CLB

Gondatlanságra nem jár kártérítés

A szokásosnál csaknem egy hónappal korábban kezdődik a biztosítóknál a tavaszi dömping, a hétvégi házakban télen esett károk bejelentése. A korai szezonnyitással arányosan idén hamarabb kezdenek „dolgozni” a besurranó tolvajok is – figyelmeztet a CLB biztosítási alkusz.

Szokatlanul korán, már a hétvégén benépesültek a nyaralóövezetek, sokan ezekben a napokban ellenőrzik idén először, rendben van-e a télre lezárt ház. Most derül ki, ha feltörték, elfagyott a vízvezeték, betört a pincébe a talajvíz, rádőlt a tetőre a szomszéd fája, vagy éppen szétfagyott a teraszon hagyott kerti bútor. Márpedig sokéves tapasztalatok szerint átlagosan minden tízedik nyaraló megrongálódik télen – mondta Németh Péter. A CLB független biztosítási alkusz kommunikációs igazgatója figyelmeztet: a kárt a lehető leggyorsabban jelenteni kell, az észleléstől számított ötnapos határidőt ugyanis szigorúan veszik a biztosítók. A szakértő szerint nem árt azonnal fotókat is készíteni a tapasztaltakról, s ajánlott a kármentést is a lehető legrövidebb időn belül megkezdeni. Ez azért fontos, mert megtagadhatják a kártalanítást a biztosítók azoktól, akiknél azt gyanítják, a halogatással próbálnak tovább rontani a helyzeten, s felsrófolni a kártérítési összeget.

Van azonban néhány eset, amikor a legjobb biztosítás sem fizet – hívja fel a figyelmet Németh. Ilyen például az, ha a károsultnak a régóta korhadt saját fája dőlt a házára, mert nem vágta ki időben vagy szétfagyott a műanyag kerti bútor, amit egész télre a teraszon hagyott. Továbbra sem fizetnek a biztosítók a talajvíz okozta károkért, igaz, azokra az ingatlanokra, amelyek nyilvántartott belvizes területre épülnek, biztosítást sem lehet kötni.

A CLB tapasztalatai szerint a nyaralók télen évek óta célpontjai a betörőknek, akik kifigyelik, melyik házban hagytak hosszú hónapokra őrizetlenül értékeket – drága tévét, festményeket, stb. – a tulajdonosok. A kártérítési igény bejelentésekor a biztosító minden körülményt megvizsgál, kiemelten figyeli azt is, hogy a károsult előzőleg mindent megtett-e a biztonságáért. Fontos szempont – egyebek között -, hogy van-e rács, megfelelő zár vagy esetleg riasztó a házban. Becslések szerint a hétvégi házak jelentős részére még mindig nincs biztosítás, amit most még a szezonnyitás előtt érdemes lenne pótolni. Németh Péter szerint a korai szezonnyitás miatt hamarabb kezdhetnek „dolgozni” a besurranó tolvajok is, akik éppen ebben az időszakban kifigyelik, melyik nyaralóba kezdik visszahordani a télre biztonságba helyezett értékeket, amelyeket aztán ismét hetekre magára hagynak a nyaralótulajdonosok. Az alkusz szakértője szerint most még nem késő egy mindenre kiterjedő nyaralóbiztosítást kötni, amely a szezonra garanciát nyújt az esetleg szükséges értékpótlásra.

Forrás: www.vg.hu

CLB TIPP: Annak érdekében, hogy a következő évben már ne jelentsen anyagi megterhelést a télen keletkező károk helyreállítása, kössön biztosítást nyaralójára is! Lakásbiztosítás kalkulátor >>
 

Nézzünk a casco kedvezmények mögé

A kecsegtetően alacsony díjak nem feltétlenül kifizetődőek, ha az értékeinkről van szó.

A gépjármű biztosítási üzletág fellendülését az új gépjármű-értékesítés növekedése is élénkíti, hiszen sokan szeretnék biztonságban tudni új autójukat. A KSH statisztikái szerint a válság évein túl vagyunk, a mélypontot jelentő 2010-hez képest több mint a háromszorosára emelkedett a Magyarországon elsőként forgalomba helyezett személygépjárművek száma 2015-ben. "Az új gépjármű értékesítés további emelkedése várható és érdekes jelenség, hogy 2016-ban a korábbi IV. negyedév helyett hosszú évek óta először a II. negyedév vált forgalomba helyezések tekintetében a legsikeresebb időszaknak. Az új gépjármű-értékesítés élénkülése mellett a használt gépjárművek importja is tovább erősödött, amely szintén hozzájárult a növekedéshez. Ugyanakkor, ha több autó közlekedik, akkor növekszik a közúti közlekedésben eltöltött órák száma és így a kisebb sérülések és balesetek bekövetkezésének valószínűsége is" - hangsúlyozta Szőke Tamás, az Allianz Hungária Zrt. termék- és portfoliómenedzsment igazgatója.

