Megváltozott az aszály definíciója
Miután az időjárás egyre szélsőségesebb hőmérsékleti értékeket produkál, megnőtt az aszály kockázata. A fogalom törvényi definíciója idén nyáron ugyan megváltozott, de a június 15-e előtt kötött biztosításokra még a régi meghatározás szerint lehet kárenyhítést kérni, hívta fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
Az elmúlt évek legnagyobb hőhulláma vonul át felettünk, az időjárás a szántóföldi növényeinket sem kíméli, azonban az, hogy a gazdák aszály címen kárenyhítést kérhetnek-e, attól is függ, mikor kötötték meg az erre vonatkozó biztosításukat.
Június 15-én ugyanis hatályba lépett a kárenyhítési rendszer törvényi hátterének a módosítása, és az egyik legjelentősebb változás éppen az aszály kockázatának definíciójára vonatkozik.
- A korábban érvényes meghatározás szerint aszályról akkor beszélhetünk, ha a kockázatviselés helyén a vegetációs időszakban harminc egymást követő napon az összes lehullott csapadék mennyisége nem éri el a tíz millimétert.
- Június közepe óta viszont a törvény szerint az minősül aszálynak, ha a csapadék nem éri el a 25 millimétert harminc napon keresztül, és a napi maximum hőmérséklet legalább tizenöt napon át meghaladja a 31 °C-ot.
Káresemény megállapításához e két feltétel valamelyikének kell teljesülnie, amit az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adataival szükséges alátámasztani.
A MABISZ felhívja az aszálybiztosítási fedezettel rendelkező gazdálkodók figyelmét arra, hogy a jogszabály változása csak az annak hatályba lépése után kötött szerződésekre vonatkozik. A 2017. június 15-e előtt létrejött növénybiztosítási szerződésekre minden esetben a szerződéskötéskor érvényes jogszabály az irányadó.
Forrás: www.index.hu
Biztosítás fajta:
- Vállalkozói biztosítás
- Általános
Közel kilencezer kárbejelentés érkezett a horvátországi földrengés miatt
Az előzetes gyorsbecsléseket jóval felülmúlja a több mint 8700 kárbejelentés, ami a biztosítókhoz érkezett a tavaly év végi horvátországi földrengés okozta károk miatt. A kár közel 830 millió forint – adták hírül a biztosítók.
A december 28-29-i horvátországi rengések nyomán az év végi gyorsbecslések még csak százmillió forintos károkról szóltak, január első napjaiban azonban már 500 millió forintra ugrott a számla. Végül a tényleges kifizetések és az elkülönített tartalékok összege megközelítette a 830 millió forintot – adta hírül a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). Míg január elején háromezer bejelentés kapcsolódott a földrengésekhez, a véglegesnek mondható statisztika szerint a károk száma meghaladja a 8700-at. Ez több mint a horvátországi kárbejelentések száma.
A közölt adatok nem is annyira egy-egy nagyobb hazai időjárási vagy természeti katasztrófa nyomán kifizetett biztosítói összegekhez mérten tűnnek jelentősnek, hanem akkor is, ha összevetjük a horvát biztosítói szövetségnek a MABISZ-hoz eljuttatott összegzésével. Decemberben a Zágrábtól alig 50 kilométerre délre fekvő Petrinját több, köztük a Richter-skála szerint 6,4-es erősségű földrengés is sújtotta, a híradók egy romokban heverő település képeit mutatták. A horvát biztosítók a szövetség becslése szerint tavaly év végéig mintegy 33 millió eurónak megfelelő (mintegy 11,5 milliárd forint) kunát fizettek ki, és 10-13 milliárd forintnyi tartalékot különítettek el a károkra, 7430 bejelentés nyomán. Ehhez januárban további ötmillió eurónyi (1,75 milliárd forint) kifizetés társult.
Kevesen biztosítottak Horvátországban
Az átlagkár tehát jóval magasabb, mint Magyarországon, viszont a képek alapján feltételezett pusztulás mértékéhez képest viszonylag kevesen fordultak a biztosítókhoz. Mindez azért lehet, mert Horvátországban nagyon alacsony, alig harminc százalékos a lakásbiztosítási penetráció, és ezen belül is a szerződések nagyobb része nem fedezi a földrengések okozta károkat. Tavaly ugyan a megelőző évhez képest közel negyven százalékkal nőtt az ilyen típusú lakásbiztosítások száma, de így is alig haladja meg a száznegyvenezret. Idén januárban viszont már több mint 26 ezer új szerződést kötöttek – háromszor annyit, mint a múlt év hasonló időszakában. Déli szomszédunknál egyébként a biztosítók az MSC vagy a Richter skála szerinti 5-ös erősségű, illetve annál nagyobb rengések után térítenek.
Itthon széleskörű a fedezet
Magyarországon többek között a 72-73 százalékos lakásbiztosítottsági arány is hozzájárul ahhoz, hogy a társaságok már az egyszerűbb lakásbiztosításokban is széles körű fedezetet tudjanak vállalni a tűz, valamint az elemi károkra, így a földrengésekre is. (A hazai szerződések úgynevezett többkockázatú biztosítások: egyetlen szerződés keretein belül egyidejűleg többféle káreseményre is fedezetet nyújtanak, így a tűz- és elemi károkra, például robbanás, földrengés, vihar, villám, felhőszakadás stb). Földrengés esetén a kárigények megalapozottságának megítéléséhez a társaságok (saját szakértőik szakmai felkészültsége mellett) a magyarországi földrengési információs rendszer nyilvános, interaktív adatbázisára támaszkodnak. Ez pontosan mutatja, hol voltak olyan rengések, amelyek biztosítási eseménynek minősülő károkat okozhattak.
