2022.08.16

Nagyon pórul járhat idén, akinek még biztosítása sem volt

Az idén nagyon pórul járhat, akinek még biztosítása sem volt. A kormány mellett a jegybank is figyeli majd, hogy mennyire gyorsak a biztosítók a kárügyintézésnél.

A történelmi léptékű aszály okozta károk kezelését nemcsak a kormányzat kezeli kiemelt figyelemmel, hanem most már a Magyar Nemzeti Bank is. Miután az augusztus 8-i Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletek egyike gyorsított kárfelmérést és kifizetést ír elő a biztosítók számára, a jegybank is bejelentette, hogy rendkívüli adatbekéréssel, ezt követően folyamatos heti adatszolgáltatással, szükség esetén pedig külön témavizsgálat megindításával tekinti át, hogy a hazai mezőgazdasági biztosítók eleget tesznek-e az aszálykárok eddigiekhez képest gyorsítottabb felmérésére és kárkifizetésére vonatkozó friss előírásoknak.

Mivel a súlyosan csapadékhiányos időszak továbbra is folytatódik, ezért folyamatosan érkeznek a kárbejelentések is – ezek beérkezésére október vége a hivatalos határidő. Július közepén-végén az Index által megkeresett, az agrárbiztosítási piacon meghatározó három legnagyobb szereplő, az Allianz Hungária, a Groupama Biztosító és a Generali egyaránt arról számolt be, hogy folyamatosan érkeztek hozzájuk a kárbejelentések, és ennek nyomán folyamatos volt a kifizetés is. Az Allianzhoz és a Generalihoz is nagy számban érkeztek jég- és viharkár-bejelentések az őszi vetésű és tavaszi kultúrákra, túlnyomórészt a Dunántúlról. Utóbbinál megkeresésünkre úgy fogalmaztak, hogy a keleti régióban egyértelműen az aszály és a tűzkár pusztít. Az aszály többmegyényi területet érint, ez pedig a teljes biztosítási piacon több tízmilliárdos kárt okozhat majd.

Mindhárom cég arról számolt be, hogy bár évek óta egyre nagyobb károkat szenved el az agrárium az időjárás miatt, és az agrárkárenyhítési rendszer is a biztosításkötés felé tereli a gazdákat azzal, hogy akinek nincs szerződése, az az állami kárenyhítés felére jogosult, ha megfelel a kártérítési feltételeknek, mégis csak lassan nő a biztosított terület nagysága. Az évek óta 4-5 ezer növénybiztosítást kezelő Generali Biztosítónak lassú, de folyamatos a szerződésszám-bővülése, de arra is felhívták a figyelmet, hogy Magyarországon a különböző mezőgazdasági erőforrások egy jelentős része még mindig nem biztosított. Ha pedig szerződnek is a termelők, akkor a díjtámogatott konstrukciók iránt érdeklődnek, míg a piaci alapú agrárbiztosítások piaca és az így biztosításba vont terület nagysága stagnál.

A legpontosabb adatokat a Groupama adta: a cég közel 6 ezer termelővel kötött növénybiztosítást – ez 10-15 százalékos növekedést jelent a tavalyi szerződésszámhoz képest –, a biztosított terület pedig megközelíti a 450 ezer hektárt. A leginkább a jégesőtől félnek a gazdák, de egyre többen kötik a 8 kockázatra szóló, ún. „A” típusú csomagbiztosítást is. Július közepéig a Groupamához 1343 növénykár-bejelentés érkezett, a legtöbb kalászos gabonákra, kukoricára, napraforgóra, repcére és szójára szólóan. A bejelentett kárérték meghaladta a 2,2 milliárd forintot, de a biztosítónál arra számítottak, hogy az aszály miatt beérkező napi 30-40 új bejelentés feldolgozása után ennek a sokszorosára nő majd a kárérték és a kifizetés is.

Augusztus második hetére az Agrárminisztérium becslése szerint meghaladhatja az egymillió hektárt, a hazai szántóterület ötödét a gyakorlatilag kiszáradt termőterület. A kárértéket egyelőre szintén csak becsülni lehet: az már tudható, hogy a búza esetében legkevesebb 25 százalékos terméskiesést okozott a szárazság, de mostanra Közép-Magyarország és az Alföld jelentős részén megsemmisült a kukoricaállomány, és már a dunántúli termést is fenyegeti a szárazság.

A friss kormányintézkedés szerint az aszály miatt kárt szenvedett kukorica és napraforgó termesztésével foglalkozó gazdálkodók a kárrendezési folyamat lezárulta előtt kárelőleget igényelhetnek, amelynek mértéke a növénybiztosítási szerződés szerint fizethető kártérítés legalább 50 százaléka. A kárbejelentést 2022. október 31-ig kizárólag elektronikus formában, rendeletileg meghatározott nyomtatványon lehet megtenni a biztosítók felé.

A kárbejelentésnél fontos figyelembe veendő szempont, hogy az elszenvedett kár üzemenként és növénykultúránként elérje a 80 százalékos kárátlagot. Egyéb esetben a gazdálkodó nem jogosult a kárelőlegre. A kárelőleget a biztosítóknak a kárbejelentéstől számított 14 napon belül ki kell fizetniük az érintett növénybiztosítási szerződéssel rendelkező biztosítottak számára. A kártérítés végleges összegének megállapításakor a kártérítési összeg és a kárelőleg különbözetével minden esetben el kell számolnia a biztosítónak és a gazdálkodónak. Ha ezen elszámolás eredményeként az érintett biztosítottat visszafizetési kötelezettség terheli, akkor e kötelezettségének a biztosító erre vonatkozó felhívásától számított 14 napon belül köteles eleget tenni.

A jegybank pedig vizsgálja majd, a mezőgazdasági biztosítók eleget tesznek-e az aszálykárok gyorsított felmérésére és kárkifizetésére vonatkozó kormányzati elvárásnak. Maga az agrárbiztosítási piac egyébként a mintegy 10 éve elérhető állami díjtámogatás miatt egyre nagyobbra nő. Az Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft. (AKI) statisztikai adatai szerint 2021-ben a mezőgazdasági biztosítások díjbevétele 22 milliárd forint, a kárkifizetés pedig 10,9 milliárd forint volt. Utóbbi közel 65 százalékos, ugrásszerű növekedést jelent az előző évi hasonló adathoz képest. A mezőgazdasági biztosításokon belül a gazdálkodók 19,2 milliárd forint növénybiztosítási díjat (ami 20 százaléknyi növekedés 2021-hez képest) fizettek be az itthon működő 3 agrárbiztosító, 1 fióktelep és számos biztosítóegyesület részére, amiből 17,2 milliárd forint (a befizetések közel 90 százaléka) után kívánták a termelők igénybe venni az utólagos állami díjtámogatást.

