Kiderültek az építkezési felelősségbiztosítást szabályozó kormányrendelet részletei
Az építési törvény júliusi módosítása szerint szeptember elsejétől kötelező felelősségbiztosítással lehet csak vállalkozni a 300 négyzetméteresnél kisebb, egyszerű bejelentéssel érintett családi ház tervezésére és kivitelezésére. A felelősségbiztosítás kereteit egy kormányrendelet lenne hivatott részletezni, ám erre az építési piac hónapok óta hiába vár, noha a Napi.hu birtokába jutott előterjesztés információink szerint már jó ideje a Miniszterelnökségen hever.
Az egyelőre jókora késésben lévő, jelenleg is a Miniszterelnökségen veszteglő tervezet szerint a kivitelezői szerződésben szereplő felelősségbiztosítás nélkül az építési munkaterület nem adható át a fővállalkozó kivitelezőnek, az építési napló nem nyitható meg és a kivitelezés nem kezdhető meg. Mindez azokra a beruházásokra vonatkozik, amelyek kivitelezési szerződését 2016. szeptember 1-jét követően kötötték meg, az elektronikus építési főnapló megnyitására pedig 2016. október 1-je után került sor, az építési napló megnyitása október 16. után történik.
A felelősségbiztosításnak a tervező esetében fedezet kell nyújtania:
- 50 millió forint beruházási költségkeretig biztosítási eseményenként legalább 2 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen legalább 6 millió forintig
- az 50-100 millió forintos beruházásoknál legalább 5 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 15 millió forintig;
- 100 millió forint feletti beruházási költségkeret esetén legalább 10 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 30 millió forintig nyújt fedezetet.
Minden egyéb esetben pedig:
- 50 millió forint beruházási költségkeretig biztosítási eseményenként legalább 10 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen legalább 30 millió forintig
- 50-100 millió forintos beruházásnál legalább 20 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 60 millió forintig
- 100 millió forint feletti beruházás esetén legalább 30 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 90 millió forintig kell fedezetet biztosítania.
A kötelező felelősségbiztosítás a szerződés hatálya alatt okozott és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 3 éven belül bekövetkezett biztosítási eseménynek minősülő károkra kell fedezetet nyújtania.
Forrás: biztositasiszemle.hu
CLB TIPP: Kérjen ajánlatot cége számára oldalunkon! Vállalkozói biztosítás ajánlatkérés >>
Legalább másfél milliárd forint kárt okozott a hétvégi szélvihar
Folyamatosan érkeznek a bejelentések a biztosítókhoz.
Másfél milliárd forintnál is nagyobb kárbejelentési összegre számítanak a a hétvégi viharok miatt a biztosítók.
A Groupama félmilliárd forintra becsüli a rendkívüli időjárás okozta ügyfélkárok összegét. Az ország második legtöbb lakásbiztosítást kezelő biztosítójához hétfő délig csaknem 1500 bejelentés érkezett, de összesen legalább kétszer ennyit vár. A legtöbb bejelentést Baranya, Fejér, Somogy, Tolna, Veszprém vármegyéből kapták, ahol tetőket bontott meg, épületelemeket szakított le, fákat döntött ki, vagy szabadon hagyott tárgyakat sodort el a szél. A károk átlagos értéke 85 ezer forint.
Az Aegon is félmilliárd forint körüli kárösszegről ír. Hozzájuk hétfőn 14 óráig 2700 kárbejelentés érkezett, elsősorban Somogyból és Baranyából, épületekben, tetőszerkezetekben, vagyontárgyakban keletkezett károkról.
A Generali hétfő délig majdnem 2500 bejelentést fogadott, a többi társasághoz hasonlóan főképp Közép- és Dél-Dunántúlról. Leginkább Kaposvár, Pécs és Veszprém térsége szenvedte meg az erős szelet. Ők 350 millió forintra becsülik ügyfeleik kárát. Jelezték azt is, hogy az egyre kiszámíthatatlanabb időjárás, gyakrabban okoz kárt, ezért érdemes aktualizálni a biztosítási szerződéseket.
A hétfő délutáni adatok alapján az Allianz Hungáriához több mint 2000 kárbejelentés érkezett, elsősorban Pécs, Kaposvár, Székesfehérvár, Veszprém, Tatabánya és Baja térségéből. Ott a 200 millió forintot is elérheti a kárösszeg, de a bejelentéseknek még nincs vége, az ügyfelek jelentős része csak napokkal később jelentkezik a biztosítónál.
forrás: hvg.hu
CLB TIPP: A CLB lakásbiztosítás kalkulátorában kiszámoljuk Önnek a biztosítók lakásbiztosítás ajánlatait, így Önnek már csak választania kell közülük:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Időzített bombák a lakásbiztosítások Magyarországon
Sokan abban a hitben élnek, hogy a megkötött szerződésük majd fedezi a kiadást, ha leég a házuk, a lakásuk. A veszteség azonban gyakran jóval nagyobb, mint amilyen összeg a megállapodásban szerepel.
Tavaly 7414 lakástűzhöz riasztották a katasztrófavédelem munkatársait, összesen 102 ezer négyzetméter épített terület égett le. A kiégett otthonok helyreállítása óriási feladat, hiszen ilyenkor nemcsak a tűz pusztít, hanem az oltás során használt víz is óriási károkat képes okozni – gyakran nemcsak az érintett otthonban, hanem a szomszédos lakásokban, házakban is.
