Óriási fagykárok vannak tavasszal
A 2023. kárenyhítési évben eddig a termelők több mint 400 hektárra kiterjedő területre jelentettek be tavaszi fagykárt, ez a szám április első hetének fagyos éjszakái miatt egész biztosan jelentősen nőni fog - közölte az Agrárminisztérium (AM) pénteken az MTI-vel.
A tárca a közleményben felhívta a figyelmet arra, hogy a kárenyhítő juttatások mértékének megállapításában fontos szerepe van a mezőgazdasági biztosítások meglétének.
A korábbi gyakorlati tapasztalatok alapján az idei esztendőtől változtatás történt, a kárenyhítő juttatás összegének megállapításánál csak az a mezőgazdasági biztosítás fogadható el, amelyet már az első káresemény bekövetkezése előtt megkötöttek - írták, azt javasolva mindenkinek, hogy "időben kösse meg a szükséges növénybiztosítását, amelynek díjához az állam jelentős mértékű támogatást nyújt".
A minisztérium a közleményben hangsúlyozta: mindenképpen érdemes az elektronikus kárbejelentést megtenni az agrárkár-megállapító szerv (vármegyei kormányhivatal) részére annak érdekében, hogy - az egyéb támogatási feltétel teljesülése esetén - a termelői károk a későbbiekben kompenzálhatóak legyenek. A kárenyhítő juttatás iránti jogosultság érdekében már a kárbejelentéskor körültekintően kell eljárni a mezőgazdasági termelőnek.
Tavaszi fagy akkor valósul meg, ha a kockázatviselés helyén a tavaszi időszakban a talajszinttől számított kettő méter magasságban mért mínusz 2 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet áll fenn. Erről a termelő az OMSZ honlapján tájékozódhat. Fontos, hogy a termelő az OMSZ adat helyességét - ellenkező bizonyításig - vélelmezze és a kárenyhítési eljárásban kötelezően alkalmazza - ismertette a tárca.
Jelezték azt is, hogy "a termőre fordult és szakszerűen művelt gyümölcsösöknél a kárbejelentést alapesetben a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a jogszabályban megállapított, tárgyév május 31-ei véghatáridőig szükséges megtenni".
A közlemény szerint "a hozamcsökkenést okozó tavaszi fagy esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének azt az időpontot kell tekinteni, amikor az időjárási jelenség a károsodással érintett területen bekövetkezik".
A kárbejelentés elektronikus felülete a https://e-kerelem.mvh.allamkincstar.gov.hu/enter/ linken érhető el - tájékoztattak.
A tárgyévben bejelentett károk után kárenyhítő juttatásra az a károsult termelő lehet majd jogosult, aki a jogszabályban foglaltak szerint határidőben, elektronikusan benyújtotta a kárbejelentését; akinél a növénykultúra - tárgyévet megelőző ötéves időszakból a legmagasabb és a legalacsonyabb hozammal rendelkező kettő év elhagyásával képzett három év hozamának számtani átlagához képest - 30 százalékot meghaladó terméskiesését és 15 százalékot meghaladó termelésiérték-kiesését az agrárkár-megállapító szerv igazolta; a kárenyhítési hozzájárulást szeptember 15-ig megfizette és a kárenyhítő juttatás iránti kérelmét november 30-ig, a novemberben nyíló elektronikus kérelmező felületen benyújtotta - olvasható a közleményben.
forrás: portfolio.hu
CLB TIPP: Kérjen biztosítási ajánlatot vállalkozására a weboldalunkon található űrlap segítségével:
Vállalkozói biztosítás ajánlatkérés >>
Biztosítás fajta:
- Vállalkozói biztosítás
Kánikulában megnő a betörések kockázata
A biztosítók tapasztalatai alapján a nyári nyaralási szezonban, s különösen a kánikulai hétvégéken megugrik a lakásbetörések száma. Holott a legtöbb betörés néhány elővigyázatossági szabály betartásával, illetve megfelelő biztonsági eszközökkel elkerülhető lenne – hívja fel rá a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
A biztosítók tapasztalatai szerint a nyaralási időszakban, s különösen a kánikulai hétvégéken növekszik a betöréses lopások, illetve a besurranásos esetek száma. A magukra hagyott ingatlanok még egy rövidebb utazás idején is gyakran könnyű célpontot jelenthetnek a betörők számára. Az illetéktelen behatolók leggyakrabban ékszereket, készpénzt, illetve kisebb méretű műszaki cikkeket visznek magukkal, laptopot, fényképezőgépet, mobiltelefont. Az adatok szerint mintegy 40-50 ezer betöréses lopás történik évente Magyarországon.
15 másodperc bejutni
Egy bezárt, de gyengébb minőségű zárszerkezettel ellátott ajtót nagyjából 15 másodperc alatt ki tud nyitni egy „gyakorlott” betörő. Emellett számos egyéb módon jutnak be az illetéktelen behatolók az ingatlanokba: az ablakok, erkélyajtók befeszítésével, hengerzár-töréssel, a zár felfúrásával vagy extrém esetekben a fal-, vagy tető kibontásával – mondja Deliága Judit, a MABISZ Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke.
