CLB

Másfél millió életbiztosítás van a magyar piacon, amelyekből a biztosítók díjbevételeinek alig több mint fele származik - mondta a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) kommunikációs főosztályvezetője az M1 aktuális csatornán szombaton.

Gilyén Ágnes felhívta a figyelmet arra is, hogy bár harmadik éve nő a biztosítási piac, Magyarország rendkívül el van maradva nemcsak a nyugat-európai, hanem a visegrádi országoktól is a biztosítások elterjedtségét, valamint az egy főre jutó biztosítási díjbevételeket tekintve.

Még mindig nagyon alacsonyak például a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) díjai, ugyanakkor a piac törvényei szerint előbb-utóbb egyensúlyba kell kerülniük a biztosítási díjaknak és a kárkifizetéseknek - fejtette ki a főosztályvezető.

Gilyén Ágnes pozitívumként említette, hogy a magyarországi piacon a lakásbiztosítás elterjedtsége mintegy 72-73 százalék, ami jónak számít nemzetközi összehasonlításban, továbbá több mint 4,4 millió gépjármű-biztosítás van, ami a legnagyobb üzletág a biztosítások között.

Forrás: MTI

Az MNB ma publikált határozatában a jogosulatlanul felszámított árfolyam-különbözet fogyasztóknak történő visszatérítésére kötelezte a K&H Bankot a forint alapú casco díjak devizában történő jogsértő felszámítása miatt. Az MNB mindemellett 4,5 millió forint fogyasztóvédelmi bírsággal is sújtotta a Bankot - olvasható az MNB közleményében.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a K&H Bank Zrt.-vel (Bank) szemben lefolytatott fogyasztóvédelmi vizsgálatában megállapította, hogy a Bank a korábbi években egyes casco biztosítással egybekötött (integrált casco) devizaalapú gépjárműhitelek esetében a szerződések ügyleti kamatába építette be a forint alapú casco díját.

Ennek eredményeként az érintett fogyasztók a havi törlesztések során nem forintban, hanem devizában fizették meg a casco díjat, viselve így az árfolyamváltozásból eredő kockázatot és tehernövekedést is. A Bank ugyanakkor ezen díjat - tekintve, hogy a biztosítás forint alapú volt - forintban fizette meg a biztosító felé.

A hitelintézeti törvény 2011. szeptemberi módosítása értelmében a különböző díjak devizában történő felszámítására csak kivételesen kerülhet sor. Jelen esetben azonban a casco díj - a törvényi előírással ellentétben - nem minősült az adott szerződés teljesítésének és fenntartásának érdekében a devizaforrás megszerzésével közvetlenül kapcsolatban álló költségnek, illetve nem devizában terhelte a Bankot, így annak felszámítása jogsértő volt.

A Bank mintegy négyezer szerződés esetén azért számított fel magasabb kamatot, mert az érintett fogyasztóknak a tőke- és kamattartozás mellett a casco díját is deviza alapon kellett megfizetniük a kamat részeként.

A fentiekre tekintettel az MNB - a fogyasztóknak okozott hátrány kiküszöbölése érdekében - kötelezte a Bankot, hogy a devizában felszámított casco díjra eső - a hitelintézeti törvény módosulását követően jogosulatlanul felszámított - árfolyam-különbözetet valamennyi érintett fogyasztó részére térítse vissza. Mindezek mellett 4,5 millió forint összegű fogyasztóvédelmi bírságot is kiszabott a Bankkal szemben.

Az egyes díjak devizában történő felszámítására vonatkozó törvényi korlátozás célja, hogy a fogyasztókat ne sújtsa a díjak, illetve költségek tekintetében a devizatartozással együtt járó kiszámíthatatlan árfolyamkockázat terhe. Az MNB az intézkedés során különös súllyal vette figyelembe, hogy a Bank a casco díjak devizában történő felszámításával a fogyasztók vagyoni érdekeit védő alapvető szabályt sértett meg, továbbá, hogy a jogsértés valamennyi integrált cascoval rendelkező, devizaalapú gépjármű hiteles ügyfelére kiterjedt.

A Bank az árfolyam-különbözetet 2016. május 15-ig köteles a fogyasztók részére visszatéríteni.

