Óriási tévhit, hogy az idős emberek sok balesetet okoznak
Eloszlat egy tévhitet a CLB biztosítási alkusz: a fiataloknál semmivel sem okoznak több balesetet az idős autóvezetők. A biztosítók tapasztalata szerint a közúti balesetek legfeljebb 10 százalékáért felelősek a korosabb – 65 éven felüli – járművezetők. Az alkusz ezt a Vitray Tamás balesetét követő idős járművezetők ellen indult támadássorozat miatt tartja fontosnak tényszerűen leszögezni.
Az ismert újságíró és riporter, Vitray Tamás balesete kapcsán érezhetően az idősek ellen fordult a közhangulat, a közösségi médiában tömegével állítják: miattuk van a legtöbb baleset az utakon. Ez óriási tévedés – szögezte le tapasztalatokra és statisztikákra is hivatkozva Németh Péter. A CLB független biztosítási alkusz kommunikációs igazgatója ezt az alkalmat is megragadja, hogy eloszlassa az aggasztó tévhitet: nem az idősek miatt van a legtöbb baleset, sőt! A biztosítók statisztikája szerint az összes közúti balesetnek mindössze a 10 százalékában játszik szerepet az előrehaladott életkor. - A „hiba” inkább bennünk, fiatalabb emberekben van, mert gyakran türelmetlenek vagyunk az óvatosan, figyelmesen vezető idősebb emberekkel, ezért kapkodunk, esetleg meggondolatlanul hirtelen nagy gázzal sávot váltunk, aminek gyakran koccanás, rosszabb esetben komoly baleset a vége – magyarázza a szakértő. A biztosítók tapasztalata szerint az idős emberek fegyelmezettek: nem vezetnek alkoholos állapotban, nem drogoznak, nem okoznak diszkó balesetet – amiből az utóbbi években sajnálatosan sok volt -, nem utaznak sokad magukkal, szigorúan betartják a sebességet és a közlekedési szabályokat éppen azért, hogy biztonságosan közlekedjenek.
Németh Péter egy sebészorvos korábban megjelent nyilatkozatára hivatkozva emlékeztet: közlekedési szempontból az orvosi szakirodalom 25 éves korig minősíti fiatalnak az autóvezetőt, 65 év felett pedig idősnek. Szerinte ezt azért is fontos felidézni, mert a fiatalok hajlamosak már az 50 éveseket is idősnek minősíteni, s ennek a korosztálynak az eseteit is az „öregekéhez” sorolni. A biztosítási szakértő is példaként említi azt a néhány éve történt budapesti esetet, amikor egy vidéki fiatalember a Rákóczi hídra hajtott fel a forgalommal szemben, és nekiütközött egy szabályosan közlekedő teherautónak. Öten ültek az autóban, mindannyian meghaltak. Nem egy 80 év körüli, figyelmetlen, alkalmatlan ember hajtott a forgalommal szemben.
Németh az idősek elleni hangulatért az információközlést is felelősnek tartja. Amikor egy korosabb ember okoz balesetet, akkor a járművezető életkorát pontosan megjelölik – lásd Vitray 88 –, a fiatalok balesetéről viszont sokszor csak annyit: „a jármű vezetője”. Sajnos, ilyen apróságok is az idősek ellen hangolják a közvéleményt, s valószínűleg ez az oka a Vitray Tamásra zúduló haragnak is.
A CLB kommunikációs igazgatója azonban nem állja meg, hogy ne "szakmázzon": szintén Vitray Tamás balesete és a rommá tört autója kapcsán érdemes mindenkinek elgondolkodnia, ilyenkor mennyire hasznos a teljeskörű casco biztosítás. Amennyiben az ismert tévériporternek is van cascója, neki is nagy segítséget fog nyújtani.
Hasznos infó
- Az autóvezetésnek nemcsak Magyarországon, de az egész világon nincs életkori korlátja.
- Az idős vezetők száma az átlagéletkor emelkedésével növekszik, hiszen minél több az idős ember, annál több az idős sofőr is.
- A jogosítványt Magyarországon 65 éves kor felett kétévente kell meghosszabbítani, de vannak olyan országok, ahol erre egyáltalán nincs szükség.
CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt kiszámolhatja és összehasonlíthatja a biztosítók casco biztosítás ajánlatait, majd egyszerűen meg is kötheti az Önnek megfelelőt:
Casco biztosítás ajánlatok>>
Biztosítás fajta:
- Gépjármű biztosítás
- Casco biztosítás
A biztosító négyezernél is több fogyasztó számára téves információt közölt a kgfb-szerződések megszűnéséről szóló levelekben.
Az MNB négymillió forint fogyasztóvédelmi bírsággal sújtotta a Groupama Biztosítót a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt. A biztosító a díjnemfizetés miatt törölt kgfb-szerződéseknél nem a megszűnés tényleges dátumát, hanem későbbi időpontot közölt az érintett ügyfeleknek.