Nyáry Erzsébet ma is abban a 9. emeleti panellakásban lakik Csepelen, amely 20 évvel ezelőtt kiégett. A tüzet elektromos zárlat okozta, és a háromszobás lakás pillanatok alatt megtelt füsttel, a lángok mindent elborítottak, de szerencsére nem történt személyi sérülés. Az anyagi kár viszont óriási volt, a 2500 kötetes könyvtáruk, a gyerekei értékes sífelszerelése, rengeteg ruha, a bútorok – gyakorlatilag mindenük odalett. A helyreállítás éveket vett igénybe, mivel a biztosító csak részben térítette meg a kárt – mondta Erzsébet. Ennek ellenére ragaszkodott a lakásához, mivel nagyon szereti a környéket, és a renoválás során sokkal élhetőbbé alakították az otthonát, ráadásul már a tűzvédelmi szabályokat is figyelembe vették, például a korábban befelé nyíló ajtókat kifelé nyílókra cserélték.
Magyarországon az ingatlanállomány nagyjából 80 százaléka rendelkezik biztosítással – ez az arány Európában vezetőnek számít –, ennek fő oka, hogy legtöbbször hitelfelvétellel vásárolják meg az ingatlanokat, ilyen esetben pedig kötelező biztosítást kötni.
Azonban sajnos jellemző az alulbiztosítás is, azaz hogy alacsonyabb összegre biztosítjuk az ingatlant és az ingóságokat, mint amennyit valójában érnek. A saját lakásunkban keletkezett kárt a saját lakásbiztosításunk, a más lakásokban keletkezett kárt pedig a felelősségbiztosításunk fedezi tűz esetén is, ahol nagyon gyakori a továbbterjedés – tájékoztatta lapunkat Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs igazgatója.
– Az oltáskor keletkezett kár gyakran még nagyobb, mint amit maga a tűz okozott, mivel a tűzoltók nagyon extrém eszközökkel oltanak. Egyszer tanúja voltam egy oltásnak, ahol bár alul égett a tűz, de a tetőt kellett locsolni, amíg a tetőszerkezet annyira elnehezedett, hogy beroppant, így oltották el a lenti tüzet – érzékeltette a biztosítási szakember. A sáros, szennyezett víz, a hamu is óriási károkat okoz. A tűzkár harmadik összetevője pedig a bontási költség, ami szintén tetemes összeg lehet. A helyreállításkor növelheti a költségeket az is, ha az épület elektromos hálózata régi, és az elektromos művek csak úgy ad engedélyt a működésre, ha az egész épületben kicserélik a hálózatot, nem csak a kiégett lakásban. Természetesen a lakásban lévő elégett ingóságoknak nagy az értékük. „Ilyenkor merül fel az, hogy mire terjedt ki a biztosításunk. Magyarországon ma túlzás nélkül mondhatom, hogy minden lakásbiztosítás egy időzített bomba újjáépítési szempontból. Ugyanis ezeket a biztosításokat jó néhány évvel ezelőtt kötötték meg, és az akkori négyzetméteráraknak már közük nincs a mostaniakhoz. Tíz évvel ezelőtt 250 ezer forint/négyzetméter volt az újjáépítési ár, ez most 600-650 ezer forint. A biztosító pedig kár esetén annyit fog fizetni, amennyi a szerződés szerinti érték.
Egy kiégett otthont helyreállítani minimum fél év, de egy évig is elhúzódhat, és a családnak addig is laknia kell valahol. Ha nincs olyan családtag vagy ismerős, aki átmenetileg befogadja a károsultakat, vagy a helyi önkormányzat nem tud lakhatást biztosítani számukra, akkor ez óriási kiadást jelent. De ilyen esetre is lehet kiegészítő biztosítást kötni. Németh Péter szerint a biztosítók nagyon rugalmasak, és a kárbejelentés után a lehető leghamarabb utalnak előleget a károsultaknak. Kisebb kár esetén lehetőség van egyezséges kárrendezésre, ilyenkor viszonylag gyorsan lezajlik a folyamat, és nem is kell elszámolni a biztosító felé, hogy mire fordította a kártérítést az ügyfél. Azonban ha teljesen fel kell újítani az ingatlant, akkor mint egy projektfinanszírozás esetében, szakaszosan utalja át a biztosító az összeget annak megfelelően, hogy hogyan halad a munka. Ezeknek a jogosságát a biztosító szakértője állapítja meg és ellenőrzi. – Összességében elmondható, hogy a biztosítók mindent kifizetnek, de szigorúan ügyelnek arra, hogy csak annyit fizessenek ki, amennyi a szerződésben szerepel. Éppen ezért évente érdemes átnéznünk a biztosításunkat, hogy a szerződés pontosan mire nyújt fedezetet és mekkorát. Ha azt látjuk, hogy túl alacsony az ingatlanunk újjáépítési értéke, illetve az ingóságok biztosítási értéke, lehetőség van módosítani ezt az összeget. Így persze valamennyivel magasabb lesz a biztosítási díj is, azonban baj esetén ez megtérül – összegezte Németh Péter.
forrás: nepszava.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók lakásbiztosítási csomagjait:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Ezzel a lehetőséggel élve spórolnak a magyarok a biztosítási díjakon
Éves díjfizetéssel kötik már több mint a felét a kötelező biztosításoknak és a lakásbiztosításoknak a hazai ügyfelek, akik az így rendelkezésre álló 15-20 százalékos kedvezménnyel érdemi összegeket, akár több tízezer forintot is megtakaríthatnak.
