Miért nem lehetséges a magyar biztosítóknál az aktív kárrendezés?
A tavalyi évben ismét nyereséges lett a kgfb-piac Magyarországon. Ugyanakkor a kárrendezéssel kapcsolatban sok esetben a károsult, a járműjavítók és a biztosító érdekei még mindig nem minden esetben egyeznek. De merre tart most a piac? Mi alapján választ az autós? Hogy működik a biztosítók és a szervizek viszonya? Milyen lehetőségei vannak az ügyfeleknek a javításra, és mit tehet a biztosító, ha szerinte túlszámlázás történt? Ezekről is kérdeztük Szombat Tamást, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Gépjárműbiztosítási tagozatának elnökét.
Bár a korábbi években nem volt sikeres, 2016-ban újra nyereséges lett Magyarországon a kgfb termék. Mi ennek az oka?
Ez a változás alapvetően annak köszönhető, hogy minden piaci szereplő áremelést hajtott végre. Úgy is nézhetjük, hogy a piac korábban veszteséges volt, és ezt nem tolta tovább, hanem kiigazította.
Jelenleg azt tapasztaljuk, hogy van egy erőteljes általános bérnyomás. A bérek gyakorlatilag minden szektorban emelkednek, ezt mi is erőteljesen éreztük a javítói óradíjakon keresztül - amelyeknek az emelkedése a kárrendezésekben továbbgyűrűzik. Az óradíjak átlagban majdnem 10 százalékkal emelkedtek. De az alkatrészárakban is van egy emelkedő tendencia.
A közlekedési szokásokban pedig az tapasztalható, hogy az emberek többet autóznak, így nagyobb az esélye annak, hogy balesetet okozzanak, vagy szenvedjenek. Sajnos megállt a korábbi kedvező, csökkenő trend a súlyos, halálos sérüléseket tekintve.
De ha már nem az ár az egyedüli döntő tényező, mi alapján választanak az autósok? Eljött az az idő, amikor a biztosító neve is nyom a latban?
Az elmúlt években több jele is volt annak, hogy itt is számít a megbízhatóság. Ahogy a javításoknál is azt vesszük észre, hogy az ismertség, a szerviz megbízhatósága számít, ugyanez elmondható a biztosításoknál is. Voltak rossz tapasztalatok, a csődök miatt fedezet nélkül maradt ügyfelek kárait a közös szövetségi alapból a MABISZ-nak kellett rendeznie.
Ugyanakkor még mindig azt látjuk, hogy talán a kgfb-nél figyelik legkevésbé az ügyfelek a márkákat, itt a díj fontosabb, hiszen mindenki majdhogynem adóként tekint rá - de azért, mint azt a biztosítói szövetség idei közvélemény kutatásában is tapasztaltuk, a szolgáltató megbízhatósága már az első helyre került.
Akinek volt rossz tapasztalata akár kárügyintézésben, akár ügyviteli dologban - például nem kapta meg a csekkjét, vagy nem kapott figyelmeztetést, hogy díjhátralékba került - az adandó alkalommal könnyen vált olyan biztosítóra, amelyiknek az a híre, hogy gyorsabb és pontosabb ügyvitellel rendelkezik, stb.
Az elmúlt időszakban sok hír látott napvilágot arról, hogy nem zökkenőmentes az együttműködés a biztosítók és a szervizek között. Felmérések szerint bizonyos szervizek többet számláznak, ha a biztosító által fizetett javításról van szó. Mit tapasztalnak ezzel kapcsolatban?
Kétségtelen, hogy a szervizek is erőteljesen versenyeznek egymással, a betérő ügyfeleket meg akarják fogni, különböző kedvezményeket tudnak adni. Azonban amikor a biztosítóval számolnak el, mindig a kalkulációból indulnak ki, tekintet nélkül arra, hogy az alkatrészek között is lehetnek akciós árkülönbségek.
Kiindulhatunk abból is, hogy Magyarországon 14 év az autók átlagéletkora. Nem biztos, hogy a javításokat mindig eredeti gyári alkatrésszel illetve új karosszéria elemekkel kell megvalósítani. Az új alkatrészt a biztosító esetleg avultatni fogja, és az ügyfélnek így már nem éri meg a javíttatás, miközben egy utángyártott alkatrész, egy jó minőségű bontott karosszéria-elem tökéletesen megfelel egy 12 éves autóba.
Ez egyébként külföldön is bevett gyakorlat?
Kelet-Európában mindenképpen ismert gyakorlat, miként a legtöbb nyugat-európai országban is, hiszen - a közhiedelemmel ellentétben - ott sem mindig olyan fiatal a gépjárműpark. Gondolta volna, hogy Svájcban például tizenkilenc év az átlagéletkor?
Kétfajta kárrendezési eljárásról beszélhetünk a gyakorlatban: az egyezségi, illetve a számlás kárrendezésről?
Igen. A törvény azt mondja ki, hogy a biztosító kártalanítja az ügyfelet, a káridőponti értékhez viszonyított veszteségét téríti meg. De ez nem kötelezi az autóst arra, hogy meg is csináltassa a járművet, a pénzt tehát bármi másra is elköltheti. Ilyenkor a rendelkezésre álló dokumentumok, kárfelvételi jegyzőkönyv, szemle alapján a biztosító megállapít egy kárösszeget, és ezt felajánlja az ügyfélnek, aki, ha azt elfogadja, egyezséggel zárul a káresemény.
Ehhez képest az ún. számlás javításnál az ügyfél azt mondja, hogy elviszem egy általam megbízott szervizbe, és a szerviz jár el a biztosítónál. Ilyenkor a biztosítónak fogja leszámlázni a javító a kalkulációban jóváhagyott alkatrészeket a saját rezsióradíjával.
Mit tehet a biztosító, ha szerinte túlszámlázás történt?
Beépített szemlének hívják, amikor megtörtént a javítás, és ellenőrizzük, hogy valóban a számlán szereplő tételek kerültek be, és ezzel egyre gyakrabban találkozunk.
Tegyük hozzá: a legtöbb esetben nem a biztosítót fogja leginkább a kár érni, sokkal inkább az autóst. Ha a szerviz egy 12-14 éves autónál új alkatrészeket szerepeltet a számlán, akkor mi ott avultatást végzünk el. Lehet, hogy az ügyfélnek egy 13 éves autó esetében végül több százezer forintot kell ráfizetnie a javíttatásra, mert a szerviz új alkatrészeket használt fel. Ezért szoktuk felkínálni a károsultnak az egyezségi kárrendezést.
Tehát nézzen körbe, és ha tud egy szervizt, ahol megcsinálják ennyiért, akkor csináltassa meg. Ha nem, akkor az árajánlatát kérje számlásra, és ez alapján fogunk elszámolni.
