2020.09.17
Reménykedhetnek az autósok, változhatnak a kötelező biztosítás szabályai
Közleményük szerint a Magyar Autóklub panaszt nyújtott be az alapvető jogok biztosához, amelyben a biztosítók által a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjának meghatározásához használt bonus-malus rendszer rendeleti szintű szabályozásával, valamint az úgynevezett károkozói pótdíj felszámításával összefüggésben jelzett problémákat.
Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa az ügyben készült jelentésében rámutatott, hogy a szabályozás a kártörténeti adatok felhasználásának kérdését teljes egészében a biztosítók döntésére bízza, ami a biztosítók díjmegállapítási rendszerét önkényessé teszi. Az ombudsman álláspontja szerint a szabályozás nincs tekintettel sem a biztosítók díjmegállapításban fennálló tagadhatatlan gazdasági érdekeltségére, sem pedig a közszolgáltatást igénybe vevő fogyasztók érdekeinek a védelmére.
Megállapította, hogy sérti a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság elvét a kgfb-re vonatkozó rendeleti szabályozás, mert nem felel meg a törvényben kapott felhatalmazásnak. A biztosítók által alkalmazott túlzott mértékű károkozói pótdíj torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését.
Az ombudsman megállapította azt is, hogy a károkozói pótdíj alkalmazása általánosságban nem kifogásolható. Visszás azonban a biztosított kárstatisztikájától elszakadó, túlzott mértékű károkozói pótdíj alkalmazása, amely a kockázat alapú díjkalkulációt, tehát magát a bonus-malus rendszert veszi semmibe. A jogi szabályozás hiányossága esetenként akár a biztosítási alapdíj 150 százalékos növekedését is eredményezhette. Erre tekintettel a diszfunkcionális, a megfigyelési időszak kárain túlmenő károkat is figyelembe vevő, túlzott mértékű károkozói pótdíj alkalmazása torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését.
Ezért Kozma Ákos a jelentésében felkérte a pénzügyminisztert, hogy fontolja meg a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló NGM rendelet olyan módosítását, amelynek eredményeként a szabályozás egyértelműen rendezi a kártörténeti adatok biztosítók által történő felhasználásának szabályait és a károkozói pótdíjat - mint alkalmazott díjemelési együttható értékét - korlátok közé szorítja.
Forrás: mfor.hu
Biztosítás fajta:
- Gépjármű biztosítás
- Kötelező biztosítás
A biztosítóknak szerződniük kell az Astrától közös megegyezéssel távozott kgfb-ügyfelekkel
2015 október 22.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás
Budapest, 2015. október 21. – A biztosítóknak október 1-jei határidővel akkor is be kell fogadniuk a – korábbi szerződésüket szeptember 30-ig közös megegyezéssel megszüntetett, és ezt jelző – volt Astra-biztosítottak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási ajánlatát, ha az Astra Biztosító még nem jelentette be a központi kártörténeti nyilvántartási rendszerben a régi szerződés lezárultát.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) biztosításközvetítők, illetve ügyfelek jelzése alapján értesült egy, néhány korábbi Astra-ügyfelet érintő biztosítói gyakorlatról. Eszerint az Astra Biztosító hazai fióktelepénél 2015. szeptember 30-ig kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésüket közös megegyezéssel megszüntetett egyes üzembentartók (autósok) új, másik biztosítónál megkötött kgfb-szerződését visszamenőleges hatállyal törlik, s a már befizetett díjat az ügyfél részére visszafizetik, ha a biztosítók központi kártörténeti nyilvántartási rendszerében (KKNYR) a korábbi kgfb-szerződés megszűnését az Astra Biztosító még nem jelentette be. (Ilyenkor az új biztosítónak a kárelőzmény igazolás lekérdezésekor a KKNYR jelzi, hogy az adott gépjármű üzembentartójának az új szerződés első napjára még másutt élő biztosítása van.)
Az MNB álláspontja szerint – függetlenül attól, hogy a régi szerződés kapcsán a kötvénynyilvántartásban, illetve a KKNYR-ben milyen adatok szerepelnek (vagy nem szerepelnek) – a biztosítóknak az új szerződést érvényesnek kell elfogadniuk, és ekként rögzíteni belső nyilvántartásukban. Ha egy biztosító a KKNYR-ből visszakapott hibaüzenet miatt – visszamenőleges hatállyal – esetlegesen saját belső nyilvántartásában törölte a nála kötött új szerződést, azt ismételten köteles rögzíteni és a tartalma szerint kezelni.
Előbbiek feltétele, hogy az ügyfél az új biztosítóhoz benyújtott kgfb-szerződéskötési ajánlatán előző biztosítóként az Astra Biztosítót, a régi kgfb-szerződés megszűnésének okaként közös megegyezést, az újszerződés kockázatviselési kezdeteként pedig 2015. október 1-ét tüntette fel. Az új biztosítótól elvárt az is, hogy az Astra Biztosítóval kötött régi kgfb-szerződés 2015. szeptember 30-i időponttal, közös megegyezéssel történt megszüntetéséről a kötvénynyilvántartásnak és a KKNYR-nek adatot szolgáltasson.