Más szektorokkal ellentétben a biztosítótársaságok már több mint egy évtizede kedvezménnyel honorolják, ha a szolgáltatást igénybe vevők élnek az adminisztrációt csökkentő megoldásokkal, például online egyenlítik ki a biztosításaik díját vagy akár előre, egy összegben rendeznek több hónapot, esetleg egy évet. Így akár 5-20 százalékot is lehet spórolni az adott biztosításon.
Eddig a kedvezmények kevésbé mozgatták meg a fogyasztókat, azonban az emelkedő árak miatt ezek a lehetséges spórolási megoldások is felértékelődtek – legalábbis a biztosítói díjfizetések ezt tükrözik.
Kimaxoljuk a kedvezményeket
Egyre többen választják a biztosítások esetében is a legkomolyabb kedvezményt kínáló, éves díjfizetéses megoldásokat, amelyekkel jelentősebb összeg takarítható meg.
Az Index által megkérdezett biztosítók arról számoltak be, hogy egyre kisebb arányban van jelen a korábban lényegesen többet használt havi és negyedéves díjfizetés.
Az Allianz, az Aegon, a K&H és az Uniqa Biztosító is arról tájékoztatott, hogy egyre több ügyfél dönt az éves díjfizetés mellett. Seregélyes Andrea, az Union Biztosító működésmenedzsment-igazgatója szerint az éves díjfizetés túlsúlya egyértelműen az erre adott díjkedvezménynek köszönhető.
Biztosításonként is komoly eltéréseket lehet tapasztalni. Az életbiztosítások átlagdíja egyértelműen magasabb, ezért magasabb díjú szerződések esetében a havi díjfizetés nagyobb arányt képvisel. Ez lehet a magyarázata annak, hogy a csak életbiztosításokat kínáló NN Biztosítónál a havi díjfizetés még mindig 75 százalékos arányt képvisel. Ugyanakkor például az Union Biztosítónál az életbiztosításokon belül mindössze 25 százalék a havi díjfizetési arány, miközben az ügyfelek 38 százaléka egy összegben fizeti be az életbiztosítás éves díját – amit Seregélyes Andrea egyértelműen annak tud be, hogy a kedvezmények az éves díjfizetést itt is vonzóbbá teszik.
Az autó- és lakásbiztosítások zömét évente fizetjük
Az Aegon esetében az élet- és nyugdíjbiztosításoknál az NN-hez hasonlóan magas, 85 százalék felett a havi díjfizetési gyakoriság, ugyanakkor a gépjármű-biztosítások (casco és kgfb) esetén az új szerződések 50 százaléka már éves díjfizetéssel jön létre. Erre persze az is magyarázat, hogy bár drágálljuk a kötelező díját, azonban az elmúlt évek béremelései után a 45 ezer forint körüli éves átlagos díj már nem jelent akkora érvágást a keresetekhez képest – főleg, ha az egyösszegű befizetéssel 15 százalékot, akár 5-10 ezer forintot spórolhatunk.
A gépjármű-biztosítások esetében éppen ezért jelentős fölényben van az éves gyakoriságú díjfizetés az Allianz Hungáriánál is – a kgfb-t kötő ügyfelek több mint 60 százaléka, a casco biztosítással rendelkező autósok közel fele évente egyszer fizeti meg a biztosítás díját a társaságnak. Ezzel párhuzamosan a havi díjfizetést már csak a kötelező biztosítással rendelkezők kevesebb mint egy százaléka választja. Fontos tudni, hogy a nem életbiztosítások esetében számos terméknél a havi díjfizetési mód már ma sem választható, ott a negyedéves díjfizetés kerül előtérbe.
Az Allianz adatai szerint a legmarkánsabb változás a lakásbiztosításoknál következett be, ahol az elmúlt három évben immár az éves díjfizetés vette át a vezető szerepet, az ügyfelek csaknem 40 százaléka választja ezt az opciót. Az elmúlt 3 évben a K&H Biztosítónál is a gépjármű- és a lakásbiztosítások terén volt a legkomolyabb elmozdulás az éves díjfizetés felé: a casco esetében 8, a lakásbiztosításoknál 6,4 százalékkal nőtt az éves díjfizetés gyakorisága.
Menet közben változtatunk a díjfizetésen
Meglepő lehet, de az emberek szemmel láthatóan nem kultiválják a két részletben történő díjfizetést. A K&H szerint itt például egyáltalán nem tapasztalható növekedés a féléves díjfizetési konstrukciók esetében, s az is jól látszik, hogy ez a díjfizetési gyakoriság az, amelyet arányaiban a legkevesebben választanak – biztosítónként 3-10 százalék közé teszik a társaságok a féléves díjfizetés részarányát. A legnagyobb részt az Unionnál mértek, ahol a lakásbiztosítások 14 százaléka féléves díjfizetésű. A megkérdezett társaságok várakozásai szerint nem igazán várható, hogy a negyedéves díjfizetésről sokan átpártolnának a későbbiekben a félévesre. Ha lépnek, akkor jó eséllyel az éves díjfizetés mellett teszik le a voksukat.