Az új autók esetében a probléma marginális, a kártérítés fedezi a javíttatást. De az idősebb autóknál nem mindegy, hogy hol javíttatják. Vannak olyan kisebb szervizek, ahol nem valamely márka által előírt, óriási szalont kell működtetni, aminek a költségei megjelennek a munkadíjakban is. Ezért lehetnek ilyen hatalmas eltérések a szervizek munkadíjaiban is.
Ráadásul amennyiben a nem márkaszervizek utángyártott alkatrészekkel dolgoznak, ebből semmilyen bajuk nem származik. A márkaszervizeknek viszont van egy kötelezettségük a gyártó felé, hogy mennyi gyári alkatrészt kell eladniuk, így alapesetben nem a lényegesen, akár 50-60 százalékkal olcsóbb utángyártottakat fogják beépíteni. Egy idősebb autó karosszéria-sérülése esetében pedig tökéletesen megfelelhet a bontott alkatrész is. Vannak nagyon jó szervizek, amelyek együttműködnek az ügyféllel, és ezt elmagyarázzák neki, és vannak olyan biztosítók, amelyek ugyancsak erre bátorítják az ügyfeleket.
Mivel egyre idősebb a hazai autópark, egyelőre nem valószínű, hogy ez a helyzet megváltozik?
Inkább azt mondanám, hogy egyre okosabbak az emberek, egyre inkább tájékozódnak. Azt tapasztalom, hogy egyre több az egyezségi kárrendezés, a szándék is növekszik arra, hogy megállapodjunk. Egyre több az olyan szerviz is, amelyik tud nagyon jó ajánlatot tenni. Ha egy tízéves autónak pedig nincs cascója, és saját hibás a kár, ott végképp érdemes egy utángyártott alkatrésszel, bontott karosszéria-elemekkel dolgozó szervizt keresni.
Más országokban, például Nyugat-Európában azért nem jelentkezik ez a probléma, mert valamilyen más megoldást használnak, mint például a direkt, avagy aktív kárrendezés?
Ez nem ezzel van összefüggésben, hanem azzal, hogy ott a díj a magyar 4-5-szöröse, amiből fedezni lehet a magasabb javítási határt is. De persze az sem mellékes, hogy például Németországban néhány évvel alacsonyabb, 9,5 év a gépjárműpark átlagéletkora, és gyakoribb az, hogy három évenként lecserélik az autót. Ezekben az autókban pedig jellemzően csak a kopó-forgó alkatrészeket lehet avultatni, és a károk zöme inkább karosszériaelemeket érint, amelyekkel 1-3 év normál használat mellett általában semmi nem történik egy német garázsban. Egészen más a helyzet és más a probléma akkor, amikor a kereskedők egy 14 éves autóba akarják eladni az új alkatrészeiket. Nem megalapozott érv az sem, hogy az egyezségi kárrendezés a feketegazdaságot erősíti.
Magyarországon a kormány részéről egyértelműek az intézkedések: vissza akarják szorítani a feketegazdaságot, a sufnituningot, a számlaadás elmulasztását. Az online pénztárgépek megjelenésével ezeknek az ideje lejárt. Az ügyfélnek is érdeke, hogy kapjon számlát a javíttatásról, hiszen ha bármi garanciális probléma történik, akkor tudja mondani, hogy ezt kicserélték, itt a számla róla.
Sokat hallani az úgynevezett aktív kárrendezésről: mi ennek a lényege, hogy működik a gyakorlatban?
Európa néhány országában működik ez a típusú kárrendezés, amikor a károsult biztosítója téríti meg a kárt és elszámol a károkozó biztosítójával. Ezekben az országokban ezt a törvény megengedi, és a biztosítók egymás között egyértelműen szabályozzák a folyamatot.
A magyar piacon is volt kezdeményezés erre, de miután a végső kár viselőjének a joga megállapítani azt, hogy milyen típusú baleset történt, és hogy ki a felelős a kárért, így a felelősséget neki kell elismernie, és azt mondani, hogy belép a biztosítottja helyére.
Innentől kezdve az aktív kárrendezésnek a magyar jogi környezetben abszolút nincs tiszta helyzete a kötelező felelősségbiztosítás piacán.
Tegyük hozzá, hogy azokban az országokban, ahol van direkt kárrendezés, ott a kötelező gépjármű-biztosítási díjak jóval magasabbak, mint Magyarországon.
Vannak olyan vélemények, hogy a biztosítók túl könnyen nyilvánítják gazdasági totálkárosnak az autókat. De mi áll ennek a hátterében? Valóban egyszerűbb ezzel a biztosító dolga?
Ez akkor fordul elő, ha a javíttatás költsége- a roncs értéket is figyelembe véve - meghaladja az autó balesetkori forgalmi értékét. A biztosító pedig csak eddig az összeghatárig tudja állni a kártérítést. Könnyű például belátni, hogy ha elviszem egy márkaszervizbe a súlyosan sérült, 10 éves autómat, és ott új alkatrészeket építenének be 15-20 ezer forintos rezsióradíjakkal, annak költségét a biztosító csak a jelenleginél sokkal magasabb kgfb-díjak mellett tudná vállalni. De még így sem működne a dolog, hiszen ilyen esetben a megjavított gépkocsim értéke magasabb lenne, mint a baleset pillanatában volt, a káron gazdagodást pedig nem engedi a Ptk. sem.
Gazdasági totálkár esetén az ügyfél mérlegelhet. A kártérítésből vehet a baleset előtti állapotú autójához hasonlót, vagy megpróbálhatja egy olcsóbb szervizben forgalomképes, biztonságos műszaki állapotba hozni a gépkocsiját.
A szervizeknél komoly munkaerőhiány alakult ki az elmúlt években, sok szakember ment külföldre dolgozni. A biztosítók érzékelik ezt?
Mi leginkább az elszámolásokon, a javíttatás minőségén tudjuk leszűrni, hogy milyen a munka. Inkább ezeken látjuk, hogy sokszor nem megfelelően képzett munkaerőt alkalmaznak, lelassulnak a folyamatok, nem az elvárt minőségben történnek meg a javítások. A lassulás az, ami elsődlegesen tetten érhető - ez majdnem minden területen így van.
Forrás: www.portfolio.hu
Biztosítás fajta:
- Gépjármű biztosítás
- Kötelező biztosítás
- Casco biztosítás
Vége a nyárnak, jönnek a betörők
A nyaralóövezetek fokozatos elnéptelenedése jelentősen növeli mind a betörések, mind a meghibásodások által okozott károk kockázatát. Az alkuszok arra figyelmeztetnek, hogy célszerű minél előbb nyaralóbiztosítást kötni.
