CLB

Óvatosabbak a külföldre utazók

A legkeresettebb nyári mediterrán tengeri célpontokra utazva jellemzően kötnek utasbiztosítást a magyarok.

Az utasbiztosítási piacon várhatóan javul a helyzet az idén: míg korábban a turisták csupán 50-60 százaléka kötött utasbiztosítást, most nyáron előreláthatólag már nő az arány. Bár jellemzően óvatosabbak a külföldre utazók, az utasbiztosítási piac 40 százalékát adó harmadik negyedév bevételeit az is befolyásolja majd, hogy a járványhelyzet miként alakul – tájékoztatta lapunkat Lambert Gábor, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) kommunikációs vezetője. A szektor díjbevételei tavaly több mint 60 százalékkal zuhantak:

a Mabisz tagjainak az utasbiztosítási díjbevétele alig haladta meg a 6,4 milliárd forintot, szemben a 2019-es 18 milliárddal.

A legkeresettebb nyári mediterrán tengeri célpontokra, azaz Horvátországba, Törökországba és Görögországba utazva jellemzően kötnek utasbiztosítást a magyarok, de más európai úti célok esetében is népszerűek a biztosítások – mondta a VG-nek Varsányi László, az Aegon Magyarország Zrt. utasbiztosítási termékmenedzsere. A hazai lakosok a nyári főszezonon kívül a távol-keleti és egzotikus térségekbe indulva is gyakran biztosították az utazásukat.

A Mabisz minden külföldi látogatáshoz tanácsolja az utasbiztosítás megkötését.

Külön felhívja a figyelmet arra, hogy ha az utas karanténba kerül, az nem minősül biztosítási eseménynek, ezért a legtöbb biztosító nem nyújt erre szolgáltatást. Azonban van olyan termék, amelyben a karanténba kerülés is biztosítási eseménynek minősül, és megtéríti az emiatt felmerült meghosszabbított szállodai tartózkodás vagy a hazautazás többletköltségét a biztosító. Varsányi László elmondta, az Aegonnál a legnépszerűbb szolgáltatás az általános utasbiztosítás, amelyet sok esetben kiegészítenek Covid–19-cel kapcsolatos fedezetekkel is. Különösen igaz ez az útlemondási biztosítások esetében, hiszen fennáll a veszélye, hogy a külföldre induló egy fertőzésből adódó érintettség miatt nem tud elutazni a befizetett útjára.

Lambert Gábor szerint:

az utasbiztosítások idei alapdíjai jellemzően nem emelkedtek, de nincs könnyű dolguk az utazóknak a csomagok összehasonlításakor,

miután a szolgáltatáspaletta szélesedett. Csak a Mabisz tagjai közül kilencen foglalkoznak utasbiztosítással, a teljes piacon 14 társaság verseng az ügyfelekért. Sőt, a biztosítók új kockázatokat építettek be az utasbiztosítási termékeikbe, ami sok esetben nem járt díjnövekedéssel. Varsányi László közlése szerint az Aegon nem emelt árat a tavalyelőtti üzleti éve óta, de számos új kockázatot beemelt a szolgáltatásai közé. A biztosítónál a kockázatviselési szolgáltatások csomagrendszerben érhetők el, az árat a szolgáltatások és a térítési limitek befolyásolják. Az Aegonnál a biztosítás egynapi alapdíja 450–820 forint között alakul, a választott csomagtól függően.

forrás: vg.hu

CLB TIPP: Számolja ki kalkulátorunkban a biztosítók utasbiztosítási ajánlatait és kösse meg a kiválasztott csomagot néhány perc alatt:
Utasbiztosítás kalkulátor >>

Mit tehetek, ha jégkáros lett az autóm?

Nem minden esetben lehet megúszni a károkat, de a felkészülteket kárpótolja a megfelelő biztosítás.

Az autósok egyik legrosszabb rémálmát hozhatják a nyári záporok sötét fellegei, amikor a lehulló csapadék nem víz, hanem jég formájában érkezik. Sokféle praktikával próbálkoznak megvédeni a karosszéria állapotát a tulajdonosok, de lehetetlen felkészülni minden helyzetre.

Hogyan működik a biztosítás jégkár esetén?