A Magyar Nemzeti Bank a Groupama Biztosító Zrt.-vel szemben lefolytatott fogyasztóvédelmi célvizsgálatban megállapította, hogy a biztosító 2013 októberétől kezdődően egy negyedévet meghaladó időszakon át négyezernél is több fogyasztó számára téves információt közölt a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződések megszűnéséről szóló törlésértesítő levelekben. A Groupama Biztosító a díjnemfizetés miatt törölt szerződéseknél az érintett ügyfeleknek adott tájékoztatás során nem az adott kgfb-szerződés megszűnésének tényleges dátumát, hanem több nappal későbbi időpontot közölt.
A biztosító tájékoztatása az MNB szerint befolyásolhatta a fogyasztók új biztosítási szerződés megkötésére irányuló ügyleti döntését, ők ugyanis nem rendelkezhettek valós információval a szerződés tényleges megszűnésének időpontjáról.
Az MNB a bírság kiszabása során értékelte, hogy a biztosító a jogsértést a korábbi években valósította meg, ugyanakkor a jogsértés jellege, valamint a jövőbeni ismétlődés megelőzésének a szükségessége mégis indokolttá tette a szankció alkalmazását a hiányosság feltárását követően.
A cselekmény súlyát enyhítette, hogy a Groupama Biztosító minden olyan ügyfele számára, akik a kgfb-szerződés megszűntetéséről szóló levél kézhezvételét követő 14 napon belül újrakötötték e szerződésüket a biztosítónál, jóváírja a szerződés megszűnése az újrakötés közötti időszakra vonatkozó fedezetlenségi díj összegét.
Forrás: Világgazdaság
Az etikus életbiztosítási koncepció keretein belül fokozatosan szigorodnak az életbiztosítási közvetítők és panaszkezelések szabályai. Néhány szabály már idén év elején életbe lépett, így például mostantól kötelező lesz igényfelmérőt kitölteni, ezért utólag is bizonyítható lesz, ha nem a nekünk legjobb biztosítást sózta ránk az ügynök.
Új szabályok léptek életbe az életbiztosításoknál: több új előírással is védi az ügyfeleket az etikus életbiztosítás koncepciója. Januárban lépett életbe a Biztosítási törvény (Bit.) módosítása, amely utat nyitott a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) arra, hogy jobban bele tudjon szólni az életbiztosítások szabályaiba.
Hogyan véd minket a jegybank?
Két lényeges új szabályozás lépett életbe a koncepció nyomán:
- Mostantól a megtakarításos életbiztosításoknál a tanácsadónak minden esetben tájékoztatnia kell az ügyfelet a teljes költség mutatóról (TKM), és
- Előzetes, írásos igényfelmérést kell kitöltenie az ügynöknek, amikor találkozik a szerződővel.
Mit is jelentenek ezek a plusz feladatok?
A TKM-et már korábban is említették az ügyfélnek, feltéve, ha az kedvező volt a biztosító szempontjából. Mostantól minden esetben be kell mutatnia az ügynöknek a mutató értékét, annak pontos működését viszont nem köteles elmondani. Ez azért jelenthet problémát, mert a TKM egy tájékoztató jellegű adat, a tényleges költségterhelés eltér ettől.
Ez azt jelenti, hogy például egy 3 százalékos TKM-mel bíró biztosításnál nem évente 3 százalékot vonnak el egyszerre, egy összegben, hanem a különböző díjak eltérő időpontokban kerülnek elvonásra, sőt a százalékos költségeknél még az elvonás alapja is eltérő lehet.
Lényeges, hogy 2017-től már egységes számítási módszert kell majd alkalmazni a TKM számításánál, így jobban összehasonlíthatók lesznek a biztosítások költségterhelései biztosítási típusra lebontva.
Így számítják ki a TKM-et:
- 35 éves bitztosított.
- Csak az alapbiztosítás kockázati elemeit veszik figyelembe.
- Az éves díj 210 ezer forint (jövőre ez 300 ezerre módosul) a rendszeres díjas termékeknél. Egyszeri díjas termékeknél 2,2 milliós díjjal számolhatunk (jövőre ez 4,5 millióra nő).
- Csak akkor indexálnak, ha ez kötelező.
- Csoportos beszedéssel, illetve átutalással fizet az ügyfél (jellemzően ez díjkedvezménnyel jár).
- A rendszeres díjas termékeknél 10, 15 és 20 éves, egyszeri díjasnál pedig 5, 10 és 20 éves futamidőnél végzik el a számításokat. Whole life biztosításnál visszavásárlással számolnak.
- Minden közvetett vagy közvetlen költséget figyelembe vesznek, beleértve a mögöttes alapok vagyonkezelési költségeit, a kockázati költségeket, a befektetési alapok vételi és eladási árfolyamának különbségéből adódó költségeket, nyereségmegosztásnál a biztosítónál maradó részt.
- Nem számolnak az adóval.
- Feltételezik, hogy hozam keletkezik a díjon, amelynek mértéke konzisztens az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság által meghatározott és közzétett kockázatmentes hozammal.
- A szerződés a futamidő végéig rendezett díjú, nincs díjszüneteltetés, részvisszavásárlás vagy díjmentes leszállítás.