Tavaly óta a választék új termékcsoporttal bővült, a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítással (MFO). Az MNB által megvizsgált és jóváhagyott lakásbiztosításokban minden biztosító azonos alapfedezeteket kínál (amelyek magukban foglalják például a földrengést is,). Így ezek a termékek összehasonlíthatók. Ezt segíti a jegybank weboldalán a közeljövően induló kalkulátor is. A társaságok az árakkal, valamint a kiegészítő fedezetek széles választékával versenyeznek egymással, amelyekkel a biztosítás személyre szabhatóvá válik. A napokban már az ötödik társaság terméke kapta meg az MNB-től a minősítést, és további igénylések várnak elbírálásra.
forrás: azenpenzem.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt megkötheti lakásbiztosítását, hogy felkészüljön az elemi károkra:
Lakásbiztosítás ajánlatok>>
Óriási tévhit, hogy az idős emberek sok balesetet okoznak
Eloszlat egy tévhitet a CLB biztosítási alkusz: a fiataloknál semmivel sem okoznak több balesetet az idős autóvezetők. A biztosítók tapasztalata szerint a közúti balesetek legfeljebb 10 százalékáért felelősek a korosabb – 65 éven felüli – járművezetők. Az alkusz ezt a Vitray Tamás balesetét követő idős járművezetők ellen indult támadássorozat miatt tartja fontosnak tényszerűen leszögezni.
Az ismert újságíró és riporter, Vitray Tamás balesete kapcsán érezhetően az idősek ellen fordult a közhangulat, a közösségi médiában tömegével állítják: miattuk van a legtöbb baleset az utakon. Ez óriási tévedés – szögezte le tapasztalatokra és statisztikákra is hivatkozva Németh Péter. A CLB független biztosítási alkusz kommunikációs igazgatója ezt az alkalmat is megragadja, hogy eloszlassa az aggasztó tévhitet: nem az idősek miatt van a legtöbb baleset, sőt! A biztosítók statisztikája szerint az összes közúti balesetnek mindössze a 10 százalékában játszik szerepet az előrehaladott életkor. - A „hiba” inkább bennünk, fiatalabb emberekben van, mert gyakran türelmetlenek vagyunk az óvatosan, figyelmesen vezető idősebb emberekkel, ezért kapkodunk, esetleg meggondolatlanul hirtelen nagy gázzal sávot váltunk, aminek gyakran koccanás, rosszabb esetben komoly baleset a vége – magyarázza a szakértő. A biztosítók tapasztalata szerint az idős emberek fegyelmezettek: nem vezetnek alkoholos állapotban, nem drogoznak, nem okoznak diszkó balesetet – amiből az utóbbi években sajnálatosan sok volt -, nem utaznak sokad magukkal, szigorúan betartják a sebességet és a közlekedési szabályokat éppen azért, hogy biztonságosan közlekedjenek.
Németh Péter egy sebészorvos korábban megjelent nyilatkozatára hivatkozva emlékeztet: közlekedési szempontból az orvosi szakirodalom 25 éves korig minősíti fiatalnak az autóvezetőt, 65 év felett pedig idősnek. Szerinte ezt azért is fontos felidézni, mert a fiatalok hajlamosak már az 50 éveseket is idősnek minősíteni, s ennek a korosztálynak az eseteit is az „öregekéhez” sorolni. A biztosítási szakértő is példaként említi azt a néhány éve történt budapesti esetet, amikor egy vidéki fiatalember a Rákóczi hídra hajtott fel a forgalommal szemben, és nekiütközött egy szabályosan közlekedő teherautónak. Öten ültek az autóban, mindannyian meghaltak. Nem egy 80 év körüli, figyelmetlen, alkalmatlan ember hajtott a forgalommal szemben.
Németh az idősek elleni hangulatért az információközlést is felelősnek tartja. Amikor egy korosabb ember okoz balesetet, akkor a járművezető életkorát pontosan megjelölik – lásd Vitray 88 –, a fiatalok balesetéről viszont sokszor csak annyit: „a jármű vezetője”. Sajnos, ilyen apróságok is az idősek ellen hangolják a közvéleményt, s valószínűleg ez az oka a Vitray Tamásra zúduló haragnak is.
A CLB kommunikációs igazgatója azonban nem állja meg, hogy ne "szakmázzon": szintén Vitray Tamás balesete és a rommá tört autója kapcsán érdemes mindenkinek elgondolkodnia, ilyenkor mennyire hasznos a teljeskörű casco biztosítás. Amennyiben az ismert tévériporternek is van cascója, neki is nagy segítséget fog nyújtani.
Hasznos infó
- Az autóvezetésnek nemcsak Magyarországon, de az egész világon nincs életkori korlátja.
- Az idős vezetők száma az átlagéletkor emelkedésével növekszik, hiszen minél több az idős ember, annál több az idős sofőr is.
- A jogosítványt Magyarországon 65 éves kor felett kétévente kell meghosszabbítani, de vannak olyan országok, ahol erre egyáltalán nincs szükség.
CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt kiszámolhatja és összehasonlíthatja a biztosítók casco biztosítás ajánlatait, majd egyszerűen meg is kötheti az Önnek megfelelőt:
Casco biztosítás ajánlatok>>
Legkésőbb március 1-jén éjfélig kell rendezniük az első díjrészletet azoknak a gépjármű-tulajdonosoknak, akik január 1-jével új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb) kötöttek – hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).
A szervezet becslése szerint ez a határidő mintegy 130 ezer gépjármű, köztük több mint 80 ezer személygépkocsi üzembentartóját érinti.
Az FBAMSZ tájékoztatójában kiemelte: a március 1-jei határidőre a díjnak már meg kell jelennie a biztosító számláján, ezért az utolsó napokban arra is oda kell figyelni, hogy milyen módon történik a befizetés.
Az azonnali átutalás bevezetése óta a banki átutalás az utolsó napon is megfelelő lehet, ahogy a biztosító pénztárába történő személyes befizetés is biztos megoldás még március 1-jén. A csekkes és az interneten kezdeményezett bankkártyás fizetésnek azonban több nap az átfutási ideje, emiatt ezeket február 25-e után már semmiképpen nem célszerű igénybe venni, ha az ügyfél biztosra szeretne menni – jelezte a szövetség.
A díjat késve fizetők nem hivatkozhatnak arra, hogy a díjfizetésről nem kaptak értesítést, a szabályozás értelmében ennek számon tartása egyértelműen a gépjármű-üzembentartók felelőssége - hangsúlyozták.
Papp Lajos, a FBAMSZ gépjárműszekciójának elnöke a közleményben kifejtette: a késedelmes ügyfelek szerződéseit a biztosítóknak kötelező törölniük, így a mulasztók automatikusan biztosítási védelem nélkül maradnak, a szerződés újrakötésekor pedig a megszűnés és az újrakötés közötti időszakra vonatkozó, kiemelkedően magas fedezetlenségi díjat is meg kell fizetniük.
A fedezetlenségi díj mértéke idén személyautóknál – teljesítménytől függően – naponta 560-1210 forint között alakul, teherautóknál pedig elérheti a napi 4260 forintot. A biztosítást ugyanannál a biztosítónál kell megkötni, és a fedezetlenségi díj mellett választási lehetőség nélkül a teljes évre vonatkozó kötelező biztosítási díjat is egyszerre kell befizetni. Ennél is sokkal súlyosabb következmény azonban, hogy ha az autós a fedezetlenség időszakában okoz kárt, nem számíthat a biztosító térítésére – figyelmeztet a FBAMSZ.
forrás: teol.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt kiszámolhatja és összehasonlíthatja a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait, majd egyszerűen meg is kötheti az Önnek megfelelőt:
Kötelező biztosítás ajánlatok>>
Érdemes körültekintőnek lenni, ha a kötelező biztosításról van szó
Az autótulajok élete nem csak játék és mese, hiszen amellett, hogy nagy figyelmet kell szentelniük a folyamatos karbantartási feladatokra, számos – a kötelező biztosítás körüli hercehurcával az élen – jogi és pénzügyi teendőik is vannak. Ráadásul a KGFB-t érintő ügyeket senki nem odázhatja el, mivel ahogyan azt a neve is mutatja, kötelező, tehát nem választás kérdése.
A kötelező biztosításról nagy vonalakban
A kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás egy olyan védelmi szolgáltatás, amely felhatalmazza a biztosított személyt arra, hogy az általa okozott károk megtérítésének egy részét maga a társaság állja. Amennyiben a baleseti károkért a másik fél tehet, akkor természetesen az ő biztosítója kell, hogy fedezze a javítási költségeket. Gyakran fordulhat elő olyan szituáció is, amikor mindkét személy felelősségre vonható. Az ilyen ügyek végére viszont a legtöbbször bírósági döntés tesz pontot.
Legyünk rugalmasak a biztosítással!
A KGFB alapvetően határozatlan ideig szól, a biztosítás időtartama viszont minden esetben egy év. A díjszabás számos feltétel függvénye, ráadásul a biztosítótársaságok is más-más árakkal operálnak, kiélezett versenyt folytatva a gépkocsi-tulajdonosok kegyeiért. Ne lepődjön meg tehát, ha egy kis utánajárással a jelenleginél jóval kedvezőbb díjazású kötelező biztosítás lehetőségére talál. Szerencsére az autó üzembentartója évente egyszer megszüntetheti az aktuális biztosítását, hogy aztán egy másik cégnél keressen vigaszt.
Mik a teendők a kötelező biztosítás váltásakor?
Ahogyan a kötelező biztosítás megkötése, úgy annak megszüntetése is szigorú szabályokhoz kötött. A biztosítás váltása kizárólag a KGFB szerződésének évfordulóján tehető meg. Amennyiben a gépkocsi 2010. január 1-je előtt lett vásárolva, a szerződés évfordulója december 31-e. Ha a kocsi viszont az adott dátum után lett az Öné, akkor az évforduló a tulajdonszerzés napjára esik. Rendkívül fontos továbbá megjegyezni, hogy a kötelező biztosítás megszüntetését legalább 30 nappal az évforduló előtt jelezni kell a jelenlegi biztosítónál.
forrás: nemzetisport.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt kiszámolhatja és összehasonlíthatja a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait, majd egyszerűen meg is kötheti az Önnek megfelelőt:
Kötelező biztosítás ajánlatok>>
A kockázati életbiztosítás az egyik legegyszerűbb biztosítás: akkor fizet, ha a biztosított meghal, a biztosítási összeget pedig a szerződésben megjelölt kedvezményezett kapja meg. A kifizetést tekintve azonban lehetnek kivételek, vagyis dönthet úgy a biztosító, hogy nemet mond, és nem fizeti ki a biztosítási összeget. A Bank360.hu elemzői annak jártak utána, hogy mikor és miért tagadhatja meg a biztosító haláleset után a biztosítási összeg kifizetését.