Az Uniqa Biztosító szerint az elmúlt hónapokban egyébként megnövekedett a többéves időtávra kötött szerződések esetében a biztosítás élettartama alatt díjfizetési módot váltók aránya, tapasztalatuk szerint egyre több esetben más az ügyfelek által kötéskor választott díjfizetési mód a tényleges díjfizetési gyakorlatuknál.
forrás: index.hu
Milliókat bukhat, ha erre nem figyel oda, mielőtt felcsatolná a sílécet
Az elmúlt napok havazása kedvez a síszezonnak, azonban mielőtt felcsatolnánk a sílécet, érdemes utasbiztosítást kötnünk. Ugyanakkor, hogy ne vesszünk el az utasbiztosítások útvesztőjében, érdemes tájékozódnunk a benne rejlő lehetőségekről és limitekről – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).
Bár egy közelmúltbeli felmérés szerint az idei télen a külföldre utazók körében a síelés csak a harmadik legnépszerűbb időtöltésnek ígérkezik, az elmúlt napok időjárása befolyásolhatja a korábbi terveket. A múlt év végi, ez év eleji enyhe időjárást követően ugyanis az elmúlt napok havazása számos európai sípályát ismét vonzóvá tett – világított rá a Mabisz.
Mivel pedig amúgy is február–március számít az igazi síszezonnak, és Magyarországon a becslések szerint közel 600 ezren síelnek, sokan valószínűleg csak most kaptak kedvet a környező országokba való kiruccanáshoz.
A különböző felmérések szerint a téli utazók több mint hatvan százaléka köt utasbiztosítást, míg éves átlagban nagyjából csak minden második külföldre látogató.
Azoknak, akik síelni, snowboardozni készülnek, ajánlatos a kifejezetten téli sportokra vagy extrém sportokra szabott biztosítási terméket választaniuk. Ezek ugyanis jellemzően fedezik a helikopteres mentést, a baleset miatt fel nem használt napokra a síbérlet árát, bizonyos feltételek mellett téríthetik a sífelszerelés ellopását is – ismertette a Mabisz.
A freeride síelőknek ezenfelül annak is érdemes alaposan utánajárniuk, hogy a kijelölt sípályák elhagyásával bekövetkezett balesetre akár az extrém sportokra kötött biztosítás is térít-e, ha igen, milyen megkötésekkel, avagy ez a szerződésben kizárásnak minősül.
Milliókat bukhatunk egy eséssel
Nem árt tisztában lenni azzal sem, hogy a nyugati sípályák környezetében gyakran magánegészségügyi intézmények működnek. Márpedig ezekben a szolgáltatást nem fedezi a tb-ellátással rendelkezők számára ingyenesen kiváltható Európai Egészségbiztosítási Kártya.
A kártya nem téríti például az orvosi ellátásért fizetendő önrészt, a poggyászkárt, nincs asszisztencia, jogvédelem-, illetve tolmácsszolgáltatás, nem tartalmaz felelősség és balesetbiztosítást, légi járatra vonatkozó kockázatokat sem, valamint hazaszállítást mentővel vagy repülővel, ami európai területről is sok milliós költség lehet – ismertette a Mabisz.
A magyar snowboardos esete
Év elején nagy visszhangot váltott ki egy osztrák síliftből kizuhant és tömeges balesetet okozó magyar snowboardos. Az eset arra is ráirányította a figyelmet, hogy nagyon nem mindegy, tartalmaz-e a biztosításunk felelősségbiztosítási elemet, és az milyen összeghatárig térít.
A felelősségbiztosításra azokban az esetekben lehet szükségünk, amikor a pályán mi okozunk bajt, sérülést valaki másnak. Ilyenkor a sérült orvosi-kórházi ellátásának vagy egyéb költségeinek (anyagi kár, biztosított ellen indított jogi eljárás stb.) megtérítésére kötelezhető a vétkes fél.
A különböző beszámolók szerint főleg az osztrák, olasz, francia, svájci pályákon egy-egy nagyobb ütközés után már egyre többen nem érik be egyszerű bocsánatkéréssel, hanem jogi útra terelik az ügyet.
Az így adódó költségek vagy azok jelentős részének az átvállalásában lehet segítségünkre a felelősség- és jogvédelmi biztosításunk. Az Olaszországba utazóknak egyébként sem árt tudni, hogy a hírek szerint az olasz síterepeken 2022. január 1-től bevezették a síelők számára kötelező felelősségbiztosítást. Az online sífórumokon megjelentek szerint a felelősségbiztosítás nélkül síelőket 100-150 eurós bírsággal büntethetik. A helyszíneken a bérletünk mellé vásárolható vagy a bérlet árában már benne lévő biztosításoknak pedig viszonylag alacsony limitje van – világított rá a Mabisz.
Kérhetjük szakértő segítségét
Mivel jelentős különbségek vannak a különböző utasbiztosítások tartalmában, limitjeiben, illetve abban, hogy melyik biztosító milyen szituációkban fizet, érdemes a társaságok bő kínálatából a számunkra leginkább megfelelő termék kiválasztására némi időt szánni az interneten, vagy szakértő segítségét igénybe venni.