Ha már megtörtént a baj, nincs más hátra, mint az elszenvedett kár csökkentését mérsékleni, arra pedig a gépjármű biztosítók CASCO szolgáltatásait lehet igénybe venni. Persze azt is csak akkor, ha volt annyira felkészült az autótulajdonos, hogy köt ilyen jellegű biztosítást (ráadásul nem mindegyik CASCO terjed ki az elemi károkra).

Bár a biztosításból befolyt összeg aligha fedezi az autók piaci értékét, így újra cserélni sem lehet ebből a pénzből, de akadnak módszerek, amivel menthetőek. A jégkáros autók javítására különféle technikák vannak, jó esetben akár hibátlan állapotra képesek visszahozni az autó karosszériájának felületét, de megeshet, hogy komoly értékvesztést szenved a jármű, sőt akár gazdasági totálkár is lehet a vége.

Mit mond a biztosítási szakértő?

A megkérdeztük Németh Pétert, a CLB független biztosítási alkusz online és offline értékesítésének kommunikációs igazgatóját, hogy milyen trendek jellemzőek a hazai gépjármű-tulajdonosok biztosítás típusaira. Elmondása szerint a hazai utakon nagyjából 5,5 millió rendszámos jármű közlekedik, amiből körülbelül 4 millió személygépkocsi, amelyek kevesebb mint negyede rendelkezik CASCO biztosítással.

Az alacsony CASCO biztosítási arány talán nem is annyira meglepő, ha figyelembe vesszük a magyarországi gépjárművek 14,7 éves átlagos korát, hiszen az idős autók esetében közel sem tűnik logikusnak az évi 80-100 ezer forintos biztosítási díj. Bár az is igaz, hogy az átlagos korban lévő autó állapottól és típustól függően még lehet érdemes a a KGFB-n felüli biztosításra, ezt nagyon kevesen gondolják így. Jellemző ez a hozzáállás a magyar autósok szervizelési szokásainál is, mert többségében akkor viszik javíttatni az autót, amikor már használhatatlanul meghibásodott.

Lízingelt autók esetében kötelező CASCO biztosítást kötni, de jellemzően itt sem a felkészültség a szempont, hanem az ár. Az esetek többségében “mini” vagy “fapados” biztosításokat kötnek, ami az önhibából fakadó közúti balesetek és az autólopások kárrendezésére elegendő. Összességében elmondható, hogy a Magyarországon forgalomban lévő autók alig 15-20%-a rendelkezik olyan teljes körű biztosítással, ami elfogadható kárpótlást nyújt jégkár esetén is.

Pedig az efféle sérülésekre kiterjedő biztosítások létjogosultsága egyre nő, mert a nyári időszak heves zivatarai egyre gyakrabban jégveréssel érkeznek. Németh Péter azt is elmondta, hogy több ezer jégkáros bejelentés érkezik a jégesővel párosult nagyobb viharok után, azonban az autósok többsége hoppon marad a nem megfelelően széles körű CASCO biztosítás hiányában.

Ha már bekövetkezett a baj, menteni kell ami menthetőt és lehetőleg menedéket kell keresni, mert mint megtudtuk, maga a kármentés is része a kárrendezésnek. A helyszínről és a sérült gépjárműről lehetőleg azonnal fényképeket kell készíteni, ezt követően kell felkeresni a biztosítót és leírni a kártörténetet, ami mellé csatolni kell a helyszíni képeket, vagy a megkérdezett alkusz esetében magát a közvetítőt, aki segít a kárbejelentésnél.

Ha a bejelentés megtörtént, a biztosító kárszakértője egyeztet időpontot a tulajdonossal, amikor is a szakember személyesen felméri a kár mértékét. A biztosító ezt követően előzetes kalkulációt végez, azonban sok esetben akkora mértékű a jégkár, hogy helyből gazdasági totálkárra veszik az autót. Sok esetben kellemetlen helyzetet eredményezhet, ha GTK-ra kerül a jármű, hiszen a sérült autó biztosítók által kalkulált használt értéke nem feltétlen kedvező. Az első szemle után kell megkeresni egy jégkárral foglalkozó műhelyt, ahol a szakemberek felmérik az autó állapotát, majd megállapítják a pontos javítási költséget, amit az elemi kárra vonatkozó CASCO biztosítás alapján fizet a biztosító.

