Novemberben a legszenzációsabb filmesemény a 007 Spectre – A Fantom visszatér című film premierje volt, melyben a 007-es ügynök újra akcióba lépett. Az Allianz szakértői megvizsgálták James Bond milyen károkat okozott a filmben, ezt követően áttekintették, hogy a Military Intelligence Section 6 (MI6) ügynökeinek milyen biztosításokat érdemes kötniük a hétköznapjaikra.

A 007-es filmek rendezői eddig egyetlen epizódban sem aprózták el a látványos akció jeleneteket, ezért biztosak lehettünk abban, hogy most is elmaradhatatlan kellékei lesznek a hatalmas robbanások, az autós kaszkadőr jelenetek, valamint a rengeteg személyi sérüléssel járó baleset.

A különleges ügynök külföldi utazásai során több mint 70 millió forint értékű kárt okoz a különböző ingatlanokban. Habár a filmben megjelenő vadonatúj Fiat 500-asban a 007-es ügynök nem tett 500 ezer forintnál nagyobb értékű kárt, a többi felelősségbiztosítás terhére elkönyvelhető kártérítési limitet bőven meghaladták a becsült kártérítési összegek. A számos légi járműben, terepjáróban, valamint az Aston Martinnal okozott károk összesen több mint 4,5 milliárd forintnyi kárösszeget is jelenthetnének, ha a valóságban felbecsülnénk őket. „A károk jelentős részét a biztosító nem is fedezhetné a valóságban az érvényes kgfb törvény alapján, ugyanis káreseményenként a személyi sérüléssel járó károkra a kártérítési limit 1,6 milliárd forint, a dologi károk fedezetére pedig 500 millió forint” – mondta dr. Borsányi Gábor, az Allianz Hungária Zrt. kárrendezési igazgatója.

Akciók is vannak, de az adókedvezmény önmagában is meggyőző. Nagyon mennek az év végén a nyugdíjbiztosítások. Sokan kihasználják az adókedvezményt, és fizetnek be eseti díjat, de új szerződéseket is kötnek az ügyfelek.

Megsokszorozódott novemberben, decemberben pedig még nagyobbat nőhet a nyugdíjbiztosítások díjbevétele. Adókedvezményt tavaly óta lehet igénybe venni az ilyen megtakarításokra, az államtól visszajáró 20 százalékos, maximum évi 130 ezer forintos juttatásra pedig minden biztosító felhívja az ügyfelek figyelmét. Sok piaci szereplő az adókedvezmény mellett más akciókkal is csábítja az ügyfeleket, a K&H-nál díjjóváírást, a Posta Biztosítónál tabletet kaphat, aki most szerződést köt, és a múlt hét végéig a Groupama is akciózott díjkedvezménnyel.

A nyugdíj-biztosítási piac már az első kilenc hónapban is jól ment az idén, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) adatai szerint tavaly egész évben 11,6 milliárd forint volt a személyijövedelemadó-kedvezménnyel támogatott biztosítások díjbevétele, a korrigált díjbevétel pedig nem egészen 10 milliárd forintot tett ki. Az idén már szeptember végéig több mint 18 milliárd forintnyi díjbevétel folyt be, és korrigáltan is csaknem 16,8 milliárdot tett ki a díjbevétel. A szerződések száma is szépen gyarapodott, a tavaly év végi 67,6 ezerről 111,5 ezerre nőtt a számuk kilenc hónap alatt. Több biztosítónál látványos a növekedés, a K&H-nál a rendszeres díjas termékből az idén ötször annyit adtak el, mint tavaly, a Posta eddig 70 százalékos növekedést ért el, a Vienna Life-nál arra számítanak, hogy a tavalyi díbevétel több mint a duplájára nő.

A negyedik negyedév pedig még sokkal erősebbnek ígérkezik nemcsak az új szerződések, hanem a korábbiak egyszeri díjas befizetései miatt is. Kuruc Péter, a K&H Biztosító divízióvezetője azt tanácsolja az ügyfeleknek, hogy olyan havidíjat válasszanak, amelyet biztosan tudnak majd rendszeresen fizetni, és ha marad még pénzük, inkább az év végén egészítsék ki a biztosításukat az adókedvezmény maximalizálása érdekében egy nagyobb összeggel. Az adókedvezményt 650 ezer forintos éves befizetéssel lehet maximalizálni, és a K&H ügyfelei valószínűleg tudatosan törekszenek erre, az utolsó negyedévben átlagosan 539 ezer forint volt az egyszeri befizetések átlagdíja.

A Posta Biztosítónál az utolsó negyedévben már több mint kétszer annyi egyszeri díj folyt be, mint az első kilenc hónapban összesen. A Vienna Life-nál novemberben háromszor-négyszer annyi egyszeri díjat fizettek az ügyfelek, mint egy átlagos hónapban, decemberben pedig még több befizetést várnak, a Generalinál szintén december a legerősebb hónap, és bár konkrét számokat sok biztosító nem közölt, szinte kivétel nélkül arra számítanak, megugrik az év vége előtt az eseti díjak volumene.