Forrás: Pénzcentrum

A biztosítók tavaly novemberben jelentették be, hogy 2015-höz képest az idén lényegesen magasabb kötelező biztosítási díjjal kell számolniuk a fuvarozóknak. Sok cég 100 százalékos díjemelkedésről számolt be a NiT Hungary felmérésben , a lapunknak nyilatkozó szakértő és ágazati szereplők szerint azonban olykor ennél is nagyobb mértékű a díjemelés, ami ellehetetleníti a kisebb vállalkozásokat. A helyzeten a baleseti adó eltörlése segíthetne.

Tavaly szembesültek azzal a fuvarozók, hogy a biztosítótársaságok jelentősen megemelték a kötelező biztosítási (kgfb) díjakat. A Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary) tagjainak körében végzett felmérése szerint a 3200 megkérdezett vállalkozás fele 10-50 százalék közötti, egynegyede ennél magasabb, 100 százalék feletti díjemelkedésről számolt be. Míg 2010-ben egy nyerges vontató éves kgfb-díja 250 ezer forint körül volt, a jelenlegi díj – kármentesség esetén – 400-600 ezer forint között alakul, de kárelőzmény nélküli új belépőnek már 800 ezer forint a vontatóra adott legkedvezőbb tarifa.

Évente 1,5 millió
Az áremelkedés különösen a kisebb vállalkozásokat érinti súlyosan, a megnövekedett költségeket ugyanis nem tudják beépíteni a fuvardíjakba, kigazdálkodni pedig nem tudják. Nagyságrendileg kétszáz százalékos díjemelkedést tapasztalt a Piac&Profitnak neve elhallgatását kérő nyilatkozó másik fuvarozócég vezetője is – de van olyan járművük is, amelynek már volt koccanása, és ebben az esetben 400 százalékkal emelkedett meg a díjtétel. Mint elmondta, az eddigi 300-400 ezer forintos éves díj helyett már 1,5 millió forintra is tehető így az éves teher, amelyet nem tudnak kigazdálkodni. A fuvardíjak emelése nem életképes megoldás a piacon, ugyanis a megbízók, az üzemanyagárak csökkenésével együtt éppen a fuvardíjak csökkentését szeretnék elérni. A fuvardíjból származó bevételek azonban most csak a fenntartáshoz elegendőek, a használatból eredő értékcsökkenés ellensúlyozására, – vagy akár fejlesztésre, új gépjármű beszerzésére – már nem marad forrásuk. Ezen nem segítene az sem, ha esetleg pályázati forrást vennének igénybe új járművek beszerzésére, hiszen sok esetben az ehhez szükséges önerőt akkor sem tudnák kifizetni, ha lennének a közúti szolgáltatásokra dedikált uniós források.

Így viszont sok cégnél maradnak a régebbi járművek, amelyekre magasabb kockázati tényezőként tekint a biztosító – és így a kötelező biztosítás díja is magasabb. A fuvarozócég vezetője szerint már az is óriási könnyebbség lenne, ha a kormányzat által kivetett harminc százalékos baleseti adót eltörölnék. Addig is azzal próbálkoznak, hogy figyelik a fordulónapokat és nem flottaként – mivel a kedvezményeket úgy is eltörölték, – hanem egyenként biztosítják a járműveiket, így próbálva meg minden egyes autóra megtalálni a legkedvezőbb konstrukciót.