Mint ismert, a kgfb-t szabályozó törvénynek a Parlament által sürgősséggel elfogadott és 2015. október 8-án hatályba lépett módosítása szerint egy itthon fióktelepet működtető vagy határon átnyúló szolgáltatást nyújtó biztosító – így az Astra – anyaországi felügyeleti engedélyének visszavonása (és az MNB erről szóló nyilvános tájékoztatása) után annak magyarországi kgfb-ügyfelei azonnal új szerződést köthetnek egy másik biztosítónál. Régi biztosításuk az új szerződés kockázatviselésének kezdete előtti napon automatikusan megszűnik. Így tehát a probléma a továbbiakban átszerződni kívánó Astra kgfb-ügyfeleket már nem érinti.
Forrás: Magyar Nemzeti Bank
MNB: a biztosítóknak szerződniük kell az Astra-ügyfelekkel
2015 október 21.
Kategória:
Kötelező biztosítás
A biztosítóknak október 1-jei határidővel akkor is be kell fogadniuk a - korábbi szerződésüket szeptember 30-ig közös megegyezéssel megszüntetett, és ezt jelző - volt Astra-biztosítottak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási ajánlatát, ha az Astra Biztosító még nem jelentette be a központi kártörténeti nyilvántartási rendszerben (KKNYR) a régi szerződés lezárultát - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
A jegybank biztosításközvetítőktől és ügyfelektől értesült arról, hogy egyes ügyfeleknél, ahol ez a bejelentés az Astra részéről elmaradt, az új biztosító törölte az ügyféllel kötött új biztosítást, mert a KKNYR azt jelezte, hogy az adott gépjármű üzembentartójának még másutt élő biztosítása volt. Ezekben az esetekben az új biztosító a megkötött kgfb-szerződést visszamenőleges hatállyal törölte, a már befizetett díjat az ügyfél részére visszafizette.
Az MNB álláspontja szerint - függetlenül attól, hogy a régi szerződés kapcsán a kötvénynyilvántartásban, illetve a KKNYR-ben milyen adatok szerepelnek (vagy nem szerepelnek) - a biztosítóknak az új szerződést érvényesnek kell elfogadniuk, és ekként rögzíteni belső nyilvántartásukban. Ha egy biztosító a KKNYR-ből visszakapott hibaüzenet miatt - visszamenőleges hatállyal - esetlegesen saját belső nyilvántartásában törölte a nála kötött új szerződést, azt ismételten köteles rögzíteni és a tartalma szerint kezelni.
A jegybank megjegyzi: ennek feltétele, hogy az ügyfél az új biztosítóhoz benyújtott kgfb-szerződéskötési ajánlatán előző biztosítóként az Astra Biztosítót, a régi kgfb-szerződés megszűnésének okaként közös megegyezést, az új szerződés kockázatviselési kezdeteként pedig 2015. október 1-jét tüntette fel. Az új biztosítótól elvárt az is, hogy az Astra Biztosítóval kötött régi kgfb-szerződés 2015. szeptember 30-i időponttal, közös megegyezéssel történt megszüntetéséről a kötvénynyilvántartásnak és a KKNYR-nek adatot szolgáltasson.
Az MNB felidézi, hogy a kgfb-t szabályozó törvény 2015. október 8-án hatályba lépett módosítása szerint egy itthon fióktelepet működtető vagy határon átnyúló szolgáltatást nyújtó biztosító - így az Astra - anyaországi felügyeleti engedélyének visszavonása, illetve az MNB erről szóló nyilvános tájékoztatása után annak magyarországi kgfb-ügyfelei azonnal új szerződést köthetnek egy másik biztosítónál. Régi biztosításuk az új szerződés kockázatviselésének kezdete előtti napon automatikusan megszűnik. Így tehát a probléma a továbbiakban átszerződni kívánó Astra kgfb-ügyfeleket már nem érinti.
A román pénzügyi felügyelet (ASF) augusztus 26-án nyilvánította fizetésképtelenné a Magyarországon is működő Astra biztosítótársaságot, megvonta működési engedélyét és csődeljárást kezdeményezett ellene, miután a társaság nem hajtotta végre a hatóság által előírt feltőkésítést. A társaság Magyarországon többek között kgfb-biztosításokat kötött nagyobb számban.
Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) elnöke a múlt héten elmondta: az Astra Biztosító 160 ezer kgfb-ügyfele közül eddig 124 ezer váltott biztosítót közös megegyezéssel. Javasolta, hogy akik eddig elmulasztották a váltást, tegyék meg mielőbb.
(forrás: napi.hu)
Változik a biztosítási és a tőkepiaci törvény is
2015 október 20.
Kategória:
Assistance, Gépjármű biztosítás, Motor biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás, Utasbiztosítás, Életbiztosítás, Munkanélküliség biztosítás, Önrész biztosítás, Vételár biztosítás, Vállalkozói biztosítás, Flotta biztosítás, Kárrendezés, Általános
Az Országgyűlés október 20-án módosította a biztosítási és a tőkepiaci törvényeket. A döntés értelmében a biztosítónak értesítenie kell ügyfelét a szerződés általa javasolt módosításáról.
