CLB

Bringával balesetet okozol? Erre számíts!

A bringások az első balesetig, vagy tükörleverésig nem is gondolnak a biztosításra. Sokan azzal nyugtatják magukat, hogy rutinosak már, és amúgy is, az elmúlt 10 évben sem történit semmi, csak feleslegesen dobták volna ki a pénzt. Aztán jön egy benézett jobb kéz, egy „véletlen” piroson áthajtás, és máris változik a kép. Egy biztosítási szakértővel a kockázatokról és a lehetőségekről beszélgettem.

Néha nincs szükség természetfeletti eseményekre, hogy egy ártatlan reggeli munkába indulásból, vagy hétvégi túrából anyagi csőd keletkezzen. Egy másodpercnyi figyelmetlenség, egy elnézett KRESZ-szabály, de akár egy másik bringással vagy egy autóval való összeakadás, ütközés is csúfos véget érhet. Erre élő példa Lili esete, akinek 553.000-et kellett részletekben kifizetnie, miután nem adott elsőbbséget egy autónak és összeütköztek.

Ha valaki kárt okoz bringázás közben, minden esetben felelősségre vonható. A gépjárművekre kötött kötelező biztosításokat sokan szükséges rossznak tartják, de ha megfordítjuk a dolgot, és azt mondjuk „mindenki felelős az általa okozott anyagi kárért, és ennek pénzbeli értékét ki kell egyenlítenie” akkor máris eltörpülhet az akár évi több tízezer forintos biztosítás díja egy zsebből fizetett kártérítés összegéhez képest.

Elég végighúzni a kormánnyal egy páréves Ford Focus oldalát, és esetleg esés közben letörni a tükröt, máris bőven félmillió forint fölötti veszteséggel kalkulálhatunk. Mi történik, ha kerékpárúton ütközünk egy másik bringással, aki éppen véletlenül valamilyen drága országúti kerékpárral közlekedik, és az esés következtében egy hónapra kiesik üzletkötői munkájából?

Számoljunk

• kerékpárban okozott kár: 500.000 Ft
• ruházatban okozott kár: 100.000 Ft (csak egy sisak lehet 40-80.000 Ft)
• nem vagyoni kártérítés: 300.000 Ft (fizetés kiesés, kórházi ellátás, stb)

Ez majd egymillió forint, feltéve, hogy polgári per nélkül tudjuk rendezni a kárt, és így egyéb ügyvédi és perköltségek sem társulnak hozzá. Ez már fájna? A legtöbbünknek biztosan. És csak egy „egyszerű” jobbkezet nem adtunk meg, vagy áttértünk a szembejövő sávba a bringaúton.

A károsult be fogja hajtani rajtunk ezeket az összegeket, és biztosítás híján akár be is perelhet.

A gépjárművekkel okozott balesetek egy részét szintén a megszokás alapú autózás számlájára írhatjuk és hasonló a helyzet a tipikus bringabalesetekkel is. „Tegnap itt még nem is volt stop tábla!”, „eddig be lehetett jobbra is kanyarodni” és hasonló mondatok kerülnek a jegyzőkönyvekbe, de elég csak a nagy port felvert „Bécsi úti balkanyarra” gondolni.

A Kerékpárosklub is biztosít

Eddig nem volt jelentős igény a speciálisan kerékpárosokra szabott biztosításokra, ezért a Magyar Kerékpárosklub saját szolgáltatásán kívül nincs is ilyesmi a piacon, kötelező biztosítási rendszer pedig egyáltalán nincs, vagyis a kerékpár az egyetlen olyan jármű, amellyel több tízezren vesznek részt a közlekedésben, de nem létezik rá kötelező biztosítás.

Két megoldás van, ha mégis szeretnénk nyugodtan tekerni. Az egyik a Magyar Kerékpárosklub baleset biztosítása, amelyben 2.000.000 forintos térítési összegig felelősségbiztosítás is szerepel. Ha ezt választjuk, nem árt figyelni az Általános szerződési feltételek 2.1-es pontjára amelyben szerepel, hogy abban az esetben nyújt fedezetet a klubos biztosítás, ha a kerékpáros a közlekedés szabályainak megfelelően közlekedve balesetezett.

