CLB

Az állami nyugdíjrendszerből az idősek járadék formájában kapnak pénzt, azonban a nyugdíj célú megtakarítások sok esetben egy összegben fizetik ki a felhalmozott összeget. Ezt azonban sokan egész egyszerűen rosszul osztják be, mivel nem a megfelelő élettartammal számolnak. A járadék biztosításokkal viszont az összespórolt pénzt egyenlő összegekben kaphatjuk meg életünk végéig, ráadásul a bent lévő pénzünk még kamatozhat is.

Már több biztosítónál elérhetők a járadék biztosítások. Ezek olyan pénzügyi termékek, amelyek segítenek abban, hogy a megspórolt pénzünket ne egy összegben, hanem járadék-szerűen, havonta kapjuk meg. Ennek segítségével ugyanis sokkal jobban beoszthatjuk a pénzünket, ráadásul a biztosítónál lévő rész még hozamot is termel.

Kinek jó ez?

A járadék biztosítás elsősorban a nyugdíjba vonulóknak lehet jó, a megspórolt pénzt egy ilyen termékbe befizetve havi járadékot kaphatnak

• Adott futamidő alatt, vagy 
• Életjáradék formájában.

Az előbbinél a szerződés megkötésekor a biztosító megegyezik velünk a futamidőben (pl: 15 év), és ez alatt megkapjuk a teljes összeget. Az életjáradék esetében viszont a biztosított haláláig kapja a járadékot. Ez lehet csupán két hónap, de lehet akár 40 év, vagy ennél hosszabb idő is.

A várható élettartamot hajlamosak vagyunk alábecsülni, és azt is figyelembe kell venni, hogy folyamatosan emelkedik - mondta a Pénzcentrum kérdésére az NN biztosító. Ennek egyik oka, hogy a születéskor várható élettartammal számolunk ahelyett, hogy a nyugdíjba vonuláskor várható hátralévő élettartamot néznénk. Míg előbbi alig több mint 70 év, addig utóbbi több évtized.

A 2013-as statisztikai adatok alapján egy 65 éves kort megért magyar férfi várható hátralévő élettartama 14,5 év míg a nőké 18,4 év - tette hozzá kérdésünkre a Groupama. Ez azt jelenti, hogy a növekvő élethosszokat figyelembe véve érdemes 20 évvel kalkulálnunk, amikor nyugdíjba megyünk. Azért többel, mint a fenti adatok, mert időközben a várható élettartam még hosszabb is lesz. A számolgatást azonban megkönnyíthetjük, ha eleve életjáradék típusú kifizetést kérünk.

Miért jobb ez, mint az egyösszegű kifizetés?

Ha a nyugdíjra megspórolt milliókat egyben vesszük fel, akkor könnyen abba a hibába eshetünk, hogy hamar, akár pár év alatt elköltjük a keményen összespórolt pénzünket. A járadékokkal azonban nem fenyeget ez a veszély.

A járadék esetében egy ütemezett vagyonfelélésről van szó, amelynek lényege, hogy éppen addig tart, ameddig szükség van a belőle származó jövedelemre, vagyis a nyugdíjba vonulástól az élethosszig tart - mondta a felhasználás módjáról az Aegon. A járadék biztosítás jellemzően azoknak jó választás, akik jó egészségi állapotban vannak, hosszú élet állhat előttük, s fontos számukra, hogy a lehető legpontosabban tudják, hogy milyen összegre számíthatnak majd.

Persze az sem kizárt, hogy valaki jól tudja beosztani a megspórolt pénzét, vagy az egyéb forrásból származó nyugdíja elég magas ahhoz, hogy megéljen belőle. Ilyenkor az egyösszegű kifizetéssel is jól járhat a megtakarító.

Mennyit nyerhetünk ezzel?

Az egy összegben felvett megtakarítás már nem kamatozik, vagy legalábbis a kiemelkedő hozamért cserébe nehezebben hozzáférhető formát kell választani. A járadéktermékbe befizetett összeg azonban folyamatosan hozamot termel. Ennek alapját a technikai kamat adja, amit a biztosítók határoznak meg.