Horpadás javítása

Komróczki Sándortól, a Profi Egyengető Centrum Hálózata Kft. (PECH) budapesti, kifejezetten jégkáros autók horpadás mentesítésével foglalkozó szerviz vezetőjétől megtudtuk, hogy bár az utóbbi pár évben jellemzően elkerülték Magyarországot az nagy területeket szőnyegbombázó jégesők, lokálisan azért kisebb-nagyobb károk eddig is voltak.

Az elmúlt hetek időjárása viszont kifejezetten nagy problémát okozott, ami miatt több száz autó javításával kell foglalkozni jelenleg. A szakember szerint milliárdos károk keletkeztek a hazai autóállományban, mert magánszemélyek autóin kívül hatalmas telephelykárok is vannak. A gondok apróbb hibáktól az egész autót érintő drága javításokig terjednek, de az sem kizárt, hogy egyszerűen nem lehet helyrehozni a jármű karosszériáját. A javítási folyamatot lassítja, hogy komoly munkaerőhiányban van a szakma, ezért a megnövekedett kereslet hosszú várakozási időt is eredményez.

Fontos a türelem ilyenkor, hiszen az autó működését nem befolyásolják a többnyire esztétikai sérülések,a kapkodás pedig olyan javítóhoz vezethet, ahol újabb kárt tehetnek az autóban. Talán sokan nem tudják, de a megkérdezett szakember elárulta, hogy kifejezetten rossz döntés újrafényezéssel javítani a horpadásokat. A horpadt lemez anyagában lévő feszültség miatt máshogy viselkedik a hőingadozás és rezgések hatására, így a hibátlan fényezés érdekében feltöltött apró horpadások idővel ledobhatják magukról a szép, új fényezést.

A munkaerőhiány hígítja a szakmát, ezért abban sem lehet biztos a károsult, hogy a márkaszervizekben elvégzett javítás jól sikerül. A laikus, de elemi kárra kiterjedő CASCO-val rendelkező autótulajdonosnak szemfülesnek kell lennie, mert a megnövekedett káresetek miatt leterheltek a biztosító társaságok is, akik olykor alap kárfelvétel helyett azonnal a szakszervízbe küldik kliensüket, akik a szemlével rögtön az ajánlatot is megküldik.

Logikusnak tűnik megspórolni az előzetes szemlét, de nem biztos, hogy jól jár vele az ügyfél. Sok esetben megkezdik a javítás előkészítését, amivel nem is volna gond, de pont az említett szakemberhiány miatt szakszerűtlen az előkészítés, így ha a tulaj időben úgy dönt, hogy más szervizbe vinné az autót, újabb egyezkedés kezdődik a biztosítóval. Következik az újabb szemle, új árajánlatot kell készíteni, vívni kell a biztosítóval és talán még az előkészítés nyomait is el kell tüntetni.

Ilyen nyom például a sérüléseket jelölő alkoholos filccel vagy krétával összefirkált felület, mert fényezésben a nem megfelelő íróeszköz bizony olyan nyomot hagy, amit igen nehéz eltüntetni. Ugyanezt a hibát vétik el sok esetben, ha mégis a biztosító szakemberei szemléznek, ráadásul az alapkár felvétele után rendszerint irreálisan alacsony készpénzes ajánlatot ad a biztosító.

A szerviz horpadás-mentesítési technológiájának köszönhetően a sérült autók elemeit nem feltétlenül cserélik és fényezni sem szükséges. Hideg és melegragasztó, kihúzókalapács és speciális acélpálcák a műhely elsődleges szerszámai, de a hibák felderítéséhez elengedhetetlen a speciális megvilágítás is. Az acélpálcák segítségével belülről történik a javítás, amivel a legtökéletesebb eredményt lehet elérni, de nem minden esetben hozzáférhető az egyengetni szánt felület. A hideg- és melegragasztós megoldásokkal a kevésbé hozzáférhető felületek javítását végzik, valamint nagyobb horpadások kiemeléséhez használják ezt a módszert.

Milyen ára lehet a jégkár javításának?

