CLB

Koronavírus: ez egy igazi róka fogta csuka helyzet

Nincs könnyű helyzetben az, akinek most koronavírus által sújtott területre van befizetett utazása. Ha nem utazik bukja a pénz, ha elutazik és megbetegszik, akkor csak magára vethet.

Leginkább az utazási irodák, a légitársaságok és a biztosítók jóindulatán múlik, hogy mennyire jár rosszul az a turista, aki a koronavírussal érintett területre utazik, vagy éppen ellenkezőleg: nem szeretne elutazni. A hatályos jogszabályok alapján akkor is az ügyfél jár rosszul, ha nem utazik és esetleg akkor is, ha igen, de kint bajba kerül.

Ha egy adott területre nem hirdettek karantént a koronavírus miatt, akkor mindenki maga döntheti el, hogy vállalja-e az utazást és az azzal járó kockázatokat, vagy sem. Arra hivatkozva nem lehet visszamondani egy utat, vagy kárigénnyel fordulni a biztosítóhoz, hogy "félek a fertőzéstől, vagy attól, hogy karanténba zárnak" - magyarázta a Napi.hu-nak Pajor Dávid ügyvéd.

Ez azt jelenti, hogy egy olyan befizetett út árát is bukhatják a turisták, amelyet még azelőtt kötöttek le, hogy a koronavírus létezéséről egyáltalán tudtunk volna. Az úgynevezett viszontbiztosítások csak az utassal kapcsolatos eseteket térítik - mondta a szakjogász. Ebben is van azonban egy csavar: ha ugyanis valaki vállalja a kockázatot és elutazik egy koronavírus sújtotta területre, akkor felelősség vállalásával kapcsolatosan azt vizsgálhatja a biztosító, hogy az illető megtett-e mindent a kárenyhítésért.

Az utazási irodák esetében a fő kérdés, hogy eleget tudnak-e tenni a szerződésben vállalt kötelezettségeiknek. Ha például az az észak-olasz szálláshely, amelyet lefoglaltak, tud vendéget fogadni, akkor nem kötelesek visszaadni a befizetett pénzt pusztán azért, mert az ügyfél fél a fertőzéstől. Ha azonban a célállomást karantén alá vonták, akkor értelemszerűen nem tud teljesíteni és a pénz visszajár - mondta Pajor Dávid. Egy körutazás esetében, ahol például a program egy része érint karantén alá vont területet, ami kimaradna az utazásból, szintén elállási jogot alapíthat meg az utas részére adott esetben.

Kinek a felelőssége a karantén?

Az, hogy valahol karanténzónát alakítanak ki és nem engedik ki az embereket, a helyi hatóság döntése, így annak anyagi következményeit is neki kell vállalnia. Tehát ha például valaki egy ötcsillagos szállodában reked két hétre és ki szeretnék neki számlázni a szoba, illetve az ellátás árát, az utasbiztosítónak nem kell helytállnia.

Mit mond a MABISZ?
A Magyar Biztosítók Szövetségének tájékoztatása szerint amennyiben az utas olyan területre vagy régióba utazik, amely az utazás napján szerepel a Külgazdasági és Külügyminisztérium által "utazásra nem javasolt térségek" között, az utasbiztosítás nem nyújt fedezetet a koronavírus fertőzés kapcsán felmerülő kárigények vonatkozásában.
Amennyiben az utazás során kerül az adott terület vagy régió az "utazásra nem javasolt térségek" közé, a biztosítási fedezet kiterjed minden, a szabályzatban rögzített eseményre.

Amennyiben karanténba kerül az utas, pusztán a karanténba kerülés ténye nem jelent szolgáltatási kötelezettséget a biztosító részéről, erre tehát "nem fizet" a biztosító. Ellenben fennáll a térítési kötelezettség, ha pl. sürgősségi orvosi ellátásra szorul az utas, vagy ha egyéb, a szabályzatban nevesített esemény történik.