Az Országos Kriminológiai Intézet (OKI) egy korábbi kutatása során mélyinterjúkat készített 139, betörés miatt börtönbüntetésre ítélt fogvatartottal, akiket „betörési szokásaik”-ról faggattak, illetve arról, hogy milyen szempontok alapján választották ki a kiszemelt ingatlant. A kutatásból kiderült, hogy a kiválasztás szempontjainál első helyeken szerepel, minél kisebb esély legyen arra, hogy felbukkanjon egy szemtanú, továbbá elrettentő a riasztó, rács, valamint a megfigyelési eszközök megléte.
Néhány egyszerű szabály betartásával és megfelelő biztonsági eszközök alkalmazásával elérhetjük, hogy ingatlanunk ne váljon a betörők célpontjává – világít rá a MABISZ Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke. Néhány általános megelőzési intézkedést azonban mindenképpen érdemes megtenni otthonunk védelme érdekében:
- Indulás előtt győződjünk meg arról, hogy az ajtók és ablakok zárva vannak.
- Fontos, hogy külső szemlélő számára ne tűnjön fel, hogy nem tartózkodunk otthon. Kérjünk meg egy hozzátartozót, barátot, szomszédot, hogy lehetőség szerint rendszeresen ellenőrizze az ingatlant, szellőztessen, kapcsolja fel a villanyt, ürítse ki a postaládát. Jó szolgálatot tehet egy időzített kapcsoló, amely előre beprogramozott időszakokban felkapcsolja a villanyt, bekapcsolja a televíziót azt a látszatot keltve, hogy a lakók otthon tartózkodnak.
- Ha kertes házban lakunk, ügyeljünk arra, hogy a bejárat az utca felől jól belátható legyen. A sövényt, magasra nőtt növényeket ajánlatos lenyírni, az illetétktelen behatoló számára így sokkal kockázatosabb egy járókelő felbukkanása.
- Ne hagyjunk kint a kertben kerti eszközöket, amelyek akár segítséget is nyújthatnak a betöréshez. A kerti létra remek segítség lehet az emeleti szintek megközelítéséhez.
- Ne tudja idegen, és ne legyen látható a közösségi portálokon sem, hogy a lakás üresen áll.
Egyre elterjedtebb szokás, hogy a közösségi oldalakon közzétesszük, hogy éppen hol tartózkodunk, hol nyaralunk. Még ha a poszton nem is szerepel, hogy hol található a lakásunk, egy korább bejegyzéssel együtt gyakran könnyen azonosíthatóvá válik a helyszín.
A MABISZ Lakásbiztosítási, valamint a Vagyonvédelmi és Kármegelőzési Bizottsága 2016-ban terjedelmes, a szövetség honlapján is elérhető „Betörésvédelmi tájékoztatót” állított össze, amelyben számos hasznos fogalom-magyarázat, illetve megszívlelendő tanács is szerepel.
A régebben kötött lakásbiztosítások nem minden esetben szerepeltették az alapbiztosításban a betöréses lopás kockázatát. Az újabb fejlesztésű termékekben jellemzően már ez a kockázat is szerepel az alapbiztosításban. Ezért, ha betörés ellen is biztosítani szeretnénk otthonunkat, érdemes átnézni a régebben kötött szerződés feltételeit. Jóllehet a biztosítók alapesetben csak néhány mechanikai védelmi kritériumokat írnak elő a lakásbiztosítás megkötésekor, korántsem mindegy, hogy milyen zárszerkezetekkel, nyílászárókkal vagy bejárati ajtóval felszerelt az ingatlan. A magasabb szintű mechanikai és elektronikai védelmi berendezésekhez magasabb kártérítési limitek tartoznak.
Forrás: www.piacesprofit.hu
Lajstromozzák a villany- és vízszerelőket
Szeptemberben hatósági jegyzékbe kerülnek a villany- és vízszerelők. A már kihirdetett rendelet szerint ahhoz, hogy valaki így dolgozhasson, előírnak képesítést, gyakorlati időt, de kötni kell legalább 1 millió forintos felelősségbiztosítást is.
A kormányzat a tomboló hőségben sem pihen, már megjelentek a Magyar Közlönyben azok a kormányrendeletek, amelyek a villany- és vízszerelői szakma minőségét hivatottak javítani. Az előírások szeptember elején lépnek hatályba. (A rendelkezéseket itt nézheti meg.)
Az előírás szerint az ilyen szakmát művelőknek speciális nyomtatványon kell bejelentkezniük. Ők hatósági nyilvántartásba kerülnek (ellenkező esetben nyilvánvalóan fusizóknak minősülnek). A nyilvántartásba bekerülésnek azonban vannak feltételei. A formanyomtatvány mellékletében felsorolják, hogy mik az elvárt képesítések.
A vízszerelőknek 1-3 éves gyakorlati időt is igazolniuk kell. Ilyent – talán csak egyelőre – a rendelet erre vonatkozó mellékletének tartalma szerint a villanyszerelők esetében nem várnak el). Mindkét szakmában dolgozóktól elvárás viszont, hogy rendelkezzenek legalább egymillió forintos felelősségbiztosítással.
