2017.02.27
Szerda estig kell beérkeznie a kötelező díjának
Annak a mintegy 120 ezer személyautó-tulajdonosnak, aki év végi évfordulóval kötötte újra kötelező gépjármű-felelősségbiztosítását (kgfb), március elsejéig kell rendeznie az esedékes, baleseti adóval növelt díjrészletét.
Mivel a március 1-jei határidő az összegnek a biztosítóhoz való beérkezésére vonatkozik, csekken hétfőtől már senki ne próbálja rendezni az összeget. Szerda délelőttig az átutalás, azután zárásig az adott biztosító ügyfélszolgálati irodájában történő személyes befizetés a biztonságos opció – figyelmeztet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).
„Bár a biztosítók kár esetén már január elsejétől fizetnek, a törvény az ügyfeleknek 60 napos díjfizetési haladékot tesz lehetővé – magyarázza Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke. – Ha azonban egy biztosító a határidő lejártáig nem kapja meg az esedékes díjösszeget, a hatályos jogszabály komoly lépésre kötelezi őt: már másnap törölnie kell az adott szerződést. Ezért aki eddig még nem intézkedett, mindenképpen olyan fizetési módot válasszon, hogy pénze biztosan idejében célba érjen.”
A csekkes fizetés a néhány napos átfutás miatt hétfőtől már nem garantált megoldás. Mivel az átutalás a magyar bankszámlák között immár néhány óra alatt megtörténik, szerda délig a banki átutalás a megfelelő opció a csekkes befizetés helyett. Az utolsó napon azonban az a legbiztosabb, ha az aktuális biztosítónk pénztárába fizetjük be az esedékes díjat. Fontos, hogy tisztában legyünk az adott ügyfélszolgálati iroda nyitva tartásával. Emellett arra is ügyelni kell, hogy több biztosító már nem működtet pénztárat az ügyfélszolgálati pontjain.
A nem fizetés következményei
Az az ügyfél, akinek a díj nem fizetése miatt megszűnt a kötelező biztosítása, a fedezetlenség időtartamára fedezetlenségi díjat köteles fizetni, melynek mértéke – az autó teljesítményétől függően – idén naponta 310-690 forint között mozog. Emellett ugyanannál a biztosítónál kell újra szerződést kötnie, visszamenőleg a türelmi időre járó díjat is le kell rónia és választási lehetőség nélkül azonnal a teljes évre járó biztosítási díjösszeget kell kifizetnie. Ráadásul mindhárom összegre meg kell fizetni a 30 százalékos baleseti adót is. Így együtt ez már igen tetemes összeg lehet egy egyszerű személyautónál is.
A legsúlyosabb következmény ugyanakkor az lehet, ha az ügyfél a fedezetlenség időszakában kárt okoz: ilyenkor neki kell állnia a személyi sérülés esetén akár több tízmilliós kártérítést is, ami akár életre szóló fizetési kötelezettséget is jelenthet.
A százezernyi értesítés közül persze óhatatlanul elkallódhat néhány a postai kézbesítés során, ez azonban sajnos nem mentesíti az ügyfelet a következményektől. A díjfizetés elmaradása a szabályozás szerint egyértelműen az ő felelőssége.
Forrás: www.vg.hu
Biztosítás fajta:
- Gépjármű biztosítás
- Kötelező biztosítás
Rohamot indítottak az astrás károsultak
2016 augusztus 02.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
Rekordmennyiségű kárigény érkezett tavaly Mabisz Kártalanítási Számlához (KSZ), és rekordmennyiségű kifizetésre is készülhetnek az alapnál. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint 2015-ben ugyanis 4093 fedezetlen káresemény volt, vagyis ennyi balesetet okoztak olyan autósok, akiknek nem volt olyan érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosításuk (kgfb), amelynél a biztosító helytállt volna. Egy átlagos évben körülbelül kétezer ilyen esemény történik, a rekordév 2005 volt, amikor 2678 autós okozott kárt biztosítás nélkül.
A tavalyi csúcs mögött egyértelműen az Astra Biztosító csődje áll. Az astrás kgfb-károkat ugyanis a KSZ-nek kell kifizetnie. Ennek kapcsán a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) korábbi közlése szerint összesen 2223 kárigény érkezett be a KSZ-hez. A becsült kárérték 2,5 milliárd forint körül volt, ennek is látszik már a nyoma a statisztikában. Míg a korábbi években a tárgyévi tételes függőkár-tartalékok volumene általában bőven egymilliárd forint alatt maradt, sőt 2014-ben a félmilliárd forintot sem érte el, tavaly 2,13 milliárd forintot kellett elkülöníteni a 2015-ben történt károkra.
A teljes kártartalék persze nagyobb, hiszen a korábbi években keletkezett vagy az ismeretlen autósok által okozott károkra is kell félretenni. Az Astra-bukás miatt mindenesetre a KSZ tartalékait jócskán át kellett rendezni. A bruttó 14,56 milliárd forintnyi tartalékból 4,39 milliárdot kellett a felmerült, de még ne nem jelentett károkra elkülöníteni, ez csaknem a két és félszerese a 2014-esnek.