Bár meglehetősen lehangoló téma, a felelős pénzügyi magatartás nem áll ott meg, hogy megkötünk egy életbiztosítást, hanem az is fontos, hogy ne keveredjünk olyan helyzetbe, amikor a biztosító megtagadhatja a szolgáltatást. Fontos, hogy az alábbi esetek a kockázati életbiztosításokra vonatkoznak, a megtakarítással – például nyugdíjbiztosítással – egybekötött életbiztosításokra más kritériumok érvényesek. Nézzük meg, mely élethelyzetek jelenthetnek problémát a kedvezményezettnek:
1. Öngyilkosság: nem minden esetben kizáró ok
Meglepő módon a biztosítók többsége kifizeti a biztosítási összeget, ha valaki önkézzel vet véget az életének, feltéve, hogy a biztosítási szerződés ekkor már legalább két éve fennállt - ennél előbb azonban nem. Ezenkívül az is befolyásolhatja az összeg kifizetését a kedvezményezett részére, hogy a biztosítottnak volt-e olyan mentális betegsége, ami az öngyilkossághoz vezetett - nemleges válasz esetén nagyobb esély van a kifizetésre.
2. A szándék a fontos
Külön pontban emelik ki általában a biztosítók a szándékosságot - ez lehet egy szándékosan okozott baleset, de az is ide sorolható, ha valaki nem hajlandó igénybe venni az orvosi ellátást, és ezért következik be a haláleset. Kizáró ok lehet továbbá, ha a biztosított bűncselekmény elkövetése közben sérül meg vagy veszíti életét.
3. Adrenalinfüggők hátrányban
Rossz hír az extrém sportolóknak, hogy az adott sporttevékenység során bekövetkező halálesetek után is van rá esély, hogy nem fog fizetni a biztosító. Ide tartozhat például a sárkányrepülőzés, a sziklamászás, sőt akár a búvárkodás is, ha túl mélyre merészkedünk – a biztosító ugyanis a merülés mélységének tekintetében is megszabhatja a pontos határt.
Akik szeretnék bebiztosítani magukat veszélyes helyzetekben is, választhatnak kifejezetten extrém sportolókra szabott biztosítást, ez azonban biztosan drágább lesz, mint egy hagyományos életbiztosítás. Néhány biztosító emellett a versenyszintű sporttevékenység során bekövetkezett sérülések vagy halálesetek után sem fizet.
4. Kábítószer, alkoholfogyasztás
Nagymértékű alkoholfogyasztás vagy kábítószer-fogyasztás miatt bekövetkező halálesetek után szinte biztos, hogy nem fizet a biztosító. Itt nemcsak egy esetleges túladagolásra kell gondolni, hanem például a szerhasználat miatt bekövetkező balesetekre is.
5. Az autó is bekavarhat
Az előző ponttal összefüggésben akkor sem fogja megkapni a kedvezményezett a biztosítási összeget, ha a biztosított ittas vezetés közben szenved balesetet. Kizáró ok továbbá, ha a biztosított jogosítvány nélkül vezet, vagy ha a járműnek nincs érvényes forgalmi engedélye. Ezek a körülmények tehát nemcsak az autóhoz kapcsolódó kötelező és casco biztosításokat befolyásolhatják, hanem a kockázati életbiztosítást is.
6. Munkahelyi balesetek
Munkahelyi baleseteknél is találhatunk kizáró okokat. Ha például a sérülést vagy a halálesetet nem megfelelő védőfelszerelés, például egy sisak hiánya okozta, akkor a biztosító megtagadhatja a szolgáltatást. Bizonyos esetekben az is problémát okozhat, ha más jellegű munkavégzés közben ér valakit baleset, mint amiről a biztosító tud - erre ugyanis rákérdeznek szerződéskötésnél. Ha a biztosító úgy tudja, hogy irodai munkát végez valaki, de egy gyárban vagy egy építkezésen éri baleset, akkor probléma lehet a kifizetéssel. Amennyiben tehát szektort váltunk, érdemes lehet megkeresni azt a biztosítót, ahol az életbiztosításunkat kötöttük, és érdeklődni, hogy továbbra is fedezetet nyújtanak-e megváltozott élethelyzetünkre.
7. Egyéb körülmények
Vannak olyan egyéb különleges esetek, amelyekre szintén nem fizet a biztosító - ilyen lehet például egy atomkatasztrófa vagy egy háborús konfliktus miatt bekövetkezett haláleset. További érdekesség, hogy a legtöbb biztosító akkor is megtagadja a biztosítási összeg kifizetését, ha a biztosított HIV-vírussal fertőződik meg, és emiatt veszíti életét. Mindemellett olyan triviális oka is lehet a szolgáltatás elutasításának, mint hogy a kedvezményezett későn jelentette be a biztosított elhalálozását, igaz, erre jellemzően több év áll rendelkezésre.