A mezőgazdasági biztosítások gerincét, az összes díjbevétel 87,1 százalékát tehát az aszálykárok mellett egyebek közt a fagyok, viharok stb. ellen is fedezetet nyújtó növénybiztosítások adják. A növénybiztosítások esetében tavaly a kárkifizetés 9,7 milliárd forintra rúgott (ami a 2020. évivel összevetve közel 64,4 százalékos bővülés). A biztosítási ágazat átlagos kárhányada így tavaly 50,5 százalékot tett ki.

Rekordveszteséget okoz az időjárás az agráriumnak

Júliusi becslések az akkori piaci árakkal számolva 400–1000 milliárd forintra tették a terméskiesés miatti veszteséget, és ebben a kertészet és szőlészet vagy az állattenyésztés kisült gyepek miatti veszteségei nem is szerepeltek, csak a főbb szántóföldi kultúráknál elszenvedett, aszály miatti veszteségek. Az idén bejelentett agrárkárok nagyságát azonban a nyár eleji dunántúli jégverések mellett a tűzesetek is növelik majd.

Az mindenesetre biztosra vehető, hogy a kárenyhítési alapban e célra elkülönített összeg kevés lesz, és bár ez felülről nyitott alap, az Agrárminisztérium már júliusban megkezdte a lobbizást azért, hogy a költségvetési zárolások ellenére a kormány a jövő februári kárenyhítés-kifizetési időszakra biztosítsa a szükséges többletforrást.

forrás: index.hu

CLB TIPP: Oldalunkon vállalkozói biztosítás ajánlatokat is kérhet:
Vállalkozói biztosítás ajánlatkérés >>

Biztosítás fajta: 

  • Vállalkozói biztosítás
Árvíz: nagy károk és nagy csalódások is lehetnek - Rekordkifizetésre készülnek a biztosítók
2013 június 05.
Kategória:
Általános

A rekordnagyságú árvízre rekordkifizetéssel készülnek a biztosítók, ám a kártérítés majdani végösszege még így is messze elmaradhat a valós veszteségtől. Egy független alkusz arra biztatja az árvíz által veszélyeztetett, de még szárazon álló ingatlanokban élőket, hogy gyorsan nézessék át, újítsák meg a lakásbiztosításukat, mert a kártérítéskor százezreket nyerhetnek vele még most, az utolsó pillanatban is. Újak kötésére is van még lehetőség, de be kell kalkulálni azt, hogy a legtöbb biztosító 15 napos moratóriumot alkalmaz, vagyis arra a kárra, ami ez idő alatt történik, nem fizetnek.

 

A biztosítókat is megrengetheti a rekordméretű áradás; amennyiben ez a mostani valóban az évszázad legnagyobb árvízi tragédiája, akkor a cégek is minden eddiginél nagyobb kártérítés, több milliárd forint kifizetésére számíthatnak. Ez azonban egyáltalán nem azt jelenti, hogy a valós kárnak megfelelő összeget fogják megítélni, hanem csupán annyit, amennyi a biztosítási érték alapján jár. Márpedig ez messze elmaradhat a valódi veszteségtől, a károsultak többsége ugyanis csak most fog szembesülni azzal, hogy a szerződése elavult, a kötvény mélyen a jelenlegi érték alatti összegre szól, mert az elmúlt években a biztosításával nem követte a vagyon növekedését, nem frissítette a szerződés tartalmát – figyelmeztet Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési igazgatója. Ennek ellenére elképzelhető, hogy az árvíz utáni kifizetések is rekordot döntenek majd, de lesznek olyan károsultak, akiknek mindenét elviszi í víz, mégsem lesz elég az újrakezdéshez a biztosítási pénz. Sőt olyanok is vannak, akik csak a szerencsében bízhatnak, hogy talán nem veszítik el a lakásukat, s minden ingóságukat az elsöprő árhullámban, hiszen egyáltalán nincs biztosításuk. A CLB tapasztalatai szerint ugyanis még azok közül sem mindenki kötött szerződést, akit egyszer már lenullázott a természeti katasztrófa, mert úgy gondolják, ilyen kétszer nem eshet meg velük.

Németh felhívja a veszélyeztetett településen élők, főleg a még szárazon állóingatlanok tulajdonosainak a figyelmét arra hogy talán még nem késő, azokhoz, akikhez még nem ért el a víz köthetnek biztosítást, vagy frissíthetik a meglévőket, hogy minél aktuálisabb érték szerepeljen a szerződésben, s minél több pénzt kaphassanak majd a biztosítóktól. Az intézkedésre azonban már csak „percek” vannak, a legtöbb biztosító ugyanis 15 napos moratóriummal védi magát. Ez azt jelenti, hogy csak azokra a káreseményekre fizet, amelyek a szerződéskötéstől számított 16. napon történnek. Az előrejelzések szerint még legalább 18 napig tart az árhullám levonulása, jó néhány településen még jó eséllyel köthetnek biztosítást úgy, hogy akár már erre az árvízi katasztrófára is fizet. Érdemes azonban szétnézni, melyek azok a cégek, amelyek nem kötöttek ki türelmi időt a szerződések érvénybe lépésére – javasolja Németh. A CLB ebben minden hozzájuk forduló ügyfélnek soron kívül segít azért, hogy gyorsan, szakszerűen és időben bebiztosíthassák magukat azok, akik biztosak benne, hogy hamarosan az ő kertjükben is megjelenik az árvíz. A szakértő azonban arra is figyelmeztet, hogy az ajánlat csak az árvízre vonatkozik, belvízre ugyanis továbbra sem lehet biztosítást kötni.

A CLB-nél úgy tudják, némelyik biztosító hétvégi ügyeletet is tart majd, hogy a lehető leggyorsabban megkezdődjön a kárfelmérés, s a kártérítések kifizetése.

Forrás: hirportal.clb.hu

 

Bennragadt százmilliók
2013 május 31.
Kategória:
Általános

Miért nem kell a gazdáknak a támogatás?

Százmilliók maradnak az államilag támogatott mezőgazdasági biztosításban, a gazdák ugyanis feliratkoznak a kedvezményes rendszerre, de végül csak töredékük igényli vissza a díj 65 százalékát, holott ez a konstrukció lényege. Még három napig lehet kérni a kedvezményt, bár e speciális „termékkel” foglalkozó három biztosító közül egy már bejelentette, átmenetileg szünetelteti a kötéseket. Ha jön a jég, a többi is bármikor felfüggesztheti a növénybiztosítás értékesítését, hogy elkerülje a garantáltan nagy kockázatot. A mintegy 4 milliárd hektárnyi mezőgazdasági területnek a felére sincs biztosítás.