Nem csak az alapdíj emelkedett
„Bár az egyes biztosítóknál óriási a szórás, de a fuvarozók akár 3-400 százalékos emelkedést is tapasztalhattak 2016-tól” – hangsúlyozta lapunknak Németh Péter a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója. A rendkívüli mértékű drágulás okát a szakember szerint csak részben találjuk meg az alapdíjak emelkedésében – amelyek önmagukban is csaknem a duplájukra emelkedtek. „A tapasztalt díjemelkedés jelentős részét a flottakedvezmények visszaszorulása, illetve egyes esetekben eltörlése jelenti. Míg korábban a több gépjárműves vállalkozások jelentős díjkedvezményekben részesültek, addig ezek mára megszűntek, de komoly mértékben nőtt a biztosítók által kirótt kockázati felár is a tehergépjárművekre, nyergesvontatókra” – hívta fel a figyelmet a szakember. Sok cég ráadásul tavaly „bennragadt” a biztosítójánál, nem éltek a váltás lehetőségével, hiszen ez plusz adminisztrációs terhet ró rájuk, ami különösen a kisebb vállalkozásoknál nagy terhet jelent. Akik maradtak a biztosítójuknál Németh Péter szerint szinte egységesen rosszabb feltételeket kaptak az újrakötésnél, mintha váltottak volna. Ennek oka, hogy a társaságok továbbra is az új ügyfelek megszerzésére törekednek, a nem váltó vállalkozások így kimaradnak az átlépőknek nyújtott kedvezményekből.

A biztosítótársaságok azzal érvelnek a díjemelés mellett, hogy a flottákra eső kárhányad túl nagy terheket rótt rájuk. „Valahol ez érthető, különösen a kötelező biztosítás esetén, ami nem elsősorban a járműben esett kárt, hanem az okozott kárt téríti. Márpedig egy kamionnal csak szerencsés esetben lehet „kis” kárt okozni, egy gazdasági totálkár pedig milliós tétel a biztosítóknak. Így a flottákra eső kárhányad, még ha ötven autóból csak egy-kettő koccan is, nagyon magas” – emelte ki Németh Péter, aki szerint a piacon látható, hogy a biztosítók egyhangúan, – és ugyanazon időben – változtatták meg üzletpolitikájukat és emelték díjaikat.

Figyelni kell a határnapot
„A díjemelkedés ellen túl sokat nem tehetnek a fuvarozók” – vélte Németh Péter, aki szerint az egyetlen hatékony lépés, ha az éves váltáskor alaposan átböngészik az ajánlatokat a cégek. „Az a tapasztalatunk, hogy sokan bennragadtak az elmúlt években, nem figyeltek a fordulónap közeledtére, vagy nem is akartak váltani. Pedig kőbe kell vésni ezt a dátumot és hatvan nappal a fordulónap előtt rá kell szánni az időt, hogy megkeressük a legkedvezőbb ajánlatot, ezzel sok százezret lehet spórolni” – hangsúlyozta a szakember.

Évente egyszer van lehetőségünk arra, hogy kgfb szerződésünket átvigyük másik biztosítóhoz. A biztosítók bármikor, elvileg naponta is hirdethetnek új tarifákat, ezek azonban csak 60 nappal később lépnek életbe. Így lehetőségünk van érdemben tájékozódni, és ha kedvezőbb ajánlatot találunk, az évforduló előtt legalább 60 nappal (de inkább pár nappal ez előtt a határidő előtt) kezdeményezhetjük a biztosítóváltást. Formailag a 30 napos határidő csak a régi szerződés felmondására vonatkozik, az új szerződést elvileg ráérnénk az évfordulóig megkötni – de nyilván érdemesebb egy menetben elintézni mindent.

Forrás: Piac&Profit

Január második felének havas, fagyos napjait követően hirtelen ismét kátyúk olyan tömege lepte el a hazai utakat, amellyel a karbantartók csak fokozatosan, hetek, hónapok alatt tudnak megbirkózni. A következő hetek várható időjárása szintén kedvez a kátyúképződésnek, így egyelőre a helyzet javulására nem számíthatunk. Az esetenként akár többszázezer forintos mértéket is elérő kátyúkárokat elvileg az útkezelőknek kell állniuk, a kártérítési igények mintegy felét azonban visszautasítják. A kártérítés esélyét két fő dologgal növelhetjük: a kár megfelelő dokumentálásával, illetve kátyúbiztosítás megkötésével – figyelmeztet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

Sziszifuszi küzdelem az úthibákkal
Budapest közútjain évente mintegy 30-35 ezer kátyú keletkezik, ezek döntő többsége a téli hónapokban. De országosan sem jobb a helyzet, ebben az időszakban százezres nagyságrendben keletkeznek kisebb-nagyobb úthibák, amit jelentősen elősegít az a tény is, hogy Magyarország fő- és mellékúthálózatának átlagéletkora meghaladja a 40 évet. Kátyú akár egy éjszaka alatt is kialakulhat. Elég hozzá, hogy az aszfaltba beszivárgó csapadék megfagyjon, megrepesztve az útburkolatot. A meglazult darabot ezt követően egy autó kereke már könnyedén kimozdíthatja a helyéről.