Útlemondás biztosítás kapcsán nem minősül káreseménynek, így nem jár kártérítés abban az esetben, ha a célországba az utazás kezdetén már nem lehet belépni, mert az adott terület felkerült az "utazásra nem javasolt térségek" közé. Ebben az esetben az utazási irodának fel kell ajánlania egy másik utat, vagy vissza kell adnia az utazásra befizetett összeget.
Lehetnek olyan speciális esetek, amikor ugyan még nem hirdettek karantént egy adott városban, de szinte biztosra mondható, hogy a következő 12-24 órában meghozzák ezt a döntést. Hogy ilyen esetben visszamondható-e egy út és visszakérhető-e a befizetett pénz azt a bíróság döntheti el az egyes esetekben.

Figyelni kell a külügy ajánlásait

Egy esetleges peres eljárásban nagyon fontos szerepe van annak, hogy a Külügyminisztérium mikortól nem ajánlja az utazást egy adott területre és annak milyen fokozatai vannak. Egy Vuhanban rekedt ember például messze nem várhat olyan védelmet a magyar államtól, mint egy olasz karanténban tartózkodó.

A Konzuli Szolgálat oldalán olvasható tájékoztatás szerint a Külgazdasági és Külügyminisztérium Kína teljes Hubei tartományát az I. utazásra nem javasolt biztonsági kategóriába sorolta. Mivel a beutazás és tartózkodás fokozott biztonsági kockázattal jár, ezért Kína egész területe, beleértve Hongkongot és Makaót is, a II. fokozott biztonsági kockázatot rejtő térségek kategóriába került.

Pajor Dávid szerint most különösen fontos, hogy a biztosítást hosszabb időre kössük, mint a tervezett utazás, mert ha karanténba kerülünk, akkor onnan már nem biztos, hogy sikerül a hosszabbítás.
Mit ér az útlemondási biztosítás?

Sokan érdeklődnek arról, hogy ha van útlemondás biztosításuk, kaphatnak-e kártérítést, amennyiben a járvány miatt, akár a Külügyminisztérium figyelmeztetésének hatására lemondanak egy már befizetett utazást - írja a CLB független biztosítási alkusz. A cég szerint a válasz egyértelműen nem. Az útlemondás ugyanis egy olyan tétel a biztosításban, amely akkor lép életbe, ha magával a biztosítottal vagy közvetlen hozzátartozójával történik valami.

Az Allianz Hungária Zrt. korábban azt közölte, hogy csak abban az esetben nyújtanak szolgáltatást, ha a biztosított olyan térségbe utazik, amely a beutazás napján nem szerepel Konzuli Szolgálat által kiadott, "Utazásra nem javasolt térségek" listáján. Amennyiben egy ország - vagy annak bármely régiója - azt követően válik nem javasolt úti céllá, hogy ügyfelük érvényes utasbiztosítással utazott az érintett térségbe, akkor az Allianz a szerződési feltételekben rögzített szolgáltatásokat vállalja.

forrás: napi.hu

CLB TIPP: Rendkívüli híreink között folyamatosan tájékozódhat az utazásra nem javasolt területekről és a karantén alatt lévő térségekről, ahová nem érdemes utaznia a jelenlegi körülmények között. Utazása, kirándulása előtt azonban ne feledkezzen meg az utasbiztosítás fontosságáról, mely számos nem várt esemény bekövetkezésekor tud hatalmas segítséget nyújtani: Utasbiztosítás kalkulátor >>

Itt a friss jelentés a nyugdíjakról: Magyarországon az átlagnál is rosszabb a helyzet

Tíz vizsgált európai ország felnőtt lakossága közel felének egyáltalán nincs önálló nyugdíjmegtakarítása. Magyarországon az átlagnál még rosszabb is a helyzet. Az ilyen termékekkel nem rendelkezők túlnyomó többsége ugyanakkor érdeklődést mutat a nyugdíjkiegészítés célú megtakarítások iránt – derül ki egy friss európai felmérésből, amelyben a MABISZ is részt vett. A nyugdíjfelmérést részletesen is bemutatja Lambert Gábor, a MABISZ kommunikációs vezetője a Portfolio csütörtöki Biztosítás 2020 konferenciáján.