A szakemberek számára érthetetlen a mezőgazdaságból élők egy részének a viselkedése: becslések szerint több százmilliós állami támogatást hagynak a kasszában, pedig csak igényelniük kellene az őket illető részt, a biztosítási díj 65 százalékát. Ez ugyanis a támogatott konstrukció lényege. Azoknak, akik befizetik a növénybiztosítási díj teljes összegét, s megfelelnek a minisztérium által előírt egyéb feltételeknek – egyebek mellett, hogy regisztrált termelők -, s jelzik a biztosítónál, hogy részt akarnak venni a programban, visszajár a díj 65 százaléka. Persze csak akkor, ha miután megfeleltek a feltételeknek, s bekerülhettek a rendszerbe, igénylik a támogatási részt. Ám tapasztalatok szerint sok gazda éppen ezt a végső, fontos lépést nem teszi meg. Befizetik a teljes díjat, felvetetik magukat a programba, s végül bennhagyják a pénzüket a közös kasszában – olvasható a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. közleményében. Németh Péter értékesítési vezető szerint ezt a reakciót a biztosítási szakma sem érti. Igaz, a speciális terméket nem is kínálja a teljes szakma, összesen három cégnél lehet a növényeket jégverés és egyéb elemi csapások pusztításai ellen biztosítani. Pontosabban, pillanatnyilag már csak két biztosító ajánlja ezt a szolgáltatást, az egyik ugyanis bejelentette, átmenetileg – értesítésig – nem köt új szerződést erre a termékre. A másik két társaságnál még fogadják a gazdákat, igaz, bármikor bejelenthet szüneteltetést mindkettő, akár egyszerre is. A CLB tapasztalatai szerint ugyanis – kis túlzással –, amint beborul az ég, a gazdák kopogtatnak a biztosítóknál, ám az egyértelműen elkerülhetetlen kockázatot minden társaságnak jogában áll elkerülni, ezért ha beáll a tavaszi jégverések ideje, átmenetileg lehúzzák a rolót a növénybiztosításért jelentkező ügyfelek előtt. A felfüggesztés azonban a már meglévő szerződéseket nem érinti.

Az időjárás mellet a határidő is sürgeti azokat, akik szeretnének bekerülni a támogatott biztosítási rendszerbe: a Vidékfejlesztés Minisztérium május végéig fogadja a jelentkezéseket. Igaz, a későn érkezőket sem zárja ki, ám nekik a késedelemmel arányosan csökkentett díj jár majd vissza. Feltéve, ha kérik.

Németh elmondta, hogy a magyarországi mintegy 4 milliárd hektárnyi mezőgazdasági területnek még a felét sem biztosítják a gazdák, s az időjárási viszonyoknak kiszolgáltatva kockára teszik az egész éves megélhetésüket. Éppen a biztosítási kedv élénkítésére született a támogatott konstrukció, amelyet tavaly alig 1-2 ezer gazdálkodó vett igénybe, miközben milliárdokat – idén 3 milliárdot – szánt a kormány erre a célra. A CLB szakértője szerint érthetetlen a közöny, a hektáronként alig több mint 2 ezer forintért köthető biztosítási díjon spórolnak a termelők, miközben a téli és a tavaszi fagy, az egyre gyakoribb kora nyári jégverés, a tomboló szél és az aszály évente több milliárd forintnyi kárt okoz a földeken. A tavaszi jégverés és vihar általában Hajdú, Szabolcs, Szolnok és Zala megyében pusztít a leggyakrabban és a legnagyobb anyagi kár is ezekben a megyékben okozza.

Háttér

Ki kaphat támogatás?

A díjtámogatásban részesíthető mezőgazdasági biztosítás támogatási rendszerét a 2011. évi CLXVIII számú, a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény szabályozza, valamint a 143/2011 számú Vidékfejlesztési Minisztérium rendelete együttesen a 125/2012 VM rendeletben szereplő módosításokkal. A fenti törvény értelmében a biztosítás szerződője a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél nyilvántartásba vett mezőgazdasági termelő lehet, mezőgazdasági támogatást csak regisztrált mezőgazdasági termelő kaphat.

Forrás: hirportal.clb.hu

 

Tömegrendezvények biztosítás nélkül
2013 április 17.
Kategória:
Általános

Nem tanultak a West-Balkánból

A nemzetközi gyakorlatban egyedülállóan Magyarországon egyetlen hatóság sem ellenőrzi, rendben van-e a tömegrendezvények felelősségbiztosítása. A biztosítási szakma nagy meglepetésére és várakozása ellenére ezen a gyakorlaton a West-Balkán tragédia sem változtatott. Általános tapasztalat szerint egyes felelőtlen, biztosítás nélkül dolgozó szervezők szerencséje, hogy a rendezvények résztvevői nincsenek tisztában a biztosítási lehetőségekkel és a jogaikkal.

 

A West-Balkán tragédia után a tömegrendezvények biztosítási gyakorlatának totális átrendeződésére számított a szakma, azt gondolták, hogy a borzalmas eset minden szervező számára intő példa lesz, s a korábbinál jóval többen kötnek felelősségbiztosítást az egyes eseményekre. A szakma nagy meglepetésére azonban ezen a téren semmi nem változott. Az igényes szervezők a tragikus eset előtt is megfelelő felelősségbiztosítással dolgoztak, ám azok, akik erre korábban sem adtak, az emlékezetes eset óta sem változtattak a gyakorlaton. Vagyis, még most is vannak olyan tömegrendezvények, amelyekre semmiféle biztosítást nem köt a szervező, vagy a rendezvény tulajdonosa – közölte Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési igazgatója. A felelőtlen rendezvényszervezőknek az a szerencséjük, hogy az általuk szervezett események résztvevői nincsenek tisztában a jogaikkal, s egy esetleges baleset, netán szerencsétlenség után örülnek, hogy túlélték, s eszükbe sem jut a szervezőktől kártérítést követelni. Holott ez a nemzetközi gyakorlatban mindennapos, s egy, a West-Balkánban történteknél jóval kisebb tragédia következménye is euró milliókban mérhető kártérítés lehet. Még egy kevésbé tragikusan végződő hazai rendezésű, nemzetközi résztvevőkkel zajló esemény is totálisan tönkre tehet egy magyar szervező céget, a teljes vagyona rámehet a kártérítésre – véli Németh.

Az európai szabályoknak megfelelően a rendezvényt engedélyező szervezetnek ellenőriznie kellene a biztosítást, a terveket, és azt, hogy hol, milyen körülmények között zajlik majd az esemény. A biztosítást azonban Magyarországon továbbra sem ellenőrzi senki, holott a 2011-es tragédia után a CLB-nél azt gondolták, jelentősen szigorodnak majd a feltételek és az ellenőrzés is - tette hozzá Németh Péter. De még azt sem vizsgálja egyetlen szervezet sem, hogy a rendezvényen történt-e olyasmi, ami miatt a résztvevők kárigénnyel léphetnének fel - ilyen lehet például egy tűzeset. Vagyis, maradt a régi gyakorlat: csak az igényes, gondos szervezők kötnek megfelelő alap felelősségbiztosítást, és minden rendezvényre külön célirányos kiegészítőket, de sokan vannak, akik eleget tesznek a megrendelő kérésének, s ezen a tételen spórolnak először. Pedig ezek az egyedi záradékok nem drágítják meg jelentősen a rendezvényeket. Ráadásul össze sem lehet hasonlítani azzal a tétellel, amit adott esetben kártérítésként saját zsebből kell kifizetnie egy szervezőnek, vagy netán a rendezvény tulajdonosának, megbízójának – jegyezte meg Németh.

