2023.04.11

Óriási fagykárok vannak tavasszal

A 2023. kárenyhítési évben eddig a termelők több mint 400 hektárra kiterjedő területre jelentettek be tavaszi fagykárt, ez a szám április első hetének fagyos éjszakái miatt egész biztosan jelentősen nőni fog - közölte az Agrárminisztérium (AM) pénteken az MTI-vel.

A tárca a közleményben felhívta a figyelmet arra, hogy a kárenyhítő juttatások mértékének megállapításában fontos szerepe van a mezőgazdasági biztosítások meglétének.

A korábbi gyakorlati tapasztalatok alapján az idei esztendőtől változtatás történt, a kárenyhítő juttatás összegének megállapításánál csak az a mezőgazdasági biztosítás fogadható el, amelyet már az első káresemény bekövetkezése előtt megkötöttek - írták, azt javasolva mindenkinek, hogy "időben kösse meg a szükséges növénybiztosítását, amelynek díjához az állam jelentős mértékű támogatást nyújt".

A minisztérium a közleményben hangsúlyozta: mindenképpen érdemes az elektronikus kárbejelentést megtenni az agrárkár-megállapító szerv (vármegyei kormányhivatal) részére annak érdekében, hogy - az egyéb támogatási feltétel teljesülése esetén - a termelői károk a későbbiekben kompenzálhatóak legyenek. A kárenyhítő juttatás iránti jogosultság érdekében már a kárbejelentéskor körültekintően kell eljárni a mezőgazdasági termelőnek.

Tavaszi fagy akkor valósul meg, ha a kockázatviselés helyén a tavaszi időszakban a talajszinttől számított kettő méter magasságban mért mínusz 2 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet áll fenn. Erről a termelő az OMSZ honlapján tájékozódhat. Fontos, hogy a termelő az OMSZ adat helyességét - ellenkező bizonyításig - vélelmezze és a kárenyhítési eljárásban kötelezően alkalmazza - ismertette a tárca.

Jelezték azt is, hogy "a termőre fordult és szakszerűen művelt gyümölcsösöknél a kárbejelentést alapesetben a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a jogszabályban megállapított, tárgyév május 31-ei véghatáridőig szükséges megtenni".

A közlemény szerint "a hozamcsökkenést okozó tavaszi fagy esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének azt az időpontot kell tekinteni, amikor az időjárási jelenség a károsodással érintett területen bekövetkezik".

A kárbejelentés elektronikus felülete a https://e-kerelem.mvh.allamkincstar.gov.hu/enter/ linken érhető el - tájékoztattak.

A tárgyévben bejelentett károk után kárenyhítő juttatásra az a károsult termelő lehet majd jogosult, aki a jogszabályban foglaltak szerint határidőben, elektronikusan benyújtotta a kárbejelentését; akinél a növénykultúra - tárgyévet megelőző ötéves időszakból a legmagasabb és a legalacsonyabb hozammal rendelkező kettő év elhagyásával képzett három év hozamának számtani átlagához képest - 30 százalékot meghaladó terméskiesését és 15 százalékot meghaladó termelésiérték-kiesését az agrárkár-megállapító szerv igazolta; a kárenyhítési hozzájárulást szeptember 15-ig megfizette és a kárenyhítő juttatás iránti kérelmét november 30-ig, a novemberben nyíló elektronikus kérelmező felületen benyújtotta - olvasható a közleményben.

forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Kérjen biztosítási ajánlatot vállalkozására a weboldalunkon található űrlap segítségével:
Vállalkozói biztosítás ajánlatkérés >>

Biztosítás fajta: 

  • Vállalkozói biztosítás
A többség szerint drágább lesz a kötelező biztosítás
2016 november 02.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

A többség szerint drágább lesz a kötelező biztosítás

Az ősz beköszöntével ismét előkerül a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB) megújításának nem keveseket érintő kérdése is. A november 1-jén várható díjhirdetés még mindig 1 millió autóst érint, ráadásul idén új szabályozás is életbe lépett: a biztosítótársaságok új szerződőik számára nem kínálhatnak kedvezőbb ajánlatot a meglévő ügyfeleikénél. A Groupama Biztosító legfrissebb reprezentatív kutatásában többek között arról kérdezte a 18 és 59 év közötti lakosságot, hogy nagyobb árversenyt várnak-e az új szabályozástól.

A többség áremelkedésre számít
A Groupama Biztosító az NRC Marketing és Piackutató Kft. közreműködésével végzett 1000 fős reprezentatív kutatásában megvizsgálta, hogy az árak milyen irányú és mértékű változására számítanak idén ősszel az autósok. Különösen érdekes lehet ez a kérdés annak fényében, hogy a biztosítótársaságok 2016. márciusától, így az idei őszi KGFB kampányban sem hirdethetnek meg kedvezőbb díjat az új ügyfeleik részére, mint amilyet a meglévő ügyfeleik számára ajánlanak. A válaszok alapján az rajzolódik ki, hogy a lakosság az új szabályozás bevezetése mellett is inkább az árak emelkedését prognosztizálja. A válaszadók több mint fele (53%) a biztosítási díjak emelkedését várja, közülük is sokan (a kutatásban résztvevők hetede) arra számítanak, hogy jelentős mértékben fognak emelkedni az átlagdíjak.