A statisztikákból ugyanakkor az is kiderül, hogy az astrás károk elenyésző részét rendezhette csak a KSZ 2015-ben. A fedezetlen károknál a kárkifizetések összege ugyanis mindössze 438,7 millió forint volt, kevesebb, mint 2014-ben. A KSZ mentségére szól, hogy a csődbe ment biztosítónál lévő adatok feldolgozásával kapcsolatban nehézségei voltak, nem mindig tudta például, hogy egy bejelentett kárnál volt-e már kárelőleg-kifizetés.
A KSZ a fedezetlen károk mellett olyankor is fizethet kártérítést, ha ismeretlen autós okozta a kárt. Ilyenkor azonban csak akkor térítik meg a kárt, ha nemcsak pléhkár volt, de súlyos személyi sérülés is történt. Ebben az esetben nemcsak a személyi sérülésekre, de az autóban keletkezett károkra is jár kártérítés. Tavaly egyébként a szokásosnál tisztességesebbek voltak az autósok. Csupán 196 olyan eset fordult elő, hogy egy károkozó sofőr otthagyta a sérült és vétlen áldozatot. 2014-ben még csaknem ezer alkalommal történt hasonló eset.
Forrás: vg.hu
Drágább a kötelező, de még mindig veszteséget hoz
2016 augusztus 02.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
A kötelező még mindig ráfizetéses üzletág a biztosítóknál. A kamionok és a buszok gyakran okoznak balesetet, a nagymotorok ritkán, de akkor nagy kár keletkezik.
Hiába drágult sokat a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb), ez az üzletág még mindig veszteséget termel a biztosítóknak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint tavaly csaknem 4,48 millió kgfb-szerződés volt a hazai piacon, ezek után 105,8 milliárd forintnyi díjat szedtek be a biztosítók. Az átlagos éves díj így – a 30 százalékos baleseti adó nélkül számolva – 23 633 forint lett, ami 15 százalékkal magasabb a 2014-esnél.
Ez az áremelkedés sem volt elegendő azonban ahhoz, hogy biztosítástechnikai szinten nyereségessé váljon a kötelező biztosítás: a szektor több mint 7,7 milliárd forintos veszteséggel zárta az évet.
Ez egyébként lényegesen jobb a 2014-es és 2013-as eredményhez képest, tavalyelőtt ugyanis 11,8 milliárd, 2013-ban pedig 18,7 milliárd forintos mínuszt hozott össze ez az üzletág. Az idén pedig az eddigi adatok alapján tovább javulhatnak az eredmények. A kgfb-díjak ugyanis 20-25 százalékkal magasabbak az egy évvel korábbinál, és az árverseny is csökkent valószínűleg, miután az Astra kiszállt a piacról.
Nem csak a díjbevétel nő azonban a biztosítóknál, a károkra is egyre többet kell fizetniük. Tavaly a tárgyévi károkra 32,6 milliárd forintot fizettek ki, ez 7 százalékkal több, mint 2014-ben. A függőkár-tartalék eközben 9 százalékkal 33,8 milliárd forintra nőtt. A felmerült, de még be nem jelentett károkra is 11 százalékkal több, 15,6 milliárd forintos tartalékot képeztek a biztosítók. A teljes kárfelhasználás így megközelítette a 89 milliárd forintot.
A friss adatokból az is kiderül, egyre több magyar jár nagy autóval. A legtöbb kgfb-t még mindig 51–70 kW teljesítményű kocsira kötik meg, több mint egymillió szerződés esik ebbe a szegmensbe. A kisebb teljesítményű autók száma azonban rohamosan fogy, míg a nagyobbaké nő. Például tavaly már több mint 29 ezren jártak 180 kW-osnál is nagyobb teljesítményű autóval, kétszer annyian, mint 2013-ban. A statisztikák szerint pedig minél erősebb motorú autót használ valaki, annál több kárt okoz, a 100–180 kW-os autóknál a kárgyakoriság 4,3 százalék fölött van, a még nagyobb kocsiknál pedig meghaladja a 4,5 százalékot is. Az átlagosnál kisebb, 50 kW alatti autóknál viszont bőven 3 százalék alatt van a kárhányad. Egy átlagos károkozó személyautós egyébként 420 ezer forint körüli kárt okoz, de minél nagyobb autóval jár, jellemzően annál nagyobb a kár.
A legveszélyesebben egyébként a kamionosok és a buszsofőrök közlekednek. Tavaly nagyjából minden negyedik kamion okozott úgy kárt, hogy ő volt a hibás. Ezek ráadásul jellemzően nagyok, átlagosan egymillió forint fölötti értékűek. A buszoknál a kárhányad 14,4 százalék fölött van, a troliknál meghaladta a 36,7 százalékot. Az okozott károk átlagos értéke azonban kisebb, mint a kamionoknál, egy karambolozó busz átlagosan 521 ezer, egy troli pedig 288 ezer forintos kárt okozott tavaly.
