CLB

Elindult az Astra Biztosító felszámolása a román pénzügyi felügyelet által a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) küldött tájékoztatás szerint, a nagy összegű, nem kötelező gépjármű-felelősség biztosítási (kgfb) kárral, díjköveteléssel rendelkező magyarországi fogyasztóknak, és a nem biztosítási hitelezőknek január 18-ig be kell jelentkezniük a felszámolásba - közölte az MNB.

Közölték: a többi hazai károsultat - ők a döntő többség - a garanciaalapok kártalanítják, az Astra még meglévő kgfb-ügyfeleinek szerződését a felszámoló felmondhatja.

Jelezték, hogy a döntés még nem jogerős, a felszámoló nem küldött tájékoztatást a potenciális hitelezőknek sem.

Felszámolónak a KPMG Restructuring SPRL-t jelölték ki, aki január 29-ig ellenőrzi az igényeket, és február 24-ig véglegesíti a hitelezők listáját.

A januári bejelentési határidő a nem biztosítási hitelezőket, és a nem kgfb-hez - hanem például lakás, utas vagy casco biztosítási kárhoz - kapcsolódó, 450 ezer lej (mintegy 30 millió forint) feletti biztosítási kár vagy díjköveteléssel rendelkező ügyfeleket érinti alapvetően. A nem kgfb követelések 450 ezer lej feletti részére ugyanis sem a magyar, sem pedig a román garanciaalap nem terjed ki.

Közölték: az Astra magyarországi kgfb-ügyfeleitől kárt szenvedettek jelenleg is rendezhetik jogos kgfb-káraikat a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) kártalanítási számlájánál. Amint a felszámolási eljárást elrendelő döntés jogerőssé válik, a még nem rendezett jogos kgfb-károk rendezését a Mabisz kártalanítási alapja fogja intézni.

Az egyéb, nem kgfb jellegű biztosítási károk, illetve a befizetett, de meg nem szolgált biztosítási díjakat a román pénzügyi felügyelet (ASF) mellett működő biztosítási garanciaalap (FGA) fogja visszafizetni. Ezt az érintett ügyfelek legfeljebb a felszámolási eljárás jogerőssé válását követő 90 napig kérhetik írásban az FGA-nál.

A tájékoztatás szerint az Astra Biztosító korábbi, 169 ezer magyarországi kgfb-ügyfelének döntő része mára más biztosítónál kötött szerződést. A még a biztosítónál lévő 16 ezer kgfb-ügyfél úgy szüntetheti meg kgfb-biztosítását, hogy másik biztosítóval szerződik, nem kell a szerződést felmondani.

Az Astra biztosítót tavaly augusztus 26-án nyilvánították fizetésképtelenné, megvonták működési engedélyét és csődeljárást kezdeményeztek ellene. 

Forrás: Jogi Fórum/MTI

A havas időben általában 10 és 20 százalék között nő a lakás és gépjárműkár-bejelentések szám - közölték a biztosítók az MTI-vel.

A Groupama Biztosítónál 10 és 20 százalék közötti mértékben nő a havazás miatti koccanásokból, kicsúszásokból keletkező balesetek száma, a javítási költségek nagysága ugyanakkor nem emelkedik markánsan.

A Generali Biztosító is arról számolt be, hogy összességében 10-20 százalékos a gépjármű balesetek növekedése, de a csonttörések száma vagy a rácsúszásos autós ütközések száma akár 30 százalékkal is nőhet, ha leesik a hó, ahogy a héten kedden és szerdán is történt.

Az Aegon Biztosítónál a gépjármű-biztosítás területén januárban - évtizedes tapasztalatok alapján - nem nő meg más hónapokhoz képest a kárbejelentések száma. Ilyenkor kevesebben ülnek autóikba, közülük ugyan nagyobb arányban szenvednek balesetet a csúszós utak miatt, de a kevesebb közlekedő miatt az összes kár szinten marad.

A lakásoknál a hónyomás okozta károk a jellemzőek, de ez a kártípus előfordul a gépjárműveknél is, hiszen a tetőről lezúduló hó a ház előtt parkoló autókban okozhat kárt. A Generali megjegyezte, szinte minden télen előfordul, hogy a hó és az arra ráfagyott jég megnyomja a házak tetejét. Ezek a károk - esetenként - 50-100 ezer forintot tesznek ki. A sérült tető ráadásul a nagyobb havazások után rendszerint be is ázik, így sokszor már csak akkor veszi észre a lakó a kárt, amikor az olvadó hó a "nappali padlóját áztatja".

A Groupama közleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy a csúszásveszély megszüntetése nem csak a telken belül, de a kerítés előtti járdaszakaszon is a lakás tulajdonosának a feladata, és ennek elmaradásért felelősségre is vonható. Ezt a felelősséget veszi át a biztosító, amennyiben az adott lakásbiztosítás tartalmazza ezt a kockázati elemet is.

