CLB

Szerda estig kell beérkeznie a kötelező díjának

Annak a mintegy 120 ezer személyautó-tulajdonosnak, aki év végi évfordulóval kötötte újra kötelező gépjármű-felelősségbiztosítását (kgfb), március elsejéig kell rendeznie az esedékes, baleseti adóval növelt díjrészletét.

Mivel a március 1-jei határidő az összegnek a biztosítóhoz való beérkezésére vonatkozik, csekken hétfőtől már senki ne próbálja rendezni az összeget. Szerda délelőttig az átutalás, azután zárásig az adott biztosító ügyfélszolgálati irodájában történő személyes befizetés a biztonságos opció – figyelmeztet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

„Bár a biztosítók kár esetén már január elsejétől fizetnek, a törvény az ügyfeleknek 60 napos díjfizetési haladékot tesz lehetővé – magyarázza Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke. – Ha azonban egy biztosító a határidő lejártáig nem kapja meg az esedékes díjösszeget, a hatályos jogszabály komoly lépésre kötelezi őt: már másnap törölnie kell az adott szerződést. Ezért aki eddig még nem intézkedett, mindenképpen olyan fizetési módot válasszon, hogy pénze biztosan idejében célba érjen.”

A csekkes fizetés a néhány napos átfutás miatt hétfőtől már nem garantált megoldás. Mivel az átutalás a magyar bankszámlák között immár néhány óra alatt megtörténik, szerda délig a banki átutalás a megfelelő opció a csekkes befizetés helyett. Az utolsó napon azonban az a legbiztosabb, ha az aktuális biztosítónk pénztárába fizetjük be az esedékes díjat. Fontos, hogy tisztában legyünk az adott ügyfélszolgálati iroda nyitva tartásával. Emellett arra is ügyelni kell, hogy több biztosító már nem működtet pénztárat az ügyfélszolgálati pontjain.

A nem fizetés következményei

Az az ügyfél, akinek a díj nem fizetése miatt megszűnt a kötelező biztosítása, a fedezetlenség időtartamára fedezetlenségi díjat köteles fizetni, melynek mértéke – az autó teljesítményétől függően – idén naponta 310-690 forint között mozog. Emellett ugyanannál a biztosítónál kell újra szerződést kötnie, visszamenőleg a türelmi időre járó díjat is le kell rónia és választási lehetőség nélkül azonnal a teljes évre járó biztosítási díjösszeget kell kifizetnie. Ráadásul mindhárom összegre meg kell fizetni a 30 százalékos baleseti adót is. Így együtt ez már igen tetemes összeg lehet egy egyszerű személyautónál is.

A legsúlyosabb következmény ugyanakkor az lehet, ha az ügyfél a fedezetlenség időszakában kárt okoz: ilyenkor neki kell állnia a személyi sérülés esetén akár több tízmilliós kártérítést is, ami akár életre szóló fizetési kötelezettséget is jelenthet.

A százezernyi értesítés közül persze óhatatlanul elkallódhat néhány a postai kézbesítés során, ez azonban sajnos nem mentesíti az ügyfelet a következményektől. A díjfizetés elmaradása a szabályozás szerint egyértelműen az ő felelőssége.

Forrás: www.vg.hu

Komoly károkat okozhat a felelőtlen hajózás

Már itthon is egyre többen szállnak vízre rendszeresen: a Generali becslése szerint a balatoni kikötőkben több mint 5000 vitorlás szeli a habokat. A felhőtlen időtöltés közben azonban még mindig sokan feledkeznek meg a biztonságról. Bár a biztosító statisztikái szerint a károk átlagos értéke 700 ezer forint körül mozog, becslések szerint a vitorlások mindössze 20-25%-a rendelkezik felelősség- és lényegesen kisebb hányada casco biztosítással. A Generali a Budapest Boat Show-n segít eligazodni a kockázatok és megoldások között.

Magyarországon évről évre közkedveltebb szabadidős tevékenység a vitorlázás: a Balaton kitűnő adottságai és a horvát tengerpart közelsége egyaránt hozzájárul a vízi sport terjedéséhez. Amellett, hogy a balatoni kikötők számos lehetőséget biztosítanak a hajótulajdonosoknak és a hobbivitorlázóknak, az utóbbi években egyre keresettebbek az élményvitorlázások is.

