Mennyibe kerül valójában az Ön biztosítása? Most megtudhatja!

Újabb bűvös hárombetűs kombinációt kell megtanulnunk: a hiteleknél szereplő THM mintájára a biztosításoknál a Teljes Költségmutató nyújthat egyfajta támaszt. Így például, ha valaki nagyon magas TKM-mel találkozik, akkor jobb, ha azonnal tárcsázza biztosítója számát. Bár a szakértők szerint az ügyfelek jó része nem ez alapján fog döntést hozni, mégis jelentős termékfejlesztéseket indíthat be egyes cégeknél.

A következő hónapokban már a biztosítási ajánlatokon is szerepelni fog az úgynevezett Teljes Költségmutató (TKM). Ennek segítségével könnyebb lesz összehasonlítani a hazai biztosítók legnépszerűbb termékeinek, a befektetési egységekhez kötött életbiztosításoknak a költségeit. 

A TKM annál magasabb, minél nagyobb hozamot várunk az adott biztosítástól. A szektor szereplői egyébként a mutató önkéntes kialakításával és bevezetésével a jelentősebb piacvesztést akarják megelőzni.

A MABISZ hétfőn jelentette meg a biztosítótársaságok által közölt TKM-ek összehasonlító táblázatát. A számokból kiderül: a hosszabb (20 éves) unit-linked biztosítások Teljes Költségmutatója 3-6 százalék között mozog, míg a rövidebb futamidővel jellemzően 6-9 százalékos TKM-ek társulnak. Ebből kiderül: a biztosítási szerződések futamideje igen nagy hatással van a TKM-re, ahogy az egyes biztosítások lényegét jelentő mögöttes befektetésekkel (eszközalapokkal) járó költségek is.

Általános szabályként megállapítható: minél nagyobb hozammal kecsegtető, távoli, egzotikus befektetési alap jegyeiből vásárolunk, annál magasabb lesz biztosításunk TKM-je. A hazai kötvényekbe, bankbetétekbe fektető alapok TKM mutatója alacsonyabb, igaz, ezek hozama általában kisebb is, mint az egzotikus befektetéseké.

Mi az a TKM?

A TKM azt mutatja meg – szól a meglehetősen bonyolultra sikeredett hivatalos magyarázat –, hogy egy adott befektetési termék elméleti, költségmentes (bruttó) hozamához képest mekkora hozamveszteség éri az ügyfelet. Ha például egy 15 éves futamidőre kötött unit-linked várt éves hozama 10 százalék 3 százalékos TKM mellett, akkor az ügyfél által elért reálhozam átlagban 7 százalék lesz.

Egy egyszerűbb megfogalmazásban ugyanez így hangzik: a TKM azt mutatja meg, hogy mekkora minimális hozamot kell az adott befektetésnek évente elérnie ahhoz, hogy az ügyfélnek ne legyen vesztesége.

Akik veszik a fáradtságot, és a MABISZ összehasonlító táblázatából kikeresik termékük nevét, megtudhatják, hogy biztosítási szerződésük minimális-maximális TKM-je milyen sávban mozoghat. Ha egy adott befektetés egy évben pontosan ekkora nyereséget érne el, akkor az praktikusan azt jelenti, hogy a mi zsebünkbe semmi nem kerül – tehát befektetési egyenlegünk év végén ugyanott lesz, ahol év elején volt –, befektetésünk ugyanis csupán saját működési költségeit tudta kitermelni.

Standardizáld mutató: előny vagy hátrány? 

Első nekifutásra minden biztosító egy 35 éves férfival számolva határozta meg a mutatókat, 5-20 év közötti biztosítási futamidőkkel kalkulálva, azt feltételezve, hogy a szerződés a biztosítási tartam alatt mindvégig élő lesz, valamint a biztosítási díjakat maradéktalanul megfizeti az ügyfél.

Más TKM-et módosító paraméterek is felmerülhetnek egy adott unit-linked biztosítás megkötésekor. Nem mindegy a biztosított kora, neme, éves befizetéseinek nagysága. A TKM-et jelentősen módosíthatja az egyes unit-linked biztosítások mögöttes termékeinek költségszerkezete is. 

A magasabb összegre kötött – például halálesetre vagy balestre vonatkozó – úgynevezett kockázati biztosítás díja is jelentősen befolyásolhatja a TKM-et. A standardizált mutató egy piaci átlagnak nevezhető kockázati díjjal számol, ha azonban valaki ezt magasabbra vagy alacsonyabbra állítja be, akkor a TKM máris magasabb vagy alacsonyabb lesz.

Összességében megállapítható, hogy a TKM-et az egyes ügyfelek konkrét szerződési paraméterei, igényei miatt jelentősen eltérhetnek a biztosítók által kiszámolt standardizált TKM mutatóktól. Így a mutató csak a szerződéskötés előtti tájékozódást segíti, csak hozzávetőleg adja meg a biztosítással járó valós kiadásokat.

A standardizált mutató is hasznos lesz? 

A jellemzően magyarországi eszközökbe fektető, alacsonyabb hozamlehetőséggel kecsegtető alapokra épülő biztosítások TKM-je alacsonyabb, míg, a távoli, egzotikus, nagy hozamlehetőséggel járó termékek TKM-je magasabb – mondta a Hírszerzőnek az Allianz életüzletágért felelős vezérigazgató helyettese. Kozek András az egyes termékek eltérő mutatóiról – azt, hogy minden eszközalapnál "tól-ig" TKM intervallumot adtak meg a biztosítók – azzal magyarázta, hogy a mögöttes eszközalapoknak eltérő költségei vannak. 