Kérdés, hogy ezt mennyire veszik szó szerint? A gépjárművek felelősségbiztosítása akkor is téríti a vétlen fél kárát, ha a piros lámpán áthajtva okozunk balesetet, bár tény, hogy a kifizetett kár ellenértékét behajthatja rajtunk a biztosítónk, ha súlyosan megszegtük a közlekedési szabályokat. Szerencsére a Magyar Kerékpárosklub válasza megnyugtató: ugyanúgy bírálják el a bringások eseteit is, mint az autósokét.

Ez a biztosítás nem csak közúton, de hegyibringázás közben is védelmet jelent, a kérdés csak az, hogy mi a helyzet akkor, ha a János-hegyről lefelé az egyik kedvenc nem, kerékpározásra kijelölt ösvényünkről az aszfaltos utat keresztezve megyünk neki egy autónak. Ennél sokkal hétköznapibb esemény amikor ugyanezen ösvényen gyalogtúrázókba botlunk, és ha nincsen szerencsénk akkor simán el is üthetjük őket. Vajon ekkor is helyt áll a biztosító? A Kerékpárosklub válasza szerint az illegális utakon történt balesetékre nem fizet a biztosító.

Titkos lehetőség, lakásbiztosításhoz

Léteznek olyan lakásbiztosítások, melyekhez ingyen, esetleg kevés pénzért kérni lehet a bringás baleset biztosítási kiegészítést is. Legyünk azonban nagyon figyelmesek, és olvassuk el a szerződési feltételek legutolsó betűit is, ugyanis vagy nagyon minimális összeghatárig térítenek ezek a kiegészítő biztosítások, vagy a feltételrendszer nem életszerű. Nem mondjuk, hogy semmit sem érnek, de sajnos nekünk kell tisztába lennünk a körülményekkel.

Ha ragaszkodunk ahhoz, hogy legyen felelősség biztosításunk tekerés közben, egyedi ajánlat készíttethetünk bármely biztosítónál.

Erre Németh Péter a CLB Független Biztosítási Alkuszcég igazgatója szerint két lehetőségünk is van. Bemehetünk bármely biztosítóhoz, és az ottani üzletkötővel egyeztetjük az elképzeléseinket, de elmehetünk bármely alkuszhoz is, ahol szintén összeállítanak nekünk többféle ajánlatot. Nem reménytelen tehát a dolog, de messze vagyunk még a gépjármű kötelező felelősségbiztosítások egyszerűen, neten megköthető formájától.

Mindenki eldöntheti, hogy gondol-e a ritka, de annál kellemetlenebb eshetőségre, vagy továbbra is bízik a szerencséjében. Tőlünk nyugatra nemcsak a kerékpáros biztosítások számítanak hétköznapinak, hanem az is, hogy minden kárt alaposan behajtanak az elkövetőn a sértettek. Reméljük, hogy bringások számának robbanásszerű növekedésével, előbb-utóbb Magyarországon is lesz választék.

Forrás: www.index.hu

Az utasbiztosítással akár milliókat spórolhatunk

Kössünk biztosítást utazás előtt, vagy ne? Úgyse történik semmi baj, csak városnézés, tengerpartozás lesz, ha pedig lezuhan a repülő, úgyis mindegy – szól gyakran a magyarázat. Az esetek többségében természetesen valóban nem történik semmi, vagyis a biztosítás díja ablakon kidobott pénznek tűnik. De biztos, hogy ezen kell spórolni?

Ha nem akarunk egy fillért sem kifizetni egyetlen társaságnak sem, célszerű kiváltani az európai egészségbiztosítási kártyát. Ennek birtokában gond nélkül igénybe lehet venni az adott EGT-ország egészségügyi rendszerét (az Európai Gazdasági Térség országainak listáját itt találja). De ha fizetős vagy részben fizetős a rendszer, akkor nekünk is csengetni kell, azonnal, helyben. Legyen szó akár kórházi napidíjról, fogászati ellátásról vagy bármilyen más egészségügyi szolgáltatásról.