Az ügynökök már korábban is végeztek igényfelmérést, ennek célja az volt, hogy kiderüljön: valójában milyen biztosításra van szüksége az ügyfélnek. A függő ügynököknél (ahol csupán egy biztosító termékeit értékesítik) elsősorban a biztosítási típusok között nyújthat segítséget a felmérés, a többes ügynököknél (akik több biztosító termékeit kínálhatják) és az alkuszoknál viszont abban is iránymutatást adhat, hogy melyik biztosító terméke a leginkább kedvező az ügyfélnek. Korábban gyakran előfordult, hogy az ügynök nem az ügyfél számára legkedvezőbb terméket adta el, hanem azt, amelyik után a legmagasabb jutalékot kapta. A kötelező, írásos igényfelmérővel viszont ha az ügyfél panaszt nyújt be, akkor bizonyítható lesz, ha nem a számára legmegfelelőbb biztosítást értékesítette a tanácsadó.
Ezt dönti el az igényfelmérő:
- Biztosítási védelem vagy megtakarítás a cél.
- Megtakarítás esetén unit linked vagy vegyes biztosítás a megfelelő. Ezt a kockázatvállalási hajlandóság és a befektetési döntések meghozása alapján lehet megállapítani.
- Egy összegű vagy rendszeres díjú termék kell az ügyfélnek.
- Rendszeres díjú terméknél mekkora díjat tud hosszú távon is fizetni az ügyfél, mekkora a megtakarítási cél.
- Milyen futamidejű biztosítást választana.
Nemcsak ezek változtak
Az új Bit. változtatott az ügyfélfogadás rendjén is, mostantól minden biztosítónak fiókot kell fenntartania, ahol a szóbeli panaszokat kell fogadnia a szolgáltatónak. Munkanapokon továbbra is 8 és 16 óra között kell nyitva tartaniuk, azonban egy munkanapon 7 és 21 óra között, legalább 12 órán keresztül folyamatosan biztosítani kell az ügyfeleknek a szóbeli panasz lehetőségét. A telefonos rendelkezésre állás is a fenti szabályok szerint módosul.
A többes ügynököknek is biztosítania kell a szóbeli és a telefonos panasz lehetőségét egy fiókon keresztül. Munkanapokon 8 és 16 óra között kel fogadniuk az ügyfeleket, de hetente egy napon 8-tól 20 óráig kell ezt megtenniük.
Telefonos hívások esetén egyébként mostantól már a Bit. keretein belül is 5 percen belül biztosítani kell, hogy az ügyintézővel beszélhessen az ügyfél. Ezt eddig csupán az MNB szabályozta rendeletében. A telefonos panaszok felvételeit és a biztosító írásos válaszát is egyaránt 5 évig kell megőrizni.
Forrás: Pénzcentrum
Január második felének havas, fagyos napjait követően hirtelen ismét kátyúk olyan tömege lepte el a hazai utakat, amellyel a karbantartók csak fokozatosan, hetek, hónapok alatt tudnak megbirkózni. A következő hetek várható időjárása szintén kedvez a kátyúképződésnek, így egyelőre a helyzet javulására nem számíthatunk. Az esetenként akár többszázezer forintos mértéket is elérő kátyúkárokat elvileg az útkezelőknek kell állniuk, a kártérítési igények mintegy felét azonban visszautasítják. A kártérítés esélyét két fő dologgal növelhetjük: a kár megfelelő dokumentálásával, illetve kátyúbiztosítás megkötésével – figyelmeztet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).
Sziszifuszi küzdelem az úthibákkal
Budapest közútjain évente mintegy 30-35 ezer kátyú keletkezik, ezek döntő többsége a téli hónapokban. De országosan sem jobb a helyzet, ebben az időszakban százezres nagyságrendben keletkeznek kisebb-nagyobb úthibák, amit jelentősen elősegít az a tény is, hogy Magyarország fő- és mellékúthálózatának átlagéletkora meghaladja a 40 évet. Kátyú akár egy éjszaka alatt is kialakulhat. Elég hozzá, hogy az aszfaltba beszivárgó csapadék megfagyjon, megrepesztve az útburkolatot. A meglazult darabot ezt követően egy autó kereke már könnyedén kimozdíthatja a helyéről.
„A téli hónapok során keletkező kátyúmennyiséget az erre hivatott szervek jó esetben is csak április-májusra képesek eltüntetni. A kátyúszezon kellős közepén járunk tehát, amikor minden évben megugrik a gumi- és felnisérülések száma, de gyakran károsodik a futómű is – figyelmeztet Cselovszki Zsolt, a FBAMSZ Gépjárműszekciójának elnöke. – Elvileg a közút kezelőjének meg kell térítenie a kátyúk miatt keletkező károkat, ám az autós ilyen esetben két problémával is szembesül: kihez kell fordulnia, illetve hogyan tudja megfelelően dokumentálni a keletkezett károsodást.”
Így dokumentáljuk a kárt
A kártérítés alapfeltétele a kár megfelelő igazolása, amit a kárigénylőnek kell elvégeznie. Az alapos bizonyítás érdekében az alábbiakat tartsuk szem előtt:
- Ne hajtsunk el a helyszínről – Az utólagos dokumentáció kevésbé hiteles, ilyenkor nehezebb tanúkat vagy hatósági jegyzőkönyvet szerezni. Ezt a szempontot azonban gyakran nehéz betartani, mivel a sofőrök sokszor nem érzékelik azonnal a defektet, és csak távolabb állnak meg a kár helyszínétől. Előfordulhat az is, hogy a forgalmi szituáció nem teszi lehetővé az azonnali megállást.
