2019.03.01

Januárban óránként kigyulladt egy lakás

Januárban átlagosan óránként keletkezett lakástűz Magyarországon, évente 6-7 ezer ingatlanhoz riasztják a tűzoltókat. A lakóingatlanok negyedének nincs biztosítása, pedig havonta 3200 forint körül átlagdíjért juthatunk anyagi biztonsághoz. A biztosítók nyolc év alatt több mint negyvenmilliárd forint kártérítést fizettek ki tűzesetek után.

Idén januárban az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság adatai szerint több mint hétszázötven lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat, vagyis átlagosan óránként keletkezett egy Magyarországon. Ezek a riasztó számok azonban nem kirívóak, az utóbbi hat esztendőben ugyanis évente 6-7 ezer lakóingatlanban, illetve a hozzájuk tartozó épületekben keletkezett tűz. A legtöbb kár a konyhai tűzesetek, a fűtőberendezések, valamint az elektromos berendezések meghibásodásából eredt, de gyakori kiváltó ok az ágyban dohányzás is – mondta Bérczi László tűzoltó dandártábornok, országos tűzoltósági főfelügyelő. A legtöbb lakástűz a konyhában keletkezik, második legveszélyesebb terület a lépcsőház, de előkelő helyen szerepelnek az erkélyen keletkezett tüzek, amelyek egyértelműen a dohányzással vannak összefüggésben.

Tűzkárra tízmilliárdok

A hazai biztosítók 2010-2017 között több mint ötvenezer tűzkárra közel 40 milliárd forintot fizetettek ki az ügyfeleknek – adta hírül a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). A hazai lakóingatlanok 72-73 százalékára van lakásbiztosítás, ami európai viszonylatban is kiemelkedő, és ezzel az élvonalba tartozunk – mondta Lambert Gábort, a MABISZ kommunikációs vezetője az Azénpénzem.hu-nak. Hozzátette: egy multinacionális nagy biztosító saját adatai szerint Franciaországban csaknem az összes lakóingatlan 99 százaléka biztosított, Spanyolországban 76 százalékos az arány. Ugyanakkor Ausztriában 65, Németországban 62 százalékos, míg Szlovéniában és Csehországban csak valamivel 50 százalék feletti, Szlovákiában pedig 35 százalék.

Azonban még a jó hazai biztosítotti arány is azt jelenti, hogy közel több mint egymillió lakóingatlannak nincs Magyarországon biztosítása. Vagyis ha egy tűzben megsemmisül egy ilyen épület egy része vagy egésze, senki nem téríti a kárt..

Nagy a verseny

Pedig a biztosítási díjakra aligha lehet panasz. A lakásbiztosítások éves átlagdíja az alkuszok tapasztalatai alapján évek óta változatlan szinten áll: 2018-ban is 38 ezer forint körül alakult – mondta portálunknak Baksa Melinda, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) elnökségi tagja. Az online megkötött lakásbiztosítások – jórészt az érintett ingatlanok jellege, de részben az így kötő ügyfelek nagyobb árérzékenysége miatt is – ennél mintegy 30 százalékkal alacsonyabb szinten mozog. Ez tehát számításaink szerint azt jelenti, hogy az online ügyfelek átlagosan évi 27 ezer forintos biztosítási díjon szerződnek.

A MABISZ adatai szerint a lakásbiztosítási piacon 14 biztosító mintegy 30-40 féle lakásbiztosítási terméke érhető el, így valós választási lehetőséget kínálnak az ügyfeleknek mind árban, mind fedezeti körben. Évente mintegy 550 ezer lakásbiztosítási szerződést kötnek a társaságok, ezek 80-90 százaléka már biztosítással rendelkező, de társaságot váltó ügyfél. Vagyis a teljes biztosított állomány körülbelül 17-18 százaléka fordul meg minden évben a piacon.

Az alkuszok tapasztalatai szerint az ügyfelek átlagosan 7-8 évenként újítják meg lakásbiztosítási szerződéseiket. Célszerű külön szegmensként kezelni az online lakásbiztosításokat, az ilyen ügyfelek tudatossága ebből a szempontból is kitűnik: ebben a körben a szerződéseket átlagosan 3-4 évenként cserélik.

Mire figyeljünk?