A kiürülő nyaralóterületeken nem csupán a betörések esélye nő meg, hanem az olyan károké is, amelyekről a tulajdonos nem szerez időben tudomást, ez pedig jelentősen emelheti a károk összegét – mondta Baksa Melinda, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) elnökségi tagja. Egy csőtörés során például az akár hetekig tartó eláztatás mellett az elfolyt víz díja is komoly tétel lehet. A vihar által megbontott tetőn elázó lakásban szintén további jelentős járulékos károk keletkezhetnek, de egy hosszabb időszakra beköltöző betörő is jócskán növelheti a helyreállítás költségeit.
A károkra fedezetet kínáló nyaralóbiztosítások kötési folyamatát célszerű mielőbb megkezdeni, mivel a biztosítóknak 15 nap áll a rendelkezésükre, hogy eldöntsék, szerződnek-e az adott ingatlan védelmére – hangsúlyozta a szakember.
Magasabb díjak
A nyaralókhoz kapcsolódó magasabb kockázat magasabb biztosítási díjakkal is jár: a nem állandóan lakott ingatlanok biztosítási védelméért a biztosítók többsége 30 és 100 százalék közötti pótdíjat számít fel. Egy siófoki 100 négyzetméteres ingatlan esetében például – átlagos paraméterek mellett – 22 ezer forinttól indul a lakásbiztosítások díja. Ha ugyanezt az épületet nyaralóként használják, hasonló biztosítást 33 ezer forinttól lehet találni. Az egyes biztosítók díjai biztosítótól, fedezeti körtől és limitektől függően ennek akár 3-4-szeresére is rúghatnak.
Nem érdemes trükközni
Egy ingatlan általában akkor tekinthető lakottnak a biztosítási feltételek szerint, ha abban legalább 180 napot életvitelszerűen ott tartózkodik valaki. Hiába jelentkezik be egy családtag állandó lakosnak, hogy ezáltal alacsonyabb díjon lehessen szerződést kötni: ha a kárfelmérés során a biztosító – például a közműszámlákból – bizonyítani tudja, hogy az adott lakóházat valójában nyaralóként használják, akár a teljes kárösszeget visszatarthatja.
Kármegelőzés – minimális védelmi szint
ovábbi fontos követelmény a szerződéshez tartozó betörésvédelmi szabályok betartása. A biztosító a feltételek között részletesen meghatározza a nyílászárók minimális védelmi szintjét. Például a közönséges lakat alkalmazását általában nem tekintik elégséges védelemnek, csupán a MABISZ által minősített biztonsági lakatot és lakatpántot fogadják el. Egyes biztosítók többféle védelmi szintet is meghatároznak, és az egyes szintekhez különböző maximális térítési limiteket határoznak meg. Minimális védelmi szint alatt betörés esetén a biztosító visszautasíthatja a kártérítési igény ingóságokra vonatkozó részét.
Nyaralók esetében a biztosítók általában kizárják kiemelt értékek (műtárgyak, ékszerek) fedezetét, és külterületen fekvő ingatlanok esetében jelentősen korlátozhatják az általános ingóságok biztosítását is.
Magyarországon a lakásbiztosításoknak mintegy 10 százalékát kötik nem állandóan lakott ingatlanra. A nyaralók egy része eleve nem biztosítható, az ártéren található épületekre például a biztosítók eleve nem vállalnak fedezetet.
forrás: azenpenzem.hu
CLB TIPP: Ne hagyja védelem nélkül lakását, kössön lakásbiztosítást weboldalunkon pár kattintással! Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Itt tuti nem keresnek értéket a betörők: elárulták a titkokat a volt tolvajok
Korántsem a fiókban, vagy a széfben vannak a legnagyobb biztonságban az értékeink: ugyanis a betörők pont itt keresik őket először. Most korábbi tolvajok javasoltak tuti rejtekhelyeket, ahová érdemes eldugni a cuccokat.
Hihetetlen, de a legnagyobb biztonságban a tészták között, a gabonapelyhes dobozban, illetve a gyerekjátékok közé eldugva vannak az értékeink - legalábbis erre jutott egy hat egykori betörőkből felállított testület. A korábbi bűnelkövetők a Daily Mailnek elmondták, hogy a legtöbben a fiókokba, serpenyőkbe, edényekbe próbálják eldugni az értékeiket: persze sikertelenül, hiszen a tolvajok nagyjából ezeket a helyeket nézik meg először. A másik nagy hiba, amit rendszeresen elkövetnek az emberek, hogy ugyan széfbe rakják az értékeket, de az nincs rögzítve se a falhoz, se a padlóhoz.
A John Lewis csoport szerint a gyerekszoba mellett a kanapé, vagy a bútorok alá is jó eldugni a cuccokat - hiszen a betorők igyekeznek viszonylag gyorsan és csendben dolgozni, így nem vesződnek a bútorok tologatásával.
A volt tolvajok arról is beszéltek, hogy az autó, vagy a ház kulcsait nem érdemes külön erre a célra árult szekrényben tárolni: ehelyett jobb a spájzba, hűtőbe eldugni a kulcsokat az ételek közé. Nem fogják átkutatni az összes kaját, ahogyan például a DVD-tokokba sem néznek bele, így oda is el lehet dugni az értékeket.
Emellett a betörők igyekeznek kifigyelni, hogy melyik lakás üres: árulkodó jel lehet a teli postaláda, az üres parkoló vagy garázs, és az is, ha napokig sötét van esténként. Így a korábbi bűnözőkből álló szakértőgárda azt javasolja, hogy ha hosszabb ideig távol vagy otthonról, akkor mindig legyen valaki, aki üríti a postaládát. És olyan időzítős kapcsolókat is érdemes beszerezni, amik néha felkapcsolnak egy lámpát - így nem lehet biztosan tudni, hogy üres-e a kégli.
Mindez azért fontos, mert a korábbi betörők szerint a bűnözők akár 1-2 hónapig és képesek megfigyelni egy-egy ingatlant, mielőtt kirabolják - ilyenkor pedig nagyjából 5 percet töltenek bent.
Claire Nee, a Portsmouth Egyetem Nemzetközi Igazságügyi Pszichológiai Kutatóközpontjának igazgatója több száz betörővel készített interjút a bűncselekmények mintáinak elemzése céljából. Ő a Daily Mailnek arról beszélt, hogy a személyazonosító okmányok is nagyon értékesek a bűnözőknek, hiszen így könnyen ellophatják identitásunkat.
Ezekre utaznak a magyar betörők
Korábban a Pénzcentrum a hazai biztosítókat kérdezte arról, hogy mire utaznak itthon a bűnözők: bár a közhiedelem szerint a betörők mindent visznek, amit érnek, ennél azért egyszerűbb a helyzet. Kiderült ugyanis, hogy a sláger továbbra is a készpénz és az ékszer, emellett a kisebb, de értékes műszaki cikkekre utaznak a tolvajok (például telefon, tablet, laptop).