A nyugdíjbiztosítások piacát szeptember végéig az NN vezette csaknem 2,8 milliárd forintos díjbevétellel. Az NN-nél az az érdekes, hogy a versenytársai többségével szemben vegyes életbiztosítást kínál nyugdíjcélra. Szinte fej fej mellett haladt a céggel a Generali és az Allianz 2,37 milliárd, illetve 2,32 milliárd forintos díjbevétellel. Az Allianz korrigált nyugdíj-biztosítási díjbevétele egyébként magasabb volt a Generaliénál. A felsoroltakon kívül az Aegon, a Uniqa, a Metlife és a CIG Pannónia adott még el milliárdos nagyságrendben nyugdíjbiztosítást szeptember végéig. A nyugdíjbiztosítások csaknem háromnegyede befektetési egységhez kötött (unit linked) típusú volt, az eseti befizetések is szinte kizárólag ezekhez a konstrukciókhoz kapcsolódtak.

Forrás: vg.hu

A jelzáloghitelek mellé szinte elengedhetetlen kockázati életbiztosítás kötése, apuka halála esetén ugyanis a kisgyerekes anyuka egyedül maradhat a sokmilliós adóssággal a nyakán. A biztosítás viszont garantálhatja, hogy a család talpra tud állni a kifizetett összegből, ráadásul már havi 3 ezer forintból biztosíthatjuk ezt a védelmet. Persze az sem mindegy, hogy melyik biztosítót választjuk, amikor megkötjük az életbiztosításunkat.

Ha nagyobb értékű hitelt veszünk fel, akkor érdemes mellé legalább a futamidővel magegyező tartamú életbiztosítást kötni, de hitel nélkül sem árt előre felkészülni a váratlan eseményekre Ki ne hallott volna már olyan történetet, ahol a fiatal férfi magára hagyta a két-három gyermekes anyukát sokmilliós adóssággal.

Melyik biztosító a legolcsóbb?
Megkérdeztük a biztosítókat, hogy mennyibe kerül náluk a kockázati életbiztosítás, az első esetben 15 millió forintos biztosítási összeggel számoltunk, 20 éves időtartamra, 30 éves biztosítottal. Lényeges, hogy egyes biztosítóknál van különbség a dohányzó és a nemdohányó ügyfeleknél, de van olyan szolgáltató, ahol egy kategóriába esnek.

A nemdohányzó kategóriában a Groupamánál találhatjuk a legolcsóbb ajánlatot, a biztosításunk éves díja 40 ezer forint lenne (kb. 3 300 forint havonta), míg a dohányos kategóriában az Uniqánál csupán 54 ezer forintot kell fizetni évente (kb. 4 500 forint havonta).
Ez utóbbi azért ennyire kedvező, mert az Uniqa nem tesz különbséget az ügyfelek között dohányzási szokások szerint. Egyébként több biztosítónál találhatunk olyan feltételeket, amelyek a keveset dohányzók vagy csak esetenként rágyújtó biztosítottaknak kedveznek.
A második esetnél 45 éves biztosítottal számoltunk, 15 millió forintos összeggel, 10 éves tartamra. Ezekkel a feltételekkel a nemdohányzó kategóriában az Aegon a legkedvezőbb, 100 ezer forintos éves díjjal (kb. 8 400 forint), a dohányosoknak pedig az Uniqa 124 ezer forintos ajánlata (kb. 10 ezer forint) a legkedvezőbb.

Milyen biztosítást érdemes kötni?
Ha kifejezetten hitel mellé kötjük (jellemzően lakáshitel mellé) az életbiztosítást, akkor a biztosítási összegnek legalább a felvett hitelösszeggel kell megegyeznie, így gondoskodhatunk a hitel kifizetéséről halálunk esetén.

Ezzel ugyan gondoskodunk a hitel kifizetéséről, viszont a kieső jövedelem így is nagy problémát okozhat az egyedül maradt (esetenként kisgyermekes) anyukának. Emiatt a hitelnél annyival nagyobb biztosítási összeggel érdemes megkötni az életbiztosítást, amely legalább egy évnyi jövedelemnek felel meg (a hitel kifizetésre kerül, így ennek a törlesztőrészletét kivonhatjuk ebből).

Emellett nem árt arra is gondolni, hogy mi lesz akkor, ha rokkantság miatt nem tudunk tovább dolgozni, vagy csak néhány hónapig kiesünk a munkából betegség miatt. Ilyenkor jönnek jól a kiegészítő biztosítások, amellyel betegségek vagy baleset esetén védhetjük be magunkat. Így néhány hónapos kiesés sem okoz gondot a hitel törlesztőrészleteinek kifizetésénél és a család is fenn tudja magát tartani a kieső jövedelem ellenére, a fizetendő összeget ennek megfelelően érdemes kiválasztani.

