2017.07.21

Miért nem lehetséges a magyar biztosítóknál az aktív kárrendezés?

A tavalyi évben ismét nyereséges lett a kgfb-piac Magyarországon. Ugyanakkor a kárrendezéssel kapcsolatban sok esetben a károsult, a járműjavítók és a biztosító érdekei még mindig nem minden esetben egyeznek. De merre tart most a piac? Mi alapján választ az autós? Hogy működik a biztosítók és a szervizek viszonya? Milyen lehetőségei vannak az ügyfeleknek a javításra, és mit tehet a biztosító, ha szerinte túlszámlázás történt? Ezekről is kérdeztük Szombat Tamást, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Gépjárműbiztosítási tagozatának elnökét.

Bár a korábbi években nem volt sikeres, 2016-ban újra nyereséges lett Magyarországon a kgfb termék. Mi ennek az oka?

Ez a változás alapvetően annak köszönhető, hogy minden piaci szereplő áremelést hajtott végre. Úgy is nézhetjük, hogy a piac korábban veszteséges volt, és ezt nem tolta tovább, hanem kiigazította.
Jelenleg azt tapasztaljuk, hogy van egy erőteljes általános bérnyomás. A bérek gyakorlatilag minden szektorban emelkednek, ezt mi is erőteljesen éreztük a javítói óradíjakon keresztül - amelyeknek az emelkedése a kárrendezésekben továbbgyűrűzik. Az óradíjak átlagban majdnem 10 százalékkal emelkedtek. De az alkatrészárakban is van egy emelkedő tendencia.
A közlekedési szokásokban pedig az tapasztalható, hogy az emberek többet autóznak, így nagyobb az esélye annak, hogy balesetet okozzanak, vagy szenvedjenek. Sajnos megállt a korábbi kedvező, csökkenő trend a súlyos, halálos sérüléseket tekintve.

De ha már nem az ár az egyedüli döntő tényező, mi alapján választanak az autósok? Eljött az az idő, amikor a biztosító neve is nyom a latban?

Az elmúlt években több jele is volt annak, hogy itt is számít a megbízhatóság. Ahogy a javításoknál is azt vesszük észre, hogy az ismertség, a szerviz megbízhatósága számít, ugyanez elmondható a biztosításoknál is. Voltak rossz tapasztalatok, a csődök miatt fedezet nélkül maradt ügyfelek kárait a közös szövetségi alapból a MABISZ-nak kellett rendeznie.
Ugyanakkor még mindig azt látjuk, hogy talán a kgfb-nél figyelik legkevésbé az ügyfelek a márkákat, itt a díj fontosabb, hiszen mindenki majdhogynem adóként tekint rá - de azért, mint azt a biztosítói szövetség idei közvélemény kutatásában is tapasztaltuk, a szolgáltató megbízhatósága már az első helyre került.
Akinek volt rossz tapasztalata akár kárügyintézésben, akár ügyviteli dologban - például nem kapta meg a csekkjét, vagy nem kapott figyelmeztetést, hogy díjhátralékba került - az adandó alkalommal könnyen vált olyan biztosítóra, amelyiknek az a híre, hogy gyorsabb és pontosabb ügyvitellel rendelkezik, stb.

Az elmúlt időszakban sok hír látott napvilágot arról, hogy nem zökkenőmentes az együttműködés a biztosítók és a szervizek között. Felmérések szerint bizonyos szervizek többet számláznak, ha a biztosító által fizetett javításról van szó. Mit tapasztalnak ezzel kapcsolatban?

Kétségtelen, hogy a szervizek is erőteljesen versenyeznek egymással, a betérő ügyfeleket meg akarják fogni, különböző kedvezményeket tudnak adni. Azonban amikor a biztosítóval számolnak el, mindig a kalkulációból indulnak ki, tekintet nélkül arra, hogy az alkatrészek között is lehetnek akciós árkülönbségek.
Kiindulhatunk abból is, hogy Magyarországon 14 év az autók átlagéletkora. Nem biztos, hogy a javításokat mindig eredeti gyári alkatrésszel illetve új karosszéria elemekkel kell megvalósítani. Az új alkatrészt a biztosító esetleg avultatni fogja, és az ügyfélnek így már nem éri meg a javíttatás, miközben egy utángyártott alkatrész, egy jó minőségű bontott karosszéria-elem tökéletesen megfelel egy 12 éves autóba.

Ez egyébként külföldön is bevett gyakorlat?

Kelet-Európában mindenképpen ismert gyakorlat, miként a legtöbb nyugat-európai országban is, hiszen - a közhiedelemmel ellentétben - ott sem mindig olyan fiatal a gépjárműpark. Gondolta volna, hogy Svájcban például tizenkilenc év az átlagéletkor?

Kétfajta kárrendezési eljárásról beszélhetünk a gyakorlatban: az egyezségi, illetve a számlás kárrendezésről?

Igen. A törvény azt mondja ki, hogy a biztosító kártalanítja az ügyfelet, a káridőponti értékhez viszonyított veszteségét téríti meg. De ez nem kötelezi az autóst arra, hogy meg is csináltassa a járművet, a pénzt tehát bármi másra is elköltheti. Ilyenkor a rendelkezésre álló dokumentumok, kárfelvételi jegyzőkönyv, szemle alapján a biztosító megállapít egy kárösszeget, és ezt felajánlja az ügyfélnek, aki, ha azt elfogadja, egyezséggel zárul a káresemény.
Ehhez képest az ún. számlás javításnál az ügyfél azt mondja, hogy elviszem egy általam megbízott szervizbe, és a szerviz jár el a biztosítónál. Ilyenkor a biztosítónak fogja leszámlázni a javító a kalkulációban jóváhagyott alkatrészeket a saját rezsióradíjával.

Mit tehet a biztosító, ha szerinte túlszámlázás történt?

