Miért nem lehetséges a magyar biztosítóknál az aktív kárrendezés?
A tavalyi évben ismét nyereséges lett a kgfb-piac Magyarországon. Ugyanakkor a kárrendezéssel kapcsolatban sok esetben a károsult, a járműjavítók és a biztosító érdekei még mindig nem minden esetben egyeznek. De merre tart most a piac? Mi alapján választ az autós? Hogy működik a biztosítók és a szervizek viszonya? Milyen lehetőségei vannak az ügyfeleknek a javításra, és mit tehet a biztosító, ha szerinte túlszámlázás történt? Ezekről is kérdeztük Szombat Tamást, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Gépjárműbiztosítási tagozatának elnökét.
Bár a korábbi években nem volt sikeres, 2016-ban újra nyereséges lett Magyarországon a kgfb termék. Mi ennek az oka?
Ez a változás alapvetően annak köszönhető, hogy minden piaci szereplő áremelést hajtott végre. Úgy is nézhetjük, hogy a piac korábban veszteséges volt, és ezt nem tolta tovább, hanem kiigazította.
Jelenleg azt tapasztaljuk, hogy van egy erőteljes általános bérnyomás. A bérek gyakorlatilag minden szektorban emelkednek, ezt mi is erőteljesen éreztük a javítói óradíjakon keresztül - amelyeknek az emelkedése a kárrendezésekben továbbgyűrűzik. Az óradíjak átlagban majdnem 10 százalékkal emelkedtek. De az alkatrészárakban is van egy emelkedő tendencia.
A közlekedési szokásokban pedig az tapasztalható, hogy az emberek többet autóznak, így nagyobb az esélye annak, hogy balesetet okozzanak, vagy szenvedjenek. Sajnos megállt a korábbi kedvező, csökkenő trend a súlyos, halálos sérüléseket tekintve.
De ha már nem az ár az egyedüli döntő tényező, mi alapján választanak az autósok? Eljött az az idő, amikor a biztosító neve is nyom a latban?
Az elmúlt években több jele is volt annak, hogy itt is számít a megbízhatóság. Ahogy a javításoknál is azt vesszük észre, hogy az ismertség, a szerviz megbízhatósága számít, ugyanez elmondható a biztosításoknál is. Voltak rossz tapasztalatok, a csődök miatt fedezet nélkül maradt ügyfelek kárait a közös szövetségi alapból a MABISZ-nak kellett rendeznie.
Ugyanakkor még mindig azt látjuk, hogy talán a kgfb-nél figyelik legkevésbé az ügyfelek a márkákat, itt a díj fontosabb, hiszen mindenki majdhogynem adóként tekint rá - de azért, mint azt a biztosítói szövetség idei közvélemény kutatásában is tapasztaltuk, a szolgáltató megbízhatósága már az első helyre került.
Akinek volt rossz tapasztalata akár kárügyintézésben, akár ügyviteli dologban - például nem kapta meg a csekkjét, vagy nem kapott figyelmeztetést, hogy díjhátralékba került - az adandó alkalommal könnyen vált olyan biztosítóra, amelyiknek az a híre, hogy gyorsabb és pontosabb ügyvitellel rendelkezik, stb.
Az elmúlt időszakban sok hír látott napvilágot arról, hogy nem zökkenőmentes az együttműködés a biztosítók és a szervizek között. Felmérések szerint bizonyos szervizek többet számláznak, ha a biztosító által fizetett javításról van szó. Mit tapasztalnak ezzel kapcsolatban?
Kétségtelen, hogy a szervizek is erőteljesen versenyeznek egymással, a betérő ügyfeleket meg akarják fogni, különböző kedvezményeket tudnak adni. Azonban amikor a biztosítóval számolnak el, mindig a kalkulációból indulnak ki, tekintet nélkül arra, hogy az alkatrészek között is lehetnek akciós árkülönbségek.
Kiindulhatunk abból is, hogy Magyarországon 14 év az autók átlagéletkora. Nem biztos, hogy a javításokat mindig eredeti gyári alkatrésszel illetve új karosszéria elemekkel kell megvalósítani. Az új alkatrészt a biztosító esetleg avultatni fogja, és az ügyfélnek így már nem éri meg a javíttatás, miközben egy utángyártott alkatrész, egy jó minőségű bontott karosszéria-elem tökéletesen megfelel egy 12 éves autóba.
Ez egyébként külföldön is bevett gyakorlat?
Kelet-Európában mindenképpen ismert gyakorlat, miként a legtöbb nyugat-európai országban is, hiszen - a közhiedelemmel ellentétben - ott sem mindig olyan fiatal a gépjárműpark. Gondolta volna, hogy Svájcban például tizenkilenc év az átlagéletkor?
Kétfajta kárrendezési eljárásról beszélhetünk a gyakorlatban: az egyezségi, illetve a számlás kárrendezésről?
Igen. A törvény azt mondja ki, hogy a biztosító kártalanítja az ügyfelet, a káridőponti értékhez viszonyított veszteségét téríti meg. De ez nem kötelezi az autóst arra, hogy meg is csináltassa a járművet, a pénzt tehát bármi másra is elköltheti. Ilyenkor a rendelkezésre álló dokumentumok, kárfelvételi jegyzőkönyv, szemle alapján a biztosító megállapít egy kárösszeget, és ezt felajánlja az ügyfélnek, aki, ha azt elfogadja, egyezséggel zárul a káresemény.
Ehhez képest az ún. számlás javításnál az ügyfél azt mondja, hogy elviszem egy általam megbízott szervizbe, és a szerviz jár el a biztosítónál. Ilyenkor a biztosítónak fogja leszámlázni a javító a kalkulációban jóváhagyott alkatrészeket a saját rezsióradíjával.
Mit tehet a biztosító, ha szerinte túlszámlázás történt?
Beépített szemlének hívják, amikor megtörtént a javítás, és ellenőrizzük, hogy valóban a számlán szereplő tételek kerültek be, és ezzel egyre gyakrabban találkozunk.
Tegyük hozzá: a legtöbb esetben nem a biztosítót fogja leginkább a kár érni, sokkal inkább az autóst. Ha a szerviz egy 12-14 éves autónál új alkatrészeket szerepeltet a számlán, akkor mi ott avultatást végzünk el. Lehet, hogy az ügyfélnek egy 13 éves autó esetében végül több százezer forintot kell ráfizetnie a javíttatásra, mert a szerviz új alkatrészeket használt fel. Ezért szoktuk felkínálni a károsultnak az egyezségi kárrendezést.
Tehát nézzen körbe, és ha tud egy szervizt, ahol megcsinálják ennyiért, akkor csináltassa meg. Ha nem, akkor az árajánlatát kérje számlásra, és ez alapján fogunk elszámolni.