A biztosítási szakértő szerint hazánkban pillanatnyilag mindenkinek a saját balesetbiztosítása az egyetlen garancia arra, hogy kártérítést kapjon – kórházi kezelésre, betegállományra vagy akár a lábadozás idejére -, ha egy tömegrendezvényen baleset éri. Az értékesítési igazgató egyébként arra is biztatna mindenkit, hogy ilyen esetben a szervezőt is keresse meg, s ha van a rendezvényre biztosítás, akkor annak „terhére” kérjen kártérítést. Egyébként a szervezőktől még a programot megelőzően is bárki megkérdezheti, köt-e megfelelő biztosítást.

Forrás: hirportal.clb.hu

 

Garázsban sem biztonságos
2013 április 02.
Kategória:
Általános

Garázsban sem biztonságos

A löszfal külön kockázat lehet

Garázsban tartott járművek ezrei úszhatnak el a napokban az ár- és belvízzel, mert csak kevesen tudják: még a külön megvehető garázsbiztosítás is csak limitált fedezetet nyújt a bent tárolt kocsikra és motorokra. A garancia a teljes körű casco, akinek nincs ilyen, az jobban teszi, ha áradáskor a garázsánál védettebb helyre állíja a járművét – figyelmeztet egy biztosítási alkusz. Friss tapasztalat szerint a löszfalak közelsége is kiemelt kockázat lehet a jövőben a biztosítók szemében, mert elképzelhető, hogy a nagy esőben megcsúszott föld miatt idén különösen sok káresetet jelentenek.

Árvízkárosultak tömegeinek okozhat csalódást a napokban a biztosítási kártérítési összeg, mert tapasztalatok szerint általában csak ilyenkor szembesülnek azzal, hogy a legjobb ingatlanbiztosítás sem nyújt fedezetet mindenre, például a garázsban tartott járművekben esett tetemes kárra, miközben például az ugyancsak itt tárolt fűnyíró vagy a megrozsdásodott kéziszerszámok értékét megtérítik a társaságok – figyelmeztet Németh Péter. A CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési igazgatója figyelmeztet, hogy az autókra és a motorokra még a külön megvehető „garázsban tárolt járművekre” szóló „csomag” is csak limitált anyagi kártérítést garantál. Tapasztalatok szerint azonban a részletekkel még azok sincsenek tisztában, akik megfizetik a melléképületi felárat, így aztán gyakran már csak a „kasszánál”, vagyis a kárszemle során szembesülnek a lesújtó hírrel: a garázsban elárasztott járművekre egyedül a teljes körű casco nyújt fedezetet. Akinek nincs ilyen, s már a kapujában a víz, az jobban teszi, ha mielőbb biztonságos helyre menekíti az autót vagy a motort, mert pótolhatatlan kár érheti őt – tanácsolja Németh. Igaz, ez a fajta gondoskodás minden járműtulajdonostól elvárható és saját érdeke is – szögezi le a biztosítási szakember.

Annak ellenére, hogy hazánkban a környező országokéhoz képest kiemelkedően magas, 79 százalékos a biztosított ingatlanok aránya, az árvíznek kitett térségekben még mindig vannak fehér foltok. Ez a szakma számára azért érthetetlen, mert családok ezrei válhatnak néhány perc alatt földönfutóvá csupán azért, mert a havi 1-2 ezer forintos biztosítási díjon spórolnak. Németh szerint még most sem késő biztosítást kötni, legalábbis azoknak, akikhez egyelőre nem tört be a víz, de vélhetően minden bizonnyal be fog, ha árterületen élnek. Jó lesz azonban sietni a megállapodásokkal, mert a biztosítók 15-30 napos moratóriummal élhetnek. Ez azt jelenti, hogy egy ma megkötött szerződés csak a meghatározott türelmi idő letelte után lép életbe. Ez időn belül a biztosító megtagadhatja a kárkifizetést.

Az idén különösen súlyos a helyzet, hiszen minden oldalról támad a víz, a húsvéti nagy esőzésben megcsúsztak a löszfalak, sorra kilépnek medrükből a folyók és az elmúlt évekhez képest szokatlanul nagy területet veszélyeztet a belvíz. Az utóbbi jelenségre egyetlen hazai biztosító sem vállal kockázatot, mert egyik sem rendelkezik elég statisztikai adattal, hogy megfelelően kikalkulálhassa ezt az egyértelműen nagy kockázatot. Ez azt jelenti, hogy a belvizes területen élők különösen kiszolgáltatottak az időjárási viszonyoknak. Hasonló sorsra juthatnak azok is, akiknek a háza löszfalak tövében vagy annak közelében áll, a napokban ugyanis különösen nagy kárt tettek az ingatlanokban a földcsuszamlások. Elképzelhető, hogy a biztosítók átértékelik a jövőre szóló ajánlataikat, s a löszös, szakadékos környezet bekerül a kizáró okok, de legalábbis a nagyon kockázatos, feláras tényezők közé – latolgat a CLB szakértője. Németh éppen ezért azt tanácsolja azoknak, akik ilyen területen élnek, s nincs még biztosításuk, hogy addig kössék meg, amíg nem szigorítanak a feltételeken.

Egyértelműen látszik – véli az értékesítési igazgató –, hogy a társaságok is igazodnak a megváltozott időjáráshoz és készülnek a váratlan vagy akár az évszakok jellegéből adódóan előre látható természeti jelenségekre, csapásokra. A valaha bürokratikusan és lassan reagáló rendszerekből gyors, mobil, akcióegységként is működő szolgáltatás lesz, a cégeknek ugyanis elemi érdekük egymást túllicitálva minél jobban kiszolgálni ügyfeleiket.

A tavaszi, nyári zivatarok idejére kifizetett kártérítés is évek óta folyamatosan emelkedik. Tavaly a nyár első két hónapjában csaknem 7 milliárd forint volt az elemi kár címén kifizetett összeg, ami összesen több mint 101 ezer időjárás okozta kár fedezete volt. Ez kétszer annyi, mint 2011-ben egész nyáron, vagyis három hónap alatt – idéz Németh a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) statisztikájából.

Forrás: hirportal.clb.hu

 

Átírt biztosítási gyakorlat
2013 március 28.
Kategória:
Általános

Átírt biztosítási gyakorlat

Totálisan átrendezte az elmúlt egy-két évtized biztosítási, kártérítési gyakorlatát a drasztikusan megváltozott időjárás: míg korábban árvízre, villámcsapásra csak elvétve kellett fizetni, most az egyik legnagyobb tétel éppen ezeknek a természeti katasztrófák okozta károknak az ellentételezése. Egymásba érnek az elemi csapások, még fel sem ocsúdott az ország a tavaszi havazás drámai következményeiből, hamarosan az árvíz pusztításától kell tartani. A biztosítók extrákkal kiegészített ajánlatokkal készülnek, teljesen új, extrém esetekre kidolgozott csomagot azonban még mindig nem tartanak indokoltnak.