A 161 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadott változtatás alapján az ügyfélnek 30 napja lesz a javasolt módosítás elutasítására, ha így dönt, a biztosító akkor sem mondhatja fel a szerződést. Amennyiben az ügyfél a 30 nap lejártáig nem tesz semmit, akkor a szerződése a biztosító által javasolt módosításokkal él tovább.
A jövőben ha a biztosítási szerződés után igénybe vehető adókedvezmény vagy adójóváírás változik, akkor a biztosítók 60 napon belül olyan szerződésmódosítást dolgozhatnak ki az ügyfélnek, amely továbbra is lehetővé teszi a kedvezmény igénybevételét.
Az életbiztosítás díját úgy kell kalkulálni, hogy az elegendő legyen a biztosító valamennyi kötelezettségének a teljesítésére, különös tekintettel a biztosítástechnikai tartalékok képzésére.
Változnak a biztosítási titok szabályai is. Jelenleg a kiszervezett tevékenységet végzőnek nem kell megtartania a biztosítási titkot. A módosítás ezt kiterjeszti a könyvvizsgálóra is, a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatokra.
Egy új szabály a biztosítók kötelességévé teszi a felügyeleti határozat rendelkező részének közzétételét a honlapjukon; azt 5 évig kell ott tartani.
Az elfogadott csomag a tőkepiacról szóló törvényt is módosítja. Az értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó uniós, úgynevezett transzparencia-irányelvnek való megfelelés érdekében szükségessé vált a székhely szerinti tagállam definíciójának meghatározása. A változtatás rögzíti, hogy a rendszeres tájékoztatás körébe eső információnak nem öt, hanem tíz évig kell nyilvánosan hozzáférhetőnek lennie. Pontosították az éves és féléves jelentések alóli kivételek körét. A jövőben csak a szabályozott piacra bevezetett értékpapír-kibocsátókra vonatkozik a mentesség.
Figyelembe véve az egyidejűleg több uniós piacon is jelen lévő kibocsátókat, módosult a féléves jelentések közzétételének határideje is. A jelenlegi szabályozás szerint a beszámolási időszakot követő két hónapon belül kell közzétenni a féléves jelentést, a jövőben ez az időszak három hónapra emelkedik.
A Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosítása nyomán az európai hosszú távú befektetési alapok felügyeletét az MNB látja el.
A képviselők átültették a magyar jogrendbe az EU-s irányelv által a tájékoztatási kötelezettségek megsértése esetére bevezetett új szankciókat is. A törvény legnagyobb része november 26-án hatályba lép. (MTI)
Digitalizáció: új biztosítási megoldásokra van szükség
2015 október 20.
Kategória:
Assistance, Gépjármű biztosítás, Motor biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás, Utasbiztosítás, Életbiztosítás, Munkanélküliség biztosítás, Önrész biztosítás, Vételár biztosítás, Vállalkozói biztosítás, Flotta biztosítás, Kárrendezés, Általános
A biztosítók és ügyfeleik kockázati kilátásai soha nem látott ütemben változnak, különösen a technológiát, a szolgáltatásokat, az értékesítési csatornákat és a keresleti mintákat illetően. A világ egyik legnagyobb viszontbiztosítója úgy próbál ezekkel a változásokkal lépést tartani, új biztosítási megoldásokat igyekszik kifejleszteni, szorosabb együttműködésben ügyfeleivel, illetve harmadik felekkel. Az együttműködések látszólag már meg is hozták gyümölcsüket.
A dinamikus piaci változások egyszerre hordoznak lehetőséget, valamint új kockázatokat is magukban. A Munich Re által, ügyfelei körében végzett felmérés szerint a biztosítótársaságok mintegy háromnegyede úgy véli, hogy a digitalizáció drámai hatással lesz az iparágra, amihez csak úgy tudnak majd alkalmazkodni, ha képesek lesznek elemezni az új technológiákat, illetve azok használatát. Jó példát jelentenek erre a vezető nélküli járművek, ahol minél nagyobb hatást gyakorol majd a mögöttes technológia a vezetői magatartásra, annál nagyobb változást hoz majd ez a felelősség kérdésében, amely egyre inkább a gyártókra hárul majd.
A viszontbiztosító igazgatósági tagja, Ludger Arnoldussen a Baden Badenben megrendezett szakmai konferencián tartott előadásában elmondta, hogy az alkalmazott technológiától függetlenül, a balesetek áldozatai a jövőben is számíthatnak majd kártérítésre, amit a biztosítók majd a gyártókon hajtanak be. Ahhoz, hogy végül a biztosítók megtalálják a kockázattal arányos biztosítási megoldásokat, képesnek kell lenniük értékelni az egyre bonyolultabb és gyorsan változó technológiákat és a kapcsolódó felelősségi kérdéseket, nem beszélve a különféle nemzeti szabályozásokat – figyelmeztetett Arnoldussen.