Az új autók esetében a probléma marginális, a kártérítés fedezi a javíttatást. De az idősebb autóknál nem mindegy, hogy hol javíttatják. Vannak olyan kisebb szervizek, ahol nem valamely márka által előírt, óriási szalont kell működtetni, aminek a költségei megjelennek a munkadíjakban is. Ezért lehetnek ilyen hatalmas eltérések a szervizek munkadíjaiban is.
Ráadásul amennyiben a nem márkaszervizek utángyártott alkatrészekkel dolgoznak, ebből semmilyen bajuk nem származik. A márkaszervizeknek viszont van egy kötelezettségük a gyártó felé, hogy mennyi gyári alkatrészt kell eladniuk, így alapesetben nem a lényegesen, akár 50-60 százalékkal olcsóbb utángyártottakat fogják beépíteni. Egy idősebb autó karosszéria-sérülése esetében pedig tökéletesen megfelelhet a bontott alkatrész is. Vannak nagyon jó szervizek, amelyek együttműködnek az ügyféllel, és ezt elmagyarázzák neki, és vannak olyan biztosítók, amelyek ugyancsak erre bátorítják az ügyfeleket.
Mivel egyre idősebb a hazai autópark, egyelőre nem valószínű, hogy ez a helyzet megváltozik?
Inkább azt mondanám, hogy egyre okosabbak az emberek, egyre inkább tájékozódnak. Azt tapasztalom, hogy egyre több az egyezségi kárrendezés, a szándék is növekszik arra, hogy megállapodjunk. Egyre több az olyan szerviz is, amelyik tud nagyon jó ajánlatot tenni. Ha egy tízéves autónak pedig nincs cascója, és saját hibás a kár, ott végképp érdemes egy utángyártott alkatrésszel, bontott karosszéria-elemekkel dolgozó szervizt keresni.
Más országokban, például Nyugat-Európában azért nem jelentkezik ez a probléma, mert valamilyen más megoldást használnak, mint például a direkt, avagy aktív kárrendezés?
Ez nem ezzel van összefüggésben, hanem azzal, hogy ott a díj a magyar 4-5-szöröse, amiből fedezni lehet a magasabb javítási határt is. De persze az sem mellékes, hogy például Németországban néhány évvel alacsonyabb, 9,5 év a gépjárműpark átlagéletkora, és gyakoribb az, hogy három évenként lecserélik az autót. Ezekben az autókban pedig jellemzően csak a kopó-forgó alkatrészeket lehet avultatni, és a károk zöme inkább karosszériaelemeket érint, amelyekkel 1-3 év normál használat mellett általában semmi nem történik egy német garázsban. Egészen más a helyzet és más a probléma akkor, amikor a kereskedők egy 14 éves autóba akarják eladni az új alkatrészeiket. Nem megalapozott érv az sem, hogy az egyezségi kárrendezés a feketegazdaságot erősíti.
Magyarországon a kormány részéről egyértelműek az intézkedések: vissza akarják szorítani a feketegazdaságot, a sufnituningot, a számlaadás elmulasztását. Az online pénztárgépek megjelenésével ezeknek az ideje lejárt. Az ügyfélnek is érdeke, hogy kapjon számlát a javíttatásról, hiszen ha bármi garanciális probléma történik, akkor tudja mondani, hogy ezt kicserélték, itt a számla róla.
Sokat hallani az úgynevezett aktív kárrendezésről: mi ennek a lényege, hogy működik a gyakorlatban?
Európa néhány országában működik ez a típusú kárrendezés, amikor a károsult biztosítója téríti meg a kárt és elszámol a károkozó biztosítójával. Ezekben az országokban ezt a törvény megengedi, és a biztosítók egymás között egyértelműen szabályozzák a folyamatot.
A magyar piacon is volt kezdeményezés erre, de miután a végső kár viselőjének a joga megállapítani azt, hogy milyen típusú baleset történt, és hogy ki a felelős a kárért, így a felelősséget neki kell elismernie, és azt mondani, hogy belép a biztosítottja helyére.
Innentől kezdve az aktív kárrendezésnek a magyar jogi környezetben abszolút nincs tiszta helyzete a kötelező felelősségbiztosítás piacán.
Tegyük hozzá, hogy azokban az országokban, ahol van direkt kárrendezés, ott a kötelező gépjármű-biztosítási díjak jóval magasabbak, mint Magyarországon.
Vannak olyan vélemények, hogy a biztosítók túl könnyen nyilvánítják gazdasági totálkárosnak az autókat. De mi áll ennek a hátterében? Valóban egyszerűbb ezzel a biztosító dolga?
Ez akkor fordul elő, ha a javíttatás költsége- a roncs értéket is figyelembe véve - meghaladja az autó balesetkori forgalmi értékét. A biztosító pedig csak eddig az összeghatárig tudja állni a kártérítést. Könnyű például belátni, hogy ha elviszem egy márkaszervizbe a súlyosan sérült, 10 éves autómat, és ott új alkatrészeket építenének be 15-20 ezer forintos rezsióradíjakkal, annak költségét a biztosító csak a jelenleginél sokkal magasabb kgfb-díjak mellett tudná vállalni. De még így sem működne a dolog, hiszen ilyen esetben a megjavított gépkocsim értéke magasabb lenne, mint a baleset pillanatában volt, a káron gazdagodást pedig nem engedi a Ptk. sem.
Gazdasági totálkár esetén az ügyfél mérlegelhet. A kártérítésből vehet a baleset előtti állapotú autójához hasonlót, vagy megpróbálhatja egy olcsóbb szervizben forgalomképes, biztonságos műszaki állapotba hozni a gépkocsiját.
A szervizeknél komoly munkaerőhiány alakult ki az elmúlt években, sok szakember ment külföldre dolgozni. A biztosítók érzékelik ezt?
Mi leginkább az elszámolásokon, a javíttatás minőségén tudjuk leszűrni, hogy milyen a munka. Inkább ezeken látjuk, hogy sokszor nem megfelelően képzett munkaerőt alkalmaznak, lelassulnak a folyamatok, nem az elvárt minőségben történnek meg a javítások. A lassulás az, ami elsődlegesen tetten érhető - ez majdnem minden területen így van.
Forrás: www.portfolio.hu
Biztosítás fajta:
- Gépjármű biztosítás
- Kötelező biztosítás
- Casco biztosítás
Veszélyek nyaralás közben - Ön ugye nem így utazik?
A külföldre utazók több mint fele továbbra sem gondoskodik megfelelő utasbiztosításról - mondta az InfoRádiónak a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének elnöke. Sebestyén László hozzátette: ők többnyire abban bíznak, hogy az Európai Egészségbiztosítási Kártya, illetve a bankkártyához kapcsolódó utasbiztosítás mellett nincs szükség további fedezetre.