A nyilvántartásból (ami a szakmai tevékenység tiltását is jelenti) törlik majd azokat, akik valótlan tartalmú nyilatkozatot tesznek, súlyosan megszegik a szakmai szabályokat, illetve együttműködnek például az illegális vételezésben. A listára egy év „pihenőidő” után lehet visszakerülni.
Forrás: www.azenpenzem.hu
Mit sem számítanak az egekbe szökött lakásárak?
A lakásárak emelkedése csupán a megkérdezettek elenyésző hányadát aggasztja, a megkérdezettek több mint fele pedig nem tervez a közeljövőben ingatlant vásárolni – derült ki a Genertel felméréséből.
A lakásárak emelkedése a megkérdezettek 20 százalékát aggasztja ugyan, de a megkérdezettek 56 százaléka nem tervez a közeljövőben ingatlant vásárolni – derült ki a Genertel felméréséből, amelyben összesen 1000 ember vett részt. A felmérésből kiderült az is, hogy a résztvevők 67 százaléka szerint további árnövekedés várható a piacon. Lakásbiztosítás terén meglepően naprakészek a magyarok, közel 70 százalékuk tisztában van a díjjal és a szolgáltatásokkal, ugyanakkor – nem meglepő módon – 65 százalékuk örülne kedvezőbb havidíjnak.
Nem tervezünk lakást venni
A lakáspiacon tapasztalható árnövekedést természetesen idén is észlelik a Genertel által megkérdezettek és tavalyhoz hasonlóan, most is 67 százalékuk gondolja, hogy folytatódni fog az árak emelkedése.
Az ingatlanok vételi árának emelkedése ugyanakkor kevesebbeket aggaszt, mint tavaly, csupán a megkérdezettek 18 százalékát zavarja. Ez vélhetően amiatt lehet így, mert a tavalyi 40 százalékhoz képest idén már 56 százalék válaszolta azt, hogy biztosan nem vesz ingatlant – jegyzi meg a felmérés. Ebből adódóan csupán a megkérdezettek 44 százaléka tervez lakásvásárlást, vagy felújítást 2017- vagy 2018-ban. A válaszadók 21 százaléka vélte úgy, hogy jól jár a lakásárak növekedésével, ez az a réteg, akik árulják az ingatlanjukat és remélik, hogy a magas ár ellenére is tudnak vevőt találni.
Kevesebb az ingatlanbefektetés
Tavalyhoz képest csökkent valamelyest azok aránya, akik ingatlant vásárolnának befektetési céllal. Erre a tavalyi 70 százalék helyett most 64,5 százalék mondott igent, míg 24,3 százalék kizárta ezt a lehetőséget. A fennmaradó 11,2 százalék a kérdésre nem tudott biztos választ adni.
Tudatosan kezeljük a lakásbiztosítást
A felmérés során meglepő válaszok érkeztek a biztosítást érintő kérdésekre, a Genertel előzőleg végzett felméréseihez képest most megfontoltabbnak, tudatosabbnak tűnnek a válaszadók. Azok közül, akik rendelkeznek lakásbiztosítással, 66 százalék állítja azt, hogy tisztában van a lakásbiztosítása díjával, illetve a szolgáltatásaival, lévén, hogy azt nemrég kötötte vagy éppen ellenőrizte. A fennmaradó 7 százalék ugyanakkor nem szokta nézni a díjakat, nem foglalkozik a biztosításával, 7 százalék pedig nem rendelkezik biztosítással.
A kutatás végül rámutatott, hogy megoszlanak a vélemények a tekintetben, hogy a lakásbiztosítási díjak növekedni fognak-e a lakásárak miatt. A válaszadók 61 százaléka szerint igen, 19 százalék szerint nincs hatással a lakásár a biztosításra, míg a fennmaradóak erre nem tudtak érdemben választ adni.
Változás tavalyhoz képest, hogy többen vannak azok, akik szeretnének kedvezőbb, azaz olcsóbb lakásbiztosítási díjakat: 46 százalék helyett idén 65 százalék örülne némi csökkenésnek – emelte ki a felmérés.
Forrás: www.vg.hu
Egynapos városnézésre is jól jöhet az utasbiztosítás
A legolcsóbb termékek napi néhány száz forinttól elérhetők, a legtöbben azonban a hobbi és az extrém sportok okozta sérülések térítését kiegészítő csomaghoz kötik.
Habár a hazai üdülőhelyek mellett a környező országok és a tengerpartok is népszerű úti célnak számítanak, becslések szerint a külföldre utazóknak csupán alig fele köt utasbiztosítást. Már a legolcsóbb termékek is sok mindenre fedezetet nyújtanak, mégis ajánlott sporttevékenységre kiegészítő biztosítást kötni.