Az életbiztosítást a családnak, a kiegészítő biztosítást magunknak kötjük
Érdemes egyébként odafigyelni a minimum megköthető díjakra is, ugyanis bizonyos éves díj alatt nem köthetjük meg az adott biztosításokat, ez különösen fiatal nemdohányzóknál fordul elő, az ő biztosítási díjaik ugyanis eleve alacsonyak. A haláleseti összeg növelésével, vagy kiegészítő biztosításokkal (pl: műtéti térítés, kórházi napidíj, kritikus betegség stb.) viszont a minimum díj fölé növelhetjük a fizetendőt, ráadásul ezzel szélesebb körű védelmet biztosíthatunk magunknak. Ebből a szempontból a biztosítók egy része a díjfizetési gyakorisághoz köti a minimum díjat (Groupama, Uniqa, Union), másik része pedig fix minimum díjat határoz meg (Generali, Aegon, CIG Pannónia).

A biztosítások minimum összege lehet a másik korlátozó tényező a szerződés megkötésekor. A szolgáltatók többsége alacsony minimum összeget határoz meg, viszont akad két kivétel:
- Az Uniqánál egyáltalán nincs minimum összeg, itt a munimum díjból vezethető le az elindításhoz szükséges biztosítási összeg,
- Az Aegon pedig aránylag magas, 10 milliós minimális biztosítási összeget ír elő.
Az alacsony előírt összeg egyébként azoknak lehet kedvező, akik aránylag alacsony haláleseti biztosítás mellett nagy összegű, kiterjedt kiegészítő biztosítási csomagot szeretnének maguknak.

Forrás: penzcentrum.hu

A vegyes biztosítás mellett nem kell aktívan foglalkozni a portfólióval, de nagy hozamokra se kell számítani.

Ha szeretnénk nyugdíjaséveinkre félretenni, mérlegelhetjük az első látásra kiváló lehetőségnek bizonyuló vegyes vagy más néven klasszikus életbiztosításokat, ez esetben nem kell azzal foglalkoznunk, hogy a befektetésünket figyeljük.

Egy vegyes életbiztosítás úgy működik, hogy a biztosító átvállalja a pénzünk befektetését, így nem kell foglalkoznunk a portfólió összeállításával, figyelésével, mint egy unit-linked biztosítás esetében. Ha kötünk egy vegyes életbiztosítást, a biztosító garantál egy bizonyos százalékú technikai kamatot (2-2,5 százalék) a díjtartalék, vagyis a költségek levonása után képezett összegre, és az efölötti többlethozamot bizonyos százalékban (80-100) visszatéríti az ügyfélnek. Emellett szerződéskötéskor a biztosító jellemzően meghatároz egy lejárati értéket, amely az éves befizetések hozamokkal növelt részét jelenti.

A biztosítást éves szinten, a befizetett díjak arányában, 20 százalékos állami támogatással is gyarapíthatjuk (amit a befizetett személyi jövedelemadóból írnak jóvá, 130 ezer forintos maximumig), erre azonban jellemzően nem garantálják a technikai kamatot. Az egyéni szerződésekből sokszor nehéz kihámozni a biztosítások konkrét költségeit, ezért ezeknek összehasonlításában a Mabisz TKM-adatbázisát tudjuk alapul venni, ezek az idei évtől már a vegyes nyugdíjbiztosításokra is elérhetők.

Az összesítőből kiderül, hogy a költségek szinte minden esetben magasabbak, mint a szerződésben vállalt garanciális hozam, persze ezekben az említett hozam-visszatérítés mértéke nincs feltüntetve. Mivel a biztosítók az esetleges veszteségek minimalizálása miatt konzervatív befektetési formákat választanak – hiszen hatalmas veszteség lenne a biztosítónak, ha nem sikerülne elérni a technikai kamatláb hozamát – , a többlethozam mértéke sem kimagasló, alacsony hozamkörnyezetben nem nagyon számíthatunk a technikai kamatnál jóval magasabb hozamokra. 
2015 első kilenc hónapjában a vegyes nyugdíjbiztosítások tették ki a biztosítók nyugdíj-biztosítási díjbevételének 26 százalékát; 17 nyugdíjbiztosítóból nyolc rendelkezett ilyen termékkel, közülük a leginkább az NN, az Aegon és a Posta Biztosító aktív az értékesítésében. A termék befektetési ígéretéből és jutalékszerkezetéből fakadóan kevésbé elterjedt a független biztosításközvetítők körében, értékesítésük a biztosítók saját hálózatában és a postákon kecsegtet nagyobb sikerrel.

Forrás: Világgazdaság