CLB

Több milliárdos kárt okoztak az idei nyári viharok

Az idei viharszezon biztosítási szempontból belesimul az elmúlt évek átlagába, nem számít kiemelkedőnek. Ugyanakkor a villámcsapások másodlagos hatásai nyomán okozott károkra egyre többet fizetnek ki a biztosítók - állapítja meg a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) a közleménye.

Az idei nyári viharmérleg első összesítése szerint több mint 4,1 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók a május elseje és augusztus 31 közötti időszakban.
A társaságokhoz ebben a periódusban közel százezer bejelentés érkezett egyéni és társasházak részéről vihar, felhőszakadás, jégverés, tetőbeázás címén, harmadával több, mint tavaly. (Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben, stb. keletkezett rongálódások.)

Az adatok alapján ebben az évtizedben továbbra is a 2010-es nyári időszak volt a katasztrófákkal legerősebben sújtott, amikor május-augusztusi időszakban 312 ezer kárbejelentésre, 30 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók. Igaz, akkor nagyobb árvizek is voltak az országban. Az elmúlt tíz évben összesen egy és negyedmillió kárt regisztráltak a társaságok, több mint 86 milliárd forint értékben.
Idén a legtöbb bejelentés június elején és végén, valamint a július végi viharokat követően futott be, elsősorban Budapestről, valamint Baranya, Borsod és Szabolcs megyékből. Az okok között az átlagosnál többször szerepelt a felhőszakadás, ami például Fejér megyében milliós nagyságrendű egyedi kárt is okozott.

Egyre több gondot jelentenek a villámcsapások, amelyek külön tételt képeznek és 2010 óta több mint harmadannyival terhelték meg a társaságok kárráfordítási összegeit, mint a viharok. Igaz, ezeket a károkat a MABISZ nem szezonális jelleggel, hanem éves szinten összesíti. Tavaly egész évben közel két és félezer elsődleges és majdnem 35 ezer másodlagos hatás nyomán 3,3 milliárd forintot térítettek meg ügyfeleiknek a társaságok, idén az első nyolc hónap után közel kétmilliárdnál tartanak. Baranya megyében például egy nagyösszegű villámcsapáskár utáni kifizetés megközelítette a 2,4 millió forintot.

Mint az adatokból is kitűnik, egyre több a villámcsapások másodlagos, indukciós hatása miatt bekövetkezett káresemény, amikor a közelben lesújtó villám számítástechnikai és szórakoztató elektronikus eszközöket vagy háztartási készülékeket tesz tönkre. Ennek oka az is, hogy a korszerű, integrált áramköröket tartalmazó műszaki berendezések jobban ki vannak téve a villámok hatásának, így a hálózatokon keresztül beérkező túlfeszültség gyakrabban okozza a meghibásodásukat, mint a korábban használt, hasonló berendezések esetében.
Ezzel kapcsolatban a biztosítók szövetsége arra hívja fel a figyelmet, hogy az ilyen károk mérséklésére a megelőző villámvédelmi intézkedéseket (villámvédelmi és/vagy túlfeszültség-védelmi rendszer) és a biztosítást egymással kombinálva célszerű alkalmazni. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Magyar Biztosítók Szövetsége konkrét ajánlásokat is kidolgozott a villám- és túlfeszültség okozta károk megelőzésére és csökkentésére.

Az éves adatok kapcsán még néhány dolgot mindenképpen érdemes megemlíteni: így például azt, hogy minden nagyobb lakáskorszerűsítés után érdemes felülvizsgálni a biztosításunkat, nem lettünk-e alulbiztosítottak.
Azaz a szerződéses összegünk elegendő lehet-e a helyreállításra avagy ingóságaink pótlására egy nagyobb kár bekövetkezése esetén. A felülvizsgálat során érdemes azt is ellenőrizni, hogy valóban kiterjed-e minden vagyontárgyunkra a biztosítás, esetleg újabb fedezettel/fedezetekkel kell-e bővíteni a szerződésünket a megváltozott kockázati igény miatt.