Azt is fontosnak tartották kiemelni, hogy a kertben sem érdemes nagyobb értékű tárgyakat elől hagyni, hiszen ezek kifejezetten csalogatják a betörőket. Nem beszélve például egy kerti létráról, ami a házba való bejutást is megkönnyítheti.
Még kárt is tesznek Azt sem szabad elfelejteni, hogy a betörés gyakorta jár rongálással is, aminek az utólagos költségével is számolni kell. Így például szerencsésebb esetben lehet, hogy csak egy zárat tesznek tönkre az elkövetők vagy betörnek egy ablakot. Ám, ha egy drága nyílászárót feszítenek szét azért, hogy bejussanak, akkor már sokkal magasabb lehet a kár.
A szórás tehát a nyílászárók, zárak káresetében is nagy, megközelítőleg azonban úgy számolhatunk, hogy "a rongálási kár általában az eltulajdonított vagyontárgyak értékének a 10 százalékát teszi ki" - mondta el lapunknak az Aegon Biztosító.
forrás: penzcentrum.hu
CLB TIPP: Lakásbiztosítással nyugodtabban utazhat el akár hosszabb időre is, hasonlítsa össze a biztosítók ajánlatait, és kösse meg az Önnek tetszőt! Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Több milliárdos kárt okoztak az idei nyári viharok
Az idei viharszezon biztosítási szempontból belesimul az elmúlt évek átlagába, nem számít kiemelkedőnek. Ugyanakkor a villámcsapások másodlagos hatásai nyomán okozott károkra egyre többet fizetnek ki a biztosítók - állapítja meg a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) a közleménye.
Az idei nyári viharmérleg első összesítése szerint több mint 4,1 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók a május elseje és augusztus 31 közötti időszakban.
A társaságokhoz ebben a periódusban közel százezer bejelentés érkezett egyéni és társasházak részéről vihar, felhőszakadás, jégverés, tetőbeázás címén, harmadával több, mint tavaly. (Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben, stb. keletkezett rongálódások.)
Az adatok alapján ebben az évtizedben továbbra is a 2010-es nyári időszak volt a katasztrófákkal legerősebben sújtott, amikor május-augusztusi időszakban 312 ezer kárbejelentésre, 30 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók. Igaz, akkor nagyobb árvizek is voltak az országban. Az elmúlt tíz évben összesen egy és negyedmillió kárt regisztráltak a társaságok, több mint 86 milliárd forint értékben.
Idén a legtöbb bejelentés június elején és végén, valamint a július végi viharokat követően futott be, elsősorban Budapestről, valamint Baranya, Borsod és Szabolcs megyékből. Az okok között az átlagosnál többször szerepelt a felhőszakadás, ami például Fejér megyében milliós nagyságrendű egyedi kárt is okozott.
Egyre több gondot jelentenek a villámcsapások, amelyek külön tételt képeznek és 2010 óta több mint harmadannyival terhelték meg a társaságok kárráfordítási összegeit, mint a viharok. Igaz, ezeket a károkat a MABISZ nem szezonális jelleggel, hanem éves szinten összesíti. Tavaly egész évben közel két és félezer elsődleges és majdnem 35 ezer másodlagos hatás nyomán 3,3 milliárd forintot térítettek meg ügyfeleiknek a társaságok, idén az első nyolc hónap után közel kétmilliárdnál tartanak. Baranya megyében például egy nagyösszegű villámcsapáskár utáni kifizetés megközelítette a 2,4 millió forintot.
Mint az adatokból is kitűnik, egyre több a villámcsapások másodlagos, indukciós hatása miatt bekövetkezett káresemény, amikor a közelben lesújtó villám számítástechnikai és szórakoztató elektronikus eszközöket vagy háztartási készülékeket tesz tönkre. Ennek oka az is, hogy a korszerű, integrált áramköröket tartalmazó műszaki berendezések jobban ki vannak téve a villámok hatásának, így a hálózatokon keresztül beérkező túlfeszültség gyakrabban okozza a meghibásodásukat, mint a korábban használt, hasonló berendezések esetében.
Ezzel kapcsolatban a biztosítók szövetsége arra hívja fel a figyelmet, hogy az ilyen károk mérséklésére a megelőző villámvédelmi intézkedéseket (villámvédelmi és/vagy túlfeszültség-védelmi rendszer) és a biztosítást egymással kombinálva célszerű alkalmazni. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Magyar Biztosítók Szövetsége konkrét ajánlásokat is kidolgozott a villám- és túlfeszültség okozta károk megelőzésére és csökkentésére.
Az éves adatok kapcsán még néhány dolgot mindenképpen érdemes megemlíteni: így például azt, hogy minden nagyobb lakáskorszerűsítés után érdemes felülvizsgálni a biztosításunkat, nem lettünk-e alulbiztosítottak.
Azaz a szerződéses összegünk elegendő lehet-e a helyreállításra avagy ingóságaink pótlására egy nagyobb kár bekövetkezése esetén. A felülvizsgálat során érdemes azt is ellenőrizni, hogy valóban kiterjed-e minden vagyontárgyunkra a biztosítás, esetleg újabb fedezettel/fedezetekkel kell-e bővíteni a szerződésünket a megváltozott kockázati igény miatt.
A biztosítói adatokhoz hozzátartozik az is, hogy a valóságban ezen összegeknél is jóval több kárt okozhatott a viharszezon a lakosságnak,hiszen nagyjából minden negyedik ingatlan nem rendelkezik biztosítással. Holott az erős piaci versenynek köszönhetően tizenhárom társaság kínálja több tucat lakástermékét, amelyek közül az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek.
forrás: origo.hu
CLB TIPP: Ne bízza a véletlenre otthona biztonságát! Kalkulátorunkban percek alatt személyre szabott ajánlatot kaphat számos biztosítótól, melyek közül ugyanilyen egyszerűen meg is kötheti a saját igényeinek tetszőt: Lakásbiztosítás ajánlatok >>
Beázott a lakásunk, mégsem kapunk kártérítést: mikor nem fizet a lakásbiztosító?
– Alulról beázott a házunk a nagy esők után, a biztosító mégsem állja a kárt. Miért? – fordult panasszal J. Ottó Bajáról a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértőihez.
Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője, a Blikk jegybankára gyűjtötte össze azokat az eseteket, amelyekben az ügyfelek veszteségét egyáltalán nem vagy csak részben téríti a lakásbiztosítás.
Feltételekhez kötött
A biztosítók számos káreseménynél – az általuk kínált konstrukcióktól, azon belül is az ügyfél által választott, eltérő díjú csomagtól függően – feltételeket szabnak a kifizetésekre. Emellett jellemzően 15-30 napos várakozási időt kötnek ki a szerződéskötés után kockázatvállalásuk megkezdésére. Egyes esetekben pedig az ügyfelek által fizetendő önrészt írnak elő, illetve limitálják kárkifizetésük maximumát.