Amennyiben kizárólag az ár alapján választanánk, jusson eszünkbe, hogy például - mint az említett tömegbalesetnél - amennyiben mentőhelikopterre is szükség lenne, az már önmagában milliós kiadást von maga után.
Ezt érdemes összevetni egy egyhetes európai síelés körülbelül 4000-7500 forintos biztosítási költségével, amikor is a magasabb díjak a térítések akár több millióval megemelt felső határával társulnak.
Aki a téli hónapokban melegebb éghajlatú, netán Európán kívüli országba tervez utazást, annak jó tudni, hogy az utazások kapcsán kétféle biztosítási védelem érhető el: az utasbiztosítás az utazás során érvényes (az utazás első napjától a hazaérkezésig), míg az útlemondás-biztosítás jellemzően az utazást megelőző időszakra szól (az utazás lefoglalásától az utazás kezdetéig).
Ezek a biztosítások elérhetőek külön-külön megvásárolva és egyben (ún. kombinált termékként) is. A magasabb kategóriájú utasbiztosítások tartalmazhatnak már a járattörlésre, járatkésésre vagy a légi járatok csődjére szóló biztosításokat, legalább a károk enyhítésére, illetve kiegészítő elemként választhatunk ilyen fedezeteket.
Különösen az Ázsiába utazóknak nem árt ismét tisztába kerülni a koronavírussal kapcsolatos tudnivalókkal, helyi speciális szabályokkal. Ezzel kapcsolatban elmondható, hogy az utasbiztosítással (is) foglalkozó Mabisz-tagok a pandémia kitörését követően termékeiket jellemzően ellátták a Covid-megbetegedésből eredő fedezetekkel.
Amennyiben tehát a biztosított a külföldi utazás során Covid–19-vírussal megfertőződik, térítik a betegséggel kapcsolatos sürgősségi orvosi ellátás költségeit. A konkrét termék kiválasztásakor azonban figyeljünk arra, hogy mire szeretnénk még fedezetet biztosítani. Például tartalmazza-e biztosításunk az esetleges karantén, a felmerülő pluszkiadások, a repülőjegy átfoglalásának költségeit – ismertette a Mabisz.
forrás: index.hu
CLB TIPP: Utasbiztosítás kalkulátorunkban a síutazására is néhány perc alatt kiszámolhatja a biztosítók ajánlatait:
Utasbiztosítás kalkulátor >>
Rendkívüli lakáskárokat okozott a januári esőzés
A hónap eleje óta közel 1400 kárbejelentés érkezett a biztosítóhoz. Sok helyen az özönvízszerű esőzés okozott beázásokat.
Az időjárás az idén már januárban komoly károkat okozott a magyar lakóingatlanokban – közölte a K&H. Az év első 3 hetében közel 1400 kárbejelentés érkezett a pénzintézethez, amelyek elsősorban az esőzések miatti beázásokhoz köthetőek.
A károk felmérése folyamatban van, a pénzintézet becslése szerint összegük elérheti a 21 millió forintot. A biztosító szakemberei felhívták a figyelmet arra, hogy egy-egy káresemény után kulcsfontosságú lehet a fényképes dokumentálás, ezt követően pedig mielőbb meg kell kezdeni a kárelhárítást, hogy ne legyen még nagyobb baj.
Bár az idén egyelőre elmaradtak a szélviharok, az időjárás most is sok otthonban tett kárt a pénzintézet legfrissebb összefoglalója szerint.
A csapadékos időjárás okozta a legtöbb problémát. Sok helyen az özönvízszerű esőzés miatt történtek rendkívüli beázások.
A K&H-hoz január eleje óta közel 1400 lakáskár-bejelentés érkezett, melyek közel fele, 44 százaléka vízkár volt, főként a tetőbeázás és a felhőszakadás okozott gondot. Bár a károk pontos felmérése még folyamatban van, a társaság szakértői szerint az idei időjáráshoz köthető károk összértéke meghaladja a 20 millió forintot. Az egy-egy kárra jutó átlagos kifizetés várhatóan 35 ezer forint lesz.
A K&H azt is közölte, hogy a múlt évben összesen 1,6 milliárd forintot fizetett ki lakásbiztosításokhoz kapcsolódó károkra. Az egy lakásbiztosítási káreseményre jutó kárkifizetések átlagos összege 2022-ben közel 80 ezer forint volt.
forrás: index.hu
CLB TIPP: Számolja ki otthonára a biztosítók ajánlatait a CLB lakásbiztosítás kalkulátorában:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>
A kátyúszezon is korábban kezdődik idén: még nem késő biztosítást kötni
A kátyú okozta károk 70 százaléka jellemzően az első negyedévben történik. Védekezni sehogy nem lehet ez ellen, de fel lehet rá készülni. Ez a teendő, ha kártyúkárt szenvedtél.
A szakemberek szerint, aki sokat jár kátyús utakon, kössön kátyúbiztosítást, aki pedig kátyúkárt szenved, a következőt tegye.
Mitől alakulnak ki a kátyúk?