Kétezer forint a lélektani hatát
„A biztosítási díjak emelkedését prognosztizálókkal szemben elenyésző azok aránya (5%), akik nagyobb árversenyt, a díjak csökkenését jósolják a KGFB-piacon, és mindössze 25 százalékot tesznek ki azok is, akik szerint idén nem változnak a díjak” – ismertette a kutatás további eredményeit Kádár Péter, a Groupama Biztosító nem-életbiztosítási igazgatója. A társaság a kutatásában azt is megkérdezte az autóval, illetve KGFB szerződéssel rendelkezőktől, hogy mekkora díjkülönbözet esetén váltanának biztosítótársaságot. Az autósok többsége számára egy kis díjkülönbözet még nem elegendő indok a váltásra: a válaszokból kiderül, hogy az autósok közel kétharmada 2000 Ft éves díjkülönbözet alatt nem cserélné le meglévő biztosítóját.

A kutatást az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. végezte a Groupama Biztosító megbízásából. Az adatfelvételre 2016 szeptemberében került sor, a magyar lakosságra nem, korcsoport, végzettség és lakóhelytípus jellemzők alapján reprezentatív 1000 fős mintán.

Forrás: tozsdeforum.hu

Évek óta nem volt ilyen az utazási irodákban: hova mennek ennyien?
2016 október 28.
Kategória:
Utasbiztosítás

Évek óta nem volt ilyen az utazási irodákban: hova mennek ennyien?

Idén erős síszezonra számítanak az utazási irodák. Sokan már augusztusban lefoglalták az utazásukat, ráadásul manapság már nem is az olcsóbb szállások és pályák a legnépszerűbbek. Az egyhetes utakra akár 150-190 ezer forintot is elkölthetünk fejenként. De sokat spórolhat, aki jó időben utazik, mutatjuk a részleteket.

Egyre több magyar utazik a téli hónapokban: az előző évekhez képest jóval többen foglalták már most le az utazásukat a 2016/2017-es síszezonra. Bár az idényt mindig az aktuális hó helyzet határozza meg, általában decembertől - áprilisig tart a szezon. "Mindenképpen érdemes mielőbb lefoglalni szálláshelyünket a tervezett idei síeléshez, hiszen a legkedveltebb helyek nagyon gyorsan, akár már a megelőző szezonban lefoglalásra kerülnek. Nagyon sok vendég él azzal a lehetőséggel, hogy adott évben már lefoglalja a jól bejáratott helyre szállását, a következő szezonra is. Ez a tendencia évről évre egy nő, megfigyeléseink szerint" - válaszolta megkeresésünkre Kelemenné Koltai Katalin, a Télen-Nyáron Utazási Iroda ügyvezetője.
A legtöbben a kiemelt ünnepi időszakokban, karácsony és szilveszter környékén mennek síelni, de sokan vágnak neki az útnak februárban is. Ez pedig nem feltétlen jelenti azt, hogy ekkor a legjobb minőségű a hó, hanem általában ilyenkor tudjuk kivenni a szabadságunkat és az iskolai szünetek is ekkor vannak. Pont ebből kifolyólag ezek az utak általában drágábbak is.

Hogyan síelhetünk a legolcsóbban?
A síelők legnépszerűbb úticéljai közé még mindig egyértelműen

  1. Ausztria,
  2. Szlovákia,
  3. Szlovénia,
  4. Olaszország,
  5. és Franciaország tartozik.

A legtöbben 15-25 fős baráti társassággal utaznak, 4-5 napra vagy egy hétre. A kínálat hatalmas, ezért a szállodák és a síbérletek árai is nagyban különbözhetnek egymástól, pont ebből kifolyólag a síelés már nem csak a felső 10 ezer sportja. Persze általánosságban elmondható, hogy minél hosszabb a pályarendszer annál drágább a síbérlet. Ezen felül pedig természetesen számolnunk kell az utazás és a szállás költségeivel is, de ezek közül mindenki megtalálhatja a saját pénztárcájának a legmegfelelőbbet. "Az elmúlt évek tapasztalatai alapján egyre biztosabban számíthatunk jó minőségű hóra márciusban és április elején is a sípályákon. Az utószezon március második felétől kezdődik, ilyenkor 10-25 százalékkal olcsóbban utazhatunk ráadásul a nappalok is hosszabbak, ezért több esélyünk van napsütésben síelni"- mondta el a Pénzcentrum megkeresésére Rónay Osszián, a Maremonti utazási iroda tulajdonosa és ügyvezetője.

Mennyi az annyi?
Míg korábban csak a legolcsóbb síutak voltak eladhatóak Magyarországon, addigra ma már a többség a jobbminőségű szállodákat és pályákat keresi. A 4-5 napos utazások 200 euró/ fő - vagyis 62 ezer forinttól indulnak. Egy hetes utazásokat pedig már találni 300 euró/főért (93 ezer forintért). De ma már nem ritka az sem, hogy valaki 500 - 600 eurót, vagyis 155 -186 ezer forintot költ síelésre - egészítette ki válaszát Rónay Osszián.

Ne feledd a biztosítást!
Még mindig sokan elfelejtenek utasbiztosítást kötni, ha külföldre utaznak, pedig a síelés és a téli sport közbeni balesetek igen gyakoriak. A sípályákon a leggyakoribb a térdszalag sérülés, szakadás vagy térd zúzódás. Szintén jellemző a síelőkre, hogy nagyobb számban szenvednek el különböző testrészeken töréseket: pl. a kulcscsonton, medencén, csuklón, alkaron, felkaron és a lábon. A ficamok, izomszakadások, fej- és csigolyasebesülések, különböző vágások egyaránt rendszeresek, bár kisebb arányban fordulnak elő. Viszont már a legkisebb sérülés külföldi orvosi ellátása is igen költséges lehet, amit biztosítás nélkül magunknak kell kifizetnünk. Egy súlyosabb baleset esetén a műtét és a kórházi tartózkodás költsége elérheti akár a több millió forintos nagyságrendet.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Kösse meg utasbiztosítását a szállásfoglalással egyidőben! Síbiztosítás kalkulátor >>
 

Mégis lesz nyugdíjunk? Mire kell figyelnünk?
2016 október 21.
Kategória:
Életbiztosítás

Mégis lesz nyugdíjunk? Mire kell figyelnünk?

