CLB

A társaságok többsége a 80-as években használt korszerűtlen, személyes ügyintézéssel, vagy drága, 100-150 ezer forintnál magasabb éves díjjal igyekszik elvenni az ügyfelek kedvét attól, hogy velük kössék meg a július óta a rollerekre is kötelező biztosítást. Már iskolába is egyre több diák megy elektromos rollerrel, miközben a KRESZ még mindig nem szabályozza ennek használatát. A biztosítók ezért attól tartanak, hogy jelentősen megugrik az amúgy sem kevés rolleres balesetek és ezzel együtt a kártérítések száma és összege is. Ki fizet, ha nincs biztosítás, s ki a felelős a gyerek okozta balesetért? A CLB biztosítási alkuszcég közleményében ezekre a kérdésekre is válaszol.

Nem könnyítik meg az elektromos rollerekre kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) megkötését a biztosítók, úgy tűnik, a legtöbb nem akarja rolleresekkel növelni az ügyfelei számát – számol be a CLB biztosítási alkusz tapasztalatairól Németh Péter. A cég online értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint néhány üdítő kivételtől eltekintve a legtöbb biztosító túlárazással riasztja el magától a rollereseket vagy úgy viselkedik, mintha a 80-as években lennénk: csak személyesen, a fiókirodákban lehet szerződést kötni.
 

Ez online világban eléggé nehézkes megoldás és lényegesen megnehezíti az ügyfelek dolgát. Valószínűleg ez a cél – szögezi le Németh. A rollerek elterjedésével egyre a több a KRESZ ismeretei, védőfelszerelés és minden tapasztalat nélkül vezethető elektromos kétkerekűekkel okozott baleset, s félő, a helyzet a tanév kezdetével tovább romlik majd. Úgy tűnik ugyanis, hogy státuszszimbólum lett elektromos rollerrel suliba járni, egyre több diák cseréli le a korábbi bejárós biciklit a gyorsmozgású kétkerekűre, amit egyre vakmerőbben, veszélyesebben használnak.
 

A helyzetet csak tovább bonyolítja, hogy bár kötelező biztosítást kötni a 25 kilónál nehezebb vagy az óránként 25 kilométeres sebességre is képes elektromos rollerekre, közúti használatukat semmi nem szabályozza. Valószínűleg ettől, pontosabban a várható, ám egyelőre felbecsülhetetlen mértékű kártérítéstől, és a balesetek körülményes helyzetfeltárástól ódzkodnak azok a biztosítók, amelyek igyekeznek adminisztrációs eszközökkel vagy szándékosan drága, akár évente 100-150 ezer forintos díjjal távol tartani maguktól a rollereseket. Érdekes tapasztalat, hogy a cégek tulajdonában lévő rollerekre az egyébként is nehezített körülményeknél még bonyolultabban lehet kgfb-t kötni. Ez pontosan az a helyzet, amikor érdemes alkuszi oldalon, vagyis egy online felületen átnézni az igen eltérő ajánlatokat – jegyzi meg a szakértő.
 

forrás: piacesprofit.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a kötelező biztosítás ajánlatokat:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Kgfb: az infláció mérséklődésével a díjak növekedésének konszolidációja várható

Éves összehasonlításban 11 százalékkal, 56 ezer forintra emelkedett a normál használatú személygépkocsik kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja, amely a 2023-as éves átlagos infláció utóhatása, de az alatt alakult. Az infláció csökkenésével, a biztosítói kárráfordítások mérsékelt 8 százalékos emelkedésével a díjak konszolidációja várható – olvasható az MNB friss Kgfb-indexében.