Beépített szemlének hívják, amikor megtörtént a javítás, és ellenőrizzük, hogy valóban a számlán szereplő tételek kerültek be, és ezzel egyre gyakrabban találkozunk.
Tegyük hozzá: a legtöbb esetben nem a biztosítót fogja leginkább a kár érni, sokkal inkább az autóst. Ha a szerviz egy 12-14 éves autónál új alkatrészeket szerepeltet a számlán, akkor mi ott avultatást végzünk el. Lehet, hogy az ügyfélnek egy 13 éves autó esetében végül több százezer forintot kell ráfizetnie a javíttatásra, mert a szerviz új alkatrészeket használt fel. Ezért szoktuk felkínálni a károsultnak az egyezségi kárrendezést.
Tehát nézzen körbe, és ha tud egy szervizt, ahol megcsinálják ennyiért, akkor csináltassa meg. Ha nem, akkor az árajánlatát kérje számlásra, és ez alapján fogunk elszámolni.
Az új autók esetében a probléma marginális, a kártérítés fedezi a javíttatást. De az idősebb autóknál nem mindegy, hogy hol javíttatják. Vannak olyan kisebb szervizek, ahol nem valamely márka által előírt, óriási szalont kell működtetni, aminek a költségei megjelennek a munkadíjakban is. Ezért lehetnek ilyen hatalmas eltérések a szervizek munkadíjaiban is.
Ráadásul amennyiben a nem márkaszervizek utángyártott alkatrészekkel dolgoznak, ebből semmilyen bajuk nem származik. A márkaszervizeknek viszont van egy kötelezettségük a gyártó felé, hogy mennyi gyári alkatrészt kell eladniuk, így alapesetben nem a lényegesen, akár 50-60 százalékkal olcsóbb utángyártottakat fogják beépíteni. Egy idősebb autó karosszéria-sérülése esetében pedig tökéletesen megfelelhet a bontott alkatrész is. Vannak nagyon jó szervizek, amelyek együttműködnek az ügyféllel, és ezt elmagyarázzák neki, és vannak olyan biztosítók, amelyek ugyancsak erre bátorítják az ügyfeleket.

Mivel egyre idősebb a hazai autópark, egyelőre nem valószínű, hogy ez a helyzet megváltozik?

Inkább azt mondanám, hogy egyre okosabbak az emberek, egyre inkább tájékozódnak. Azt tapasztalom, hogy egyre több az egyezségi kárrendezés, a szándék is növekszik arra, hogy megállapodjunk. Egyre több az olyan szerviz is, amelyik tud nagyon jó ajánlatot tenni. Ha egy tízéves autónak pedig nincs cascója, és saját hibás a kár, ott végképp érdemes egy utángyártott alkatrésszel, bontott karosszéria-elemekkel dolgozó szervizt keresni.

Más országokban, például Nyugat-Európában azért nem jelentkezik ez a probléma, mert valamilyen más megoldást használnak, mint például a direkt, avagy aktív kárrendezés?

Ez nem ezzel van összefüggésben, hanem azzal, hogy ott a díj a magyar 4-5-szöröse, amiből fedezni lehet a magasabb javítási határt is. De persze az sem mellékes, hogy például Németországban néhány évvel alacsonyabb, 9,5 év a gépjárműpark átlagéletkora, és gyakoribb az, hogy három évenként lecserélik az autót. Ezekben az autókban pedig jellemzően csak a kopó-forgó alkatrészeket lehet avultatni, és a károk zöme inkább karosszériaelemeket érint, amelyekkel 1-3 év normál használat mellett általában semmi nem történik egy német garázsban. Egészen más a helyzet és más a probléma akkor, amikor a kereskedők egy 14 éves autóba akarják eladni az új alkatrészeiket. Nem megalapozott érv az sem, hogy az egyezségi kárrendezés a feketegazdaságot erősíti.
Magyarországon a kormány részéről egyértelműek az intézkedések: vissza akarják szorítani a feketegazdaságot, a sufnituningot, a számlaadás elmulasztását. Az online pénztárgépek megjelenésével ezeknek az ideje lejárt. Az ügyfélnek is érdeke, hogy kapjon számlát a javíttatásról, hiszen ha bármi garanciális probléma történik, akkor tudja mondani, hogy ezt kicserélték, itt a számla róla.

Sokat hallani az úgynevezett aktív kárrendezésről: mi ennek a lényege, hogy működik a gyakorlatban?

Európa néhány országában működik ez a típusú kárrendezés, amikor a károsult biztosítója téríti meg a kárt és elszámol a károkozó biztosítójával. Ezekben az országokban ezt a törvény megengedi, és a biztosítók egymás között egyértelműen szabályozzák a folyamatot.
A magyar piacon is volt kezdeményezés erre, de miután a végső kár viselőjének a joga megállapítani azt, hogy milyen típusú baleset történt, és hogy ki a felelős a kárért, így a felelősséget neki kell elismernie, és azt mondani, hogy belép a biztosítottja helyére.
Innentől kezdve az aktív kárrendezésnek a magyar jogi környezetben abszolút nincs tiszta helyzete a kötelező felelősségbiztosítás piacán.
Tegyük hozzá, hogy azokban az országokban, ahol van direkt kárrendezés, ott a kötelező gépjármű-biztosítási díjak jóval magasabbak, mint Magyarországon.

Vannak olyan vélemények, hogy a biztosítók túl könnyen nyilvánítják gazdasági totálkárosnak az autókat. De mi áll ennek a hátterében? Valóban egyszerűbb ezzel a biztosító dolga?

Ez akkor fordul elő, ha a javíttatás költsége- a roncs értéket is figyelembe véve - meghaladja az autó balesetkori forgalmi értékét. A biztosító pedig csak eddig az összeghatárig tudja állni a kártérítést. Könnyű például belátni, hogy ha elviszem egy márkaszervizbe a súlyosan sérült, 10 éves autómat, és ott új alkatrészeket építenének be 15-20 ezer forintos rezsióradíjakkal, annak költségét a biztosító csak a jelenleginél sokkal magasabb kgfb-díjak mellett tudná vállalni. De még így sem működne a dolog, hiszen ilyen esetben a megjavított gépkocsim értéke magasabb lenne, mint a baleset pillanatában volt, a káron gazdagodást pedig nem engedi a Ptk. sem.
Gazdasági totálkár esetén az ügyfél mérlegelhet. A kártérítésből vehet a baleset előtti állapotú autójához hasonlót, vagy megpróbálhatja egy olcsóbb szervizben forgalomképes, biztonságos műszaki állapotba hozni a gépkocsiját.

A szervizeknél komoly munkaerőhiány alakult ki az elmúlt években, sok szakember ment külföldre dolgozni. A biztosítók érzékelik ezt?

Mi leginkább az elszámolásokon, a javíttatás minőségén tudjuk leszűrni, hogy milyen a munka. Inkább ezeken látjuk, hogy sokszor nem megfelelően képzett munkaerőt alkalmaznak, lelassulnak a folyamatok, nem az elvárt minőségben történnek meg a javítások. A lassulás az, ami elsődlegesen tetten érhető - ez majdnem minden területen így van.

Forrás: www.portfolio.hu

Biztosítás fajta: 

  • Gépjármű biztosítás
  • Kötelező biztosítás
  • Casco biztosítás
Ezek voltak tavaly a legdrágább természeti katasztrófák a világon
2022 január 14.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Ezek voltak tavaly a legdrágább természeti katasztrófák a világon

A legnagyobb német viszontbiztosító összegezte, hogy a világon mekkora károkat okoztak 2021-ben a természeti csapások. A végső összeg eléri a 280 milliárd dollárt.