A korábbi elképzelésekhez képest gyorsabban öregszik a népesség, de a reformoknak köszönhetően a nyugdíjak fenntarthatóbbá váltak. A 2014 óta több országban is javult a nyugdíjrendszer fenntarthatósága - derült ki az Allianz 2016. évi nyugdíj-fenntarthatósági indexéből, amely 54 ország adatait dolgozta fel.

A 2016-os vizsgálat immár Argentínában, Kolumbiában, Peruban és a Fülöp-szigeteken is megvizsgálta a nyugdíjrendszer helyzetét. Ezekben a kiterjedt, informális gazdasággal rendelkező országokban a különféle nyugdíjrendszerek meglehetősen korlátozott lefedettséget biztosítanak, így jelentős az időskori szegénység kockázata. Argentínával, Peruval és a Fülöp-szigetekkel szemben korlátozott az elvárás azzal kapcsolatban, hogy reformokkal álljanak elő, hiszen ezekben az országokban rendkívül fiatal a társadalom, és várhatóan a következő évtizedekben is az marad. Kolumbiában ugyanakkor ennek épp az ellenkezője történik: a népesség gyorsan öregszik, ráadásul az államadósság GDP-hez viszonyított aránya is magas.

"Számos ország már egy évtizede elkezdte saját nyugdíjrendszerének reformját: megemelte a nyugdíjkorhatárt és a születéskor várható élettartam emelkedésével egyenes arányban csökkentette az ellátás mértékét, a reformok gyümölcse pedig most kezd beérni. Az újítások eredményeként elérhetővé vált ösztönzőkre adott reakcióként a társadalmi viselkedésformák is megváltoztak. Ez jó hír az elkövetkező generációk, például az Y-generáció számára." - tette hozzá Brigitte Miksa, az Allianz vagyonkezelési üzletágához tartozó nemzetközi nyugdíjágazat vezetője.

Mylène Sabatini, az Allianz közgazdásza és a jelentés szerzője szerint Oszország visszaesése elsősorban a jelenlegi gazdasági válsággal magyarázható. Horvátország, Írország, Olaszország és Svájc nyugdíj-fenntarthatósági indexe azért csökkent, mert esetükben a népesség alakulásával kapcsolatos ENSZ-tanulmány, a World Population Prospect 2015-ös felülvizsgálatát követően romlottak a demográfiai kilátások. A legfrissebb adatok szerint ezekben az országokban a népesség idősödése a vártnál gyorsabb ütemű lesz.

Kozek András, az Allianz Hungária Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint habár vannak országok, ahol nagyon jól működnek az ösztönzők, Magyarországon még mindig a biztosítási szakma egyik legnagyobb kihívása, hogy felhívja az Y-generáció figyelmét a nyugdíjrendszer várható hatásaira és kockázataira, hiszen jelenleg ennek a korosztálynak a leghomályosabb az elképzelése a nyugdíjas éveiről. A jelenlegi adószabályozás szigorítása 2017-től kiszoríthatja az önkéntes megtakarításokat a kedvező béren kívüli juttatások köréből, ezáltal a fiatal munkavállalók is kedvezőtlenebb helyzetből nézhetnek nyugdíjcélú megtakarításaik felé.

Fontos, hogy az állam által biztosított kedvezmények mellett a lehetséges társadalmi problémák elleni védekezés eszközeként a piaci szegmensben elérhető szolgáltatásokat is igénybe vegyük, hiszen sok esetben nemcsak adókedvezmény érvényesíthető, de a rugalmas díjfizetés és a szabad eszközválasztás lehetősége is elérhető.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Gondoskodjon magáról és családjáról, válassza ki a megfelelő nyugdíjbiztosítást! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
 

A CIG Pannónia felvásárolja az MKB élet- és vagyonbiztosítóit
2016 október 19.
Kategória:
Életbiztosítás, Általános

A CIG Pannónia felvásárolja az MKB élet- és vagyonbiztosítóit

A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. felvásárolja az MKB Életbiztosító Zrt. 98,97 százalékát, a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. pedig az MKB Általános Biztosító Zrt. 98,98 százalékát. Az erről szóló szerződést a napokban írta alá a CIG Pannónia és a Versicherungskammer Bayern vezetősége.

A CIG Pannónia 2014-ben üzleti stratégiát váltott, amelynek lényege, hogy a cégcsoport a nyereséges, az ügyfelek számára vonzó termékek fejlesztésére összpontosít, átalakítja értékesítési csatornáit, az értékes réspiacokon tör meghatározó jelenlétre, és – alacsony költségek mellett - a tartósan nyereséges működést, a befektetői érdekeket helyezi előtérbe. Emellett folyamatosan kereste és keresi az akvizíciós lehetőségeket is a piacon. Ez utóbbi során kezdett tárgyalásokat az MKB Biztosítók többségi tulajdonosával a biztosítók felvásárlásáról.

A 2016. október 7-én aláírt felvásárlásról szóló megállapodás értelmében az MKB Életbiztosító Zrt. részvényeinek 98,97 százaléka, illetve az MKB Általános Biztosító Zrt. részvényeinek 98,98 százaléka a CIG Pannónia tulajdonába kerül.
Az akvizíciós folyamat következő lépése a szükséges felügyeleti engedélyek beszerzése; a tranzakció csak ezek után válik befejezetté.
A felvásárlással kapcsolatban dr. Kádár Gabriella, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. vezérigazgatója elmondta: „A CIG Pannónia folyamatosan keresi a növekedési lehetőségeket, de a célunk nem a mindenáron való piacszerzés, hanem a hosszú távú, stabil, nyereséges működés. Az MKB biztosítóinak felvásárlásával, a szinergiák kihasználásával mind a CIG Pannónia és az MKB ügyfelei, mind pedig a befektetők jól járnak.”