2024 I. negyedévének végén 56 ezer forint volt a személygépkocsik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) átlagos éves díja. Ez 7 százalékos növekedést jelez az előző negyedéves értékhez képest, amely egy része szezonális hatásból ered – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss negyedéves Kgfb-indexében. A vidéki autósok átlagos éves díja (52,4 ezer forint) bő 27 ezer forinttal marad el budapesti társaikétól (79,8 ezer forint). Éves szinten 11 százalékkal emelkedett az országos átlagdíj, ezen belül a fővárosiak esetében 7, a nem budapesti szerződéseknél pedig 12 százalékkal. Az infláció mérséklődése látszik, 2024 márciusában az év/év alapú infláció 3,6 százalék volt, ennek hatására a díj emelkedés ütemének csökkenése várható.

A kárráfordítások egy év alatt 8 százalékkal emelkedtek, ami azt jelenti, hogy a kárráfordítás növekedési üteme már négy negyedéve alacsonyabb, mint a díjaké. Ez jelezheti, hogy a díjak növekedését teljes egészében nem indokolja a károk emelkedése.

Az MNB személygépkocsikra számított korrigált Kgfb-indexe (ami az árváltozások indokoltságának mérésére szolgál és a biztosítási adóval, illetve a kárkifizetések, tartalékolások hatásával kiigazítva mutatja be a nettó díjváltozást) 130 százalékon áll, kisebb emelkedést mutatva az I. negyedévben. Az index 2021. I. negyedévében volt a csúcson, jelenleg a járvány előtti szinten áll.

Az egyéb járműkategóriák szinte mindegyikénél – a flottás segédmotoros kerékpárokat kivéve –jelentős mértékben emelkedtek a díjak. A flottás járművek esetén a taxik és kisebb buszok díjai növekedtek 20 százalék felett, míg a nehéz pótkocsik csak minimálisan 3 százalékkal emelkedtek.

A jegybank 2021-től negyedévente teszi közzé a kgfb díjak és károk alakulását bemutató indexét, az általa működtetett, biztosító adatszolgáltatáson alapuló Központi Kgfb Tételes Adatbázis (KKTA) segítségével. Az MNB honlapjának külön felületén színes infografika segítségével mutatja be a friss adatokat, amelyek 2016 I. negyedévéhez viszonyítva jelzik a személygépkocsik éves díjának, illetve a többi járműosztály átlagdíjainak éves és negyedéves változását.

A Kgfb-index rendszeres közzététele a fogyasztók és a közvélemény pontos, átlátható tájékoztatását és a verseny élénkülését segíti elő. A közzétett adatok az átlagos változást mutatják, az egyedi kgfb szerződéseknél ezek mértéke eltérő lehet. Ha egy ügyfél a folyamatokat, s egyedi szerződését áttekintve nincs megelégedve kgfb díjával és/vagy a szolgáltatás minőségével, szerződéskötési évfordulóján lehetősége van a számára legkedvezőbb biztosítási ajánlat kiválasztására és új szerződés megkötésére.

forrás: mnb.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Fontos határidő közeleg, újabb járművekre kell kötelező biztosítást kötni

Bővül azon járművek köre, amelyekre kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kell kötni. Ez az érintettekre 2024. július 16-tól vonatkozik majd - hívta fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009.évi LXII. törvény 2024. április 30-án kihirdetett új rendelkezései szerint az egyes mikromobilitási eszközökre is kiterjed a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb).

A gépjármű nettó tömege, illetve tervezési sebessége dönti el, hogy szükséges-e kgfb-t kötni az adott járműre. Az alábbi ábra segítséget nyújt az érintett járművek tulajdonosai, üzemben tartói vagy használói számára, hogy vonatkozhat-e rájuk ez a kötelezettség.

Az ábra azonban csupán tájékoztató jellegű, vagyis nem helyettesíti, nem egészíti ki és nem írja felül a hatályos jogszabályok rendelkezéseit. Így minden üzemben tartó saját felelőssége, hogy ellenőrizze gépjárműve nettó tömegét, illetve tervezési sebességét - hívta fel a figyelmet a MABISZ.