Nem mindegy, mivel töltjük a nyaralást

Eggyel jobb, ha a bankkártyánkhoz kapcsolódik automatikusan utasbiztosítás. Ma már nem minden kártyához jár ilyen, jellemzően a drágább kártyákhoz adják a bankok, vagyis érdemes utánanézni, a miénkhez jár-e. Ez jellemzően csak a kártyabirtokosnak nyújt biztosítást, a hozzátartozóknak, gyerekeknek nem.

Az átlagos kártyához járó biztosítás az alapokat fedezi, így a hazaszállítást, alapvető ellátásokat, kárfizetéseket, de csak minimális értékben. Ha beüt a ménkű, ennél valószínűleg borsosabb lesz a számla.

Ha nem akarunk kockáztatni, illetve a család minden tagjára szeretnénk biztosítást kötni, akkor érdemes valamelyik netes összehasonlító oldalt megkeresni, és ott kiválasztani a megfelelő biztosítást. Fontos számításba venni, hogy mit csinálunk majd az utazás alatt, minden extra tevékenység külön kockázati tényező ugyanis.

Ha csak mászkálunk egy városban, akkor kevesebb a kockázat, de ha túrázni, búvárkodni, evezni vagy futóversenyre megyünk (versenysportolókra nem érvényesek a szimpla biztosítások), ezeket is tartalmazó csomagot érdemes választani. Ellenkező esetben hiába van biztosítás, a hegyi balesetre nem fog kiterjedni.

Az extrém eseteket külön ellenőrizni kell, például hogy hegymászáskor hány méteres magasságig érvényes a biztosítás.

Értelemszerűen nem minden ország ugyanolyan kockázatú, ezt is le kell ellenőrizni. Európa e tekintetben egységes, nincs kockázatosabb és biztonságosabb besorolású állam.

A csomagjainkra is köthetünk biztosítást

A testi épség mellett a csomagjainkra is kiterjedhet a biztosítás. Itt érdemes észszerűen gondolkodni, és nem azonnal több milliós értékre biztosítani a bőröndöt. Biztos, hogy egy használt, valaha 50 ezer forintért vett telefon miatt rendőrségi jegyzőkönyvet fogunk felvenni egy olyan országban, amelynek a nyelvét nem beszéljük jól? Spanyolországban, Görögországban például nem feltétlenül találunk angolul flottul beszélő rendőrt.

Ha spéci sporteszközeink vannak, annak biztosítása külön feladat lehet, ennek is érdemes utánanézni.

A biztosítások ára úti céltól és a nyaralás fajtájától függően eltérő, a legolcsóbbak naponta kevesebből kijönnek, mint egy korsó sör. A speciális biztosítások ennél jóval többe kerülhetnek, ugyanakkor síeléskor, raftingoláskor, hegymászáskor ne ezen spóroljunk, mert elég egy kis hiba, és akár milliós számlát csinálhatunk magunknak.

Forrás: www.origo.hu

CLB TIPP: Ne induljon el Ön sem utasbiztosítás nélkül, kalkulátorunk segítségével kiválaszthatja az Önnek megfelelő biztosítást! Utasbiztosítás kalkulátor >>

Ezek lehetnek egy utazás nem várt hátulütői

Egy nem várt esemény könnyen akár milliós plusz költséget is jelenthet a pihenni vágyóknak. Ezért az utazási irodák is javasolják biztosítás megkötését elutazás előtt. A problémák ritkán adódnak szervezési hiányosságokból, mint inkább egy nem várt betegség vagy baleset okán.

Egyre többen kötnek biztosítást külföldre utazás előtt, felkészülve a váratlan helyzetekre. A statisztikák szerint azonban még mindig többen kötnek baleset- és poggyászbiztosítást külföldi, mint belföldi út előtt.

Egy utazás során a leggyakrabban előforduló események, a kisebb-nagyobb megbetegedések és balesetek, amely miatt az utasok orvosi vagy egészségügyi ellátásra szorulnak. Ezek teszik ki a káresetek 60-70 százalékát. Kisebb számban fordulnak elő a poggyásszal kapcsolatos károk, ezek többsége rablás, gépjármű vagy szállodai szoba feltörés. Ritkán szól a poggyász eltűnéséről vagy meg nem érkezéséről.

