Miért nem lehetséges a magyar biztosítóknál az aktív kárrendezés?
A tavalyi évben ismét nyereséges lett a kgfb-piac Magyarországon. Ugyanakkor a kárrendezéssel kapcsolatban sok esetben a károsult, a járműjavítók és a biztosító érdekei még mindig nem minden esetben egyeznek. De merre tart most a piac? Mi alapján választ az autós? Hogy működik a biztosítók és a szervizek viszonya? Milyen lehetőségei vannak az ügyfeleknek a javításra, és mit tehet a biztosító, ha szerinte túlszámlázás történt? Ezekről is kérdeztük Szombat Tamást, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Gépjárműbiztosítási tagozatának elnökét.
Bár a korábbi években nem volt sikeres, 2016-ban újra nyereséges lett Magyarországon a kgfb termék. Mi ennek az oka?
Ez a változás alapvetően annak köszönhető, hogy minden piaci szereplő áremelést hajtott végre. Úgy is nézhetjük, hogy a piac korábban veszteséges volt, és ezt nem tolta tovább, hanem kiigazította.
Jelenleg azt tapasztaljuk, hogy van egy erőteljes általános bérnyomás. A bérek gyakorlatilag minden szektorban emelkednek, ezt mi is erőteljesen éreztük a javítói óradíjakon keresztül - amelyeknek az emelkedése a kárrendezésekben továbbgyűrűzik. Az óradíjak átlagban majdnem 10 százalékkal emelkedtek. De az alkatrészárakban is van egy emelkedő tendencia.
A közlekedési szokásokban pedig az tapasztalható, hogy az emberek többet autóznak, így nagyobb az esélye annak, hogy balesetet okozzanak, vagy szenvedjenek. Sajnos megállt a korábbi kedvező, csökkenő trend a súlyos, halálos sérüléseket tekintve.
De ha már nem az ár az egyedüli döntő tényező, mi alapján választanak az autósok? Eljött az az idő, amikor a biztosító neve is nyom a latban?
Az elmúlt években több jele is volt annak, hogy itt is számít a megbízhatóság. Ahogy a javításoknál is azt vesszük észre, hogy az ismertség, a szerviz megbízhatósága számít, ugyanez elmondható a biztosításoknál is. Voltak rossz tapasztalatok, a csődök miatt fedezet nélkül maradt ügyfelek kárait a közös szövetségi alapból a MABISZ-nak kellett rendeznie.
Ugyanakkor még mindig azt látjuk, hogy talán a kgfb-nél figyelik legkevésbé az ügyfelek a márkákat, itt a díj fontosabb, hiszen mindenki majdhogynem adóként tekint rá - de azért, mint azt a biztosítói szövetség idei közvélemény kutatásában is tapasztaltuk, a szolgáltató megbízhatósága már az első helyre került.
Akinek volt rossz tapasztalata akár kárügyintézésben, akár ügyviteli dologban - például nem kapta meg a csekkjét, vagy nem kapott figyelmeztetést, hogy díjhátralékba került - az adandó alkalommal könnyen vált olyan biztosítóra, amelyiknek az a híre, hogy gyorsabb és pontosabb ügyvitellel rendelkezik, stb.
Az elmúlt időszakban sok hír látott napvilágot arról, hogy nem zökkenőmentes az együttműködés a biztosítók és a szervizek között. Felmérések szerint bizonyos szervizek többet számláznak, ha a biztosító által fizetett javításról van szó. Mit tapasztalnak ezzel kapcsolatban?
Kétségtelen, hogy a szervizek is erőteljesen versenyeznek egymással, a betérő ügyfeleket meg akarják fogni, különböző kedvezményeket tudnak adni. Azonban amikor a biztosítóval számolnak el, mindig a kalkulációból indulnak ki, tekintet nélkül arra, hogy az alkatrészek között is lehetnek akciós árkülönbségek.
Kiindulhatunk abból is, hogy Magyarországon 14 év az autók átlagéletkora. Nem biztos, hogy a javításokat mindig eredeti gyári alkatrésszel illetve új karosszéria elemekkel kell megvalósítani. Az új alkatrészt a biztosító esetleg avultatni fogja, és az ügyfélnek így már nem éri meg a javíttatás, miközben egy utángyártott alkatrész, egy jó minőségű bontott karosszéria-elem tökéletesen megfelel egy 12 éves autóba.
Ez egyébként külföldön is bevett gyakorlat?
Kelet-Európában mindenképpen ismert gyakorlat, miként a legtöbb nyugat-európai országban is, hiszen - a közhiedelemmel ellentétben - ott sem mindig olyan fiatal a gépjárműpark. Gondolta volna, hogy Svájcban például tizenkilenc év az átlagéletkor?
Kétfajta kárrendezési eljárásról beszélhetünk a gyakorlatban: az egyezségi, illetve a számlás kárrendezésről?
Igen. A törvény azt mondja ki, hogy a biztosító kártalanítja az ügyfelet, a káridőponti értékhez viszonyított veszteségét téríti meg. De ez nem kötelezi az autóst arra, hogy meg is csináltassa a járművet, a pénzt tehát bármi másra is elköltheti. Ilyenkor a rendelkezésre álló dokumentumok, kárfelvételi jegyzőkönyv, szemle alapján a biztosító megállapít egy kárösszeget, és ezt felajánlja az ügyfélnek, aki, ha azt elfogadja, egyezséggel zárul a káresemény.
Ehhez képest az ún. számlás javításnál az ügyfél azt mondja, hogy elviszem egy általam megbízott szervizbe, és a szerviz jár el a biztosítónál. Ilyenkor a biztosítónak fogja leszámlázni a javító a kalkulációban jóváhagyott alkatrészeket a saját rezsióradíjával.
Mit tehet a biztosító, ha szerinte túlszámlázás történt?
Beépített szemlének hívják, amikor megtörtént a javítás, és ellenőrizzük, hogy valóban a számlán szereplő tételek kerültek be, és ezzel egyre gyakrabban találkozunk.
Tegyük hozzá: a legtöbb esetben nem a biztosítót fogja leginkább a kár érni, sokkal inkább az autóst. Ha a szerviz egy 12-14 éves autónál új alkatrészeket szerepeltet a számlán, akkor mi ott avultatást végzünk el. Lehet, hogy az ügyfélnek egy 13 éves autó esetében végül több százezer forintot kell ráfizetnie a javíttatásra, mert a szerviz új alkatrészeket használt fel. Ezért szoktuk felkínálni a károsultnak az egyezségi kárrendezést.
Tehát nézzen körbe, és ha tud egy szervizt, ahol megcsinálják ennyiért, akkor csináltassa meg. Ha nem, akkor az árajánlatát kérje számlásra, és ez alapján fogunk elszámolni.
Az új autók esetében a probléma marginális, a kártérítés fedezi a javíttatást. De az idősebb autóknál nem mindegy, hogy hol javíttatják. Vannak olyan kisebb szervizek, ahol nem valamely márka által előírt, óriási szalont kell működtetni, aminek a költségei megjelennek a munkadíjakban is. Ezért lehetnek ilyen hatalmas eltérések a szervizek munkadíjaiban is.
Ráadásul amennyiben a nem márkaszervizek utángyártott alkatrészekkel dolgoznak, ebből semmilyen bajuk nem származik. A márkaszervizeknek viszont van egy kötelezettségük a gyártó felé, hogy mennyi gyári alkatrészt kell eladniuk, így alapesetben nem a lényegesen, akár 50-60 százalékkal olcsóbb utángyártottakat fogják beépíteni. Egy idősebb autó karosszéria-sérülése esetében pedig tökéletesen megfelelhet a bontott alkatrész is. Vannak nagyon jó szervizek, amelyek együttműködnek az ügyféllel, és ezt elmagyarázzák neki, és vannak olyan biztosítók, amelyek ugyancsak erre bátorítják az ügyfeleket.
Mivel egyre idősebb a hazai autópark, egyelőre nem valószínű, hogy ez a helyzet megváltozik?
Inkább azt mondanám, hogy egyre okosabbak az emberek, egyre inkább tájékozódnak. Azt tapasztalom, hogy egyre több az egyezségi kárrendezés, a szándék is növekszik arra, hogy megállapodjunk. Egyre több az olyan szerviz is, amelyik tud nagyon jó ajánlatot tenni. Ha egy tízéves autónak pedig nincs cascója, és saját hibás a kár, ott végképp érdemes egy utángyártott alkatrésszel, bontott karosszéria-elemekkel dolgozó szervizt keresni.