A digitalizáció azonban nem csak a közúti forgalmat alakítja át, hanem szinte minden gazdasági ágazatra, mindennapi életünkre is hatással van. A Munich Re várakozásai szerint a kiberkockázatok kezelésére alkalmas biztosítási megoldások iránt is gyorsan növekszik a kereslet. Mivel az ügyfélprofilok meglehetősen változatosak, így a termékek szintén is érdemes moduláris rendszereket kialakítaniuk a biztosítóknak – állítja a viszontbiztosítási vezető. Ezen túl globális partnerségekre, például informatikai szolgáltatókkal, tudományos intézetekkel kötött együttműködésekre van szükség ahhoz, hogy kellően széles tudásbázist halmozzanak fel a biztosítók a kiberkockázatok fedezete terén.
A szoros ügyfélkapcsolat szintén elengedhetetlen a gyorsan változó piaci környezetben, amire a Munich Re szektorközi partnerségek és együttműködések útján törekszik. Példaként említette Arnoldussen egy Szilícium-völgyi adatelemző céggel kötött együttműködését a MERS-vírussal szembeni járvány-biztosítás kapcsán. Emellett a kiberkockázatok felmérése, értékelése terén egy szoftverfejlesztő céggel kötött partnerséget a viszontbiztosító, míg a rokkantsági biztosítások esetében egy startup vállalat segítségének köszönhetően drasztikusan lecsökkent a kockázat-felmérési és így a szerződéskötési idő. De tudományos intézetekkel is együttműködik a Munich Re, például a vezető nélküli járművek tesztelési eredményeinek felhasználására.
Arnoldussen szerint a számítógépes, az energia, a reputációs és az ellátási láncot érintő kockázatok azok a területek, ahol a biztosítási szektor innovációt hajthat végre és így növekedhet. A sikerhez ugyanakkor jobb kommunikációra, a biztosítottakkal való közvetlen kapcsolatra van szükség.
Mindez a klasszikus viszontbiztosítási ügyfelek, vagyis az elsődleges biztosítók profilját, üzleti modelljét is megváltoztatja Arnoldussen szerint. A cégek igyekeznek a viszontbiztosításokat és az elsődleges biztosításokat egy tető alá hozni, ami praktikusan azt jelenti, hogy a biztosítási fedezeteket központilag beszerezni. A biztosítótársaságok erős tőkehelyzete egyúttal csökkenti is a keresletet a viszontbiztosítások iránt.
A Munich Re szerint ez konszolidációs hullámot indíthat el a következő években a viszontbiztosítók között, ami középtávon jót tehet a piacnak. Abban a körben, amiben a Munich Re is szerepel, a méret nem feltétlenül játszik szerepet a felvásárlási döntésekben, inkább az számít, hogy mit tud nyújtani a megvásárolt cég, amit a felvásárló addig nem tudott.
A januári szerződésújítási időszak kapcsán Arnoldussen elmondta, hogy a verseny várhatóan intenzív marad, hacsak nem következik be jelentősebb káresemény, vagy piaci megrázkódtatás, de az árakra nehezedő, két éve tartó nyomás valamelyest enyhülhet.
Forrás: Biztosítási Szemle
AZ ADÓMÉRSÉKLÉS NÖVELNÉ A CASCO-BIZTOSÍTÁSOK SZÁMÁT
2015 október 19.
Kategória:
Assistance, Gépjármű biztosítás, Motor biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás, Utasbiztosítás, Életbiztosítás, Munkanélküliség biztosítás, Önrész biztosítás, Vételár biztosítás, Vállalkozói biztosítás, Flotta biztosítás, Kárrendezés, Általános
Azok a plusz jövedelmek, amelyek a kormány jövő évi adócsökkentésének köszönhetően a lakosság rendelkezésére állnak majd, várhatóan a hazai biztosítási piacra is pozitív hatással lesznek – jelentette ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) napokban tartott, VI. Nemzetközi Biztosítási Konferenciáján, Budapesten.
A magyar gazdaság helyzete a korábbi években tapasztaltnál kiegyensúlyozottabb, a növekedés megalapozott, az adósságállomány egészségesebb szerkezetű – hangsúlyozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter -, aki összefoglalást adott a magyar gazdaságot érintő, legfontosabb kül- és belgazdasági folyamatokról.
A nemzetgazdasági miniszter a biztosítási szektor helyzetét értékelve kiemelte, hogy a biztosítók tőkeellátottsága közel kétszerese a törvényben előírt minimumnak, s utalt arra is, hogy a szektor mintegy kétezer milliárd forintnyi befektetéssel járul hozzá a gazdaság finanszírozásához. Varga Mihály elmondta: bízik abban, hogy a jövő évtől életbe lépő személyijövedelelmadó-csökkentés, amely a 15 %-os adókulcs bevezetésével mintegy 120 milliárd forinttal növeli azt az összeget, amely a lakosság rendelkezésére áll, a biztosítási szektorra is kedvezően hathat.