A biztosítók ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy körültekintően kell kiválasztani a megfelelő lakásbiztosítást, hogy kár esetén az ügyfél megfelelő kártérítéshez jusson. A magyar termékek egyik legértékesebb eleme európai összehasonlításban is, hogy a tűz- és természeti katasztrófa kockázatokat (robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés) minden lakásbiztosítás tartalmazza.

A lakásbiztosítás megkötésekor fontos szempont, hogy a szerződés az ingatlan és a benne lévő ingóságok valós értékének megfelelő összegre jöjjön létre, és a benne lévő biztosítási kockázatok megfelelő védelmet nyújtsanak. Kár esetén a szolgáltatási összeg elegendő legyen az épület újraépítésére, helyreállítására és a vagyontárgyak újra beszerzésére, illetve javítására – mondta portálunknak Kádár Péter, a MABISZ lakásbiztosítási bizottság tagja. Hozzátette: a szerződésben – az alulbiztosítás elkerülése érdekében – megfelelő biztosítási összeget kell megjelölni (nem a forgalmi értéket), hogy teljes körű kártérítést kapjunk. Tehát ne 20 millió forintra biztosítsunk egy 40 milliós ingatlant! Lehet, hogy így nyerünk az éves biztosítási díjon, ugyanakkor az ingatlan leégése esetén nem leszünk kisegítve a biztosító által számunkra kifizetett összeggel.

A biztosítási összeg a szolgáltatás felső határa. Épületkárnál az eredeti állapotnak megfelelő helyreállítási költséget téríti meg a biztosító, a kár időpontjában érvényes árszinten. Tehát totálkárnál akkor kap teljes körű kártérítést az ügyfél, ha a kár időpontjában érvényes biztosítási összeg akkora, mint az újjáépítési költség. Egy szoba kiégése esetén a biztosító az ezzel kapcsolatos helyreállítási költségeket téríti meg, tehát a valós kárt.

Az ingóságokkal is számoljunk!

A biztosítani kívánt ingóságok értékét szintén a szerződő határozza meg. Célszerű végiggondolni, hogy az ingatlanban lévő vagyontárgyak döntően átlagos értéket képviselnek, vagy vannak kiemelkedő értékű híradástechnikai cikkek, konyhai gépek, berendezések. Ennek megfelelően újrabeszerzési értéken kell meghatározni az általános háztartási ingóságok biztosítási összegét. Itt is el kell kerülni az alulbiztosítást, mert arányos kártérítéssel járhat. Nem szabad elfeledkezni az értékőrző vagyontárgyak (pl. ékszerek, képzőművészeti alkotások) megfelelő összegre történő biztosításáról sem. Az ingóságok esetében is az összes megsemmisült vagyontárgy káridőponti újrabeszerzési költségét téríti meg a biztosító, amennyiben erre a biztosítási összeg fedezetet nyújt (nincs alulbiztosítás).

A biztosítási feltételek alapos áttanulmányozása alapvető fontosságú, hiszen könnyen lehet, hogy egy-egy káreseménynél a biztosító csak konkrét feltételek teljesülése esetén vállalja a kártérítést.

Nagyon fontos arra figyelni, hogy pontosan mit tartalmaz a megkötendő lakásbiztosítás. A legtöbb ugyanis több kis „csomagból" épül fel, amelyek között válogathatunk, hiszen lehetnek olyanok, amelyekre nincs szükségünk (pl. ha nincsen kisállatunk, felesleges biztosítást kötni rá), de olyanok is, melyek hasznosak (pl. különleges üvegek biztosítása) – tette hozzá a szakértő.

Egy-egy csomag kihagyásával természetesen olcsóbbá válik a biztosítási díjunk, cserébe azonban szűkül a káresemények köre, amelyek ellen rendelkezünk biztosítással.

Forrás: azenpenzem.hu

CLB TIPP: Oldalunkon megtalálja a biztosítók részletes terméktájékoztatóit, összehasonlíthatja ajánlataikat és meg is kötheti lakásbiztosítását online! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Biztosítás fajta: 

  • Lakásbiztosítás
Vadveszély az utakon: mit tehet az autós?
2017 szeptember 15.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Vadveszély az utakon: mit tehet az autós?

