2017.06.14

Kgfb-károk: az ügyfeleknek jó a biztosítók gyakorlata

A magyar gépjármű tulajdonosok elégedettek a kapott kgfb és casco biztosítási szolgáltatásokkal - derült ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) megbízásából a Századvég Alapítvány által készített felmérésből. A kutatás szerint a felnőtt magyar lakosság közel háromnegyede (73%) él személygépjárművel rendelkező háztartásban. A megkérdezettek 71 százalékának saját, 8 százalékának céges autója, míg 6 százalékuk mind céges, mind saját autót is használ, 2 százalékuk csak vállalati autót hajt. (A megkérdezettek 26 százalékánál ugyanakkor nincs a családban autó.)

Az immár rendszeres MABISZ-felmérésben komoly mértékben, a tavalyi 50,3 százalékról 67,3 százalékra emelkedett a kgfb-biztosítójuk szolgáltatásaival teljes mértékben elégedett ügyfelek száma. Természetesen esetükben az elégedettség vélhetően a kedvező díjak mellett a szerződéskötési eljárás rugalmasságára, illetve egyéb adminisztrációs könnyebbségre vonatkozik, hiszen a kgfb-szerződések sajátja, hogy a szolgáltatást igénybe vevő balesetet szenvedett autós, nem a biztosítóval szerződött ügyfél.

Épp ezért lehet fontosabb a kutatás azon eredménye, amit a MABISZ kérésére a kárt szenvedett autótulajdonosok körében végzett a Századvég. A biztosítási eseményről beszámoló válaszadók kétharmada volt teljesen vagy inkább elégedett a károkozó biztosítójának szolgáltatásával, 85 százalékuk pedig saját biztosítójával.

A kárt szenvedett autótulajdonosok 40 százalékának számla alapján, 38 százalékának pedig egyezségi kárrendezés alapján fizetett a biztosító. Gazdasági totálkárt – amikor a roncsérték és a kárrendezés költsége meghaladja a baleset idején kimutatható forgalmi értéket – a bajba jutott ügyfelek 13 százaléka esetében mondott ki a biztosító.

A felmérés készítői arra is kíváncsiak voltak, mi alapján döntik el az autósok, hogy a bajba jutott autójuk javításakor a számla alapján történő javítást, vagy az egyezségi kárrendezést választanák. Nos, egyértelműnek látszik, hogy a kárérték emelkedésével az autósok egyre inkább ragaszkodnának a szervizek által kiállított számla alapján történő javításhoz – 73 százalékuk nagyobb kár esetén fontosnak látja, hogy papíron kimutatható legyen az összes költség –, míg a kisebb károk esetében inkább hajlanak arra, hogy a biztosító a kárszemle alapján megállapított, esetleg alkuban kialakított összeget fizesse ki. Itt vélhetően visszaköszön az a gondolkodás, amely szerint az autótulajdonos a kisebb, a gépjármű használhatóságában, biztonságában változást nem okozó, ám gyakran előforduló károkkal – például a meghúzott lökhárító, „rányitásos lemezsérülés”, stb. – huzamosabb ideig együtt tud élni, anélkül, hogy folyamatosan tíz- és százezrekbe kerülő munkát adna a szervizeknek. Ilyen esetben persze, a nem az autóra költött kártérítés csökkenti a gépjármű piaci értékét, ám ezt a kockázatot az ügyfélnek és nem a kártérítési összeget kifizető, ekképp a javítás költségeit megtérítő biztosítónak kell felvállalnia. „A biztosítók álláspontja az, hogy a kárt térítik meg, nem a javíttatást. Ellenkező esetben a javíttatási költségekkel párhuzamosan a felelősségbiztosítási díjak is elszállnának, ez pedig nem érdeke a jelenleg 4,8 millió kgfb-díjfizetőnek” – mondja Hangyási István a MABISZ Gépjármű Kárrendezési Bizottság elnöke. A szakember ugyanakkor fontosnak nevezte annak közlését is, hogy azokban az esetekben sincs kizárva a teljes kár megtérítésétől az az ügyfél, ha induláskor egyezségi megállapodást kötött a biztosítóval, ám később kiderül, hogy mindenképp javítás szükséges – a biztosító ilyen esetben a szervizszámla által igazolt és a ténylegesen kifizetett kártérítés közötti összeget a legtöbb esetben megtéríti az autósnak.