Két nagy csoportra oszthatók azok, akik nem kötnek utasbiztosítást: egyrészt akik rövidebb időre: egy-két napra, esetleg hosszú hétvégére utaznak el. A másik nagy csoport pedig úgy gondolja, hogy az Európai Egészségbiztosítási Kártya vagy egy bankkártyához tartozó utasbiztosítás elegendő fedezetet biztosít – mondta el a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének elnöke.
„Sajnos ez nem teljesen igaz. Az elmúlt években a bankok szűkítették az olyan bankkártyák körét, ami mellé adnak utasbiztosítást. Másrészt ezek szolgáltatásai, térítési összegei általában limitálva is vannak, általában ezek dobozos termékek. A szolgáltató nem tudhatja, az ügyfél milyen céllal utazik a jövőben.”
Az egészségbiztosítási kártya az adott tagország térítésének megfelelően nyújt fedezetet – tette hozzá Sebestyén László. Biztosítás nélkül két problémával szembesülhetünk: a nyaralóhelyeken általában nem állami, hanem magánszolgáltatók vannak, amelyek valószínűleg nem fogadják el ezt a kártyát, tehát zsebből kell fizetnünk – tette hozzá.
„A másik, hogy a kártya csak az orvosi ellátásra terjed ki, az önrészt és akár a gyógyszert szintén zsebből kell kifizetni.” Ráadásul ennek a felelősség- vagy a poggyászbiztosítás nem része – hangsúlyozta a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének elnöke. Sebestyén László jelezte, Európa több országában úgynevezett visszatérítéses biztosítás működik, azaz ellátják az embert, kifizeti a díjat, amelyet később kap vissza.
„Belgiumban, Luxemburgban, Franciaországban, Finnországban működik így a rendszer. Ez nem azonos az önrésszel. Ebben az esetben akkor is meg kell előlegezni az ellátás díját, ha száz százalékig visszafizetik utána.”
Minden helyzetet jól lehet kezelni az üzleti biztosítók ajánlatával – hívta fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének elnöke, hozzáfűzve, hogy egy egyhetes, háromfős családi nyaralás esetén átlagosan már nyolcezer forintért nagyon jó, személyre szabott csomagot lehet vásárolni, amiben nincs önrész és tartalmazza a felelősség-, a poggyász- és az egészségügyi szolgáltatások fedezetét is.
Forrás: www.inforadio.hu
CLB TIPP: Ne bízza a véletlenre, hasonlítsa össze és válassza ki az Önnek megfelelő utasbiztosítást! Utasbiztosítás kalkulátor >>
Pusztító vihar: özönlöttek a kárbejelentések
Az utóbbi 8-9 napban 10 ezres nagyságrendű kárbejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz vihar, jégverés, felhőszakadás miatt, a végleges összesítés még nem készült el - mondta Gilyén Ágnes a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) szóvivője csütörtökön az M1 csatornán.
A szóvivő hangsúlyozta: Magyarországon érzékelhetően megnövekedtek a szélsőséges időjárás miatti károk. Az egész nyár kárveszélyes időszaknak számít, példaként említette, hogy a legtöbb kár ebben az időszakban 2010-ben volt, akkor 310 ezer kárt térítettek meg a biztosítók 30 milliárd forintot meghaladó összegben. Gilyén Ágnes szólt arról, hogy enyhe növekedést tapasztalnak a lakásbiztosítások területén, tavaly év végén 3 millió 122 ezer lakásbizotsítást kezeltek a magyarországi biztosítók, az ingatlanok 72-73 százaléka biztosított, ami - szerinte - európai összehasonlításban jó adat.
Magyarországon a lakás alapbiztosítás vonatkozik az elemi károkra, tartalmaz katasztrófakockázatot. Átlagos magyarországi ingatlanra havonta 2-3 ezer forintért köthető olyan biztosítás, amely a legsúlyosabb kockázatoktól védenek - tette hozzá a Mabisz szóvivője.
Forrás: napi.hu
Pár ezerért már a legnagyobb kockázatok ellen védve vagyunk
Növekedett a lakásbiztosítások száma az elmúlt évek szélsőséges időjárási jelenségei miatt az egyik piaci szereplő szerint. A magyar biztosítási rendszer ráadásul egyedülállónak számít Európában – néhány ezer forintért cserébe biztonságban tudhatjuk értékeinket a biztosítók hazai szövetsége szerint.
Hatalmas pusztítást hagyva maga mögött tombolt néhány nappal ezelőtt a vihar Kecskeméten. Évről évre egyre gyakrabban szólnak a híradások a szélsőséges időjárás okozta káreseményekről. Jégeső, villámcsapás, özönvízszerű esőzés és szélvihar okoz károkat az ingatlanokban és a gépjárművekben. „Csak az elmúlt hétvégén több mint 1200 új kárbejelentést kaptunk, ami viharokkal összefüggésbe hozható, közel 800 millió forint kár értékben jöttek a bejelentések” – tájékoztatta a Hír Televíziót a Generali Biztosító Zrt. vagyon- és gépjármű-kárrendezési igazgatója.
Szikszai József szerint van lehetőség a károk enyhítésére, akár figyelmeztető mobilapplikációk segítségével, amelyek a szélsőséges időjárásváltozásra figyelmeztetnek. Hozzátette: a nagyobb sajtóvisszhangot kiváltó események után nő a biztosítások száma is. „Érezhető ilyenkor, hogy valóban többen szeretnének biztosítást kötni, ez jó hír. Magyarországon a lakásállomány közel 70-80 százaléka biztosítva van. De még mindig vannak olyan területek, szociális okok miatt, esetleg kicsit visszamaradottabbak, ahol ez az arány nagyon alacsony. Múlt héten volt egy példa, egy kis falut vert el a vihar, közel 90 százaléka sérült tetőszerkezeteknek, ott például nagyon alacsony a biztosítottság” – tettet hozzá a kárrendezési igazgató.
Különösen kedvező körülmények
A Magyar Biztosítók Szövetsége szerint akár havi néhány ezer forint ráfordítással biztonságban tudhatjuk értékeinket, ráadásul hazánkban különösen kedvező körülmények között köthető biztosítás. „Magyarországon egy nagyon kedvező termékfejlesztési irány alakul ki, egyébként az Európai Unióban tulajdonképpen ez egyedi, hogy az elemi károk, tehát a katasztrófakockázatok benne vannak az alap biztosításban. Ez azt jelenti, hogy havonta egy 2-3000 forintos díjért már a legnagyobb kockázatok ellen védve vagyunk. Ilyenek a vihar, az árvíz, a földrengés, a felhőszakadás” – emelte ki Gilyén Ágnes, a Mabisz kommunikációs főosztályvezetője.