Az autók számára is jön a tavasz, ami nemcsak a téli gumi lecseréléséből áll, hanem az autó műszaki állapotának ellenőrzéséből is, de emellett nem árt felkészülni a tavasszal jellemző közlekedési szituációkra is. Az autóvezetés népszerűsége ellenére casco biztosítással az itthoni állománynak továbbra is csak a töredéke rendelkezik, és sokan, akik már megkötötték, nem tudják pontosan, milyen kockázatok ellen nyújt védelmet.

Az Allianz szakértőinek javaslata szerint érdemes alaposan átnéznünk, milyen casco biztosítást kötünk a gépjárműre, ugyanis számos lehetőség áll rendelkezésünkre a díjunk kedvezőbbé tételére, de arra is figyelnünk kell, hogy a kedvező díjért cserébe az elvárt minőségi szolgáltatást kapjuk.

Ha online kötjük meg a cascot, valamint elektronikus ügyintézést választunk, akár több ezer forintot is megtakaríthatunk, hiszen a papírmentes, környezettudatos kommunikációt a biztosító is támogatja. Még nagyobb kedvezményt érhetünk el, ha együtt kötjük meg a GFB-vel, mindemellett magasabb önrészesedés választásával is tovább csökkenthetjük biztosításunk díját.

"A casco választásánál érdemes még az elvárt szolgáltatás minőségét, az ügyintézés egyszerűségét és a kárrendezés színvonalát is átgondolni, az esetleges kiegészítő szolgáltatásokat is figyelembe venni. Az a tapasztalat, hogy sokan azért választanak egy adott biztosítót, mert már meglévő egyéb biztosításuk miatt kedvezményt kapnak, de időnként vizsgáljuk meg a piacon fellelhető többi ajánlatot is. A jelenlegi gazdasági környezetben még inkább felértékelődött meglévő értékeink jó állapotban való megtartása, valamint gyarapítása, így természetesen a piaci igényeket figyelembe véve célunk olyan szolgáltatással ügyfeleink rendelkezésére állni, mely értékeik megőrzésében nyújt valós segítséget, biztonságot" - jegyezte meg Szőke Tamás.

Forrás: www.penzcentrum.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze Ön is a biztosítók kötelező és casco biztosításait kalkulátorunkban! Gépjárműbiztosítás kalkulátor >>

Szánalmasan kevés Nagy Feró nyugdíja: elárulta, miből él

A magyar nyugdíjrendszer nehézségeit a művészek is saját bőrükön tapasztalják. Többségük annyira alacsony nyugdíjat kap, hogy szinte csak a megtakarításaikra támaszkodhatnak. A Beatrice frontembere elmondta, miből gazdálkodik, és mennyi a nyugdíja.

Nagy Feró szerint, aki nem tud koncerteket adni, az éhen hal. Több sztár is panaszkodott már amiatt, hogy egyáltalán nincsenek megbecsülve a művészek, nagyon kevés nyugdíjat kapnak az államtól.

"Levonták a nyugdíjjárulékot, de éhbéren tartanak bennünket. Ha nem lenne félretett pénzem és nem lennének fellépéseim, éhen halhatnék. Az utóbbi évben 41 000 forintról 42 600 forintra emelkedett a nyugdíjam. Ez igazán jelentős" - mondta a Ripostnak Nagy Feró.

"Elmúltam hetvenegy éves, és évente hatvan koncertet adunk a Beatricével. Ez az én nagy szerencsém. Bízom benne, hogy még hosszú évekig örömöt tudok okozni a rajongóknak" - tette hozzá a Beatrice frontembere, akinek egyelőre nincsenek anyagi problémái, és bízik benne, ez élete végéig így is marad. Szerencsére a művészek többsége - Nagy Feróhoz hasonlóan - tett félre, amikor nagyon jól ment a szekér. A legaktívabb éveikben nekik viszont még nem álltak rendelkezésre olyan pénzügyi termékek egész repertoárja, amelyekkel kimondottan a nyugdíjas évekre tudtak volna gyűjteni. Ma már viszont egyre nagyobb figyelmet kapnak a nyugdíjcélú megtakarítások, és látva a jelenlegi, siralmasan alacsony állami nyugdíjakat, egyre többen próbálnak felkészülni az idős éveikre.