Egyrészt az úthálózat nagy része majd 40 éves, a teherbírásuk pedig jóval kisebb forgalomra lett tervezve. Emiatt az útburkolat megtörik, a kocsik kereke pedig kátyúvá formálja a repedéseket. A másik fő ok az időjárás. Az aszfaltba beszivárog a csapadék, ami télen megfagy és szétfeszíti a burkolatot. Amikor enyhül az idő, a víz kiolvad, a szétrepedt útburkolati darabokat az autók kerekei pedig meglazítják, kimozgatják a helyükről. Idén a fagy helyett az enyhe időjárás és sok csapadék miatt lehet majd több kátyú az utakon.
Milyen kárt okoznak a legtöbbször a kátyúk?
Leggyakrabban defektet, felni sérülést, de előfordul futómű-károsodás és akár baleset, személyi sérülés is. A kár összege jellemzően 20.000-40.000 Ft körül mozog.
Kihez fordulhatunk kártérítésért kátyúkár esetén?
Akinek nincs erre külön biztosítása, az a közút fenntartójához fordulhat. A településeket összekötő utakért a Magyar Közút, lakott területen az illetékes önkormányzat, a fővárosban pedig a Budapest Közút felel az utakért. Nekik kell jelezni az igényünket. Akinek van biztosítása, a saját biztosítója felé jelentheti be a kárt. A biztosító kifizeti a kártérítést, majd utólag rendezi azt az illetékes közútkezelővel. Kátyúbiztosítást jelenleg önállóan, illetve kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) vagy casco mellé kiegészítő biztosításként köthetnek az autósok, akár évi 2-3 ezer forintért- hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
Mi a teendő kátyúkár esetén?
A kátyú által okozott káreseményt ugyanolyan balesetként kell kezelni, mintha egy ismeretlen autós ütközne nekünk, így rendőrt kell hívni. Azt is fontos tudni, hogy bár az utak állapotáért az út fenntartója felel, a káreseményt viszont mindig a kárt szenvedett autósnak kell bizonyítania. Ehhez a következőket kell benyújtani az út fenntartójának:
- rendőrségi jegyzőkönyv;
- lehetőleg tanúvallomás;
- helyszíni fotók;
- az esemény pontos ideje, helye, körülményei;
- a sérülés jellege;
- a becsült kár mértéke vagy a kár összegét igazoló javítási számla;
- személyi sérülés esetén az orvosi dokumentáció;
- az emailcímünk;
- a bejelentő személyi igazolványának másolata;
- a kocsit vezető személy jogosítványának másolata;
- a gépjármű forgalmi engedélyének másolata;
- kgfb igazolás.
Ha több kocsi is károsodott, azokat külön-külön is be kell jelenteni, az autók sérüléseit ugyanis egyenként fizetik ki.
Mikor utasíthatják el a kár megtérítését?
A statisztikák alapján az esetek felében visszautasítják a kárigényeket, főleg a nem megfelelő dokumentáció miatt. A visszautasítás másik oka az lehet, hogy ha az adott útszakaszon kátyúra, rossz útviszonyra figyelmeztetőt táblát, sebességkorlátozó táblát helyeztek ki, amit nem vettünk figyelembe. Ezen kívül akkor sem fizetnek, ha nem bizonyítható, hogy a sérülést a kátyú okozta. A saját biztosítónk pedig akkor nem fizet, ha nem dokumentáltuk alaposan a történteket, vagy ha a megengedettnél gyorsabban mentünk, illetve, ha az úthibát tábla jelezte.
forrás: ripost.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók kötelező és casco biztosítás ajánlatait is:
Gépjárműbiztosítás kalkulátor >>
Mabisz: drága lehet a síelés, több millióba kerül egy helikopteres mentés
Lambert Gábor szerint a téli sportok kedvelőinek érdemes biztosítást kötni, mert könnyen rémálomba fordulhat a kikapcsolódás.
"A tapasztalat azt mutatja, hogy aki nem rendelkezik megfelelő biztosítással, annak a helikopteres mentés, illetve a kórházi költségek több millió forintot is kitehetnek. Ha nincs a biztosításunknak felelősségbiztosítási része, akkor a sípályán okozott balesetek – amennyiben mi vagyunk az okozói – ugyancsak nagyon komoly összegeket tehetnek ki" – mondta az InfoRádióban Lambert Gábor, a Mabisz kommunikációs vezetője.
Az ellátás menete attól is függ, hogy mi áll a szerződésben, mire kötöttek biztosítást. A biztosítók is az ügyfélnek kedvezőbb anyagi megoldással számolnak. Lambert Gábor szerint elképzelhető, hogy adott esetben érdemesebb kiküldeni egy mentőkocsit és hazaszállítani az ügyfelet, mint kint fizetni a gyógyítás költségeit.
A kommunikációs vezető tapasztalatai szerint a külföldre utazó síelők 60 százaléka köt utasbiztosítást, ami jobb arány, mint általában a külföldre utazók körében. A korábbi években ugyanis azt lehetett látni, hogy csak minden második utazó kötött utasbiztosítást.
Hangsúlyozta: akkor érdemes speciális biztosítást kötni, ha a síelést extrém sportként fogjuk fel, tehát elhagyjuk a sípályát és a pályán kívüli síelés kedvelői vagyunk.