A motorosok továbbra is jó biztosítós ügyfélnek számítanak, a kárgyakoriság náluk rendkívül alacsony, a 0,6 százalékot sem éri el. A nagy motorokat vezetők egyébként gyakrabban okoznak kárt, mint a kis robogókon ülők. Ha viszont egy motoros hibás félként balesetet okoz, az sokba is kerül. Az áltagos motoros kgfb-károk értéke 660 ezer forint, a 70 kW-osnál nagyobb gépekkel viszont átlagosan csaknem egymillió forintos kárt okoznak a felelőtlen vezetők, ennél csupán a kamionos balesetek után nyújtanak be nagyobb számlákat a biztosítóknak.
Forrás: vg.hu
A szabály, amit sok autós nem ismer, pedig mindenkit érint
2016 július 28.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
A kgfb-díjak a bonus-malus rendszeren alapulnak, amelynél ha balesetet okozunk a biztosítónk visszasorol minket. Emiatt a következő évtől alapvetően többet kellene fizetnünk, viszont egy trükkel elkerülhetjük a biztosítási díjak emelkedését.
A kötelező gépjármű felelősség biztosítások (kgfb) díjai a bonus-malus rendszeren alapulnak Magyarországon, azonban a biztosítóknak lehetősége van arra, hogy eltérjenek az átlagos díjazástól és ezzel egyes autósoknak kedvezményeket nyújtsanak. A kgfb díjak az utóbbi évben egyre magasabbak, így sokakat izgat, vajon hogyan spórolhatunk a biztosításunkon.
Hogyan kerüljük el a visszasorolást?
Amikor kárt okozunk, a biztosító nem tesz különbséget aszerint, hogy az okozott kár mekkora értékű volt, azonban az ilyenkor rendszerint bekövetkező visszasorolást megúszhatjuk: ha fél éven belül kifizetjük a kárt a biztosítónak, akkor megtarthatjuk a bónusz fokozatunkat. Mindenek előtt viszont számoljunk utána, hogy megéri-e az éves díjkedvezményért cserébe kifizetni az okozott kárt. Ha úgy döntünk, hogy nem fizetünk, akkor a következő biztosítási évtől már magasabb biztosítási díjjal kell számolnunk.
Eltérő kedvezményt adnak a biztosítók
A bonus fokozatok a megváltozása után a kedvezmény mértéke eltérhet az átlagos 5 százaléktól fokozatonként, viszont a maximum kedvezmény mértéke egységesen 50 százalék maradt a kötelező biztosításoknál
- mondta korábban a Pénzcentrum kérdésére Cselovszki Zsolt, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) gépjárműszekciójának elnöke. Amikor először kötünk kgfb-t az A00 kategóriából indulunk, majd évente egy besorolással kerülhetünk feljebb, ha nem okozunk balesetet.
Ha viszont a mi hibánkból történik autóbaleset, akkor visszasorolhatnak minket:
- Egy éven belül egy kár esetén két fokozattal
- Egy éven belül két kár esetén négy fokozattal
- Egy éven belül három kár esetén hat fokozattal sorolják vissza,
- Míg négy vagy több kár esetén a legrosszabb, M04 (malus 04) kategóriába kerülünk.
Ha tíz bonus kategóriát lépünk felfele, akkor összesen 50 százalékos biztosítási díjkedvezményt kaphatunk, amely minden biztosítónál egységes. Eltérés lehet viszont abban, hogy a mekkora lépésközökkel jutunk el idáig, az átlagos, 5 százalékos lépésköz helyett akár 7-8 százalékos lépéseket is alkalmazhatnak a biztosítók.
Ha autót váltunk elbukjuk a kedvezményt?
Amikor autóváltásra kerül sor, nem mindegy, hogyan tesszük ezt meg, ugyanis ha két éven keresztül nincs a nevünkön kgfb, akkor a besorolásunk megszűnik. Ezzel az összes kedvezményt elbukhatjuk, és a besorolásunk A00-ról indul újra, amikor autót veszünk. Persze ha malus 04 kategóriánk van, akkor ezzel a kis trükkel hamarabb érhetjük el az A00 szintet (két év után négy év helyett).
Gyakran feltett kérdés és az ügyfelek sokszor nem értik, hogy miért van ez így, de egy második autó vásárlásakor annak biztosítása nulláról (A00) indul
- tette hozzá Cselovszki Zsolt. Ennek oka, hogy Magyarországon a személyhez köthető kötelező biztosítás van érvényben, így amikor az autónkat eladjuk, akkor az új tulajdonos nem kapja meg az általunk összegyűjtött jó besorolást, de persze a malus fokozatot sem "örökölheti" tőlünk. Mi viszont az új autó vásárlásakor megkapjuk a korábbi besorolásunkat, hiszen ez a személyünkhöz köthető (ez alól persze kivételt képez, ha kifutunk a két éves határidőből).
A második autó megvásárlásakor viszont az autó az A00 fokozatról indul, ennek elsődleges oka, hogy (értelemszerűen) két kocsit nem tudunk egyszerre vezetni. Ez alól van egyébként kivétel: az oldtimer (OT-s rendszámú) gépjárművekre speciális biztosítási szabályok vonatkoznak, feltéve, ha nincsenek napi felhasználásban.