A biztosító becslése szerint a hajózási engedéllyel rendelkezők száma Magyarországon 2016-ban meghaladta az ötezret, tudatosság kérdésében azonban még mindig van hova fejlődni. Csak kevesen veszik figyelembe, hogy az autókhoz hasonlóan a vízi járműveknél is az üzemben tartót terheli az összes felelősség, amennyiben hajójával kárt okoz – mondta Szikszai József, a Generali vagyon- és gépjármű-kárrendezési igazgatója. „Az érvényes hajólevéllel rendelkező vitorlások mindössze 20-25 százalékának van biztosítása, ami a hajókban esetlegesen keletkező károk értékét tekintve nagyon alacsony. Szerencsére azonban pozitív tendencia mutatkozik, egyre több hajótulajdonos választja a vízi járművek számára kialakított csomagokat” – tette hozzá.

Az ütközés a leggyakoribb károk

Egy rossz manőver miatt bekövetkezett kisebb ütközés, sőt egy elhibázott kikötés is több százezer forintba kerülhet, ráadásul komoly személyi sérülés is történhet. Akárcsak a vitorlások fenntartása és tárolása, a javíttatásuk is meglehetősen költséges. Mint kiderült, a károk átlagos értéke körülbelül 700 ezer forint, míg egy kisebb vitorlás esetében csupán 20 ezer forint körül mozog a biztosítás költsége a teljes hajózási szezonra. Anyagi kár azonban nem csupán csak akkor érheti a tulajdonost, amikor a jármű a vízen van, hiszen a hajó a szárazföldi tárolás vagy szállítás során is bármikor megsérülhet. Érdemes ezért komplexen gondolkodni, minden eshetőségre felkészülni.

A Generali adatai szerint a leggyakoribb károk az ütközés, de a biztosító egyéb esetekre is rendelkezik megoldással. Az utóbbi években olyan megoldásokat alakított ki a cégcsoport, amelyek kifejezetten a hajótulajdonosok igényeihez igazodnak. A kikötő biztosítás casco és felelősség- mellett egyben balesetbiztosítást is kínál az érvényes hajólevéllel rendelkező, 15 évnél fiatalabb vitorlás és motoros hajók tulajdonosai számára. A biztosító ott lesz a Hungexpón megrendezett Budapest Boat Show-n február 23. és 26. között, ahol kifejezetten hajósok számára kialakított termékeivel járul hozzá a biztonságos vízre szálláshoz. A hajózás és a vízi sportok szezonnyitó nagyrendezvénye idén is felvonultatja a hazai vitorlás-, elektromos- és motoroshajó-piacot, illetve az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat.

Forrás: profitline.hu

A kátyúbiztosítás és a kár körültekintő dokumentációja növelheti a kártérítés esélyét

Az úthibák okozta autós károknak a tapasztalatok szerint csupán a felét bírálják el pozitívan, a kártérítés esélyét azonban jelentősen növelheti a kár körültekintő dokumentációja és a kátyúbiztosítás - mondta a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) Gépjárműszekciójának vezetője az MTI-nek.

Cselovszki Zsolt kifejtette: országosan több tízezerre tehető az autók épségét veszélyeztető kátyúk száma. Az elmúlt hetekben volt olyan időszak, amikor csak Budapesten naponta négy-ötszáz új úthibát regisztráltak a karbantartók.

Rámutatott: a kátyúkárokért az adott útszakasz fenntartója felel. A települések közti útvonalak az autópályákkal együtt a Magyar Közút Zrt. kezelésében állnak, míg a lakott területen belüli útszakaszok az illetékes önkormányzat hatáskörébe tartoznak. Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalaiért a BKK Közút Zrt. a felelős, míg a többi utat a kerületi önkormányzatok kezelik.

A kárigények elutasításának legfőbb oka, hogy az autós a kár megfelelő rögzítése nélkül hagyta el a helyszínt, vagy az, ha a megengedettnél bizonyíthatóan gyorsabban haladt, illetve, ha az adott útszakasz problémáit figyelmeztető tábla jelezte - magyarázta az FBAMSZ szakembere.

Cselovszki Zsolt rámutatott: a télen keletkező kátyúk kijavítása a tapasztalatok szerint májusig is elhúzódik, ezért még most is érdemes kátyúkár-biztosítást kötni. Ennek előnye, hogy a közút kezelője helyett a saját biztosító felé kell jelezni a kárt, és így magasabb a pozitív elbírálás aránya is. Egy kátyúkár-biztosítás éves díja néhány ezer forint, jellemzően kötelező vagy casco-biztosítások mellé kötik, de önállóan is elérhető egyes biztosítóknál - tette hozzá.