Tekintettel arra, hogy egy teljesen új jogszabályi rendelkezésről van szó, a biztosítók jelenleg, de legkésőbb június 8-ig állítják össze a mikromobilitási eszközökre vonatkozó díjtarifájukat, és az érintetteknek július 16-tól kell rendelkezniük érvényes kgfb-vel.

így ebben a pillanatban megbecsülni sem lehet, milyen biztosítási díjjal köthető kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás a szóban forgó járművekre.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény szerint olyan gépjármű esetében, amit nem vettek hatósági nyilvántartásba, (vagyis nincs rendszáma,) a mindenkori használó is üzemben tartónak minősül. Ezért használat előtt mindenképpen meg kell győződni arról, hogy a járműnek kell-e, illetve van-e kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása.

forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a biztosítók kötelező biztosítás díjait a gépjárművére, és kösse meg a kiválasztottat néhány kattintással:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Évforduló, felmondás, váltás – mutatjuk, mire kell figyelnie azoknak, akik február 29-én kötnek biztosítást

Aki február 29-én kötne biztosítást, annak a következő három évben dátum szerint nem lenne évfordulója. A biztosítók azonban erre a helyzetre is találnak megoldást – mondta az InfoRádióban a CLB Független Biztosítási Alkusz értékesítési és kommunikációs igazgatója.

A jogszabály értelmében a biztosítási évforduló arra a napra esik, amelyen korábban megkötöttük a szerződést, azonban sokszor előfordul, hogy az életszerű gyakorlatok bizonyos pontokban eltérnek a törvényi előírásoktól. A szökőévekben, így idén is ilyen speciális helyzet áll elő. Németh Péter az InfoRádióban elmondta: aki február 29-én köt biztosítást, annak a következő években egy nappal eltolódik az évfordulója. A biztosítók kétféle gyakorlatot folytatnak ebben az esetben: egyesek február 28-ára, mások március elsejére teszik az évfordulót a következő három évben.

Németh Péter azt javasolja, hogy szökőévben „ne centizzük ki az évfordulót” február utolsó napjára a biztosításkötéseknél vagy biztosítóváltásnál, hanem inkább néhány nappal korábban intézzük el a szükséges teendőket, hiszen így biztosan nem adódik probléma ebből.

Mint mondta, normál esetben sem szerencsés, ha a felmondást vagy a biztosítóváltást a legutolsó napra hagyjuk, sokkal jobb, ha az évforduló előtt néhány nappal megoldjuk ezt, hiszen bármikor közbejöhet valamilyen gond, fennakadás vagy technikai probléma.

A kötelező biztosítás évfordulóját minden biztosítónak figyelnie kell meglévő ügyfelei esetében. Kötelező biztosítás esetén a jogszabály szerint az évforduló előtt legalább ötven nappal minden ügyfél részére meg kell, hogy érkezzen a biztosítási díjértesítő indexlevél az indexdíjjal, vagyis az értesítésnek tartalmaznia kell a következő év vállalási díját – amennyiben az érintett nem vált biztosítót. Németh Péter elmondta: ebben a levélben is feltüntetik az évforduló dátumát, amihez igazodhatnak az ügyfelek a következő években.

Fontos tudni azt is, hogy csak abban az esetben írathatunk át gépjárművet a nevünkre, ha rendelkezünk kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással (kgfb). Ebben az esetben azonban nem kell előre vagy visszadátumozni az adásvételi szerződést, ugyanis Németh Péter elmondása szerint az adásvételi szerződések „az adott valós napon jönnek létre”.

Ez azt jelenti, hogy ha az adott év február 29-én születik meg a jármű adásvételi szerződése, akkor azon a napon kötelező biztosítást is lehet igényelni, vagy akár előre is meg lehet azt kötni, amennyiben ismerjük a szükséges adatokat, és akkor ki lehet jelölni az évforduló kezdetét is. Jogi szempontból és minden egyéb intézkedés vonatkozásában tehát az a dátum számít, amikor létrejött a biztosítási szerződés, valamint az adásvétel az autót illetően.

forrás: infostart.hu