Megnő a vadelütések száma az őszi időszakban, ezért érdemes körültekintően vezetni azokon a szakaszokon, ahol vad jelenlétére KRESZ-táblák hívják fel a figyelmet. Az autók nagy részére ugyanis nem kötöttek Casco-biztosítást, a kocsiban jelentkező kárt pedig csak hosszú jogi procedúra után térítik meg. A tudnivalókat a Magyar Biztosítók Szövetségének szóvivője, Gilyén Ágnes mondta el.

Ősszel történik a legtöbb vadelütés az utakon. Az ilyen balesetekért akkor fizet a biztosító, ha az autó tulajdonosának volt Casco biztosítása, vagy vadkárra kiegészítő biztosítást kötött, amely már több cégnél elérhető – mondta a Magyar Biztosítók Szövetségének szóvivője. Gilyén Ágnes ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy Casco-biztosítással mindössze a kocsitulajdonosok 15-20 százaléka rendelkezik.

Egy 2015-ös törvénymódosítás egyértelművé tette, hogy a vadgazdálkodás veszélyes üzemnek minősül. Azokban az esetekben tehát, amikor sem a vadásztársaság, sem az autó vezetője nem okolható az ütközésért, akkor a balesetnek mindkét résztvevője viseli a saját kárát. Vagyis az autó tulajdonosa a gépjárműben esett kárt viseli, míg a vadgazdálkodással foglalkozó szervezetnek le kell írnia az elhullott vad értékét – fejtette ki.

Az erdős területeken, ahol gyakori a vadak megjelenése, a vadásztársaságok figyelmeztető táblát helyeznek ki, és a kocsi tulajdonosának a sebességet olyan mértékben kell csökkentenie, hogy az ütközést el tudja kerülni – jelezte.

Ha mégis ütközik az autós a vaddal, az közúti balesetnek minősül, vagyis be kell jelenteni

  • a rendőrségnek
  • és az illetékes vadásztársaságnak is.

Emellett fontos tudni, hogy az elhullott állat az állam tulajdonát képezi, így ha a sofőr elviszi az autóval, az lopásnak minősül.

Marosán Miklós, az Állatorvosi Tudományegyetem Egzotikusállat- és Vadegészségügyi Tanszék egyetemi docense az InfoRádiónak korábban arról beszélt, hogy egyre több bírósági ügy indul a vadelütések miatt. A károk akár milliós nagyságrendűek is lehetnek.

Forrás: www.inforadio.hu

Megugrottak idén a kárkifizetések
2017 szeptember 12.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás, Életbiztosítás, Flotta biztosítás, Általános

Megugrottak idén a kárkifizetések

Az életágat a nyugdíjbiztosítások húzzák idén is, a vagyonbiztosításokon belül pedig a kötelező díjbevétel nőtt nagymértékben. A kárkifizetések a nemélet-ágon 20 százalékkal emelkedtek.

Hiába nőttek a díjbevételek, a kárkifizetések is megugrottak, így csak minimális mértékben nőtt a biztosítók profitja az első fél évben. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a szektor 32,1 milliárd forintos adózás utáni eredményt ért el, ez még egy százalékkal sem haladja meg a tavalyit. Az életágon a biztosítástechnikai eredmény 13,5 százalékkal emelkedett, a nemélet-ágon viszont több mint 30 százalékkal csökkent (nagyrészt a növekvő kárkifizetések miatt).

Az életbiztosítási ágon a díjbevétel 3,2 százalékkal emelkedett 2016-hoz képest, az első hat hónapban 228 milliárd forint lett.

A vegyes életbiztosítások jól mentek, ezek díjbevétele több mint 14 százalékkal 48,5 milliárd forintra emelkedett. A húzótermék persze az idén is a nyugdíjbiztosítás volt, ami 42 százalékkal több – 27 milliárd forint – díjbevételt hozott, mint tavaly egyetlen fél év alatt. A fél év végén már csaknem 218 ezer embernek volt nyugdíjbiztosítása Magyarországon, közülük több mint 150 ezer valamely befektetési egységhez kötött konstrukcióban előtakarékoskodott. Az indexhez vagy befektetési egységhez kötött normál életbiztosításokból viszont ezúttal valamivel kevesebb – 10,6 milliárd forint – díjbevétel jött be, mint tavaly, főleg az egyszeri díjak visszaesése miatt.