Forrás: cigpannonia.hu
 

Nagyot bukhat, aki nem figyel a lakása jövőjére
2016 október 18.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Nagyot bukhat, aki nem figyel a lakása jövőjére

Minden lakástulajdonos jól ismeri, milyen költségei vannak egy lakás mindennapi fenntartásának, azonban sokan elfelejtenek felkészülni a rendkívüli eseményekre. Hasonlóan más vagyontárgyakhoz, egy biztosítás megkötésével kivédhetjük, hogy egy nem várt pillanatban súlyos tízezreket-százezreket kelljen fizessünk azért, hogy a lakásunkat újra korábbi állapotának megfelelően használhassuk. A Generali Biztosító Zrt. szakértői válaszolták meg lakásbiztosításokkal kapcsolatos kérdéseinket.

Mi is az a lakásbiztosítás?
Lakásbiztosítást köthet cég és magánszemély is, aki a tulajdonában álló ingatlant és ennek vagyontárgyait védelemmel akarja ellátni egy esetleges tűzeset, mechanikai rombolás vagy természeti katasztrófa esetére, adott esetben pedig olyan kiegészítőkkel láthatja el, amelyek betörés, beázás, vagy baleset esetére is nyújtanak védelmet. Jellemzően az ügyfél tesz ajánlatot a biztosítónak, amelynek ezt el kell bírálnia és miután életbe lépett, a szerződőnek rendszeresen fizetnie kell a szerződésben foglalt rendszeres díjat ahhoz, hogy a szerződés életben maradjon.

Mi befolyásolja a lakásbiztosítások díját és hogyan korrelál ez a biztosítási összeggel?
A rendszeres díj alapja a biztosítási összeg, ami a kár esetén a biztosító által kifizethető maximum térítési összeget jelenti. A biztosítási összeg, illetve a biztosítási díj többek közt olyan változóktól függ, mint a lakás mérete, építési éve, jellege, tetőzete, illetve, hogy állandó használatban van-e, valamint az elhelyezkedés és lakók száma is figyelembe van véve. A megállapított rendszeres díjon felül a kiegészítők növelhetik a rendszeres díjat, míg a különféle akciók csökkenthetik ezt.

Az alapdíjak mellett mekkora a kiegészítők átlagos díja?
Változó, 500 és 10 000 forint között mozoghat.

Várható a lakásbiztosítási díjak csökkenése a közeljövőben?
Átlagosan havi 2500 Ft körül elérhető ma egy átlagos és a klasszikus kockázatokra fedezetet nyújtó lakásbiztosítás, nem valószínűsíthető a díjak csökkenése, várhatóan stagnálnak a biztosítási díjak.

Mennyit lehet nyerni, ha régi lakásbiztosításunkat korszerűre cseréljük?
Egy korszerű lakásbiztosítás - tekintve, hogy az utóbbi években nem nőttek vagy inkább csökkentek az árak - nem jelent plusz terhet az ügyfélnek egy régebben kötött biztosítással szemben. Ha gondosan megválasztjuk a számunkra érdekes kiegészítő kockázatokat (a szokásos tűz, vihar, vezetékes víz, üvegtörés, betörés, stb. kockázatokon felül), akkor számtalan élethelyzetben egyrészt segítséget, másrészt pénzügyi előnyt jelenthet. Vegyünk néhány példát! Ha valaki sokat sportol és használja a kerékpárját, annak érdemes havi néhány száz forintért a lakáson kívül is biztosítania azt, így akár egy 250 000 Ft értékű sporteszköz miatt sem kell aggódnia. Ha valaki sokszor elfelejti bezárni a bejárati ajtót, amikor otthon van és fél a besurranástól, trükkös lopástól, annak megfontolandó szintén néhány száz forintos havi díjért ezt a kiegészítőt választani. Akivel már előfordult, hogy leejtette értékes telefonját, összetörte notebookját, biztos érdekesnek találja a smart eszközök törés kárára vonatkozó kiegészítőt.
A korszerűbb lakásbiztosítások kilépnek az otthonunkból egy lépéssel: a teraszra, a kertbe, majd elkísérnek munkába menet, a vásárlásra, sportolásra, iskolába, nyaralásra és tovább folytathatnánk a sort. Nem csak a lakás és a benne lévő ingóságok károsodhatnak, hanem veszélynek vannak kitéve a kerti bútorok, a kerti növények, a játékok, a kaputelefon, a klímaberendezés is; lopásra, vandalizmusra is gondolva. Megnövelhetjük a közlekedési balesetben fizetett összeget. Biztosíthatjuk az autó csomagtartójában hagyott laptopot vagy a gyermek iskolába elvitt telefonját is. Igény szerint a közeli hozzátartozó nyughelyéül szolgáló sírkövekre, azok sérüléseire vagy felelősségi károkra is köthető biztosítás. Síeléskor könnyen okozhatunk nem csak magunknak, hanem másnak is kárt, egy kiegészítővel ezen kívül a hütte mellett hagyott sílécek miatt sem kell aggódni.

