CLB

A 2014-ben elszenvedett 541 milliárd forintos veszteség után tavaly már csak 3,0 milliárd forintos veszteséget szenvedtek el a hitelintézetek, vagyis lényegében nullszaldós volt a magyar bankszektor. Az MNB ma közzétett adatai szerint a biztosítási szektor viszont hat éve nem látott, 44,2 milliárd forintos profitot produkált 2015-ben.

Tovább szenvednek a magyar bankok

Két adatot mindenképpen érdemes kiemelni a magyar hitelintézeti szektor 2015-ös eredményéből:

• hatalmas mértékben, 16%-kal csökkent a hitelintézetek nettó kamatbevétele, ami részben a hitelállomány drasztikus zsugorodásából, részben a kamatmarzs további szűküléséből fakadt,
• a működési költségek viszont 3%-kal nőttek a hitelintézeteknél.

Mindkét fenti tényező szorosan összefügg a devizahiteles elszámolással, amely önmagában csaknem évi 100 milliárd forintos (tartós, de fokozatosan csökkenő) adózás előtti profitkiesést okoz becslésünk szerint a bankoknak. Csak részben kompenzálja ezt az idei évtől a bankadó mintegy 70-80 milliárd forintos csökkenése.

Az egyedi nagybankok éves eredményadatai közül egyelőre mindössze kettőt ismerünk: a K&H 38,1 milliárd, az UniCredit pedig 38,7 milliárd forintos adózás utáni eredményt ért el 2015-ben IFRS szerint.

Az MNB gyorselemzése az alábbiakra is felhívja a figyelmet:

• 2015 év egészében a hitelintézetek bruttó hitelállománya 7,9%-kal csökkent, ezen belül a háztartások hitelei 12,5%-kal csökkentek, mely nagyrészt az elszámolási törvény végrehajtásának következménye. A 90 napon túl késedelmes hitelek aránya a negyedik negyedévben a háztartási szektorban 18,4%-ról 17,6%-ra csökkent (ez a teljes hitelintézeti szektor adata, ezért tér el az MNB másik adatától), a nem pénzügyi vállalatok szektorban pedig 13,4%-ról 9,8%-ra mérséklődött.
• A hitelintézetek tavaly összesen 38,9 milliárd Ft adózás előtti eredményt értek el.
• A hitelintézetek tőkeellátottsága az előző negyedévhez képest kismértékben romlott: a szektor tőkemegfelelési mutatója a negyedik negyedévben 20,5%-ról 19,7%-ra csökkent.
• A belföldi irányítású hitelintézetek piaci részaránya 2015. év végén 55,5% volt.
• A 2015. évi értékvesztés és céltartalék változás nem összehasonlítható a 2014. évi értékkel, mivel az elszámolási törvény miatti elszámolásokra 2014. évben megképzett céltartalékokat a hitelintézetek 2015. évben felhasználták, azaz a céltartalékokat visszaírták, így az értékvesztés és kockázati céltartalék változása pozitív irányú hatást gyakorolt 2015. évben az eredményre (503,8 milliárd forint értékben). Az elszámolások okozta tényleges veszteségek a rendkívüli ráfordítások között jelentek meg, így a rendkívüli eredmény 2015-ben -609,0 milliárd Ft-ot tett ki, szemben az előző évi 12,1 milliárd forinttal.

Szárnyalnak a biztosítók

A bankokkal ellentétben a biztosítók számára eredmény szempontból jól sikerült 2015, hiszen hat éve nem látott, 44,2 milliárd forintos adózás utáni nyereséget értek el. Igaz, ennek biztosítók közötti megoszlását egyelőre nem ismerjük.