A javítási költségek horpadásonként néhány ezer forinttól a csillagos égik terjedhetnek attól függően, hogy mennyi és milyen sérülés van az autón. A tulajdonosok ezzel a módszerrel mégis olcsóbb és gyorsabb megoldást kapnak, mintha teljes elemek cseréjével és fenyézésével történne a javítás, másrészt eladásnál sem kell rettegni az autónepper festékmérőjétől, hiszen a karosszéria minden elemén gyári értékek maradnak. A horpadásjavítás menetéről részletes tájékoztatóval szolgál a jégkár javító weboldala.

A felkészülés a legfontosabb, tehát érdemes előrelátóan mérlegelni, hogy megéri a CASCO az autóra, amiből az elemi kárra is kiterjedőt kell megkötni. A javítás megkezdése előtt mindenképpen tájékozódni kell arról, hogy milyen referenciákkal rendelkezik a szakember, aki elvégzi a javítást, hiszen egy rosszul megjavított esztétikai sérülésnek semmi értelme nincs.

forrás: alapjarat.hu

CLB TIPP: Számolja ki kalkulátorunkban a biztosítók casco ajánlatait gépjárművére és kösse meg a kiválasztott biztosítást néhány perc alatt:
Casco kalkulátor >>

Amikor elbukhatjuk új kötelező gépjármű-felelősségbiztosításunk bónuszát

Sokan tudják, hogy az évek során megszerzett kgfb bonust átvihetjük az új szerződésre is. Egy csapásra elveszítjük viszont a kedvező lehetőséget, ha előző kgfb-szerződésünk díjnemfizetés miatt szűnt meg vagy ha legalább két évig nem vásároltunk új autót. A buktatókról szólnak a jegybank pénzügyi békéltetői esettörténetei is.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) körében a jogalkotó a bonus-malus rendszer működtetésével is motiválni igyekszik a gépjármű üzembentartókat a kármentes közlekedésre. A rendszer lényege, hogy az egyedi kgfb-szerződés megkötésekor a biztosító a díj megállapításakor figyelembe veszi, hogy az adott magyarországi telephelyű gépjármű üzembentartója milyen kártörténeti adatokkal rendelkezik. Az MNB-n belül működő Pénzügyi Békéltető Testületnél (PBT) gyakran fordulnak elő olyan ügyek, amelyek e témát érintik.

Egy, a PBT-nél nemrégiben lezárt ügy sokak számára tanulságos lehet. Az ügyfél (aki a békéltetők eljárását utóbb kérelmezte) még 2019 februárjában úgy döntött, hogy a tulajdonában álló személygépkocsit eladja, ezért azt egy közeli autókereskedésbe adta be értékesítés céljából. Hogy az értékesítés ideje alatt se maradjon autó nélkül, vásárolt egy újat, amelyre még 2019 februárjában biztosítási alkuszon keresztül kgfb-szerződési ajánlatot tett a biztosítójánál.

A régi autó szerződésére vonatkozó adatok azonban ebben nem szerepeltek, a biztosító ezért A00 bonus-malus besorolással vette kockázatba az új személygépkocsit. Körülbelül fél év múlva, 2019 júliusában megérkezett a régi személygépkocsi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítójától az értesítő az új biztosítóhoz arról, hogy a szerződő előző biztosítását 2019 júliusában díjnemfizetési okkal törölték. A törlési értesítő szerint a tulajdonos bonusbesorolása B10 volt.

Az új személygépkocsi felelősségbiztosítója ekkor lekérte a kártörténeti nyilvántartásból az adatokat, ezután elutasította az üzembentartó kérelmét, amelyben új személygépkocsija szerződésének bonusbesorolását B10-re kérte módosítani. Az elutasítás oka az előző kgfb-szerződés díjnemfizetés miatti megszűnése volt. Az érintett biztosító kgfb-re vonatkozó szerződési feltételei szerint ugyanis – a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően – a díjnemfizetés miatt megszűnt szerződés bonus besorolása nem vihető át egy másik szerződésre.