Pandurics Anett a MABISZ elnöke a biztosítási szektor egészét felölelő összefoglalójában kijelentette: igen bíztató, hogy a szektor a válság kirobbanását követő csökkenés után ismét – immár harmadik éve - növekszik. A nyugdíjbiztosítások mellett a felelősségbiztosítások területe, illetve a későbbiekben az egészségbiztosítások szegmense lehet a kitörési pont – a 2015-ös MABISZ-konferencia ezért is foglalkozott kiemelten e két piaci szegmenssel.
Pandurics Anett elmondta: az élet- és nyugdíjbiztosítási piacra termékenyítően hatott a tavaly bevezetett adókedvezmény, aminek köszönhetően ma már 100 ezerre tehető az szja-kedvezményt élvező nyugdíjbiztosítási szerződések száma.
A nem-életbiztosítási piacról, azon belül a gépjármű-biztosítási piacról szólva az elnök hangsúlyozta, hogy az utóbbi hetek leggyakrabban idézett történése az „Astra-ügy” volt. A bonyolult nemzetközi jogi körülmények ellenére a hatóság és a biztosítók együttműködésének köszönhetően a 160 ezer kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező Astra-ügyfélből 124 ezren kötöttek át – élve a törvény adta lehetőséggel – más biztosítóhoz.
Pandurics Anett a kgfb-piacot elemezve kitért arra, hogy az éves szinten 22 ezer forint alatti kgfb-átlagdíj még mindig messze alatta marad az öt évvel korábbi átlagdíjnak, annak jelenleg csupán mindössze kétharmada. A növekvő gépjárműhasználat, illetve az ennek következtében tapasztalt kárgyakoriság és átlagkár-növekedés logikusan a kgfb-átlagdíjak lassú emelkedését vonja maga után.
A másik nagy gépjárműbiztosítási területet, a casco-piacot illetően az elnök elmondta: a jelenlegi igen-igen alacsony, 20 %-ot el nem érő penetráció növekedését eredményezheti, ha az üzletágra kivetett – jelenleg 15 %-os, nemzetközi összehasonlításban magasnak számító - biztosítási adó mérséklődne. Az adómérséklés a casco-kötési kedv növekedését hozhatja, így a jelenlegi piaci trendek figyelembevételével egy ilyen lépés nem veszélyeztetné a várt költségvetési bevételi célok elérését.
„A hazai lakosság 83 százaléka rendszeresen, átlagosan havonta több mint 8800 forintot költ az egészségével kapcsolatos szolgáltatásokra, illetve magánorvosi ellátásra” – számolt be a Századvég Alapítvány reprezentatív kutatásának eredményéről Hídvégi Áron, az alapítvány közvélemény- és piackutatási igazgatója. A friss felmérés szerint a lakosság elsősorban a rövidebb várakozási idő, a kellemesebb körülmények, a szabad orvosválasztás és a várólisták megszüntetéséért hajlandó fizetni. A felmérés eredménye szerint keresleti oldalon egyértelűen lenne igény kiegészítő egészségbiztosításokra, ha a szabályozói és intézményi környezet kedvezően alakulna.
Forrás: Biztosítási Szemle
NEM AKARNAK KIMARADNI A BIZTOSÍTÓK AZ ÉVSZÁZAD SZERZŐDÉSÉBŐL
2015 október 19.
Kategória:
Assistance, Gépjármű biztosítás, Motor biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás, Utasbiztosítás, Életbiztosítás, Munkanélküliség biztosítás, Önrész biztosítás, Vételár biztosítás, Vállalkozói biztosítás, Flotta biztosítás, Kárrendezés, Általános
Az Európai Unió és az Egyesült Államok biztosítói ismét megerősítették, hogy támogatják a biztosítások teljes körű bevonását a transzatlanti szabadkereskedelmi egyezménybe (TTIP).
Az európai és amerikai élet- és nem-életbiztosítókat tömörítő szövetségek: az American Insurance Association (AIA), az Insurance Europe és az American Council of Life Insurers (ACLI) közös állásfoglalást adtak ki, amelyben ismét leszögezték, támogatják, hogy a pénzügyi szolgáltatások is részét képezzék az átfogó kereskedelmi megállapodásoknak.
A biztosítási szolgáltatások kétoldalú kereskedelme és a beruházások értéke már most is meghaladja az évi 137 milliárd eurót (185 milliárd dollárt), a kooperáció erősítésével azonban újabb piacok nyílhatnának meg az európai és amerikai biztosítók számára – állítja az Insurance Europe.
A tárgyaló felek jelenleg a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerségről (TTIP) szóló tárgyalások tizenegyedik fordulójára készülnek, amelyre október 19-23-án kerül sor Miamiban. Reményeik szerint mind az USA, mind az EU megerősíti majd, hogy egy sikeres TTIP-nek magában kell foglalnia a biztosításokat és az egyéb pénzügyi szolgáltatásokat is, hiszen ezzel növelni lehetne az egymás piacain nyújtott biztosítási szolgáltatások és befektetések értékét, valamint a szabályozó hatóságok közötti párbeszédet is elősegítené. Emellett igen magas színvonalú sztenderdet is felállítana az esetleges, harmadik féllel folytatott jövőbeli kereskedelmi tárgyalásokhoz is – olvasható a három érdekképviseleti szerv nyilatkozatában.