A nemélet-ágon a díjbevételek 8,9 százalékkal nőttek 257,7 milliárd forintra. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra (kgfb) 82,6 milliárd forintot fizettek be az ügyfelek, 15 százalékkal többet, mint tavaly. Az árak emelkedése tehát a tavalyihoz képest mérséklődött, de az idén így is valószínűleg csúcsot dönt a szektor kgfb-díj-bevétele. Az újautó-eladások emelkednek, és ez a cascós szerződések mennyiségén is látszik, számuk tavaly június óta több mint 33 ezerrel 853 ezerre nőtt.

A casco díjbevétele ennek ellenére viszonylag lassan nő, idén az első fél évben 6,3 százalékkal emelkedett 38,9 milliárd forintra. Ebben az autóbiztosítás-típusban a jelek szerint nem tudják még érvényesíteni a biztosítók a növekvő kárráfordításokat. A kötelezős és a cascós károk volumene is megugrott ugyanis a tavalyihoz képest. Kgfb-re az első hat hónapban csaknem 45 milliárd forintnyi kártérítést fizettek ki a biztosítók, 36 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, a cascós kárkifizetések 17 százalékkal 22,3 milliárd forintra emelkedtek.

Kismértékben nőtt a lakossági vagyonbiztosítások száma, a fél év végén 3,127 millió lakásnak volt biztosítása. A díjakat az árverseny miatt csak lassan tudják emelni a cégek, ezért az első fél évben az ebből származó díjbevétel csak 58,6 milliárd forint lett, 3,6 százalékkal több, mint tavaly. Pedig a károk e szegmensben is megszaporodtak, a kifizetések tavalyhoz képest 26 százalékkal nőttek, és megközelítették a 20 milliárd forintot, amiben szerepet játszhattak a tavaszi-nyári viharok is.

A biztosítók nemélet-ágon keletkezett összes kárráfordítása a múlt évihez képest 20 százalékkal emelkedett az első fél évben, 111,4 milliárd forintra. Ennek ellenére a cégek tőkehelyzete ágazati szinten stabil, a szektor összes alapvető szavatolótőkéje a levonások után 517,6 milliárd forint volt, ami bőven több, mint a duplája az úgynevezett szavatolótőke-szükségletnek, és csaknem hatszorosa a minimális tőkeszükségletnek.

Forrás: www.vg.hu

Sokan biztosítás nélkül száguldoznak a robogókkal
2017 szeptember 11.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Motor biztosítás, Kötelező biztosítás

Sokan biztosítás nélkül száguldoznak a robogókkal

Évről évre egyre többen ülnek kismotorra, hogy ezzel is spóroljanak a kiadásokon. A szakemberek szerint már több mint félmillió robogó közlekedik az országban, ugyanakkor a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének becslése szerint mindössze minden ötödik tulajdonos fizeti rendszeresen a kötelező felelősségbiztosítás díját.

A felelőtlen robogósok az évi néhány ezer forint spórolásával sokat veszíthetnek, ugyanis a rendőri igazoltatás során büntetés jár a mulasztásért, ugyanakkor károkozás esetén saját zsebből kell kifizetniük a javítás költségeit. A szakemberek tapasztalatai szerint sok esetben a tulajdonosok sem tudják, hogy a segédmotoros kerékpárokra – a robogók nagy része ebbe a kategóriába tartozik – kötelező kgfb-t kötni, más esetekben viszont spórolásból nem fizetnek, ugyanis a biztosítási kötvényt a hatóságok csak közúti ellenőrzés keretében tudják elkérni.

A biztosítók a rendszám nélküli robogókra az alvázszám alapján kötik meg a kötelezőt, ennek díja általában évi háromezer forint körül alakul. Ugyanakkor a statisztikák szerint a kisebb teljesítményű motorok által okozott károk átlagos összege eléri a 350 ezer forintot, de személyi sérülés esetén nem ritka a milliós összeg sem. Komoly könnyebbség ugyanakkor a károsultaknak, hogy amennyiben biztosítatlan robogó okoz kárt, a károkozó helyett a Magyar Biztosítók Szövetsége Kártalanítási Számlája fizet, majd utólag behajtja a károkozón.