A káresemények szempontjából kiemelt időszakban – május és augusztus között – egy átlagos évben 115 ezer káreseményt jelentenek a biztosítók felé, 7-8 milliárd forint kárértékkel.
Forrás: hirtv.hu
CLB TIPP: Ön se bízza a véletlenre, hasonlítsa össze kalkulátorunkban a lakásbiztosítás ajánlatokat! Lakásbiztosítás ajánlatok >>
A magyarok nagy része tudatosan készül a nyaralásra
Kezdődik a nyaralási szezon, egyre többen hagyják üresen otthonukat napokra, akár hetekre. A Groupama Biztosító legújabb országos, reprezentatív kutatásában arra keresett választ, hogy az emberek menyire tudatosak otthonukat illetően, amikor nyaralni készülnek.
A biztosító felmérése rámutatott: nyaralás előtt az emberek nagy része megteszi a szükséges óvintézkedéseket, annak érdekében, hogy otthona minél nagyobb biztonságban legyen abban az időszakban is, amikor üresen áll. A Groupama Biztosító megbízásából, az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. által készített kutatásban a válaszadók 83%-a állítja, hogy elutazás előtt áramtalanítja az elektromos készülékeket, pl. a mikrohullámú sütőt, az elektromos tűzhelyet, de a kisebb háztartási gépeket, úgy mint a hajszárítót, a lámpákat is kihúzzák a hálózatból. Ugyancsak sokan, a lakosság 70%-a megkér valakit, hogy amíg üresen áll a lakás vagy ház, időnként nézzen rá, minden rendben van-e, 67%-uk pedig arról is gondoskodik, hogy egy kedves szomszéd vagy rokon időnként ürítse ki postaládájukat.
Természetesen nem csak a fent említett óvintézkedéseket érdemes megtenni annak érdekében, hogy gondtalanul élvezhessük a pihenést. A tudatos nyaralás jegyében jó, ha a nyaralás előtt és közben is odafigyelünk pár dologra:
- Készítsük fel otthonunkat a nyaralásra! Ablakokat, ajtókat gondosan zárjuk be, húzzuk be a függönyöket! A kerti bútorokat hordjuk be a teraszról vagy udvarról, hogy ne tegyen bennük kárt egy esetleges vihar! Áramtalanítsuk a távollétünk alatt nem használt elektromos, tűzveszélyes készülékeket, mint pl. a televíziót, mikrót, elektromos sütőt.
- Használjuk a meglévő otthonvédelmi rendszereket! Kamerákat, riasztókat beélesítve kell hagyni, pont emiatt nem szabad a teljes lakást áramtalanítani, elég csak a tűzveszélyes elektromos készülékeket kihúzni a hálózatból!
- Ha van olyan eszközünk, amely megtévesztheti a potenciális betörőket, feltétlenül helyezzük működésbe a távollétünk alatt is! Ilyen „kütyük” lehetnek például a távolról fel-le kapcsolható világítás, vezérelhető redőnylehúzó, vagy egy TV nézést imitáló szerkezet.
- Óvatosan bánjunk a közösségi médiával! Jobb, ha nem osztunk meg információt arról, hogy huzamosabb időre elhagytuk az otthonunkat. Már szinte automatizmus, hogy elutazáskor bejelentkezünk a célországban, és folyamatosan töltünk fel képeket a friss élményeinkről, ezzel azonban csak felhívjuk a figyelmet saját távollétünkre. A kalandokról való beszámolót célszerűbb hazaérkezést követően megmutatni barátainknak!
Forrás: biztositasiszemle.hu
CLB TIPP: Ne induljon el utasbiztosítás nélkül! Utasbiztosítás kalkulátor >>
Ha még nincs lakásbiztosítása, akkor az ajánlatok összehasonlításához használja kalkulátorunkat! Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Pesszimistábbak a jövő nyugdíjasai
Csak minden második magyar számít arra, hogy kizárólag a nyugdíjából meg tudna élni. A hosszú távú anyagi kockázatokat mérlegelve a legtöbben még mindig attól tartanak, hogy az állam elveszi a nyugdíjcélú megtakarításokat, ez a válaszadók 42 százalékát aggasztja komolyan – derült ki a K&H biztos jövő indexéből. Azonban a hosszú távú megtakarításokkal kapcsolatban most a legpozitívabbak a megkérdezettek: mindössze 37 százalék gondolja, hogy ezek keveset érnek majd. A K&H szerint a háztartások jövedelmi helyzetének javulása miatt az öngondoskodási piac bővülhet. Egy havi 20 ezer forintos megtakarítás konzervatív 2-3 százalékos hozammal számolva 30 év múlva közel 10 millió forintot eredményezhet.
Nem állnak túl pozitívan az időskorhoz a magyarok: 14 százalék gondolja csak úgy, hogy kizárólag az állami nyugdíjából kényelmesen megélne – derül ki a K&H biztos jövő indexének első negyedéves eredményeiből. A bizakodók aránya az előző negyedévhez képest némileg csökkent. 37 százalék arra számít, hogy csak nehezen élne meg a nyugdíjából, 33 százalék szerint pedig ez semmire sem lesz elég. Az állami nyugdíjjal egyáltalán nem számolók aránya is emelkedett: a 2016 azonos időszakában mért 13 százalékról 16 százalékra. Ez az arány a 30-asok körében már 28 százalék. A nők jóval pesszimistábban értékelik a nyugdíjkérdést, mint a férfiak (57% vs. 42%).
kevésbé támaszkodnánk a gyerekekre
A felméréséből viszont az is kiderül, hogy csökkent azoknak az aránya, akik a gyerekeik támogatására számítanak majd idős korukban. Az idei első negyedévben ezt a megkérdezettek 30 százaléka tartotta reális forgatókönyvnek, szemben a tavalyi 34 százalékkal. A megkérdezettek harmada azonban még mindig arra számít, hogy nyugdíjasként nélkülözni fog. 31 százalék pedig azt is reálisnak tartja, hogy nem tudja fenntartani majd a lakását, sőt a nők körében már 39 százalék számol ezzel a lehetőséggel.
2017 első negyedévében ellenben rekord kevesen gondolták úgy, hogy a megtakarításaik hosszú távon keveset érnek majd: 37 százalék volt az arányuk, szemben az egy évvel ezelőtti 44 százalékkal.