A komolyabb károk esetén a számlás-szervizes megoldást a biztonság érdekében választják inkább az autósok – erre lehet következtetni a felmérés azon kérdésére adott válaszból, amely szerint a gépjármű szervizelésekor a szerviz kiválasztásánál a legfontosabb szempont – 80 százalékos súly mellett –, hogy az autó megbízhatóan, biztonságosan működjön. Az ügyfelek fontosnak tartják, hogy olyan szervizt válasszanak, ahol biztosak lehetnek abban, hogy eredeti alkatrészt építenek be a járműbe, s hasonló mértékű (28%) azon válaszok aránya, ahol a gyors szervizelést tartják a előnynek. A gépjármű tulajdonosok mindössze 14 százaléka számára fontos, hogy számlát kapjon a javításról – holott anélkül a garanciális/jótállási jogérvényesítés is akadályokba ütközhet. s ugyancsak beszédes, hogy az autótulajdonosok csak 14 százalékának fontos, hogy márkaszervizben javítsák az autót.

Forrás: www.vg.hu

Biztosítás fajta: 

  • Gépjármű biztosítás
  • Kötelező biztosítás
  • Casco biztosítás
Astra biztosító: több százezer ügyfél kétségek között
2015 szeptember 01.
Kategória:
Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás

A hiányzó díjakat még be kell fizetni

Többszázezer ügyfelet és még ennél is több szerződést hagyhat maga után Magyarországon a romániai Astra biztosító, amennyiben a napokban kezdődött csődeljárás végén „bezárják” a céget. A még hiányzó díjakat mégis be kell fizetni, mert baleset, vagy egyéb káresemény után csak így jár kártérítés. Kgfb évfordulón pedig érdemes biztosítót váltani – figyelmeztet a CLB biztosítási alkusz.

Százezrek érintettek a napokban nyilvánosságra került hír kapcsán: visszavonták a romániai Astra biztosító működési engedélyét. Annak ellenére, hogy a céghazai képviselete közölte, a károsultakat két irányból is – a romániai állami garancia alapból és a magyarországi kártérítési alapból (KALAP) – ki tudják fizetni, egyes szerződések esetében nem árt más biztosító után is nézni – figyelmeztet a CLB biztosítási alkusz. Németh Péter, a cég értékesítési és kommunikációs vezetője azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy a kgfb-s ügyfelek csak a szerződésük fordulóján válthatnak szolgáltatót. Azok viszont, akiknek nincs díjhátralékuk, egy esetleges baleset kapcsán változatlanul számíthatnak kártérítésre, az ügyfélszolgálat és a kárrendezés ugyanis továbbra is működik – hivatkozik az Astra hivatalos tájékoztatására Németh.

A casco, a lakás- és a vagyonbiztosításokat szintén az évfordulókon, a szerződésre érvényes feltételek szerint lehet felmondani az Astránál. Vagyonbiztosításra azonban, aki megteheti, párhuzamosan másik céggel is szerződhet. Korábban erre a duplikálásra nem volt lehetőség, de a tavaly életbe lépett új Ptk. azonban már megengedi ezt a formát. Kárrendezéskor azonban ez nem jelent majd dupla kifizetés, hiszen a biztosítás továbbra sem szolgálhat vagyonosodást és változatlanul csak a kár utáni helyreállítás lehet a cél. Abban az esetben, ha a károsultak mindkét biztosítónak jelentik az esetet, a társaságoknak joguk van a részarányos, vagy részvállalásos kártérítésre – tájékoztat a szakértő. Ez azt jelenti, hogy a kárösszeget az adott biztosítók megoszthatják egymás között. Igaz, ez a megoldás kétszeres díj befizetését feltételezi, ám ebben az esetben csak így lehetnek biztosabb fedezetben az Astra-ügyfelek vagyontárgyai.

A szakértő szerint az érintetteknek mostantól érdemes minden eddiginél jobban figyelni az Astrával kapcsolatos híreket, elsősorban az MNB hivatalos közleményeit, mert napról, napra változhat az ügyintézéssel kapcsolatos tudnivaló.

Oldalak