Más országokban, például Nyugat-Európában azért nem jelentkezik ez a probléma, mert valamilyen más megoldást használnak, mint például a direkt, avagy aktív kárrendezés?
Ez nem ezzel van összefüggésben, hanem azzal, hogy ott a díj a magyar 4-5-szöröse, amiből fedezni lehet a magasabb javítási határt is. De persze az sem mellékes, hogy például Németországban néhány évvel alacsonyabb, 9,5 év a gépjárműpark átlagéletkora, és gyakoribb az, hogy három évenként lecserélik az autót. Ezekben az autókban pedig jellemzően csak a kopó-forgó alkatrészeket lehet avultatni, és a károk zöme inkább karosszériaelemeket érint, amelyekkel 1-3 év normál használat mellett általában semmi nem történik egy német garázsban. Egészen más a helyzet és más a probléma akkor, amikor a kereskedők egy 14 éves autóba akarják eladni az új alkatrészeiket. Nem megalapozott érv az sem, hogy az egyezségi kárrendezés a feketegazdaságot erősíti.
Magyarországon a kormány részéről egyértelműek az intézkedések: vissza akarják szorítani a feketegazdaságot, a sufnituningot, a számlaadás elmulasztását. Az online pénztárgépek megjelenésével ezeknek az ideje lejárt. Az ügyfélnek is érdeke, hogy kapjon számlát a javíttatásról, hiszen ha bármi garanciális probléma történik, akkor tudja mondani, hogy ezt kicserélték, itt a számla róla.
Sokat hallani az úgynevezett aktív kárrendezésről: mi ennek a lényege, hogy működik a gyakorlatban?
Európa néhány országában működik ez a típusú kárrendezés, amikor a károsult biztosítója téríti meg a kárt és elszámol a károkozó biztosítójával. Ezekben az országokban ezt a törvény megengedi, és a biztosítók egymás között egyértelműen szabályozzák a folyamatot.
A magyar piacon is volt kezdeményezés erre, de miután a végső kár viselőjének a joga megállapítani azt, hogy milyen típusú baleset történt, és hogy ki a felelős a kárért, így a felelősséget neki kell elismernie, és azt mondani, hogy belép a biztosítottja helyére.
Innentől kezdve az aktív kárrendezésnek a magyar jogi környezetben abszolút nincs tiszta helyzete a kötelező felelősségbiztosítás piacán.
Tegyük hozzá, hogy azokban az országokban, ahol van direkt kárrendezés, ott a kötelező gépjármű-biztosítási díjak jóval magasabbak, mint Magyarországon.
Vannak olyan vélemények, hogy a biztosítók túl könnyen nyilvánítják gazdasági totálkárosnak az autókat. De mi áll ennek a hátterében? Valóban egyszerűbb ezzel a biztosító dolga?
Ez akkor fordul elő, ha a javíttatás költsége- a roncs értéket is figyelembe véve - meghaladja az autó balesetkori forgalmi értékét. A biztosító pedig csak eddig az összeghatárig tudja állni a kártérítést. Könnyű például belátni, hogy ha elviszem egy márkaszervizbe a súlyosan sérült, 10 éves autómat, és ott új alkatrészeket építenének be 15-20 ezer forintos rezsióradíjakkal, annak költségét a biztosító csak a jelenleginél sokkal magasabb kgfb-díjak mellett tudná vállalni. De még így sem működne a dolog, hiszen ilyen esetben a megjavított gépkocsim értéke magasabb lenne, mint a baleset pillanatában volt, a káron gazdagodást pedig nem engedi a Ptk. sem.
Gazdasági totálkár esetén az ügyfél mérlegelhet. A kártérítésből vehet a baleset előtti állapotú autójához hasonlót, vagy megpróbálhatja egy olcsóbb szervizben forgalomképes, biztonságos műszaki állapotba hozni a gépkocsiját.
A szervizeknél komoly munkaerőhiány alakult ki az elmúlt években, sok szakember ment külföldre dolgozni. A biztosítók érzékelik ezt?
Mi leginkább az elszámolásokon, a javíttatás minőségén tudjuk leszűrni, hogy milyen a munka. Inkább ezeken látjuk, hogy sokszor nem megfelelően képzett munkaerőt alkalmaznak, lelassulnak a folyamatok, nem az elvárt minőségben történnek meg a javítások. A lassulás az, ami elsődlegesen tetten érhető - ez majdnem minden területen így van.
Forrás: www.portfolio.hu
Biztosítás fajta:
- Gépjármű biztosítás
- Kötelező biztosítás
- Casco biztosítás
Az első fecske
Megjelent a Covid-biztosítás!
Felvették a lépést az élettel, egészen pontosan a járványhelyzettel a biztosítók, s némi útkeresés után megjelent az első olyan kínálati csomag, amellyel még ebben a bizonytalan, járványos időszakban is viszonylag nyugodtan útra lehet kelni, még külföldre is – adta hírül a CLB biztosítási alkusz cég. Piacra dobták ugyanis az első olyan csomagot, amely a járványügyi vészhelyzet miatti azonnali hazautazásra szóló garanciákat is tartalmazza csakúgy, mint – egyebek között – a karantén intézkedések miatti többletköltség megtérítésének lehetőségét is.
Kissé nehezen vette fel a lépést a biztosítási szakma, mostanáig hiába várták az emberek, nem köthettek a járványidőszakhoz illeszkedő biztosítást. Most azonban megtört jég, megjelent az első olyan kínálati csomag, amely számos, mostanáig sokszorosan felhalmozott igényt elégíthet ki – közölte a CLB független biztosítási alkusz. Németh Péter, a cég online értékesítési és kommunikációs igazgatója úgy véli, ez olyan áttörés ebben az időszakban, amely meglódítja a piacot, s mostantól akár naponta jöhetnek újabb és újabb „Covid-biztosítási” ajánlatok. Az éppen most megjelent, első fecskének számító ajánlat már kitér a járványügyi vészhelyzet miatt beálló, azonnali hazautazással kapcsolatos költségekre. Biztosítással kapcsolatban mostanában ez a téma foglalkoztatta leginkább az embereket –jegyezte meg Németh. Az ajánlat szerint 400 ezer forintig megtéríti a biztosító annak az ügyfelének a költségét, akinek a kiutazása után derül ki, hogy az adott ország vagy régióa COVID-19 járvány miatt kerül fel a Külgazdasági és Külügyminisztérium által publikált, „Fokozott biztonsági kockázatot” jelentő országok listájára, és a helyi hatóságok a külföldi állampolgárokat az ország elhagyására utasítják. A biztosító a szervezést, költségvállalást ezekben a helyzetekben nem tudja garantálni – magyarázza a CLB szakértője.
Az első ajánlatcsomag kitér a karantén-intézkedések miatti többletköltség megtérítésére is, amennyiben a kint tartózkodás alatt az adott helyen az erre jogosított hatóság zárlatot vagy területi lezárást vezet be. Ez esetben az emiatt felmerülő – igazolt – többletköltségeket a biztosító megtéríti, legfeljebb 300 ezer forintig. A Biztosító a szervezést, költségvállalást ezekben a helyzetekben nem tudja garantálni.
Az új csomagban van már utazásképtelenségre vonatkozó fedezet is. Ez azt jelenti – magyarázza Németh – hogy „amennyiben a biztosított COVID-19 fertőzésből adódó megbetegedése vagy hatósági karanténba kerülése a szerződéskötés után, de az elutazás előtt következik be, akkor a biztosító megtéríti az út lemondásával, máshonnan meg nem térülő indokolt és igazolt szállás és utazási költséget”, legfeljebb 300 ezer forintig.
Németh Péter mostantól bátran ajánlja mindenkinek, hogy gondosan tanulmányozza a biztosítók ajánlatát elutazás előtt, mert megéri. Ez leginkább akkor derül ki, amikor valaki a járvány miatt kinnreked egy idegen országban, vagy ha ugyanolyan okból villámgyorsan távoznia kell onnan.