Jóval többen készülnek a nyugdíjra

Egyre jobban foglalkoztatják a magyarokat a nyugdíjas évek finanszírozási kérdései: egy reprezentatív felmérésének eredménye szerint a lakosság 36 százaléka már készít valamilyen tudatos pénzügyi tervet az időskori éveire vonatkozóan, és ennek érdekében a havi jövedelmének legalább 10 százalékát félre is teszi.

A megkérdezettek 29 százaléka ugyanakkor egyelőre a túlélésre rendezkedett be, vagyis örül, ha a napi kiadásait fedezni tudják a bevételei, illetve képes gondoskodni a családjáról. Ez az álláspont viszont elsősorban a fiatalabb korosztályra jellemző: a 40 év alattiak nagyjából egyharmada vélekedik így.

A válaszadók 19 százaléka bízik abban, hogy a gyermekei is segítenek majd idősebb korában, ám ezzel együtt, ha tud, akkor takarékoskodik, és 14 százalék azoknak az aránya, akik még mindig bíznak az állami ellátórendszerben.

Biztató jel a nyugdíjcélú megtakarítások jövőbeni alakulása szempontjából, hogy a megkérdezettek közel kétharmada - 62 százaléka - tud a nyugdíjbiztosításhoz kapcsolódó adójóváírásról is, sőt, a 40 év felettieknél a 75 százalékot is meghaladja ez az arány.

Ezeket érdemes átgondolni

Persze nagyon sok tényező közrejátszik abban, hogy ki mikor tudja elkezdeni a takarékoskodást a nyugdíjas éveire. De aki teheti, annak érdemes minél előbb elkezdenie, mivel ha korán kezdjük, akkor nem az számít, hogy mekkora összeget teszünk félre, hanem az, hogy minden hónapban gyűjtünk hozzá. Ha már 25 évesen elkezdünk havi ötezer forintot félretenni, 40 év alatt milliós nyugdíjtőkét halmozhatunk fel.

Jelenleg Magyarországon három olyan nyugdíjcélú megtakarítás létezik, amit támogat az állam.

Ezek a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ), az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), és a nyugdíjbiztosítás. Mindhárom terméknél a befizetések után 20 százalékos személyi jövedelemadó visszatérítés jár az adott megtakarítási számlán történő jóváírás formájában, a felső értékhatárok viszont eltérőek.

Önkéntes nyugdíjpénztárnál évente maximum 150 ezer forint adójóváírást kaphatunk a számlánkon (ehhez 750 ezer forint befizetés szükséges), a hozamhoz pedig adómentesen 10 év letelte után (majd ezt követően 3 évente) juthatunk hozzá. A befektetési portfólió pénztáranként eltérő, ahogy a kockázatvállalás mértéke is.

Aki szeretne aktívan részt venni a pénze kezelésében, és mer önálló befektetési döntéseket hozni, annak jó választás lehet a nyugdíj-előtakarékossági számla. Ennél a terméknél ugyanis mindenki magának állíthatja össze, hogy mibe és mennyit szeretne fektetni. Természetesen a pénzintézetek szakértői igény esetén segítenek a választásban, de a döntés teljes mértékben az ügyfélé. A NYESZ számlánál legfeljebb évi 100 ezer forint adójóváírás lehetséges (500 ezer forint befizetés esetén).

Aki rendszeres befizetésekben, hosszú távú megtakarításban gondolkodik, és akinek fontos a megtakarítás mellett a biztosítási védelem is, és legalább 10 év van hátra a nyugdíjba vonulásig, annak a nyugdíjbiztosítás az ideális. A biztosító segít a befektetésekről dönteni, de van lehetőség egyedi eszközalap-portfólió összeállítására is. Évente maximum 130 ezer forint adókedvezmény jár (650 ezer forint befizetés esetén), az adójóváírásokkal növelt megtakarítást pedig nyugdíjas korban adómentesen kapják meg az ügyfelek.

Forrás: www.penzcentrum.hu

Tízből egy magyar egyáltalán nem számít állami nyugdíjra

Százezer forint mínusz: ekkora lesz a különbség az utolsó havi fizetés és az első állami nyugdíj között a magyarok várakozása szerint. A Groupama Biztosító megbízásából készült országos reprezentatív kutatás annak járt utána, milyen félelmek övezik a nyugdíjrendszert, s számszerűen milyen nagyságú időskori juttatásra számítanak a nyugdíj előtt álló magyarok.

Nyugtalan nyugdíjas évek?

