Kötelező publikálni, az ügyfelek mégsem törődnek a biztosítások költségeivel. Vegyes nyugdíjbiztosításból a drága fogy a legjobban, a unit linkednél vegyes a kép.

Hiába nyilvánosak az életbiztosítások költségei, a nyugdíjbiztosítást kötők gyakran a drágább konstrukciókat választják. A mostani alacsony kamatkörnyezetben viszont kérdéses lehet, hogy ha valaki egy 4-5 százalékos éves költségű nyugdíjbiztosításba teszi a pénzét, az képes lesz-e hosszú távon megőrizni az értékét, vagy pedig gyarapodni. Tavaly az első kilenc hónapban például az NN értékesítette a legtöbb személyi jövedelemadó-kedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosítást, a díjbevétele megközelítette a 2,8 milliárd forintot, ebből csaknem 2,5 milliárd forintnyi a biztosító klasszikus vagy más néven vegyes típusú biztosításába került. A Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) honlapján publikált adatok szerint viszont a klasszikus nyugdíjbiztosítások közül éppen az NN-é a legdrágább, a teljes költségmutatója (TKM) tíz évre 4,75, húsz évre pedig 3,76 százalékos.

Az NN mellett komoly szereplőnek számít a klasszikus nyugdíjbiztosítások piacán az Aegon, amely tavaly októberig csaknem 2 milliárd forintnyi díjbevételt ért el, és ennek több mint a háromnegyede vegyes életbiztosításokból származott. Az Aegon közepesen drága, húsz évre 2,99 százalékos TKM-et kalkuláltak a biztosítására. A legolcsóbb vegyes nyugdíjbiztosítást az MKB kínálja, ennek a TKM-je tíz évre csupán 2,27, húszra pedig 1,34 százalékos. Az MKB mégis a sereghajtók között kullog a piacon, alig 100 millió forintnyi nyugdíj-biztosítási díjbevétele volt tavaly az első három negyedévben. Ennyi különbség a költségekben hosszú távon nagyon sokat jelenthet. Húsz év alatt 1,42 százalékpontnyi előny havi 20 ezer forintos befizetés mellett 600 ezer forintnál is több különbséget eredményezhet.
A befektetési egységhez kötött (unit linked) nyugdíjbiztosításoknál jobbnak tűnik a helyzet. Ebben a szegmensben az Allianz és a Generali viszi a prímet, tavaly januártól októberig mindkét biztosító nyugdíjbiztosításokból származó díjbevétele körülbelül 2,3 milliárd forint volt. Az Allianz szerencsére a nyugdíjbiztosítások területén a legolcsóbbak közé tartozik, TKM-jei húszéves időtávon többnyire 2 százalék alatt alakulnak, de akár 1 százalék alatt is lehetnek, a Generalinál nagyobb a szórás, a legolcsóbb megoldásoknál 1 százalék alatt van a TKM, a legdrágábbaknál 5,06 százalékos. A unit linked piacon a nagyok közé tartozik még az Uniqa, a Metlife és a CIG Pannónia is. A piaci TKM-rekordot húszéves távon a Metlife egyik eurós nyugdíjbiztosítása tartja, amelynek költségmutatója akár az 5,09 százalékot is elérheti, a cég többi nyugdíjbiztosítása olcsóbb. A CIG Pannónia közepesen drágának számít, az Uniqánál viszont sok húszéves biztosítás TKM-je megközelítheti akár az 5 százalékot is.

Új jegybanki szabályozás a TKM-re
A TKM önszabályozáson alapuló módszertana várhatóan 2017. január 1-jétől megváltozik egy európai szintű szabályozás miatt. Az évente július 1-jén publikálandó mutatókat egy 35 éves biztosítottra kell kiszámítani, a költségeket kizárólag a kötelezően választandó biztosítási kockázatokra és díjemelésekre modellezve – közölte a Magyar Nemzeti Bank.
A számításnál évi 210 ezer forintnyi rendszeres díjjal vagy 2,2 millió forint egyszeri díjbefizetéssel kell kalkulálni. A TKM-számításokat a biztosítóknak rendszeres díjas és élethosszig tartó biztosításoknál 10, 15 és 20 éves, az egyszeri díjasoknál 5, 10 és 20 éves futamidőre kell elvégezniük.

Forrás: Világgazdaság