Vannak kizáró okok
- Mentesül a biztosító a szolgáltatási kötelezettség alól, ha a biztosított vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozója szándékosan vagy súlyosan gondatlanul (pl. alkohol hatása alatt) okozta a kárt.
- Nem fizetnek akkor sem, ha kiderül, hogy a biztosított lakóingatlant teljes egészében vállalkozás céljára használták, vagy abban az ottlakás mellett veszélyes – pl. vegyi anyagokkal történő – cégtevékenységet folytattak.
- Viharkárnál sok biztosító kizárja szerződéses feltételeiben a talajvíz megemelkedése miatti vagy a belvíz okozta károk megtérítését. Nem, vagy csak külön biztosítás esetén számíthatunk kifizetésre, ha a felhőszakadás, jégverés, hónyomás vagy villámárvíz (a hőszigetelő elemek kivételével) az ingatlan külső vakolatában, burkolatában, napelemeiben, üveg- vagy polikarbonát tetejében vagy korlátjában tesz kárt.
- A helyiségeken belül pedig még a huzat okozta károkra sem jár minden esetben térítés.
- Vezetékes vízkárnál általában egyik biztosító sem fizeti meg a kárt okozó és elromló háztartási gép (pl. bojler, kazán, mosógép, mosogatógép, csaptelep, fűtőtest) javításának vagy cseréjének árát. Kizárt, korlátozott vagy külön díjas a sérült vezetékszakasz javításának, cseréjének térítése, csakúgy, mint – kertes házaknál – az elfagyott vízóra pótlása és a csőtörés miatt elfolyt víz költségének megfizetése.
- Kő- és földomlás esetén sok biztosítónál nem jár kártérítés, ha az épület alapja süllyedt meg, illetve, ha a kár bekövetkezéséért felelős közeli támfal szerkezete elavult volt vagy hibásan tervezték.
Szaktanácsadó segít
A biztosítók részletes lakásbiztosítási feltételei gyakran 100 oldalasak, a piaci szereplők által kötelezően elkészítendő (nagyon hasznos) 2 oldalas terméktájékoztatók pedig a konstrukciók alapjellemzőit mutatják be. A szerződés megkötése előtt szánjunk időt a feltételek és egyéb írásbeli tájékoztatók áttanulmányozására, ismerjük meg a biztosító mentesülésének szabályait, a szolgáltatás korlátozásának feltételeit, s az alkalmazott kizárásokat!
Biztosításközvetítővel vagy független szaktanácsadóval is áttekinthetjük, hogy milyen kockázatokra szeretnénk szerződni, s melyek feleslegesek számunkra!
Bírósághoz is fordulhatunk
Ha egy, a szomszédban váratlanul keletkezett olyan üreg repeszti meg az épületünk falát, amelyet tudatos emberi tevékenység (pl. alagútépítés) okozott, vagy ha ott építési engedély nélkül dolgoztak, a biztosítók jellemzően nem nyújtanak szolgáltatást. Ilyen esetekben azonban közvetlenül a felelőshöz fordulhatunk, és követelhetjük kárunk megtérítését. Ha ez nem történik meg, végső esetben bírói úton kényszeríthetjük ki költségeink megfizettetését.
Olvassuk végig
A biztosítók a szerződéses feltételekben tételesen rögzítik, hogy mikor mentesülnek a kifizetés alól és milyen kockázatok vállalását zárják ki eleve, vagy vállalják csak borsosabb tarifáért, akár az alapbiztosítás mellé köthető kiegészítő biztosítással.
forrás: blikk.hu
CLB TIPP: Oldalunkon bármikor összehasonlíthatja a különböző biztosítók lakásbiztosítás ajánlatait, pár kattintással: Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Ha magától is megy, akkor az már nem bicikli
Jó, ha pontosan tudja a közlekedő, hogy elektromos kerékpáron vagy robogón ül, az utóbbihoz kell sisak, a jogosítvány és a kötelező biztosítás hiányáért is felelnie kell. A rendőrök először jellemzően csak figyelmeztetnek a ,,helytelen besorolásért".
Néhány napja a Petőfi Sándor sugárúti kerékpárúton félelmetes tempóban és veszélyesen halkan előzött meg egy villanyrobogó, ketten ültek rajta, bukósisak nélkül. Rájuk még nem kötelező, hogy figyelmeztető hangot adjanak, miközben nagyon sokan nincsenek tisztában azzal, hogy biciklin vagy segédmotoros kerékpáron ülnek.
– Kerékpár olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti, rajta a kerékpárt nem hajtó személy is szállítható erre alkalmas ülésen – válaszolta kérdésünkre Szabó Szilvia, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. Ami mellettem elszáguldott, az ekkora teljesítménnyel szinte biztosan nem a kerékpárok családjába tartozott.
Jó tudni, hogy az olyan járművek, amelyek pedálozás nélkül elindulnak, önerejükből, tekerés nélkül is képesek haladni, azok nem kerékpárok, tehát rendőri igazoltatáskor a sisak, a jogosítvány és a kötelező biztosítás hiányáért is felelnie kell a vezetőnek. Külön csavar, hogy ha az egyébként szabályos e-kerékpáron a vezető a motort is használja, akkor alkoholfogyasztás szempontjából motorosnak minősül, vagyis – a biciklisekkel ellentétben – egy kortyot sem ihat.
Ennek ellenére sok kereskedésben úgy árulják a 250-300 wattos elektromos robogókat, hogy azok egyszerű kerékpárok, mivel teljesítményük nem haladja meg a 0,3 kW-ot. Ez tehát nem igaz, és akár nagyon sokba is kerülhet!
– Amennyiben rendőrök a közúti ellenőrzés során megállapítják, hogy az intézkedés alá vont jármű nem minősül kerékpárnak, úgy erről szóban tájékoztatják a tulajdonost. Ezenkívül írásos figyelmeztetésben részesíthetik a vezetőt, amelyben pontosan megnevezik a KRESZ azon szakaszát, az 1. számú függelék II. részét, amely szerint a jármű nem kerékpár – részletezte a szóvivő.
Mivel az ilyen gépek jellemzően 30-45 km/órás sebességre képesek, támogatható, hogy csak sisakban vezethessék őket és legyen rajtuk érvényes biztosítás. Azt azért nem lehet állítani, hogy a szabályozás tökéletesen követte volna az elektromobilitás fejlődését – az e-rollerekkel Európa sem nagyon tud mit kezdeni –, mindenesetre a vékony kerék, és a kipufogó hiánya arra utal, egy elektromos kerékpáron ülünk, ám ha nincs rajta pedál, akkor a KRESZ szerint segédmotornak minősül.