A biztosítói adatokhoz hozzátartozik az is, hogy a valóságban ezen összegeknél is jóval több kárt okozhatott a viharszezon a lakosságnak,hiszen nagyjából minden negyedik ingatlan nem rendelkezik biztosítással. Holott az erős piaci versenynek köszönhetően tizenhárom társaság kínálja több tucat lakástermékét, amelyek közül az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek.

forrás: origo.hu

CLB TIPP: Ne bízza a véletlenre otthona biztonságát! Kalkulátorunkban percek alatt személyre szabott ajánlatot kaphat számos biztosítótól, melyek közül ugyanilyen egyszerűen meg is kötheti a saját igényeinek tetszőt: Lakásbiztosítás ajánlatok >>

Ha magától is megy, akkor az már nem bicikli

Jó, ha pontosan tudja a közlekedő, hogy elektromos kerékpáron vagy robogón ül, az utóbbihoz kell sisak, a jogosítvány és a kötelező biztosítás hiányáért is felelnie kell. A rend­őrök először jellemzően csak figyelmeztetnek a ,,helytelen besorolásért".

Néhány napja a Petőfi Sándor sugárúti kerékpárúton félelmetes tempóban és veszélyesen halkan előzött meg egy villanyrobogó, ketten ültek rajta, bukósisak nélkül. Rájuk még nem kötelező, hogy figyelmeztető hangot adjanak, miközben nagyon sokan nincsenek tisztában azzal, hogy biciklin vagy segédmotoros kerékpáron ülnek.

– Kerékpár olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet em­beri erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor se­­gíti, rajta a kerékpárt nem hajtó személy is szállítható erre alkalmas ülésen – válaszolta kérdésünkre Szabó Szilvia, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. Ami mellettem elszáguldott, az ekkora teljesítménnyel szinte biztosan nem a kerékpárok családjába tartozott.

Jó tudni, hogy az olyan járművek, amelyek pedálozás nélkül elindulnak, önerejükből, tekerés nélkül is képesek ha­­ladni, azok nem kerékpárok, tehát rendőri igazoltatáskor a sisak, a jogosítvány és a kötelező biztosítás hiányáért is felelnie kell a vezetőnek. Kü­­lön csavar, hogy ha az egyébként szabályos e-kerékpáron a vezető a motort is használja, akkor alkoholfogyasztás szempontjából motorosnak mi­nő­sül, vagyis – a biciklisekkel ellentétben – egy kortyot sem ihat.

Ennek ellenére sok kereskedésben úgy árulják a 250-300 wattos elektromos robogókat, hogy azok egyszerű kerékpárok, mivel teljesítményük nem haladja meg a 0,3 kW-ot. Ez tehát nem igaz, és akár nagyon sokba is kerülhet!

– Amennyiben rendőrök a közúti ellenőrzés során megállapítják, hogy az intézkedés alá vont jármű nem minősül ke­­rékpárnak, úgy erről szóban tájékoztatják a tulajdonost. Ezenkívül írásos figyelmeztetésben részesíthetik a vezetőt, amelyben pontosan megnevezik a KRESZ azon szakaszát, az 1. számú függelék II. részét, amely szerint a jármű nem kerékpár – részletezte a szóvivő.

Mivel az ilyen gépek jellemzően 30-45 km/órás sebességre képesek, támogatható, hogy csak sisakban vezethessék őket és legyen rajtuk érvényes biztosítás. Azt azért nem lehet állítani, hogy a szabályozás tökéletesen követte volna az elektromobilitás fejlődését – az e-rollerekkel Európa sem nagyon tud mit kezdeni –, mindenesetre a vékony kerék, és a kipufogó hiánya arra utal, egy elektromos kerékpáron ülünk, ám ha nincs rajta pedál, akkor a KRESZ szerint segédmotornak minősül.

Rákérdeztünk az elektromos rokkant kocsikra is. Kiderült, a mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló gépi mozgatású kerekes szék – ha sík úton önerejéből maximum 10 kilométer/óra sebességre képes – nem minősül járműnek. Szabó Szilvia hangsúlyozta, mielőtt valaki elektromos járművet vásárol, használatának szabályairól tájékozódjon a KRESZ-ből.

forrás: delmagyar.hu

CLB TIPP: Pár kattintással kiszámolhatja a biztosítók ajánlatait, és ugyanilyen könnyen meg is kötheti a kiválasztott biztosítást: KGFB kalkulátor >>

Filléres tétel, mégsem kell a magyaroknak: milliókat buknak, ha beüt a baj

Nem várt esemény, egy szörnyű baleset életünk bármelyik pillanatában megtörténhet velünk, ám ha minden nem idehaza, hanem külföldön, éppen nyaralás közben esik meg, akár több millió forintunkat is felemésztheti a szerencsétlen eset. Persze fel lehet készülni a legrosszabbra is, napi egy napi pár százforintba kerülő biztosítás megkötése sok kellemetlenségtől megkímélhet bennünket.