- Minél több fényképet készítsünk, amelyeken egyaránt jól beazonosítható a kátyú, a sérülés, valamit a helyszín is (legegyszerűbb ehhez a telefonunkat használni). Mérőszalag használata, ennek hiányában hétköznapi tárgyak elhelyezése a képen segít a méretarányok pontos érzékeltetésében
- Próbáljunk tanúkat szerezni, ha pedig komolyabb a kár, nem árt rendőrt is hívni hatósági jegyzőkönyv kiállítása érdekében
- Az autó megjavítása után ne hagyjuk a sérült alkatrészt a szerelőnél, mert arra a bizonyítási eljárás során bármikor szükségünk lehet
A megfelelő dokumentáció sem segít azonban azokban az esetekben, amikor az autó bizonyíthatóan gyorsabban haladt a megengedettnél, illetve akkor, ha az út kezelője az adott szakaszon jelzőtáblával figyelmeztetett az úthibákra.
Hol kell bejelenteni a kárigényt?
Magyarország különböző útszakaszait különböző intézmények kezelik. Az alábbi táblázat segít eligazodni abban, hogy a kátyúkár helyszínétől függően hová fordulhatunk kárigényünkkel:
Útszakasz | Kezelő | Érdemes tudni |
Lakott területen kívüli út, 2013 novemberétől az autópályákat is beleértve | Magyar Közút Zrt. | www.kozut.hu címen tennivalók és letölthető kárbejelentő lap |
Lakott területen belüli útszakasz | Az illetékes önkormányzat | |
Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalai | BKK Közút Zrt. | www.bkk-kozut.hu oldalon elérhető a kárbejelentéshez szükséges valamennyi információ (útvonaltérkép, kárbejelentő, stb.) |
Miért könnyebb kátyúbiztosítással?
Egy kátyúkár-biztosítás már évi 2-3 ezer forintért elérhető, jellemzően kgfb vagy casco mellé, kiegészítő biztosításként kötik meg az ügyfelek, de önállóan is elérhető a szolgáltatás. Fontos előnye, hogy az ügyfélnek a saját biztosítójánál kell eljárnia, ahol kifizetik a kárát, és utólag rendezik a költséget az útkezelővel. Vagyis bármilyen útszakasz esetén egy helyen kell a bejelentést megtennie, a biztosítónál pedig a tapasztalatok szerint nagyobb esély van a káresemény pozitív elbírálására.
„Casco biztosítás birtokában sokan gondolhatják azt, hogy számukra felesleges ez a pótlólagos védelem – mutat rá a FBAMSZ szakértője. – Valójában azonban ilyenkor is hasznos megkötni a külön kátyúbiztosítást, mivel a casco csak jelentősebb károsodás esetén releváns: a kátyúkárok átlagos költsége 20-30 ezer forint között mozog, ami összemérhető a casco esetében megkívánt minimális önrésszel.”
Forrás: Biztosítási Szemle
Birtokon belülre kerültek az AIG feldarabolását szorgalmazó milliárdosok. A négy hónapja a nyilvánosság előtt zajló csatározások ezután zárt ajtók mögött, az igazgatótanács asztala körül folytatódnak.
Birtokon belülre kerültek az American International Group (AIG) biztosítótársaság feldarabolását szorgalmazó milliárdosok: Carl Icahn és John Paulson nagybefektetők beülhetnek az igazgatóságba, hogy személyesen képviseljék a részvényesi érdekeket. Icahn már jelezte, hogy bokros teendői miatt egyik megbízottja révén fogja képviseltetni magát a 16 fős testületben.
Ez azt jelenti, hogy a nagyobb részvényesi megtérülést mindenek elé helyező aktivista befektetők már nem kívülről kiabálhatnak be a pályára, hanem teljes jogkörrel részt vehetnek a „taktikai értekezleteken”, és beleszólhatnak a világ egykor, a válság előtti időkben legnagyobb biztosítójának számító AIG jövőjét meghatározó döntésekbe. A négy hónapja a nyilvánosság előtt zajló csatározások az AIG feldarabolásáról tehát ezután zárt ajtók mögött, az igazgatótanács asztala körül folytatódnak.
A The New York Times szakértői szerint Icahn és Paulson nem elégszik meg az igazgatósági székkel, hanem minden követ megmozgat az óriásvállalat hatékonyabban működő, profitorientáltabb egységekre való szétszedése érdekében. Douglas Steenland elnök a döntés kapcsán diplomatikusan annyit mondott, hogy a két nagybefektető tapasztalatainak felhasználásával dolgozhatják ki a jövő stratégiáját, ami a cél- és profitorientált, egyben karcsúbb AIG létrehozását eredményezheti. Az AIG vezetésében a „kisebb méret, vonzóbb jövő”-féle felfogás nem szerzett még kellő támogatást, ez azonban Carl Icahn szerint megváltoztatható, ők a katalizátor szerepét szeretnék eljátszani, megnyerve maguknak a többséget a változtatásokhoz. Icahnék 3,46 százalékos pakettel rendelkeznek a cégben, azaz kitartó lobbitevékenységet kell folytatniuk céljaik eléréséhez.