Kuruc Péter, a K&H Biztosító életbiztosítás és saját értékesítési csatornák divíziójának vezetője elmondta: „Egyre többen ismerik fel, hogy minél hamarabb el kell kezdeni takarékoskodni ahhoz, hogy valóban gondtalanok legyenek a nyugdíjas évek. A háztartások jövedelmi helyzetének javulása miatt az öngondoskodási piac is bővülhet. Az öngondoskodásnak számos lépcsőfoka van, kezdve onnan, hogy a váratlan kiadások ellen cascóval és lakásbiztosítással védekezünk, egészen addig, hogy a nyugdíjas évekre is gondolunk”.
érdemes előre gondolkodni
A hivatalos statisztikákat idézve Kuruc Péter azt mondta, hogy az idei első negyedévben - a családi adókedvezmény és a közfoglalkoztatottak nélkül számolt - nettó átlagfizetés 197 ezer forint volt, míg 2015 harmadik negyedévében 168 ezer forintot tett ki, tehát másfél év alatt 17,2 százalékos volt a növekedés. Az öregségi nyugdíj azonban nem követte ezt a növekedést: márciusban átlagosan 124 ezer forint volt, míg 2015 szeptemberében 119 ezer forintot tett ki, így a 17 százalékos béremelkedéssel párhuzamosan az átlagos öregségi nyugdíj mindössze 4,2 százalékkal nőtt. Tehát a nettó jövedelmek és a nyugdíjak között továbbra is van különbség, nem beszélve arról, hogy a bérek sokkal nagyobb sávban oszlanak el, mint a nyugdíjak. Minél magasabb a bére valakinek, annál nagyobb lesz a különbség az utolsó bér és az első nyugdíj értéke között. Ezért kulcsfontosságú a hosszú távú, nyugdíjcélú takarékoskodás.
Kuruc Péter szerint a nyugdíjas korra történő megtakarítások egyik legjobb alternatíváját jelentik az adókedvezménnyel igénybe vehető egyszeri díjas és rendszeres befizetést igénylő nyugdíjbiztosítások. Ezek a konstrukciók pedig egyre népszerűbbek. Az egyszeri díjas nyugdíjbiztosítások díjtartaléka, az ügyfelek által eddig felhalmozott vagyon az idei első negyedév végén közel 1 milliárd forintra rúgott, ami 36 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi értéket. A rendszeres díjú nyugdíjbiztosítások esetében pedig az idei első negyedév végén meghaladta az 1,5 milliárd forintot. Ez éves összevetésben 108 százalékos növekedésnek felel meg.
Forrás: biztositasiszemle.hu
CLB TIPP: Tervezzen időskori éveire is, használja kalkulátorunkat a biztosítások összehasonlításához! Nyugdíjbiztosítás ajánlatok >>
Ezek a magyarok mennek idén luxusnyaralásra: ennyit fizethetnek érte
Idén az utazók döntő többsége köt utasbiztosítást. Ötből ketten továbbra is ár alapján döntenek a biztosítás megkötésekor, de jelentősen nőtt a kiegészítők fontossága. Ha nem is érdemben, de tavalyhoz képest sajnos kevésbé vagyunk tisztában azzal, mit is tartalmaz egy alap utasbiztosítás csomag.
Sokkal többen utaznak idén
Az elmúlt két évhez képest jelentősen csökkent azok aránya, akik nem engedhetnek meg maguknak egy utazást, 2016-ban 49 százalék, 2015-ben 50 százalék, idén csupán a magyarok 23 százaléka nem utazik sehová. Az utazók 46 százaléka válaszja a belföldi nyaralást, külföldre pedig tavalyhoz képest 12 százalékkal többen, 29 százalék tervez utazást, ez utóbbiak körében még mindig Horvátország a legnépszerűbb.
Nincsen érdemi változás tavalyhoz képest az utasbiztosítást kötők számában, a Genertel felmérésére válaszadók 74 százaléka mondta azt, hogy minden esetben köt, míg 18 százalék csak néha. A tavalyi 19 százalékhoz képest viszont 8 százalékra csökkent azok aránya, akik soha nem kötnek biztosítást.
Ár-érzékeny a magyar
Még mindig nagyon ár-érzékeny a magyar piac, tavalyhoz hasonlóan idén is 40 százalék válaszolta azt, hogy kizárólag ár alapján dönt egy utasbiztosítás mellett. Érdekes azonban, hogy nőtt a kiegészítők fontossága; idén 41 százalék dönt ez alapján, tavaly alig 20 százalék. Nőtt azok száma is, akik az adott biztosító ismertsége vagy ajánlása miatt döntenek az adott biztosítás mellett; 34 százalékra a 2016-os 26-ról.
Egyre többen kötnek neten utasbiztosítást
A válaszadók 47 százaléka interneten köti meg biztosítását, ez 7 százalékkal több, mint tavaly. Az elmúlt évhez hasonló arányban (46 százalék) választják a klasszikus személyes kötést. 8 százalék alatti a telefonon kötők aránya.
Ami a preferált napidíjakat illeti, itt jelentős az eltérés tavalyhoz képest; a tavaly mért 45 százalékhoz képest, idén már 74 százalék tart reálisnak 200-400 Ft/fő/nap díjat, alig 12 százalék pedig 400-900 Ft/nap közötti sávban mozgót. A fennmaradó 14 százalék 200 Ft/fő/nap díjjal lenne boldog.
Kicsit kevesebbet tudunk, mint tavaly
A válaszokból kiderült az is, hogy 2016-hoz képest valamivel kevesebbet tudunk magáról az utasbiztosításról; arról, hogy mit tartalmaz jellemzően az egy alap csomag. A megkérdezettek fele, illetve harmada nem tudja, hogy a gépjármű assistance és a poggyászbiztosítás is része lehet az alapcsomagnak, ahogyan 45% nem tudta, hogy az orvosi-és mentési költséget is tartalmazza. Ezek az arányok, kisebbek voltak tavaly, azaz, még ha néhány százalékkal is, de jobban tisztában voltunk az utasbiztosítás által tartalmazott szolgáltatásokkal.
Forrás: penzcentrum.hu
CLB TIPP: Ne induljon el Ön sem utasbiztosítás nélkül! Kalkulátorunk segítségével összehasonlíthatja és kiválaszthatja az Önnek megfelelő utasbiztosítást! Utasbiztosítás kalkulátor >>
Vihar: érdemes biztosítást kötni
Becslések és híradások szerint a viharok leginkább a kisebb falvakban okoznak nagy veszteséget, a szerencsétlenül jártak nagy többségének pedig semmilyen biztosítása nincs – hívja fel a figyelmet a CLB biztosítási alkuszcég.
Beköszöntött a nagyüzem a biztosítóknál, az elmúlt napokban kimagasló rombolást hagytak maguk után a viharok. Nem csupán az épületekben okoztak károkat, hanem embereket is elértek, személyi sérülést okoztak – írja sajtóközleményében a CLB biztosítási alkuszcég hozzátéve: arról csak kevesen tudnak, hogy akár egy szimplának látszó lakásbiztosításban is lehet olyan tétel, amely erre az esetre – vagyis, akár kisebb sérüléssel járó villámcsapásra – is fizet kártérítést.