Múlt héten értesülhettünk a szörnyűtragédiáról, mely során egy magyar fiatalember életét vesztette a Kanári-szigetek egyik népszerű üdülőhelyén: megcsúszott egy sziklán, a vízbe esett, és a hullámok elsodorták. Hiába úszott a part felé, egyre messzebb került.

És ez még nem minden, a fiatalembernek nem volt utasbiztosítása, így a családnak kell kifizetnie a holttest hazaszállítását, ami akár milliós tétel is lehet. Mivel erre nincs pénzük, gyűjtést indítanak, arra kérik az embereket, hogy járuljanak hozzá a költségekhez.

Felelőtlenség

Ahogy arra a Pénzcentrum már számos alkalommal felhívta a figyelmet, felelőtlenség biztosítás nélkül útra kelni, hiszen a baj pillanatokon belül megvan. Egy friss kutatás szerint külföldi nyaralás alatt a leggyakrabban a kisebb, orvosi ellátást nem igénylő betegségek és a poggyászunkban esett károk okoznak kellemetlenséget: az elmúlt években külföldre turistaként utazó magyarok csaknem fele (47%) számolt be arról, hogy érte valamilyen káreset. De sajnos előfordulnak komolyabb esetek is.

Egy beteg hazaszállítás gondos tervezést és előkészületeket igényel. Előtte folyamatosan egyeztetni kell az ellátó kórházzal/intézménnyel, és csak akkor kezdhető meg a manőver, ha az kiállítja a "fit to fly", azaz utazásra alkalmas igazolást. Adott esetben az ügyfélért kiutazik a biztosító asszisztencia partnerének orvosa is, aki a hazautazás során folyamatosan felügyeli az állapotát. Sokszor olyan tényezők is közrejátszanak, amelyekkel nehéz tervezni - az elmúlt években, két ízben is túlsúlyos, 150 kilogrammnál nehezebb ügyfelek esetében jelentkeztek komplikációk a légi és szárazföldi szállítás során - nem minden hordágy van ugyanis ilyen súlyra kalibrálva. Az utasbiztosítás mögött álló közreműködők feladata, hogy ezeket az egyedi esteket megoldják, és az ügyfél mielőbb, biztonságban hazajusson - mondta el a Pénzcentrumnak Szabó Tamás, az Union Biztosító utasbiztosítási üzletágának vezetője.

Akad munkájuk a biztosítóknak

Az elmúlt években számos esetben, a tengerentúlról is szervezett a Europ Assistance Magyarországra hazautaztatást. Sajnos minden korosztályból volt már erre példa. Idén, 2019-ben csupán egy 80-85 éves elhunyt holttestének hazaszállításáról kellett gondoskodni. A halál oka sok esetben baleset, de még mindig túlsúlyban vannak a hirtelen megbetegedések miatti halálesetek (agyvérzés, akut szívhalál) - derült ki az Uniqa Biztosító Pénzcentrumnak küldött válaszaiból.

A koporsós hazaszállítás költsége (Európán belül) 1,5-2,5 millió forint. Európán kívül magasabb, 3-4 millió forint összegű költséggel kell számolni, mivel ilyen esetekben a szállítás mindig légi úton történik. A hamvak hazaszállítása hasonló összegű, hacsak nem a család maga hozza haza az elhunyt hamvait (erre a megoldásra speciális szabályok vonatkoznak, de megoldható ilyen formában is).

Az Union Biztosítónál 2018-ban minden hétre esett egy vagy több hazaszállítás, szakszóval repatriáció. Náluk a költséget alapvetően két tényező befolyásolja: a beteg egészségügyi állapota és a földrajzi távolság. A környező országokból is 100 000 forint feletti összeg egy-egy könnyebb sérült mentőautóban történő hazahozatala - a tengerentúlról viszont ez milliós tétel is lehet. Menetrendszerű légi járaton megeshet, hogy speciális helyet kell biztosítani az ügyfél számára - például egy lábsérült esetén, és ez extra költséget jelent. Súlyos esetekben mentőrepülőt küld a Biztosító a betegért - a tavalyi évben az UNION Biztosító több mint 25 millió forintot fizetett ki egy ügyfél ilyen típusú, USA-ból történő hazaszállításáért. A holttest hazaszállítása jellemzően kisebb távolságról is magas költséggel jár, átlagosan 1-1,5 millió forint

Árak
Ehhez képest az utasbiztosítás költségei szinte eltörpülnek, az UNIQA Biztosítónál már 552 forintért köthető olyan biztosítás, amiben szerepel a holttest hazaszállítása, limitmentesen. (Fontos megjegyeznünk, hogy a bankkártyák mellé kapott utasbiztosítások gyakran nem tartalmazzák ezt a szolgálatást, vagy a limitek nem elegendőek, ezért mindenképpen érdemes utasbiztosítást kötni.)