Tucatnyi biztosító csaknem negyvenféle terméke kapható a hazai utasbiztosítási piacon, s ezekhez számtalan kiegészítő biztosítás is köthető. Általánosságban akár már egynapi néhány száz forintos biztosítás is tartalmazhat több millió forintos baleseti és betegségi kórházi ellátásra szóló biztosítást, valamint poggyászbiztosítást is egy limitált összegig – válaszolta lapunk megkeresésére a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz). Ennek ellenére becslései szerint a külföldre utazóknak csupán mintegy fele köt utasbiztosítást, pedig ezt már az egynapos városnéző utakra is érdemes lenne megtenni. A legfontosabb általános feltételek, hogy a biztosítást itthon, az utazás előtt kell megkötni, legfeljebb háromszázhatvanöt napra szólhat, és a díjfizetéstől vagy egy meghatározott dátumtól él – teszi hozzá a Mabisz.
Minden biztosító más kockázatokat vállal alacsonyabb díjú termékeiben, a betegségekre, balesetekre és az ebből eredő orvosi költségtérítésekre azonban e termékek is kiterjednek. A lényeges különbség az, hogy az adott társaság milyen értékhatárig vállalja ezek megtérítését.
Külföldön egyes kezelések, műtétek során nagyon magas ellátási költséggel szembesülhetünk, ezért az alacsony kártérítési limiteket tartalmazó biztosításoknál előfordulhat, hogy a kórházi számla meghaladja a biztosító szolgáltatási fedezetét – mondta megkeresésünkre Szilágyi Péter, az Uniqa Biztosító Lakossági Biztosítások és Kárrendezés Terület termékmenedzsere. A kikapcsolódás magába foglalhat sporttevékenységet is, erre viszont biztosítótól és sportágtól függően kiegészítő csomag szükséges. A Posta Biztosító például a verseny- és extrém sportot űzőknek ajánlja a kiegészítő biztosítást – válaszolta a társaság a Magyar Hírlap megkeresésére. Ez tartalmazza a sportfelszerelés biztosítását is személyi sérülés esetén, valamint az úti poggyász részét képező fényképezőgépre, kamerára és GPS-re is térít, a feltételekben meghatározott mértékig. Külön említették még a kiegészítő autós segítségnyújtás biztosítást, amely nem várt műszaki hiba esetén nyújt segítséget, csomagtól függő mértékben.
A Groupama Biztosítónál a hobbisportokra – ebbe náluk negyven méteres mélységig a búvárkodás szintén beletartozik – is kell a kiegészítő biztosítás. Ez az alapdíj ötven százalékát jelenti, míg extrém sportok esetén már az alapcsomag díjának száz százaléka fizetendő kiegészítésként. A cég rámutat, az utasbiztosítás nem terjed ki például olyan megbetegedések külföldi kezelésére, amelyek már az utazás megkezdése előtt ismertek voltak, és ugyanígy nem fizet a biztosító sürgős vagy nem fájdalomcsillapító fogászati kezelésre sem. Az ittasság valamennyi esetben kizáró ok. A vitás kérdések rendezésére a Posta Biztosító jegyzőkönyv felvételét javasolja, a Groupamánál arra hívták fel a figyelmet, hogy a versenysport, illetve a szokásosnál nagyobb veszélyt jelentő szabadidős tevékenység jelenthet korlátozást.
Forrás: www.magyarhirlap.hu
1 millióba került egy thaiföldi félrelépés
Egy-egy családi nyaralás akár több százezer forintba is kerülhet, mégis sokan épp a biztosításra sajnálnak pár ezer forintot. Egy váratlan baleset azonban nem csak tönkre teheti a nyaralást, de a kár olyan összegekre rúghat, amit utána akár évekig nyöghetünk. A K&H biztosító idei összesítése szerint az utasok kezdenek odafigyelni a biztosítás fontosságára is.
Bár még csak az utazási szezon felénél vagyunk, már egyértelműen látszik, hogy idén keresettebbek az utasbiztosítások, mint egy évvel ezelőtt. A biztosító szerint a külföldre utazók egyre tudatosabbak, egy-egy utas több mint háromezer forintért kötött biztosítást.
Tavaly a legnagyobb utasbiztosítási kárkifizetés meghaladta a 28 millió forintot. Azonban elég egy rossz lépés is ahhoz, hogy milliós költséget okozzunk: egy Thaiföldön nyaraló turista például egy hajókiránduláson elcsúszott a vizes padlón és térdsérülést szenvedett. Az utas térdsérülését külföldön ellátták, de a térdrögzítővel nem szállhatott fel a repülőjárat turista osztályára. A biztonságos utazáshoz a business osztályra kellett jegyet foglalnia, amelynek ára meghaladta az 1,2 millió forintot. Emellett a kórházi és szállítási kiadások 150 ezer forintra rúgtak, valamint az utasnak további 70 ezer forintos kárigénye is volt.
Kaszab Attila vezérigazgató-helyettes kiemelte, hogy az utasbiztosítások egy-egy utazás teljes költségére vetítve lényegében marginálisak, pár ezer forintos kiadást jelentenek, ugyanakkor baj esetén jelentős költségektől mentesíthetik az érintetteket.
Az év első öt hónapjában 16 százalékkal nőtt az előző évhez képest a megkötött utasbiztosítások száma, átlagosan egy-egy utas pedig több mint 3 ezer forintért kötött utasbiztosítást a K&H Biztosítónál.