„Egy ingatlanra kötött jó szerződésben ugyanis nemcsak súlyos esetekre, hanem kisebb, nagyobb sérülésekre vonatkozó baleset-, egészség-, sőt akár utasbiztosítás is lehet” – hívta fel a figyelmet Németh Péter, a CLB biztosítási alkuszcég értékesítési és kommunikációs igazgatója. A kérdés csak az, hogy mikor, milyen tartalmú szerződést kötöttek az ingatlanra.
Tapasztalatok szerint éppen a vihartól leginkább sújtott falvakban nincs semmiféle biztosítás, vagy legalábbis ritka. A nagy erővel érkező vihar egész családokat tesz földönfutóvá, s biztosítás híján a szerencsétlenül járt emberek jelentős része nem számíthat másra, csak a szomszédok, barátok, rokonok jóindulatára, alamizsnára. Miközben egy ingatlanra havonta már pár száz forintos díjért is lehetne biztosítást kötni, ami a szerencsétlenségben megtérülne.
Sokan a biztosításon spórolnak
Általános tapasztalat szerint az anyagilag megszorult emberek első körben a biztosítást szüntetik be, a díjon próbálnak spórolni. Pedig, biztosításnak még soha nem volt akkora értéke, mint mostantól, a szélsőségesre forduló időjárás miatt. Németh szerint most mindenkinek érdeke, hogy legyen mibe kapaszkodnia, ha viszi a vihar a ház tetejét, ha rádől a fa az autóra, vagy ha elönti az utcán hömpölygő sár a pincét, a nappalit. A CLB szakértője azt tanácsolja azonban, hogy az se dőljön hátra, akinek van valamilyen biztosítása, hanem minél gyorsabban vegye elő, s nézze – vagy egy szakértővel nézesse – át, mi mindenre van benne jótállás. Még nem késő újítani, jobbítani az elavultakon vagy megkötni egyet, ha nincs, hiszen az előrejelzések szerint az egész nyár ilyen kiszámíthatatlanul szélsőséges lesz, mint az elmúlt napokban. Igaz, az új tételek és egy új szerződés átlagosan két hét után él, de időben még így is belefér a viharos nyárba.
Ha már beütött a baj
A CLB szakértője azt tanácsolja azoknak, akik a napokban kárt szenvednek, hogy a bejelentéseket ne halogassák, a viharkár bekövetkeztétől számított legkésőbb 3 napon belül jelentkezni kell a biztosítónál. Azzal ugyanis, ha még néhány napig víz alatt marad a pince, vagy tovább ázik a bútor a tető nélkül maradt házban, s még biztosabban tönkre megy a berendezés, nem fog több kártérítést fizetni egyetlen biztosító sem, sőt gyanús lesz a halogatás – figyelmeztet a szakértő. A biztosítók ugyanis nemcsak azt várják el az ügyfeleiktől, hogy minden lehetséges módon védekezzenek az esetleges kár ellen, hanem azt is, hogy ha már bekövetkezett a baj, haladéktalanul kezdjék meg a mentést.
Forrás: www.vg.hu
CLB TIPP: Ne hagyja otthonát, értékeit biztosítás nélkül, hasonlítsa össze Ön is ajánlatainkat lakásbiztosítási kalkulátorunk segítségével! Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Nem elég az európai egészségbiztosítási kártya
Súlyos sérülés esetén akár ezer eurót is fizethetünk a külföldi ellátásért.
A külföldre utazók több mint fele továbbra sem gondoskodik arról, hogy megfelelően biztosítsa magát, pedig az európai egészségbiztosítási kártya és a bankkártyákhoz kapcsolódó utasbiztosítás nem biztosít teljes ellátást és ingyenességet.
Évente közel félmillió magyar állampolgár igényli az európai egészségbiztosítási kártyát (EEK). A dokumentum a járási hivataltól vagy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől igényelhető azok számára, akik Magyarországon, vagy valamely más uniós tagállamban állandó lakhellyel rendelkeznek.
Ezzel igénybe vehetjük az uniós országokban az alapvető orvosi ellátásokat, és sokan azt gondolják, hogy az EEK vagy a bankkártyákhoz kapcsolódó utasbiztosítás elegendő is. Pedig nem árt kicsivel jobban bebiztosítanunk magunkat, ha külföldre utazunk, ugyanis egyik sem biztosít teljes ellátást és ingyenességet.
A biztosítók szerint érdemes akkor is utasbiztosítást kötnünk, ha az úti cél Európán belül van. Hozzászoktunk már, hogy hazánkban ingyenes az ellátás, az uniós országokban viszont az állampolgárok önrészt is fizetnek.
Egy súlyosabb sérülés vagy betegség esetén az egészségügyi intézményekben a 10-20 százalékos önrész kifizetése nemcsak a szuvenírekre szánt pénzünket emésztheti fel, de akár ezer eurót is fizethetünk.
Abban az esetben ugyanis, ha csak EKK-val rendelkezünk, fizetnünk kell például a járóbeteg-ellátásban orvosi vizitdíjakat, fekvőbeteg-ellátásban pedig a kórházi napidíjakat. A gyógyszereket sem fogjuk olcsón megúszni, a külföldön felkeresett orvos felírja a receptet, de a gyógyszert a betegnek a saját költségén kell kiváltania; ugyanez érvényes a gyógyászati segédeszközökre is, így a mankó és a térdrögzítő megtérítése is ránk hárul.
A kártya a beteg hazaszállításának – mentőautó, mentőhelikopter – költségeit sem fedezi.
Az igazolást ráadásul csak állami szolgáltatók fogadják el, számos nyaralóhelyen csak privát ellátást kaphatunk. Több uniós országban – Belgium, Franciaország, Luxemburg, Finnország – az állami szolgáltatók esetében az ellátás és a gyógyszerek költségeit az ellátásban részesülőnek kell megelőlegeznie, nem beszélve az esetleges poggyászkárról, amelyet a bankkártyához kapcsolódó utasbiztosítás sem fedez.
Érdemes tehát az EEK mellett valamilyen utasbiztosítást kötnünk, hogy teljes nyugalommal tudjunk elutazni. Ugyanakkor a biztosítás kiválasztása során érdemes figyelembe venni korunk legnagyobb kockázatát, a terrorizmus veszélyét is.
Mielőtt kiválasztjuk pihenésünk helyszínét, győződjünk meg arról, hogy a célország szerepel-e a konzuli szolgálat által nem ajánlott úti célok között.