A kérelmező 2020 februári biztosítási évfordulóját követően tavaly novemberben arról tájékoztatta új járművének biztosítóját, hogy régi személygépkocsiját eladta, és ismételten kérte bonusbesorolásának B10-re történő módosítását. A biztosító ekkor újból ellenőrizte a kártörténeti nyilvántartásban az adatokat, azonban a korábbi indokkal ismét A00 besorolásba tette. Az érintett biztosító az egyeztetés során azt is megállapította, hogy a kérelmező régi autóját 2020. október 16-i eladása előtt két alkalommal hat-hat hónapra ideiglenesen a forgalomból kivonták.

Mindezek után a fogyasztó panasszal élt új személygépkocsijának biztosítójánál a bonusbesorolás miatt. A panaszeljárás azonban nem vezetett eredményre. Ezután fordult általános fogyasztói kérelemmel a PBT-hez kérve új kgfb-szerződésének módosítását B10-es besorolásra.

A békéltető eljárásban a biztosító továbbra is elzárkózott ettől. Azzal érvelt, hogy a kgfb-szerződés díjnemfizetéssel történt megszűnési okon a későbbi ideiglenes forgalomból történt kivonás ténye semmit sem változtatott. A biztosító az új jármű egy éves szerződéses évfordulója után is csak B1-re emelte annak bónuszbesorolását (ráadásul azt is csak késve, igaz, azután visszamenőleg a biztosítási évfordulótól számítva).

A biztosító és az ügyfél a pénzügyi békéltetők előtt sem tudtak megállapodásra jutni, ezért a PBT az eljárást megalapozatlanság okán megszüntette. A kérelmező az eljárás során nem tudta bizonyítani, hogy jogosult érvényesíteni a korábban megszerzett B10 besorolását új személygépkocsijának kötelező gépjármű-felelősségbiztosításánál is. A PBT így kénytelen volt az eljárást lezárni.

Az ügy egyik tanulsága, hogy ha egy ügyfélnek (azaz a jármű üzembentartójának) már van egy hatályban lévő kgfb-je egy személygépkocsira, s új kötelező biztosítást köt egy másik autóra, akkor annak bonus-malus besorolása A00 lesz.

A gépjármű üzembentartónak a régi autó értékesítésekor fontos tudnia, hogy kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása nem szűnik meg, és díjfizetési kötelezettsége sem szünetel azzal, ha az autót értékesítésre autókereskedésbe adja. A jogszabály úgy rendelkezik, hogy minden magyarországi telephelyű gépjármű üzembentartója köteles a gépjármű üzemeltetése során okozott károkra biztosítási szerződést kötni és azt díjfizetéssel hatályban tartani. Ez a kötelezettség az érintett gépjármű üzembentartóját terheli.

A jelenlegi szabályozás szerint a járműnyilvántartásban szereplő gépjármű a kérelemben meghatározott időtartamra, de legfeljebb egy évre az üzembentartó kérésére ideiglenesen kivonható a forgalomból. Ennek időtartamára a kgfb-díj fizetési kötelezettsége szünetel. Ha a gépjárművet a kivonás napjától számított egy éven belül nem helyezik újból forgalomba, akkor a kgfb-szerződés az egyéves időszak lejártát követő nappal megszűnik. A korábbi szabályozás alapján elég volt a gépjárművet hat hónapra kivonatni a forgalomból. Ezt követő nappal a kgfb-szerződés valóban megszűnt, ha a kivonás idején belül nem kezdeményezték a gépjármű újbóli üzembe helyezését. Az új szabály 2016. január 1-jétől él. A gépjármű ismételt forgalomba helyezésével kapcsolatban fontos, hogy a kgfb-díjfizetési kötelezettség a gépjármű újbóli forgalomba helyezésével folytatódik.

Fontos tanulsága még az esetnek, hogy milyen jogkövetkezménnyel is jár, ha az előző kgfb-szerződés díjnemfizetési okkal szűnik meg. Ez esetben a gépjármű üzembentartójának nemcsak fedezetlenségi díj – azaz a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) által központilag megállapított, a „normál” kgfb-díjnál magasabb tarifa – fizetési kötelezettsége keletkezik azokra a napokra, amelyeken a forgalomban lévő gépjárműve érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással nem rendelkezett, hanem számolnia kell azzal is, hogy az előző kgfb-jével kapcsolatban megszerzett bonusbesorolását nem tudja érvényesíteni az új autójánál. Ilyen esetekben a biztosító a másik gépjárműre megkötött kgfb besorolást A00-ban fogja megállapítani.