A biztosító adatai szerint tavaly leginkább Görögországban, Horvátországban, Spanyolországban és Olaszországban történtek káresemények, de érkezett bejelentés Szingapúrból, az Egyesült Államokból, Indonéziából és Thaiföldről is.
Mikor nem fizet a biztosító?
A fenti példa is jelzi, az utazások során mennyire fontos, hogy biztosítási szerződést kössünk. Azonban azt is tudni kell, hogy hiába van utasbiztosítási szerződésünk, nem mindig fizet a biztosító. A D.A.S. Jogszervíz cikkéből kiderül, mire kell figyelni a káresemény elkerülése során.
A biztosítási szerződéskötéskor különös tekintettel kell lenni arra, hogy valóban megfelelő lesz-e számunkra az adott biztosítási szerződés. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tevékenységünkre illő biztosítási szerződést kell kötni. Tehát, más konstrukciót hordoz magában egy túrázásra kötött szerződés és megint mást egy tengerparti nyaralásra, vagy városnézésre vonatkozó szerződés. Ez tehát a legfontosabb. Amikor azonban már megkötésre került a szerződés, akkor is bizonyos kötelezettségek terhelik a biztosítottat annak érdekében, hogy megelőzze, elkerülje az érintett biztosítási esemény bekövetkeztét.
Extrém sportra nem fizet a tb
Magyarországon évek óta mintegy 630 ezer önálló balesetbiztosítást tartanak nyilván, lakás- gépjármű- és egyéb biztosítások kiegészítő balesetbiztosítási szolgáltatásaival együtt is a lakosságnak mindössze 11 százalékát védi ma valamilyen balesetbiztosítás. E védelemre korántsem csak az aktív életmódot folytatók szorulnak rá: a balesetek 85-90 százaléka ugyanis a biztonságosnak gondolt háztartásokban történik. A hazai balesetbiztosításokhoz kapcsolódó díjak és térítések aránya igen kedvező: 10 millió forintos térítési limit már akár havi 2 ezer forintos díj ellenében is szerezhető. Cafeteria-elemként is elérhető csoportos formában megkötve ugyanilyen szintű védelemnek mindössze ezer forint körüli a díja.
Az utasnak is vannak kötelezettségei
Nagyon fontos tudni, hogy a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint, a biztosított személyt kármegelőzési kötelezettség terheli. Ebből következik az, hogy amennyiben ezt az általános követelményt az érintett személy megszegi, akkor a biztosító mentesüléséhez is vezethet, tehát megtagadhatja a szolgáltatását.
Ugyanis, amennyiben a biztosítási esemény a biztosított, vagy hozzátartozójának szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartásának következménye, a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól. Mit jelent ez a gyakorlatban?
Gondatlanság esetén nem kapunk egy fillért sem
Az utasbiztosítási szerződések tipikusan fedezetet nyújtanak a lopáskárokra. Persze hogy milyen mértékben, az mindig a szerződési feltételek részletszabályaiban rejlik. Ugyanakkor előfordult olyan eset, amikor a strandon őrizetlenül hagyták a biztosítottak a táskáikat és a benne lévő értékeiket, irataikat. Egyszerűen mindenki egyszerre ment be úszni a tengerbe. Ezalatt az idő alatt a táskákat ismeretlen személy „kirámolta”. A biztosító a szolgáltatást megtagadta, mondván, hogy az érintett személyek súlyosan gondatlanul jártak el, hisz a minimális lépést sem tették meg az értékeik, irataik védelmében.
Ilyen esetek azok is, amikor egy baleset például azért történik, mert a bérelt gépjárművet vezető biztosított ittas állapotban vezette, vagy esetleg kiderült, hogy nem volt vezetői engedélye. Ezek a helyzetek kifejezetten a biztosított személy szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartására vezethetők vissza. Ilyenkor tehát a biztosító a kifizetést és a szolgáltatást biztosan megalapozott módon fogja visszautasítani.
Forrás: www.piacesprofit.hu
Sokba kerültek a júliusi viharok: több ezer magyar járt pórul
Az elmúlt hetekben országszerte csaptak le a viharok, sok helyen komoly károkat okozva. Több ezer magyar járt pórul.
A nyár sajnos nemcsak a kikapcsolódásról szól, sokaknak okoz komoly fejfájást az ilyenkor jellemző kiszámíthatatlan időjárás. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adatai szerint leginkább május elejétől augusztus végéig fordulnak elő a hirtelen lecsapó, viszonylag rövid ideig tartó, nagy mennyiségű csapadékkal és erős széllökésekkel járó viharok. Ezt bizonyítja, hogy a biztosítókhoz 2010-2016 között az évnek ebben az időszakában összesen közel egymillió kárbejelentés érkezett, amelyekre több mint 73 milliárd forintot fizettek ki a társaságok.
Ezek a területek jártak a legrosszabbul
Ahogy arra a MABISZ is rámutatott, a nyári viharok átlagosan mintegy 115 ezer forint összegű kárt okoznak a biztosított ingatlanokban és egyéb javakban. Sajnos ez az elmúlt hetekben sem volt másképp: csak ebben az időszakban több mint 7000 viharhoz kapcsolódó esetet jelentettek a Generali Biztosítónál, mintegy 1 milliárd forint a károk becsült értéke.