Az MNB gyorselemzése az alábbiakra világít rá a biztosítóknál (a MABISZ részletesebb díjbevétel adatait még nem tették közzé):

• A biztosítók 2015. évi adózott eredménye 44,2 milliárd Ft, mely több mint 36%-kal meghaladja a 2014. évi értéket.
• A szektor teljes évi összesített biztosítástechnikai eredménye jelentősen, 89,8%-kal meghaladta az előző évit, ez a 2015. IV. negyedévben elért 9,4 milliárd forint összegű biztosítástechnikai eredménynek köszönhető. Ez az élet ágban döntően a tartalékok felszabadítására, míg a nem élet ágban a megszolgált díjak növekedésére vezethető vissza.
• A negyedik negyedév végén a biztosító részvénytársaságok és nagyegyesületek szerződésállománya az előző év végihez képest 5,8%-os növekedést mutatott.
• Szektor szinten továbbra is elmondható, hogy miközben az élet szerződések állománya stagnál, a nem élet szerződéseknél folyamatos növekedés figyelhető meg.
• A szektor tavalyi teljes díjbevétele 851,4 milliárd Ft volt, mely 2,1%-kal meghaladja az előző évi értéket, az életági díjak 3,2%-os csökkenésének, valamint a nem élet ági díjak 8,5%-os növekedésének hatására.
• A szektor díjbevétele a negyedik negyedévben az előző év azonos időszakához képest csekély, 0,4%-os növekedést jelez, az élet ági 8%-ot is meghaladó díjbevétel csökkenés és a nem élet ági 12,3%-os mértékű növekedés eredőjeként.
• A biztosítói szektor tőkefeltöltöttsége a tavalyi év végéhez képest mind az élet mind pedig a nem élet ágban jelentős növekedést mutat, és a prudenciális szempontból elvárt szintet továbbra is jelentősen meghaladja.

Forrás: Portfolio

Idén a gazdák mellett a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó nagyvállalkozások és az önkormányzatok is igényelhetnek támogatást a mezőgazdasági biztosítás díjához.

Március 15-től ismét pályázhatnak a gazdálkodók a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásra. A február elején megjelent felhívás alapján elmondható, hogy a 2012-ben bevezetett Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer (MKR) második pillére több változást is tartalmaz, de alapjaiban nem módosul tavalyhoz képest – hívta fel a figyelmet közleményében a Groupama Biztosító.

A mezőgazdasági díjak támogatására idén négymilliárd forint áll rendelkezésre. Változást jelent tavalyhoz képest, hogy bővült a díjtámogatásra jogosultak köre: kedvezményezett lehet minden aktív mezőgazdasági termelő (8/2015. FM rendelet szerint), azaz idén támogathatóak lehetnek a nagyvállalkozások és az önkormányzatok is. A támogatási kérelmet idén ismét az Egységes Kérelem (EK) felületén kell benyújtani. A biztosítható kockázatok közé pedig bekerült az őszi-fagy is.

A gazdálkodók három díjtámogatott termék közül választhatnak. A csomagbiztosítás az összes kockázatra (jég, tűz, vihar, őszi, téli és tavaszi fagy, aszály, árvíz, felhőszakadás) és a főbb növényekre (búza, árpa, tritikálé, rozs, kukorica, napraforgó, repce, alma, körte és szőlő) terjed ki. Gyakori növényekre (102 növény – köztük fő növények is), választható kockázatokkal köthető a hagyományos kockázati körből (jég, tűz, vihar, őszi és téli fagy). Itt a termelő saját termőhelyi adottságait, technológiáját figyelembe véve meg tudja választani, mely növények esetében, mely kockázatot tartja biztosításra érdemesnek. Ez a módozat tartalmazza azokat a biztosítási konstrukciókat – növény és kockázat variációk – melyek a rendelet szerint nem biztosíthatóak az előző két módozatban.

Időjárást tekintve a tavalyi mezőgazdasági év a szélsőségek éve volt. 2014 őszétől 2015 nyaráig egymást váltották az átlagosnál csapadékosabb időszakok és a szárazság. A Groupamánál 2015-ben a közel 1900 növénykár bejelentés több, mint 75 százaléka jégverésről szólt, a biztosítóhoz érkezett bejelentések hét százaléka aszálykár volt, emellett a vihar-, fagy-, tűzkár bejelentések voltak gyakoriak.