Annyit már sikerült kivívniuk, hogy az AIG januárban felvázolt egy költségcsökkentési tervet, amely jelzálogbiztosítójának a kiszervezését és pénzügyi tanácsadó érdekeltségének az eladását is magában foglalta. A biztosítótársaság egyes tevékenységeit szervezetileg elkülönítenék egymástól, hogy lemérhessék azok életképességét. Icahn és Paulson azonban még radikálisabb követelésekkel állt elő: szerintük az AIG életbiztosító ágát, illetve a vagyon- és balesetbiztosító ágát külön kellene választani, jelzálog-biztosítóját pedig el kellene adni. Paradox módon Icahnék kezére játszik a befektetői elégedetlenség is, ugyanis az AIG valóban nem képességei szerint teljesít, friss gyorsjelentése szerint a tavalyi záró negyedévet 1,3 milliárd dolláros veszteséggel zárta, ami a tőzsdén 3,7 százalékos árfolyamgyengülést váltott ki.
Forrás: Világgazdaság
Az internet megjelenése csak a kezdet volt, az azóta kifejlesztett és egyre csak terjedő technológiák alaposan felforgathatják a biztosítási ipar mai működését. Az egymással kommunikáló gépek, a hatalmas adatbázisok elemzése vagy éppen a telematikai technológia olyan újítások, amelyek az elképesztően pontos kockázatelemzés és az olcsóbb biztosítások korát hozhatják el. Eközben azonban a biztosítóknak a trónkövetelőikre is figyelniük kell, nehogy lenyúlják tőlük az ügyfeleket.
Évtizedek, sőt, évszázadokon keresztül a klasszikus biztosítási üzletkötés része volt a meleg kézfogás. Az ügynökök személyre szabott biztosítási termékeket adtak el személyes találkozókon, sokszor egyenesen az ügyfél otthonában. Ez a folyamat azonban akár hetekig is eltartott. Amikor aztán az internet a 90-es évek végén megjelent, egyszer csak az emberi kommunikáció egy új utat talált magának. Bár az ügynökök és brókerek továbbra is a legfontosabb értékesítési csatornát jelentik még mindig, az internet és a PC-k váltak a második, és egyre többet használt csatornává. És ez még csak a kezdet, egy sor új technológia forgathatja fel a biztosítók életét hosszabb és rövidebb távon egyaránt.
A Capgemini és az EFMA közösen elkészített "World insurance report" c. tanulmányából gyűjtöttük össze, hogy milyen technológiák lehetnek a legnagyobb hatással a biztosítókra a következő években.
1. IoT - Internet of Things
A "dolgok internete", vagyis az egymással összekapcsolt és egymással kommunikáló gépek hálózatának terjedése nagy változásokat hozhat. A mindennapi életben használt eszközök közül egyre több képes az automatikus adatkommunikációra. Ez azt jelenti, hogy egyre több területről lehet a valós-idejű adatokat egy adatközpontba juttatni, ahol ezeket elemzéseknek vethetik alá. Például az autók motorjába, pulzusmérőkbe vagy más egészségügyi eszközökbe épített érzékelők által közvetített adatok sokkal komplexebb és pontosabb képet mutathatnak a biztosítók kitettségéről az adott területen.
2. Big Data
Az IoT trendhez is kapcsolódik a nagy adatbázisok elemzésén alapuló technológiák fejlődése. A biztosítók vezetőinek 78 százaléka az első három legfontosabb felforgató tényező közé sorolta a Big Data elemzési eljárásokat. Az Big Data megoldások a biztosítások árazására lehetnek nagy hatással, ugyanis lehetővé teszik, hogy ne csak statikus, hagyományos tényezőket, hanem új, dinamikus változókat vegyenek figyelembe az aktuáriusok a kockázatok árazásakor. Ez persze az egész iparág működésére kihatással lesz.
3. Kockázatcsökkentő technológiák
Az autókban már most is egy sor automata biztonsági berendezés óvja az utast, mint például az automatikus vészfék és hasonló ütközéselkerülő rendszerek. Ezekből csak egyre több lesz, és ezt kombinálhatják a biztosítók a telematikus rendszerekkel, amelyek valós idejű adatokat küldenek a biztosított személy autójáról, pozíciójáról. A nyomon követhetőség révén még jobban testre szabott, például használat-alapú biztosítási termékeket tudnak kínálni. A tanulmányhoz készített felmérésben részt vevők 65 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kisebb biztosítási díjért cserébe megengedné biztosítójának, hogy az autózási viselkedését monitorozza.
A szívritmust és más egészségügyi paramétereket mérő karkötők és más hordható technológiák hasonlóan formálhatják át az egészbiztosításokat. A nem-élet üzletágak ügyfeleinek nagyjából fele engedné meg, hogy ilyen eszközökből kinyert adatokat megkapjon a biztosítója, és ezért olcsóbb legyen a biztosítása.