Jó ez a rendszer?
Hazánkban megbízhatóan működik a bonus-malus rendszer, azonban a rendszeren lehetne még finomítani. Jelenleg ugyanis előfordulhat, hogy ugyanúgy két kategóriával kerül lejjebb az, aki tíz éve volt B10-es kategóriában, és aki csupán egy éve kapta meg a legmagasabb kedvezményt nyújtó besorolást. Ez ugyanis felvethet egyenlőtlenségi kérdéseket, a rendszer bonyolítása árán jóval igazságosabb rendszert hozhatnánk létre. Németországban például 40 kategória van érvényben, így a fenti probléma nem merül fel általánosan.
Előfordul egyébként olyan európai ország, ahol nem személyhez köthető a kgfb, mint hazánkban, hanem az autóhoz. Ennek előnye és hátránya egyaránt van:
- Az előnye, hogy új autó vásárlásakor lenullázódik a negatív besorolás és a második kocsi vásárlásakor megkaphatjuk a korábbi pozitív besorolást (ez valószínűleg az autó árán is érződik). Az autó besorolásán ezáltal jól nyomon követhető, hogy mennyi balesete volt korábban az autónak.
- A hátránya, hogy új autónál nullázódik a pozitív besorolás, és a jó besorolású használt autók drágábbak. Előbb-utóbb persze le kell cserélni a gépjárművünket és ilyenkor elveszik a jó besorolásunk is.
Forrás: penzcentrum.hu
Tudja, mit kell tenni, ha elüt egy őzet?
2016 július 28.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás
Kezdődik az őzek násza, ami nagy veszély lehet az utakon: augusztus közepéig nagyobb eséllyel ugorhat az autónk elé egy őz, de kellő körültekintéssel és a megfelelő szabályok betartásával elkerülhetjük az őzgázolást és az autótörést.
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet közleményében figyelmezteti az autósokat, hogy az elkövetkezendő hetekben igencsak nagy figyelemmel vezessenek, mert július közepétől közel egy hónapon át tart az őzek násza: ekkor a vadak sokkal figyelmetlenebbek, egész nap mozognak, így gyakrabban bukkannak fel a közutakon.
Ebben az időszakban nem csupán a vadveszélyt jelző táblák utáni szakaszokon kell éberebbeknek lenniük a sofőröknek: az őzek szinte bárhol előfordulhatnak. Ez leginkább annak is köszönhető, hogy a magyar őzállomány igencsak kismagasló: a becslések szerint körülbelül 360 000 egyed fordul elő szerte az országban.
Mit tegyünk, ha őzet látunk az úton?
Különösen azokon a részeken vezessünk lassabban, figyelmesebben, ahol az út rosszul belátható, a szélén erdő, bozótos van! Ha messzebbről látjuk, hogy kiugrik a sűrűből egy őz, számíthatunk arra, hogy egy másik is követi. Ilyen helyzetben lassítsunk, várjunk pár másodpercet, esetleg dudáljunk!
Ha vadat látunk az úton, az egyetlen helyes megoldás a fékezés, ha szükséges, a vészfékezés. Kikerülni ne próbáljuk, mert úgy jó eséllyel lehajtunk az útról vagy áttérünk a szembejövő sávba, és mindkét lehetőség potenciálisan komolyabb veszélyt hordoz, mint a vaddal való ütközés.
Mit tegyünk, ha megtörtént a baj?
A vadelütések is közúti balesetnek minősülnek, ezért bekövetkezésük esetén feltétlenül hívni kell a rendőrséget, a helyszínelés adatai nagyban segíthetik a vitás kérdések eldöntését. Emellett a terület vadászatra jogosult szervezetének képviselőjét is értesíteni kell (elérhetőségeit a rendőrség tudja).
Amennyiben egyik fél sem vétkes, a járműben okozott kárt csak teljes körű CASCO biztosítás téríti meg (az EU országainak többségében a vad és gépjármű ütközések biztosítási eseménynek minősülnek, és a biztosítást az autós köti).
Fontos megjegyezni, hogy egy vadelütésnél a vadászatra jogosult kára is tetemes lehet: egy őzbak vadászati értéke több mint egymillió forint is lehet.
Forrás: hvg.hu
Meglepő dolog derült ki a magyar rendőrautókról
2016 július 19.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Casco biztosítás
Nem köt casco-biztosítást a rendőrautókra az ORFK, ami miatt állítólag sokan nem is mernek beülni a drága kocsikba - írja a ATV.hu.
A portál azt írja, hogy kötelező felelősség-biztosítása minden rendőrautónak van. Ezt az üzemeltető területi rendőri szerv (megyei kapitányságok, készenlétiek, reptériek, stb.) kötik és fizetik. Casco-juk azonban még a rendőrautóknak sincs.
Korábban a lízing miatt szükségképpen volt Casco a rendőrautókon, ám amióta a szervezet saját tulajdonába kerültek a flották, nincs fedezet a sok százmilliós tételt jelenő biztosításokra - mondta a portálnak Dávid Tibor, a Független Rendőr Szakszervezet főtitkár-helyettese.