Ha tehát nő a kamatláb, akkor a havi járadék is magasabb összegű lehet. Persze csökkenő kamat mellett a havi apanázs is kevesebb lesz.

A technikai kamatlábak jelenleg (többek között feltehetően a jegybanki alapkamatnak köszönhetően) aránylag alacsonyak:

• Az Aegonnál azonban még így is eléri a 3,9 százalékot, 
• Az NN esetében csupán 2,5 százalék, azonban a többlethozam egy részét jóváírják kamatként,
• A Generali 2,25 százalékot nyújt,
• A Groupamánál pedig 2 százalékot kaphatunk.

Nem a kamat az egyetlen szempont, ami alapján dönthetünk a biztosítók között. A költségeket is érdemes megvizsgálni, illetve az sem mindegy, hogy a konstrukciót bárki választhatja, vagy csak a korábban megtakarítási szerződéssel rendelkező ügyfeleknek elérhető. Ebből a szempontból a Groupama és a Generali terméke kiemelkedő, mivel ezt azok is választhatják, akik korábban nem voltak a biztosító ügyfelei, míg a másik két szolgáltatónál csak a korábban náluk megtakarítók választhatják a járadékterméket.

Mi akadályozza a járuléktermékek elterjedését?

A pénzügyi tudatosság és a nyugdíj-előtakarékosság még nem jellemző széleskörűen a magyarokra. Emiatt egyelőre nincs jelentős kereslet a járadék biztosítások iránt. Egyre több nyugdíjcélú megtakarítás fog lejárni, és ezek futamidejének végén egyre többen kereshetik a járadék biztosításokat. Az önkéntes nyugdíjpénztárak már több mint 20 éve a nyugdíj elő-takarékossági számlák 10 éve elérhetők és a kedvezményes nyugdíjbiztosítások is több mint egy éve segítik a takarékoskodást a nyugdíjas évekre.

Amikor az ezeken a számlákon felhalmozott összegek tulajdonosai nyugdíjba mennek, akkor várhatóan ugrásszerűen megnő majd a kereslet a járulék biztosítások iránt.
Az igazán széleskörű elterjedéshez azonban arra van szükség, hogy a magyarok a mostaninál jóval magasabb arányban tegyenek félre a nyugdíjas éveikre. Ezt elsősorban a pénzügyi kultúra fejlesztésével lehetne elérni.

Forrás: Pénzcentrum

A Groupama Biztosító és az OTP Travel tapasztalatai szerint a hosszú hétvégéken egyre több magyar kel útra. A legnépszerűbb programok közé évek óta a városlátogatások és a wellness programok tartoznak. A hosszú hétvégéken spontán és olcsón szeretnek a magyarok külföldre utazni.

Egyre több magyar tölti külföldön a hosszú hétvégéket. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a legnépszerűbb úti célok az Európán belüli nagyvárosok, sorrendben Isztambul, Párizs, Róma, Barcelona, Madrid, London és Lisszabon. „Sok esetben a repülőjegy ára határozza meg a célállomásokat: ahová olcsón elérhető a jegy, oda többen utaznak” – mondta el Molnár Judit, az OTP Travel ügyvezetője, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének alelnöke, majd hozzátette: „Az utazók folyamatosan keresik az újszerű vagy akciós utakat. Egyénileg szervezett hosszú hétvégékre az utasok 50-100.000 forintot szánnak személyenként; csoportosan szervezett városlátogatásokra már 100-150.000 forintot is kifizetnek.”

„Azért választják továbbra is sokan az utazási irodák nyújtotta szolgáltatásokat, mert egy utazás során felmerülő váratlan helyzetre az utazási irodának kötelessége reagálnia, segítenie az utasoknak. Például ha az utas szállodájában csőtörés van, és ezért kiürítik az épületet, új szállást kell biztosítania az utazási irodának. De ugyanígy intézkednünk kell, ha − szélsőséges esetben − a helyi politikai környezet veszélyessé válik, és az ország sürgős elhagyására kényszerülnek az utasaink” − mondta el Molnár Judit.