Az elmúlt néhány évtizedben lezajlott drasztikus időjárás változás totálisan átrendezte a biztosítási, kártérítési gyakorlatot hazánkban. Alig 10-20 évvel ezelőtt egyetlen hazai biztosítónál sem gondolták volna, hogy milliárdos kártérítéseket kell majd egyszer kifizetni egy 24 órás havazás után, mint ahogy akkoriban még arra sem készültek a szakemberek, hogy tomboló szél, villámcsapás vagy éppen hosszú szárazság okozta másodlagos károkért is több milliárd forint jár majd az ügyfeleknek. Igaz, azt sem hitték, hogy ezekre az elemi csapásokra valaha is bármilyen formában fel kell készülniük a Magyarországon működő biztosítóknak.

Márpedig évek óta egyértelműen növekedett az elemi csapások okozta károk gyakorisága és értéke, s egyre szélesebb körű biztosítási szolgáltatást igényelnek az ügyfelek. Bár teljesen új, extrém ajánlat bevezetését egyelőre nem tartják indokoltnak a biztosítók, a mostani tavaszi katasztrofális havazás, a hamarosan megérkező, évente egyre súlyosabb árvíz, a szélsőséges tavaszi, nyári időjárás tanulságos a kockázatviselőknek is – mondta Németh Péter a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs vezetője. Míg 5-10 évvel ezelőtt is csak elvétve volt olyan biztosítási konstrukció, amely az elemi csapásokban keletkezett úgynevezett másodlagos károkra nyújtott fedezetet, ma egyre bővül az ajánlat, az extrém időjárás különféle extra szolgáltatást is kikényszerít a biztosítókból. Németh az elmúlt napok eseményeiből példaként említi a porhó hatását, amely a március 14-i havazásban különösen nagy kárt tett egyes településeken úgy, hogy csak néhány nappal később derült ki, a hatása: jelentősen megrongálta a házak tetőszerkezetét.  Erre korábban biztos, hogy nem volt fedezet, most viszont csak ebből a tételből több tízmillió forintnyi kártérítés is összejöhet.. És ma már sokan tudják, másodlagos kárnak számít az is, hogy a havazásban áramkimaradás miatt kiolvadt és megromlottak az ételek a hűtőkben. Erre is fizet a biztosító, holott néhány évvel ezelőtt ez is elképzelhetetlen volt.

Egyértelműen látszik – véli Németh -, hogy a biztosítók is igazodnak a megváltozott időjáráshoz és készülnek a váratlan vagy akár az évszakok jellegéből adódóan előre látható természeti jelenségekre, csapásokra. A valaha bürokratikusan és lassan reagáló rendszerekből gyors, mobil, akcióegységként is működő szolgáltatás lesz, a cégeknek ugyanis elemi érdekük egymást túllicitálva minél jobban kiszolgálni ügyfeleiket. A folyamatosan erősödő szélsőséges időjárás és az ügyfeleik igénye kényszerítette ki a biztosítókból egyebek mellett a villámcsapás okozta másodlagos károk fedezetét is. Az igény azonban még ennél is nagyobb: egyre többen kötnének biztosítást belvízkárokra, a talajvíz okozta rombolások kompenzálására is. A biztosítók azonban még nem rendelkeznek elég statisztikai adattal ahhoz, hogy megfelelően kikalkulálhassák ezt az egyértelműen nagy kockázat. Ezért jelenleg erre a „tételre” még nem vállalnak fedezetet.

A tavaszi, nyári zivatarok idejére kifizetett kártérítés is évek óta folyamatosan emelkedik. Tavaly a nyár első két hónapjában csaknem 7 milliárd forint volt az elemi kár címén kifizetett összeg, ami összesen több mint 101 ezer időjárás okozta kár fedezete volt. Ez kétszer annyi, mint 2011-ben egész nyáron, vagyis három hónap alatt – idéz Németh a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) statisztikájából. A CLB szakértője szerint azonban a biztosítóknak mostantól a váratlan téli elemi csapásokra is fokozottan számítaniuk kell, ismeretei szerint készülnek is új tervek az ajánlatok kiegészítésére.

Forrás: hirportal.clb.hu

 

Életveszélyes csajozás
2012 május 07.
Kategória:
Általános

Életveszélyes csajozás

Utasok bukósisak nélkül

10+1 jó tanáccsal látja el Facebook oldalán is a motorosok utasait, főleg a lányokat egy biztosítási alkusz cég. Tapasztalatok szerint ugyanis a hátsó ülésen utazó lenge ruhás nőknek még bukósisakban is jóval kisebb a túlélési esélyük egy bukásban, mint a vagány, „brahizó”, talpig védőfelszerelésben repesztő motorosnak. Intő jel, ha a „csak egy körre” invitáló srác a korábbi eséseivel, a gyorsaságával és hajmeresztő történeteivel dicsekszik. Pest-megyében a motoros balesetben elhunyt nők 70 százaléka utas volt.

Miközben a női motorosok a férfiaknál biztonságosabban száguldoznak, utasként kisebb esélyük van egy nagy bukás túlélésére. Tapasztalatok és a statisztikák szerint is a motoros balesetben következtében elhunyt nők 70 százaléka a hátsó ülésen utazott – hívja fel a figyelmet a motorozással járó egyre erősödő jelenségre Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs igazgatója. Szakértők úgy vélik, a lányok körében egyre népszerűbbek a mutatós járgányokon száguldozó, vagány srácok, akik mögé szívesen felpattannak egy gyors, rövid körre, „csak ide a közelbe”. Érdemes azonban meggondolni, ki mögé és milyen körülmények között ülnek fel a lányok – véli Németh.