Rákérdeztünk az elektromos rokkant kocsikra is. Kiderült, a mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló gépi mozgatású kerekes szék – ha sík úton önerejéből maximum 10 kilométer/óra sebességre képes – nem minősül járműnek. Szabó Szilvia hangsúlyozta, mielőtt valaki elektromos járművet vásárol, használatának szabályairól tájékozódjon a KRESZ-ből.
forrás: delmagyar.hu
CLB TIPP: Pár kattintással kiszámolhatja a biztosítók ajánlatait, és ugyanilyen könnyen meg is kötheti a kiválasztott biztosítást: KGFB kalkulátor >>
A külföldre utazó magyarok 12 százalékának már lopták el holmiját
A külföldre utazó magyarok többsége utasbiztosítással indul útnak.
A külföldre utazó magyarok többsége utasbiztosítással indul útnak, 67 százalékuk minden esetben köt biztosítást, 19 százalékuk viszont csak hosszabb utazás esetében teszi meg ezt. Az előbbi az 50 éves korosztályra, utóbbi pedig a 30-asokra jellemző leginkább - derül ki a K&H felméréséből.
A K&H és a Free Association közvélemény-kutató cég reprezentatív felmérése a magyarok biztonságérzettel és jövőképpel kapcsolatos várakozásait vizsgálja. A kutatásban 500 fő vett részt, az adatfelvétel 2019. március 1. és 12. között zajlott.
Az MTI-hez eljuttatott összegzés szerint az utazók 79 százaléka használ internetes összehasonlító oldalakat, 65 százalék kéri ki rokonok véleményét, 50 százalék tájékozódik biztosítók honlapjáról is. A megkérdezettek 39 százaléka mindig ugyanazt a biztosítót, 38 százaléka mindig mást választ.
A K&H-nál 2019 első hat hónapjában több mint 22 ezer utasbiztosítást kötöttek, a díjbevétel pedig közel 9 százalékkal 149,4 millió forintra nőtt. Átlagosan egy-egy utas több mint 6500 forintért kötött utasbiztosítást, a társaság 2019 első félévében közel 59 millió forintot fizetett ki utasbiztosítási károkra.
A felmérés alapján a magyarok 47 százaléka tart attól, hogy az utazás során ellopják az értékeit, és ugyanennyien aggódnak amiatt is, hogy megsérül a csomagjuk. Az iratok elvesztését a megkérdezettek 35 százaléka említette kockázatként, 34 százalékuk pedig egy esetleges balesettől fél.
Viszonylag kevesen számolnak azzal a rizikóval, hogy kórházi ápolásra vagy jogi képviseletre lenne szükségük, előbbit 28 százalék, utóbbit 25 százalék sorolta a kockázatok közé. Az utazási irodák csődjétől sem tartanak sokan: a megkérdezettek mindössze 28 százalékát aggasztja ez. Még kevesebben, a válaszadók 18 százaléka tartja reálisnak, hogy másnak kárt okozna.
Az aggodalmakat igazolja, hogy az elmúlt 3 évben külföldön nyaraló magyarok 12 százalékának lopták el a holmiját, vagy sérült a csomagja. Értékek elvesztése miatt 8 százalékukat érte kár. Minden 20. utazó szorult már sérülés miatt kórházi ellátásra.
Turista útra leginkább Ausztriába, Horvátországba, Szlovákiába és Olaszországba mennek a magyarok, ezek az országok a legnépszerűbb célpontok. Ha munkáról van szó, akkor változik a sorrend: Németország és Ausztria áll az élen, a harmadik helyen pedig holtversenyben szerepel Lengyelország és Szlovákia - olvasható a K&H kutatásában.
forrás: alon.hu
CLB TIPP: Már napi 1 kávé áráért köthet utasbiztosítást, akár 2 perc alatt, online. Ne mulassza el külföldi utazás előtt! Utasbiztosítás kalkulátor >>
Filléres tétel, mégsem kell a magyaroknak: milliókat buknak, ha beüt a baj
Nem várt esemény, egy szörnyű baleset életünk bármelyik pillanatában megtörténhet velünk, ám ha minden nem idehaza, hanem külföldön, éppen nyaralás közben esik meg, akár több millió forintunkat is felemésztheti a szerencsétlen eset. Persze fel lehet készülni a legrosszabbra is, napi egy napi pár százforintba kerülő biztosítás megkötése sok kellemetlenségtől megkímélhet bennünket.
Múlt héten értesülhettünk a szörnyűtragédiáról, mely során egy magyar fiatalember életét vesztette a Kanári-szigetek egyik népszerű üdülőhelyén: megcsúszott egy sziklán, a vízbe esett, és a hullámok elsodorták. Hiába úszott a part felé, egyre messzebb került.
És ez még nem minden, a fiatalembernek nem volt utasbiztosítása, így a családnak kell kifizetnie a holttest hazaszállítását, ami akár milliós tétel is lehet. Mivel erre nincs pénzük, gyűjtést indítanak, arra kérik az embereket, hogy járuljanak hozzá a költségekhez.
Felelőtlenség
Ahogy arra a Pénzcentrum már számos alkalommal felhívta a figyelmet, felelőtlenség biztosítás nélkül útra kelni, hiszen a baj pillanatokon belül megvan. Egy friss kutatás szerint külföldi nyaralás alatt a leggyakrabban a kisebb, orvosi ellátást nem igénylő betegségek és a poggyászunkban esett károk okoznak kellemetlenséget: az elmúlt években külföldre turistaként utazó magyarok csaknem fele (47%) számolt be arról, hogy érte valamilyen káreset. De sajnos előfordulnak komolyabb esetek is.
Egy beteg hazaszállítás gondos tervezést és előkészületeket igényel. Előtte folyamatosan egyeztetni kell az ellátó kórházzal/intézménnyel, és csak akkor kezdhető meg a manőver, ha az kiállítja a "fit to fly", azaz utazásra alkalmas igazolást. Adott esetben az ügyfélért kiutazik a biztosító asszisztencia partnerének orvosa is, aki a hazautazás során folyamatosan felügyeli az állapotát. Sokszor olyan tényezők is közrejátszanak, amelyekkel nehéz tervezni - az elmúlt években, két ízben is túlsúlyos, 150 kilogrammnál nehezebb ügyfelek esetében jelentkeztek komplikációk a légi és szárazföldi szállítás során - nem minden hordágy van ugyanis ilyen súlyra kalibrálva. Az utasbiztosítás mögött álló közreműködők feladata, hogy ezeket az egyedi esteket megoldják, és az ügyfél mielőbb, biztonságban hazajusson - mondta el a Pénzcentrumnak Szabó Tamás, az Union Biztosító utasbiztosítási üzletágának vezetője.