Mivel ma már jóval drágább, olykor 8-10 milliós autókat vezetnek a kollégák, több visszajelzés is érkezett a szakszervezethez az állományból, hogy inkább átkérik magukat gyalogos járőrszolgálatra, minthogy egy 12-órás műszak végén bekövetkező figyelmetlenséggel többmilliós kárt okozzanak.
(A szolgálati törvény szerint, amennyiben a hivatásos állomány tagjának felelőssége megállapítható, alapesetben legfeljebb egyhavi alapilletményének felével kell helytállnia, ám ha a károkozás neki felróható hibából következett be, akkor háromhavi alapilletménye erejéig felel, amire az állományilletékes parancsnok részletfizetést engedélyezhet.)
Vétlen károkozásnál felmérés történik, és igaz ugyan, hogy a keletkezett kárnak csak bizonyos százalékát fizeti a rendőr, egy 120-150 ezer forintos havi nettó keresetnél, 3 havi alapilletmény elvonás még részletekben is komoly érvégés a kollégák költségvetésén - mondta Dávid Tibor.
Forrás: napi.hu
Több ezren fordultak a biztosítókhoz a vihar után
2016 július 14.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Motor biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás
Több ezer kárbejelentés érkezett a viharok miatt a biztosítókhoz, számuk folyamatosan emelkedik.
z Aegon Magyarország közölte: a hét eleji országos viharokat követően 1890 kárbejelentés érkezett, de folyamatosan emelkedik a számuk. A legtöbb a kedd esti szombathelyi viharkárokról érkezett, de a szerdai vihar miatt Veszprém megyéből is nagy számban érkeznek a bejelentések. A károk jelenős részét jég okozta (1251), ezt követi a vihar (352) és a villámcsapás (104). A biztosító ügyfelei által becsült kárösszeg 340 millió forint, az átlagkár 178 ezer forint.
Az Allianz Hungária Zrt. több mint 1300 kárbejelentést regisztrált a szerdai viharokat követően, ebből közel 1000 kárigény jégeső miatt érkezett. Emellett beázást, felhőszakadást és viharkárokat jelentettek. Jelenleg Szombathely és környékéről érkezik a legtöbb igény, de a Dunántúlról, valamint a Duna-Tisza közéről is fogadott hívásokat a biztosító, a keleti országrészben viszont egyelőre nem tapasztalt nagyobb kárszám-emelkedést.
A K&H Biztosító közölte, két nap alatt több mint 300 kárbejelentés érkezett a viharok miatt, a károk átlagértéke 65 ezer forint. A biztosító szerdán 210 kárbejelentést regisztrált, amelyek összértéke 13,7 millió forint volt, csütörtök reggel pedig további 105 kárbejelentés érkezett, amelyek összértéke 6,8 millió forint.
A Groupama Biztosítóhoz több mint 1000 kárbejelentés érkezett szerdán a hét eleji viharok miatt, ebből több mint 600 Vas és Győr-Moson-Sopron megyéből. A károk közel 90 százalékát jégverés okozta, a kárösszeg 75 millió forint. A biztosítótársaság a Balaton északi partját szerdán érintő heves vihar miatt ma újabb bejelentési hullámra számít, várakozásai szerint a kárbejelentések száma elérheti a 4000-et is az országon átvonuló vihar eredményeként. A károk mielőbbi rendezése érdekében munkaerő-átcsoportosítást és hétvégi munkavégzést is elrendelt az érintett területen a társaság.
Szerző: MTI
Forrás: vg.hu
A nagy csalódás: jégverésre nem minden biztosítás fizet
2016 július 14.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Motor biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás, Vállalkozói biztosítás, Általános
Tömegével érkeznek a vihar utáni kárbejelentések a biztosítókhoz, a végleges kárösszeg becslésére azonban egyelőre senki nem vállalkozik, ám az biztosnak tűnik, hogy az egynapos viharok között a mostani rekordot döntött – tudtuk meg a CLB független biztosítási alkusz cégtől. Nagy károk keletkeztek, s még nagyobb csalódás is érheti a károsultakat: jégverésre nem minden biztosítás fizet.
Az első gyors összegzés szerint a legnagyobb kár a gépjárművekben, a háztetőkben és a kerti bútorokban esett. Mivel több teljes rendezvényt is szétvert az orkánerejű széllel érkezett eső – helyenként jég – a biztosítók az elmúlt évek legnagyobb összegű kárkifizetésére készülnek. A helyzet óráról, órára változik.
Volt, akinek a kocsiját verte rommá éjszaka a jég, de olyan is akadt szép számban, akinek a háza tetejét vagy a kéményét vitte el az országon tegnap eset óta végigvonuló, egyes helyeken tomboló vihar. A biztosítók megkezdték a kárfelmérést, de nehéz tartani a lépést a bejelentésekkel, mert a vihar az ilyenkor szokásos ”kártípusok” minden válfaját produkálta – mondta a 25 biztosítóval szerződött CLB biztosítási alkusz cég kommunikációs igazgatója. Németh Péter szerint elképzelhető, hogy ez, a hidegfronttal érkezett időjárási jelenség lehet az elmúlt évek egynapos viharai között a legkegyetlenebb, már most rekord közeli kárbejelentések száma, a CLB-nél például folyamatosan csörögnek a telefonok, s egymásnak adják a kilincset az ügyfélszolgálaton a károsultak.