Motoron ugyanis még az utasnak is észnél kell lennie, mert egyetlen rossz mozdulat tragédiához vezethet – figyelmeztet Fótos József rendőr alezredes, a Pest-megyei Rendőr Főkapitányság közlekedésbiztonsági osztályvezető-helyettese, aki hivatalból és hobbiból is naponta motorozik. Sokan azt gondolják, hogy az utasnak nincs más dolga, csak élvezni az utat, ám a szorongó, első alkalommal motorozónak gyakran ez a legnehezebb, különösen akkor, ha nem alkotnak összeszokott párost a jármű vezetőjével – hívja fel a figyelmet a szakértő. Az alezredes szerint különösen veszélyes párperces ismeretség után felpattanni valakinek a járgányára, főleg úgy, hogy ha az utas védőfelszerelését legfeljebb egy bukósisak alkotja. Gyakori, ijesztő látvány a forgalomban cikázó motor, amelyen a talpig védőruhás férfi mögött lenge ruhás hölgy ül. Igaz, ugyanez a látvány az országúton sem megnyugtató, mert ilyen körülmények között egy bukás a védőruha nélküli utas életébe is kerülhet. De még egy kisebb borulás is, néhány méteres csúszás a földön, komoly sérülést okoz annak, akin nincs profi öltözet – figyelmeztet a tapasztalt hivatásos motoros, aki szerint a fokozatosság, rövid, kényelmes utakon szerzett tapasztalat lehet a biztonság kulcsa. A páros motorozás lényege, hogy az utas ne tegyen hirtelen mozdulatokat hátul, ne rángassa a vezetőt, ne tartson ellen a járműnek, csak kapaszkodjon, s lehetőleg vegye fel az elöl ülő fiú és a motor ritmusát. Ha veszélyt érez és leszállna, akkor ezt óvatosan jelezze, veregesse meg a vezető hátát vagy kiabáljon előre neki. Fótos József egyébként azt javasolja a lányoknak, hogy ne üljenek fel vagánykodó, a merészségükkel, a sebességgel kérkedő fiúk motorjára, mert egyetlen rossz tapasztalat egy életre elveheti a kedvüket az egyébként szép élménytől.

A CLB saját tapasztalatai és a szakértő tanácsai alapján összeállította azt a 10+1 fontos szempontot, amelyet érdemes szem előtt tartaniuk a lányoknak, mielőtt felpattannának egy csajozós srác motorjára. Az alkusz szerint azonban a gyakorlati tanácsok megfogadása mellett érdemes beleset biztosításra is gondolni, mert egy kisebb esés is hosszas betegállományhoz, munkából való kieséshez vezethet.

 

10 + 1 arra utaló jel, ami miatt ne ülj fel a fiúd mögé a motorra

1.         Ha azt mondja, nincs szükséged semmilyen védőfelszerelésre, mert csak gyorsan gurultok egyet           az utcában

2.         Ha állítja: a sebesség egyenlő a szabadsággal

3.         Ha este van, és az aznapi buliban találkoztatok először

4.         Ha ő sem visel teljes motoros védőfelszerelést

5.         Ha végig kellett hallgatnod, miként meséli a barátainak az őrült motoros kalandjait és közben többször hallottad a „200 kilométer”-t

6.         Ha a motorját nem találod bizalomgerjesztő műszaki állapotban

7.         Ha a ruhája és a sisakja csupa sérülés, de azt mondja a versenypályákon szerezte (a profik az

utcán nem a versenyszerelésüket használják)

8.         Ha a haverjai szerint ő a legőrültebb motoros a bandában

9.         Ha nincs érvényes jogosítványa motorra

10.      Ha szerinte a motoros vezetéstechnikai képzések csak a „mazsoláknak” való

+ 1      Ha nem bízol meg benne

 Öt jel, ami alapján felülhetsz mögé:

 1.         Ha úgy invitál motorozni, hogy pontosan elmondja, hogyan öltözz fel és biztosít számodra több védőfelszerelést is

2.         Ha kifejezetten megnyugtat, hogy nagyon óvatosan fog menni

3.         Ha van érvényes motorvezetői engedélye és esetleg volt is már valamilyen vezetéstechnikai tréningen

4.         Ha a motorozáshoz ő maga is teljes védőfelszerelésben érkezik

5.         Ha rá mered bízni, akár az életedet is

Forrás: hirportal.clb.hu

Átrendezi a biztosítási piacot a Széll Kálmán-adó
2012 április 25.
Kategória:
Általános

Átrendezi a biztosítási piacot a Széll Kálmán-adó

CLB: Sokan megúszhatják veszteség nélkül

Átrendezheti a biztosítási piacot a Széll Kálmán-tervben megszellőztetett biztosítási adó, rivalizálás és díjcsökkentés is várható. A legnagyobb mozgás a lakásbiztosítás terén lehet, mert itt van a legtöbb passzív, elavult szerződés, amit az adóemelés hatására érdemes majd olcsóbbra váltani. Elképzelhető, hogy ezek az ügyfelek az adó ellenére is spórolnak majd egy új szerződéssel – latolgat egy biztosítási alkusz, aki szerint a biztosítási piac csaknem minden szegmensén tömeges átszerződések kezdődhetnek.  

Alig van olyan ember, akinek ne lenne valamilyen biztosítása, s ezért ne érintené a Széll Kálmán-terv 2.0-ás változatában tervezett adó bevezetése. Az újabb fizetnivaló egyértelműen arra ösztönözheti az embereket, hogy a lehető legolcsóbb, de még megbízható csomagra váltsanak. Vagyis, az adó bevezetésével megkezdődhet egy dinamikus átrendeződés a biztosítási piacon – véli Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz kft. kommunikációs igazgatója. Az alkusz szakemberei gyors felmérést végeztek a várható hatásokról, s arra jutottak, hogy a lakásbiztosítás a leggyengébb láncszem, legalábbis, itt van a legtöbb olyan szerződés, amelyhez évek, sőt évtizedek óta nem nyúltak az ügyfelek, ezért korszerűtlen és esetleg drága is. Nagyon sok a tíz évnél régebbi díj, amely a mai árakkal már nem versenyképes, holott ezen a területen is ma már igen nagy az ár- és a szolgáltatási kínálat. Elképzelhető, hogy ezek a passzív ügyfelek most, a pluszteher hatására megmozdulnak, szétnéznek a piacon, s kiderül, hogy a jelenlegi díjuk töredékéért a mostaninál sokkal jobb, korszerűbb szolgáltatást kaphatnának. Ezen a gondolatmenet elindulva kiderülhet, hogy éppen az adó hatására várható kényszerkeresgélés és átszerződés eredményez nekik megtakarítást, s egy új szerződésben a pluszköltséggel együtt is a jelenleginél kevesebbet fognak majd fizetni.

A szakember szerint azonban az emberek minden más kategóriában is meg fogják keresni a lehető legolcsóbbat, hogy megspórolják az adót. Legalábbis annyiban, hogy ne kelljen a korábbinál többet fizetniük. A CLB-nél úgy vélik, veszélybe kerülhet esetleg néhány  casco-szerződés, de a felbontást nem szabad elkapkodni, hiszen jobbnál jobb ajánlatok vannak kedvező áron a piacon, csak hozzáértőkkel meg kell kerestetni ezeket. Németh elképzelhetőnek tartja, hogy a szakmán belül is megindul egy nagy rivalizálási hullám, még az is lehet, hogy az adó lenyomja bizonyos biztosítási tételek díját.