Máhig Attila, a Groupama Biztosító szolgáltatási ügyvezető igazgatója elmondta: a téli hónapok után a tavaszi olvadáskor komoly károk keletkezhetnek az útburkolatban, és ezek az úthibák jelentős károkat is okozhatnak a gépjárműben.

Jelezte: a Groupama Biztosító tapasztalatai szerint az éves szinten jelentkező, mintegy ezer kátyúkár bejelentést zömében februárban, márciusban és áprilisban juttatják el a társasághoz. Idén a Groupamához még csupán 170 kátyúkár bejelentés érkezett, a biztosítótársaság azonban az idei kemény fagyok után a korábbinál magasabb számú bejelentésre számít.

A Generalinál az MTI-nek elmondták: 2016 során közel száz kátyúval kapcsolatos bejelentést regisztráltak, melyekre 3 millió forintos nagyságrendben fizettek kártérítést. A legtöbb esetet Budapestről jelentették, a kátyúk okozta károkat elsősorban áprilisban és novemberben szenvedik el a Generali ügyfelei.

Rámutattak: ha kátyúba futott a gépjármű, és megsérült az autó, a kátyúkárt "főszabály" szerint az adott út tulajdonosának kell bejelenteni, lehetőleg minél hamarabb, ha nincs cascónk vagy kátyúkár kiegészítő biztosítás a kötelező biztosítás mellé. Fontos kiemelni, hogy biztosítás hiányában a károk kifizetésének jogalapjára vonatkozó döntés az út tulajdonosának a hatásköre, nem a biztosítóé.

Ha a károsultnak van biztosítása, a kárrendezés hatékonyságát nagyban növeli, ha pontosan dokumentálja a történteket. Érdemes például mobiltelefonnal fotókat készíteni a helyszínről és a gépjármű sérüléséről. Mindez egy esetleges jogvita kapcsán is nagymértékben megkönnyítheti a gépjárművezető dolgát - mondták el a Generalinál.

Vereczki András, az Uniqa lakossági biztosítások és kárrendezési vezetője elmondta: a tavalyi enyhe téli időszakban néhány száz ilyen jellegű bejelentés érkezett a biztosítóhoz, az idei kemény tél után azonban várhatóan ennél nagyobb számban jelentik majd be a kátyúkárokat.

Közölte: a casco biztosítás szerződőjének közvetlenül nyújt kártérítést a biztosító, amennyiben a fedezete kiterjed a biztosított gépjárműben bekövetkező törés- vagy sérülés károkra. Érdemes azt is figyelembe venni a casco biztosítási szerződés kötésekor, hogy a biztosító fedezetet nyújt-e a gépjármű elszállítására, tárolására.

Az Uniqa Biztosító Zrt. casco biztosítási szolgáltatásaiban szerepel, hogy a cég - a biztosítási feltétel szerinti limitösszegek keretei között - megtéríti a sérült jármű indokolt mentésével, szállításával, vontatásával, idegen helyen történő tárolásával, őrzésével felmerült költségeket, de ezeket számlával igazolni kell.

Kiemelte: casco biztosítási kár esetén a biztosított maga viseli - az igazoltan felmerült járulékos költségekkel együtt - a megállapított kárösszegből a casco szerződésben vállalt nagyságú összeget. Az önrészesedést százalékban és emellett fix összegű minimális önrészesedési összegben határozzák meg - mondta Vereczki András.

Forrás: webradio.hu

CLB TIPP: Ne felejtsen el Ön se gépjármű biztosítást kötni! Kötelező és casco biztosítás kalkulátor >>
 

Több igazolás is kellhet, ha kéri a rendőr a kötelező biztosítást

Itthoni közúti rendőri ellenőrzéskor az érvényes „kötelezőnk” meglétének igazolására a szerződés hatályba lépte után két hónappal nem elég a biztosítási kötvény felmutatása. Magunknál kell tartani még az aktuális díjbefizetési csekk bizonylatát vagy egyéb, díjfizetést igazoló dokumentumot is. Mindezek viszont kiválthatók az önállóan is érvényes – aktuális díjbefizetés tanúsító – biztosítói igazolással, vagy éppen a belföldre is érvényes zöldkártyával.

Pórul járt olvasónknak közúti ellenőrzéskor nem fogadták el önmagában a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának (kgfb) a biztosítási kötvényét igazolásként, noha, mint jelezte, volt érvényes szerződése. Az is fáj neki, hogy külföldi autóútja előtt miért kell neki külön „könyörögni” a biztosítójánál, hogy küldjék el neki a zöldkártyát. Panaszairól a felügyeleti szervet, a Magyar Nemzeti Bankot kérdeztük.

