológiát, és milyen jövőt lát előtte?

A digitalizáció évtizedek óta velünk él - nem volt szó még se fintechről, sem insurtechről, amikor a biztosítók a kgfb kapcsán megtapasztalhatták, mit jelent az online összehasonlítás. Csak akkor a közvetítőrendszert forradalmian átalakító változást még senki nem hívta insurtech-megoldásnak. Ma már annak neveznénk. Közhelyesen fogalmazva, ma már napi életünket teljesen átszövi a bitek világa. Mégis valószínűleg nehezen tud nekem olyan iparágat mondani, amely több mint egy évtizede komoly, esetenként 10-20 százalékos díjkedvezményt ad az elektronikus ügyintézésre az ügyfeleknek. A biztosítók rengeteg energiát tettek abba, hogy ügyfélkapcsolati és kárrendezési folyamataikat modernizálják.

A MABISZ keretein belül pedig folyik a munka, amely a híres "kék-sárga baleseti bejelentő" modernizálásán dolgozik - az elsők között Európában.

A blockchain technológia az elmúlt időszakban lett "divatos", elsősorban a kriptovaluták népszerűségének növekedésével párhuzamosan. A blockchain technológia már adott, de alkalmazási területeit illetően ma még a helyét keresi a világban, így a biztosítási területen is. Egyelőre a felderítési, kísérletezési szakaszban járunk, néhány kisebb jelentőségű gyakorlati alkalmazást látunk a világban (okosszerződések, járatkésés-biztosítás, stb.) - de még ezeknél is gyakran felmerül a kérdés, hogy valójában mekkora hozzáadott értéke van a blockchain technológia használatának. Úgy tudom, hogy a biztosítótársaságoknál zajló innovációk mellett a pénzügyi-biztosítási piac prudens működésére figyelő hatóságok is készülnek az új logika megjelenésére.

Forrás: www.portfolio.hu