Az európai biztosítók nemzetközi szervezete, az Insurance Europe tegnap mutatta be Brüsszelben azt a felmérést, amelyet tíz, a kutatásban együttműködő tagállamában, több mint tízezer fő megkérdezésével készített a lakosság öngondoskodási szokásairól. A magyarok mellett a lengyelek, németek, osztrákok, svájciak, luxemburgiak, franciák, olaszok, spanyolok és portugálok válaszoltak azokra a kérdésekre, amelyekből kiderül, hogy miként készülnek pénzügyi szempontból a nyugdíjazásra, és mit várnak el a nyugdíjmegtakarításoktól.

Az Európai Unió 80 év feletti népessége az előrejelzések szerint 2017 és 2080 között több mint kétszeresére növekszik, ami a nyugdíjrendszereket egész Európában jelentős nyomás alá helyezi. Becslések szerint évente mintegy 2 ezer milliárd euró kiegészítő nyugdíjmegtakarításra lenne szükség Európában. Nem véletlen, hogy szinte minden ország igyekszik arra ösztönözni az egyéneket, hogy kiegészítő nyugdíjmegtakarítások révén vállaljanak felelősséget jövőbeli nyugdíjjövedelmükért. A biztosítók kiemelt szerepet játszanak a nyugdíjhiány megszűntetésében, miután ők a kiegészítő nyugdíjtermékek egyik legfőbb szolgáltatói.

A felmérés szerint a válaszadók közel fele (43 százalékuk) nem rendelkezik még nyugdíjcélú megtakarítással, bár 62 százalékuk érdeklődését fejezte ki ezek iránt. (A magyar válaszadók esetében 46 százalék, illetve 59 százalék az arány.) A nem megtakarítók 42%-a ugyanakkor azt mondta, jelenleg nem engedheti meg magának ilyen célú megtakarítás megkezdését. A jelenleg nem megtakarítók aránya az átlagnál magasabb a nők, a fiatalok (18-35 év közöttiek), az alacsonyabb iskolai végzettségűek és a munkanélküliek, illetve részmunkaidőben dolgozók körében.

Számos kérdés vonatkozott a nyugdíjmegtakarításokkal szembeni elvárásokra is. Messze a legfőbb prioritásnak számít a biztonság a befektetett összeget illetően. Erre utal az is, hogy a megkérdezettek 73%-a magasabb hozam helyett szeretne bizonyos lenni abban, hogy legalább a befektetett összeget visszakapja egy 20 éves befektetési időszak végén.

Emellett a fizetési rugalmasság (hozzájárulás növelése/felfüggesztése), az örökösök részesülése a megtakarításokból és a likviditás (nyugdíj előtti hozzáférhetőség) is fontos szempontok. Természetesen az életkor, a foglalkoztatási helyzet, vagy a nem erősen befolyásolják az egyéni preferenciákat.

A biztosítók által kínált nyugdíjtermékek egy része széles körű kockázatokkal - például halálozás, rossz egészségi állapot – szemben, illetve hosszú élettartam esetén is képesek pénzügyi védelmet nyújtani. A megkérdezettek szignifikáns hányada hajlandó is fizetni ilyen kiegészítő fedezetek iránt.

Ami a kifizetési preferenciákat illeti, a válaszadók többsége elvben általában a járadékfizetést (46%) és a rugalmas kivételeket (30%) preferálja az egyösszegű kifizetés (19%) helyett. Konkrét összegek megadása estén ugyanakkor nagyjából fele-fele arányban választották a járadékfizetést és az egyösszegű kifizetést a megkérdezettek.