Gyakori eset ugyanakkor, hogy a vétkes robogós elhagyja a helyszínt, és ilyenkor szinte lehetetlen az elkövető beazonosítása. A szakemberek szerint javítana a biztosításkötési arányon egy olyan rendelkezés, amely kötelezően rendszámmal látná el a robogókat is. A forgalomba helyezés és kivonás lehetőségével sikerülne kiszűrni azokat a robogókat is, amelyek tulajdonságaik alapján már nem is a segédmotoros kerékpár kategóriába tartoznak.

Forrás: www.bama.hu

CLB TIPP: Robogóval rendelkezik? Hasonlítsa össze Ön is a biztosítók KGFB ajánlatait kalkulátorunk segítségével! Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Új megoldásokkal reagálnak a biztosítók az új kockázatokra
2017 szeptember 11.
Kategória:
Általános

Új megoldásokkal reagálnak a biztosítók az új kockázatokra

A hazai vállalkozások többsége nincs tisztában a szakmai felelősségbiztosítás jelentőségével. Fontos tudni azonban, hogy a biztosítási szerződés önmagában nem elégséges, ha az nem fedezi a valódi kockázatokat, vagy nem biztosít megfelelő fedezetet egy adott károkozás esetén. Lambert Gábor, a Magyar Biztosítók Szövetségének kommunikációs vezetője szerint a magyarországi helyzet nem rosszabb, mint a környező országokban.

Piac & Profit: Egyre több szakma számára írják elő a jogszabályok kötelezően felelősségbiztosítás kötését, emellett sok megrendelő is kötelezi a beszállítókat ilyen szerződésekre. Tapasztal ennek hatására növekvő tudatosságot a kkv-szektorban a biztosítások kötése terén?

Lambert Gábor: Bár a hazai vállalkozások körében is terjedőben van a felelősségbiztosítás, a szerződések általános jellemzője, hogy a kártérítési limitek sok esetben alacsonyak, vagyis az ügyfelek rendre alábecsülik a lehetséges kockázatokat. Ez részben a vállalkozók „tudatlanságából” adódik, gyakran nincsenek tisztában az okozható kár mértékével, vagy egyszerűen spórolni szeretnének, és a legolcsóbb megoldásra törekednek . Megoldást az jelenthet, ha az érintett cégek meghallgatják szakértők tanácsát, hiszen sok vállalkozónak nincs meg a szükséges tudása, szakértelme ahhoz, hogy pontosan belője a kockázatok nagyságát. A változás nem csak a vállalkozások szempontjából lenne fontos, hanem azért is, hogy a károsultak megfelelő kártérítést kapjanak. Tanácsot elsősorban az alkuszoktól kaphatnak a leendő ügyfelek, de fontos szerepük lehet a különféle kommunikációs csatornáknak is. Az új igényekre termékinnovációkkal és a meglévő termékpaletta bővítésével válaszolhatnak a biztosítók, ami kedvező hatással lehet a keresletre.

Piac & Profit: Mi a helyzet a kkv-szektorban?

Lambert Gábor: Olyan adatunk nincs, hogy a kis- és középvállalkozások milyen szinten és számban biztosítottak, pár tízezres szerződésszámból lehet kiindulni a felelősségbiztosítás terén, ebben viszont nem csak vállalkozások vannak. Sok területen lehet biztosítást kötni, amikor valaki úgy érzi, hogy munkájával másoknak kárt okozhat.

Piac & Profit: A technológiai fejlődés életre hív-e új biztosítási formákat? Törődnek-e ezzel a cégek?

Lambert Gábor: A biztosítási piac természetesen reagál, rohamosan fejlődik és állandóan alkalmazkodik a változó követelményekhez. Úgy tűnik nemzetközi szinten is, hogy a kiber-biztosítás az óriási kockázatok ellenére prosperáló, dinamikusan fejlődő ágazat. Persze itt is nagyon pontosan el kell találni a limitet, hogy a biztosító milyen összeghatárig tudja vállalni a kockázatokat, azokat a lehetséges károkat, amiket mondjuk egy hacker-támadás vagy egy számítógépes beavatkozás okozhat az egész vállalatnak. Ismereteim szerint ez az ágazat Magyarországon még gyerekcipőben jár, a cégek a kibertámadások naponta növekvő száma, a fenyegetések ellenére sem ismerték fel, hogy lépni kellene. Még időben.