Leggyakrabban ezért nem kötünk utasbiztosítást

A Groupama Biztosító tavaly év végén kutatást végzett, melyből kiderült, hogy a külföldre utazók kétharmada (67%-a) általában köt utasbiztosítást. Azok között, akik ezt elmulasztják, a leggyakrabban, 39%-ban hangoztatott mentség az volt, hogy csak rövid ideig tartózkodtak külföldön. Az utasbiztosítás kötését elmulasztók 33%-a hozta fel indokul az utazás veszélytelen voltát, szerintük azért nem kellett utasbiztosítás kötni, mert nem terveztek veszélyes programot, például extrém sport űzését.

„Az, hogy valaki csak egy-két napra ugrik át egy szomszédos országba, nem lehet indok arra, hogy biztosítás nélkül induljon útra. Akár egy városlátogatás alkalmával is előfordulhat egy allergiás roham, egy bokaficam, sőt olyan esetünk is volt, amikor egy egynapos ausztriai utazás alkalmával kellett vakbélműtétet végrehajtani. Egy ilyen sürgősségi ellátás körülbelül 1,5 millió forintba kerül, ezért is fontos, hogy senki ne induljon külföldre utasbiztosítás nélkül – hívta fel a figyelmet Karsai Márta a Groupama Biztosító utasbiztosítási szakértője.

A hosszú hétvégékre sokan bebiztosítják magunkat

A Groupama Biztosító tapasztalatai szerint is egyre többen használják ki külföldi utazásra a hosszú hétvégéket. Tendencia, hogy az évi egy nagy nyaralás helyett inkább több rövidebb utazást választanak az emberek.

A Groupama Biztosító adatai alapján az látható, hogy a hosszú hétvégék idejére megnő az utasbiztosítási szerződések száma. 2015-ben a szerződéskötések száma az átlagoshoz képest 36%-kal emelkedett meg a hosszú hétvégék idejére. Természetesen van különbség az egyes dátumok között. A biztosítótársaság tapasztalatai szerint a – hagyományosan családi körben töltött – húsvéti és a karácsonyi ünnepek idejére kevésbé utaznak külföldre az emberek, de az augusztus 20-i és az október 23-i hosszú hétvége az elmúlt két évben kiemelkedő volt: a Groupama Biztosítónál 2014-ben az októberi, míg 2015-ben az augusztusi hosszú hétvégén mintegy háromszorosára nőtt az utasbiztosítási szerződéskötések száma az átlagoshoz képest.

„Márciusban két hosszú hétvége vár ránk, ekkor, és az év hátralévő részében is azt ajánljuk, hogy ne a biztosításon spóroljunk, körülbelül egy pizza áráért akár sok millió forintos kiadást kerülhetünk el. Egy utasbiztosítást ráadásul ma már nagyon egyszerűen, az utolsó pillanatban is megköthetünk. A Groupama Biztosító online biztosítása a kötés utáni percben már érvényes, így akár az induláskor is megköthető okostelefonon keresztül is” – tanácsolja Karsai Márta.

Forrás: ProfitLine

Felmérést készített a Portfolio, hogy kiderítse, hogyan választanak a magyarok a biztosítások között és milyen megítéléssel rendelkeznek ezek a termékek a hazai piacon. Érdekes dolgokra derült fény, többek között arra, hogy a válaszadók kétharmada már most is rendelkezik valamilyen biztosítással, de arra havi szinten nem sokan hajlandóak tízezer forintnál többet költeni. A fővárosiak hasznosnak tartják a műtárgy- és sportbiztosításokat, míg a községben élők inkább a kisállat-biztosításra esküsznek. A nők jobban félnek a súlyos betegségektől, mint a férfiak, emellett a károkra is sokkal érzékenyebbek - csak, hogy néhányat említsünk az érdekes eredményekből.

Idén kilencedik alkalommal rendezte meg a Portfolio Biztosítás 2016 konferenciáját, amelyen a biztosítási piacot érintő szabályozásokról, stratégiákról és ügyféligényekről egyaránt szó esett március elsején, a Hilton Budapestben. A konferencia előtt a Portfolio a Gemius segítségével felmérte, hogy a hazai lakosság hogyan vélekedik a biztosításokról, illetve melyek jelenleg a legnépszerűbb termékek a piacon.