A Groupama 2015-ben növényállományok jégkára miatt közel 1,8 milliárd forintot fizetett ki a gazdáknak, aszályra és egyéb káreseményekre pedig további 200 millió forintot. A mezőgazdasági vagyonbiztosítások terhére bejelentett káresemények túlnyomó többsége viharkár, a kifizetések meghaladták a 200 millió forintot és további 20 millió forintot fizettünk ki állattartóknak elhullott jószágaik után.

Forrás: Agroinform

A külföldre utazók kétharmada (67%) köt általában biztosítást indulás előtt – derült ki a Groupama Biztosító legfrissebb kutatásából. Az elmúlt évekhez képest ez lényeges előrelépést jelent, hiszen az ezredforduló környékén ez az arány még csak 40% körüli volt. A reprezentatív felmérésből az is kiderült, hogy a nők kockázatkerülőbbek, illetve, hogy a biztosításkötés legfőbb motivációja az esetleges orvosi ellátás elérhetővé tétele, amire a Groupama Biztosító adatai szerint a tavalyi síszezonban februárban volt a legnagyobb szükség.

A megfelelő orvosi ellátás a legfőbb motiváció A biztosítók számára továbbra is fontos idény a síszezon, hiszen sokan választanak külföldi úti célt a téli kikapcsolódásra. A Groupama Biztosító megbízásából az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. által elvégzett legfrissebb, reprezentatív felmérés adatai szerint a külföldre utazók 67%-a köt rendszeresen utasbiztosítást, ami javulást mutat a korábbi évekhez képest. A kutatásból az is kiderült, hogy a biztosítás kötésének legfőbb motivációja – a válaszadók 73%-a válaszolta ezt – az esetleg szükségessé váló orvosi ellátás elérése volt.

„Tapasztalataink szerint pár éve még a külföldi utazásra induló embereknek csupán 40%-a kötött utasbiztosítást. Az, hogy az ügyfelek egyre tudatosabbak, örömteli. A biztonságot nem lehet évszakhoz kötni, de érdekes tény, hogy a téli hónapokat vizsgálva az elmúlt, 2014/2015-ös síszezonban a legtöbb kárbejelentés februárban érkezett a biztosítótársasághoz, csak ebben a hónapban 116 káresetet jelentettek be ügyfeleink és ebből 71 esetben sürgősségi orvosi ellátásra volt szükség.

Decemberben és januárban csak harmadennyi ügyfelünk jelentett be kárigényt, de ekkor is a balesetekkel kapcsolatos bejelentések voltak túlsúlyban” – mondta el Karsai Márta, a Groupama Biztosító utasbiztosítási szakértője. A külföldre utazók 18%-a soha nem biztosítja magát a kint tartózkodása idejére. Ha külön vizsgáljuk a téli sportokban legaktívabb 18-29 év közötti korosztályt, akkor még nagyobb ez az arány: a külföldre utazó fiatalok 27%-a nyilatkozott úgy, hogy sosem köt biztosítást. A kutatásból az is kiderült, a minden alkalommal biztosítást kötő utazók körében a nők aránya 16 százalékkal magasabb, mint a férfiaké.

Mennyi az annyi? − Egy síbaleset orvosi ellátása akár több millió forintunkba is kerülhet
A Groupama Biztosító adataiból kiderül, hogy egy ausztriai snowboard baleset Európai Egészségkártyával fedezett kórházi ellátás esetén, utasbiztosítás nélkül az alábbi költségeket tartalmazhatja:

A helikopteres mentés költsége: 1 267 500 Ft
A mentővel történő hazaszállítás költsége 130 680 Ft
A kórházi ellátás költségének (EEK kártya mellett fizetendő) önrésze: 85 000 Ft
Összesen: 1 483 180 Ft

Egy sziklás pályán elszenvedett gerincsérülés pedig az alábbi költségekkel terhelheti az utazókat:

Helikopteres mentés 1 331 400 Ft
A kórházi ellátás költsége, melyet az Európai Egészségkártya nem fedezett: 106 500 Ft
Az ügyfél hazaszállításának költsége 255 379 Ft
Összesen: 1 693 279 Ft