A Munich Re szerint a biztosítók által kifizetett kárérték döntő többségéért a természeti katasztrófák tehetők felelőssé. A tavaly júliusi áradások Nyugat-Európában globálisan a második legdrágább csapásnak számítottak. A német viszontbiztosító közzétette azt a jelentését, amelyben összegzik a katasztrófák után a világon kifizetett biztosítások összegét. Ez mintegy 280 milliárd dollárt tesz ki, és pontosan illeszkedik abba az emelkedő trendbe, amely évről évre egyre nagyobb összeg kifizetését teszi szükségessé a klímaváltozásnak betudható természeti csapások nyomán.

A klímaváltozás eredményeként egyre gyakrabban fogunk szembesülni extrém, pusztító időjárási körülményekkel - mondta a biztosítótársaság tudományos munkatársa.

A legdrágább természeti csapások 2021-ben

A jelentésből kiderül, hogy a biztosítási összeg egy jelentős része az Egyesült Államokban keletkezett hurrikánok, tornádók és áradások eredményeként.

TAVALY EGYÉBKÉNT AZ IDA NEVŰ HURRIKÁN OKOZTA A LEGNAGYOBB PUSZTÍTÁST, A NYOMÁBAN A KÁROK ELÉRTÉK A 65 MILLIÁRD DOLLÁRT.

Úgy becsülik, hogy összességében mintegy 145 milliárdos kár érte az USA-t mind az összkárokat, mind pedig a biztosított károkat tekintve. Ez arányaiban jóval több, mint az azt megelőző éveké volt. 2019-ben például az összes kár értéke 52 milliárd dollárt tett ki.

Nem szabad megfeledkeznünk arról a ritka hideghullámról sem, amely februárban csapott le az Egyesült Államokra, és beterítette még a déli Texas államot is, ahol Houstonban mínusz 8 fokot mértek. Bár hasonló fagy évtizedenként egyszer jellemző Texasra, az állam energiahálózata, infrastruktúrája és épületei nincsenek felkészülve ilyen extrém terhelésre. Milliók maradtak napokig áram nélkül. A károk értéke harmincmilliárd dollárt tett ki, amelynek azonban csak a fele volt biztosítva.

Európa nyugati felét júliusban érte el kiterjedt esőzés, aminek hatására nagyon sokfelé alakultak ki villámáradások – ez az Ahr folyó esetében volt kritikus –, aminek nyomán számtalan épületet mosott el az ár, és nagy károk keletkeztek az infrastruktúrában; hidak és autóutak semmisültek meg. 220 ember vesztette életét.

Szeptemberben a Kanári-szigeteken tört ki a Cumbre Vieja-vulkán. A lávaömlés csak három hónappal később, december 25-én szűnt meg. A lávafolyam háromezer ingatlant pusztított el, a károk értéke eléri az egymilliárd dollárt, ám ennek csak töredéke volt biztosítva.

Ázsia még viszonylag jól megúszta a tavalyi évet. A természeti károkat ötvenmilliárd dollárra becsülik, ebből kilencmilliárdnyi volt biztosítva. Nyáron Kína középső részén a heves esőzések nyomán megáradt folyók átléptek a gátakon, és főleg Henan tartományban okoztak jelentős károkat, mintegy 16 milliárd dollár értékben, azonban ennek talán a tíz százalékára kötöttek biztosítást. Februárban Japán keleti partjainál regisztráltak egy, a Richter-skála szerinti 7,1-es erősségű földrengést, amely 7,7 milliárd dolláros kárt hagyott maga után, ennek hetven százaléka nem volt biztosított.

forrás: index.hu

CLB TIPP: Lakásbiztosítás kalkulátorunkban pár perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók ajánlatait:
Lakásbiztosítás ajánlatok>>

A károkozói pótdíjjal kapcsolatos jogviták - MNB Pénzügyi sarok
2022 január 10.
Kategória:
Kötelező biztosítás

A károkozói pótdíjjal kapcsolatos jogviták - MNB Pénzügyi sarok

A biztosítók a kgfb szerződéseikre meghirdetett díjtarifájukban a károkozásokat pótdíjjal is „büntethetik" a bonus-malus besorolás alkalmazása mellett. Bár ez a magyar fogyasztók széles körét érinti, részleteit mégis sokan nem ismerik. A pótdíjként alkalmazott díjkorrekció ugyanis a bonus-malus besorolás során alkalmazott feltételektől eltérő kártörténeti adatokat, időszakokat is figyelembe vehet, így olyankor is befolyásolhatja a biztosítás díját, amikor a bonus-malus besorolás nem változik. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) fellépésére a biztosítók megkezdték a károkozói pótdíj mértékének csökkentését. Dr. Nagy Olga, az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület tagjának cikke.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) keretein belül működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) előtt is előfordulnak károkozói pótdíj alkalmazásával kapcsolatos pénzügyi fogyasztói jogviták.

Ezekben a fogyasztók a pótdíj mértékét, a figyelembe vett időszak hosszát, vagy azt kifogásolják, hogy a biztosítónak a kárt megtérítették, így a bonus-malus besorolásuk nem változik, a károkozói pótdíj miatt a biztosítási díjuk mégis jelentősen növekszik.

A PBT előtti egyik lezajlott eljárásban a kérelmező például kifogásolta, hogy az alkusz által kalkulált kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díjhoz képest a biztosító egy öt évvel ezelőtt kifizetett kárra hivatkozva többszörösére emelte felelőségbiztosítása díját. A kérelmező az előző biztosítási időszakban nem okozott kárt. Ezt beírta az ajánlati dokumentációba is, a biztosító azonban az előzményi káradatok lekérdezése után a kockázatviselés kezdetére visszamenőleges hatállyal mégis megemelte a kgfb díjat.

A meghirdetett díjtarifában foglalt károkozói pótdíjra vonatkozó rendelkezései alapján a biztosító ezt megtehette. Szerinte a kérelmező tévesen adta meg az előzménykárokra vonatkozó adatokat, az ajánlaton ez alapján számolták az alacsonyabb biztosítási díjat, majd a biztosító - az előző öt évben kifizetett károkat figyelembe véve - azt jogszerűen módosította.

A PBT eljárásban a biztosító és az ügyfél végül egyezséget kötött, közös megegyezéssel megszüntették a kérelemmel érintett szerződést.

A megszüntetés időpontját követő időszakra befizetett biztosítási díjat a biztosító visszafizette a kérelmező részére. A fogyasztó így azután a piacon kedvezőbb díjú ajánlatot tudott keresni.