+1 A hazug embernek nem jár pénz?
A biztosító akkor is elállhat a biztosítási összeg kifizetésétől, ha valamivel kapcsolatban nem mondtunk igazat a szerződéskötésnél - ilyen lehet például egy már ismert betegség eltitkolása. A félrevezetésre az alacsonyabb biztosítási díj elérése lehet a motiváció, hiszen minél kevesebb bajunk van és minél biztonságosabban élünk, annál alacsonyabb havidíjjal kalkulálhatunk - a biztosítónak ugyanis kisebb kockázattal jár a szerződéskötés. Ezt azonban nem éri meg kijátszani: ha a biztosítási esemény után derül ki, hogy nem mondtunk igazat az egészségi állapotunkról vagy az életvitelünkről, a biztosító megtagadhatja a biztosítási összeg kifizetését.
forrás: hvg.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt kiszámolhatja és összehasonlíthatja a biztosítók életbiztosítási ajánlatait, majd egyszerűen meg is kötheti az Önnek megfelelőt:
Életbiztosítás ajánlatok>>
Új MNB index: átlagosan kilenc százalékkal, negyvenötezer forintra nőtt a személyautók KGFB-díja tavaly
Az MNB új KGFB-indexe a fogyasztók és a közvélemény minél pontosabb és átláthatóbb tájékoztatását szolgálja a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjainak alakulásáról. Tavaly a személyautók átlagdíja 9 százalékkal, 44 523 forintra nőtt. 2019-ig többnyire együtt mozgott a kár- és díjindex, ám a járvány miatt lecsökkent forgalom, kevesebb baleset miatt tavaly szétnyílt az olló – derül ki az ezután negyedévente közzéteendő KGFB-indexből. A jelenséget a biztosítási szektor egyszeri hatásként kezeli.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ezentúl negyedévente a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (KGFB) díjak alakulását bemutató indexet tesz közzé, az általa működtetett, biztosító adatszolgáltatáson alapuló tételes KGFB szerződés- és káradatbázis (KKTA) segítségével – jelentette be Kandrács Csaba alelnök a jegybank online sajtótájékoztatóján. Az MNB honlapjának külön e célra létrehozott színes, könnyen átlátható felületén mutatja be a friss adatokat. A negyedévente közzéteendő KGFB index 2016 I. negyedévéhez viszonyítva jelzi a személygépkocsik díjszint változását, illetve információt ad a negyedéves elmozdulásról is.
A KGFB piac szerződésszámának 69 százalékát adó személyautókra vonatkozó mutató - az eddigi piaci kalkulációkkal szemben – a teljes piac adatai alapján kalkulál, figyelembe veszi a biztosítót váltók, maradók és az újonnan KGFB-t kötők szerződéseit, illetve „kisimítja” a naptári évfordulós szerződések torzító hatását is (utóbbi biztosításokra ugyanis a teljes piac átlagához képest magasabb bónuszfokozatok és kisebb teljesítményű járművek jellemzők). Az index az egyedi használatú (nem flottás), normál üzemmódú és szerződésű (pl. nem taxi, nem határozott idejű biztosítás) autókra vonatkozó díjváltozásokat jelzi.
E nominális díjváltozást jelző mutatószámon túl az olyan MNB korrigált személyautós indexet is közzétesz, amely a biztosítási adóval, illetve a biztosítói kárkifizetések és tartalékolások levonásával a nettó díjváltozást mutatja be.
A személyautókon túli egyéb járműtípusok esetében – amelyek egy részénél (pl. vontatók, pótkocsik, nagyobb buszok) a flottás szerződések a jellemzők – a szerződésszámok, átlagdíjak éves változását mutatják be az adatok a flotta és egyedi szerződésekre egyaránt. E körben a taxikra, motorkerékpárokra, segédmotorkerékpárokra, (kisebb és nagyobb) buszokra, teherautókra, vontatókra és nehéz pótkocsikra vonatkozó adatsorok érhetők el.
A személyautós KGFB index szerint a 2016 I. negyedévi bázisidőszaktól tavaly decemberig 73 százalékkal lett magasabb az autós szerződések díjainak átlaga, míg az adók, károk hatásától megtisztított index 40 százalékkal nőtt. Az elmúlt egy évben országosan 9 százalékkal, 44 523forintra emelkedett az átlagdíj a személyautóknál, ezen belül a budapestieknél viszont 15 százalékkal 63 213 forintra. Utóbbi a magasabb kárvalószínűséggel áll összefüggésben.
A díjak változása a 2019-ig összhangban volt a károk és adók alakulásával (vagyis a korrigált index 3-4 éven át 100 százalék körül alakult). Tavaly azonban a járvány - és nyomában az alacsonyabb közúti forgalom és kevesebb kár – miatt a díjak javára szétnyílt az olló. Ez azt jelzi, hogy a biztosítók egyszeri hatásként tekintenek a kijárási korlátozások miatti alacsonyabb kárráfordításokra, beárazzák viszont az alkatrész- és szervízdíj emelkedést. Ezek végleges hatását középtávon lehet majd megítélni, amelyre a jövőben negyedévente publikálandó index is lehetőséget biztosít.