Ebből több mint 3000 eset volt kifejezetten viharhoz köthető, közel 500 millió forint értékben, közel 2000 alkalommal pedig villám okozott kárt (több mint 200 millió forint), illetve a jégverés (több mint 1000 eset, közel 400 millió forint értékű kár), a felhőszakadás (közel 400 eset, közel 50 millió forint) és a tetőbeázás (közel 500 eset, 15 millió forint). A július 10-12-i viharokban kiemelten sok ingatlan sérült meg - a fővárosban, Pest megyében, illetve Somogy megyében, de különösen a Balaton déli partja volt érintett.
Megelőzhető lenne a baj
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a kora nyári, illetve nyári hónapokban 100 ezer körüli káreseményt jelentenek, 2014 nyarán azonban ennél több, 134 ezer, 2015 ugyanezen időszakában pedig több mint 122 ezer bejelentés történt. A jégverés 2016-ban az azt megelőző évhez képest közel kétszer annyi kárt okozott (3700 helyett 6500 eset), és a mezőgazdaságban is a jégverés vonta maga után a legtöbb bejelentést: 2000-ből csaknem 1300 eset kötődik ehhez, a kifizetett károk összege pedig eléri a 1,3 milliárd forintot.
Az előrejelzések és a statisztikák szerint azonban még nem nyugodhatunk meg, a következő hetekben is komoly meglepetéseket okozhat az időjárás. Sok esetben viszont elkerülhető, vagy kisebb mértékű lenne a baj, ha nagyobb figyelmet fordítanánk a kármegelőzésre. Az első és legfontosabb, hogy rendszeresen tájékozódjunk az aktuális időjárásról. A hagyományos időjárás-előrejelzés mellett már személyre szabott eszközöket is használhatunk, például a Generali kifejezetten erre a célra kifejlesztett alkalmazását, ami fél órával a lakást esetlegesen érintő vihar előtt értesíti a felhasználót.
Ha nagy mennyiségű csapadék várható erős széllel, zárjuk be az ablakokat, vigyük védett helyre a vagyontárgyainkat, autóval pedig ne parkoljunk fa alá!
Emellett érdemes áramtalanítanunk elektromos eszözeinket: a villámvédelemmel ellátott elosztók is megoldást jelenthetnek, de tartsuk szem előtt, hogy egy közeli villámlás még így is kárt tehet az eszközeinkben a telefon-, internet- vagy tévékábel-csatlakozáson keresztül.
Forrás: www.penzcentrum.hu
CLB TIPP: Ne hagyja otthonát, értékeit biztosítás nélkül, hasonlítsa össze Ön is ajánlatainkat lakásbiztosítási kalkulátorunk segítségével! Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Megváltozott az aszály definíciója
Miután az időjárás egyre szélsőségesebb hőmérsékleti értékeket produkál, megnőtt az aszály kockázata. A fogalom törvényi definíciója idén nyáron ugyan megváltozott, de a június 15-e előtt kötött biztosításokra még a régi meghatározás szerint lehet kárenyhítést kérni, hívta fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
Az elmúlt évek legnagyobb hőhulláma vonul át felettünk, az időjárás a szántóföldi növényeinket sem kíméli, azonban az, hogy a gazdák aszály címen kárenyhítést kérhetnek-e, attól is függ, mikor kötötték meg az erre vonatkozó biztosításukat.
Június 15-én ugyanis hatályba lépett a kárenyhítési rendszer törvényi hátterének a módosítása, és az egyik legjelentősebb változás éppen az aszály kockázatának definíciójára vonatkozik.
- A korábban érvényes meghatározás szerint aszályról akkor beszélhetünk, ha a kockázatviselés helyén a vegetációs időszakban harminc egymást követő napon az összes lehullott csapadék mennyisége nem éri el a tíz millimétert.
- Június közepe óta viszont a törvény szerint az minősül aszálynak, ha a csapadék nem éri el a 25 millimétert harminc napon keresztül, és a napi maximum hőmérséklet legalább tizenöt napon át meghaladja a 31 °C-ot.
Káresemény megállapításához e két feltétel valamelyikének kell teljesülnie, amit az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adataival szükséges alátámasztani.
A MABISZ felhívja az aszálybiztosítási fedezettel rendelkező gazdálkodók figyelmét arra, hogy a jogszabály változása csak az annak hatályba lépése után kötött szerződésekre vonatkozik. A 2017. június 15-e előtt létrejött növénybiztosítási szerződésekre minden esetben a szerződéskötéskor érvényes jogszabály az irányadó.
Forrás: www.index.hu
Azt hitted, utazni és sportolni veszélyes? Nem ott történik a legtöbb baj
Sokan csak akkor gondolnak balesetbiztosításra, amikor úgy érzik, veszély leselkedhet rájuk, főként nyaralás, vagy extrém sportolás előtt. Ugyanakkor tízből kilenc esetben háztartási balesetekre fizetnek a biztosítók. Tehát ott vagyunk a legnagyobb veszélyben, ahol a legnagyobb biztonságban érezzük magunkat.