Egy másik békéltetési ügyben a kérelmező azt kifogásolta, hogy kgfb szerződése terhére a biztosító kártérítést fizetett, amit az ügyfél a biztosító felhívására 45 napon belül visszafizetett azért, hogy bonusbesorolása ne változzon hátrányosan. Ennek ellenére a következő biztosítási időszakra a biztosító jelentősen megemelte a „kötelező" díját. Ezt panaszban kifogásolta az ügyfél, mire a biztosító tájékoztatta, hogy bonusfokozatát visszaállította, azonban a káreseményre tekintettel - függetlenül a kárösszeg megtérítésétől – pótdíjat alkalmazott.

Ezt ebben az esetben is megtehette saját díjtarifa rendelkezéseinek megfelelően a díj következő biztosítási időszakra történő kiszámításánál. A PBT eljárásában a felek – az első ügyhöz hasonlóan – viszont egyezséget kötöttek: az érintett szerződést közös megegyezéssel megszüntették, a kérelmező ez esetben is kedvezőbb díjú biztosítást kereshetett.

A példaként hozott ügyekben tehát a biztosítók a kérelmezők szerződésének díját a meghirdetett, a biztosítási időszak, illetve tartam kezdő napján alkalmazandó díjtarifájuk alapján alakították ki, amelynek szabályaitól – jogszabályi tilalom miatt -utólag nem térhettek el. Fontos tehát, hogy kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás kötésekor a fogyasztók a biztosítójuk díjtarifájának a károkozói pótdíjra vonatkozó rendelkezéseivel is tisztában legyenek.

A károkozó pótdíjak mértékében az elmúlt években jelentős eltérés volt az egyes biztosítóknál:

Az alapdíjra vetítve 10 százaléktól akár 400 százalékig is terjedtek, a kárkifizetés szempontjából figyelembe vett időszak hossza pedig akár a 7 évet is elérheti.

Az MNB 2020-ban a biztosítóknak szóló vezetői körlevelében rögzítette, hogy nem tartja jó gyakorlatnak a károkozói pótdíj túlzott, akár az alapdíj többszörösét (két-háromszorosát) is kitevő, ezért nagy valószínűséggel a kárstatisztikától elszakadó mértékű alkalmazását. Ez ugyanis a teljes kockázatalapú díjkalkulációt felülírhatja, illetve végső soron a bonus-malus rendszer kiüresedéséhez vezethet. A károkozói pótdíj alkalmazásának jogszabályi lehetősége ugyan 2021-ben is megmaradt, a biztosítók éltek is vele, azonban a piac a károkozói pótdíjak szabályozását tekintve kiegyensúlyozottabb lett.

A kgfb szerződés megkötése előtt, illetve biztosítóváltásnál a fogyasztóknak tehát érdemes tüzetesen tanulmányozni a biztosítók kínálatát. Ezeket nemcsak a biztosítók által megállapított alapdíjak, hanem a díj meghatározásánál alkalmazható valamennyi korrekciós tényező, így a károkozói pótdíjra vonatkozó rendelkezések alapján is célszerű összehasonlítani, és így kiválasztani a legkedvezőbb ajánlatot.

forrás: origo.hu

CLB TIPP: Számolja ki kalkulátorunkban a biztosítók kötelező biztosítási ajánlatait gépjárművére, és kösse meg biztosítását egyszerűen, online:
kötelező biztosítás ajánlatok>>

Figyelmeztetés az autósoknak a biztosítóktól: lejárt a műszaki? Az csak egy dolog
2021 december 17.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Figyelmeztetés az autósoknak a biztosítóktól: lejárt a műszaki? Az csak egy dolog

Az nem gond, ha lejárt az igazolás, de ha az autó műszaki állapota nem megfelelő, saját zsebből fizetheti a kártérítést a károkozó - figyelmeztetnek a biztosítók.

A Mabisz már a 2020-ban hatályba lépett kormányrendelet megjelenését követően közleményben tudatta, hogy a biztosító társaságok veszélyhelyzet idején akkor is elfogadják a kárrendezéshez szükséges okmányokat, ha azok időközben lejártak.

Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy a veszélyhelyzet alatt lejáró hivatalos okmányok – ideértve különösen a forgalmi engedélybe bejegyzett műszaki érvényesség igazolását, - a veszélyhelyzet alatt és annak megszűnését követő 60 napig érvényesek. A veszélyhelyzetet nemrég hosszabbították meg 2022. június 1-ig, vagyis 2022. július 31-ig nem kötelező megújítani a lejárt műszaki vizsgát az autókon. Emiatt lehetnek olyan autók, amelyek akár már több mint két éve lejárt műszakival közlekednek majd a veszélyhelyzet végefelé.

Hiába érvényes a műszaki, ha elhanyagolt az autó

Az utóbbi időszakban a szövetséghez és az egyes társaságokhoz mégis számos olyan megkeresés érkezett, amely szerint a lejárt műszakival közlekedő autós okozta balesetet nem térítette volna meg a gépjármű kötelező felelősségbiztosítását (kgfb) kezelő biztosító. A Mabisz és a biztosítók is leszögezték: ennek nem az okmányok lejárta volt az oka.

Miután azonban a biztosító kifizette a kártérítést, úgynevezett regressz eljárást indíthat a károkozó autóssal szemben a kártérítési díj visszafizetésére, ha a balesetet okozó gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota miatt történt a karambol. Ez független attól, hogy az okozó gépjármű rendelkezett-e érvényes műszaki vizsgával, vagy sem a baleset időpontjában, érvényes műszaki mellett is indulhat ilyen eljárás, ha a vizsga óta az autó állapota leromlott. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény rendelkezései alapján erre van lehetőségük a biztosítóknak, és a törvény alkalmazása független a veszélyhelyzettől és az okmányok érvényességétől.

forrás: napi.hu

CLB TIPP: Számolja ki kalkulátorunkban a biztosítók kötelező biztosítási ajánlatait gépjárművére, és kösse meg biztosítását egyszerűen, online:
kötelező biztosítás ajánlatok>>

Mit fizet a biztosító a személyi sérüléses balesetek károsultjainak? Útmutatást adott ki az MNB
2021 december 09.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Mit fizet a biztosító a személyi sérüléses balesetek károsultjainak? Útmutatást adott ki az MNB

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetői körlevélben adott útmutatást a biztosítóknak, hogy a nem-életbiztosításoknál felmerülő – leggyakrabban a kötelező gépjármű-biztosítási balesetekhez (kgfb) kötődő – személyi sérüléses károknál miképp járjanak el a kárrendezésnél, ha például a sérültté, rokkanttá váló károsultaknak (vagy az elhunyt károsultak hátramaradt özvegyeinek, árváinak) nem járadékszolgáltatást kínálnak, hanem annak egy összegű megváltását kezdeményezik.

