CLB

Budapest, 2015. október 21. – A biztosítóknak október 1-jei határidővel akkor is be kell fogadniuk a – korábbi szerződésüket szeptember 30-ig közös megegyezéssel megszüntetett, és ezt jelző – volt Astra-biztosítottak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási ajánlatát, ha az Astra Biztosító még nem jelentette be a központi kártörténeti nyilvántartási rendszerben a régi szerződés lezárultát.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) biztosításközvetítők, illetve ügyfelek jelzése alapján értesült egy, néhány korábbi Astra-ügyfelet érintő biztosítói gyakorlatról. Eszerint az Astra Biztosító hazai fióktelepénél 2015. szeptember 30-ig kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésüket közös megegyezéssel megszüntetett egyes üzembentartók (autósok) új, másik biztosítónál megkötött kgfb-szerződését visszamenőleges hatállyal törlik, s a már befizetett díjat az ügyfél részére visszafizetik, ha a biztosítók központi kártörténeti nyilvántartási rendszerében (KKNYR) a korábbi kgfb-szerződés megszűnését az Astra Biztosító még nem jelentette be. (Ilyenkor az új biztosítónak a kárelőzmény igazolás lekérdezésekor a KKNYR jelzi, hogy az adott gépjármű üzembentartójának az új szerződés első napjára még másutt élő biztosítása van.)

Az MNB álláspontja szerint – függetlenül attól, hogy a régi szerződés kapcsán a kötvénynyilvántartásban, illetve a KKNYR-ben milyen adatok szerepelnek (vagy nem szerepelnek) – a biztosítóknak az új szerződést érvényesnek kell elfogadniuk, és ekként rögzíteni belső nyilvántartásukban. Ha egy biztosító a KKNYR-ből visszakapott hibaüzenet miatt – visszamenőleges hatállyal – esetlegesen saját belső nyilvántartásában törölte a nála kötött új szerződést, azt ismételten köteles rögzíteni és a tartalma szerint kezelni.

Előbbiek feltétele, hogy az ügyfél az új biztosítóhoz benyújtott kgfb-szerződéskötési ajánlatán előző biztosítóként az Astra Biztosítót, a régi kgfb-szerződés megszűnésének okaként közös megegyezést, az újszerződés kockázatviselési kezdeteként pedig 2015. október 1-ét tüntette fel. Az új biztosítótól elvárt az is, hogy az Astra Biztosítóval kötött régi kgfb-szerződés 2015. szeptember 30-i időponttal, közös megegyezéssel történt megszüntetéséről a kötvénynyilvántartásnak és a KKNYR-nek adatot szolgáltasson.

Mint ismert, a kgfb-t szabályozó törvénynek a Parlament által sürgősséggel elfogadott és 2015. október 8-án hatályba lépett módosítása szerint egy itthon fióktelepet működtető vagy határon átnyúló szolgáltatást nyújtó biztosító – így az Astra – anyaországi felügyeleti engedélyének visszavonása (és az MNB erről szóló nyilvános tájékoztatása) után annak magyarországi kgfb-ügyfelei azonnal új szerződést köthetnek egy másik biztosítónál. Régi biztosításuk az új szerződés kockázatviselésének kezdete előtti napon automatikusan megszűnik. Így tehát a probléma a továbbiakban átszerződni kívánó Astra kgfb-ügyfeleket már nem érinti.

Forrás: Magyar Nemzeti Bank

Téli lakhelyükre vonulnak az állatok, fokozott figyelemre van szükség a közlekedőktől. Ha mégis megtörténik a baleset, hívjunk rendőrt. Lehet eset, amikor a biztosító is fizet.

Október-november környékén nagyobb számban észlelünk vadat az úton. Nem véletlenül: a kukoricát, napraforgót, ahol a vad szívesen rejtőzködik, lassan mindenhol betakarítják, így az állatok új lakhelyet és élelmet keresve visszatérnek az erdőbe. A vonulás útvonala pedig gyakran keresztezi a közutakat. Emellett egyre korábban van sötét, így a vadon élő állatok is előbb (tehát nem az esti, hanem a késő délutáni órákban) indulnak útnak. A forgalom pedig ekkor még jelentős. Éjjel főként az élelemkeresés a fő mozgatórugó.

Egy biztos: ha megcsillannak a szempárok az út szélén, mindenképp érdemes lassítani. A vad ugyanis az utolsó pillanatban is kiugorhat a jármű elé. Ha az ütközés elkerülhetetlen, az egyetlen megoldás a vészfékezés. A kormányt nem szabad félrerántani, hiszem az állat elütése még mindig kisebb veszélyforrás, mintha az autó lemenne az útról, vagy frontálisan ütközne egy szembe haladó járművel. Ha a vad az úton áll, szintén fékezzünk, ne próbáljuk kikerülni, mivel nem lehet megjósolni, melyik irányba mozdul. Fontos a megfelelő féktávolság betartása is: számítani kell ugyanis arra, hogy az előttünk haladó vészfékezni fog. Egy vadat több is követhet, ezért továbbinduláskor is körültekintőnek kell lenni.

Néha egészen furcsa eset is akad

Egy balesetei helyszínelő kérdésünkre elmesélte, pályafutása alatt számtalan vadbalesethez riasztották már. Egy alkalommal az elütött szarvasbika nagyobb volt, mint maga az autó – össze is nyomta a kocsi tetejét, a benne ülők mind megsérültek. Olyan esettel is találkozott, amikor a kár szintén az autó tetejében keletkezett. Az úton álló autó fölött ugyanis egy egész csorda ugrott át gond nélkül, ám az utolsó állat „megbotlott” a tetőben. Szerencsére senkinek sem esett baja, és a vad is elszaladt.

Egy biztos: senki sem jár jól

Ha megtörtént a baj, hívjuk a rendőrséget, amely az illetékes vadásztársaságot is értesíti. Hogy a felelősség kit terhel, sok tényezőtől függ. Amennyiben egyik fél sem vétkes, a járműben okozott kárt csak teljes körű CASCO-biztosítás téríti meg. A kár egyébként nemcsak a járművezetőnek, de a vadgazdálkodónak is tetemes lehet. Egy mezei nyúl és egy fácántyúk értéke például 20–20 ezer forint, egy vaddisznó 100–600 ezer forintot ér, akárcsak egy kifejlett őz. A szarvasbikák értéke a 3 millió forintot is meghaladhatja.

Forrás: Autó-Motor