Sajnos az eddigi tárgyalási fordulók egyike sem érintette a pénzügyi szolgáltatások kereskedelmi kérdéseit, sem a szabályozói együttműködés lehetőségét, holott már a 8. forduló előtt is kiadták hasonló állásfoglalásukat a felek. Ugyanakkor az USA részéről a tárgyalásokat vezető Michael Froman, valamint az EU kereskedelmi biztosa, Cecilia Malmström is elismerte a szeptemberi fordulón, hogy a tárgyalásokat fokozni kell, ezért a biztosítási szövetségek abban bíznak, hogy az intenzívebb tárgyalások a pénzügyi szolgáltatásokat is érintik majd.
A javaslat ellenzői, elsősorban az amerikai szabályozó hatóságok és felügyeleti szervek elsősorban attól tartanak, hogy a lépéstől gyengülne szabályozói jogkörük. Ezzel kapcsolatban a nyilatkozat megjegyzi, hogy a pénzügyi szolgáltatásokat érintő szabályozói együttműködés semmilyen módon nem sértené a szabályozók azon képességét, hogy szükség esetén cselekedjenek. Sőt, egy ilyen együttműködés csak támogatná G20-ak szabályozói szervezete, a Financial Stability Board (FSB) azon törekvését, amellyel egy stabil globális pénzügyi rendszert kíván létrehozni.
Forrás: Biztosítási Szemle
Vad az úton: néha egészen furcsa eset is akad
2015 október 16.
Kategória:
Casco biztosítás
Téli lakhelyükre vonulnak az állatok, fokozott figyelemre van szükség a közlekedőktől. Ha mégis megtörténik a baleset, hívjunk rendőrt. Lehet eset, amikor a biztosító is fizet.
Október-november környékén nagyobb számban észlelünk vadat az úton. Nem véletlenül: a kukoricát, napraforgót, ahol a vad szívesen rejtőzködik, lassan mindenhol betakarítják, így az állatok új lakhelyet és élelmet keresve visszatérnek az erdőbe. A vonulás útvonala pedig gyakran keresztezi a közutakat. Emellett egyre korábban van sötét, így a vadon élő állatok is előbb (tehát nem az esti, hanem a késő délutáni órákban) indulnak útnak. A forgalom pedig ekkor még jelentős. Éjjel főként az élelemkeresés a fő mozgatórugó.
Egy biztos: ha megcsillannak a szempárok az út szélén, mindenképp érdemes lassítani. A vad ugyanis az utolsó pillanatban is kiugorhat a jármű elé. Ha az ütközés elkerülhetetlen, az egyetlen megoldás a vészfékezés. A kormányt nem szabad félrerántani, hiszem az állat elütése még mindig kisebb veszélyforrás, mintha az autó lemenne az útról, vagy frontálisan ütközne egy szembe haladó járművel. Ha a vad az úton áll, szintén fékezzünk, ne próbáljuk kikerülni, mivel nem lehet megjósolni, melyik irányba mozdul. Fontos a megfelelő féktávolság betartása is: számítani kell ugyanis arra, hogy az előttünk haladó vészfékezni fog. Egy vadat több is követhet, ezért továbbinduláskor is körültekintőnek kell lenni.
Néha egészen furcsa eset is akad
Egy balesetei helyszínelő kérdésünkre elmesélte, pályafutása alatt számtalan vadbalesethez riasztották már. Egy alkalommal az elütött szarvasbika nagyobb volt, mint maga az autó – össze is nyomta a kocsi tetejét, a benne ülők mind megsérültek. Olyan esettel is találkozott, amikor a kár szintén az autó tetejében keletkezett. Az úton álló autó fölött ugyanis egy egész csorda ugrott át gond nélkül, ám az utolsó állat „megbotlott” a tetőben. Szerencsére senkinek sem esett baja, és a vad is elszaladt.
Egy biztos: senki sem jár jól
Ha megtörtént a baj, hívjuk a rendőrséget, amely az illetékes vadásztársaságot is értesíti. Hogy a felelősség kit terhel, sok tényezőtől függ. Amennyiben egyik fél sem vétkes, a járműben okozott kárt csak teljes körű CASCO-biztosítás téríti meg. A kár egyébként nemcsak a járművezetőnek, de a vadgazdálkodónak is tetemes lehet. Egy mezei nyúl és egy fácántyúk értéke például 20–20 ezer forint, egy vaddisznó 100–600 ezer forintot ér, akárcsak egy kifejlett őz. A szarvasbikák értéke a 3 millió forintot is meghaladhatja.
Forrás: Autó-Motor
NÖVEKVŐ KOCKÁZATOKRA SZÁMÍTANAK A BIZTOSÍTÓK
2015 október 14.