A nyugdíjjal kapcsolatos megalapozott döntések meghozatalához a megtakarítóknak megfelelő információkra van szükségük. A válaszadókat leginkább a garanciákkal kapcsolatos információk érdeklik mind szerződéskötés előtt (64%), mind a szerződést követően (51%). Szintén fontosnak tartják a költségekkel, a kockázatokkal, a kifizetésekkel és a befektetési teljesítménnyel kapcsolatos információk. A legkevésbé fontosnak a befektetési stratégiákkal, az országok közötti hordozhatósággal és a szolgáltatóváltással kapcsolatos információk számítanak.

A megkérdezettek 67%-a ezeket az információkat digitálisan szeretné megkapni.

A felmérés alapján az Insurance Europe szakértői úgy látják, hogy az európai lakosság körében tovább kell növelni a pénzügyi tudatosságot illetve a nyugdíjcélú megtakarítások iránti igény szükségességét. A nyugdíjtermékeknek pedig fogyasztó-központúaknak kell lenniük, és valós igényeken, valamint szükségleteken kell alapulniuk.

forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Gondoskodjon időben jövőbeni anyagi biztonságáról, oldalunkon pár kattintással megkötheti nyugdíjbiztosítását! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>

Hiába van több biztosítóval szerződésünk, nem járhat haszonnal a kár

A kifizetések nem adódnak össze, annyit kapunk, amennyi jár.

– Elfelejtettem, mikor jár le a lakásbiztosításom, így kötöttem egy másikat. Most a tetőbeázás után az egyik nem akar fizetni. Ez jogtalan, ugye? – érdeklődött S. Géza Érdről a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértőinél. Kérdésére Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője, a Blikk jegybankára válaszol.

Törvényi szabályozás

A Polgári Törvénykönyv tiltja a „káron gazdagodást”, vagyis hogy a (pl. a lakásunkat védő) vagyonbiztosításnál ne csak az elszenvedett veszteség összegét kapjuk meg, hanem azon felüli pénzt is. Pár éve már megengedett, hogy ugyanarra az ingatlanra vagy/és ingóságra egyszerre több biztosítónál is legyen biztosításunk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy több pénzhez jutunk az otthonunkat ért baj esetén.

Egymás között is elszámolnak

Ha több biztosításunk volt egyszerre, a bekövetkezett kárt az érintett biztosítók egyikéhez, de akár egyszerre többhöz is benyújthatjuk. A biztosítók saját vállalt fedezetük mértékéig fizetik ki a kárt, de úgy, hogy egymás között is elszámolnak (a másikkal szemben is arányos megtérítési igényt nyújtanak be). Az ugyanolyan típusú kárra így a kifizetések nem adódnak össze, annyit kapunk valós tehervállalásuk arányában a biztosítóktól, amennyi jár nekünk.

Nem kérhetjük vissza az eltelt időszakra a második, esetleg további biztosítóknak már befizetett díjainkat sem. Valamennyi biztosító ugyanis, amelyikkel szerződést kötöttünk, kockázatban állt.

30 nap a felmondási idő

Lakásbiztosításainkat szabályosan a biztosítás évfordulója előtti 30. napig mondhatjuk fel. Írjuk fel az évforduló napját, nehogy elfelejtsük! Ha kicsúszunk az időpontból, egy év múlva lesz rá megint lehetőségünk. A Minősített fogyasztóbarát otthonbiztosításokat viszont már bármelyik naptári negyedév végével is megszüntethetjük majd (a megkötésük utáni első háromnegyed év után).

Lakásbiztosításunkat biztosítónknak küldött aláírt írásos nyilatkozattal vagy az ügyfélszolgálaton tett írásbeli nyilatkozat útján, személyesen mondhatjuk fel (e-mailben nem). E nyilatkozatban írjuk le a szerződő nevét, lakcímét – ha ezzel nem azonos, a biztosított otthon címét –, s a biztosítási szerződésünk (kötvényünk) azonosítószámát. Jelezzük egyértelműen, hogy felmondjuk a szerződést! A biztosítóknál elérhető e célra szolgáló nyomtatvány, de bármilyen levél is megfelel.