A magyarok 71%-a már tudja, hogy nem lesz elég a nyugdíja a megélhetéshez sem, kétharmada egyenesen igazságtalannak érzi, milyen kevés összegre számíthat az állami rendszerből ahhoz képest, amennyit be fog fizetni élete során. Emiatt is van, hogy egyre kevesebben, a magyarok mindössze negyede (27%) várja a nyugdíjas éveket. Ezen belül az 50-es éveikben járók fele (48%), a 29 év alattiak pedig mindössze 15 százaléka gondol jó érzéssel előre erre az időszakra – derült ki abból a kutatásból, melyet a Groupama Biztosító készített az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft.-vel.

A kutatás eredményeinek feldolgozásában részt vevő szociológus szerint további oka is van az anyagiak mellett, hogy a 39 év alattiak nem várják ezt az időszakot. Szvetelszky Zsuzsa szerint számukra nem olyan vonzó az a jelenlegi állapot, amit ma „nyugdíjasságnak” nevezünk. A passzivitás, a kiszolgáltatottság és ezzel összefüggésben a társadalmi megbecsülés hiánya, amit ők hozzá társítanak. Ez a korosztály az előttük álló évtizedek során minden bizonnyal ki fogja találni magának a saját „nyugdíjas imidzsét”, amiben a jelenleginél nagyobb szerepe lesz az anyagi függetlenségnek, biztonságnak, az aktív, élményekben is gazdag időskori életnek.

Az álom: 200 ezer forint körüli fizetés, és ugyanekkora nyugdíj

A kutatásban megkérdezték az embereket, mekkora összegre számítanak utolsó havi jövedelemként, milyen mértékű kezdőnyugdíjjal lennének elégedettek, és végül mekkora nyugdíjra számítanak reálisan az államtól.

A válaszok alapján átlagosan 218.900 forintos utolsó havi jövedelemmel kalkulálnak, amelyből csak minimálisan adnának lejjebb a munkaerőpiacról való távozáskor: az ideális nyugdíj a magyarok szerint 198.600 forint lenne.

„Csakhogy a magyarok 11%-a – elsősorban a fiatal generáció – már egyáltalán nem is számít állami nyugdíjra, és csupán 6% azoknak az idealistáknak az aránya, akik szerint a vágyott 200 ezer vagy e fölötti nyugdíjat tud majd biztosítani az állam” – ismertette a kutatás eredményeit Halasi Melinda, a Groupama Biztosító Értékesítés Támogatási Főosztályának vezetője.

A fiatalok szerint jövedelmük 40%-át kapják majd nyugdíjként

A válaszok alapján nyugdíjasként átlagosan 118.400 forint fog hiányozni az utolsó jövedelmükből. Az, hogy a fiatalabb korosztályok pesszimistábbak, nem meglepő.

Míg az 50 év felettiek jövedelmük 57%-ára számítanak nyugdíjként, a 30 év alattiak úgy gondolják, hogy időskori megélhetésükhöz az államtól csupán utolsó jövedelmük 40%-át kapják majd.

Ezek a számok összhangban vannak azokkal az előrejelzésekkel, melyek szerint a demográfiai folyamatok következményeként a jelenlegi állami nyugdíjak 20-30 éven belül akár harmadára csökkenhetnek.

Bakancslista helyett realitáslista

A magyarok többsége alapvetően klasszikus nyugdíjasként látja magát; pihenéssel, utazással, olvasással és főzéssel töltené idejét családja és barátai körében, a terveik közül azonban nem mindegyiket tartják megvalósíthatónak. Azt 80%-ban reálisnak tartják, hogy több időt töltenek el családunk körében, és ugyanígy megvalósíthatónak tartják, hogy tévézzenek (87%), vagy olvassanak (83%). Ugyanakkor már csak 46%-ban tartják valószínűnek, hogy utazni is tudnak majd idős korunkban, és mindössze 56% tartja reálisnak a színházba járást, vagy, hogy fürdőbe is eljutnak nyugdíjasként (55%). A nagy valószínűséggel megvalósítható tervek között, azaz a „realitáslistán” tehát többnyire olyan programok szerepelnek, amelyek alapvetően nem kell, hogy pénzbe kerüljenek.

Valamivel bátrabban terveznek a fiatalabbak: náluk nagyobb hangsúlyt kapnak az újdonságok, mint például új hobbi, vagy új sportág kipróbálása. Ez megerősíti a Groupama Biztosító korábbi kutatásainak eredményeit, melyből egyértelművé vált, hogy a mai fiatalok idős korukban is aktívabb életre vágynak.

Forrás: www.biztositasiszemle.hu

CLB TIPP: Kezdjen el időben gondoskodni nyugdíjas éveiről! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>