Az alig félnapos tapasztalatok alapján már most biztonsággal ki lehet jelenteni, hogy, ami viharkár csak létezik, az szinte mind bekövetkezett már. És még nincs vége, hiszen az ország egyes területeire csak mostanában érkezik meg a hidegfront kegyetlen előfutára. Németh Péter felhívja a figyelmet, hogy jégkárra csak az a biztosítás fizet, amelyikben van külön ilyen kitétel, ezért lehetőleg mindenki tegye meg a legszükségesebb óvintézkedést – legalábbis ott, ahová csak ezt követően ér oda a vihar. Ahhoz ugyanis, hogy a biztosítók garantáltan fizessenek, a károsultnak lehetőségeihez mérten a kármentést is meg kell kezdenie és a gondatlanságnak még az árnyékát is kerülni kell – figyelmeztet a szakember.
A bejelentések száma percről percre nő, egyelőre még megbecsülni sem lehet, hogy mi lesz a vége – mondta Németh Péter, aki szerint már most biztos, hogy egynapos rekordot fognak zárni. Az első gyors összegzés szerint a legtöbb kár a kinn hagyott, vagy éppen a vihar idején úton volt járművekben keletkezett – rádőlt fák, jégverés, stb. -, de az ingatlanok terén is jelentős lehet a veszteség, amit egyelőre még megbecsülni sem mernek a szakértők. Már csak azért sem, mert a vihar komplett rendezvényeket is szétvert, az ezekben keletkezett tízmilliós nagyságrendű károkat most mérik fel a szervezők.
Forrás: nepszava.hu
Figyelem: jön a vihar! Ezt tegye, hogy elkerülje a nagyobb bajt!
2016 július 13.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Lakásbiztosítás
Szinte az egész ország területére figyelmeztetést adott ki mára az Országos Meteorológiai Szolgálat, miután hidegfront érkezik az országba. Nem csak a kánikula csillapodik, de erős szél, viharok is jöhetnek, sőt a jégeső is lecsaphat. A biztosított lakásokban és ingatlanokban keletkezett károkat persze a biztosítók, ha van biztosítása a tulajdonosnak, megtérítik, de jobb megelőzni a kárt. Kellemetlen lehet ugyanis az elázott lakásba hazajutni, vagy a jégkáros autót szervizbe vinni.
Az Allianz azt tanácsolja, kövesse mindenki a várható időjárással kapcsolatos híreket a híradásokban és az interneten, és vegye komolyan a figyelmeztetéseket. A viharos időjárás esetén ügyeljenek arra, hogy a nyílászárók zárt állapotban legyenek. Az erős széljárásnál célszerű a teraszokon, erkélyeken minden könnyen mozdítható tárgyat rögzíteni, vagy szélvédett helyre rakni. Évente legalább egy alkalommal, de a heves viharok után mindenképpen javasolt a tetőburkolatok, tetőcserepek áttekintése, ezzel megelőzhetjük, hogy a már sérült tetőben további károk keletkezzenek, illetve elkerülhetjük, hogy a sérüléséből eredő nyíláson keresztül az eső az épületbe jutva további károkat okozzon.
Zivatar idején ajánlott az elektromos készülékek csatlakozóit kihúzni a konnektorból, a villámlás okozta túlfeszültségből eredő károk megelőzése érdekében. Mélyebben fekvő helyiségek, domboldali, hegyoldali ingatlanok esetében célszerű gondoskodni a megfelelő vízelvezetésről, nem csak a saját, hanem a közterületről bezúduló víz esetén is. Viharjelzés esetén célszerű az autót garázsba, vagy fedett helyre vinni, ha ez nem megoldható, kerüljük a fák alatti parkolást, a leszakadó ágak komoly károkat okozhatnak egy járműben. A kényes mezőgazdasági növényzetet lehetőleg fóliázza le, a mezőgazdasági gépeket pedig állítsa be a tárolóba – ajánlja az Allianz.
A Generali Biztosító szakértői szerint is elkerülhető a károk egy része megfelelő elővigyázatossággal, vagy legalábbis csökkenthető a hatásuk. Ők is azt ajánlják, hogy erős széllel érkező zápor, zivatar előtt mindenképpen zárjuk be az ablakokat, lehetőség szerint engedjük le a redőnyöket is. Érdemes elhúzni a függönyöket is, amelyek az ablakok betörése esetén megvédenek bennünket az üvegszilánkok okozta sérülésektől.
Kiadós zivatar előtt húzzuk ki a konnektorból a tévé, a számítógép és a többi elektromos készülék csatlakozóját, illetve a tv-k esetében az antennát is, hogy elkerüljük a közvetett villámcsapások okozta károkat. Elektromos készülékek esetében villámvédelemmel ellátott elosztókkal csökkenthetjük a károk mértékét, de fontos tudni, hogy a telefon-, internet- vagy TV-kábelcsatlakozáson keresztül még így is kárt tehet egy közeli villámlás az eszközökben. Amennyiben a készülék csatlakozója (pl. cirkó, elektromos kapu) nem húzható ki a konnektorból a károk többlépcsős túlfeszültség-védelmi rendszer kialakításával csökkenthetők.