Kivételes esetek

Év közben csak akkor szűnhet meg a lakásbiztosításunk, ha eladtuk otthonunkat. Ha az adásvételt igazoljuk, a biztosító visszaadja az előre befizetett díjunkat. Ha pedig a lakásbiztosítást megkötött szerződő ügyfél elhunyna, az örökös(ök)nek ezt célszerű minél hamarabb tudatni a biztosítóval, illetve átvenni a díjfizetés terhét. Előfordulhat az is, hogy a lakásunk egy káresemény során teljesen elpusztul (pl. ne adj’ isten!, porig ég). Ilyenkor a biztosító a teljes kárkifizetés után nyomban megszünteti a szerződést, ezt a feltételt általában minden piaci szereplő beleírja szerződéses feltételeibe.

forrás: blikk.hu

CLB TIPP: Válogasson az elérhető lakásbiztosítások közül, és válasszon saját igényei szerint! Oldalunkon azonnal kalkulálhat: Lakásbiztosítás ajánlatok >>

Kötelező biztosítás: 1,1 millió autóst érintő figyelmeztetést adtak ki

Annak az 1,1 millió gépjármű-tulajdonosnak – köztük több mint 700 ezer személyautó üzembentartójának –, akinek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása (kgfb) továbbra is január elsejei évfordulós, az idei évben két nappal korábban, legkésőbb február 28-ig kell rendeznie esedékes díjrészletét – hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ). A szigorú határidő az összegnek a biztosítóhoz való beérkezésére vonatkozik.

Az idei szökőévben a 60 napos díjfizetési haladék nem március 1-jén, hanem február 29-én jár le. Mivel azonban mindkét nap hétvégére esik, a befizetésnek mindenképpen a február 28-i, pénteki zárásig kell teljesülnie .

„Az összeg biztos beérkezése érdekében figyelembe kell venni a befizetés választott módját is – hangsúlyozza Papp Lajos, a FBAMSZ Gépjárműszekciójának elnöke. – A csekken történő befizetést legkésőbb szerdáig végre kell hajtani, és ugyanez vonatkozik a bankkártyás fizetésre is, amelynek átfutási ideje szintén több nap is lehet. Jövő péntek délig a banki átutalás, azután már csak a biztosítónál történő személyes befizetés a megfelelő opció. Ez utóbbi esetben probléma lehet a pénteki rövidített nyitva tartás, ráadásul ma már nem minden ügyfélszolgálati irodában működik pénztár.”

A díjat késedelmesen fizető ügyfelek nem hivatkozhatnak arra, hogy a díjfizetésről nem kaptak értesítést: a szabályozás értelmében ennek számon tartása egyértelműen az ő felelősségük.

A késői fizetés következményei A jogszabály egyértelmű rendelkezése alapján a biztosítónak befizetés híján a határidőt követő napon az adott szerződést törölnie kell. A késedelmes autósnak pedig számos szankcióval kell számolnia:

1. a díjjal nem fedezett időtartamra – ebben az esetben több mint két hónapra – fedezetlenségi díjat kell fizetnie, amelynek mértéke idén személyautóknál - teljesítménytől függően – naponta 510-1140 forint, teherautóknál pedig elérheti a napi 3940 forintot.
2. ugyanannál a biztosítónál kell újra megkötnie a szerződést az adott időszakra,
3. a türelmi időre járó díjat is le kell rónia,
4. a biztosítás összegét pedig a teljes éves időszakra kell azonnal befizetnie.

Ha pedig az autós a fedezetlenség időszakában okoz kárt, nem számíthat a biztosító térítésére. Ilyen helyzetben egy személyi sérülés esetén akár több tízmillió forint is lehet az a kártérítés, amit a vétkes fél – anyagi helyzetétől függően – akár egész élete során kénytelen törleszteni.

forrás: portfolio.hu