A kommunikációs vezető szerint nehéz általánosságban beszélni a biztosításokról, hiszen erőteljes a verseny a piacon, és nagyon különböző termékek közül válogathatunk. Van olyan biztosító, mely kifejezetten síbiztosítást ajánl, mások általános feltételei kiterjedhetnek akár a síelési körülményeinkre is. Ha nem extrém sportolásra vágyunk, akkor az európai uniós országokban egy egyhetes síelés biztosítása öt-hatezer forintba kerül.
forrás: infostart.hu
CLB TIPP: Számolja ki kalkulátorunkban a biztosítók utasbiztosítási ajánlatait és kösse meg a kiválasztott csomagot néhány perc alatt:
Utasbiztosítás kalkulátor >>
Egyre kiszámíthatatlanabbak a természeti katasztrófák Magyarországon
A tavalyi aszály után az idei év csapadékosan indult. A múlt heti esőzések nyomán 3,7 ezren jelentkeztek a biztosítóknál kárigényükkel, derül ki a MABISZ adataiból.
A januári országos esőzések elsősorban a fővárosban, valamint Pest, Fejér, Veszprém, Baranya és Somogy vármegyékben, valamint Pécsett, Kecskeméten és Tatabányán társultak beázásokkal, főként a tetőkön keresztül. Ennek nyomán a biztosítókhoz több mint 3,7 ezren fordultak kárbejelentéssel, a társaságok pedig közel 340 millió forintot fizettek már ki ezekre vagy különítettek el büdzséjükben. Tekintettel arra, hogy az előrejelzések szerint az előttünk álló napokban akár kéthavi csapadékmennyiség is lezúdulhat, a kárkifizetések januári számlája aligha áll meg ennyinél.
Tavaly a hagyományos, májustól augusztusig tartó viharszezon viszonylag csendesnek bizonyult, annál pusztítóbb volt az aszály. Az elmúlt évek tapasztalata szerint azonban az időjárási anomáliák egyre kevésbé korlátozódnak ezekre a hónapokra. Tavaly is például a január 30-i orkán következményei voltak a legsúlyosabbak, amikor huszonhétezer lakossági bejelentésre közel hárommilliárd forintot fizettek ki a biztosítók. A korábbi években februárban és októberben is voltak kirívó viharok, vagy éppen a 2020 decemberi horvátországi földrengések okoztak Magyarországon is súlyos károkat.
A kiszámíthatatlanná váló természeti katasztrófák egyre magasabb átlagos kárkifizetésekkel társulnak, köszönhetően a folyamatosan emelkedő építkezési, újjáépítési költségeknek. A viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni – vagyis egyre erősebben érződik a kárinfláció jelensége. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy ne váljunk alulbiztosítottakká. (Erről akkor beszélünk, ha lakásunk, házunk újjáépítésének, ingóságaink újrabeszerzésének költségei meghaladják a szerződésben rögzített un. biztosítási összegeket. A biztosítási összeg ugyanis a kártérítés felső határa. Alulbiztosítottsághoz vezethet az erősödő inflációs környezeten kívül az is, ha a szerződésünkben házunk, lakásunk alapterülete helytelenül van megadva.)
A jelenségre a MABISZ január közepétől egy hónapos kampányban hívja fel az ügyfelek figyelmét a közösségi médiában. A lakossági és üzleti ügyfeleket egyaránt érintő alulbiztosítottság elkerülése érdekében a szövetség a honlapján is alapos tájékoztatást nyújt a teendőkről, valamint hasznos tanácsokkal szolgál a lakásbiztosítási szerződések megkötéséhez. Így többek között felhívja a figyelmet arra, hogy a biztosítási szerződés megkötésekor a lehető legpontosabban adjuk meg a biztosító által kért adatokat, különösen a ház, lakás alapterületét és a biztosítási összeget. Ha a lakás, ház bővítésen, jelentős korszerűsítésen esett át, vagy nagy értékű ingóságokat vásároltunk, akkor gondoskodnunk kell a biztosítási szerződés felülvizsgálatáról, a biztosítási összeg emeléséről. A biztosításközvetítők segítenek ennek ügyintézésében. Szerződéseinket pedig érdemes évente legalább egyszer, a szerződéskötési évforduló közeledtével felülvizsgálni, hogy ingatlanunk esetleges korszerűsítése, ingóságaink gyarapodása után, illetve az erős inflációs környezetben is megfelelő biztosítási fedezettel rendelkezünk-e - írja a közlemény.
forrás: portfolio.hu
CLB TIPP: Számolja ki otthonára a biztosítók ajánlatait a CLB lakásbiztosítás kalkulátorában:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>
A lakásunkra és a járműveinkre kötünk leggyakrabban biztosítást
A vagyonvédelem céljából fordulnak legtöbbször biztosítóhoz a magyarok. Az utasbiztosítások is népszerűnek számítanak.
A magyarok kétharmadának van valamilyen típusú biztosítása; a többségnek vagyonvédelmi biztosításai vannak, ezeket leginkább ingatlanokra és gépjárművekre kötik – derült ki az Uniqa Biztosító országos lefedettségű felmérésének eredményeiből.
A biztosítótársaság által készített összefoglalóból kiderül, hogy az online kutatás során megkérdezett 18–50 évesek fele életbiztosítást is kötött. A diplomások zömének legalább három biztosítása van, a tapasztalatok szerint az iskolázottság emelkedésével növekszik a biztosítást kötők aránya.
A megkérdezettek csaknem negyede vett igénybe utasbiztosítást az elmúlt egy évben, a párok és családok esetén főleg a nők kötik meg ezeket.