A CLB számításai szerint felbojdul a biztosítási piac, a kötelező gépjárműfelelősség biztosítási kampányhoz hasonló mozgás kezdődhet minden kategóriában. A szakember szerint azonban nem érdemes kapkodni, ha itt az ideje, akkor szakértőkkel kell megkerestetni a lehető legjobb megoldást. Még az is elképzelhető – latolgat a 25 biztosítóval szerződött alkusz cég illetékese -, hogy az adó bevezetése miatt az alkuszoknak lesz a legtöbb feladatuk ezen a területen, hiszen tapasztalatok szerint egyre többen felismerték, mennyire kényelmes és gyors egy szakértő közreműködésével megtalálni a lehető legjobb és legolcsóbb megoldást. 

Forrás: hirportal.clb.hu

Feltört, elázott nyaralók
2012 április 03.
Kategória:
Általános

Feltört, elázott nyaralók

Vihar előtti kapkodás a biztosításban

 

Hiányos, elavult a nyaralókra kötött biztosítások többsége, s ezekkel ilyenkor tavasszal szembesülnek tömegével a tulajdonosok. Ekkor derül ki ugyanis, hogy a régi, rossz szerződés miatt például a téli elfagyásokat sem fedezi a kártérítés. De az sem jó, ha túl friss a biztosítás, mert az aláírástól számított 30 napon belül bekövetkezett esetleges elemi kárra nem fizet a szolgáltató. Elkezdődött a tavaszi szélsőséges időjárás közeledtével szokásos kapkodás a biztosítás terén – állítja egy biztosítási alkusz.

 

Ötmillió forintos kárt okozott egy többemeletes ház egyik nyaralólakásában a télen szétfagyott vízcső. Az esettel a tulajdonos a napokban, az ingatlan tavaszi ellenőrzésekor szembesült: a lakásban térdig állt a víz, gyakorlatilag minden tönkrement. A többmilliós veszteségből a biztosító csak minimálisat téríthetett meg, a lakásra ugyanis nem, csak a többemeletes épületre volt biztosítás. Miután az elázott lakás kapcsán kiderült a hiba, a ház többi tulajdonosa fejvesztve kereste a biztosítókat, s megkötötték a saját szerződésüket is, ugyanis az épület több tucat ingatlantulajdonosa közül senkinek nem volt. Amennyiben szerencséjük van, addig nem történik hasonló eset az épület más lakásában, míg a szolgáltató által megszabott, átlagosan 30 napos moratórium tart. Ez idő alatt ugyanis a kockázatviselők többsége a legjobb biztosításra sem fizet – figyelmeztet Németh Péter, a huszonöt biztosítóval szerződött CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs vezetője.

A szakember felhívja a figyelmet a nyaralók meglévő, ám elavult, hiányos biztosítására is, amellyel általában már csak az utolsó pillanatban, vagy annál is később, egy esetleges természeti csapás után szembesülnek a károsultak. Tapasztalatok szerint hamarosan számolni kell az idei árvízveszéllyel, valamint az ugyancsak a szezonhoz köthető villámcsapással járó szélsőséges viharokkal is, amelyek külön-külön is több millió forintos kárt tehetnek az ingatlanokban. De meglepetés érheti a nyaralótulajdonosokat a tavaszi szezonnyitáskor is, mert akkor derül ki, hogy esetleg elfagyott a vízvezeték, feltörték, kirabolták télen a nyaralót, vagy egyéb kárt tett a házakban a tél. Ilyenkor nagy veszteség éri azokat, akiknek nincs biztosításuk. Németh tipikus hibaként említi a tavaszi kapkodást a biztosítás terén, ami az árvíz és a viharok közeledtével érezhetően erősödik. A baj csak az – mondja a szakértő –, hogy késő akkor elszaladni a legközelebbi biztosítóhoz egy jó szerződésért, amikor már a falu határában van a víz, mert a szolgáltatók többsége – éppen az ilyen gyakorlat kivédése miatt – ebben az esetben is többhetes moratóriummal dolgozik. Vagyis: a ma megkötött szerződés csak a kockázatviselő által meghatározott idő múlva lép életbe. Németh úgy véli, ezek az utolsó „pillanatok” arra, hogy a kora tavaszi viharok, a villámcsapás és vízbetörések ellen még biztonsággal lehessen szerződni úgy, hogy abból még legyen kártérítési pénz, ha szükséges.

Forrás: hirportal.clb.hu

Átfogó kutatás: ilyen hatással volt a zord tél egészségünkre, és vagyonunkra!
2012 március 29.
Kategória:
Általános

Átfogó kutatás: ilyen hatással volt a zord tél egészségünkre, és vagyonunkra!

 

A természeti katasztrófák és a rendkívüli hideg időjárás még mindig hatással van Kelet-Közép-Európa biztosítási piacára.

Szibériai hideg az Adrián és Budapesten, hófúvások és iskolabezárások Bulgáriában, több száz ember életét követelő fagy. Idén Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa lakosainak is szembe kellett nézniük egy rövid, de annál zordabb téllel. A Generali PPF Holding (GPH) leányvállalatai, melyek 14 közép- és kelet-európai országban vannak jelen, és a biztosítási piac terén vezető szerepet vívtak ki maguknak, átfogó kutatást készítettek arról, hogy a rendkívüli időjárás milyen hatással volt az emberek tulajdonára és egészségére. Február első felében egy átlagos télhez viszonyítva a bejelentett biztosítási kárigények akár 40 százalékkal is emelkedtek. A GPH egyes leányvállalatai a kárrendezés során több millió eurót fizettek ki ügyfeleik részére.

„Az elmúlt években a biztosítási cégek több olyan természeti katasztrófával is találkoztak, amelyek nem csak a kárigényekre, de a biztosítási kötvények fizetési feltételeire is hatással voltak. A legtöbb ügyfelünknél váratlan és heves időjárási viszonyok okozta károkkal kell szembe néznünk, ezeket figyelembe véve változtatunk üzleti gyakorlatunkon is” – mondta Tomas Hrbek, a GPH Kárbejelentési központjának igazgatója.

Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban a tél nem volt olyan kemény – leszámítva az erősebb fagyokat, – és főleg kisebb anyagi károkat okozott, vízvezetékek és vízórák rongálódtak meg, de fűtési problémákról és megfagyott dízelmotorokról is érkeztek bejelentések. Hazánkban a legkomolyabb kár Budapesten, a XIV. kerületben történt, ahol egy hűtőház rongálódott meg, amikor a szellőzőkön át bezúduló hó miatt leszakadt a mennyezet egy része. A balesetben a gépek és a raktáron lévő anyagok nagy része megrongálódott, illetve megsemmisült, összesen mintegy ötmillió forintos kárt okozva a vállalat számára. Emellett a tűzesetek számában vehető észre egy növekvő tendencia, ami főleg a spórolásból fakad, hiszen a régi, használaton kívüli gáz- és elektromos fűtőberendezések okozzák a legtöbb balesetet. Szerbiában például a Delta Generali biztosító társaság háromszor több bejelentést kapott hasonló káresetekről, miközben Szlovákiában az ezekből fakadó károk értéke elérte a 135.000 eurós összeget február első hetében.