Akad munkájuk a biztosítóknak
Az elmúlt években számos esetben, a tengerentúlról is szervezett a Europ Assistance Magyarországra hazautaztatást. Sajnos minden korosztályból volt már erre példa. Idén, 2019-ben csupán egy 80-85 éves elhunyt holttestének hazaszállításáról kellett gondoskodni. A halál oka sok esetben baleset, de még mindig túlsúlyban vannak a hirtelen megbetegedések miatti halálesetek (agyvérzés, akut szívhalál) - derült ki az Uniqa Biztosító Pénzcentrumnak küldött válaszaiból.
A koporsós hazaszállítás költsége (Európán belül) 1,5-2,5 millió forint. Európán kívül magasabb, 3-4 millió forint összegű költséggel kell számolni, mivel ilyen esetekben a szállítás mindig légi úton történik. A hamvak hazaszállítása hasonló összegű, hacsak nem a család maga hozza haza az elhunyt hamvait (erre a megoldásra speciális szabályok vonatkoznak, de megoldható ilyen formában is).
Az Union Biztosítónál 2018-ban minden hétre esett egy vagy több hazaszállítás, szakszóval repatriáció. Náluk a költséget alapvetően két tényező befolyásolja: a beteg egészségügyi állapota és a földrajzi távolság. A környező országokból is 100 000 forint feletti összeg egy-egy könnyebb sérült mentőautóban történő hazahozatala - a tengerentúlról viszont ez milliós tétel is lehet. Menetrendszerű légi járaton megeshet, hogy speciális helyet kell biztosítani az ügyfél számára - például egy lábsérült esetén, és ez extra költséget jelent. Súlyos esetekben mentőrepülőt küld a Biztosító a betegért - a tavalyi évben az UNION Biztosító több mint 25 millió forintot fizetett ki egy ügyfél ilyen típusú, USA-ból történő hazaszállításáért. A holttest hazaszállítása jellemzően kisebb távolságról is magas költséggel jár, átlagosan 1-1,5 millió forint
Árak
Ehhez képest az utasbiztosítás költségei szinte eltörpülnek, az UNIQA Biztosítónál már 552 forintért köthető olyan biztosítás, amiben szerepel a holttest hazaszállítása, limitmentesen. (Fontos megjegyeznünk, hogy a bankkártyák mellé kapott utasbiztosítások gyakran nem tartalmazzák ezt a szolgálatást, vagy a limitek nem elegendőek, ezért mindenképpen érdemes utasbiztosítást kötni.)
Az UNION Biztosító legolcsóbb terméke is 100 százalékban téríti a hazaszállítás, holttest hazaszállítás szolgáltatás összes felmerülő költségét. A legolcsóbb termékünk egy napra 430 forintba kerül egy felnőttnek, 18 év alattiak esetében pedig már 260 forintos napidíjat is tudunk nyújtani.
A Groupamánál a honlap szerint online legkevesebb 423 forintért lehet utasbiztosítást kötni egy napra, az Allianznál 490 forintért.
forrás: penzcentrum.hu
CLB tipp: Hasonlítsa össze a különböző biztosítók ajánlatait és kösse meg utasbiztosítását külföldre indulás előtt! Utasbiztosítás kalkulátor >>
Rengeteg a buktató az utasbiztosításoknál, elmondjuk, mire kell nagyon figyelni
Nem elég utazás előtt megkötni az adott biztosítás(oka)t, oda kell figyelni az apró betűs részekre is, hogy aztán a károkat meg is térítsék a társaságok - figyelmeztet a Portfólió elemzője. A biztosítók az ittasan elkövetett baleset vagy terrortámadás esetén is széttárhatják a kezüket.
Ha utasbiztosítást akar kötni az ember, a legfontosabb az, hogy ár-érték arányban a számára legmegfelelőbb, legideálisabb terméket válassza. Jelenleg igen sok a szolgáltató, ezek különböző kockázatokra kiterjedően nyújtanak különböző fedezeteket.
Mint Huszák Dániel, a Portfólió elemzője az InfoRádióban elmondta, van olyan biztosítás, ami automatikusan aktiválódik, ha az ember külföldön utazik, és van olyan is, amit az ember pár kattintással megköthet, mielőtt elhagyja az országhatárt.
"Eléggé sok minden van, amire figyelni kell. Jó, hogy ha az ember kicsit részletesebben is elolvassa a feltételeket, mielőtt megköti a biztosítását. Bekövetkezhetnek olyan események, amire a biztosító nem feltétlenül fizet; alapvetően arra külön kell figyelnünk, hogy sok biztosító kizárja a veszélyes sportok űzése során keletkező baleseteket.Ha eltörjük a lábunkat sízés közben, nem automatikus a fizetés, ez olykor külön szolgáltatás" - húzta alá Huszák Dániel, ilyen esetekre külön biztosítást kell kötni.
Mint hozzátette, vannak olyan országok is, amiket kizárnak a biztosítók. "Ezek jellemzően a konzuli szolgálatok által utazásra nem javasolt országok" - mondta a szakember.
Van, hogy kizárják az ittas, drogos befolyásoltság alatt bekövetkezett balesetek kártérítését, de még a terrortámadás is kizáró ok lehet. Előfordulhat az is, hogy az ember kicsúszik a biztosítási kárbejelentés időintervallumából, erre azt tanácsolja Huszák Dániel, hogy mihamarabb jelentsünk, ugyanígy műszaki meghibásodás, közlekedési baleset esetén.
"Lehet olyan, hogy poggyászkárok esetén a biztosítók türelmesebbek, akár az is elég lehet, hogy ha hazaérkezés után jelentünk, de vannak olyan balesetbiztosítások, ahol 30 nap a határidő, érdemes minél korábban bejelenteni a káreseményt" - hangsúlyozta Huszák Dániel.
forrás: infostart.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban könnyedén megtekintheti számos biztosító ajánlatát és össze is hasonlíthatja őket néhány kattintással: Utasbiztosítás ajánlatok >>
Leginkább a poggyászkárok borzolják a magyar turisták kedélyeit
Egy friss kutatás szerint külföldi nyaralás alatt a leggyakrabban a kisebb, orvosi ellátást nem igénylő betegségek és a poggyászunkban esett károk okoznak kellemetlenséget. A Groupama Biztosító megbízásából készült kutatásból az is kiderült, hogy a repülős utazások a poggyászkésedelmek és a járatkésések, járattörlések miatt jócskán megnövelik a bosszúságok számát.
A felhőtlen nyaralásnak nem csak a váratlan rossz idő állhat útjába. Az elmúlt években külföldre turistaként utazó magyarok csaknem fele (47 százalék) számolt be arról, hogy érte valamilyen káreset vagy kellemetlenség. Minden tizedik turista beszámol kisebb, orvosi ellátást nem igénylő betegségről vagy balesetről, és ugyanennyien valamilyen poggyászkárról.