Az utas-, poggyász- és balesetbiztosítás mellett újdonságnak számít a felelősség- és jogvédelmi biztosítás, melyet az utasbiztosítás kiegészítőjeként kérhetünk. Tartalmazza a külföldi ügyvédi költségeket és az esetleges óvadékdíjat is.

Nem minden számlát tudunk itthon érvényesíteni

Hegyes Enikő, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főosztályvezetője a Kossuth Rádió Napközben című műsorában kiemelte, hogy az EU-s egészségbiztosítási kártya nem jó minden esetben. Tévesen terjed ez a hír. Csupán az orvosilag szükséges ellátásokra nyújt fedezetet az EGT területén, átmeneti tartózkodás idején és csak az államilag finanszírozott szolgáltatóknál. Magán szolgáltatók esetében a kártya nem ér semmit – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy a legtöbb uniós országban létezik önrész. Erre szintén nem nyújt fedezetet a kártya, ezért érdemes mellé kiegészítő biztosítást kötni.

Az Európai Egészségbiztosítási Kártya használatáról azt is megjegyezte, hogy minden esetben a külföldi szolgáltató orvosa az, aki eldönti, milyen fajta ellátást ítél szükségesnek. Ha az ügyfél ezen felül szeretne bármilyen szolgáltatást igénybe venni, fizetni kell érte. Ezek a számlák utólag, Magyarországról már nem vitathatóak.

Amikor nem lehet reklamálni

Meglehetősen közkedveltek mostanában a fapados légitársaságok által kínált olcsó repülőjegyek. Dr. Horváth György, a Budapesti Békéltető Testület elnökhelyettese felhívta arra figyelmet, hogy még ezek a légitársaságok is kínálnak útlemondás-biztosítást. Az emberek többsége azonban az olcsón megvásárolt repülőjegy mellett nem költ kiegészítő szolgáltatásra. Pedig egy távolabbi úti célnál érdemes lenne erre is odafigyelni – mondta.

Megjegyezte, hogy rendszerint a szerződés feltételeit sem olvassuk végig, az emberek többsége automatikusan ikszeli a papíron az elolvasta és elfogadta rubrikát. Pedig az aláírás után már nem lehetséges a reklamáció.

Hogyan válasszunk megfelelő biztosítást?

Mindig azt kell nézni hova utazunk, milyen céllal, mennyi ideig tartózkodunk ott és milyen értékű csomagot viszünk magunkkal. Ehhez válasszunk magunknak biztosítást a rendelkezésre álló hatalmas kínálatból – mondta Horváth Péter, a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke a műsorban.

Hozzátette, hogy a szabályzat áttanulmányozását követően minden ügyfél pontosan tisztában lesz azzal, hogy mik a feltételei annak, hogy a biztosító teljes körűen átvállalja a kockázatot. Az egyik ilyen feltétel például az, hogy minden, a biztosítás tárgyát képező eseményről a biztosítót értesíteni kell.
Erre általában egy éjjel-nappal hívható, magyar nyelvű ügyfélszolgálat áll az utazók rendelkezésére, a hívás költségeit pedig visszatérítik. A bejelentést követően a biztosító intézkedik – emelte ki.

Horváth György szerint érdemes nem a legolcsóbb biztosítást választani, a középkategóriásokkal már szinte mindenki jól jár.

Mennyit ér a csomagunk?

Akinek nem érkezik meg vagy a repülőtéren tűnik el a poggyásza, a lost and found pultnál kell jegyzőkönyvet felvetetnie. Minden káreseményről érdemes jegyzőkönyvet felvetetni – figyelmeztetett a szakember.

Elsődlegesen a légitársaság felel a csomagért, amelynek eltűnéséért 1100 eurónak megfelelő összeget térítenek az EU-ban. Ez természetesen függ a bejelentett kártól is. Az EU-n kívül pedig 20 dollár/kilót fizetnek ki. Ez az összeg felett pedig még az utasbiztosítási fedezet is belép – mondta. Amennyiben a légitársaság nem térítette meg a teljes kárt, az utasbiztosítási fedezet további összegeket fizet ki.