CLB TIPP: Oldalunkon azonnal megtekintheti, milyen utasbiztosítási ajánlatokat nyújtanak a különböző biztosítók és össze is hasonlíthatja azok fedezetvállalását, hogy az Önnek megfelelőt köthesse meg: Utasbiztosítás kalkulátor >>
Az elmúlt évek legpusztítóbb viharai voltak júniusban, a károk utáni kifizetés elérheti az ötmilliárd forintot
Az elmúlt évek legpusztítóbb viharperiódusa volt az idei júniusi, a biztosítók által már kifizetett összegek, illetve a kártartalékok elérhetik az ötmilliárd forintot - közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) kedden az MTI-vel.
A biztosítókhoz a hét végéig több mint harmincnégyezer lakossági bejelentés érkezett, amelyek alapján 3 milliárd forintot megközelítő kárráfordítással lehet számolni. Ebben az összegzésben még nincsenek benne a hétvégén főként Miskolc és Eger környékén pusztító felhőszakadás következményei.
Az addigi bejelentések túlnyomó része Budapestről, illetve Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács, Szolnok, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár megyéből érkezett.
A Mabisz összesítése szerint a vállalati, ipari, állami, önkormányzati vagyont érintő, több mint háromezer bejelentés nyomán kifizetendő összegek további több mint kétmilliárd forintot tesznek ki. A júniusi biztosítói számla így nagy valószínűséggel meg fogja haladni az ötmilliárd forintot.
A közleményben hangsúlyozták, a május-augusztus közötti viharszezonban, amelynek adatait 2010 óta rendszeresen összegzik, a társaságok mintegy 3,2 milliárd forintot fordítottak a lakásbiztosítással rendelkező ingatlantulajdonosok kártalanítására. A tavaly május-augusztusi viharmérleg körülbelül 4,1 milliárd forintnyi kifizetéssel zárult közel százezer, egyéni és társasházak részéről érkezett bejelentés nyomán, ebből másfél milliárd jutott júniusra, amely tehát nagy súllyal szerepelt az elmúlt évek statisztikáiban - írja a Mabisz.
Az idén már februárban elindult a viharszezon, az év második hónapjában a lakásbiztosításokra kifizetett összegek jóval meghaladták a kétmilliárd forintot, amit közel három milliárdra növeltek az ipari létesítményekben bekövetkezett károk - írta a Mabisz közleményében.
forrás: index.hu
CLB TIPP: A védelem csak néhány kattintásra van, kösse meg lakásbiztosítását időben: Lakásbiztosítás ajánlatok >>
Vihar-katasztrófát modellezett a CLB - A sorozatos károkat egyenként kell bejelenteni
Rekord károkra és kimagaslóan magas kártérítési összegre készül az egymásba érő extrém viharok miatt a hazai biztosítási szakma. Jó tudni: ha több napon keresztül sorozatban újabb és újabb pusztító zivatar csap le ugyanarra az ingatlanra – sajnos erre egyre inkább van esély –, akkor azt minden egyes alkalommal külön be kell jelenteni a biztosítónál, mert csak így lehet teljes a kártérítés – figyelmeztet a CLB. A biztosítási alkusz cég rövid időn belül érkező sorozatos károkat modellezett, hogy felhívja a figyelmet a legmegfelelőbb biztosításokra.
Vaskos ízelítőt kaptak az elmúlt napokban a biztosítók is a szélsőségesre váltott időjárásból és annak következményeiből, s abból, hogy nekik is alaposan fel kell készülniük a nyárra. Jelenleg is tömegével érkeznek a kárbejelentések, s a veszteségek felmérése néhány helyen példátlanul gyorsan, órákon belül megkezdődött: volt olyan település, ahol a biztosító szakértője szinte egyszerre érkezett a pincében álló víz kiszivattyúzására hívott tűzoltókkal. Még nincs vége a hónapnak, de már most tudni lehet, hogy kimagaslóan sok, akár 1 milliárd forint is lehet majd az egy hónap alatt kifizetett kártérítési összeg – közölte a CLB.
A biztosítási alkusz többször jelezte: rendszeresek lesznek a szélsőségesen nagy viharok, amelyekre viszont a szakmán kívül szinte kivétel nélkül mindenkinek készülnie kell valamilyen formában. Ráadásul egy Magyarországon viszonylag újnak számító jelenséggel is egyre gyakrabban fogunk szembesülni: ugyanarra a településre napokon keresztül többször is lecsaphat a vihar, újabb és újabb károkat okozva – figyelmeztet Németh Péter. A CLB értékesítési és kommunikációs szakértője hangsúlyozza: ezeket a pusztításokat – de a kisebb megrongálódást is – tételesen be kell jelenteni még akkor is, ha egymást követő napokon, sorozatban történik. Ahány vihar, annyiféle kár rakódhat a korábbira, s ezek mindegyikéről tudnia kell a biztosítónak, hogy az esetleges különbözeti károkat is ki tudja fizetni. Elképzelhető ugyanis – magyarázza a szakértő –, hogy az első bejelentéskor nem volt például villámcsapás és jégeső sem, „csak” pincéket elárasztó zivatar, kidőlt fák, beszakadt tetők. Az erről szóló bejelentés után kizárólag ezeknek a feltérképezésére készül a kárfelmérő, s hiába lett időközben nagyobb a veszteség egy újabb, esetleg még pusztítóbb viharban, ha azt nem jelezte biztosítójának a károsult, akkor a helyszínelő szakember nem is veheti fel a kártérítési tételek közé – figyelmeztet Németh. Ez a rendszer nem új a hazai biztosításban, de tény, hogy korábban nem nagyon kellett külön felhívni rá a figyelmet, mert viszonylag ritka jelenség volt a napokon keresztül visszatérő, s egyre nagyobb erővel tomboló vihar.
A CLB modellezett egy természeti katasztrófát, amelyben levezette, hogy milyen tragikus mértékű kárt okozna az, ha az eddig viszonylag egyenletesen elosztva érkező nyári viharok – tomboló széllel, felhőszakadással, jégveréssel, villámlással – egy-két hét leforgása alatt koncentráltan zúdulnának az országra, azon belül is visszatérően egyetlen településre. A katasztrofális végeredmény borítékolható volt, s teljesen egyértelmű, hogy egy ilyen koncentrált sorozat – amiből már most is egyre több ízelítőt kapunk – eddig nem tapasztalt kihívás elé állítaná a biztosítókat, kárszakértőket, helyreállítással foglalkozó iparosokat, de legfőképpen a károsult családokat. Németh Péter véleménye szerint ezért talán soha nem volt ennyire fontos egy jó biztosítás – sőt, biztosítási csomag –, mint napjainkban.
Viharkárra való biztosítások:
- lakásbiztosítás: viharkár – óránként legalább 54 kilométer sebességű széllel –, felhőszakadás villámlás, beázás, tűzkár, stb.,
- nyaralóbiztosítás – hétvégi házakban, nyaralókban keletkezett elemi károk, csőtörések, özönvíz szerű áradások ellentételezésére,
- casco biztosítás – garázsban megrongálódott autók, jégverés okozta totálkár, közlekedés közbeni vizes, kátyús balesetek,
- balesetbiztosítás – esetleges személyi sérülések miatti hosszabb távú munkaképtelenség esetére.
Amit a kárbejelentési rendről tudni kell
- A viharkárt – is – az „észlelésétől” számított öt napon belül be kell jelenteni a biztosítónál (az „észlelés” kitétel nagyrészt a hétvégi ingatlanok miatt elfogadott).
- Nem árt lefényképezni tételesen a viharkárokat, az ázások nyomait és a padlón álló vízszint magasságát is lehetőleg pontosan, ugyanis ez az adat sem lesz mindegy a kár megállapításakor.
- A mentést a lehető legrövidebb időn belül meg kell kezdeni. A biztosítók ugyanis enyhén szólva sem veszik jó néven, ha a kárszakértőjük kiérkezéséig a háziak meg sem próbálják menteni, ami menthető. Igaz, a naponta lezúduló viharban meg kell gondolni, hol száradjon biztonsággal az elázott ingóság. Az udvarra kipakolt bútorokat ugyanis pár nap múlva már újra áztathatja a zápor, a garázsból kiszorult gépkocsikat pedig totálkárosra verheti az utcán a jégeső. Ezekre is gondolni kell.