Az egyéb kiemelt járműkategóriákban a növekedés nem haladta meg a 10 százalékot, sőt egyes tíz-százezres darabszámú járműkategóriában (pl. flottás személyautók, nagy buszok és nehéz pótkocsik) 1-8 százalék közötti díjcsökkenés látható az elmúlt egy évben.
A fenti számok az átlagos változást mutatják, az egyes szerződések esetében ettől eltérő díjváltozások történhettek. Fontos azonban, hogy amennyiben egy ügyfél sokallja a díját, az évfordulón lehetősége van a számára legkedvezőbb ajánlat kiválasztására, ezzel is elősegítve a verseny élénkítését ezen a piacon.
forrás: mnb.hu
CLB TIPP: Évfordulós váltáshoz kalkulátorunkban néhány perc alatt kiszámolhatja és összehasonlíthatja a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait, majd egyszerűen meg is kötheti az Önnek megfelelőt:
Kötelező biztosítás ajánlatok>>
A járvány hatással volt a lakosság pénzügyi tudatosságára is
A pandémia egyértelműen megnövelte a magyar lakosság pénzügyi tudatosságát a kiadások racionalizálása és a megtakarítások erősítése terén
– derül ki az NN Biztosító legutóbbi kutatásából. A válaszadók harmada a biztosításokat is a válságkockázatot enyhítő lehetőségek között említi. Ugyanakkor erősen megoszlanak a vélemények a válság nyomán, hogy érdemes-e hosszabb távra tervezni pénzügyeinkben.
A biztosító közleménye szerint a január klasszikusan a felkészülés, a gazdasági tervezés és újratervezés időszaka, 2021-ben azonban a járvány- és válsághelyzet új kihívásai miatt különösen igaz ez. Egy korábbi OECD-tanulmány szerint idehaza a pénzügyi döntések tudatossága – például a háztartási költségvetés készítésében, a számlák időben történő befizetésében, a megtakarítások és a hitelfelvétel tervezésében – elmarad a vizsgált 26 ország átlagtól. Emiatt a hazai háztartások jobban ki vannak téve az olyan gazdasági hatásoknak, mint a világjárvány okozta pénzügyi nehézségek.
Az NN reprezentatív felmérése alapján azonban Magyarországon a pandémia látványos változást hozott ezen a téren:
a lakosság jelentős részében jobban tudatosította a pénzügyekről való felelős gondoskodás fontosságát.
A 24-59 évesek közül például minden második emberben felmerült a kiadások racionalizálásának szándéka. A nagyobb költések későbbre tolásával és a napi kiadások csökkentésével a válaszadók 41 százaléka élt az utóbbi hónapokban: főként az autóvásárlást, a lakás vagy ház bővítését/megvásárlását halasztották későbbre.
Még pozitívabb jel, hogy a megkérdezettek közül 50 százalék tervezi valamilyen rendszeres megtakarítás elindítását.
A válság hatásait megtapasztalva az eddiginél jelentősebb rendszeres megtakarítást leginkább a fiatalabb korosztály tervez: a 24-34 évesek 29 százaléka készül a havonta megspórolt összeg növelésére, csaknem negyedük pedig újonnan kezdene rendszeres megtakarításba. A válaszadók közel egyharmada mondta, hogy egy meglévő biztosítás segített (11 százalék), vagy segített volna (21 százalék) átvészelni a nehéz időket. Ennek szellemében nagyobb értékű biztosítás kötése, mint válságkezelési eszköz a 35-45 évesek között számít relatíve a legnépszerűbbnek. Kockázati életbiztosítás kötését 22 százalék, megtakarítással egybekötött életbiztosítás kötését 20 százalék, egyéb (például jövedelempótló) biztosítás kötését szintén a válaszadók 20 százaléka nevezte meg olyan megoldásként, amellyel már élt, vagy a tervei szerint élni fog a válság hatásainak enyhítése érdekében.
A pénzügyi tudatosság ilyesfajta erősödése mellett azonban továbbra is erősen megoszlanak a vélemények, hogy mennyire érdemes hosszabb távra terveznünk a pénzügyeinkben. Összesen a megkérdezettek 46 százalékának módosította a hozzáállását a pandémia:
25 százalék inkább hosszabb, 21 pedig inkább rövid távra gondolkozna.
Az NN kutatásában a válaszadók negyede vélekedett úgy, hogy amikor nagyobb a bizonytalanság, érdemesebb hosszabb távra előretekinteni, 21 százalékuk viszont úgy gondolta, hogy pont a kiszámíthatatlanság miatt csak a közeljövőre érdemes koncentrálni. Ezen a téren a 24-34 és a 35-45 évesek véleménye változott leginkább a pandémia hatására. A legfiatalabbaknál inkább a hosszabb távra történő tervezés erősödött (28 százalék), míg a 35-45 éveseknél fej fej mellett van a két álláspont (28-28 százalék). A 46 év fölöttiek vélekedése a legtöbbeknél nem változtatott.
forrás: vg.hu
CLB TIPP: Ha Ön is előre gondolna a jövőre, kalkulátorunk segítségével a biztosítók életbiztosítás ajánlatait is könnyen összehasonlítja:
Életbiztosítás ajánlatok>>
Mennyibe kerül a casco biztosítás motorra?
Azt, hogy mennyibe kerül a casco biztosítás motorra, számos tényező befolyásolhatja; az alábbiakban összeszedtük ezeket.