A diplomások között magasabb az arány, elsősorban azért, mert ők többet utaznak.
Az elmúlt hat hónapban a megkérdezettek negyede mondott le bármilyen biztosítási terméket.
A bizonytalan gazdasági környezetben általában megnő az igény a megtakarítási jellegű termékek iránt, főként a diplomások részéről, akik eleve nagyobb arányban vesznek igénybe biztosításokat.
Emellett a fiatalabb korosztály is az átlagnál élénkebben érdeklődik a különböző vagyonbiztonsági termékek iránt – jelezte az Uniqa a felmérés eredménye alapján.
forrás: vg.hu
Nem kötelező váltani, de így lehet spórolni az autók biztosítási díján
December elejéig körülbelül százezer autós mondta fel kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződését. Nekik csupán néhány napjuk maradt, hogy a határidőt betartva, december 31-ig új szerződést kössenek, áll a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének közleményében.
A szervezet nagyrészt azokra a járműtulajdonosokra vagy üzembentartókra céloz, akik régóta nem vásároltak másik járművet, ezért biztosítási szerződésüket a 2010-ig érvényes szabályok értelmében csak a november-decemberi biztosítóváltási időszakban bonthatják fel, hogy olcsóbb díjért új szerződést kössenek egy másik társaságnál.
A szövetség felhívja a figyelmet arra is, hogy aki lemondta eddigi szerződését, de nem kötött újat, az január 1-től fedezet nélkül maradhat. Hasonló helyzetbe kerülnek azok is, akik az év végi biztosítóváltást követően, legkésőbb 2023 március 1-ig nem fizetik ki az éves díjat, vagy annak első részletét.
A hasonló mulasztások nagyon költségesek lehetnek, hiszen a forgalomban lévő, de biztosítás nélkül használt járművek után úgynevezett fedezetlenségi díjat számít fel a Magyar Biztosítók Szövetsége. Ennek összege a motor teljesítményétől függően, idén napi 600, vagy akár 1290 forint lehet, és az így beszedett pénzből térítik meg a kötelező biztosítás nélkül közlekedő autósok által okozott károkat, de később be is hajtják rajtuk a kárösszegeket.
Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz munkatársa szerint mostanra körülbelül 400-500 ezer olyan rendszámos jármű, (a személyautókon kívül teherautó, motorkerékpár vagy éppen utánfutó) lehet forgalomban Magyarországon, amelyre a régi szerződési szabályok vonatkoznak.
A mintegy ötmillió darabos járműállomány zömének esetében évente egyszer, a vásárlás időpontjához igazodva lehet biztosítót váltani, mondja a szakember. Így például, ha valakinek 2021 március 10-én került a nevére egy új vagy használt autó, annak 2022 február 10-ig meg kellett megkötnie az új szerződést. Biztosítóváltáskor át kell vezetni a bónuszfokozatot is, ha az autó üzembentartója korábban nem okozott kárt és ezzel kedvezőbb besorolást ért el az úgynevezett a Központi Kártörténeti Nyilvántartó Rendszerben.
Németh szerint azért fontos ezt jelezni az új biztosítónak, mert a társaságok sokszor automatikusan a friss belépők számára fenntartott A0-kategóriába sorolják új ügyfeleiket, így azok többet fizetnek az indokoltnál. A cégek általában 2-3 hónap késéssel ellenőrzik a nyilvántartásban az autósok által megadott bónuszadatokat, majd szükség esetén fölfelé, vagy lefelé módosítják a biztosítási díjat, ha előzőleg pontatlan információk alapján kötöttek szerződést.
A teljes magyar kötelezőbiztosítás-állomány esetében, átlagosan 50-52 ezer forintos éves díjra számít a szakértő az idei évben, a tavaly regisztrált 48 ezer forintos átlaggal szemben. Eközben a november-decemberi váltási időszak esetében 30-35 ezer forintra tehető az átlagos kgfb-díj, mivel a régi szerződések sokszor utánfutókra és idős autókra szólnak.
Németh úgy látja, évről-évre egyre többen váltanak biztosítót, mert sokan rájöttek, hogy akkor is emelkedik a biztosítási díjuk, ha nem tesznek semmit és ezzel automatikusan elfogadják a meglévő szerződés meghosszabbításakor kalkulált új tarifát, az úgynevezett indexdíjat. Egy drágább, vagy nagyobb hengerűrtartalmú személyautó, illetve teherautó esetében akár 40-50 százalékot spórolhat, aki új szerződést köt, míg egy átlagos autó esetében 10-15 százalék lehet a megtakarítás.
A régió átlagához képest Magyarországon kedvezőek a kötelező biztosítási díjak, de Németh Péter jelentős emelkedésre számít a következő években, így az átlag néhány éven belül megközelítheti a 90 ezer forintot.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjak folyamatos növekedésének hátterében a magas infláció, a gyenge forint, az ezek következtében emelkedő javítási- és alkatrészköltségek, illetve munkadíjak, továbbá a biztosítókra kivetett, majd megemelt különadó áll. Mivel a Magyar Nemzeti Bank folyamatosan ellenőrzi a biztosítókat, azok átmenetileg sem működtethetik veszteségesen kötelező biztosítási üzletágukat.
forrás: telex.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>