Mennyi időt lehet megspórolni, ha a biztosító segít a kárral kapcsolatos teendőkben is?
Míg egy régebbi típusú lakásbiztosítás esetén nekünk kell gondoskodni egy ablaküveg cseréje esetén az üvegesről, a számla biztosítóhoz való eljuttatásáról, addig egy korszerű lakásbiztosításnál ez csak egy telefonálás. A biztosító szerződtetett szakemberekkel (üveges, víz-, gáz-, fűtésszerelő, zárjavító, dugulás elhárító, tetőfedő) elvégezteti a helyreállítást és a számlát a szakiparossal rendezi. A biztosító akkor is hívható, ha háztartási gépeinkkel probléma van és a garancia már lejárt. A megfelelő kiegészítő választása esetén a készülékek 5 éves koráig a biztosító fizeti a javítási költséget vagy csereeszközt biztosít, ha már nem lehet javítani. Egy új számítástechnikai eszközt nem mindenki tud megfelelően üzembe helyezni, a szükséges beállításokkal kapcsolatban ingyenes távsegítség kérhető. Ezen kiegészítők választásával havi néhány száz forintért több tízezer, százezer forintos szolgáltatást kapunk cserébe és rengeteg telefonálgatástól szabadulunk meg.

Létezik olyan lakásbiztosítás, ami mindenre fizet?
Jellemzően a lakásbiztosítások előre felsorolt biztosítási eseményekre vállalnak fedezetet, mint tűz, vihar, vízkár, betörés, üvegtörés. Azonban választható olyan lakásbiztosítás, amely ezeken a veszélyeken túl a vagyontárgyaink előre nem látható módon, váratlanul történő sérülésére, megsemmisülésére nyújt szolgáltatást. Gondolhatunk arra az esetre, amikor a fürdőszobaszekrény ráesik az alatta lévő mosdókagylóra és összetöri azt. Nem ritka az, hogy áramszünet után a túlfeszültség tönkreteszi a háztartási eszközöket, az áramingadozásra érzékeny szórakoztató elektronikai készülékeket. Ha egy cserép lecsúszik a háztetőről és összetöri az előtetőt, akkor a hagyományos lakásbiztosítások csak akkor fizetik a kárt, ha vihar következtében történt a baj, az all risks biztosítás esetén azonban mindenképp a biztosító fizeti a javítási költséget.

A friss ügyfelek mekkora része intézi online a szerződéskötést?
Viszonylag kicsi az arányuk (5-6%), a lakásbiztosítás sokkal összetettebb és testre szabhatóbb, mint a KGFB, ezért az értékesítési munkatársak szakértelmét a legtöbb esetben igénylik az ügyfelek.

Forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Ellenőrizze lakásbiztosítását! Lakásbiztosítás kalkulátor >>
 

Kiderültek az építkezési felelősségbiztosítást szabályozó kormányrendelet részletei
2016 október 14.
Kategória:

Kiderültek az építkezési felelősségbiztosítást szabályozó kormányrendelet részletei

Az építési törvény júliusi módosítása szerint szeptember elsejétől kötelező felelősségbiztosítással lehet csak vállalkozni a 300 négyzetméteresnél kisebb, egyszerű bejelentéssel érintett családi ház tervezésére és kivitelezésére. A felelősségbiztosítás kereteit egy kormányrendelet lenne hivatott részletezni, ám erre az építési piac hónapok óta hiába vár, noha a Napi.hu birtokába jutott előterjesztés információink szerint már jó ideje a Miniszterelnökségen hever.

Az egyelőre jókora késésben lévő, jelenleg is a Miniszterelnökségen veszteglő tervezet szerint a kivitelezői szerződésben szereplő felelősségbiztosítás nélkül az építési munkaterület nem adható át a fővállalkozó kivitelezőnek, az építési napló nem nyitható meg és a kivitelezés nem kezdhető meg. Mindez azokra a beruházásokra vonatkozik, amelyek kivitelezési szerződését 2016. szeptember 1-jét követően kötötték meg, az elektronikus építési főnapló megnyitására pedig 2016. október 1-je után került sor, az építési napló megnyitása október 16. után történik.

A felelősségbiztosításnak a tervező esetében fedezet kell nyújtania:

  1. 50 millió forint beruházási költségkeretig biztosítási eseményenként legalább 2 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen legalább 6 millió forintig
  2. az 50-100 millió forintos beruházásoknál legalább 5 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 15 millió forintig;
  3. 100 millió forint feletti beruházási költségkeret esetén legalább 10 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 30 millió forintig nyújt fedezetet.

Minden egyéb esetben pedig:

  1. 50 millió forint beruházási költségkeretig biztosítási eseményenként legalább 10 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen legalább 30 millió forintig
  2. 50-100 millió forintos beruházásnál legalább 20 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 60 millió forintig
  3. 100 millió forint feletti beruházás esetén legalább 30 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 90 millió forintig kell fedezetet biztosítania.

A kötelező felelősségbiztosítás a szerződés hatálya alatt okozott és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 3 éven belül bekövetkezett biztosítási eseménynek minősülő károkra kell fedezetet nyújtania.

Forrás: biztositasiszemle.hu

CLB TIPP: Kérjen ajánlatot cége számára oldalunkon! Vállalkozói biztosítás ajánlatkérés >>
 

Nem akarnak 60 éves korig dolgozni a fiatalok
2016 október 13.
Kategória:
Életbiztosítás

Nem akarnak 60 éves korig dolgozni a fiatalok

A mai fiatalok szüleiknél 10 évvel korábban kezdik el az öngondoskodást – derül ki a az NRC Marketingkutató és Tanácsadó kutatásából, amelyet a cég a Groupama Biztosító megbízásából készített.