Bár az emberek többsége az otthonában érzi magát a legnagyobb biztonságban, az UNION Biztosító adatai is azt igazolják, hogy gyakoriságban messze az otthoni balesetek vezetnek: a balesetbiztosítási térítések csaknem 90 százalékát ilyen esetekre fizeti ki a biztosító. A KSH adatai szerint évente közel 1800 ember háztartási balesetben veszti életét - ez a szám csaknem háromszorosa a közlekedési haláleseteknek, amelyekből tavaly 607 történt az országban. Az otthoni balesetek több mint felét esés, zuhanás váltja ki, de gyakori ok az égés, valamint az éles vagy szúró tárgyak miatti sérülés is.
Extrém sportra nem fizet a tb
Noha immár egy évtizede bevezették, továbbra is igen kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítási járulék terhére nem fedezhetőek az extrém, illetve hivatásszerűen űzött sportok okozta balesetekhez kapcsolódó ellátások. Ugyanakkor egyre több balesetbiztosítás kiterjeszthető a közkedvelt extrém sportokra (például vadvízi evezés, hegy- és sziklamászás, bungee jumping, ejtőernyőzés, stb.) is.
"A balesetbiztosításokat a magánszemélyeknek jellemzően éves időszakra lehet megkötni, az elmúlt években ugyanakkor már számukra is elérhetőek olyan határozott idejű biztosítási csomagok is, amelyeknek néhány száz forintos napidíja ellenében az adott esemény időszakára szóló, magas szintű, 10 milliós térítést biztosító védelem szerezhető" - hívja fel a figyelmet Bóna Katalin, az UNION Biztosító ügyvezető igazgatója. Hozzátette, egy gondos szülőnek tehát ezentúl lehetősége van arra is, hogy például a Sziget Fesztivál 100 ezres hetijegye mellé háromezer forintért ilyen extra védelmet is biztosítson gyermekének.
Fontos azonban szem előtt tartani, hogy bármilyen balesetbiztosításunk is van, az alkoholos befolyásoltság kizáró tényező, amennyiben a balesetet egyértelműen ez az állapot idézte elő. Ugyanez áll a gondatlanságra is: jellemző nyári példa erre a napégés, illetve a tiltott helyszíneken való fürdés. Mivel a balesetbiztosítások fedezeti köre számos részletben jelentősen eltérhet egymástól, mindenképpen célszerű előre megbizonyosodni arról, hogy valóban a számunkra megfelelő biztosítási védelmet kapjuk-e meg. Ebben segítségünkre lehet az adott biztosító holnapja vagy call centere, vagy biztosításközvetítő szakember is.
Külföldre is érvényesek
A balesetbiztosítások többnyire 24 órában, a világ minden országában érvényesek (jellemző kivételt a csoportos munkahelyi baleseti konstrukciók képeznek). Tehát nem csak belföldön, de akár külföldi utazások során is kedvező kiegészítő szolgáltatást jelentenek az utasbiztosítások mellé: míg az utasbiztosítás az ellátáshoz kapcsolódó költségeket fizeti meg, addig a balesetbiztosítás adott összegű térítést nyújt a kapcsolódó további kiadások fedezésére.
Tekintettel arra, hogy a balesetbiztosítási védelem közel 40 százalékát a különböző biztosításokhoz kapcsolódó kiegészítő csomagok biztosítják, jogosan merül fel a kérdés, szükség van-e önálló balesetbiztosítás kötésére is.
"A kiegészítő balesetbiztosítások térítési limitjei általában jóval alacsonyabbak, mint amelyek az önálló balesetbiztosításokra jellemzőek. Mindenképpen érdemes tehát önálló balesetbiztosításban is gondolkodni, főleg annak tudatában, hogy baleset esetén mindkét biztosítást igénybe vehetjük, azok szolgáltatása összeadódik" - mutat rá Bóna Katalin.
Általánosságban kijelenthető, hogy megfelelőnek akkor tekinthető a balesetbiztosítási védelem, ha haláleset vagy rokkantság esetén akár 10 milliós térítést nyújt. Egy ilyen szintű védelem egyénileg már havi 2 ezer forintos díj ellenében is elérhető, egy négytagú család számára is havi 4 ezer forint alatt biztosítható.
Forrás: www.penzcentrum.hu
Súlyos: biztosítás helyett szomszédjaikban bíznak a magyar nők
A hatékony lakásvédelmi módszerek közül leginkább a lakásbiztosításokban, a szén-monoxid-riasztókban és a szomszédok összefogásában bíznak a magyarok - derült ki egy friss felmérésből. A szomszédokra leginkább a nők és a kisvárosokban, falvakban élők számítanak. A biztonsági ajtók és riasztók már nem szerepeltek ilyen jól: tavalyhoz képest a legnagyobb mértékben a távfelügyelettel rendelkező riasztók és a biztonsági ajtókba, ablakokba vetett bizalom csökkent.
Kármegelőzési és kártalanítási szempontból a lakásbiztosítást tartják a legjobb megoldásnak a magyarok. A K&H biztos jövő index adatai szerint az idei első negyedévben az emberek 61 százaléka tartotta nagyon hatékony védelemnek a lakásbiztosítást, így a tavalyi eredményekhez hasonlóan idén is ez végzett az első helyen.