A kötelező biztosítást a nevéből következően minden járműre meg kell kötni, de emellett érdemes a casco-n is elgondolkodni, még abban az esetben is, ha motorkerékpárról van szó. Aki motorozik, az tisztában van vele, hogy az év bizonyos szakaszaiban kiváló dolog így közlekedni, míg télen, ha nem is lehetetlen, de nem túl kellemes, épp ezért a hideg megérkezésekor a legtöbben leteszik a motort, és csak tavasszal veszik elő. A casco biztosítást motorra azonban erre az időre is fizetni kell – pontosabban kellene, mivel ez a biztosítástípus szezonálisan is megköthető.
Mennyibe kerül a casco biztosítás motorra?
A motoros casco díja többek között attól is függ, hogy milyen típusú járműre szeretnéd megkötni a szerződést, illetve hogy mekkora önrészt vállalsz, de emellett a konkrét összeget is meg kell adnod, amit ki kell fizetned, ha egy biztosítási esemény bekövetkezik. A kettő közül a nagyobb érték lesz az, amit a biztosító levon a kártérítés összegéből, tehát azt neked kell majd kifizetned, ha kár keletkezik a motorodban.
Hogy konkrétabbak legyünk: éves szinten akár 50.000 forint körüli összegért is találhatsz casco biztosítást motorra, de ez persze biztosítótársaságonként változik, és természetesen ebben az esetben is választhatsz a különféle csomagok közül, és kedvezményeket is kaphatsz, például az által, ha a casco biztosítást motorra a kötelező biztosítással együtt kötöd meg. Fontos még, hogy a motorok esetében is érvényes a bonus-malus rendszer, vagyis ez is befolyásolja azt, hogy milyen összegre fogod megkötni a casco biztosítást motorra.
Miért érdemes megkötni a casco biztosítást motorra?
Gyakorlatilag ugyanazért, amiért autóra is megkötnéd, azaz mindenféle káresemény, például lopás esetén nyújt némi anyagi biztonságot, de olyan esetekben is számíthatsz rá, ha a káresemény zárható garázsban történik – ilyenkor a biztosítók többnyire a motor aktuális értékét térítik meg.
forrás: delmagyar.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban könnyen összehasonlíthatja a biztosítók ajánlatait és a köthető kiegészítő biztosításokat is megtalálja:
Casco kalkulátor >>
Így igazolja, hogy kátyú okozta a kárt az autójában
A téli idővel megszaporodtak a kátyúk, amelyek kárt tehetnek a gépjármûvében, amit csak akkor kártalanítanak, ha megfelelően igazolja az eseményt. A Bors megmutatja, mit kell pontosan tennie, hogy ne legyen ebben hiányosság.
Ha van tábla, esélytelen a kártérítés
A kátyúkárok kétharmadát az első negyed évben jelentik a gépjármű-tulajdonosok – hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ). A szervezet közleménye szerint a téli időjárás jelentősen megnövelte az országban található kátyúk számát, már százezres nagyságrendben fordulnak elő kockázatos úthibák a közutakon. A gödrös, kátyús utak a legnagyobb óvatosság mellett is komoly kihívás elé állítják még a rutinos sofőröket is.
Az őszi-téli csapadékos időben elég egy pocsolya ahhoz, hogy az úthiba mélységét ne tudjuk felmérni, és így súlyos károkat szenvedjünk el. A kátyúkárok nagy része defekt, az ilyen esetek egy részében a felnit is javítani kell. Emellett gyakran előfordul, hogy a futómű is sérül, és szélsőséges esetben személyi sérülés is bekövetkezhet. Kátyúbiztosítás hiányában az autósoknak az illetékes útkezelőnél kell bejelenteniük a kárt. Lakott területen kívül ez a Magyar Közút Zrt., míg lakott területen belül ilyen ügyekben az adott önkormányzat megfelelő szerve, illetve Budapest fő- és tömegközlekedési útjain a Budapest Közút Zrt. az illetékes.
Az elbírálás során az útkezelők a nem megfelelően dokumentált kártérítési igényeket általában elutasítják, de esélytelenül próbálkoznak azok is, akik úthibára figyelmeztető jelzőtáblával ellátott útszakaszon szenvedtek ilyen balesetet.
Ezt kell tennie
- Ha valaki kátyúkárt szenved el, azonnal álljon félre az autójával. A megfelelő dokumentáció a bizonyítás kulcseleme.
- Fontos, hogy az autós maradjon a helyszínen, mert tanúkat vagy hatósági jegyzőkönyvet csak így tud szerezni.
- Autópályán lehetőség szerint a legközelebbi biztonságos helyszínen kell megvárni az útellenőrt.
- Célszerű minél több fényképet készíteni a kátyúról és a sérülésről, ügyelve arra is, hogy a helyszín ezek alapján jól beazonosítható legyen.
- A fényképek mellett érdemes az esetleges tanúk elérhetőségét is megszerezni, a kártérítés folyósításáig pedig meg kell őrizni a sérült alkatrészeket is.
- A bizonyítási teher a bejelentőké, tehát a károsultnak kell igazolnia, hogy a kár ott és úgy következett be, ahogy ő bejelenti.
- Pontosan le kell írni, hogy hol, mikor, mi történt, ezért ajánlott alapfelszerelésként tollat és papírt is berakni az autóba.
- Nagy segítség az okostelefonra letölthető kárbejelentő applikáció.