10-ből 9 felnőttnek van valamilyen biztosítása

A felmérésben részt vevők kétharmada rendelkezik már lakásbiztosítással és kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással (kgfb), emellett viszonylag sokan vannak azok is, akik kockázati és megtakarítási/befektetési jellegű életbiztosítással rendelkeznek. Mint kiderült, 10-ből 9 felnőtt internetezőnek van valamilyen biztosítása jelenleg is, a felsőfokú végzettségűeknél pedig jellemző, hogy mindegyik felsorolt biztosítással rendelkeznek.

A felmérés kérdései arra is kiterjedtek, hogy van-e olyan biztosítás, amelyet a következő három évben tervezik megkötni. A válaszok alapján kiderült, hogy a válaszadók harmada tervezi, hogy a jövőben köt valamilyen biztosítást, a legtöbben az utas- és lakásbiztosításon gondolkodnak. Beszédes adat az is, hogy a 18-29 évesek inkább a lakás-, kgfb-, casco-, élet- és utasbiztosítás megkötésén gondolkodnak, míg a felmérésben résztvevő 60 éven felüliek 78%-a egyáltalán nem tervez biztosítást kötni a következő három évben.

A biztosítások térnyerésében az egészségbiztosítások is kivették a szerepüket, a válaszadók között egyre nagyobb jelentőséggel bírnak az egészségbiztosítási szolgáltatások. 2013-hoz képest jelentősen megnőtt a szerepe a diagnosztikai vizsgálatoknak, a válaszok alapján felállított fontossági sorrend dobogósai között vannak még emellett a szűrésekre és balesetekre köthető biztosítások is. Három év alatt jelentősen visszaesett ugyanakkor az egynapos sebészethez kapcsolódó egészségbiztosítás fontossága, míg például a járóbeteg ellátás nagyjából ugyanakkora prioritást élvez, mint 2013-ban.

Csak kisebb összegeket vagyunk hajlandóak fizetni

A válaszadók többsége havi szinten csak kisebb összegeket hajlandó áldozni biztosításaira, ez főként a speciális biztosításoknál rajzolódik ki. Ötvenezer feletti havi biztosítási összeget már csak nagyon kevesen fizetnek, gyakori ugyanakkor az ötezer forint alatti, illetve az öt-tízezer forint közötti biztosítási összeg. A speciális biztosítások kapcsán a férfiak inkább hajlandóak 10-20 ezer forint közötti összeget költeni, míg a nők jellemzően alacsony, ötezer forint alatti összeget fordítanának csak ere a kiadásra.

A válaszokból kiderült az is, hogy a résztvevők 44%-a rendelkezett már valamilyen speciális biztosítással, ezek közül is a leggyakoribb a kiterjesztett garancia (pl. háztartási gépekre) és elektronikus készülék (pl. okostelefon, laptop) biztosítás. A nemek közötti különbséget mutatja, hogy a férfiak inkább sportra, a nők pedig inkább a munkanélkülivé válás esetén fizetendő és női biztosításra költöttek.

A legkevésbé fontosnak a kisállat- és műtárgybiztosítást tartották a válaszadók a speciális biztosítások között, a leghasznosabbnak pedig a munkanélkülivé válás esetén fizetendő, a kiterjesztett garancia és a kegyeleti biztosításokat gondolják. Érdekes különbség az is, hogy a fővárosiak a sport- és műtárgybiztosítást, a községben élők pedig a kisállat-biztosítást tartják hasznosabbnak.

Százezres kárnál már sokan kötnének biztosítást

A válaszadók fele szerint már félmilliós kár alatt is érdemes lehet biztosítást kötni, a nők ilyen szempontból érzékenyebbek a férfiaknál, ők ugyanis már 50 ezer, illetve 50-100 ezer közötti kár estén is biztosítást kötnének. A férfiak ezzel szemben inkább nagyobb kár, 100-500 ezer forint esetén gondolnának a biztosításra.

A felmérésben résztvevők ötöde nem tudta megválaszolni, mitől fél igazán, a válaszok összesítéséből azonban kiderül, hogy a legtöbben a nyugdíjrendszer összeomlásától tartanak, ezt követik a súlyos betegségekkel és a természeti csapásokkal kapcsolatos félelmek. Ami még kiderült, hogy a nők sokkal inkább tartanak a súlyos betegségektől, mint a férfiak.