Forrás: www.hirado.hu

CLB TIPP: Ne felejtsen el Ön se utasbiztosítást kötni utazása előtt! Utasbiztosítás kalkulátor >>

Más árat kap a biztosító a szervizben

Három évvel ezelőtt egy biztosító már harcba szállt a szervizekkel, amiért a biztosítós javításoknál nem adják tovább az alkatrész-kereskedőktől kapott kedvezményeiket; most a GVH jutott közel azonos álláspontra a kgfb-piacot átfogó vizsgálata nyomán.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) néhány hete piacelemzést készített a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) piac helyzetéről (Világgazdaság, 2017. május 10.). A vizsgálat bizonyos pontjai ugyanakkor nem a szorosan vett biztosítással, hanem a javítói piac helyzetével kapcsolatban fogalmaztak meg fajsúlyos észrevételeket. A figyelem érthető: a kgfb-piacon a legmeghatározóbb tétel a kárráfordítás, amely alapjaiban szabja meg a díjszintet.

A korábbi években a kgfb-piacon olyan díjverseny kezdődött, amelynek köszönhetően a károkat és költségeket a díjbevétel szintjéhez mérő úgynevezett kombinált mutató éveken keresztül 100 százalék felett volt, vagyis a biztosítók által beszedett díjak nem fedezték az üzletág kiadásait. (A mélypont 2012-ben volt, amikor a kombinált mutató értéke 122 százalék volt, ezen belül a kárhányad – a kárkifizetések díjbevételhez viszonyított összege – 87 százalékon állt.)

Az elmúlt években a felügyeleti jogkörrel is rendelkező Magyar Nemzeti Bank (MNB) épp emiatt aggályokat fogalmazott meg, jelezve: prudenciális kockázatokat hordoz a kgfb-piac. A huzamosabb ideig 100 százalék felett álló kombinált mutató ugyanis arra kényszeríti a biztosítókat, hogy más területekről keresztfinanszírozzák a kgfb-üzletág veszteségeit.

Ez azzal a veszéllyel jár, hogy a biztosítók más biztosítási termékek (pl. lakásbiztosítás) szolgáltatási színvonalának csökkentésével igyekeznek majd kompenzálni az üzletági veszteségeiket – ez pedig az ügyfelek számára jelenthet problémát, hisz ők abban a hiszemben szerződnek, hogy teljes szolgáltatást kapnak.

A piacon a kgfb-átlagdíj 2014 óta emelkedik, ám fontos látni, hogy az MNB adatai szerint a tavalyi mérték is csak a 2010-ben fizetett biztosítási díj 86 százalékát teszi ki a személyautók esetében. A díjak emelkedése is közrejátszott abban, hogy az iparági kárhányad tavaly már csak 67 százalék volt, ami EU-szinten is átlagosnak mondható.

Nem a károsult fizet

Ugyanakkor bizonyos piaci anomáliák továbbra is fennállnak, s ezekre a GVH tanulmánya is rávilágít. A versenyhivatal megállapításai szerint lényegében nincs árverseny a kgfb-alapú javítási szolgáltatások tekintetében. Mindezt azzal magyarázzák, hogy a kgfb esetében más a megrendelő (károsult) és más a szolgáltatásért konkrétan fizető személy (biztosító). Mivel a biztosító és a javító között csak elszámolási viszony van, ezért a biztosító nincs abban a helyzetben, hogy a javítóval piaci körülmények között egyezzen meg a szolgáltatásról és annak ellenértékéről. Ha a javítást utcáról betérő magánszemélyként rendeli meg valaki, akkor a szervizek az ügyfelekért folytatott árversenyben akár jelentős összegű kedvezményt is adnak a szolgáltatás megrendelése esetén (alkatrész-árengedmény, egyedi árszabás, egyéb szolgáltatások) – szögezi le a tanulmány, hozzátéve, hogy a biztosítós számlás javításoknál azonban a javítást végző vállalkozások ösztönzöttek arra, hogy a javításokat a lehető legmagasabb áron számlázzák ki, amit a biztosító kénytelen kifizetni.