4. Új belépők
Rengeteg olyan nagyvállalat lép a biztosítási piacra, amely korábbról semmilyen biztosítási területen szerzett tapasztalattal nem rendelkezik, de úgy látják, hogy transzparensebben, egyszerűbben, gyorsabban tudnának dolgozni a piacon. Legtöbbször olyan még ki nem használt előnnyel rendelkeznek a hagyományos biztosítókkal szemben, ami ezt lehetővé teszi számukra, ezért valós veszélyt jelentenek a biztosítókra. Ilyen új belépő például a legnagyobb amerikai kiskereskedelmi üzletlánc, a Walmart, amely egészségbiztosítási terméket tervez eladni online felületén és az áruházaiban a hatalmas és lojális ügyfélbázisának.
A biztosítók az olyan tech-óriásoktól is joggal tarthatnak, mint a Google vagy az Amazon. Előbbi a keresőmotorokhoz kapcsolódó szaktudását, utóbbi az egyetlen kattintásos vásárlásban szerzett tapasztalatát kamatoztathatja a biztosítási piacon. A Google már tett is lépéseket arra, hogy idővel belépjen a piacra, amikor felvásárolta a BeatThatQuote.com online alkuszt az Egyesült Királyságban. Más kezdeményezéseik, mit az önvezető autók, a Google Glass vagy az automatizált lakások szintén nagy hatással lehetnek a biztosítási iparra. Összességében a biztosítókat az új belépők a még jobban személyre szabott, digitális csatornán értékesített termékek felé, és a trónkövetelőkkel kötendő partnerségek felé terelik.
Forrás: Portfolio
Ha nyugdíjbiztosításon keresztül szeretnénk félretenni, általában fix minimális éves díjakkal találkozhatunk, de van olyan szolgáltató, amelyik a biztosítás időtartama alapján határozza meg a fizetendő minimális biztosítási díjat. Összeszedtük, hogy néhány népszerűbb nyugdíjbiztosítás milyen minimális rendszeres éves díjjal dolgozik.
Egységes minimum
A legtöbb biztosító egységesen, futamidőtől függetlenül határozza meg, hogy mennyi a minimum befizetendő rendszeres éves díj, például:
- a CIG Klikk 150 000,
- az Allianz Életprogram 120 000,
- az Aegon Tempo 96 000 forintos minimális éves díjért nyújt megtakarítási lehetőséget.
Élettartamtól függő minimum
Vannak olyan biztosítási termékek, ahol a minimum megtakarított éves rendszeres összeg változik annak függvényében, hogy mennyi időre kötjük a szerződést, hány évünk van vissza nyugdíjig. A mögöttes elképzelés jó célt szolgál: a biztosító gyakorlatilag arra ösztönzi az ügyfelét, hogy minél kevesebb ideje van a nyugdíjig, annál többet tegyen félre. Ilyen például:
- Az NN Motiva (158 sz.), ahol 10-14 éves élettartam esetén 300 000, 15-19 éves élettartam esetén 120 000, 20 éves, vagy afölötti időtartam esetén 84 000 forint a befektetési díjrész minimuma. A termék sajátossága, hogy a kockázati díjrészt nem a megtakarításból vonják, hanem gyakorlatilag külön díjalapba megy, így plusz befizetést jelent: 10-14 éves élettartam esetén 14400 forint, 15-19 éves időtartam esetén 5760 forint, 20 év és afölötti időtartam esetén 4032 forintot évente (amit havonta vonnak).
- A Metlife Privát Nyugdíjprogramja (MET-687) 10-15 év közti időtávon 180 000 forintos, 15-20 év közt 150 000 forintos, 20 évnél hosszabb időtávon pedig 120 000 éves minimális éves díjért dolgozik.
- Az Union Nyugdíj Program II terméke pedig 20 év alatti futamidő esetén 84 000, 20 év fölött pedig 60 000 forintos éves minimum rendszeres díjért nyújt megtakarítási lehetőséget.
Persze ha komolyan gondoljuk a nyugdíjcélú megtakarítást, a minimum díjaknál nagyobb összeget érdemes félretennünk rendszeresen, főleg, ha közel vagyunk a nyugdíjazáshoz.
Forrás: Portfolio
Érdemes kiemelt figyelemmel lenni a díjfizetéssel kapcsolatos közeledő türelmi idő végére az év végi évfordulós kgfb-szerződéssel rendelkező autósoknak - hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
Az év végi évfordulós kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésekre (kgfb) legkésőbb március 1-jén éjfélig be kell érkeznie az esedékes díjrészletnek a biztosítókhoz. A jogszabály szerint legkésőbb a kgfb-díj esedékességétől számított 60 napos türelmi idő végéig kell beérkeznie a biztosító társasághoz az aktuális díjrészletnek - ez a január 1-jei évfordulós szerződéseknél március 1-je. Ha csekken történik a díjfizetés, mindenképpen érdemes néhány napos átfutási idővel számolniuk az ügyfeleknek.
Abban az esetben, ha március elsején éjfélig nem érkezik be az összeg a biztosítóhoz, akkor az ügyfél szerződése díjnemfizetés miatt megszűnik, és a díjjal nem fedezett időszakra a törvény rendelkezései szerint fedezetlenségi díjat kell fizetni. Az ebben az időszakban okozott kárt pedig a károkozónak kell megtérítenie.