A biztosítótársaság szerint a síbalesetek során a magas kórházi számla mellett a helikopteres mentés teszi súlyossá a számlát. „Mivel a legtöbb ügyfél Európán belül síel, így az ügyfelek általában kiváltják az Európai Egészségkártyát, de minden alkalommal el kell mondani, hogy ez nem helyettesíti az utasbiztosítást, hiszen a legtöbb turistaközpontban magánorvosok és kórházak működnek, ahol nem fogadják el azt, továbbá a hegyi mentés és a szállítás költségeit sem téríti meg, míg egy megfelelő utasbiztosítás esetén a fenti költségek teljes mértékben térítésre kerülhetnek” − hangsúlyozta Karsai Márta, a Groupama Biztosító utasbiztosítási szakértője.

Forrás: ProfitLine

A biztosítók tavaly novemberben jelentették be, hogy 2015-höz képest az idén lényegesen magasabb kötelező biztosítási díjjal kell számolniuk a fuvarozóknak. Sok cég 100 százalékos díjemelkedésről számolt be a NiT Hungary felmérésben , a lapunknak nyilatkozó szakértő és ágazati szereplők szerint azonban olykor ennél is nagyobb mértékű a díjemelés, ami ellehetetleníti a kisebb vállalkozásokat. A helyzeten a baleseti adó eltörlése segíthetne.

Tavaly szembesültek azzal a fuvarozók, hogy a biztosítótársaságok jelentősen megemelték a kötelező biztosítási (kgfb) díjakat. A Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary) tagjainak körében végzett felmérése szerint a 3200 megkérdezett vállalkozás fele 10-50 százalék közötti, egynegyede ennél magasabb, 100 százalék feletti díjemelkedésről számolt be. Míg 2010-ben egy nyerges vontató éves kgfb-díja 250 ezer forint körül volt, a jelenlegi díj – kármentesség esetén – 400-600 ezer forint között alakul, de kárelőzmény nélküli új belépőnek már 800 ezer forint a vontatóra adott legkedvezőbb tarifa.

Évente 1,5 millió
Az áremelkedés különösen a kisebb vállalkozásokat érinti súlyosan, a megnövekedett költségeket ugyanis nem tudják beépíteni a fuvardíjakba, kigazdálkodni pedig nem tudják. Nagyságrendileg kétszáz százalékos díjemelkedést tapasztalt a Piac&Profitnak neve elhallgatását kérő nyilatkozó másik fuvarozócég vezetője is – de van olyan járművük is, amelynek már volt koccanása, és ebben az esetben 400 százalékkal emelkedett meg a díjtétel. Mint elmondta, az eddigi 300-400 ezer forintos éves díj helyett már 1,5 millió forintra is tehető így az éves teher, amelyet nem tudnak kigazdálkodni. A fuvardíjak emelése nem életképes megoldás a piacon, ugyanis a megbízók, az üzemanyagárak csökkenésével együtt éppen a fuvardíjak csökkentését szeretnék elérni. A fuvardíjból származó bevételek azonban most csak a fenntartáshoz elegendőek, a használatból eredő értékcsökkenés ellensúlyozására, – vagy akár fejlesztésre, új gépjármű beszerzésére – már nem marad forrásuk. Ezen nem segítene az sem, ha esetleg pályázati forrást vennének igénybe új járművek beszerzésére, hiszen sok esetben az ehhez szükséges önerőt akkor sem tudnák kifizetni, ha lennének a közúti szolgáltatásokra dedikált uniós források.

Így viszont sok cégnél maradnak a régebbi járművek, amelyekre magasabb kockázati tényezőként tekint a biztosító – és így a kötelező biztosítás díja is magasabb. A fuvarozócég vezetője szerint már az is óriási könnyebbség lenne, ha a kormányzat által kivetett harminc százalékos baleseti adót eltörölnék. Addig is azzal próbálkoznak, hogy figyelik a fordulónapokat és nem flottaként – mivel a kedvezményeket úgy is eltörölték, – hanem egyenként biztosítják a járműveiket, így próbálva meg minden egyes autóra megtalálni a legkedvezőbb konstrukciót.