Forrás: www.magyaridok.hu
CLB TIPP: Ne bízza a véletlenre, hasonlítsa össze és válassza ki az Önnek megfelelő utasbiztosítást! Utasbiztosítás kalkulátor >>
Hamis biztonságérzettel utazunk külföldre
A külföldre utazók több mint fele továbbra sem gondoskodik megfelelő utasbiztosításról, mert szerintük a bankkártyákhoz kapcsolódó utasbiztosítás, illetve a kiváltott Európai Egészségbiztosítási Kártya mellett nincs szükség további fedezetre - közölte a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége.
Évente már mintegy félmillió magyar állampolgár számára állítják ki az uniós országokban alapvető orvosi ellátásokra feljogosító Európai Egészségbiztosítási Kártyát. Ez a kártya minden EU-s országban az ott lakókkal azonos társadalombiztosítási ellátásra jogosítja tulajdonosát, azonban egy utasbiztosítással szemben számos hiányossága van.
Több uniós országban az állampolgárok önrészt is fizetnek az ellátásért. Komolyabb sérülés vagy betegség esetén egy 10-20 százalékos önrész kifizetése könnyen elérheti az ezer eurós nagyságrendet is. Fontos tudni, hogy az igazolást csak állami szolgáltatók fogadják el, de több nyaralóhelyen csak privát ellátás érhető el, emellett a magánszolgáltatók díjának gyakran csak egy része téríthető az uniós kártyával.
Belgiumban, Franciaországban és Luxemburgban, illetve részben Finnországban az állami szolgáltatók esetében is visszatérítéses rendszer működik, vagyis mind az ellátás, mind a gyógyszerek költségeit az ellátásban részesülőnek kell megelőlegeznie, mivel az uniós kártya csak az egészségügyi ellátásra terjed ki, ezért például a poggyászkár, vagy a hozzátartozók értesítésének és odautazásának, valamint a hazautazásnak a költségei mind a balesetet szenvedett utast terhelik.
A biztosítási alkuszok emlékeztetnek arra, hogy a magasabb szintű bankkártyák többségéhez kapcsolódik utasbiztosítás is, ami mögött legtöbbször komoly biztosító áll, de többségüknél mind a szolgáltatási kör, mind a kártérítési összegek felső határa igen limitált. A szolgáltatás gyakran egyedi feltételekhez kötött, így például az utazási szándékot előre jelezni kell a biztosító felé, vagy az érvényesség feltétele lehet az is, hogy a kártyát már előzetesen használják az adott országban. Fontos, hogy főleg nagyobb utazások előtt az utazók nézzék át a bankkártya-biztosítás feltételeit, emellett Európán kívüli utazásnál érdemes összetettebb biztosítást kötni.
A hazai piacon jelenleg 15 biztosító kínál utasbiztosítási termékeket. Célszerű a betegség, baleset és poggyászkár esetében megvizsgálni a térítési limiteket. Azt is ajánlják, hogy az utazók nézzék át az úgynevezett kizárásokat, így általában nem biztosítható az a betegség, amely már az utazás előtt fennállt. Emellett a terhességgel kapcsolatban előálló problémákat sem fedezi minden utasbiztosítás.
Forrás: www.origo.hu
CLB TIPP: Ne induljon el Ön se utasbiztosítás nélkül! Utasbiztosítás kalkulátor >>
Mitől emelkedhetnek a KGFB-díjak?
A gépjármű tulajdonosok ugyan nyűgként élik meg a kötelező gépkocsi felelősségbiztosítást, ám ha balesetet szenvednek, többségében elégedettek a biztosítók szolgáltatásaival. Most azonban felmerült a módosítás igénye, amivel az autósok akár rosszul is járhatnak.
Az autósok örök félelme, hogy balesetet szenvednek. Ha a személyi sérülést ilyenkor el is kerülik, ez bizonyos fokú hercehurcával jár, hiszen meg kell javíttatni a kocsit, és a javítás költségeit is érvényesíteni kell a biztosítóval szemben. Utóbbi kapcsán azonban jó hír, hogy a tapasztalatok szerint ha baj van, akkor van segítség, legalábbis a MABISZ számára a Századvég által készített gépjármű-biztosítási témájú kutatás adatai ezt tükrözik. Az idei felmérés szerint jelentősen elégedettebbek a gépjármű tulajdonosok a KGFB-ügyekkel kapcsolatosan biztosítójuk eljárásával és kapcsolattartásának módjával. Valamivel több mint 10 százalékponttal nagyobb arányban elégedettek maximálisan biztosítójukkal, mint 2015-ben vagy 2016-ban, bár már a megelőző években is kifejezetten jó volt a megítélésük. Negatív véleményt kevesebb, mint 5 százalékuk fogalmazott meg.
A CASCO megkötésekor szintén az a legfontosabb szempont, hogy megbízható társasággal kössenek szerződést (59 százalék), az alacsony díj pedig a második, ötödük számára a legfontosabb. Szintén nagyon elégedettek az ügyfelek a CASCO ügyekkel kapcsolatban: több mint 80 százalék pozitív értékelést adott.
Az elmúlt két év felmérési eredményeihez hasonlóan, most is külön vizsgálat tárgyát képezték a kárt szenvedett autótulajdonosok. Ők is kifejezetten elégedettnek bizonyultak a biztosítókkal, különösen a saját biztosítójuk szolgáltatásával. A biztosítási eseményről beszámoló válaszadók kétharmada volt inkább vagy teljesen elégedett a károkozó biztosítójának szolgáltatásával, 85 százalékuk pedig saját biztosítójával.
A közvélemény tehát nem kíván változtatni a kialakult gyakorlaton, ám vannak ellenérdekeltek is. A kárt szenvedett autósok ugyanis kétféle módon juthatnak pénzhez: vagy számlára javíttatja meg az autóját és a biztosító ezt egyenlíti ki, vagy a kárfelvételi jegyzőkönyv alapján kikalkulált összegről egyezséget köt a biztosítóval. Ez esetben eldöntheti, hogy mire fordítja az így kapott pénzt. Míg az újabb autók tulajdonosai szinte minden esetben a számlás javítást igénylik, addig a korosabb járművek tulajdonosai sok esetben egyezségi kárrendezést választanak a számlás helyett. Ez általában akkor éri meg, ha úgy érzik, hogy a biztosító által felajánlott javítási költségeknél olcsóbban tudják megjavíttatni a kocsijukat, például saját munkával. Vagy amennyiben olyan az autó sérülése, hogy az nem zavarja a szabályszerű működtetését, s esetleg másra jobban kell a pénz, akkor is jó választás lehet az egyezségi kárrendezés.