Forrás: www.piacesprofit.hu

Egymilliós biztosítás kell a villanyszerelőknek
2017 szeptember 06.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás, Általános

Egymilliós biztosítás kell a villanyszerelőknek

Szeptembertől bizonyos építési tevékenységeket végzőktől minimum 1 millió forint összegű felelősségbiztosítás meglétét várja el két kormányrendelet. Mindenkinek, aki rendelkezik ilyennel, érdemes ellenőriznie, hogy a konkrét szerződés mire nyújt fedezetet - hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A kormányrendeletek szerint szeptembertől minden villanyszerelési-, vízközmű-bekötési tevékenységet végző szakembernek, gazdasági társaságnak (vagyis akik a hálózatokra való csatlakozást végzik el) be kell jelentenie azt a műszaki biztonsági hatóságnál. Ezt egy formanyomtatvány segítségével tehetik meg, amihez csatolni kell a meghatározott képesítés és gyakorlati idő meglétét igazoló okiratokat. Emellett a tevékenység végzésének feltétele az is, hogy nyilatkozzon arról, az alkalmazott technológiához jogszabályban előírt feltételeknek megfelel, továbbá rendelkezzen legalább 1 millió forint értékű felelősségbiztosítással, ami a munkavégzésből eredő esetleges károk fedezetét hivatott megoldani.

A felelősségbiztosítási piac a nem-életbiztosítási terület átlagát meghaladó mértékben növekedett 2016-ban is, s az általános felelősségbiztosítások közül számos megfelel a jogszabályban előírt követelményeknek – hívta fel a figyelmet a MABISZ. Azonban akik rendelkeznek ilyennel, azoknak is mindenképpen érdemes konzultálniuk biztosítójukkal vagy alkuszukkal arról, pontosan mire nyújt fedezetet a szerződésük. A műszaki biztonsági hatóság megtiltja a tevékenység végzését abban az esetben, ha a szerelő az említett követelményeknek nem felel meg, de akkor is, ha súlyosan megsérti a vonatkozó szakmai szabályokat, mely révén élet és testi épség veszélyeztetését, vagy jelentős anyagi kárt okozott. Egy évre felfüggesztethető a tevékenység akkor is, ha a szerelő nem a felülvizsgált tervdokumentációnak, illetve nem az előírásoknak megfelelően végezte el a munkát.

A tavaly év végi adatok szerint 110 ezer általános felelősségbiztosítási szerződést kötöttek meg. A piac élénkülése részben annak a jogalkotói tevékenységnek volt a következménye, amely az építőipari tervezési és kivitelezői tevékenységet végző vállalkozások számára előírta a kötelező felelősségbiztosítást.

Jellemzően azonban ezekben a szerződésekben nagyon alacsonyak a biztosítási összegek, mivel sok esetben nincs törvény által előírt minimális limit, illetve maguk az érintettek sincsenek tisztában az általuk okozható kár lehetséges mértékével. Ennek megfelelően számukra a legfontosabb szempont a minél alacsonyabb biztosítási díj. Az új jogszabállyal összefüggésben minden vállalkozónk érdemes átgondolni azt is, hogy esetleg 1 millió forintnál nagyobb károk keletkezhetnek-e munkájával kapcsolatban. „Ebben az esetben ugyanis a nagyobb biztosítási összeg a vállalkozónak és a megrendelőnek is nagyobb biztonságot jelent” – hívja fel a figyelmet a MABISZ.

Forrás: www.piacesprofit.hu

10 dolog, amiről nem is gondolnád, hogy fedezi az utasbiztosításod
2017 augusztus 17.
Kategória:
Utasbiztosítás

10 dolog, amiről nem is gondolnád, hogy fedezi az utasbiztosításod

Nemcsak akkor kaphatsz pénzt, ha medúzákkal konfrontálódsz, hanem például kutyád gyengélkedése vagy terrortámadás esetén is.