„A téli hónapok során keletkező kátyúmennyiséget az erre hivatott szervek jó esetben is csak április-májusra képesek eltüntetni. A kátyúszezon kellős közepén járunk tehát, amikor minden évben megugrik a gumi- és felnisérülések száma, de gyakran károsodik a futómű is – figyelmeztet Cselovszki Zsolt, a FBAMSZ Gépjárműszekciójának elnöke. – Elvileg a közút kezelőjének meg kell térítenie a kátyúk miatt keletkező károkat, ám az autós ilyen esetben két problémával is szembesül: kihez kell fordulnia, illetve hogyan tudja megfelelően dokumentálni a keletkezett károsodást.”

Így dokumentáljuk a kárt
A kártérítés alapfeltétele a kár megfelelő igazolása, amit a kárigénylőnek kell elvégeznie. Az alapos bizonyítás érdekében az alábbiakat tartsuk szem előtt:
- Ne hajtsunk el a helyszínről – Az utólagos dokumentáció kevésbé hiteles, ilyenkor nehezebb tanúkat vagy hatósági jegyzőkönyvet szerezni. Ezt a szempontot azonban gyakran nehéz betartani, mivel a sofőrök sokszor nem érzékelik azonnal a defektet, és csak távolabb állnak meg a kár helyszínétől. Előfordulhat az is, hogy a forgalmi szituáció nem teszi lehetővé az azonnali megállást.
- Minél több fényképet készítsünk, amelyeken egyaránt jól beazonosítható a kátyú, a sérülés, valamit a helyszín is (legegyszerűbb ehhez a telefonunkat használni). Mérőszalag használata, ennek hiányában hétköznapi tárgyak elhelyezése a képen segít a méretarányok pontos érzékeltetésében
- Próbáljunk tanúkat szerezni, ha pedig komolyabb a kár, nem árt rendőrt is hívni hatósági jegyzőkönyv kiállítása érdekében
- Az autó megjavítása után ne hagyjuk a sérült alkatrészt a szerelőnél, mert arra a bizonyítási eljárás során bármikor szükségünk lehet
A megfelelő dokumentáció sem segít azonban azokban az esetekben, amikor az autó bizonyíthatóan gyorsabban haladt a megengedettnél, illetve akkor, ha az út kezelője az adott szakaszon jelzőtáblával figyelmeztetett az úthibákra.

Hol kell bejelenteni a kárigényt?
Magyarország különböző útszakaszait különböző intézmények kezelik. Az alábbi táblázat segít eligazodni abban, hogy a kátyúkár helyszínétől függően hová fordulhatunk kárigényünkkel:

Miért könnyebb kátyúbiztosítással?
Egy kátyúkár-biztosítás már évi 2-3 ezer forintért elérhető, jellemzően kgfb vagy casco mellé, kiegészítő biztosításként kötik meg az ügyfelek, de önállóan is elérhető a szolgáltatás. Fontos előnye, hogy az ügyfélnek a saját biztosítójánál kell eljárnia, ahol kifizetik a kárát, és utólag rendezik a költséget az útkezelővel. Vagyis bármilyen útszakasz esetén egy helyen kell a bejelentést megtennie, a biztosítónál pedig a tapasztalatok szerint nagyobb esély van a káresemény pozitív elbírálására.

„Casco biztosítás birtokában sokan gondolhatják azt, hogy számukra felesleges ez a pótlólagos védelem – mutat rá a FBAMSZ szakértője. – Valójában azonban ilyenkor is hasznos megkötni a külön kátyúbiztosítást, mivel a casco csak jelentősebb károsodás esetén releváns: a kátyúkárok átlagos költsége 20-30 ezer forint között mozog, ami összemérhető a casco esetében megkívánt minimális önrésszel.”

Forrás: Biztosítási Szemle