Németh reméli, a modellezett katasztrófahelyzetből nem lesz valóság, de az biztos, hogy a megváltozott körülményekhez alkalmazkodni kell. A biztosítással is – szögezte le.
CLB TIPP: Oldalunkon néhány kattintással megkötheti a szükséges vagyonbiztosításokat, hogy értékei biztonságban legyenek: Lakásbiztosítás kalkulátor >> ; Casco kalkulátor >>
Súlyos károk érték a magyarokat a járvány idején: otthon sincs biztonság?
A legnagyobb hazai biztosítótársaságok arról számoltak be, hogy jelentős a viharkárokat elszenvedett háztartások száma, és hiába érezi magát az ember otthonában a legnagyobb biztonságban: a balesetek csaknem fele ott éri az embert.
Nem csak a járvány okozott jelentős károkat idén a magyar lakosság számára, és fenyegette az egészségét. A Pénzcentrum a legnagyobb hazai biztosítótársaságoktól arról értesült, hogy
jelentős a viharkárokat elszenvedett háztartások száma, és hiába érezi magát az ember otthonában a legnagyobb biztonságban: a balesetek csaknem fele ott éri az embert.
Ez az arány pedig járvány idején csak súlyosbodott. Közúti balesetekből származó káreseményből - ahogy arra számítani lehetett - jóval kevesebb volt, de a betörések, lopások száma is jelentősen csökkent. A járványból mindenki más-más tanulságot, tapasztalatot vont le, ez látszik az alapján is, milyen biztosításokra van most, és lesz a nyáron a legnagyobb kereslet.
A Pénzcentrum kérdéseire nagyobb hazai biztosítótársaságok válaszoltak most azzal kapcsolatban, hogy melyek voltak 2020-ban eddig a leggyakoribb káresemények, amelyek a magyar háztartásokat érték, és lehetett-e eltérést érzékelni az előző évek tapasztalataihoz képest. Az is kiderült, hogy mely biztosítások iránt nőtt a kereslet és nőhet meg a nyári időszakban a koronavírusjárvány miatt. A biztosítók válaszaiból az látszik általánosságban, hogy a egyéneket és otthonaikat ért legnagyobb károkat idén a viharos időjárás, illetve önmaguk okozták. Értelemszerűen a közúti balesetekből adódó károk jelentősen csökkentek a korlátozások alatt, viszont az otthoni balesetek, amelyek kertészkedés, barkácsolás, nagytakarítás, stb. közben érhették az embert, gyakrabban fordultak elő.
A betörések száma szintén csökkent a járvány alatt, annál több volt a vízkár.
A Generali Biztosító 2020 első negyedévében közel fél milliárd forintnyi összeget fordított a közel 13 000 vezetékes vízkárból eredő költségek fedezésére. A víz-, csatorna-, fűtés-, hűtés- és egyéb vezetékek törése vagy dugulása, valamint az ebből fakadó károk továbbra is jelentősek: míg 2017-ben átlagosan több mint 50 000 forintot fizetett ki a biztosító vízkárok kapcsán, 2019-ben már 60 000 forintot meghaladó összegre rúgott a kifizetések átlagösszege. A leggyakoribb károk listáján szerepelnek a viharkárok is.
"Az idei első negyedévben például a viharkárok darabszáma kétszerese az előző év azonos időszakához képest. Ehhez az is hozzájárul, hogy idén februárban az erős viharok következtében annyi vihar kárbejelentést kaptunk, mint egy nyári időszakban - ez egyébként annyira ritka, hogy még nem is volt ilyen mennyiségű viharkár az év ezen szakaszában" - mondta el Márta Róbert, a Generali Biztosító értékesítési területért felelős igazgatósági tagja. Tapasztalatuk szerint
a leggyakoribb otthoni balesetek a következők: forrázás, kertészkedés közben bekövetkező balesetek, tetőről való leesés, barkácsolás közben elszenvedett sérülés, elcsúszás, lépcsőn leesés.
Néhány konkrétumot említve: előfordult már flexelés közbeni sérülés, kutyasétáltatás közben szerzett bokaficam, macskaharapás, lábujjtörés a kanapé lábába rúgva vagy éppen olyan súlyos sérülés is előfordulhat, mint medencetörés létráról leesve - részletezte a szakember.
forrás: hellovidek.hu
CLB TIPP: Lakás- és balesetbiztosítását is percek alatt megkötheti oldalunkon, néhány kattintással: Lakásbiztosítás kalkulátor >> Balesetbiztosítás kalkulátor >>
Elektromos rolleresek sokkolják az autósokat - Akár milliókat is fizethetnek, ha balesetet okoznak
Balesetveszélyesen ellepték az utakat a biciklisek, s újabban egyre több a forgalomban a kocsik között cikázó elektromos rolleres is. Nem árt tudni: felelősségbiztosítás nélkül sokba kerülhet nekik egy általuk okozott baleset, mert a biztosítók a kétkerekűeket is a többi járművel azonosan bírálják el. Ha ők a hibásak, fizetniük kell, bármekkora is a kár – figyelmeztet a CLB biztosítási alkusz cég.
Kockázatosan megnőtt a közúti forgalomban, a járművek között cikázó elektromos rolleresek és a biciklisek száma. Érthető, hiszen a járvány miatt, aki csak teheti, nem utazik közösségi járműveken, ám ezeknek az eszközöknek a közúti közlekedésre való használatát egyelőre semmi nem szabályozza – vagy korlátozza – mondta Németh Péter. A CLB biztosítási alkuszcég online értékesítési és kommunikációs igazgatója tapasztalatai szerint különösen a motorhajtású rolleresek hajlamosak időnként hajmeresztő manőverekre, életveszélyes mutatványokra a zsúfolt utakon. Az autósoknak mostanában igencsak szükségük van a lélekjelenlétükre, hogy ne keveredjenek bajba a kis járművek miatt. A kétkerekűeken próbálkozóknak – legyen az kerékpár vagy roller – viszont nem árt tudniuk: annak ellenére, hogy nem kell KRESZ-vizsgát tenniük, ismerniük kell a járművezetőkre vonatkozó közlekedési szabályokat, mert egyébként könnyen balesetet szenvedhetnek vagy okozhatnak. Egyik sem jó, de az utóbbinak még súlyos anyagi következményei is lehetnek, hiszen aki kárt okoz, annak azért felelősséget is kell vállalnia. Vagyis, meg kell térítenie a kárt még akkor is, ha milliós a tétel – figyelmeztet Németh.
Nem kell aggódnia viszont annak, akinek van felelősségbiztosítása, hiszen akkor a biztosítója fizet helyette. De vajon, van-e ilyen biztosítása annak a sok fiatalnak, aki az utóbbi hetekben rákapott ezekre a járgányokra, s azzal járja a várost? Nem valószínű – véli a kommunikációs igazgató. Németh figyelmeztet: az említett járművek vezetői azonban akkor is felelősséggel tartoznak, ha nem a közúton, hanem például a járdán, a gyalogosok körében okoznak balesetet.
A közúti forgalom újdonsült résztvevői azonban nem tudják azt, amit egyébként is csak kevesen, hogy egy jobb lakásbiztosítás felelősségbiztosítást is tartalmazhat, ami kiterjed a kerékpárral és egyéb módon okozott károkra is. Érdemes tehát átböngészni a szerződéseket, különösen azoknak, akik kerékpárral, motor-hajtányú rollerrel vetik bele magukat a városi forgalomba. A biztosítók ugyanis nem viccelnek, s főleg nem tesznek különbséget a járműtípusok között a balesetek elbírálásakor. Vagyis, ha egy rolleres vagy kerékpáros a vétkes, akkor neki anyagi felelőssége is van. Ha nincs megfelelő biztosítása, akkor a saját pénzéből kell helytállnia, bármekkora is a kár – összegzi Németh.
Karanténbiztosításon dolgozik a piac
Több biztosító is gondolkozik a „karanténbiztosítás” bevezetésén, hogy a külföldre látogatók ettől a kockázattól is védve legyenek, ám a termékfejlesztés sok kérdést vet fel.
Miután az országok egyre nagyobb része dönt a nyitás mellett, megindulhat a turizmus, előtérbe kerül, hogy milyen feltételekkel lehet biztosítást kötni a külföldi utakra.