Dr. Hangyási István a MABISZ Gépjármű Kárrendezési Bizottság elnöke azt közölte az mfor.hu-val, hogy a piaci adatok alapján körülbelül a károk 30-35%-ánál választ a károsult egyezségi kárrendezést. Két jól elhatárolható csoport él ezzel a lehetőséggel. A hazai gépjárműpark elöregedése miatt azok vállalják elsősorban ezt a kárrendezési módot, akiknek a gépjárművük az 5-8 évet meghaladja és egy márkaszervizben történő javítás költségei nagyobbak lennének, mint a biztosító által kínált kárrendezés. KGFB-re rendezett károknál ugyanis az eredeti állapot helyreállítása a kötelezettség. Tehát egy 5-8 éves autót ilyen alkatrészekkel kell(ene) helyreállítani, illetve adott esetben az esetleges korábbi károk miatt avultat is a biztosító. Ha tehát gyári új alkatrészekkel javítják meg a gépkocsit, akkor magasabb lesz az értéke, mint a baleset pillanatában volt, s ennek az értékemelkedésnek a különbözetét a biztosító értelemszerűen levonja a kifizetéséből. Ezért az ilyen károsultak is inkább egyezségi kárrendezést választanak, hiszen egy kisebb műhelyben utángyártott - a gyári újjal megegyező minőségű, de olcsóbb - alkatrészekből is műszakilag megbízhatóan és megfelelő minőségben helyre tudják állítani a sérült gépjárművet.
Szintén az egyezségi kárrendezést választják azok a tulajdonosok, akiknek a gépjárműve finanszírozott és a gépkocsi javítási költsége a gazdasági totálkár határán mozog, mondta el MABISZ Gépjármű Kárrendezési Bizottság elnöke. Ha ugyanis a gépkocsi gazdaságosan nem javítható, akkor, mint fentebb utaltunk rá, a káridőponti értéket kifizeti a biztosító, de a finanszírozás lezárásának többletköltségét nem. Ezért inkább egy alacsonyabb óradíjjal dolgozó szervizt választanak az ilyen gépkocsik tulajdonosai, mert a munkadíj és alkatrészár ottani alacsonyabb volta miatt az ilyen műhelyben még a jármű gazdaságosan javítható.
Az egyezségi kárrendezés ugyanakkor a szakszervízek szemét csípi, szerintük ugyanis feltételezhető, hogy a javítások egy része számla nélkül, feketén történik. Nem osztja ezen véleményt a MABISZ illetékese. dr. Hangyási István azt hangsúlyozza: a kártérítésnek ez a fajtája nem jelenti, hogy a feketegazdaságba áramlik a pénz. Sokkal inkább azt, hogy a károsult szabadon dönt, kivel javíttatja meg a gépjárművét. A károsult megkeresi a számára legolcsóbban dolgozó szervizt. Ez egyfajta versenyt generál a javítók között. A kártérítést kapott ügyfelek érdeke, hogy a javításról számla készüljön egyezséges kárrendezésnél is, hiszen ezzel tudják a garanciát érvényesíteni. Ráadásul, ha valami ok miatt az egyezségben meghatározott összeg nem lenne elegendő a javításra, akkor a számla összege és az egyezségi kárrendezés közötti differenciát - ha az indokolt - megtéríti a biztosító. Tegyük hozzá, hogy a feketegazdaság elleni harc egyébként is az adóhatóság feladata, s ehhez megvannak a megfelelő olyan eszközei, mint például az online kassza.
Érdemes megemlíteni, hogy a kérdés kapcsán számos álláspont és érdek ütközik. Azt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nemrég közölt átfogó piacelemzésben is leszögezi, hogy hiányzik az árverseny a kgfb-alapú javítási szolgáltatásoknál. A számlás biztosítói kárrendezéssel összefüggésben történő javítás speciális piacot jelent a javítói piacon belül, mivel ezekben az esetekben más a megrendelő (károsult) és más a szolgáltatásért konkrétan fizető személy (biztosító). Utóbbi pedig nem számíthat azokra a szolgáltatási díj és alkatrészár kedvezményekre, amelyekkel a szakszervízek a magánügyfeleket próbálják magukhoz vonzani. Biztosítós számlás javítások esetében a javítást végző vállalkozások a munkadíjat és az anyagköltséget a lehető legmagasabb áron számlázzák ki, amit a biztosító kénytelen kifizetni. A javításokat végző cégeknek tehát az a jó, ha minél többen a számlás kárrendezés mellett döntenek, míg a biztosítók számára elvileg az egyezségi megoldás lehet kecsegtetőbb. A károsult számára pedig alighanem az a jó, ha van választási lehetősége.
A MABISZ illetékese is azt mondja, amit az érvényben lévő jogszabályok is rögzítenek: maga a biztosítás nem is a javításra szól, hanem a kár megtérítésére vállalt kötelezettséget jelent. A kártérítés alapvetően pénzbeli kártérítés, senki nem kötelezhető, hogy a kapott összeget ténylegesen a jármű javítására fordítsa. A biztosítók csak azt tudják ellenőrizni, hogy a számlával helyreállított gépkocsiban valóban a számlán szereplő javításokat végezték, illetve az azon feltüntetett alkatrészeket cserélték ki.
Érdemes azt is kiemelni, hogy a fent idézett piackutatás szerint az autósok alapvetően elégedettek a kialakult helyzettel, s számukra minden mást felülíró szempont a megbízhatóság. Az adatok azt mutatják ugyanis, a szerviz kiválasztásánál a legfontosabb tényező, hogy az autó megbízhatóan, biztonságosan működjön (80 százalék) – a gépjármű tulajdonosoknak több mint a háromnegyede ezt válaszolta. Második legfontosabb, hogy eredeti alkatrészt építsenek be (30 százalék), harmadik pedig, hogy gyorsan megjavítsák az autót (28 százalék). A gépjármű tulajdonosok mindössze 14 százalékának fontos csak az, hogy márkaszervizben javítsák az autót, vagy hogy számlát kapjon az elvégzett szolgáltatásról.
Ha azonban az egyezségi rendezést a jövőben korlátoznák, az valószínűleg rosszul érintené az alacsonyabb jövedelműeket valamint az idősebb kocsival rendelkezőket, hiszen most a viszonylag magas rezsióradíjjal és eredeti alkatrészekkel dolgozó márkaszervizeknél olcsóbb megoldást illetve a kapott kártérítés szabad felhasználását is választhatják. Illetve rajtuk, valamint közel ötmillió díjfizető társukon csattanna az ostor akkor is, ha a javítási költségek megemelkedése miatt a magyar KGFB díjak, amelyek még most is Európában a legalacsonyabbak között vannak, ugrásszerűen megdrágulnának.
Forrás: www.mfor.hu