Egy másik, a PBT-nél bonusbesorolás tárgyában indult ügy hátterét is olyan kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással kapcsolatos jogszabályi rendelkezés adja, amely talán kevésbé ismert a gépjárművet üzemeltetők körében. Ennek ismerete nélkül azonban könnyen kellemetlen meglepetés érheti őket.

Közismert, hogy a bonus-malus besorolás a kgfb szerződőjének, a gépjármű üzembentartójának személyéhez és a szerződéssel érintett gépjármű-kategóriához fűződik. A jelenlegi szabályozás szerint a bonus-malus rendszer a következő gépjármű-kategóriákra terjed ki: személygépkocsi, motorkerékpár, autóbusz, tehergépkocsi, vontató és mezőgazdasági vontató. Az azonban már kevésbé tudott, hogy egy időbeli korlát is létezik az előző kötelező biztosítással megszerzett bonusbesorolás új szerződésnél történő érvényesítésére.

A PBT előtti eljárásban a fogyasztó autóját új kgfb-szerződésének megkötése előtt évekkel korábban eladta. Az értékesítés miatt az előző B10 besorolású kgfb-szerződés – úgynevezett érdekmúlással – megszűnt.

Ezt követően munkáltatójától személyes használatra egy céges autót kapott. Évekkel később új személygépkocsit vásárolt, amelyre új kgfb-t kötött. Meglepetéssel tapasztalta, hogy biztosítója a bonus besorolását B10 helyett A00-ban állapította meg. Éveken át hiába közlekedett kármentesen a céges személygépkocsival, az így elért bonus besorolás a munkáltatóját, mint gépjármű üzembentartóját illette.

A békéltetési eljárást kérelmező ügyfél az új kgfb-nél megpróbálta az évekkel korábban eladott gépjárművel megszerzett B10 bonusbesorolást érvényesíteni, azonban nem járt sikerrel. A jogszabály szerint ugyanis a biztosító az üzembentartó által ugyanazon gépjármű-kategóriára megszerzett bonusbesorolást akkor veszi figyelembe, ha nem telt el két év az előző kgfb megszűnésétől.

Márpedig a kérelmező nem tudta igazolni, hogy kétéves időintervallumon belül magyarországi telephelyű autó üzemeltetője lett volna. Ezért a biztosító az új kgfb-nél jogszerűen A00-ban állapította meg a besorolást.

Ezek az esetek is jelzik, hogy előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor a gépjármű üzembentartója nem tudja érvényesíteni a korábban megszerzett kedvező bonusbesorolását új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésénél. Kellő tájékozottsággal azonban ezek többnyire elkerülhetőek.

A szerző az MNB-n belül működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) tagja.

forrás: napi.hu

CLB TIPP: Számolja ki néhány kattintással kalkulátorunkban a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait járművére, és kösse meg az Önnek megfelelőt:
Kötelező biztosítás ajánlatok>>

Viharszezon: eddig kétmilliárdos a kárkifizetés

A legtöbb kárt a jégeső okozta a múlt hétvégén, de viharkár és felhőszakadás miatt is több ezer bejelentés érkezett a biztosítókhoz. A MABISZ adatgyűjtése szerint most a viharszezon felénél járunk, az eddigi kárkifizetések összege pedig meghaladja a kétmilliárd forintot.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) 2010 óta összesíti a május 1. és augusztus 31. közötti nyári viharszezon adatait. Ezen időszak alatt a lakásbiztosítási szerződések alapján összesen egymillió háromszázezret meghaladó lakossági kárbejelentés érkezett a tagjaihoz, amelyekre több mint 93 milliárd forintot fizettek ki vihar, felhőszakadás, jégverés, tetőbeázás, villámárvíz okozta károkra. Az elmúlt tizenegy év alatt a 2010-es nyári időszak volt a leginkább katasztrófa-sújtott, akkor ugyanis május-augusztus között 312 ezer kárbejelentésre 30 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók – igaz, akkor nagyobb árvizek is voltak az országban. Az évtized közepéig azután 6-8 milliárd forint között mozogtak a kifizetett összegek, azután csendesebb évek következtek (3-4 milliárd forint), majd tavaly ismét gyakrabban csengett a kassza (6,6 milliárd forint).