Azzal bizonyára tisztában vagy, hogy nem túl bölcs lépés utasbiztosítás nélkül külföldre utazni, hiszen ha valamilyen balszerencsés történés folytán orvosi ellátásra szorulsz, horror összegű számlákra számíthatsz. Biztosítód ugyanakkor nem csupán ilyenkor ránthat ki a csávából. Van egy halom más jellegű esemény is, amik után szintén kártérítésre számíthatsz. Lehetőségeiddel már csak azért is érdemes tisztában lenned, mert gyakorta megesik, hogy az utazók saját zsebből orvosolják a bajt, és nem igényelnek kártérítést, holott jogosultak lennének rá. A káresemények útvesztőjében most a Vienna Life Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. segítségével igazodhatsz el, amely „10 dolog, amit az utasbiztosításod fizet helyetted” című blogbejegyzésében sorolta fel azokat az eseteket, amik talán számodra sem annyira nyilvánvalóak.

1. Ha milliókba kerülne a napi ellátás

A viszonylag egyértelmű tételeken túl, mint a kórházi önrész, a vizitdíj és a kórházi napidíj összege, utasbiztosításod fedezheti többek között a magánkórházi ellátást, a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök árát, sőt egy balesetnél a mentés költségeit (például a helikopteres szállítás díját), az extrém sportolás következtében felmerülő ellátást és szükség szerint a családtagjaid kiutazásának, szállásának költségét is.

„Az idei év első felében volt olyan ügyfelünk, akinek több, mint hétmillió forintos thaiföldi kórházi számláját térítettük, de említhetem az Egyesült Államokban kórházba került ügyfelünket is, akinek több tízmillió forintra rúgó kezelését fedeztük – utóbbi nem is meglepő, hiszen az USA-ban az ellátási költségek kirívóan magasak, akár a napi harmincezer dollárt (mintegy 8 millió forintot) is elérhetik” – fejtette ki Szabó Tamás, a Vienna Life Biztosító utasbiztosítási szakértője.

2. Ha lebetegszik a kedvenced

Amennyiben vakációdra Morzsit is magaddal viszed, számolnod kell a lehetőséggel, hogy az idegen környezetben nagyobb eséllyel szenvedhet balesetet, mint biztonságot nyújtó otthonodban. Bármikor megcsípheti egy rovar, vagy elkaphat egy fertőzést, ami ledönti a lábáról. Téged pedig a számlák fognak ledönteni, mert a háziállatok orvosi ellátása és gyógyszerei külföldön sok száz, vagy akár több ezer euróval tehetnek szegényebbé. Az ilyen jellegű költségekre is fedezetet nyújtó utasbiztosítás azonban megtéríti kiadásaidat.

3. Ha csődbe megy az utazási iroda

Sajnos ennek is reális sansza van. Elég csak a Green Travel csődjére gondolni, melynek következtében magyar családok ragadtak Törökországban, és sok érintett azóta is fut a pénze után.

„Az ügyfelek akár az utazási iroda csődje esetén is számíthatnak biztosítójukra, amely például a megszakított utazás kapcsán díjvisszatérítéssel, illetve a telefonköltségek térítésével tudhat hozzájárulni a kárenyhítéshez” – magyarázta Szabó Tamás.

De ez még nem minden! Ha például egy betegség vagy baleset miatt elmarad, vagy előbb véget ér a nyaralásod, az utasbiztosítás a már kifizetett szolgáltatások, programok árát is megtérítheti. Ide tartozik egyebek mellett a repülőjegy és a fel nem használt utazási napok (például a szállás) költsége, az autóbérlés, a turisztikai program, körutazás díja, vagy síelés alkalmával a síbérlet ára.

4. Ha elveszik a poggyászod vagy késik a repülőd

Ugye már neked is futkosott a hideg a hátadon a gondolattól, hogy te megérkezel vakációd helyszínére, de a csomagjaid nem? Félelmed nem teljesen alaptalan: 2015-ben 23 millió poggyásznak veszett nyoma a világ repülőterein. A másik jellemző probléma, ami gyarapíthatja ősz hajszálaid számát, az a járatok késése, törlése és túlfoglalása. Ezek miatt 297 ezer magyar utas élt át nehéz perceket az elmúlt öt évben.

A jó hír, hogy ha eltűnik a bőröndöd, biztosítód egy adott keretig kicsengeti személyes tárgyaid értékét, ráadásul a csomagok 6 vagy 12 órát meghaladó késésénél átvállalhatja tőled például a piperecikkek és egy váltás ruha beszerzésének anyagi vonzatát. Ha meg a járattal akad probléma, általában a többletköltséget – mint a szállást és az étkezést ­– is állja.