A villámcsapások miatt keletkező károk miatt fontos a villámhárító állapotának ellenőrzése is, hiszen ha nincs megfelelően földelve, akkor már nem védi otthonunkat. Ha mégis becsapott a villám, érdemes a ház teljes elektromos hálózatát felülvizsgáltatni. A kertes házak ereszeit és csatornáit mindig tisztán kell tartani, hiszen a hirtelen lezúduló csapadékot csak így tudják megfelelően elvezetni. Illetve gyakoriak a beázással összefüggő káresetek is, amelyeket a tető rendszeresen karbantartásával kiküszöbölhetünk.
Érdemes rendszeresen ellenőrizni a kertben lévő fákat, szükség esetén pedig le kell vágni az elhalt ágakat, amelyek egy nagyobb szélvihar során letörve kárt tehetnek az épületben vagy az ott parkoló autókban. Az udvarból, kertből viharok előtt vigyük biztonságos helyre vagy rögzítsük, amit elfújhat vagy megrongálhat a szél.
Autónkkal vihar idején lehetőség szerint fedett helyen parkoljunk, azonban ha erre nincs lehetőségünk, akkor is minél távolabb a fáktól és épületektől. Amennyiben az épület pincéjébe korábban többször is befolyt a csapadék, érdemes a közelben tartani olyan homokzsákokat, amelyekkel felhőszakadás esetén elzárható a víz útja. Illetve a beázásnak kitett értékeket helyezzük biztonságba.
Forrás: vg.hu
Az autós nyaralás és a kötelező biztosítás
2016 július 11.
Kategória:
Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Általános
Ha autóval utaznánk nyaralni, ennek a gépjármű műszaki állapotának felülvizsgálata mellett része a kötelező felelősségbiztosítás meglétének ellenőrzése is. A kis problémából ugyanis nagy kellemetlenség adódhat, egy tévedésből be nem fizetett részlet, vagy emelkedés miatt – hívta fel a figyelmet a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
A KRESZ előírja, hogy a közlekedésben csak olyan jármű vehet részt, amely rendelkezik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással – mondta el dr. Rózsa Petra.
Erről a tulajdonos (vagy az üzembentartó) kötelessége gondoskodni, és a közúti ellenőrzések során a biztosítás fennállását igazolni is tudni kell. Ennek hiányában szabálysértést követünk el, ami bírságot vonhat maga után.
Még nagyobb a baj, ha esetleg meg is szűnt a szerződés, ekkor ugyanis az általunk okozott károkért mi felelünk; emellett a biztosítással nem fedezett napokra a MABISZ által megállapított fedezetlenségi díjat is kell fizetnünk.
A biztosító köteles figyelmeztetni
Annak érdekében, hogy ez ne történhessen meg, biztosítónk köteles minket figyelmeztetni, ha bármilyen okból díjhátralékunk keletkezik – emelte ki a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Ez nem csak akkor történhet meg, ha elfelejtünk egy esedékes részletet befizetni; a biztosítási díj emelkedhet például a szerződéses ajánlatban foglalt összeghez képest akkor is, ha esetleg az előző biztosítási időszakban kárt okoztunk, erre azonban csak később derült fény.
Ez kisebb összeg is lehet, a befizetés elmulasztása azonban ugyanúgy a biztosítás díj nemfizetéssel való megszűnését vonja maga után. Ha a biztosító észleli, hogy a díj vagy annak egy része az esedékességig nem érkezett be, 30 napon belül a következményekre történő figyelmeztetés mellett felszólítást kell, hogy küldjön, melyben 60 napos póthatáridőt kell tűzni.
Nekünk is figyelni kell
Ez a 60 nap a türelmi idő, melynek eredménytelen elteltével a szerződés az esedékességtől számított 60. napon megszűnik. A megszűnésről a biztosítónak szintén igazolható módon értesítést kell küldenie 15 napon belül.
Érdemes tehát nagyon figyelni a biztosítótól érkezett levelekre, illetve, ha beleegyeztünk az elektronikus kapcsolattartásba, az e-mailekre is – tanácsolta dr. Rózsa Petra.
Mindemellett magunknak is jegyezzük fel a díjfizetés esedékességét, mert ha a biztosító elmulasztja a tájékoztatási kötelezettségét, akkor ugyan felügyeleti eljárásra számíthat, a mi szerződésünk azonban ugyanúgy megszűnik.
Ugyanez a helyzet akkor is, ha például csekkes fizetési módot választottunk, de nem küldött csekkszelvényeket a biztosítónk. A mi fizetési kötelezettségünk ebben az esetben is fennáll, elvárt tehát, hogy mi is ügyeljünk a biztosítás fenntartására.