A biztosítási törvény idén június 26-án hatályba lépett módosítása az eddiginél részletesebben szabályozza a nem-életbiztosítási termékek kárrendezését. A törvény szerint a biztosítónak tájékoztatnia kell a járadékmegváltást kérő károsultat a megváltási tőkeösszeg jelenértékéről, amelynél kisebb összegért nem válthatja meg a járadékot.

Az MNB vezetői körlevelének értelmezése szerint e jelenérték a járadék tőkeösszegével azonos. A jegybank ez alapján elvárja, hogy a folyamatos - sokszor hosszú távra szóló - járadékszolgáltatás helyett megajánlott - tőkésítési összeg megfelelően tükrözze a járadék értékét. A tőkésítéskor alkalmazott diszkontfaktornak igazodni kell egy kockázatmentes befektetés várható hozamához. Követendő gyakorlat, hogy a tőkésítési összeg kiszámításakor a diszkontfaktorok meghatározásához használt hozamgörbe ne haladja meg (a járadékszolgáltatás pénznemére vonatkozó) az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) által legutoljára közzétett kockázatmentes hozamgörbét.

Az (olykor élethosszig tartó) járadék kiszámításához a biztosítóknak halandósági adatokat, a nők és férfiak közti egyenlő bánásmódra, illetve az esélyegyenlőségre vonatkozó uniós szabályozásokat is figyelembe kell venniük.

Az MNB szorgalmazza, hogy az ügyfelek döntésük előtt gondosan mérlegeljék az egyösszegű járadékmegváltás előnyeit és hátrányait.

Ehhez a biztosítónak minden szükséges információt meg kell adnia. Fel kell hívnia az érintett ügyfelek figyelmét arra, hogy ha az egyösszegű megváltást választják, annak összege után a továbbiakban nem teljesít részükre kifizetést. A jegybank azt is elvárja, hogy a biztosítók is körültekintően járjanak el az egyösszegű megváltás kezdeményezésekor, s a rendelkezésre álló információk alapján mérlegeljék, hogy a megváltás nem veszélyezteti-e a járadékos további életvitelét.

A piaci szereplőkkel való konzultáció nyomán kiadott vezetői körlevél a jegybanknak az utóbbi időszakban a kgfb-szabályozása kapcsán tett szabályozó intézkedéseinek újabb eleme (az MNB 2020 szeptemberi díjkalkulációs vezetői körlevele, illetve ez évtől indult KGFB indexe után). A jegybanki lépések célja a kgfb-piac pénzügyi stabilitásának szavatolása mellett az ügyfélérdekek figyelembevétele is - közölték.

forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Ilyen helyzetben érintett ügyfeleinknek azt javasoljuk, hogy döntésük előtt kérjenek tanácsot szakembertől a kérdésben!
kötelező biztosítás ajánlatok>>

MNB: 11 százalékot esett Budapesten a kötelező biztosítás díja
2021 november 29.
Kategória:
Kötelező biztosítás

MNB: 11 százalékot esett Budapesten a kötelező biztosítás díja

11 százalékkal esett a budapesti személyautók átlagos kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási állománydíja az idei harmadik negyedévben 2020 azonos időszakához képest. Az országos átlagos állománydíj 44 ezer forint, ami megegyezik az előző negyedéves értékkel, az előző évi adathoz képest viszont 3 százalékkal alacsonyabb. Az országos szinten mérsékeltebb csökkenés hátterében a Budapesten kívüli átlagdíj változatlansága áll, de ott korábban nem is történt a budapestihez hasonló emelkedés. Emellett a taxik átlagdíja is csökkent 22 százalékkal – olvasható az MNB friss negyedéves KGFB-indexében.

A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításainak (KGFB) átlagos állománydíja 2021. III. negyedévének végén az előző negyedévben mért 44 ezer forint maradt – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss negyedéves KGFB-indexéből. Az előző év azonos időszakához képest

országos szinten 3 százalékkal mérséklődtek a díjak, ami a budapesti személyautók átlagdíjának 11 százalékos esésével és a fővároson kívüli díjszint stagnálásával magyarázható.

A budapesti átlagdíjak mozgásában megjelenhetett a korábbi negyedévek emelkedésének korrekciós hatása is.

Az egyéb járműkategóriákban átlagdíjai esetében továbbra is csökkenés tapasztalható. A mérséklődésben az MNB tavaly szeptemberi körlevelében foglaltokon túl szerepet játszhat az is, hogy a biztosítók az árazás során egyre inkább figyelembe veszik a megváltozott közlekedési szokásokat. A segédmotorok és a nagyobb buszok kivételével az egyedi szerződések esetében 3-10 százalékkal mérséklődtek a díjak. A legnagyobb elmozdulás a teherautók, vontatók és nehézpótkocsik piacán történt. A taxik esetében az átlagdíjak az előző negyedév visszaesését követően ismét jelentősen, 22 százalékkal csökkentek. Ezt részben a taxisok számának csökkenése okozhatja (a tavalyi első negyedévhez képest több, mint 1000 darab szerződéssel hétezres nagyságrendre csökkent).

A személyautóknál folytatódott az előző negyedévben indult folyamat, azaz

a kárráfordítások növekedése. Ennek hátterében valószínűleg az autóhasználat növekedése, valamint a nyári utazásokból fakadó fokozott forgalom áll.

Ennek és a stagnáló átlagdíjaknak köszönhetően tovább csökkent az MNB által számított Korrigált díjindex a 2021 I. negyedéves csúcsról.

A jegybank 2021-től negyedévente teszi közzé a KGFB díjak és károk alakulását bemutató indexét, az általa működtetett, biztosító adatszolgáltatáson alapuló Központi KGFB Tételes Adatbázis (KKTA) adatainak segítségével. A KGFB-index rendszeres közzététele a fogyasztók és a közvélemény minél pontosabb és átláthatóbb tájékoztatását és a verseny élénkülését segíti elő.

A most közzétett friss adatok (is) az átlagos változást mutatják, az egyedi KGFB-szerződéseknél ettől eltérhetnek a díjváltozások. Ha egy ügyfél a folyamatokat, s egyedi szerződését áttekintve esetleg nincs megelégedve KGFB díjával vagy/és a szolgáltatás minőségével, szerződéskötési évfordulóján lehetősége van a számára legkedvezőbb biztosítási ajánlat kiválasztására és új szerződés megkötésére.

forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Számolja ki kalkulátorunkban a biztosítók kötelező biztosítási ajánlatait gépjárművére, és kösse meg biztosítását egyszerűen, online:
kötelező biztosítás ajánlatok>>

Lakásbiztosítási kisokos: ezekre érdemes figyelni szerződéskötéskor
2021 november 26.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Lakásbiztosítási kisokos: ezekre érdemes figyelni szerződéskötéskor

Nincs lakásbiztosításod vagy épp van, de nem vagy vele megelégedve? Albérletben élsz, és nem tudod, mitévő legyél? Lakásbiztosítási kisokosunkban minden lényeges kérdésre megtaláljátok a választ.