A 18-59 éves lakosság körében, ezer ember megkérdezésével készült országos, reprezentatív felmérés szerint a legfiatalabb felnőttek csak a 30. életévük környékén tervezik a házasságkötést és első gyermekük megszületését, míg az előző generációnál ez jóval korábban, 20-as éveik elején történt meg.

Beindult az öngondoskodás
Fordított a helyzet a pénzügyi takarékoskodással: a 18-29 évesek 8-10 évvel korábban kezdenek el pénzügyi tartalékot képezni, illetve nyugdíjcéllal takarékoskodni, mint szüleik tették. Halasi Melinda, a Groupama Biztosító főosztályvezetője elmondta: az idősebb korosztálynak még nem volt feltétlenül szüksége előrelátó takarékoskodásra, ma viszont minden 8. ember már relatíve fiatalon tudatosan készül az időskorra. A kutatásban résztvevők azt is elmondták, hogy nyugdíjba már 58 évesen el szeretnének menni. A szakemberek szerint a nyugdíjas évekre csupán a lakosság negyede tesz félre.

Már az MNB is aggódik
Egy nyáron megjelent MNB tanulmány szerint 2030-as évek közepéig a nyugdíjrendszer bevételei fedezik a kiadásokat – a jelenlegi szabályok és járulékszint mellett tehát a nyugdíjkiadások finanszírozása ezen időpontig a nyugdíjrendszeren belülről biztosítva van. Hosszabb időtávon azonban a nyugdíjrendszer egyenlege – elsősorban a kedvezőtlen demográfiai folyamatok miatt –, a meghozott intézkedések ellenére is, egyre nagyobb hiányt mutat majd.

Forrás: origo.hu

CLB TIPP: Kezdje Ön is időben az öngondoskodást! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
 

Elárulta Hosszú Katinka, mibe fektet
2016 október 13.
Kategória:
Életbiztosítás

Elárulta Hosszú Katinka, mibe fektet

A mai fiatalok korábban kezdenek el félretenni, mint a szüleik, viszont a céljaik is mások, ennek ellenére a lakosság jelentős része még mindig nem rendelkezik megtakarítással - hangzott el a Groupama életutakat vizsgáló sajtótájékoztatóján, amelyen többek közt Hosszú Katinka és Jakupcsek Gabriella is beszélt a megtakarítási szokásairól.

Hosszú Katinka, háromszoros olimpiai bajnok elmondta, hogy szeretne minél hamarabb, 31-32 évesen nyugdíjba menni, egyébként 19 éves kora óta önellátó, saját lakással azonban nem rendelkezik. Már takarít meg nyugdíjcélra, céget vezet, jövőbeli gyermekeinek egyetemi éveire is tesz félre, illetve tudja, mivel fog foglalkozni, miután úszó karrierjét befejezi, egyébként kockázatkerülő befektetési portfóliót tart.

Halasi Melinda, a Groupama értékesítéstámogatási főosztály vezetője szerint átlagosan körülbelül 10 évvel korábban kezdenek el megtakarítani a felelőtlennek tartott fiatalok, mint a szüleik. A Portfolio kérdésére elmondta, hogy nyugdíjcélra érdemes háromféle megtakarítást tartani: egy rendszeres nyugdíjbiztosítást, egy egyösszegű befektetést, valamint egy aktívan menedzselt alapot. Szerinte egyébként mindhárom nyugdíjcélú megtakarításnak (önkéntes nyugdíjpénztár, NYESZ, nyugdíjbiztosítás) más a célpiaca, nyugdíjbiztosítást leginkább azért érdemes kötni, mert az ehhez tartozó kockázati védelem, valamint rokkantság esetén a költségmentes díjátvállalás más termékhez nem elérhető. A több lábon állás fontosságával az összes résztvevő egyetértett.

Az NRC Kutatóintézet 1000, 15-59 éves főn elvégzett felmérését Kuruc Imre ismertette:

  1. A fiatalabb korosztály később köt házasságot, később vállal gyereket, mint a szüleik, viszont korábban gondolnak az öngondoskodásra.
  2. Hat markánsan elkülönülő életút van, ebből két nagyobb szegmens van, a tradicionális (28%), valamint a vagyontalan (21%), ez a két legidősebb átlagéletkorú életút-kategória. A fő különbség az, hogy a tradicionális többet tud félrerakni.
  3. A fiatalabb generációk teszik inkább ki az építkező életutat, pénzügyi tartalékukat ők már korán elkezdik felhalmozni. Fiatalabbak között gyakran előfordul, hogy tartós kapcsolatot is csak akkor alakítanak ki, ha már önállóak.
  4. A 30 év körüli fiatalok közül sokan már tesznek félre és nem élik fel a teljes keresetüket, a harmincas éveinek az elején a többség már gondolkozik a nyugdíjas évein is, huszonéves korban ez még nem jellemző.
  5. A kutatás résztvevőinek 10 százaléka tesz félre nyugdíjbiztosításba, 20 százalékuk önkéntes nyugdíjpénztárba, 12 százalékuk állampapírba, befektetési alapba. Legtöbben lakásbiztosítást fizetnek, 51 százalékban, emellett az adósság volumene is jelentős.

Szvetelkszky Zsuzsanna szociálpszichológus szerint azért alakult ki jobban a fiatalokban a megtakarítási fegyelem, mert látták szüleik példáján, milyen következményei lehetnek annak, ha valakinek nincs félretett vagyona. Itthon még nem annyira szoktak hozzá az emberek, hogy a saját generációjukhoz kell viszonyítania az életútját, nem a szüleikhez. Ma már a fiatalok is tudják, hogy minőségi életutat kell kialakítaniuk, nem pedig úgy kell élni, hogy a munkás évekre, mint szükséges rosszra gondolnak, majd a nyugdíjas évekre úgy, hogy azok, ahol jól érezheti magát az ember. A mai fiataloknak fontosabb a mobilitás, mint például az, hogy házuk legyen.
Jakupcsek Gabriella, aki a beszélgetést moderálta, elmondta, hogy ma már mások a fiatalok prioritásai, míg korábban mindenki először lakásra tett félre, majd ezután minden másra, ez ma már nem így van.