Szabó Tamás, az Union Biztosító utasbiztosítási vezetője szerint
"a járvány egyik tanulsága, hogy egyes térségekben a túlterhelődő ellátórendszer és a karantén miatt nehezen megoldható az egészségügyi ellátás biztosítói kontrollja, és a hazaszállítás is nehézségekbe ütközhet."
Görögország például azt tervezi, hogy szúrópróbaszerűen tesztelik majd a turistákat Covid–19-re. A Posta Biztosítónál arra hívták fel a figyelmet, hogy ha valaki már betegen érkezik egy adott országba, a karantén többletköltségeinek térítésére nem terjed ki a biztosítás. Ha azonban a teszt nem a határon történik, nem tudható, hol történt a fertőződés.
Ha az ellenőrzés során valaki pozitív koronavírustesztet produkál, és az állapota kórházi kezelést igényel, az utasbiztosítás fedezni fogja ennek költségeit – jelezte az Uniqa Biztosító. A Colonnade Biztosító magyarországi fióktelepe szerint ebben az esetben a biztosított kinn tartózkodásának betegség miatti meghosszabbítása a jogcím, ami eddig is szerepelt a biztosítási feltételeikben.
Az Uniqánál azonban úgy értelmezik, hogy ha nem súlyos a helyzet, és „csak” karanténba kerül az utas, mivel hatóság által elrendelt karanténról beszélhetünk, az adott ország eljáró hatóságainak kell fedezniük az utas ellátásának költségeit, hiszen ilyenkor az utas a szállodát sem hagyhatja el napokig. Mivel a karanténba kerülés nem biztosítási esemény, a biztosító ilyenkor nem tud helytállni – jelezték az Aegon Biztosítónál.
A Colonnade szerint a beteg hazaszállításának többletköltségeit alapesetben csak akkor térítik, ha az egészségi állapota ezt indokolja, ám a mostani helyzetben a szabályzattól eltérő kárigényeket egyedi elbírálásban részesítik. Nagy kérdés, van-e mód a hazautazás megszervezésére, hiszen a hatósági korlátozások esetén sok esetben a biztosító keze is meg van kötve – emlékeztetnek az Uniqánál.
forrás: vg.hu
CLB TIPP: Külföldi utazásra ne induljon el megfelelő védelem nélkül, kössön utasbiztosítást akár az indulás napján is: Utasbiztosítás kalkulátor >>
Lehet-e majd utasbiztosítást kötni koronavírusra?
A Külgazdasági és Külügyminisztérium a „határokon alkalmazott korlátozó intézkedések lehetséges enyhítéséről” tárgyal most már Szlovénia mellett Ausztriával és Szlovákiával is, az osztrákok pedig június 15-től biztosan teljes mértékben átjárhatóvá teszik a német határt. Egyre többekben merülhet fel a gondolat, hogy mégiscsak lehetséges lesz idén akár külföldön nyaralni.
Az utazást azonban a járványveszély miatt sokan érezhetik kockázatosabbnak, mint korábban, ez pedig növelheti az utasbiztosítások iránti érdeklődést. Az érvényben lévő korlátozások miatt az utazási biztosítások piaca két hónapja gyakorlatilag áll, és mivel az újraindulással kapcsolatban nagyon sok a bizonytalanság, megkérdeztem Kurtisz Krisztiánt, az Uniqa Biztosító Zrt. vezérigazgatóját, hogyan képzelhető el egy idei nyaralás, a világjárvány árnyékában.
Az Uniqánál március 23. óta nem lehet utasbiztosítást kötni, és a biztosító is ugyanazt teszi jelenleg, mint a potenciális utazó: követi a kormánytól és a külföldi hatóságoktól érkező híreket. Amíg nincs konkrét dátuma a határok megnyitásának, addig ők sem tudnak a szolgáltatás újraindításával tervezni.
Kurtisz Krisztián azt mondja, hogy hozzájuk konkrétan koronavírus-megbetegedéssel kapcsolatos kárbejelentés (amíg még lehetett utazni) nem érkezett. Ha azonban az ügyfél koronavírus-fertőzés miatt szorult volna orvosi kezelésre, akkor annak a költségeit a biztosító vállalta volna, amennyiben ez olyan országban történt, ami a beutazás napján nem szerepelt a konzuli szolgálat „Utazásra nem javasolt térségek” listáján.
Amíg nem volt világjárvány, ezt a listát valószínűleg kevesen böngészték, mostantól azonban sokkal többen fogják. A jövőben ugyanis egy utasbiztosítás érvényessége szempontjából kulcsfontosságú lesz, hogy a listán rajta van-e a célország, és ha igen, mikor került fel oda.
Alapesetben egy vírusos megbetegedésből adódó sürgősségi orvosi kezelés költségeit – kevés, a kizárásokban meghatározott esettől eltekintve – jelenleg is térítjük, legyen szó koronavírusról, egy korábban már ismert vagy jelenleg még nem is ismert vírusról – mondja a vezérigazgató.
Ha viszont egy területen fokozott járványveszély alakul ki, és ez akkora méretet ölt, hogy a külügy listájára felkerül, akkor a biztosító kockázatviselése nem áll fenn.
Az ügyfélnek mindig a beutazás napját kell majd figyelnie,
mert a biztosítás csak akkor alkalmas kártérítés igénylésére, ha a beutazás napján az adott ország nincs fenn a listán. Ha a beutazás napja még rendben van, de a járványhelyzet a kint tartózkodás alatt durvul el annyira, hogy az ország vagy a térség felkerül a külügyi listára, akkor a kártérítés kérhető. Akár egy koronavírus-fertőzés miatti kórházi kezelés számláját is a biztosító fizeti, a szerződési feltételek szerint.
Ezek alapján úgy néz ki, hogy az utasbiztosításoknak nem lesz külön eleme a koronavírusra, mert az eddigi pandémiás szabályokkal ezt is le lehet fedni.
Egyelőre nem tervezzük, hogy nevesítve a koronavírust mint kockázatot megjelenítenénk a feltételeinkben. Arra viszont fel kell készülni, hogy a jövőben esetleg gyakoribbá válnak a jelenlegihez hasonló pandémiás helyzetek, aminek kezelésére – a tapasztalatok összegyűjtését és kiértékelését követően – fel kell készülni – mondja Kurtisz Krisztián.
Ebből arra következtethetnénk, hogy a koronavírus kockázatának várható költségét a biztosító szétteríti az összes ügyfél között, vagyis a biztosítás díja emelkedni fog. Ám ez sem egyértelmű.
A biztosító az árazás során a múltbeli kártapasztalatok figyelembevételével áraz, ez nem pandémia-specifikus kérdés. Az élet folyamatosan változik, egyes kockázatok nőnek, mások pedig csökkennek. Éppen ezért az sem törvényszerű, hogy az ügyfelek megnövekedett utasbiztosítási árakat tapasztalnak majd a pandémia helyzet elmúltával – mondja a vezérigazgató, aki a 2001. szeptember 11-i New York-i terrortámadást említi példának.
Egészen addig ki volt zárva az utasbiztosításból a terrorcselekmény mint kockázat. Szeptember 11. után azonban szinte minden biztosító beemelte valamilyen feltétellel és limittel a szerződéseibe, ennek ellenére ez nem okozott áremelkedést.
forrás: g7.hu
Ezek a leggyakoribb otthoni balesetek: elég egy apró hiba és máris kész a baj
Hatvannegyedik napja tart a veszélyhelyzet, amely rengeteg magyar számára azt jelenti, hogy több mint 2 hónapja lényegesen több időt tölt otthon, mint korábban bármikor. A lakosság jelentős része szorult a négy fal közé, dolgozni, iskolába, vásárolni, de szórakozni sem jár el már otthonról a kijárási korlátozások miatt. A bent töltött idő megnövekedése pedig azt eredményezi, hogy egyre több az olyan baleset, amely az otthonában éri az embert. A Pénzcentrum most annak járt utána, melyek az ilyen leggyakoribb balesetek, melyek esetén lehet a biztosítóhoz kárigénnyel fordulni, valamint milyen biztosítást érdemes kötni.