Eddig nyugalmasabb a szezon

A MABISZ adatai szerint idén májusban és júniusban több mint húszezer bejelentést kaptak a biztosítók, és a becsült kárösszeg (a már kifizetett pénzek és az elbírálás alatti károkra elkülönített tartalékok) meghaladja a 2,1 milliárd forintot. (Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben, stb. keletkezett rongálódások.)

A legtöbb kárt vihar, felhőszakadás, redőny és tető sérülése, beázás, jégverés, villámcsapás, idegen tárgy rádőlése okozta. Mindezt egy átlagos szerződés is fedezi, mivel valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb. Számos bejelentés a fagyasztott élelmiszerek áramszünet miatti megromlása kapcsán érkezett. Erre – a szerződés típusától függően – kiegészítő biztosítás nyújthat fedezetet.

Merre pusztítottak a viharok?

Az elmúlt két hónapban a lakásbiztosítási szerződésekhez köthető legtöbb bejelentés Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Baranya, Bács-Kiskun, Jásznagykun-Szolnok, Somogy, Szabolcs-Szatmár megyéből érkezett. A városok esetében Budapestről, Törökszentmiklósról, Pécsről, Szolnokból, Nyíregyházáról, Kecskemétről jelentették a legtöbb kárt. Az időjárás okozta károk az elmúlt két hónapban is valószínűleg ennél jóval nagyobbak és földrajzilag is kiterjedtebbek voltak, mivel a több mint négymillió magyarországi lakóingatlannak csak a 72-73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. A lakásbiztosítási szerződéssel nem rendelkező károsultak veszteségei pedig értelemszerűen nincsenek benne a kárkifizetési statisztikákban.

Jégverés okozta a legtöbb kárt a múlt hétvégén

A múlt hétvégi vihar után a legtöbb kárbejelentés jégverés miatt érkezett a biztosítókhoz. A Groupama Biztosító arról számolt be, hogy a vihar elsősorban a déli-délnyugati országrészeken pusztított, a biztosító a legtöbb kárbejelentést Baranya, Somogy és Bács-Kiskun megyékből fogadta. A társaság szakemberei az eddigi tapasztalatok alapján arra számítanak, hogy a hétvégi viharok következtében összesen több mint ezer kárbejelentés érkezik, így a károk várható értéke a 100 millió forintot is elérheti majd. Az eddigi bejelentések nagy része, mintegy 80 százaléka jégveréshez kapcsolódik, 9 százalékuk viharkárral, 7 százalékuk felhőszakadással, 4 százalékuk pedig villámlással összefüggésben érkezett. Több nagyértékű, 6 millió forintnál magasabb kárösszegű bejelentés is érkezett. Ezek mindegyike jégverés kár, amit az esetenként tojás nagyságot is meghaladó jégeső okozott az épületek tetejében.

A jégeső több autót is megrongált, a biztosítóhoz már most elkezdtek érkezni a gépjármű kárbejelentések is elsősorban a jégveréssel érintett településekről.

Az Aegon Biztosító összesen mintegy háromezer kárbejelentésre számít a múlt hét végi szélsőséges időjárás miatt, a teljes kárérték pedig elérheti a száznyolcvanmillió forintot. Az Aegon arra figyelmeztet, hogy érdemes felkészülni az érkező hidegfrontra és az azzal járó heves zivatarokra, vagy szupercellákra.

Érdemes fedett és zárt helyen tárolni az értékeket és a járműveket, zárva tartani a házak és lakások ablakait, körültekintően parkolni az autókkal, valamint az elektronikai berendezéseket is érdemes lecsatlakoztatni a hálózatról, ha vihar várható, így elkerülhető a villámok következtében kialakuló túláramok rongáló hatása. Viharos időben különösen fontos, hogy a házi kedvenceinknek is gondoskodjunk védett helyről.

forrás: azenpenzem.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunk segítségével könnyen összehasonlíthatja az ajánlatokat és megkötheti lakásbiztosítását:
Lakásbiztosítás ajánlatok >>