Egy lakás vagy egy családi ház akkor válik igazán otthonná, amikor a személyes tárgyainkkal, emlékeinkkel csordultig töltjük. Olykor azonban előfordulhat, hogy hőn szeretett lakásunknak baja esik, amit a pénztárcánk és mi magunk is nehezen heverünk ki. Egyesek számára már egy beázás is nagy lelki és anyagi terhet jelenthet, a betörésről vagy tűzkárról nem is beszélve. Éppen ezért különösen fontos, hogy felkészüljünk a lehetséges káreseményekre!

Új lakást vásároltál és még nincs biztosításod, vagy van már saját otthonod, de elvesztél a lakásbiztosítás útvesztőjében és még nem kötöttél szerződést? Segítünk, mire figyelj:

  • A biztosítás megkötésekor tartsd szem előtt, hogy a megfelelő mértékben, és minden eshetőségre felkészülve legyél biztosítva.
  • Egy lakásbiztosítással nemcsak az otthonodat biztosíthatod be, hanem a benne lévő értékeket is, sőt akár családtagjaidról is gondoskodhatsz.
  • A lakásbiztosítási piacon számos különböző lakásbiztosítási termék érhető el, melyek fedezeti körükben eltérnek. Általában azonban a termékekben megtalálható fedezet a tűz vagy a robbanás, az olyan meteorológiai események, mint a vihar, a jégverés vagy a villámcsapás. A lakásbiztosítások védelmet nyújthatnak még beázás, árvíz vagy egyéb külső vízkár ellen is. Ezenkívül rendszerint kiterjednek a rablás és betöréses lopás esetén keletkezett károkra, valamint tartalmaznak felelősségbiztosítást is.
  • Fontos, hogy a lakásbiztosítás az ingatlanunk és ingóságaink értékének megfelelő védelmet nyújtson, kár esetén fedezze a helyreállítás, az újraépítés költségeit. Ehhez szerződéskötéskor pontosan meg kell határoznunk a biztosítani kívánt vagyontárgyak értékét, a biztosítási összeget, amely a kártérítés felső határa. A szerződéskötés követően évente érdemes vagyonleltárt készíteni az otthonodban található holmikról, vagyontárgyakról és ha szükséges, érdemes módosítani a lakásbiztosítási szerződést vagyontárgyaink aktuális értékének megfelelően. Az ingatlanod és a benne lévő vagyontárgyak más értékkel bírhatnak akár egy év elteltével is, mint amikor a lakásbiztosítást megkötötted.
  • Egy lakásfelújítás/hozzáépítés esetén is indokolt az aktuális lakásbiztosítás felülvizsgálata, hiszen az ingatlan értékesebbé vált, és ha káresemény történik, minden bizonnyal a keletkezett kárt is más összegből lehet fedezni, mint a szerződéskötés pillanatában.

Albérletben élsz? Köss biztosítást, és aludj nyugodtan!

Az emberek rendszerint csak akkor kezdenek el foglalkozni a lakásbiztosítás fontosságával, mikor saját ingatlanra tesznek szert. Azonban ha albérletben élsz bérlőként, akkor is lehetőséged van arra, hogy az ingóságaidra biztosítást köss, így a különböző károkra, amelyek érhetnek, akár lopás vagy rablás esetére is biztosíthatod okos eszközeidet, egyéb vagyontárgyaidat. Betöréskor nem a falakat, hanem a könnyen mozdítható értékeket fogják elvinni, ez pedig többnyire a bérlő, azaz a te tulajdonod.

Summa summárum: Ne légy saját magad ellensége, tájékozódj az aktualitásokról, és a kedvező lakásbiztosítási ajánlatokról. Ne ijedj meg, ma már gyorsan, sorban állás nélkül, otthonodban is köthetsz lakásbiztosítást vagy épp válthatsz biztosítót egy számodra kedvezőbb ajánlat miatt.

forrás: nlc.hu

CLB TIPP: Lakásbiztosítás kalkulátorunkban pár perc alatt megnézheti és összehasonlíthatja az egyes biztosítók ajánlatait:
Lakásbiztosítás ajánlatok>>

Jövőre még többet kockáztatnak a biztosítás nélkül autózók
2021 november 25.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Jövőre még többet kockáztatnak a biztosítás nélkül autózók

Jövőre átlagosan hét százalékkal kell többet fizetnie azoknak, akikről kiderül, hogy érvényes kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés (kgfb) nélkül vesznek részt a közúti forgalomban.

Bő egy hét áll azok rendelkezésére, akiknek január 1-jén jár le a kgfb-szerződésük, és szeretnének biztosítót váltani. Nekik legkésőbb december 1-jén éjfélig kell eljuttatniuk az aktuális szerződésük felmondását a jelenlegi társaságukhoz, majd mielőbb, legkésőbb december 31-ig kell megkötniük új szerződésüket az új biztosítóval. Aki elégedett a társaságától kapott ajánlattal, annak nincs tennivalója.

2010 után a szerződési évforduló napja már a gépkocsi megvásárlásának időpontjához kötődik, de még mindig sokan „ragadtak benne” a korábbi kampányidőszakban, amikor mindenkinek csak novemberben lehetett biztosítót váltani. A mintegy 5,7 millió kgfb-szerződésből még mindig több mint 1 millió számít érintettnek, köztük 580 ezer magántulajdonban lévő személygépkocsi üzemben tartója. Nekik a 12 piaci szereplő közül 10 biztosító hirdetett új tarifát a jövő év elejétől.

A mostani kampányban érintettek díjszintje lényegesen alatta marad a teljes állomány díjszintjének, mivel döntő részben tizenegy évnél is idősebb gépjárművekről van szó, a magántulajdonban lévő személygépkocsik üzemben tartóinak 88 százaléka B10 kategóriában van. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján nagyjából minden tizedik vált biztosítót ezekben a napokban.