A fedezetlenségi díj felszámítását 2010. január 1-je óta törvény írja elő, annak kiszámítása napi díjszámítással történik, amely 2016-ban személygépkocsik esetében - a gépjárművek teljesítményétől függően - 280-660 forint a biztosítással nem fedezett napokra. Nagyobb tehergépjárművek, vontatók esetében a napi díj ennél jóval magasabb is lehet, a napi 2100-2600 forintot is elérheti. Ha a kgfb-szerződés díjnemfizetés miatt szűnik meg, azt kizárólag a korábbi biztosítónál lehet újrakötni ugyanazon biztosítási időszakra.
Mint ismert, a 2010. január 1-je után vásárolt gépjárművek kgfb-szerződésének évfordulója már nem január 1-je, hanem a szerződés megkötésének dátumához igazodik. A MABISZ statisztikái szerint az összes, mintegy 4,35 millió jármű 44 %-a, 1,9 millió jármű gépjármű kgfb-szerződésének évfordulója továbbra is január 1-je. A 4,35 millió járműből 2,79 millió személyautó van magánszemélyek tulajdonában. Közülük 1,25 millió gépkocsi volt január 1-jei évfordulós tavaly októberben, esetükben kerülhetett sor évfordulós biztosítóváltásra. A tapasztalatok szerint évről évre egyre kevesebben cserélnek biztosítót a kgfb-kampányokban.
Forrás: Portfolio
Megjelent a Mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás című felhívás
A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti események miatti kockázatok hatásának enyhítése érdekében a korábbi években folyamatosan kialakított kockázatközösségi rendszer fenntartása szükséges. A mezőgazdasági termelők öngondoskodáson alapuló felelősségének megerősítése, az állami segítség hatékonyabbá tétele, valamint az érintettek arányos felelősségvállalása jellemzi a több pillére épülő struktúrát.
Az intézkedés célja, hogy azon termelők, akik a nemzeti kárenyhítési alap nyújtotta védelemnél nagyobb mértékben kívánják kezelni az időjárási jelenségekből adódó termelési kockázataikat speciális, piaci biztosítással egészíthetik ki. A kialakított biztosítási portfólió a hazai igényekhez, tapasztalatokhoz igazodva a korábban hagyományos mezőgazdasági biztosításokat kibővítette, átstrukturálta. Az intézkedés bevezetésével kibővül a biztosított növénykultúrák, illetve káresemények palettája és növekszik a biztosítással lefedett területek aránya is. Az intézkedés által a termelők gazdálkodása kiszámíthatóbbá válik, amely jelentősen ösztönzi a biztosítás megkötésére irányuló szándékot.
A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg összesen 23,7 milliárd forint. Ebből a felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg szakaszonként 4 milliárd Ft, amely a tárgyév mezőgazdasági termelésére vonatkozóan megkötésre kerülő mezőgazdasági biztosítások támogatására vonatkozik. A felhívásra az aktív mezőgazdasági termelők nyújthatnak be támogatási kérelmet.
A támogatás mértéke, összege
A támogatási összeg a tárgyév július 31-ig az egységes kérelemben bejelentett, illetve szeptember 30-ig, a biztosító által megküldött díjelőírási adatok alapján és a biztosító, illetve a szerződő fél díjigazolásában foglaltak figyelembevételével kerül megállapításra. A támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség (megfizetett éves nettó biztosítási díj) 65%-a.
Forrás: Agroinform
Versenytársaikhoz képest drágák a befektetéssel egybekötött (unit-linked) biztosítások, a szolgáltatók a tetemes költségek elvonásához sajátos módszereket alkalmaznak. Megnéztük, hol mennyit kell fizetni a megtakarításunkért.
A nyugdíjbiztosítások esetében szinte lehetetlen számon tartani a sokféle költséget, amit a biztosító levon; ilyen a felhalmozási költség, adminisztrációs költség, fenntartási költség, vétel- és eladási jutalék, értékesítési díj, átirányítási költség, kockázati költség. A legnagyobb terhelést viszont minden esetben a kezdeti költségek jelentik, ennek elvonására minden biztosító más módszert alkalmaz.
Van olyan biztosító, amelyik a biztosítás futamidejének az elején elvonja az összes, a futamidő alatt felszámítandó kezdeti költséget. Ilyen például az NN Biztosító Motiva terméke, amely a befizetett éves díjunkból 30 százalékot von le első, 20 százalékot a második, és 20 százalékot a harmadik évben értékesítési díjként (majd ezután 3 százalékot minden évben), az Allianz Életprogram az első évből 25 százalékot, a CIG Pannónia Klikk nyugdíjbiztosítása pedig az első évben 14,5 százalékot von el a befizetett éves díjainkból (valamint 5 százalékot minden díjfizetésből).