Nem csak az alapdíj emelkedett
„Bár az egyes biztosítóknál óriási a szórás, de a fuvarozók akár 3-400 százalékos emelkedést is tapasztalhattak 2016-tól” – hangsúlyozta lapunknak Németh Péter a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója. A rendkívüli mértékű drágulás okát a szakember szerint csak részben találjuk meg az alapdíjak emelkedésében – amelyek önmagukban is csaknem a duplájukra emelkedtek. „A tapasztalt díjemelkedés jelentős részét a flottakedvezmények visszaszorulása, illetve egyes esetekben eltörlése jelenti. Míg korábban a több gépjárműves vállalkozások jelentős díjkedvezményekben részesültek, addig ezek mára megszűntek, de komoly mértékben nőtt a biztosítók által kirótt kockázati felár is a tehergépjárművekre, nyergesvontatókra” – hívta fel a figyelmet a szakember. Sok cég ráadásul tavaly „bennragadt” a biztosítójánál, nem éltek a váltás lehetőségével, hiszen ez plusz adminisztrációs terhet ró rájuk, ami különösen a kisebb vállalkozásoknál nagy terhet jelent. Akik maradtak a biztosítójuknál Németh Péter szerint szinte egységesen rosszabb feltételeket kaptak az újrakötésnél, mintha váltottak volna. Ennek oka, hogy a társaságok továbbra is az új ügyfelek megszerzésére törekednek, a nem váltó vállalkozások így kimaradnak az átlépőknek nyújtott kedvezményekből.

A biztosítótársaságok azzal érvelnek a díjemelés mellett, hogy a flottákra eső kárhányad túl nagy terheket rótt rájuk. „Valahol ez érthető, különösen a kötelező biztosítás esetén, ami nem elsősorban a járműben esett kárt, hanem az okozott kárt téríti. Márpedig egy kamionnal csak szerencsés esetben lehet „kis” kárt okozni, egy gazdasági totálkár pedig milliós tétel a biztosítóknak. Így a flottákra eső kárhányad, még ha ötven autóból csak egy-kettő koccan is, nagyon magas” – emelte ki Németh Péter, aki szerint a piacon látható, hogy a biztosítók egyhangúan, – és ugyanazon időben – változtatták meg üzletpolitikájukat és emelték díjaikat.

Figyelni kell a határnapot
„A díjemelkedés ellen túl sokat nem tehetnek a fuvarozók” – vélte Németh Péter, aki szerint az egyetlen hatékony lépés, ha az éves váltáskor alaposan átböngészik az ajánlatokat a cégek. „Az a tapasztalatunk, hogy sokan bennragadtak az elmúlt években, nem figyeltek a fordulónap közeledtére, vagy nem is akartak váltani. Pedig kőbe kell vésni ezt a dátumot és hatvan nappal a fordulónap előtt rá kell szánni az időt, hogy megkeressük a legkedvezőbb ajánlatot, ezzel sok százezret lehet spórolni” – hangsúlyozta a szakember.

Évente egyszer van lehetőségünk arra, hogy kgfb szerződésünket átvigyük másik biztosítóhoz. A biztosítók bármikor, elvileg naponta is hirdethetnek új tarifákat, ezek azonban csak 60 nappal később lépnek életbe. Így lehetőségünk van érdemben tájékozódni, és ha kedvezőbb ajánlatot találunk, az évforduló előtt legalább 60 nappal (de inkább pár nappal ez előtt a határidő előtt) kezdeményezhetjük a biztosítóváltást. Formailag a 30 napos határidő csak a régi szerződés felmondására vonatkozik, az új szerződést elvileg ráérnénk az évfordulóig megkötni – de nyilván érdemesebb egy menetben elintézni mindent.

Forrás: Piac&Profit