Azoknak, akik valamilyen ok miatt nem rendelkeznek kötelező felelősségbiztosítási fedezettel, érdemes tanulmányozni a 2022-re érvényes fedezetlenségi díjtáblázatot. Tavalyhoz képest a díjak átlagosan hét százalékkal emelkedtek, így személygépjárművek esetében – gépjármű-kategóriától függően – az üzemben tartónak 600–1290 forintot kell fizetni azokra a napokra, amelyeken a gépjármű nem rendelkezett érvényes kötelező gépjármű felelősség biztosítási szerződéssel. Autóbuszok esetében a fedezetlenségi díj – a busz férőhelyszámától függően – 900–5570 forintot tesz ki, tehergépkocsik esetében pedig akár a 4560 forintot is elérheti naponta.

A Belügyminisztérium friss adatai szerint a magyarországi gépjárművek közül több mint 84 ezer nem rendelkezett érvényes kgfb-szerződéssel. Ők nemcsak a fedezetlenségi díj megfizetését kockáztatják, ám ha balesetért felelősek, úgy az okozott, akár több millió forintos kárt is meg kell téríteniük.

Az ilyen balesetek vétlen károsultjainak kártalanítását a MABISZ kezelésében lévő, elkülönített Kártalanítási Számláról intézik, a szövetség pedig a törvényi előírás alapján az úgynevezett regressz eljárás keretében hajtja be a kérdéses összeget a károkozón. Ezáltal évente mintegy egymilliárd forint folyik be a Kártalanítási Számlára, amely összeget a MABISZ teljes egészében a biztosítatlan és ismeretlen járművek által okozott károk megtérítésére fordítja. Tavaly a MABISZ ügyfélszolgálatához 428, idén október végéig pedig 517 megkeresés érkezett a biztosítással nem rendelkező gépjárművek károkozása miatt.

forrás: infostart.hu

CLB TIPP: Kötelező kalkulátorunkban pár perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók ajánlatait:
kötelező biztosítás ajánlatok>>

Magyar biztosítók: hatalmas pusztítást végeztek idén a jégverések
2021 november 16.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

Magyar biztosítók: hatalmas pusztítást végeztek idén a jégverések

Október végéig mintegy tízmilliárd forintot fizettek ki növénykárokra a biztosítók, döntően a jégverések miatt. Időközben az agrártárca tovább emelte a támogatott mezőgazdasági biztosítások díjához nyújtott keretösszegét, a gazdálkodóknak így jó esélyük van a 70 százalékos támogatásintenzitás kihasználására, derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) közleményéből.

Idén október végéig több mint hétezer növénybiztosítási kárbejelentés érkezett a társaságokhoz, a kifizetett és tartalékolt kárösszeg tízmilliárd forintnál tart. Döntő részben (majd nyolcmilliárd forint értékben) a több mint négy és félezer jégkár bejelentés nyomán kellett téríteni, de jelentős volt az aszálykár (kb nyolcszáz millió forint) valamint a tavaszi fagykár is (mintegy négyszázmillió forint). A biztosított növények közül leginkább az őszi káposztarepce, a kukorica, a napraforgó, a kalászosok, az ültetvények és a zöldségfélék szenvedték meg az időjárás viszontagságait, területileg az Alföldről, a Dél-Dunántúlról, Borsod-Abaúj Zemplén megyéből, illetve a baranyai Szentlőrincről és Baksáról, valamint a Bács-Kiskun megyei Kecelről érkezett a legtöbb bejelentés.

A biztosítók közben ezekben a napokban összesítik azokat az adatokat és befizetéseket, amelyek nyomán a gazdálkodók utólagosan visszakaphatják az idén kötött díjtámogatott mezőgazdasági növénybiztosításuk díjának maximum hetven százalékát. Az már most is látszik, hogy évről évre egyre nagyobb az igény erre a termékre, a teljes állománydíj jóval meg fogja haladni a tavalyi mintegy 14,5 milliárd forintot. Ezt érzékelve az agrártárca október közepén tovább emelte már az idei évre is a rendelkezésre álló keretösszeget, 11 milliárd forintról 13 milliárdra. Ez pedig lehetővé teszi, hogy az igények dinamikus növekedése mellett is magas, akár maximális tudjon lenni a támogatási intenzitás. (A keret túligénylése esetén ugyanis a 70 százalékos maximális szint arányosan lejjebb csökken.)

A rendszer 2012 óta működik, ennek keretében a mezőgazdasági biztosítások kötését uniós forrásokat is felhasználó díjtámogatással ösztönzik. A népszerűségét jól jellemzi, hogy kilenc évvel ezelőtt még másfél milliárd forint alatt maradt ezen biztosítások teljes állománydíja. Az érdeklődéssel párhuzamosan nőtt a támogatások keretösszege is: tavaly ötmilliárd forintról hétmilliárdra, idén pedig további négy, majd most októbertől kétmilliárddal.

A gazdálkodók – a biztosított növénykultúrától, illetve a káreseményektől függően – most is háromféle konstrukció (A-, B- és C típusú biztosítási szerződések) közül választhattak (Az „A” típusú ún. csomagbiztosítás esetén 8 meghatározott kárnem mindegyikére együttesen köthető biztosítás a hazánkban legnagyobb területen termesztett szántóföldi növénykultúrákra, valamint ültetvényekre. A „B” típusú biztosítás ültetvény és zöldségkultúrákra köthető 8 kárnemre, míg a „C” típusú biztosítás esetén a termelő a szántóföldi növénykultúráit biztosíthatja a 8 kárnem közül egyre vagy többre.)

Az ügyfelek három biztosítótársaság, egy fióktelep és hét egyesület kínálatából választhatnak (közülük az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az Agrár Biztosító tagja a MABISZ-nak). Biztosítási díjtámogatás viszont csak a ténylegesen megfizetett biztosítási díj alapján nyújtható, ennek megtörténtét ellenőrzik a társaságok ezekben a napokban.

Fontos megjegyezni, hogy az egységes kárenyhítő alapból is csak azok a termelők jogosultak a megítélt juttatás teljes összegére, akik rendelkeznek a hozamérték legalább 50 százalékára vonatkozó, az adott növénykultúrára jellemző káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítási szerződéssel, amit díjtámogatott mezőgazdasági biztosítással is teljesíthetnek. Megfelelő biztosítás hiányában az egyébként járó kárenyhítő juttatásnak csak a felére jogosultak.

forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Oldalunkon vállalkozói biztosítás ajánlatokat is kérhet:
Vállalkozói biztosítás ajánlatkérés >>

Az ág is húzza a magyar autósokat: durván drágulhat a kötelező biztosítás
2021 november 05.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Az ág is húzza a magyar autósokat: durván drágulhat a kötelező biztosítás

Bár az MNB adatai szerint az első félévben csökkentek a kgfb-díjak, jövőre akár 10 százalékkal is emelkedhetnek az árak.