A tél Romániában, Bulgáriában és Szerbiában volt a legdrámaibb – szinte teljesen megbénította az országot pár napra, - több kisebb város és község elektromos áram nélkül maradt, így több mint egy hétre be kellett zárni a hivatalokat és az iskolákat is. A fagy, az erős szél és a hóesés 6 méter magas hullámokat okozott a Fekete-tengeren (a helyi média „cunamiként” hivatkozott az esetre), és több halászfalut is teljesen elárasztott. Romániában pedig a Fekete-tenger vize egy 400 méteres partszakaszon befagyott. Szerbiában a Dunán úszó jégtáblák elsodorták az egyik legnagyobb kikötőt és tönkretettek több száz hajót is. Az ország gazdaságának mindez 500 millió eurós kárt okozott.

Néhány biztosítási adat 2012 teléről Közép-Kelet-Európában:

  • Február első két hetében Bulgáriában a Generalihoz közel 60 százalékkal több kárbejelentés érkezett, mint 2012 januárjában összesen.
  • Romániában a lakásbiztosítási kárigényekre 21.000 euróval kellett többet kifizetni február első két hetében, mint januárban.
  • Magyarországon a kárbecslők számára a leginkább megterhelő nap 2012. február 10. volt, amikor 169 gépjárműre vonatkozó kárigény érkezett be a biztosító társaságokhoz.
  • A Ceska pojistovana, a legnagyobb Cseh biztosítási cég körülbelül 2.000, az időjárási körülmények okozta anyagi káresetről kapott bejelentést február első két hetében. Az előző évhez képest ez 100 százalékos emelkedést jelent, amiért az erős fagy okolható, ugyanakkor az erős havazás miatti kárigények összege viszonylag csökkent.
  • Néhány inkább mulatságos káresetet is produkált a zord időjárás: a balatoni páros Hummer-beszakadás Magyarországon, egy a nyelvével a közlekedési táblához fagyott fiatalember Csehországban, és a téli pásztorórát a jéghideg autóban eltöltő, majd oda beragadt és a rendőrség által kiszabadított szerelmespár pedig Romániában csalt mosolyt az elfoglalt kárrendezők arcára.

Forrás: biztositasszemle.hu

 

Viselkedési egyszeregy rablótámadás esetére
2012 február 14.
Kategória:
Általános

Viselkedési egyszeregy rablótámadás esetére

Kis boltok veszélyben 

A rablótámadások célpontjai leggyakrabban kis üzletek, ám az eladókat a multikkal ellentétben senki nem készíti fel az ilyen esetekre – véli bűnmegelőzési felmérésre hivatkozva egy független biztosítási alkusz, amely a napokban a honlapján is megjelenteti a Viselkedési egyszeregy rablótámadás esetére című összeállítását. A CLB jellemzőnek tartja, hogy a „kicsiket” annyira felkészületlenül éri mindenfajta támadás, hogy biztosítással sem vértezik fel magukat, a viszonylag gyakori esetek ellenére is kevés a kártérítési igény.

 Ne hősködj! Engedelmeskedj!  Maradj higgadt! – egyebek mellett ilyen viselkedési tanácsokkal látja el hamarosan a facebookon és hírlevelében is a kisboltok üzemeltetőit a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. – jelentette be Németh Péter kommunikációs igazgató. Egy felmérés szerint legtöbbször az 1 – 2 személyes üzletek a rablótámadások potenciális célpontjai, miközben az ott dolgozókat érik a legfelkészületlenebbül az ilyen esetek. A mini abc-ék eladóit a vészjelző megnyomásán kívül, a multikkal ellentétben minimális biztonsági és viselkedési  tanácsokkal sem látják el.  A veszélyeztetett üzletek tulajdonosai egyáltalán nem számítanak rablásra, csak ez lehet a magyarázat arra, hogy a viszonylag gyakori esetek ellenére elenyésző a kártérítési igény – véli a szakember. Ez azt jelenti, hogy ilyen kockázatra csak igen kevés kereskedő köt biztosítást, pedig a szolgáltatók tárgyi veszteség ellentételezésére és személyi sérülésre szóló kártérítésre is jó konstrukciókat kínálnak.

A CLB állítását, miszerint a kereskedelemben a kis üzletek a leginkább veszélyeztetettek, egy bűnmegelőzés céljából készült felmérés is megerősíti. E szerint ebben a kategóriában a leggyakrabban – a vizsgált esetek 81 százalékában – a fővárosi, forgalmas helyen lévőket próbálják kirabolni, bár a vidékiek sincsenek teljes biztonságban. A bűncselekmény túlnyomó többségét, több mint 80 százalékát 12 és 24 óra között, jellemzően a kora esti órákban követik el. A rablók ugyanis feltételezik, hogy ebben az időszakban már a kasszában van a napi bevétel nagy része.  A támadások során jellemzően – a vizsgált esetek több mint a felénél – fegyverrel, vagy annak látszó tárggyal fenyegették meg, vagy bántalmazták az eladókat.

A tendencia ellenére az árusok felkészítésére senki nem fordít kellő gondot – véli Turóczi Bálint, nyugalmazott rendőrezredes, rendőrségi tanácsadó. Pedig vannak olyan viselkedési alapszabályok, amelyek betartásával jó esély van ép bőrrel megúszni azokat a támadásokat, amelyeknek eredetileg„csak” a készpénz megkaparintás a célja. Turóczi szerint a kis boltokban dolgozóknak ajánlott figyelni a környezetüket, s minden gyanús jelre – például ólálkodó, cél nélkül az üzletben lődörgő, álarccá alakítható sísapkát viselő személyre, viselkedésre, rendkívüli jelenségre – reagálni, biztonsági szolgálatot, polgárőrt hívni vagy rendőri segítséget kérni. Különösen ébernek kell lenni a kisebb forgalmi időszakban, nyitáskor, záráskor és ebédidőben, az eladó ilyenkor ne maradjon egyedül az üzletben.  

A CLB a rendőrségi szakértő segítségével tíz pontba foglalta azokat az alap viselkedési szabályokat, amelyekkel meg lehet úszni egy rablótámadást, ha annak csak a készpénz megszerzése a célja.

Viselkedési egyszeregy rablótámadás esetére  

- Ne kapkodj!

- Figyeld a rabló utasításait és engedelmeskedj!

- Vonakodás nélkül add át a pénzt!

- Ne tegyél hirtelen mozdulatot!

- Ne hősködj!

- Beszélj higgadtan, barátságosan!

- Mondd el, hogy kamera van az üzletben, ami mindent rögzít!

- Figyelj minden apróságra, ami később segíthet a nyomozásban!

- Ne próbáld a rablót leszerelni vagy a menekülését megakadályozni!

- A rablás után azonnal hívd a rendőrséget, s amíg kiérnek, írd le az eseményt, mert később elfelejthetsz olyan apró, de fontos részleteket, amelyek segíthetik a felderítést!

Forrás: hirportal.clb.hu

Oldalak