Kategória:
Assistance, Gépjármű biztosítás, Motor biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás, Utasbiztosítás, Életbiztosítás, Munkanélküliség biztosítás, Önrész biztosítás, Vételár biztosítás, Vállalkozói biztosítás, Flotta biztosítás, Kárrendezés, Általános
Az Accenture 2015-ös globális kockázat-menedzsment tanulmányában a biztosítási válaszadók az iparágat érintő növekvő kockázatokról számoltak be. Négyből három válaszadó arra számít, hogy az IT és a kiberkockázatok súlyossága növekedni fog, 65% pedig a csalás és a pénzügyi bűncselekmények kockázata fokozódni fog.
A biztosítók azt is elmondták, hogy egyre nagyobb kihívást jelent számukra, hogy lépést tartsanak a kockázatkezeléshez szükséges speciális készségekkel és ismeretekkel. Mindössze 7 százalék mondta azt, hogy a cég elegendő belső erőforrással rendelkezik néhány speciális területen, mint amilyen a kockázatok modellezése, 21% azonban bízik abban, hogy 2 éven belül formába lendül ezen a területen.
A tehetséges munkavállalók hiánya sajnos pont azokat a területeket érintő leginkább, ahol a válaszadók úgy érzik, a legtöbb fejlesztésre szorulnának, amit az Accenture aggasztónak tart. Számos biztosító jelezte például, hogy az adatkezelés és – elemzés, valamint a kiberkockázatok területén különösen nehéz megfelelő szakembert találni.
Ezt a kihívást csak fokozza, hogy a bankok és a pénzügyi szolgáltatókon kívüli szervezetek is hasonló szakembereket keresnek, igaz, a biztosítók valamivel jobb helyzetben vannak a felmérés szerint. Például 50%-uk mondta azt, hogy adatkezelés területén megfelelő szakemberekkel és szaktudással rendelkezik, míg a bankok esetében 40% nyilatkozott hasonlóan. A megkérdezett biztosítók ezen kívül abban is jobban bíznak, hogy a digitális technológiák és a számítógépes kockázatok terén elegendő szaktudással rendelkeznek.
A felmérés szerint számos biztosító egyre nagyobb figyelmet szentel a működési kockázatoknak, különösen azokon a területeken, ahol az új technológiák gyorsan fejlődnek. A válaszadók 79%-a számít arra, hogy a digitális kockázatok növekedni fognak, 74%-uk pedig a kiberkockázatok és az IT-kockázatok súlyosbodására számít a következő két évben.
A biztosítók a digitális technológiák, a big data és a közösségi média területén jellemzően még nem rendelkeznek beépített kockázatkezelési mechanizmusokkal. A Financial Executives Research Foundation (FERF) megbízásából készült felmérés szerint például a cégvezetők 71%-a úgy véli, hogy a közösségi média kockázatok csökkenthetők, sőt elkerülhetők lennének, ugyanakkor 59% egyáltalán nem rendelkezik közösségi média kockázatkezelési tervvel.
Forrás: Biztosítási Szemle
Ajánlatos biztosítót váltaniuk az Astra fióktelep ügyfeleinek
2015 október 14.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás
Az Országgyűlés kedden elfogadta azt a törvénycsomagot, amely rendezi az
Astra biztosító magyarországi ügyfeleinek kötelező gépjármű-
felelősségbiztosítási (kgfb) szerződéseivel kapcsolatos helyzetét. A törvény
hatályba lépését követően az Astra biztosító kgfb-szerződései automatikusan
megszűnnek, amennyiben a gépjármű-tulajdonos új szerződést köt egy másik
biztosítónál.
Az Országgyűlés 2015. szeptember 29-én elfogadta a „kötelező gépjármű-
felelősségbiztosítással összefüggésben egyes biztosítási tárgyú törvények
módosításról” szóló törvénycsomagot. Az új törvény annak érdekében született, hogy
az igen bonyolult nemzetközi jogi helyzetben is megoldást találjon a jogalkotó a külföldi
biztosító magyarországi ügyfelei helyzetének megoldására.
A román Societatea Comerciala de Asigurare-Reasigurare Astra S.A. (Astra Biztosító)
magyarországi fióktelepének kgfb, illetve egyéb – vagyoni – biztosításokkal (lakás-,
utas-, illetve casco-biztosítás) rendelkező ügyfelei vannak Magyarországon.
A nem kgfb-biztosítással rendelkező ügyfelek helyzete egyszerűbb. Ők új
szerződést köthetnek vagyontárgyaikra – a többes biztosítást a hazai szabályozás
megengedi -, és így a későbbiekben bekövetkező kár esetén már az új, választott
biztosítójuktól kaphatnak kártérítést.
Az Astra biztosítónál kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkezők
helyzete jogilag sokkal bonyolultabb. A 2015. szeptember 29-én elfogadott törvény
értelmében, amennyiben egy olyan biztosító tevékenységi engedélyét vonják vissza,
amely biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művel, és a felügyelet a
visszavonásról szóló határozatot honlapján közzéteszi, a tevékenységi engedély
visszavonásával érintett biztosító szerződései automatikusan megszűnnek, ha
kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező ügyfelei egy másik
biztosítónál új kgfb-szerződést kötnek. Az új szerződést bármely biztosító jogosult
befogadni.