(A felmérés 1700 fő válaszait tartalmazza a február 12. - február 19. közötti időszakot felölelve.)

Forrás: Portfolio

Tavaly 4 ezer forinttal drágult egy átlagos casco, mégis 25 ezerrel többen kötöttek ilyen biztosítást, mint 2014-ben. Az ok: több az új autó, és a részcasco sem olyan kelendő már.

Egyre drágább a casco, de ez sem riasztja el az autótulajdonosokat, hogy biztosítást kössenek. Tavaly év végén a jegybank adatai szerint már 796 ezer autósnak volt ilyen biztosítása, 25 ezerrel többnek, mint egy évvel korábban. Az éves díjbevétel is 7,7 százalékkal nőtt, és meghaladta a 67 milliárd forintot. A Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) adatai még magasabb számokat tartalmaznak, 821 ezer szerződésről tudnak a szervezetnél.

Ezzel úgy tűnik, tényleg elindult a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) mellett a cascopiac kilábalása is. Ez a biztosítási szegmens 2013-ban és 2014-ben járt a mélyponton, akkor az éves díjbevétel 62 milliárd forint körül alakult, az átlagdíj pedig alig érte el a 80 ezer forintot, ami azért különösen alacsony, mivel 2013 óta 15 százalékos biztosítási adó is terheli ezt a szolgáltatást. Ez az adónem egyébként azóta sem épült be teljesen a díjakba – mondja Szabó Imre , a Groupama Biztosító gépjármű-biztosítási főosztályvezetője. Tavaly ugyanis a díjemelkedések dacára is csupán 84 ezer forint körül volt egy átlagos casco éves díja, az utolsó biztosítási adó előtti évben, 2012-ben pedig 83 ezer forint körül alakult az átlagdíj, ez viszont az adóval együtt 95 ezer forint körüli tarifát jelentene.

A 2005–2006 környékén szokásos 120 ezer forintos tarifák még fényévekre vannak, de a biztosítási adót is beárazó díjszinthez már egyre közelebb kerülnek a biztosítók. Szabó Imre például az idén a tavalyinál nagyobb növekedést vár a cascopiacon. Ennek egyik oka, hogy a gazdasági növekedéssel együtt egyértelműen bővülésnek indult a gépjárműpiac is, ami magával hozza a szerződésszám emelkedését. Tavaly csaknem 200 ezer autót helyeztek forgalomba a KSH adatai szerint, 22 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ebből a Datahouse statisztikái szerint több mint 71 ezer új autó volt, ami azt jelenti, hogy az újautó-eladások is nőttek tavaly több mint 14 százalékkal. Az idén pedig még több új autót visznek el a szalonokból, januárban és februárban összesen 12 193 vadonatúj személygépkocsit adtak el, 13 százalékkal többet, mint 2015 első két hónapjában.

Emellett a cascós károk száma, és a kártalanítások összege is nő, hasonlóan a kgfb-hez. Tavaly 37,5 milliárd forintot fizettek ki az autósoknak ilyen címen, ez 4,4 százalékkal több, mint 2014-ben. Az átlagdíjak emelkedését hozhatja az is, hogy csökken a részcascotermékek népszerűsége. A teljes cascónál jóval olcsóbb biztosítások általában csak valamelyik részkockázatra, például csak lopásra vagy csak törésre és rongálásra nyújtottak fedezetet. Egy sok millió forintos új autóra viszont a tulajdonos szívesebben megköti a teljes körű, drágább biztosítást is. A növekedésnek van tere, a cascopenetráció ugyanis mindezek ellenére 18 éves mélyponton áll. 2015 végén a kgfb-vel rendelkező szárazföldi gépjárművek csupán 17,8 százalékának volt casco biztosítása. A penetráció 2005–2008 között volt a csúcson, 23 százalék fölött, amikor sokan vásároltak hitelből gépkocsit, amelyre kötelező volt biztosítást kötniük.

Forrás: Világgazdaság