Gyorsabban segít a biztosítás Létezik a Kátyúkár biztosítás, mindössze pár ezer forintos díj ellenében. Ez évente több eseményre is térít egy, a szerződésben lefektetett, igen magas összegű felső limit eléréséig. Fontos tudnivaló, hogy aki kátyúkár elszenvedője, és nincs még Kátyúkár biztosítása, a készített fotókat a kártérítési igény kíséretében elküldheti ugyan az érintett közút kezelőjének, és kérheti kárának megtérítését, de ez ilyenkor akár több hónap átfutási időt is igénybe vehet, és a kártérítés megítélése még így sem biztos. Ezért ajánlják minden gépjárművezetőnek, hogy a kötelező biztosítása mellé kössön mindjárt kiegészítő Kátyúkár biztosítást is, mert így megelőzhető a kellemetlen helyzet. Az előnyök között említik, hogy a kátyúbiztosítások egyes módozatai a figyelmeztető táblával jelölt útszakaszokra is fedezetet nyújtanak, az autósoknak nem kell kideríteniük az útkezelő kilétét, mert közvetlenül a biztosítójuknak jelentik a kárt, más biztosításokkal szemben pedig a térítést sem összegszerű, sem százalékos önrész nem terheli. Azonban a megfelelő dokumentáció ebben az esetben is fontos feltétel.
forrás: borsonline.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban könnyen összehasonlíthatja a biztosítók ajánlatait és a köthető kiegészítő biztosításokat is megtalálja:
Kötelező és casco kalkulátor >>
Kár esetén sokba kerülhet az alulbiztosítottság
Az alulbiztosítottság jelenti a vagyonbiztosítások legnagyobb kockázatát. Márpedig mind a vállalkozói, mind a lakásbiztosítási szerződések esetében gyakran fordul elő, hogy a vagyontárgy tényleges értéke meghaladja a szerződésben rögzített biztosítási összeget, hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
A lakás- és társasház biztosításoknál szerződéskötéskor a biztosítók rendszerint felajánlják azt a minimális biztosítási összeget (négyzetméter árat), amit, ha az ügyfél elfogad, legtöbbször mentesül az alulbiztosítottság következményei alól.
Vállalati biztosításoknál azonban nincs ilyen lehetőség, mert az épületek, valamint az ingóságok tekintetében sem homogén a biztosított állomány. Pedig nagyon jelentős értékekről van szó: jóllehet a vállalati vagyonbiztosítások száma a lakossági vagyonbiztosításoknak alig hat százalékát érik el, de az előbbiből származó díjbevételek megközelítik az utóbbinak a felét.
Az alulbiztosítás következménye az úgynevezett pro rata (aránylagos) kártérítés, amikor a biztosított (károsult) a keletkezett kárnak csak egy részét kapja meg a biztosítótól. Például tegyük fel, hogy a biztosított épület tényleges értéke 150.000.000 Ft, ám a megkötött vagyonbiztosításban a biztosítási összege csak 75.000.000 Ft.
Ez esetben teljes kár esetén a biztosító legfeljebb ezt az összeget fogja kifizetni a károsult részére, és részkár esetén is mindig a kárösszeg 50 százalékát.
Azaz a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, amilyen mértékben a vagyontárgy tényleges értékét biztosították, hiszen a társaság a vagyontárgynak csak egy része után szedett biztosítási díjat.
(A biztosítási összeg a kár esetén fizethető legmagasabb szerződés szerinti összeg, a vagyontárgy tényleges értéke pedig az az összeg, amelyre a biztosításnak szólnia kell. A teljes körű kártérítéshez fontos tehát, hogy ez a két dolog egyezzen.)
A vagyontárgyak értékével, biztosítási összegével ráadásul nem csak szerződéskötéskor kell foglalkozni, hanem érdemes időt szentelni a folyamatos felülvizsgálatra, a biztosítási összegek aktualizálására.
Ennek elmaradása kellemetlen következményekkel járhat: sokan csak a káreseményt követően szembesülnek azzal, hogy a biztosító nem a teljes veszteséget téríti meg, mert a szerződés nem követte például az ingatlan bővítését vagy az ingóságok körének bővülését.
A helyes biztosítási összegnek, azaz a vagyontárgyak tényleges értékének a megállapításához többféle értékelési mód is használható. E tekintetben is jó tanácsokkal szolgál a MABISZ Ipari- és Technikai Biztosítási Bizottságának a tájékoztatója, amely a vállalati, közép- és kisvállalkozói szféra szereplői részére tartalmaz hasznos ismereteket az alulbiztosítás témájában.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a tájékoztató csak általánosan foglalkozik a témakörrel.
Az egyes társaságok biztosítási feltételei a jogszabály által meghatározott körben eltérhetnek. Bármely konkrét kérdésben teljes eligazítást csak az adott biztosítónál érvényesen megkötött vagy javasolt szerződés feltételeinek ismerete nyújt.
A tájékoztatóban összegyűjtött biztosítási ismeretek alkalmazása mindenesetre fontos lehet a közbeszerzési pályázatok biztosításra vonatkozó részeinek kiírásakor is. Segíthet ugyanis abban, hogy a projekthez leginkább illeszkedő biztosítás megkötését írják elő.
Forrás: vg.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunk segítségével az összes biztosító ajánlatát kiszámolhatja és összehasonlíthatja egy helyen:
Biztosítási kalkulátorok >>