A mai fiatalok arra számítanak, hogy amint nyugdíjba mennek, meg is halnak
A 20 és 29 év közötti magyar fiatalok várható élettartamukat és nyugdíjba vonulásuk időpontját egyaránt 68,8 évre teszik, vagyis egyáltalán nem számítanak nyugdíjas évekre - derül ki az NN Biztosító reprezentatív kutatásából. A tények ugyanakkor mást mutatnak: a KSH adatai alapján a magyar 65 évesek már ma is átlagosan 16 nyugdíjban eltöltött életévvel számolhatnak, és várható élettartamuk az elmúlt negyedszázadban csaknem három évvel emelkedett. A fiatalabb korosztályoknak tehát égető szükségük lenne nyugdíjmegtakarításra, mégsem tesznek lépéseket ennek érdekében.

Egyre többen takarítanak meg nyugdíjas korukra
Bár a hazai lakosság nagyobb része még mindig az állami ellátásra épít majdani nyugdíja első számú forrásaként, növekszik azoknak az aránya, akik tervezik, hogy hosszú távra félretesznek a jövőben - mondta az Aegon Prémium Üzletág Ügyfélklubjában tartott előadásán Horváth Gyula, az Aegon Biztosító vezérigazgató-helyettese. Véleménye szerint a nyugdíjcélú megtakarítások - így a nyugdíjbiztosítások - növekedéséhez hozzájárulhatnak az állami ösztönzők is.

Forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Használja kalkulátorunkat az ajánlatok összehasonlítására! Életbiztosítás kalkulátor >>
 

Adóemeléssel tartható csak fent a magyar nyugdíjrendszer?!
2016 október 12.
Kategória:
Életbiztosítás

Adóemeléssel tartható csak fent a magyar nyugdíjrendszer?!

Bár a hazai lakosság nagyobb része még mindig az állami ellátásra épít majdani nyugdíja első számú forrásaként, növekszik azoknak az aránya, akik tervezik, hogy hosszú távra félretesznek a jövőben. Szakértők szerint a nyugdíjcélú megtakarítások - így a nyugdíjbiztosítások - növekedéséhez hozzájárulhatnak az állami ösztönzők is.

A nyugdíjcél még mindig alulértékelt a megtakarítások között, és a magyar lakosság időskori évekre való felkészültsége sem megfelelő - jelentette ki az Aegon Prémium Üzletág Ügyfélklubjában tartott előadásán Horváth Gyula, az Aegon Magyarország Biztosító Zrt. pénzügyi vezérigazgató-helyettese.

A vezérigazgató-helyettes szerint az egyik oldalról egy sor objektív körülménnyel is számolni kell, amelyek befolyásolják a nyugdíjhelyzetet Magyarországon: ilyen például az 1980 óta csökkenő népesség, a folyamatosan öregedő társadalom, amelynek következtében 2050-re - ha nem következik be jelentősebb változás - 20-ról 30 százalékra növekszik az időskorúak aránya, és egy aktív korúra már egy nyugdíjas fog jutni. Mindennek következtében 2050-re a bruttó hazai termék 13 százalékát kell majd nyugdíjra fordítani Magyarországon, szemben a mai 9 százalékkal. Amennyiben a különbözetet nem tudja a társadalom adóemeléssel finanszírozni, a nyugdíjak átlagos szintje a jelenlegi kétharmadára csökken.

A nyugdíjrendszer emellett több, alig kezelhető kockázattal is küzd: ilyen a rugalmatlanság a már fizetett járadékoknál - amelyeket nominálisan nem lehet, vagy politikailag nagyon veszélyes csökkenteni -, a rendkívül erős függés a demográfiai helyzettől, a hosszú távú gazdasági változásoktól, illetve a rövidtávon is erős kitettség a gazdasági ciklusoknak.

Az objektív tényezők kezelésére több eszköz is rendelkezésre áll, ám azt látni kell, hogy ezek önmagukban nem elegendők a rendszer ellentmondásainak kezelésére. Ilyen a nyugdíjkorhatár emelése, a helyettesítési ráta csökkentése, vagy a felosztó-kirovó rendszer módosítása. Utóbbi egyik eleme lehet az alapnyugdíj bevezetése, amelynek lényege, hogy az alacsony összegű, ám alanyi jogon járó járandóságon felüli részt a munkáltató, illetve a munkavállaló feladata előteremteni. A gyermekvállalás és a bevándorlás ösztönzése szintén a rendelkezésre álló eszköztárhoz tartozik.

A magyar lakosság viszont az objektív összetevőkön túl a szubjektív paramétereknél sem áll túlságosan jól. Az Aegon 2012-től végzett, 15 országra kiterjedő nyugdíjkutatása szerint Magyarország az alsó harmadban jár a nyugdíjfelkészültségi index (ARRI) értéke alapján: ennek értéke nálunk 5 pont a lehetséges 10-ből, miközben a legjobb országok 7 pont feletti értékeket produkálnak, míg a 15 vizsgált piac átlaga 5,8. Figyelemre méltó emellett, hogy a klaszteranalízis alapján - amelyben a hasonló paraméterekkel rendelkező országokat próbálták csoportokba rendezni - Magyarország kilóg a sorból. Ennek leginkább kulturális okai vannak: például az, hogy a személyes felelősség érzése, nyugdíjtervezési ismeretek és a megtakarítások mennyisége alapján is utolsó helyen állnak a magyar háztartások. A magyarok 55 százalékban az államtól várják a nyugdíját, 19 százalékban a munkáltatói programoktól, és 29 százalékban a saját nyugdíjcélú megtakarításokból. Magyarországon alacsonyabb az átlagnál azoknak az aránya, akik elfogadható megoldásnak tartanák a nyugdíjkorhatár emelését, vagy az adók növelését, illetve az állami kifizetések mérséklését.