Érdemes feljegyezni a díj esedékességét
Azt is tudni kell, hogy amennyiben egy biztosítási időszakon belül szűnik meg kötelező felelősség-biztosítási szerződésünk díj nemfizetéssel, úgy csak ugyanannál a biztosítónál köthetjük újra a biztosítást – a fedezetlenségi díj megfizetése mellett.
Ez azonban nem csak nekünk, hanem a biztosítónak is kötelezettség, ajánlatunkat tehát a biztosítási díj megfizetése esetén be kell fogadnia. Ebben a helyzetben számítanunk kell biztosítási díjunk emelkedésére is.
Egy apró hiba is sok kellemetlenséget okozhat, érdemes tehát feljegyezni a naptárba a díj esedékességét és inkább megelőzni a bajt – mutatott rá végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Forrás: Origo
Olcsó maradt motorra a kgfb
2016 június 29.
Kategória:
Motor biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Általános
Az autós kötelező gyors tempóban drágul, a motorosok díjai viszont nem emelkedtek az elmúlt években. A motoros a biztosítók szerint jó ügyfél, van biztosítani való vagyona, és kárt sem okoz.
Szeretik a motorosokat a biztosítók, a kötelező biztosításuk díját legalábbis nem emelik – állítják az alkuszcégek. Miközben a személyautók díjai az elmúlt 12 hónapban több mint 20 százalékot drágultak, a motoros kötelező gépjármű-felelősségbiztosításoknál (kgfb) meglepő módon elmaradt az áremelés. A Biztosítás.hu adatai szerint 2012 óta minden évben 6500–7000 forint között volt egy átlagos motoros kgfb éves tarifája, az idén valamivel 6900 forint alatt alakult az átlagdíj. A CLB Biztosítási Alkusznál is hasonlók a tapasztalatok. A motoros piacon jelentősebb szereplőnek számító cégek nem emelték a motorosok tarifáit.
"A motoros kgfb megmaradt belépő terméknek” – mondja Rácz István, a Biztosítás.hu ügyvezetője. Minden évben van egy-két olyan biztosító, amelyik ügyfélszerzési okból olcsón adja a kgfb-t. „A motorosok jó ügyfélnek számítanak” – teszi ehhez hozzá Németh Péter, a CLB értékesítési igazgatója. Akinek motorja van, az általában az átlagosnál jobb anyagi helyzetben van, rendelkezik autóval, lakással is, így többféle biztosítást el lehet neki adni. A kötelezős kárhányadok is jók a motoroknál, ezeket a járműveket ugyanis rossz időben ritkán használják, általában csak nyáron és száraz időben ülnek rájuk. A viszonylag kis tömegű gépjárművel egyébként is csak kisebb károkat lehet okozni, mint egy nagyobb autóval, a más járművek utasainak okozott személyi sérülések is ritkábbak. A kárgyakoriság is jobb a motoroknál, ezer motorosból évente csupán 5-6 okoz kárt, míg az autósoknál ez az arány 30 körül van.
A motoros kgfb-piacon egyébként kisebb a verseny, mint az autós biztosításokén. Bár több cég is kínál biztosítást kétkerekű járművekre, az átlagdíjak alapján egy kézen meg lehet számolni, hány biztosító vesz részt valóban a versenyben. A CLB adatai szerint például az idén a Groupama, a K&H, a Signal és az Union kínálta a legjobb díjakat, 3-4 ezer forint közötti átlagos tarifával lehetett náluk motorra kötelezőt kötni. Az Allianznál és a Köbénél kétszer ennyibe került egy átlagos biztosítás, de voltak olyan piaci szereplők is, amelyek bőven 10 ezer forint fölötti átlagdíjat kínáltak, vagyis gyakorlatilag kiárazták magukat ebből a szegmensből. A legolcsóbb szereplők többségénél egyébként a CLB adatai szerint tavalyhoz képest nemhogy nem nőtt, de csökkent is a biztosítási díj.
Az átlagos díjat persze az is lejjebb szoríthatja, ha a motorosok elkezdenek tömegesen biztosítást kötni az 50 köbcentiméteresnél kisebb motorú, rendszám nélküli robogókra és segédmotorokra. A 3 millió személygépkocsihoz képest viszonylag kevés, csupán 163 ezer rendszámos motor fut a hazai utakon – hívja fel a figyelmet a Biztosítás.hu. Robogóból jóval több van forgalomban, a számuk a becslések szerint 600-700 ezer darab is lehet. Ezekre 3000 forintos díjon lehet kötelezőt kötni, sokan azonban ezt a minimális összeget sem fizetik ki, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adatai szerint viszont 2014-ben csupán 317 ezer segédmotornak volt biztosítása.
A biztosítás nélkül robogózók komoly kockázatot futnak. Ha kárt okoznak egy másik autóban, már annak a javítása is több százezer forintba kerülhet, egy személyi sérülés pedig még drágább lehet. Egy elütött gyalogos ugyanis könnyen beperelheti a balesetet okozó robogóst, és követelheti, hogy fizesse ki a kórházi kezelését, a kieső munkabérét, de maradandó sérülés esetén akár járadékot is követelhet tőle.
Forrás: Világgazdaság