A másik stratégia, hogy a biztosító elkülöníti az első 2-3 éves befizetett rendszeres díjunkat, és ezekből vonja a kezdeti költséget hosszabb időtávon. Ilyen például az Aegon Tempo nyugdíjbiztosítás, ahol két évnyi díjból képezik a költségalapot, majd annak aktuális összegéből 8,8 százalékot vonnak belőle 15 évig (4 százalékos díjarányos bekerülési költség mellett), vagy a Metlife MET-687-es számú Privát Nyugdíjprogramja, ahol három éves költségalapból vonnak a futamidő végéig (maximum 20 évig) 6 százalékos költséget (5 százalékos bekerülési költség mellett), valamint az Union Nyugdíj Program II, ahol időtávtól függően érvényesítik a kezdeti költségelvonást: legalább 15 éves futamidő esetén évi 0,583 százalékot vonnak el 10 évig. Az Union látszólagos versenyelőnye sem ilyen egyértelmű: itt ugyanis fix költséget határoz meg a szolgáltató, a többi esetben viszont a kezdeti díjtartalékra vonatkozó költség - az elvont egységek miatt - évente jellemzően csökken. Sajátos költségmodellt használ a Generali Aranyszárny Perspektíva modellje, ahol időtávtól függően határozzák meg azt, hogy milyen díjarányos költségeket von el a biztosító, kifejezetten kezdeti költség nem jelentkezik. 20 éves időtávon csökkenő, 5-1,6 százalékos költségekkel találkozhatunk díjfizetéskor, ami vonzó ajánlatnak tűnik.
Ha hosszú távon kitartunk a nyugdíjbiztosításunk mellett (márpedig ez a cél), akkor nincs jelentős különbség a költségstruktúrák között. Ha viszont valamiért rövidtávon fel akarjuk bontani a szerződésünket, jelentősebb veszteséget szenvedhetünk el egy olyan biztosítással, amelyik rövid időn belül magasabb költségeket von le, bár a visszavásárlási táblázatok miatt jellemzően egyiket sem úszhatjuk meg tíz éven belül jelentősebb tőkevesztés nélkül.
Forrás: Portfolio
Még mindig sokan elfelejtenek utasbiztosítást kötni, ha külföldre utaznak. A közkedvelt téli sportok pedig veszélyesek is lehetnek, így alapos előkészületekre van szükség, hogy a lejtőkön is biztonságban legyünk.
Még mindig sokan vannak, akik elfelejtenek utasbiztosítást kötni, ha külföldre utaznak. A közkedvelt téli sportok pedig veszélyesek is lehetnek, a síelés illetve más téli sport közbeni káresetek a leggyakoribbak ebben az időszakban.
A sípálya nehézségi fokának rossz megítélése, a gyenge látási viszonyok és a jelzés nélkül irányt változtató síelők mind súlyos balesetekhez vezethetnek. Az Allianz statisztikái azt mutatják, hogy a téli balesetek közel 100 százaléka síelés, téli sport közbeni káreset, elvétve fordul elő más szerencsétlenség ebben az időszakban.
A sípályákon a leggyakoribb a térdszalag sérülés, szakadás vagy térd zúzódás. Szintén jellemző a síelőkre, hogy nagyobb számban szenvednek el különböző testrészeken töréseket: pl. a kulcscsonton, medencén, csuklón, alkaron, felkaron és a lábon. A ficamok, izomszakadások, fej- és csigolyasebesülések, különböző vágások egyaránt rendszeresek, bár kisebb arányban fordulnak elő. Viszont már a legkisebb sérülés külföldi orvosi ellátása is igen költséges lehet.
Egy súlyosabb baleset esetén pedig a műtét és a kórházi tartózkodás költsége elérheti akár a több millió forintos nagyságrendet.
Egyre nő azoknak az embereknek a száma, akik tudatosan gondoskodnak a síelés biztonságáról. Ha a nagy készülődésben elfelejtettük jó előre biztosítani külföldi tartózkodásunkat, ezt online akár közvetlenül az utazás előtt is pótolhatjuk, sőt már vannak olyan okostelefonos alkalmazások is, amellyel az utasbiztosítás akár a repülőtéren felszállás előtt két órával, vagy útközben az autópályán megköthető.
Jó tanácsok utazás előtt
Érdemes tájékozódni, hogy egy adott biztosításnál milyen feltételekkel és összeghatárokkal térülnek a költségek, és olyan utasbiztosítást választani, ami valóban teljes fedezetet nyújt egy síbaleset során felmerült költségekre - hangsúlyozta Kozek András, az Allianz vezérigazgató-helyettese.
Javasolt továbbá, hogy síeléshez olyan biztosítást kössünk, amelynek része a felelősségbiztosítás is. A sípályákon ugyanis nemcsak magunkat és személyes felszereléseinket érheti kár, de másoknak is súlyos sérüléseket okozhatunk egy véletlen ütközéssel, és biztosítás nélkül az ezzel járó kártérítés minket fog terhelni. Ha olyan baleset történik, amelyben más fél is érintett, mindenképp vetessünk fel jegyzőkönyvet, amiből egyértelműen kiderül, hogy ki ismeri el a felelősségét. Így elkerülhető, hogy a síelésről hazatérve egy hosszadalmas jogi procedúrába bonyolódjunk.
Célszerű a legváratlanabb eseményekkel is számolni, mint az utazás hirtelen meghiúsulása. A megfelelő biztosítás birtokában téli sport gyakorlása közben történt baleset vagy betegség esetén a biztosító visszatéríti a fel nem használt síbérlet költségeit. A síelés és snowboard szerelmesei számára tanácsos, hogy az utasbiztosításuk tartalmazzon a síeléshez szükséges felszerelésre is kiterjedő poggyászbiztosítást, illetve a téli sport gyakorlásához szükséges sportfelszerelés és sportruházat biztosított vagyontárgynak minősüljön.
Forrás: Pénzcentrum