A Generali Biztosító azt is közölte, hogy a hó miatti károk 2013. első három hónapjában voltak a legmagasabbak, amikor a gépjárművekben 100 millió forint kár keletkezett, míg a hó nyomása - 1500 esetben - 114 millió forint kárt okozott. Ezek a számok 2014-ben egyharmadra, míg a múlt évben nem egészen egyötödre estek vissza.

Forrás: MTI

Március 1-jén lép hatályba a Magyar Nemzeti Bank rendelete, amelynek célja, hogy a szükségleteiknek leginkább megfelelő életbiztosítást köthessék meg az ügyfelek.

A jegybank tájékoztatása szerint az új biztosítási törvény felhatalmazása alapján az MNB rendeletben szabályozza, hogy a biztosítóknak és a biztosításközvetítőknek az életbiztosításoknál milyen tartalmú életbiztosítási igényfelmérőt kell kitölteniük a szerződni szándékozó ügyfelekkel.

Ré kell kérdezni

Az MNB rendelete szerint a biztosítási piac szereplőinek a szerződéskötést megelőző igényfelmérés során írásban rá kell kérdezniük az ügyfélnél arra, hogy a biztosítási védelmen túl megtakarítási célból is kíván-e életbiztosítást kötni.

Igenlő válasz esetén meg kell tudakolni, hogy az ügyfél a hagyományos megtakarítási elemet is tartalmazó vagy a befektetési egységhez kötött (unit-linked) típusú életbiztosítást részesíti előnyben, azaz mennyire kíván részt venni a befektetési döntésekben, mekkora a kockázatvállalási hajlandósága és minimalizálni kívánja-e a biztosítás kockázati költségeit.

Az igényfelmérőben rá kell kérdezni a vállalandó biztosítási díj vagy biztosítási összeg mértékére, a díjfizetés gyakoriságára és az életbiztosításnak az ügyfél által elvárt futamidejére is.

„Nem tájékoztattak megfelelően”

Bár az ügyfelek életbiztosítási igényeinek kötelező felmérését a korábbi törvény is előírta, az eddigi jogszabály nem határozta meg annak konkrét minimális tartalmát. Az MNB fogyasztóvédelmi tapasztalatai szerint több piaci szereplő nem megfelelően tájékoztatta a biztosítottakat az igényfelmérő szerepéről. Emiatt számos fogyasztó nem vette kellő súllyal figyelembe ezt a számukra is garanciát jelentő lehetőséget - hívta fel a figyelmet közleményében a jegybank.

Az ügyfeleknek azért célszerű közreműködni az igényfelmérő lényegi adatainak kitöltésében, mert a biztosító, közvetítő az általa megadott alapvető adatok alapján tud az elvárásainak és szükségleteinek leginkább megfelelő életbiztosítási ajánlatot adni. Az információk megadása nélkül viszont az ügyfél hátrányba kerülhet, mert nem olyan szerződést köt, amilyet eredetileg szeretett volna, amely leginkább szolgálja az igényeit - hangsúlyozta az MNB.

A rendeletben meghatározottakon túl a biztosítók, közvetítők saját üzleti döntéseik alapján esetleg egyéb adatokra is rákérdezhetnek, az ügyfél ugyanakkor szabadon dönthet arról, hogy kíván-e azokra válaszolni. A megadott adatok valódiságáról és azok felhasználhatóságának köréről az ügyfeleknek nyilatkozniuk is kell. Az igényfelmérés szerepéről a biztosítóknak, közvetítőknek egy, a jegybank által közérthetően megfogalmazott írásos tájékoztatót is át kell adniuk az ügyfeleknek - olvasható a közleményben.

Forrás: origo.hu

A parlament 2014. december elején fogadta el az új biztosítási törvényt, amelynek legtöbb szabálya 2016. január elsején lépett hatályba. Az új törvényre azért volt szükség, hogy abban megjelenjenek a pénzügyi válság óta felhalmozódott piaci és felügyeleti tapasztalatok, valamint a nemzeti szabályozás igazodjon az uniós irányelvekhez, nem utolsósorban a kockázatalapú cégértékelést lehetővé tevő Szolvencia II. előírásokhoz.

Az új jogszabály szerint biztosítók a következő jogi formákban működhetnek: részvénytársaság, európai részvénytársaság, szövetkezet, kölcsönös biztosító egyesület, valamint külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe.