Ami pedig a nyugdíjcélú megtakarításokat illeti: Magyarországon mindössze 25 százalék azoknak az aránya, akik rendszeresen előtakarékoskodnak, és 19 százalék azoké, akik időnként tesznek félre. Biztató ugyanakkor, hogy növekszik azoknak a tábora, akik ugyan még nem tettek félre, ám tervezik ezt: az Aegon pontosan erre a körre céloz, amelyet segít az is, hogy az állam 20 százalékos adókedvezményt kapcsol a nyugdíjbiztosítási befizetésekhez is.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Tervezzen előre, válassza ki kalkulátorunkban az Ön számára megfelelő nyugdíjbiztosítást! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
 

Idén ön is gyakran tárcsázta a biztosítókat? Nincs egyedül!
2016 október 06.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

Idén ön is gyakran tárcsázta a biztosítókat? Nincs egyedül!

A szokásosnál jóval eseménydúsabb volt az idei esztendő az agrárbiztosítási piac számára. Sok volt a viharkár, de nőtt a szerződések száma is. Az állami támogatást az utolsó fillérig elvihetik.

Sokkal rosszabbul alakul az idén a mezőgazdasági biztosításoknál a kárhányad, mint az elmúlt években. „Az elmúlt öt év legeseménydúsabb évét láttuk az idén a káresetek darabszámában” – mondják az Allianznál. „Ennek oka a nyári huzamosanextrém időjárás” – teszi ehhez hozzá Füzesi Dániel, a Groupama Biztosító mezőgazdasági szakértője. Az ország legtöbb térsége megszenvedte az egész nyáron át tartó heves viharokat, esőzéseket és jégesőket, de a legnagyobb károk Kelet-Magyarországon keletkeztek. A másik nagy agrárbiztosítási szereplőnél, a Generalinál is megnőtt a káresemények száma az idén. A tavaszi fagy is „megdolgozta” a gyümölcs- és szőlőültetvényeket, emellett komoly jégkárok voltak Szabolcsban, Békésben, Vas megyében és a Balaton környékén. A jég válogatás nélkül minden növénykultúrában tetemes kárt okozott, a viharok a legnagyobb pusztítást a mák- és a napraforgó-ültetvényekben végezték.

Hogy pontosan mennyi volt eddig a károk értéke, azt nem árulták el a piaci szereplők. A mezőgazdasági biztosításoknál mindenesetre a kárkifizetések évről évre durván ingadozhatnak, az utolsó, károk szempontjából katasztrofális évben, 2010-ben például a díjbevétel másfélszeresét is meghaladta a tárgyévi kifizetés. Az idei szezonnak egyébként a károk szempontjából még koránt sincs vége. „A kukorica- és napraforgóföldek jégveréskárának megállapítása még folyamatban van” – mondja Póczik András, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) elnökségi tagja. A kárhányadot pedig tovább növelheti a következő napokban várható őszi fagy, amely főleg a másodvetésű csemegekukoricát és a zöldbabot teheti tönkre – teszik ehhez hozzá a Generalinál. Ezt követően a téli fagy is kárt tehet még az őszi káposztarepcében és az őszi vetésű kalászosokban.

A szokásosnál több kárt hozó évben egyébként több gazdának volt biztosítása is, mint tavaly. A piaci szereplők szerint különösen a jégkár elleni biztosítást kötötték meg sokan, és ezek a konstrukciók jövőre is népszerűek maradnak az idei tapasztalatok után. Az agrárbiztosítások piacának fejlődésében fontos szerepet játszik az ezekre igényelhető állami támogatás is. „A gazdák egyre inkább választanak díjtámogatott konstrukciókat a nem támogatottakkal szemben” – mondja Füzes Dániel. A Generalinál a 8500 agrárbiztosítás közül 3500-hoz igényeltek díjtámogatást. Az Allianz úgy nyilatkozott: „jelentős” darabszám- és díjnövekedést láttak elsősorban a támogatott konstrukcióknál.

Póczik becslése szerint egyébként az idén a teljes piacon a támogatott növénybiztosítási díjbevétel összesen 7 milliárd forint körül lesz. Tavaly ez az összeg csupán 5,7 milliárd forint volt. Mindehhez 4 milliárd forintnyi támogatást nyújt az állam, egymilliárd forinttal többet, mint tavaly. A gazdák a biztosítási díj legfeljebb 65 százalékát kaphatják vissza az államtól, az eddigi díjbevételadatok alapján így a 4 milliárd forintos keret ki fog merülni. Póczik úgy kalkulál, hogy a háromféle támogatott módozat közül a legkomplexebb, „A” típusú biztosítást kötők 55, a „B” és „C” típust kötők 40 százalék körüli visszatérítést kaphatnak. A Generalinál is azt várják, hogy legalább a „B” és „C” típusú, olcsóbb, kevésbé átfogó biztosításoknál csökkentett támogatásra kell számítani.

Forrás: vg.hu

CLB TIPP: Készüljön fel a téli extrém időjárásra is! Vállalkozói biztosítás ajánlatkérés >>
 

Oldalak