13 biztosító tette közzé jövő évi kgfb-tarifáit, amik azokat érintenek, akik 2010 előtt vették autóikat. Lambert Gábor, a Magyar Biztosítók Szövetségének szóvivője az RTL Híradónak kifejtette, évről évre egyre kevesebb az olyan ügyfél, akit érint az év végi "kampányidőszak", jelenleg nagyjából egymillió gépjárműtulajról van szó - köztuk félmillió személygépkocsi gazdájáról.

Bár az MNB adatai szerint az év első felében átlagosan 2000 forinttal csökkent a kötelező biztosítások ára, a szakértők szerint jövő évben drágulhatnak a biztosítások. Az átlagosan 25-26 ezer forintos éves díjak jövőre akár a 29 ezer forintot is elérhetik.

A biztosítások főképp a növekvő autójavítási költségek miatt drágulnak.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Kötelező kalkulátorunkban pár perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók ajánlatait:
kötelező biztosítás ajánlatok>>

Életveszély az utakon: erről minden magyar autósnak tudnia kell
2021 október 14.
Kategória:
Casco biztosítás

Életveszély az utakon: erről minden magyar autósnak tudnia kell

Útra tévedő nagyvaddal az év bármely szakaszában találkozhatunk, az őszi hónapokban azonban különösen megnő a vaddal történő autós ütközés veszélye. Egy-egy ütközés a gépjárműben és a vadban is jelentős károkat okozhat, amit a casco-biztosítás, illetve a vadkár-kiegészítő biztosítás téríthet meg az autósnak – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az Országos Vadgazdálkodási Adattár statisztikái szerint 2017 óta évről évre több vad hullik el gépjárművel történő ütközés következtében a magyarországi utakon. Tavaly több mint 6000 nagyvad elütés történt a magyarországi utakon. Ezen balesetek nagy része az őszi időszakban történik, amikor a nagyvad mozgása megváltozik.

A vadveszélyes területeken, az utak mentén az illetékes vadásztársaságok vadveszélyre figyelmeztető táblákat helyeznek ki, ami annyit jelent, hogy a gépjármű vezetőjének úgy kell megválasztania a gépjármű sebességét, hogy a vad hirtelen felbukkanása esetén is el tudja kerülni az ütközést. Ez este, a vad által sűrűn látogatott területen akár igen lassú, 20 km/órás sebességet is jelenthet. De még lassan közlekedve, sőt, akár álló autóba is belefuthat egy megijedt vad.

A vadgázolások elkerülése érdekében szürkülettől, illetve erdős környezetben vezető utakon egyéb időben is szükséges mérsékelni a sebességet. Ha vadat látunk, akkor érdemes lassítani, mert a vad viselkedése kiszámíthatatlan, megugrására, gyors, hirtelen irányváltására bármikor számítani lehet, ahogy arra is, hogy egyszerre több egyed is megjelenhet. Ha mégis megtörténik a baleset, az elütött vadhoz nem szabad hozzányúlni, lehúzni az útról, mert ha még él, akkor az agancsával, harapásával, vagy rúgásával sérüléseket okozhat.

- hangsúlyozta Kovács Ferenc, az Agrárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztályának vezetője. Ha bekövetkezik a vaddal történő ütközés, az közlekedési balesetnek számít. Érdemes ilyenkor hívni a rendőrséget, valamint értesíteni kell a helyileg illetékes vadásztársaságot. Fontos tudni, hogy a vad az állam, az elhullott vad pedig a vadásztársaság tulajdona, annak eltulajdonítása lopásnak minősül. Ha a vad nem pusztult el a balesetben és elhagyta a helyszínt, akkor készítsünk fényképeket a nyomokról és kérjük ezt az eljáró rendőrtől is.

A vadütközéssel kapcsolatos károk megtérítésére a Polgári Törvénykönyv veszélyes üzemek találkozásával kapcsolatos része az irányadó. A veszélyes üzemek találkozása esetén, amikor a baleset részvevői - a gépjármű vezetője, illetve illetékes vadásztársaság is - minden tőlük megkövetelhetőt megtettek a baleset elkerülésének érdekében, mindkét fél saját maga viseli a balesetben sérült javakban okozott károkat. A vadásztársaság a vadállományban esett kárt, a gépjárművezetője pedig a gépjárműben okozott kárt.

A sofőr alapesetben akkor tehető felelőssé a vadgázolásért, ha nem az út- és időjárási viszonyoknak megfelelően közlekedett, a vadásztársaság pedig akkor, ha nem volt kihelyezve vadveszélyre figyelmeztető tábla, de a nem megfelelően kitett etető és a hajtóvadászat is vezethet balesethez. A tapasztalatok szerint azonban a főutakon, mellékutakon történő ütközéseknél a felelősséget nehéz egyértelműen megállapítani.

Vadütközés esetén a gépjárműben igen jelentős károk keletkezhetnek. A MABISZ egyik tagbiztosítója 2020-ban közel 1400 olyan esetet regisztrált, ahol állattal való ütközés okozott kárt az autóban, ami több mint 700 millió forintos kifizetést jelentett a társaságnál. A biztosító a károkat akkor téríti meg, ha a gépjármű rendelkezett teljes körű casco-biztosítással. A legtöbb biztosítónál ugyanis a vaddal történő ütközés töréskárnak minősül, amelyre a teljes körű casco biztosítások kiterjednek. Emellett van olyan biztosító, amelynél köthető önálló biztosítás is a vaddal történő ütközés miatti töréskárra, másutt pedig kgfb-biztosítási kiegészítő nyújt fedezetet balesetben résztvevő gépjárműben keletkezett károkra.

Fontos, hogy vadkár esetén a káreseményt mihamarabb jelentsük a biztosítónál, de a vad által okozott kárt a vadgazdálkodást folytató szervnél is be kell jelenteni, és az erről szóló jegyzőkönyvet a biztosítónak a kárbejelentéskor be kell mutatni.

Magyarországon sajnos igen alacsony a casco-biztosítási lefedettség. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2020 év végén alig több mint egymillió gépjárműtulajdonos rendelkezett cascoval. Ugyanebben az időszakban az élő kgfb-szerződések száma meghaladta 5,8 milliót, ami azt jelenti, hogy a forgalomban lévő gépjárműveknek kevesebb, mint 17,5 százaléka rendelkezett az év végén casco védelemmel. A teljes körű casco-biztosítások száma ennél is alacsonyabb, a szerződések egy része ugyanis csak a kockázatok egy bizonyos részét fedi le, például csak lopást, vagy csak a totálkárt. Emellett léteznek a piacon olyan casco-biztosítások is, amelyek limitált díjért limitált összegig térítenek.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban pár perc alatt megnézheti a cascobiztosítási ajánlatokat:
cascobiztosítás ajánlatok>>

Oldalak