A kgfb-ről szóló törvény szerint a biztosító jellemzően a kötvény megküldésével jelzi, hogy létrejött a biztosítási szerződés. Kevesen tudják viszont, hogy ez a papír önmagában csak a biztosító kockázatvállalásának első 60 napjában igazolja, hogy van érvényes kgfb-szerződésünk – mondta Binder István, a jegybank felügyeleti szóvivője. Ha nincs kötvény, az első 60 napban e célra a biztosítási ajánlat ügyfélnél található példánya is megfelelő lehet igazolásra – ám csak akkor, ha a biztosító és az ügyfél is megfelelően rögzítették azon a jogszabály által előírt adatokat.
A kgfb díját fizethetjük negyed- vagy félévente, sőt előre egy évre is, akár átutalással, csoportos beszedési megbízással vagy csekken. A befizetést ennek megfelelően az ügyfél (akit legtöbbször biztosítósan „üzembentartónak” hívnak) a befizetett csekkszelvénnyel, az utalásról szóló bizonylat másolatával vagy pedig a biztosítótól automatikusan erre kapott igazolással bizonyíthatja.

A lényeg, hogy legyen nálunk egy dokumentum, ami a díjfizetést – és így a biztosítás fedezettségét – igazolja – mondta a szóvivő. Átutalásnál célszerű kinyomtatni és magunknál tartani a díjfizetést igazoló dokumentumot. Ilyenkor fontos az is, hogy az utalási bizonylaton pontosan ott legyen azon időszak dátuma is (vagyis mondjuk a következő fél év), amire befizettük a pénzt.

A biztosítói szerződés kezdete utáni 60. naptól tehát már nem elég önmagában a szerződés megkötését igazoló dokumentum (például kötvény). Emellé egy, az adott időszakra vonatkozó díjfizetésről szóló bizonylatot is a járműben kell tartanunk. Ezt a két (szerződési, illetve díjfizetési) igazolást egyetlen papírral is kiválthatjuk. Binder szerint ez lehet a nemzetközi zöldkártya vagy egy olyan – persze megfelelő tartalmú – biztosítós igazolás, amelyet az aktuális díj befizetését követően küld ki biztosítótársaságunk. Ezeken együtt szerepel nemcsak az, hogy van biztosítási szerződésünk, de a kifizetett biztosítási időszak dátuma is.

A nemzetközi zöldkártyát viszont általában csak ügyfélkérésre, a külföldi utazást megelőzően küldik ki a biztosítók – mondta el a jegybanki szóvivő. Eredeti célja mellett viszont ez a belföldi igazoló szerepet is betöltheti – persze csak a már kifizetett időszakra vonatkozóan. A másik említett biztosítós igazolást a biztosítók ügyfélkérésre is kiküldhetik, de a gyakorlatban ezt jellemzően azok az ügyfelek kapják, akik nem a csekkes díjbefizetést választották. Mindezeken felül a különböző hatósági (pl. rendőrségi, bírósági) eljárásoknál, illetve más biztosítónál a kárrendezésnél a megszokottnál több adatot tartalmazó kgfb-fedezetigazolásra is szükség lehet. Ezeket a biztosítók külön kérésre állítják ki.

A jegybanknál nyomatékosították: jogszabályi előírások alapján a biztosító köteles – persze az aktuálisan befizetett díjnak megfelelően – e bizonylatok valamelyikének megküldésére. Ennek típusát viszont szabadon határozhatja meg. Biztosítónk lényegében a díjfizetési csekk kiküldésével már eleget tesz a jogszabályi kötelezettségének (amelyet aztán az ügyfél az időben történő befizetéssel érvényesít), a nem csekkes szerződéseknél pedig jellemzően utólag küldi meg a befizetésről szóló igazolást, vagy annak kiváltásaként a zöldkártyát. Az MNB a rendszeresen ellenőrzi a biztosítók szerződés-nyilvántartó és ügyfél-kommunikációs rendszereit a kgfb-hez kapcsolódóan (is). Ha a jegybank bármelyik piaci szereplőnél a jogszabályok megsértését tapasztalja az ügyfelek kiszolgálásakor, levelezések lebonyolításában, akkor az adott biztosítót a hiányosságok megszüntetésére kötelezi, és ezzel párhuzamosan bírsággal is sújtja – mondta Binder István.

Forrás: origo.hu