E szerint az Astra biztosító azon ügyfeleinek, akik kgfb-szerződéssel rendelkeznek az
Astránál, és eddig még nem szüntették meg közös megegyezéssel a szerződésüket,
a törvény hatályba lépését követően szerződésük automatikusan megszűnik, ha egy
másik biztosítóval új kgfb-szerződést kötnek.
Fontos, hogy a fenti szabályozás a törvény hatályba lépését követően lép életbe,
addig a korábbi szabályok érvényesek. Vagyis csak közös megegyezéssel
köthető új kgfb-biztosítás valamely más biztosítónál.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) javasolja, hogy azok az Astrás ügyfelek,
akik eddig még nem éltek a biztosítóváltás közös megegyezéses lehetőségével, a
törvény hatályba lépését követően fontolják meg a törvény adta lehetőséget, és
kössenek új kgfb-biztosítást valamely másik biztosítónál. A szövetség felhívja a
figyelmet arra, hogy az ügyfeleknek mérlegelniük kell, hogy bár érvényes kgfbszerződéssel
rendelkeznek, szerződésük mögött nem áll működő biztosító,
mivel annak tevékenységi engedélyét visszavonták, így károkozás esetén a
bekövetkezett károk megtérítésére is kötelezhető lehet az üzembentartó.
Forrás: MABISZ
Astra Biztosító: egyelőre sehonnan nem jön pénz
2015 szeptember 25.
Kategória:
Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás
Egyre gyűlnek a káresetek és a csalódott emberek
Egyelőre egyetlen fillér kártérítés sem érkezett a csőd előtt álló Astra biztosítótól, de még a kártalanítási alapok sem nyíltak meg a magyar ügyfelek számára. Azt sem tudni, hogy a romániai káralap felveszi-e a kapcsolatot a magyarokkal, miközben egyre csak gyűlnek a kártérítéses ügyek és a kétségbeesett ügyfelek. Csaknem háromezer olyan autó vár javításra, amelyet Astrás ügyfél tört össze. A rossz hír az, hogy ugyanez a helyzet az itt kötött lakásbiztosításokkal is: az Astrás felelősségbiztosítás már semmire nem jó.
Annak ellenére, hogy egyre többen kérik a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) felajánlott segítségét a „bezárt” Astra biztosító kártérítési eljárásához, egyelőre senki nem tudja, fizet-e valaha is a magyar ügyfeleknek a romániai cég, a MABISZ által kezelt kártalanítási alap vagy a román garancia alap (FGA). Csak az a biztos, hogy meg kell várni, amíg a „kinti” bíróság elrendeli a biztosító elleni csődeljárást és a felszámolást, mert csak ezt követően kezdődhetnek kifizetések. Azt viszont végképp nem tudni, hogy a magyar káreseményeket hányadik helyre rangsorolják majd a kifizetésre várók kígyózó sorában. Félő, hogy előbb a romániai károsultak kapják meg a pénzüket, s a magyarok csak a legvégén.
Miközben telik az idő, egyre több a csalódott ügyfél, s a kárrendezésre váró ügy – mondja Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója. Csak a sérült járművekből mostanra legalább háromezer gyűlt fel úgy, hogy addig nem javítják meg, amíg nincs garancia arra, hogy valahonnan kifizetik a költségeket. Ha más nem, akkor maga a tulajdonos, ha van cascója, akkor azon keresztül, ha nincs, akkor készpénzért. Németh a CLB-s ügyfelek visszajelzésére alapozva állítja, egyre többen félnek, hogy Astrás autóval ütköznek, ezért azt tanácsolja, most az is kössön cascót, aki ezt korábbam csak pénzkidobásnak gondolta.
A szakember azonban az Astra biztosítóval kapcsolatban felhívja a figyelmet arra is, hogy ugyanez a helyzet az ott kötött lakás- és felelősségbiztosítással kapcsolatban is. Bárki, bárkinek, bárhol okoz kárt, az Astra már senki helyett és semmiért sem fizet. Ebben a helyzetben a szakma is tehetetlen, mert ilyen még nem volt Magyarországon – ismeri el Németh. Miközben a MABISZ segítő szándéka megkérdőjelezhetetlen, egyelőre a szövetség sem tud érdemben intézkedni. Egyelőre még azt sem tudni – véli –, hogy érkezik-e valamikor akár csak hivatalos visszajelzés Romániából a magyarok ügyintézési kezdeményezésére. A szakértő szerint csak egyetlen jó megoldás létezik: minél előbb elhagyni az Astra biztosítót és új biztosítást kötni más társaságnál. Ugyanis a károkozó autósokat a károsultak akár később be is perelhetik, amennyiben a kártérítés elmarad, hiába van érvényes és befizetett Astra felelősségbiztosítása.