A repülővel utazó turisták ugyancsak sok váratlan helyzettel szembesülhetnek: az utazók 15 százaléka számolt be arról, hogy poggyásza később érkezett meg, vagy járatkéséssel, esetleg járattörléssel kellett szembesülnie. A több órás járatkésések esetén gyakran merülnek fel nem várt kiadások, ha pedig csomagunk egy vagy akár több nappal utánunk érkezik csak meg, ezek jelentősek is lehetnek. A poggyászkárokkal kapcsolatos ügyek 60-70%-a poggyászkésedelem miatt merül fel – mondta el Kádár Péter, a Groupama Biztosító termékmenedzsment igazgatója.
Egy több órás késés alkalmával gyakran jelentkeznek extra kiadások, például tisztálkodási szerek, fehérnemű, vagy egy váltás ruha beszerzése miatt. Az utasbiztosítás a választott szolgáltatási csomag alapján megtéríti ezeket a kiadásokat, ehhez azonban mindenképpen szükség van a vásárláskor kapott eredeti számlára, illetve még egy fontos dokumentumra: arra az igazolásra, ami a poggyászok átvételének pontos időpontját jelöli. Ez utóbbi dokumentumot a reptéri szolgáltatók gyakran elmulasztják átadni, ezért érdemes erre az utazóknak is figyelniük, és ha szükséges, külön elkérniük.
A kórházi ellátást nem igénylő betegségek között a biztosító tapasztalatai szerint a leggyakoribbak az az ételektől, italoktól eredő hányással, hasmenéssel járó gyomor-, bélfertőzéses esetek. Ezek főleg a tengerentúli, távol-keleti utak során merülnek föl. Gyakori még a napégés, napallergia, és ugyancsak tengerentúli utak esetében a hosszú távú repülés miatt előforduló légúti fertőzés. Fontos, hogy ha orvosi ellátást is igénybe kell vennünk – ez egyébként minden huszadik válaszadóval előfordult már külföldön – és receptet is ki kell váltanunk, akkor ezek számláját is őrizzük meg, mert a biztosító a receptre kiváltott gyógyszerek költségét is megtéríti.
Forrás: vg.hu
CLB TIPP: Kalkuláljon oldalunkon percek alatt, és tekintse meg, milyen utasbiztosítás ajánlatokat adnak a különböző biztosítók! Utasbiztosítás kalkulátor >>
Egy élet munkája ment tönkre
Elverte a tetőket, a veteményt és a kocsikat sem kímélte a jég.
Kedd délután megérkezett a hidegfront megyénkbe, de az időjárás ismét tartogatott kellemetlen meglepetést: jégeső zúdult több településre is. Szőlősardón sok ház maradt tető nélkül, a szerdai napjuk az ott lakóknak a károk elhárításával és atakarítással telt. Ebben segítségükre voltak többek között a katasztrófavédelem szakemberei, akik reggeltől dolgoztak a tető nélkül maradt házak fóliázásán. A megye minden pontjáról voltak kirendelve tűzoltók. Akikkel beszéltünk, azt mondták, hirtelen érkezett a jégeső, nem is tudták elképzelni, mire számíthatnak. Az ítéletidő 3 és 4 óra között csapott le Szőlősardóra, egy óra alatt végezte el az irtózatos pusztítást az ingatlanokban, amiért sokan egy életen át dolgoztak. Sokaknak nem csak a háza sérült, hanem a veteményes kertje és az autója is, a szerencsésebbeknek volt biztosításuk, de nem minden érintettnek. Érdekessége volt a jégnek, hogy nem kör alakú volt, hanem inkább tű szerűnek írták le a helyiek.
Nincs biztosításuk
Ritó Lászlót az édesanyja házában találtuk, ahol a helyzet elég siralmas volt: betört ablak, tető nélküli ház és rengeteg törmelék fogadta az arra járókat. A házba belépve szembesültünk a beázott falakkal. A család és a barátok éppen a padlószőnyeget szedték fel, ami elázott, részben az ablakon át beesett, részben a tetőn befolyó víztől. Lászlótól megtudtuk, hogy az utcában lakók értesítették őt a károkról, azonnal indultak Miskolcról, és éjjelig dolgoztak, amikor az édesanyja házát lefedték, mentek tovább segíteni. A családnak a barátok is jöttek segíteni, az önkormányzat pedig adta a léceket és a fóliát, és a környező településekről is hoztak át munkásokat. Mint megtudtuk, biztosítás nem volt a házon, de a tetőt mindenképp meg kell csinálni, hiszen jön a tél, nem maradhat fedél nélkül a ház.
Szilvától nagyobb jég esett
"Először csak az eső jött, aztán érkezett a jég. 87 éves vagyok, de ilyen rettenetes kopogást még nem hallottam” – mondta Mészáros Jenő. Biztosítás van a házon, egyeztettek is a biztosítóval, de a szükséges munkálatokat már elkezdték. A családnak a barátok és szomszédok is segítenek. Mint mondták: a jegyző és a polgármester is meglátogatta őket, utóbbi körbe járta a károsultakat, és minden háznál megkérdezte, hogy hol tudnak segíteni és ahova kellett, küldtek ember. A Mészáros család szorgosan dolgozott ott jártunkkor, hogy minél hamarabb elhárítsák a károkat.
Újrakezdés
"Kedd délután 3 óra után olyan jégvihar érte el településünk nagy részét, ami 40 lakóházat érintett a melléképületekkel. Kaptunk önkéntes segítséget, megpróbáltunk fóliát és tetőlécet beszerezni. A környéken lévő Tigép készséggel állt rendelkezésünkre, amit tudtak megadtak. Éjszaka 1 óráig tudtuk a kárelhárítást végezni. Éjszaka ismét olyan vihar jött, hogy a munkát abba kellett hagyni. Szerda reggel kezdtük újra. A katasztrófavédelemtől, tűzoltóságtól három egységgel érkeztek. A kárelhárításban próbáljuk legelőször is a lakóépületeket lefedni fóliával és jelenleg is folynak a munkálatok. Ha az megvan, akkor még a melléképületeket is, úgyhogy ezzel vagyunk elfoglalva. A kár viszont jelentős. A palatetős házakon egyáltalán nem maradt fedél. A cserepes házakon is csak az új cserepek élték túl a pusztítást. A település északi részét érintette legsúlyosabban a vihar. A környező településekről jöttek emberek, ők segítenek a tetőfedésben, de anyagi felajánlást is kaptunk már.”– nyilatkozta Szőlősardó polgármestere Kollár István.
Forrás: boon.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze kalkulátorunkban a lakásbiztosítási ajánlatokat és kösse meg az Önnek megfelelőt! Lakásbiztosítás kalkulátor >>