Kozek ezzel kapcsolatban figyelmeztetett: vásárláskor a termékre megadott legmagasabb TKM értéket érdemes figyelembe venni, hiszen jellemzően az ezek mögött levő hosszabb távon magasabb kockázatú és hozamú alapokat érdemes választani. A kevés alapot használó, kizárólag pénzpiaci eszközökbe fektető termékek gyakran alacsony TKM-jét a magasabb hozamlehetőséggel kecsegtető alapok hiánya okozza.

A szakember szerint a standardizált TKM mutató hasznos lesz, a termékek összehasonlíthatósága ugyanis a jellemzően évtizedes elköteleződést jelentő biztosítások megvásárlása előtt jóval egyszerűbbé válik.

Bár a TKM nem tartalmazza a biztosítással járó összes kiadást, azonban minden közvetett és közvetlen költség megjelenik benne, ami ahhoz kell, hogy az egyes ügyfél pénze a nagybani tőkepiacra kerüljön – magyarázta Kozek. 

Ha valaki  kiegészítő kockázatokat is vásárol - tehát magasabb haláleseti vagy baleseti kifizetést kér -, akkor az az egyéni TKM értékét növeli, de ez a döntés az ügyfél számára a befektetési döntéstől elkülönül, így nem okoz félreértést, hogy nem jelenik meg a standardizált TKM mutatóban. Ráadásul azok a kiadások, melyek néhány tized százaléknál jobban befolyásolják a TKM-et, mind benne vannak a mutatóban - magyarázta Kozek.

A jövőben könnyebb lesz általános értelemben megismerni egy termék alaptulajdonságait. A biztosítói modellszámítások szerint a piaci átlagdíjon megkötött más korú és nemű ügyfelek TKM-je néhány tized százaléknál jobban nem tér el a mintaszerződéstől – figyelmeztetett Kozek. 

Három dolog, ami eltérítheti a TKM mutatót 

A Generali Biztosító TKM kidolgozásban részt vevő ügyvezető igazgatója, Paál Zoltán a Hírszerzőnek három olyan tényezőt mondott, ami jelentősen módosíthatja a standardizált TKM-et. 

Az egyik, amit feljebb már említettünk: a kockázati biztosítás díja. Ha a biztosított a kötelező szint fölött vásárol mondjuk baleseti biztosítást, vagy megemeli a haláleseti szolgáltatás díját, akkor ennek többlet díja van, amit meg kell fizetnie. Ezzel a TKM is emelkedik, az így felhasznált pénz pedig nem kerül befektetési alapokba, így hozamokat sem termel majd.

A következő eset, ami emelheti a hivatalosan közölt standard TKM-et, ha az ügyfél a szerződésben szereplő alapok között sokszor átcsoportosítja a pénzét, ezek egyszeri díjai is emelik a szerződés teljes költségét, ami miatt a valós TKM nagyobb lehet a standard, előre jelzett mutatónál.

A befizetett díj nagysága is befolyásolhatja a valós TKM-et. A unit-linked szerződéseknek ugyanis vannak nem százalékos jellegű, hanem fixen fizetendő díjai. Azok az ügyfelek, akik az átlagosnál jóval alacsonyabb összegű éves szerződést kötnek, a fix díjak miatt végül magasabb TKM mutatókkal szembesülnek majd. Az átlagnál jóval nagyobb éves díjra szerződök TKM-je pedig alacsonyabb lesz. Példa: egy fix ezer forintos díj a százezer forintra szerződő ügyfélnél egy százalékos költséget jelent, míg egy ötszázezer forintos szerződés esetén ennek csak az ötödét; így végül a TKM is alacsonyabb lesz. 

Hasonló termékeknél segíti az összehasonlítást

A TKM tehát valóban nem egy pontos, személyre szabott költséget jelez, csupán általánosítva, a piaci átlagok alapján mutatja meg a unit-linked szerződések díját. Paál szerint a közeljövőben nem vezetnek be kötelező jelleggel személyre szabott TKM mutató számítást, ez azonban minden biztosítónak reális – bár meglehetősen drága – lehetőség. A személyre szabott mutató létrehozásának, bevezetésének igénye egyelőre nem merült fel a biztosítási szakmában, így arra rövid távon vélhetően nem fog sor kerülni - mondta lapunknak az Erste Biztosító termékfejlesztő matematikusa, Kozák Ádám.

Paál nem hisz abban, hogy ügyfelek tömegei hoznak döntést a TKM mutatóra támaszodva, de szerinte a biztosításközvetítők, alkuszok reagálni fognak, ami jelentős termékfejlesztéseket indíthat be egyes cégeknél.

Paál a magas TKM mutatóval szembesülőknek azt javasolja: vegyék fel a kapcsolatot a biztosítóval és próbálják meg átdolgoztatni a szerződésüket, ha megéri. Például a díjfizetés összegének módosításával vagy a futamidő megváltoztatásával lehet változtatni a TKM-en.

Az alacsonyabb TKM mutatókat közlő ING senior termékmenedzsere, a Mabisz életbiztosítási tagozatának elnökhelyettese, Hronszky Imre a Hírszerzőnek azt monda: cége költséghatékonysággal és a fair trade elveinek alkalmazásával tud alacsony TKM mutatókat felmutatni. Hronszky szerint a mutató csak két azonos eszközhátterű unit-linked esetében ad pontos képet a költségekről. Ilyen esetekben a TKM alapján érdemes az olcsóbb terméket választani, más esetekben, különböző termékeknél azonban nem szabad csak a TKM alapján dönteni.

Forrás: Hírszerző.hu