A kutatás szerint kármegelőzés és kárenyhítés szempontjából a top 3 legnépszerűbb módszer között szerepel még a szén-monoxid-riasztó, illetve a szomszédok összefogása. A lakóközösség erejében a magyarok több mint fele, 56 százaléka bízik nagyon, leginkább a nők és a kisvárosokban, falvakban élők.
Jócskán romlott azonban a biztonsági ablakok és ajtók, távfelügyelettel rendelkező riasztók, valamint a rendszeres járőrözés megítélése tavalyhoz képest. A távfelügyeletes riasztókat például már csak 45 százalék tartja nagyon hatékonynak szemben a tavalyi 58 százalékkal. A házőrző kutyák szintén vesztettek a népszerűségükből, a lista végén végeztek a saját tűzoltó készülékekkel együtt: mindkettőt 43-43 százalék tartja hatékonynak.
"Egyre tudatosabbak a lakástulajdonosok, egyre körültekintőbben választanak lakásbiztosítási konstrukciókat és többen igénylik a kiegészítő biztosításokat" - mondta el Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese.
A szakember azt is hozzátette, az idei első negyedévében egy-egy lakásbiztosítási káreseményre átlagosan 80 ezer forintot fizetett ki a társaság, ami 70 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A lakásbetöréses károk száma 70 volt, ami azonos az egy évvel korábbi adatokkal. A betöréses károknál pedig az átlagos kárösszeg 128 ezer forintra rúgott, ami 20 százalékos mérséklődést jelent.
Forrás: www.penzcentrum.hu
A kamionok a legveszélyesebbek az utakon
Rekordközeli összeg folyt be tavaly kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokból (kgfb) a biztosítókhoz – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból. A teljes bruttó díjbevétel csaknem 24 százalékkal nőtt 2016-hoz képest, és meghaladta a 130 milliárd forintot, ennél csak egyetlen évben, 2007-ben volt magasabb. A biztosított gépjárművek száma minden korábbi csúcsot megdöntött, több mint 4,76 millió autós kötött kötelezőt, az átlagos éves díj 27,5 ezer forint körül alakult.
A károk száma is növekedett ugyanakkor 12 százalékkal, a kárgyakoriság aránya 2010 óta a legmagasabb értéket vette fel: a biztosított járművek 3,33 százaléka okozott olyan balesetet, amelynél igénybe kellett venni a kgfb-t. Több mint 158 ezer esetben jártak el a biztosítók, amelyek 37 milliárd forintot fizettek ki a károsultaknak, és csaknem 40 milliárd forintnyi függőkár-tartalékot képeztek a későbbi kifizetésekre. Az átlagos kárérték is egyre nagyobb, tavaly már 484 ezer forintra rúgott. A legveszélyesebbek a kamionok az utakon: a 36 424 vontató csaknem negyede okozott kárt tavaly, ráadásul az átlagos kárérték is a vontatóknál a legnagyobb, meghaladja az 1,2 millió forintot. Nem véletlen, hogy ezeknél a járműveknél több biztosító is durván árat emelt az elmúlt években.
A próbarendszámos autók is az utak ördögeinek számítanak. Tavaly minden ötödik okozott kgfb-s kárt, átlagosan 373 ezer forint értékben. A buszok is sok káreseményben vesznek részt, minden nyolcadik karambolozik úgy, hogy a sofőr a hibás. A kárgyakoriság a buszok méretével párhuzamosan nő, a 80 férőhelyesnél is nagyobb járműveknél 18,4 százalék volt tavaly. A buszok egyébként átlagosan 540 ezer forintnyi kárt okoznak.
A személyautókról is elmondható, hogy minél nagyobb a motor teljesítménye, annál több kárt okoznak a vezetőik. A kisautóknál a kárgyakoriság 3 százalék alatt marad, a közepes, 50-100 kilowattos járműveknél nem éri el a 4 százalékot, ugyanakkor a 180 kilowattosnál nagyobb teljesítményű gépeknél már megközelíti az 5 százalékot. Az okozott károk átlagos értéke azonban nem függ attól, mekkora autóval történt a baleset, sőt a statisztika szerint éppen az egészen kis teljesítményűek okozzák a legnagyobb károkat. Ebben persze szerepe lehet annak is, hogy ezekben viszonylag szerények a védőberendezések, így a személyi sérülések súlyosabbak lehetnek.
A motorosok a jegybank adatai szerint szabályosan közlekednek, nagyon kevés kárt okoznak. A kárgyakoriság náluk alig éri el a fél százalékot, a két keréken járókra is igaz viszont, hogy minél nagyobb teljesítményű jármű van alattuk, annál több balesetet okoznak. Az átlagos kár ráadásul az esetükben hatalmas, csaknem egymillió forint. A legnagyobb károkat tavaly a 36-70 kilowatt teljesítményű motorkerékpárokkal okozták, ezeknél az átlagos kárérték 2,2 millió forint volt.
Forrás: vg.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunk segítségével egyszerűen összehasonlíthatja a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait! Kötelező kalkulátor >>