A másik uniós tagállamban székhellyel rendelkező biztosító Magyarország területén biztosítási tevékenységet folytató fióktelepe mindazokat a biztosításokat megkötheti, amelyeket a székhely ország felügyelete számára engedélyezett. Jogilag a fiókteleptől különbözik az az eset, amikor a másik uniós tagállamban székhellyel rendelkező biztosító Magyarország területén határon átnyúló szolgáltatás keretében folytat biztosítási tevékenységet. A lényeg azonban annyiban azonos, hogy mindkét esetben az anyacég áll helyt a biztosítási szerződésből adódó kötelezettségekért.

Az uniós irányelvek több összegszerű követelményt euróban adnak meg. A törvény úgy szól, hogy azokat Magyarország területén forintra kell átszámítani, és az átszámítás mindig egy naptári évre érvényes. Az átszámítást az adott naptári évet megelőző év első tíz hónapjára a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közzétett, hivatalos napi árfolyamok átlagának alkalmazásával kell elvégezni. Az eredményt milliós forintértékre kell kerekíteni. Ilyen átszámítás előzi meg például a kötelező gépjármű felelősségbiztosításnál a biztosító által fizetendő maximális összeget.

Az új törvény kimondja, hogy a biztosító köteles fogadni az ügyfelei panaszait. A személyesen előadott panaszt minden munkanapon 8 és 16 óra között, a telefonon közöltet pedig a hét egy munkanapján 8 és 20 óra között is, míg az elektronikus levélben közölteket folyamatosan fogadni kell. Az azonnal el nem intézhető szóbeli panaszról jegyzőkönyvet kell felvenni, és ezzel az írásbeli panasszá alakul át. Erre 30 napon belül érdemi választ kell adnia a biztosítónak.

Az életbiztosításokat a megkötéstől számított 30 napon belül indoklás nélkül felmondhatja az ügyfél. Nem lehet felmondani viszont a hitelfedezeti, valamint a 6 hónapnál rövidebb idejű életbiztosítást.

Egy életbiztosítás megkötése előtt a biztosítónak kötelessége felmérni az ügyfél igényeit. Ez a kötelezettség átszáll az alkuszra, ha ő köti a szerződést. Erről nemrég jelent meg az MNB elnökének a rendelete, amely leírja, hogy az előzetes kérdőívnek milyen kötelező elemeket kell tartalmaznia. Az igényfelmérő elsőként az iránt érdeklődik, hogy az ügyfél csak biztosítási védelem céljából, vagy pedig - a biztosítási védelem mellett - megtakarítási célból kíván-e életbiztosítást kötni. A kérdések között szerepel az is, hogy az ügyfél belátható időn belül mekkora összegű díj megfizetését tudja vállalni. Fontos az életbiztosítás futamidejének a megválasztása is.

Külön fejezet foglalkozik a törvényben a biztosítási alkuszokkal. Így például a többes ügynökök, akik több biztosító termékeit is közvetítik, saját maguk kötelesek helytállni az általuk az ügyfélnek okozott károkért, nem pedig a képviselt biztosítók. Ezért a többes ügynököknek az általuk okozott károk várható megtérítésére felelősségbiztosítást kell kötniük, mégpedig úgy, hogy a felelősségbiztosítónak káreseményenként 1 millió 251 ezer euróig, de több kár esetén is legfeljebb 1 millió 876 ezer euróig kell helytállnia.

Ha a biztosító a befektetési jellegű, illetve az életbiztosítások mögött lévő eszközalapját hozamgarantáltnak nevezi, akkor ez automatikusan magában foglalja a tőkegaranciát is. A törvény felsorolja, hogy az eszközalap mikor tekinthető tőke-, illetve hozamgarantáltnak, így például akkor, ha az erre szolgáló biztosítékot hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító nyújtja. A biztosító közvetlenül a biztosítéknyújtónál válthatja be a garanciát.

A biztosítókat megilleti a befektetés szabadsága, vagyis bármilyen eszközbe befektethetnek. Ezt az általános szabályt azonban szigorítják a későbbi részletes szabályok. Így a biztosító nem vásárolhat saját maga által, illetve a kapcsolt vállalkozása által kibocsátott értékpapírt. Ez a megszorítás azonban nem vonatkozik a szabályozott piacra - a tőzsdére - bevezetett papírokra.

A biztosító a tevékenysége bármely elemét kiszervezheti, ugyanakkor az irányítási és ellenőrzési jognak, illetve a kockázatvállalásnak a biztosítónál kell maradnia. Ha a kiszervezés miatt az ügyfelet kár éri, akkor a biztosító köteles sérelemdíjat fizetni.

A biztosítástechnikai tartalékot úgy határozza meg a törvény, hogy annak nagysága megegyezik azzal az összeggel, amelyet akkor kellene fizetnie a biztosítónak, ha a biztosítási kötelezettségét egy másik biztosítóra ruházná át. Ez a szabály már a Szolvencia II.-ről szóló uniós irányelvnek megfelelés része.

Szerző: MTI
(Világgazdaság)