Mivel jelenleg rengeteg magyar dolgozó home office-ból dolgozik, az iskolások otthonról tanulnak, és aki csak megteheti, sokkal kevesebbet mozdul ki, mint más körülmények között - sokkal több időt töltenek az emberek otthon. Ez pedig azt eredményezi, hogy a munkahelyi balesetek, de akár a közúti baleset száma is jelentősen csökken, viszont megnőhet azoknak az eseteknek a száma, amikor az embert otthonában éri valamilyen szerencsétlenség.
A Pénzcentrum megkérdezte a nagy biztosítótársaságokat, hogy várható-e az otthon történt balesetek számának emelkedése tekintettel a koronavírus járvány miatt elrendelt korlátozásokra, a home office-ra és a digitális oktatásra. Vereczki András, az UNIQA Biztosító Kárigazgatójának nyilatkozata szerint most, hogy az emberek kényszerűen otthon vannak, a háztartási balesetek aránya nagyobb, mint a közlekedéssel összefüggő balesetek. A szakértő azt mondta lepunknak:
Összességében valamivel kevesebb balesetet szenvednek el, mint normál helyzetben. Viszont a súlyos következményekkel járó háztartási balesetek (barkácsolás, kertészkedés, takarítás) nagyobb arányban fordulnak elő. Szurgyi Nándor, az Aegon Biztosító lakásbiztosítási üzletágának vezetője szerint várható, hogy több lesz a háztartási baleset, és azt is elmondta, hogy akinek van a lakásbiztosításán belül vagy egyéb formában balesetbiztosítása, az ilyen balesetek esetén számíthat a térítésre.
Maknics Anita, az Allianz Hungária Zrt. Lakossági vagyon termék-és portfolió menedzsment osztály vezetője, is úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi veszélyhelyzet időszakában egyelőre nem tapasztaltak növekedést a baleseti károk számában. Schaub Erika, a Generali Biztosító személybiztosítási területéért felelős igazgatósági tagja azt nyilatkozta lapunknak, egyelőre nem látnak markáns növekedést az ebből fakadó kárbejelentések számában. Véleménye szerint ez természetesen nem jelenti azt, hogy nem növekedett az otthoni balesetek száma. Mindenesetre számítanak az esetleges növekedésre.
Dr. Máhig Attila, a Groupama Biztosító szolgáltatási ügyvezető igazgatója azt mondta lapunknak, hogy eddigi tapasztalataik szerint az otthon töltött idő növekedése miatt nem váltak gyakoribbá a balesetek, jellegükben történt inkább változás. Elmondása szerint
megnövekedett az olyan típusú balesetek száma, mint például a kézi szerszám használata során történő kézsérülés, lábujj törések (ágyba rúgott, ajtóba rúgott, lépcsőn megbotlott). A gyerekek kartöréseinek száma is megnövekedett (trambulinon ugráltak, nagyobb testvérrel játszottak) és gyakoribb, hogy felnőttek létráról vagy lépcsőről leesnek.
Melyek a leggyakrabban előforduló balesetek? A Pénzcentrum arra is kíváncsi volt, hogy melyek azok a balesetek, amelyeknek a leggyakrabban esnek áldozatul a biztosítók ügyfelei. A halálos balesetek közül is jelentős azoknak a száma, amelyek otthon érik az embereket: a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 3664 halálos balesetből 1733 otthon történt, és ezek csak a súlyos esetek. Rengeteg kisebb-nagyobb háztartási baleset történik minden évben.
Az Allianz Hungária Zrt. kárrendezési statisztikái szerint a személyi sérüléssel járó baleseti károk körülbelül 90 százaléka otthoni környezetben történik. A baleseti károk többségét a múlékony sérülések, főleg csonttörések teszik ki, a vizsgált időszaktól függetlenül - mondta el lapunknak a biztosító szakértője.
A Generali tapasztalatai szerint a leggyakoribb otthoni balesetek a következők: forrázás, kertészkedés közben bekövetkező balesetek, tetőről való leesés, barkácsolás közben elszenvedett sérülés, elcsúszás, lépcsőn leesés. A szakember néhány konkrétumot is említett:
előfordult már flexelés közbeni sérülés, kutyasétáltatás közben szerzett bokaficam, macskaharapás, lábujjtörés a kanapé lábába rúgva vagy éppen olyan súlyos sérülés is előfordulhat, mint medencetörés létráról leesve - mondta el Schaub Erika.
Az UNIQA szakértője, Vereczki András elmondása szerint szintén a háztartási balesetek döntő többsége (63%) csonttörés, amelynek különböző okai lehetnek:
Elsősorban a gyerekek a leginkább veszélyeztettek. Játék, biciklizés, rollerezés, gördeszkázás stb. miatt elesnek, illetve a lakáson belül szenvednek balesetet - mondta el, és olyan példákat is említett, mint amikor a gyermekek az ajtót egymás kezére csapják vagy nehezebb tárgyakat leejtve okoznak sérülést, valamint előfordul, hogy leesnek az emeletes ágyról. A szakértő a balesetek arányairól úgy nyilatkozott:
A háztartási balesetek aránya általában az összes baleset 40%-a. A maradék 60% a sportolással, közlekedéssel, kerékpár-, roller-, esetleg segédmotorkerékpár-használattal függ össze.
Vereczki András azt is kiemelte, hogy a háztartási balesetek oka szezonális:
A legsúlyosabb baleseteket barkácsolás, kertészkedés, fűnyírás, favágás közben szenvedik el az emberek, amit a szerszámok, a flex, a motorfűrész és a fűnyíró okoznak. A következmény lehet csonkolás, lágy rész, szem sérülés vagy csonttörés. A szakértő elmondása szerint jellemző a tavaszi, őszi, téli nagytakarítások időszakában a létráról leesés, ami súlyos, akár bénulással járó sérülésekhez is vezethet. Ugyanígy a gyümölcsszezon időszakában a fáramászás, illetve leesés is egy jellemző baleset, aminek szintén súlyos akár tragikus következményei lehetnek. Télen pedig az elcsúszás elesés miatti ütés, zúzódás és csontsérülés a leginkább gyakori.
Az UNIQA szakértője szerint ezeken kívül a konyhai baleseteket is érdemes még kiemelni. A legjellemzőbbek a késsel, esetleg bárddal történt vágás, csonkolás, idegsérülés, illetve a főzés, sütés közben elszenvedett égés és forrázás miatti sérülések.
A tűzhelyen felejtett sütőolaj miatti tűzkárok is gyakoriak. Ezek pedig nem csak személyi sérülést, hanem komoly anyagi károkat is okoznak. Akár a teljes egzisztenciát is veszélyezteti, ha egy család egy tűzkár miatt elveszíti az otthonát. A maradandó egészségkárok, égési sérülés vagy tragikus halálesetek aránya a balesetbiztosítások esetében 3% - mondta el a szakértő. Tehát a biztosítók tapasztalatai alapján a felnőtteknek érdemes óvatosnak lenniük, és gondoskodniuk a megfelelő biztonságról, amikor létrára másznak, lépcsőznek, barkácsolnak, sütnek-főznek és kertészkednek - különösen ha fűrésszel dolgoznak, vagy gyümölcsöt szednek.
A gyerekekre külön érdemes odafigyelni - ezt nehezíti, hogy a dolgozó szülők most a gyermekfelügyeletet a munka mellett látják el. Biciklizés, rollerezés, gördeszkázás során könnyen megsérülhetnek, vagy testvérek okozhatnak egymásnak sérüléseket a lakáson belüli játékkal.
Mit fedeznek az egyes biztosítások? Mit érdemes kötni?
Egyes biztosító társaságoknál a lakásbiztosítások esetén köthető olyan csomag, kiegészítő biztosítás, amely tartalmaz baleseti biztosítást is, hogyha otthon történik meg a baj: kisebb csonttörések, repedések, nyolc napon túl gyógyuló sérülések, 10%-os vagy annál magasabb fokú egészségkárosodást okozó balesetek, vagy legrosszabb esetben rokkantságot, esetlegesen halált okozó belesetek esetén jár térítés.