Az UNION Biztosító legolcsóbb terméke is 100 százalékban téríti a hazaszállítás, holttest hazaszállítás szolgáltatás összes felmerülő költségét. A legolcsóbb termékünk egy napra 430 forintba kerül egy felnőttnek, 18 év alattiak esetében pedig már 260 forintos napidíjat is tudunk nyújtani.

A Groupamánál a honlap szerint online legkevesebb 423 forintért lehet utasbiztosítást kötni egy napra, az Allianznál 490 forintért.

forrás: penzcentrum.hu

CLB tipp: Hasonlítsa össze a különböző biztosítók ajánlatait és kösse meg utasbiztosítását külföldre indulás előtt! Utasbiztosítás kalkulátor >>

Leginkább a poggyászkárok borzolják a magyar turisták kedélyeit

Egy friss kutatás szerint külföldi nyaralás alatt a leggyakrabban a kisebb, orvosi ellátást nem igénylő betegségek és a poggyászunkban esett károk okoznak kellemetlenséget. A Groupama Biztosító megbízásából készült kutatásból az is kiderült, hogy a repülős utazások a poggyászkésedelmek és a járatkésések, járattörlések miatt jócskán megnövelik a bosszúságok számát.

A felhőtlen nyaralásnak nem csak a váratlan rossz idő állhat útjába. Az elmúlt években külföldre turistaként utazó magyarok csaknem fele (47 százalék) számolt be arról, hogy érte valamilyen káreset vagy kellemetlenség. Minden tizedik turista beszámol kisebb, orvosi ellátást nem igénylő betegségről vagy balesetről, és ugyanennyien valamilyen poggyászkárról.

A repülővel utazó turisták ugyancsak sok váratlan helyzettel szembesülhetnek: az utazók 15 százaléka számolt be arról, hogy poggyásza később érkezett meg, vagy járatkéséssel, esetleg járattörléssel kellett szembesülnie. A több órás járatkésések esetén gyakran merülnek fel nem várt kiadások, ha pedig csomagunk egy vagy akár több nappal utánunk érkezik csak meg, ezek jelentősek is lehetnek. A poggyászkárokkal kapcsolatos ügyek 60-70%-a poggyászkésedelem miatt merül fel – mondta el Kádár Péter, a Groupama Biztosító termékmenedzsment igazgatója.
Egy több órás késés alkalmával gyakran jelentkeznek extra kiadások, például tisztálkodási szerek, fehérnemű, vagy egy váltás ruha beszerzése miatt. Az utasbiztosítás a választott szolgáltatási csomag alapján megtéríti ezeket a kiadásokat, ehhez azonban mindenképpen szükség van a vásárláskor kapott eredeti számlára, illetve még egy fontos dokumentumra: arra az igazolásra, ami a poggyászok átvételének pontos időpontját jelöli. Ez utóbbi dokumentumot a reptéri szolgáltatók gyakran elmulasztják átadni, ezért érdemes erre az utazóknak is figyelniük, és ha szükséges, külön elkérniük.

A kórházi ellátást nem igénylő betegségek között a biztosító tapasztalatai szerint a leggyakoribbak az az ételektől, italoktól eredő hányással, hasmenéssel járó gyomor-, bélfertőzéses esetek. Ezek főleg a tengerentúli, távol-keleti utak során merülnek föl. Gyakori még a napégés, napallergia, és ugyancsak tengerentúli utak esetében a hosszú távú repülés miatt előforduló légúti fertőzés. Fontos, hogy ha orvosi ellátást is igénybe kell vennünk – ez egyébként minden huszadik válaszadóval előfordult már külföldön – és receptet is ki kell váltanunk, akkor ezek számláját is őrizzük meg, mert a biztosító a receptre kiváltott gyógyszerek költségét is megtéríti.

Forrás: vg.hu

CLB TIPP: Kalkuláljon oldalunkon percek alatt, és tekintse meg, milyen utasbiztosítás ajánlatokat adnak a különböző biztosítók! Utasbiztosítás kalkulátor >>