A GVH másik komoly megállapítása az, hogy a különböző kárrendezési eljárások során a biztosítók, valamint a javítóműhelyek nagymértékben támaszkodnak különböző kalkulációs rendszerekre, ám az e rendszerekben szereplő adatok – a biztosítói vélemények alapján – nem minden esetben tükrözik a tényleges piaci árakat, tekintve, hogy a kalkulációs rendszerekhez az alkatrész- és festékgyártók, illetve -importőrök kiskereskedelmi adatot szolgáltatnak, míg az egyéni megrendelők részére jelentős kedvezményeket nyújtanak. Mindez azt jelenti – állapította meg a GVH is –, hogy miközben a javítóműhelyek esetenként jelentős kedvezményekkel szerzik be a gépjármű javításához szükséges alkatrészeket, festékanyagokat, a biztosítók felé kiállított számla a kalkulációs rendszerekben szereplő árak alapján történik.

Túlszámlázás?

A történet nem új, sőt talán ideje emlékeztetni az olvasót arra, hogy volt már biztosító, amely harcot hirdetett a „túlszámlázás” ellen. Három éve nagy port kavart, hogy az egyik biztosító arról értesítette szervizpartnereit, hogy csak azokkal szerződik automatikus kárelszámolásra, akik vállalják, hogy a kárkalkulációkban az alkatrészek árát meghatározó, úgynevezett Audatex árkalkulációs rendszerben szereplő áraknál 10 százalékkal alacsonyabb díjakat határoznak meg. (A biztosító öt országos alkatrész-beszállítóval megállapodott arról, hogy legalább 10 százalékos kedvezménnyel szállítják ki a termékeket a szervizeknek, de természetesen azt nem írhatta elő, hogy a szervizek a szóban forgó beszállítókkal szerződjenek.) A biztosító előzetes felmérése szerint a szervizek esetenként 20-40 százalékos kedvezményt is kapnak az Audatex-árakhoz képest a beszállítóiktól, azaz a 10 százalékos csökkentés lényegében csak az így keresett extraprofit egy részét veszi el. (Az alkatrészek áraiból összerakott gépkocsi – fényezés és munkadíj nélkül – rendre 6-7-szer drágább, mint amennyiért a kész kocsikat listaáron kínálják a kereskedők.)

Miután a GVH egy korábbi vizsgálata nyomán a javítási munkák elszámolásánál már viszonylagos rend honol (bár az Audatex itt is hoz standard javítási időket), igen érdekes helyzet alakult ki a javítások terén: maga a szervizmunka tényleges költsége a végső számla nagyjából 30 százalékát teszi ki, a fennmaradó 70 százaléknyi költség az alkatrészeké. Ha csak 20 százalékos kedvezménnyel számolunk, ez azt jelenti, hogy a számlaösszegek 14 százaléka mögött semmilyen teljesítés sincs.

Pénztárgép – megoldás?

A szervizek szerint a fő gondot az jelenti, hogy a javítások nagyjából fele ma is mindenféle számla nélkül történik. Ezt szerintük hajtja az a biztosítói gyakorlat, ahol a biztosító egyezséget ajánl és fix összegű kártérítésben állapodik meg a pórul járt autóssal, aki maga dönthet róla, hogy a keletkezett kárt megjavíttatja-e, és ha igen, hol teszi. A fix összegű kártérítés nem feltétlenül jelenti, hogy a javítás olyan szervizben történik, ahol a javításról nem készül számla. Mindezt sokkal inkább az támogatja, hogy a károsult maga dönthet, meg kívánja-e javíttatni az autóját, és hogy biztosítják számára a szabad szervizválasztást.

A biztosítók vélekedése szerint ugyanakkor nem rajtuk – és az ügyfeleken – kell elverni a port, ha egy szakma szemmel láthatóan képtelen önszabályozni saját piaci környezetét és a területen dolgozó vállalkozókat, s a NAV-tól sem vehetik át az ellenőrzési tevékenységet. Egyébiránt – emlékeztetnek – idén január 1-jétől már minden autószerviz-szolgáltatást végző vállalkozásnak online pénztárgéppel kell rendelkeznie. A korábbi tapasztalatok szerint pedig az adóhatóság ma már képes arra, hogy felfigyeljen az olyan anomáliákra, ha például egy-egy kereskedőnél a nap bizonyos óráiban rendszerszerűen nem használják a pénztárgépet.

Forrás: www.vg.hu