Más biztosítóknál a különböző balesetbiztosítások esetén nincs kikötve, hogy a baleset otthon, vagy más helyszínen történik, így egyaránt kérhető kártérítés bárhol esik meg az emberrel kisebb vagy nagyobb baleset. Az általunk megkérdezett biztosítók arról számoltak be, hogy a járvány kezdete óta megnőtt, vagy éppen stagnál az érdeklődés az otthoni balesetek esetén térítést nyújtó biztosítások iránt. A Generali szaekértője például elmondta lapunknak, hogy a kockázati biztosítások iránti igény az elmúlt években folyamatosan növekedett. Ez a növekedés a jelen helyzetben sem állt meg, de némileg lassult.
Nem rendelkezünk dedikáltan otthoni balesetekre vonatkozó termékkel, szinte kivétel nélkül minden kockázatunk -legyen az baleseti, vagy legyen bármely okú - kiterjed az otthoni balesetekre is
- mondta el Schaub Erika.
A Groupama arról számolt be, hogy az ügyfelek részéről a veszélyhelyzet elrendelése óta enyhe mértékben megnövekedett érdeklődést és nyitottságot tapasztaltak az olyan biztosításaik iránt, amelyek otthoni baleseti károk esetén térítenek. Kérdésünkre dr. Máhig Attila elmondta, sokféle biztosításuk térít otthoni, illetve háztartási balesetekre:
Ezek a fedezetek jellemzően személybiztosítási szolgáltatások, azaz élet, baleset- és egészségbiztosítások, azaz akkor nyújtanak szolgáltatást, ha pl. ha valaki egy otthoni baleset miatt kórházba kerül, meg kell műteni, keresőképtelenség miatt táppénzre kerül, a baleset miatti következmények miatt költségei merülnek fel, vagy olyan súlyos a sérülés, hogy maradandó egészségkárosodást szenved vagy legrosszabb esetben elhalálozik. Ezen kockázati fedezetek akár önállóan balesetbiztosításként, akár egyéb biztosításokba - pl. életbiztosításokba, csoportos személybiztosításokba, lakásbiztosításokba, bankbiztosításokba - beépítve, illetve ott választhatóan is elérhetőek. A szolgáltatási ügyvezető igazgató hozzátette azt is, hogy sok olyan egyéb fedezet van, ami a lakásbiztosításukban választható, valamint anyagi és/vagy asszisztencia segítséget nyújt háztartási balesetek esetén:
- Családi balesetbiztosítás, amely súlyos személyi sérülés esetén (pl. harmadfokú égési sérülés vagy rokkantság) vagy halál esetén anyagi segítséget jelent, vagy hosszantartó betegállománynál visszatéríti a betegállomány idejére szóló lakásbiztosítási díjat.
- Felelősségbiztosítás azokra az esetekre, ha valaki másnak személyi vagy vagyoni kárt okozna az ügyfél (pl. ha valaki elcsúszik a járdánk előtt).
- Csonttörés esetén egyösszegű segítség a gyógyuláshoz, ha a családban valakit baleset ér.
- Súlyos baleset esetén, a ruházatban, cipőben, szemüvegben keletkezett károkat is megtérítik.
- Telefonos segítség: azonnali segítség egészségügyi kérdésekben az orvosi asszisztencia szolgáltatás keretében.
- Ha baleset miatt kórházba kerül az ügyfél, akkor 3 napon túli betegellátás esetén egyösszegű segítséget nyújtanak.
Az Allianz szakértője elmondta, hogy lakásbiztosításaik kiegészítő biztosításként tartalmaznak családi balesetbiztosítást. Hozzátette, hogy bár nem tapasztaltak érdemi növekedést a fedezet iránti érdeklődésben, azonban a sokéves tapasztalat alapján megállapítható, hogy
a szerződést kötők több mint fele választja a baleseti kiegészítő biztosítást, amely a család tagjaira is kiterjed. A biztosítás fedezetet nyújt az otthon elszenvedett balesetekre, valamint kiterjed a váratlan balesetek miatti bekövetkező múlékony vagy maradandó egészségkárosodásra, illetve baleseti halál esetére
- mondta el Maknics Anita.
Az UNIQA kárigazgatója, Vereczki András is azt mondta lapunk kérdésére, hogy érezhető a biztosítások iránti igény növekedése:
Ilyen krízishelyzetben ez érthető, hiszen mindannyian biztonságra vágyunk. Számszerű növekedést ez nem jelent a korábbi időszakhoz képest, de az mindenképpen figyelemre méltó, hogy a korlátozott kommunikációs és személyes kapcsolattartási lehetőségek ellenére sincs visszaesés. Ügyfeleink tudatosan keresik a betegség, baleset és haláleseti kockázatokat fedező biztosításokat
- mondta el a szakértő. Az Aegon Biztosító, mivel általános balesetbiztosítást kínálnak, ezért nem tudnak számottevő növekedésről beszámolni az otthoni balesetek esetén térítő biztosítások esetén. Viszont Szurgyi Nándor elmondta:
A lakásbiztosítások és egyes életbiztosítások tartalmaznak balesetbiztosítási szolgáltatást, de egyre nagyobb mértékben vásárolnak az ügyfelek önálló balesetbiztosításokat is. Ezek általában az alábbi estekben térítenek: balesetből eredő halál, rokkantság, csonttörés, csontrepedés, égési sérülések. A biztosító térítése a különböző kategóriákban a tízezer forinttól a több millió forintig terjedhet, attól függően, hogy az ügyfél mekkora fedezetet igényelt
- nyilatkozta a lakásbiztosítási üzletág vezetője. A biztosítók összesített tapasztalataiból az állapítható meg, hogy a lakosság szeretné biztonságban érezni magát annak ellenére, hogy most jelentősen több időt töltenek a négy fal között. Nem csak azért, mert a járvány alatt több idő juthat kertészkedésre, barkácsolásra, vagy éppen azért, mert kevésbé tudnak a szülők a távmunka mellett odafigyelni gyermekeikre, hanem a tavasz közeledtével jellemző gyakori balesetek miatt is érdemes otthon is figyelni a biztonságra.
Amennyiben otthon történik baleset, és a család, háztartás rendelkezik balesetbiztosítással, vagy lakásbiztosítással, érdemes az esetet dokumentálni, az orvosi papírokat megőrizni, és megérdeklődni a biztosítónál, kiterjed-e erre az esetre is a már meglévő biztosítás. Amennyiben pedig nincs biztosítása valakinek, de tart attól, hogy egy otthon elszenvedett baleset következtében kieshet a munkából, vagy nem lesz anyagi tartaléka egy költséges terápiára, kezelésre a gyógyuláshoz, azoknak főként érdemes anyagi biztosítékként megkötnie egy ilyen biztosítást.
A legfontosabb viszont, hogy a járványhelyzet idején ne csak a fertőzésveszélytől óvjuk magunkat és másokat, hanem vigyázzunk egészségünkre körültekintően, tartózkodjunk a balesetveszélyes helyzetektől otthon is.
forrás: penzcentrum.hu
CLB TIPP: Oldalunkon bármikor összehasonlíthatja az elérhető balesetbiztosításokat, és meg is kötheti az Önnek megfelelőt, online, lakása elhagyása nélkül! Balesetbiztosítás kalkulátor >>
Veszélyes bezártság
CLB: többszörösére nőtt az otthoni balesetek száma.
A bezártság miatt többszörösére nőtt az otthoni balesetek száma, országszerte naponta ezrével jeleznek négy fal között bekövetkezett káresetet a biztosítóknál. A szakma a veszélyhelyzet idején a baleseti számok további meredek emelkedésétől tart – közölte a CLB biztosítási alkusz cég.
A járvány miatt sokszorosára nőtt – gyakorlatilag állandósult – a lakásban töltött idő, ami a biztosítók tapasztalata szerint nagyon veszélyes. Hiszen általában még a néhánynapos ünnepek alatt is látványosan megugrik az otthoni balesetek száma, ami normál üzemmódban sem kevés: 50 százalékuk a négy fal között következik be – utal a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) által közzétett statisztikára Németh Péter. A CLB független biztosítási alkusz cég online értékesítési és kommunikációs igazgatója a cég tapasztalatára hivatkozva állítja, az elmúlt 1-2 hónapban máris többszörösére emelkedett a komolyabb otthoni esetek száma. A bejelentések elemzéséből kiderül, hogy ezek mögött első sorban a négy fal között megnövekedett fizikai aktivitások állnak. Hiszen most mindent – vagy legalábbis, amit csak lehet – otthon csinálunk – magyarázza a szakértő. A lakásban történt baleseti feketelistát a barkácsolás vezeti, amely miatt nem ritka a súlyos sérülés sem. Az otthoni sportolás, mint veszélyforrás, az elmúlt hetekben feljött a második helyre, a gyerekbalesetek a harmadik, míg a felnőttek home office-ba áttelepített munkája a negyedik a sorrendben.
A CLB szakértője leszögezi: most, hogy az emberek a vírus miatt hetekre, hónapokra beszorultak a lakásokba, számtalan olyan tevékenység is a négy fal között zajlik, ami egyáltalán nem illik bele a lakás rendeltetésszerű használatába. Éppen ezért hatványozottan veszélyes is – szögezi le a szakértő, aki szerint mindez már az elmúlt hetekben meredeken emelkedő kártérítési esetekből is kiderült.
Az elmúlt hetekben azonban feltűnően sokan jelentettek ingatlanon belül bekövetkezett balesetet családi nyaralókból is – jegyezte meg Németh. Erre is egyértelműen a járvány a magyarázat: sokan a hétvégi házakba húzódtak be, ám a tapasztalatok azt mutatják, hogy ezeknek az ingatlanoknak a többsége még az állandó otthonoknál is alkalmatlanabb a hosszas családi összezártságra. Ráadásul a biztosításuk sem olyan alapos, mint a lakásoké. A magyarországi lakóingatlanok nagyobb részére van valamilyen lakás, vagy ingatlan biztosítás – a tudatosság mellett a banki hiteleknek is köszönhetően, mert ahhoz feltétel egy ilyen szerződés –, ám ezeket sem állandó otthon tartózkodásra árazták be, hiszen „békeidőben” a nap nagy részét általában házon kívül töltik az emberek. Míg a legtöbb lakásbiztosításban már baleseti tételek is vannak, az esetleges kártérítést csak azok tudják érvényesíteni, akiknek a lakcím kártyájukon is az szerepel, ahová a biztosítás szól. Kártérítés azonban akkor is jár, ha a baleset máshol történik. Azonban ezek a biztosítások nem túl széleskörűek és a megnövekedett baleseti számok miatt nem várható, hogy fedezni tudnak egy komolyabb baleset miatti bevétel kiesést. Érdemesebb lehet teljes körű baleset biztosítást kötni mellé - magyarázza Németh.
A CLB alkusz cég szakértője szerint talán soha nem volt annyira fontos egy jó lakás-, vagy balesetbiztosítás, mint ezekben a szokatlan időkben. Ám azt is tudja, éppen ez az időszak az, amikor sok ember elveszíti a munkáját, s le kell faragni a kiadásokból. Kár lenne azonban a biztosítással kezdeni, mert „szegény embert még az ág is húzza” alapon éppen ilyenkor történhet egy komolyabb káresemény, vagy baleset miatti hosszabb családi bevételkiesés, amire csak egy jó biztosítás lehet gyógyír. Németh azt javasolja, hogy mindenki vizsgálja át a szerződése tartalmát – már akink van biztosítása -, ellenőrizze például azt, hogy az otthoni balesetbiztosítás szerepel-e benne, s vonatkozik-e az egy háztartásban élő családtagokra is. Amennyiben ez nem része a szerződésnek, akkor ezt utólag bele kell vetetni, vagy egyszerűen újat kötni, mert az gyakran olcsóbb és a végeredmény egy több mindenre kiterjedő, jobb szerződés lesz. Ezt pedig a legegyszerűbben egy biztosítási alkuszon keresztül, online meg lehet csináltatni. Ez különös fontos akkor, ha a karantén időszakot a nyaralójában, vagy esetleg egy bérelt ingatlanban vészeli át valaki. Utóbbi esetben ugyanis még az is kiderülhet, hogy nincs semmilyen biztosítás az adott ingatlanra. Ez végtelenül kockázatos – szögezi le Németh.
Már majdnem annyi a viharkár idén, mint viharszezonban szokott lenni
A veszélyhelyzet első nagyobb elemi csapása, a hétvégi szélviharok nyomán több százmilliós kárkifizetésre számítanak a biztosítók. A társaságok az adott helyzetben telefonon és online várják a kárbejelentéseket, tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
A hétvégi szélviharok elsősorban a tetőkben és a kéményekben okoztak kárt, fákat döntöttek ki.
A társaságokhoz eddig beérkezett mintegy másfélezer bejelentés nyomán több százmillió forintos kárráfordítással lehet számolni.
A biztosítók arra számítanak, hogy a veszélyhelyzet körülményei között a bejelentések még több napig is elhúzódhatnak, növelve a kárösszegeket. A bejelentések túlnyomó része Szabolcs-Szatmár-Beregből és Hajdú-Bihar megyéből származik – ezeken belül Mátészalka, Fehérgyarmat és a környéken lévő kisebb települések, valamint Debrecen volt a legjobban érintve. De voltak károk Budapesten, Pest megyében, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Borsodban és Hevesben is.
Még el sem indult a szokásos viharszezon, de már a második, nagyobb károkat okozó időszakon vagyunk túl ebben az évben.
A február közepi szokatlan időjárás miatt a társaságok majd hárommilliárd forintot fizettek ki.
Hagyományosan pedig a május-augusztusi időszak számít a viharszezonnak, és a MABISZ az elmúlt évtizedben ezen négy hónap adatait szokta összegezni. A tavalyi május-augusztusi viharmérleg körülbelül 4,1 milliárd forintnyi kifizetéssel zárult közel százezer, egyéni és társasházak részéről érkezett bejelentés nyomán. Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben, stb. keletkezett rongálódások.
Idén tehát már a „start" előtt ennek nagyjából háromnegyedénél tartanak a biztosítók.
A mostani helyzet sajátossága, hogy a bejelentéseket telefonon és online várják a biztosítók.
A veszélyhelyzet felgyorsította az informatikai fejlesztéseket, a digitalizációt azoknál is, akik egyes megoldásokat későbbre terveztek. Az online ügyintézésről a társaságok részletes tájékoztatást adnak a honlapjaikon. A kárrendezéssel kapcsolatban is van online megoldás, többen a távoli kárfelvétel választását javasolják az ügyfeleiknek, amennyiben a feltételek adottak ehhez az aktuális kár esetében. Van olyan biztosító, amelynél a telefonon bejelentett egyszerűbb esetek egy megajánlott összeg elfogadásával zárulnak.
Adott esetben a kárszemlézés is történhet telefonos egyeztetéssel, a mobiltelefonnal készített és továbbított fotók segítségével is. Van olyan biztosító, amelyik már bevezette, másoknál előrehaladott állapotban tart a videós kárszemlézés, amellyel a korábbinál lényegesen gyorsabban, akár 20-30 perc alatt mérhetőek fel a károk. Az ügyfélnek elég csak elővenni az okostelefonját vagy a táblagépét, és egy alkalmazás segítségével a távolból is megoldható a helyszín szemléje valamint a kárrendezés. Az eszköz kameráján keresztül az ügyfél élő kapcsolatba lép a társaság kárfelmérőjével és az elhangzott kéréseket követve gyorsan, egyszerűen végre tudja hajtani a kárfelmérést, ami így akár hétvégén is megtörténhet.
Egyes társaságoknál azt tapasztalták, hogy bár az online megoldások nagy része már eddig is rendelkezésre állt, ügyfélkörüknek csak igen kis része élt a lehetőségekkel.
Az elmúlt hetekben azonban jelentősen megnőtt az online felületekre regisztrálók száma, s a kárbejelentések aránya is egyre magasabb ezeken a felületeken.
Mindez maga után vonhatja a további fejlesztések felgyorsítását, az ügyfélbarát megoldások minél szélesebb körű alkalmazását.
Erre már csak azért is lehet egyre növekvő kereslet, mivel a mintegy négymillió magyarországi lakóingatlannak jelenleg a 72-73 százaléka rendelkezik biztosítással. Az MNB statisztikája szerint a lakásbiztosítások átlagára évi 36 ezer forint.
forrás: origo.hu
CLB TIPP: Ne hagyja otthonát, nyaralóját védtelenül! Lakásbiztosítását online, pár perc alatt megkötheti kalkulátorunkban: Lakásbiztosítás ajánlatok >>