5. Ha ellopják a cuccaidat

A zsebtolvajok rendkívüli hatékonysággal ténykednek a népszerű nyaralóhelyeken, illetve a híres látványosságoknál, ahol az átlagosnál magasabb az egy főre jutó turisták száma. Elegendő egy pillanatnyi figyelmetlenség, és egy életre búcsút inthetsz szeretett fényképeződnek vagy mobilodnak. Biztosítód a tolvajokat ugyan nem vadássza le, viszont megtérítheti a károdat, ami némi enyhülést hozhat megtépázott idegrendszered számára.

6. Ha lerobban az autód

A sarki boltba is autóval mész? Akkor feltehetően nyaralásod során sem tudsz megválni kényelmétől. Ebben az esetben megnyugvással szolgálhat, hogyha balesetet szenvedsz vagy lerobban az autód, biztosítód kifizetheti a helyszíni javíttatás vagy a szervizbe szállítás költségeit, és egyúttal a csereautó bérleti díjának, a javítás idejére bérelt szállásod árának és hazautazásod költségeinek terheit is leveheti a válladról.

7. Ha átélsz egy terrortámadást

Mielőtt felkerekednél, mindenképp érdemes megnézned a konzuli szolgálat hivatalos honlapját, hogy az adott ország vagy régió, ahová készülsz, szerepel-e az utazásra nem javasolt úti célok között. Főleg azért, mert ha nem, és ott mégis terrortámadás történik, akkor a biztosítók jelentős része megtéríti a baleseti ellátás, az esetleges kórházi kezelés, illetve a hazaszállítás árát.

8. Ha kárt okozol

Nyilván, eszed ágában sincs másoknak ártani vagy bármit is tönkretenni, de néha még így is megtörténik a baj. Megeshet, hogy amíg leugrasz reggeliért, gyermeked a szállodai szoba tapétáján éli ki művészi hajlamait, rosszabb esetben pedig kiléphet eléd valaki az útra, miközben a strand felé autózol. Emiatt aztán kártérítési kötelezettséged keletkezhet, ami jócskán meghaladhatja tervezett költségvetésedet. Megfelelő utasbiztosítás és fedezet esetén ettől is mentesülhetsz.

9. Ha meggyűlik a bajod a rendőrséggel

Egy saját hibádból történő balesetnél az orvosi költségeken és a károkon kívül gondjaidat tovább szaporíthatja, hogy a rendőrségi fogdában végzed, ami nemcsak a körülmények és marcona cellatársaid miatt lehet kellemetlen. Ügyvédre, tolmácsra vagy az óvadék megtérítésére szorulhatsz, de egy ütős biztosítás birtokában legalább megúszhatod mindezek költségeit.

10. Ha eltűnnek az irataid vagy a pénzed

Ebben a helyzetben csak egyet tehetsz: a helyi magyar konzulátushoz kell fordulnod. Ha útlevelednek vagy személyi igazolványodnak kelt lába, bejelentésed után a konzul fogja kiállítani az ideiglenes hazatérési engedélyt. Biztosítód az ezzel kapcsolatos kiadásokat is megtérítheti: a konzulátusra utazás költségét, a konzul által kiállított, ideiglenes útiokmány díját, valamint indokolt esetben pénzsegélyt is.

A magyarok 74 százaléka köt utasbiztosítást

A Genertel három éve végez felmérést az utazási és utasbiztosítással kapcsolatos szokásokról. A legfrissebb adatokból kiderül, hogy a külföldre készülők 74 százaléka köt utasbiztosítást, ugyanakkor sokkal többen – 77 százalék – indulnak nyaralni, mint tavaly. A magyarok túlnyomóra része továbbra is az ár alapján választ biztosítást, de a szerződéskötéskor egyre nagyobb arányban vesznek igénybe valamilyen kiegészítő opciót is. A felmérés arra is rámutatott, hogy ha nem is érdemben, ám a tavalyi évhez képest az utazók kevésbé vannak tisztában azzal, mit is tartalmaz egy alap utasbiztosítás csomag.

Forrás: www.divany.hu

CLB TIPP: Ne felejtsen el Ön se utasbiztosítást kötni utazása előtt! Utasbiztosítás kalkulátor >>

Fogalmuk sincs erről a bérlőknek, pedig minden értékük odaveszhet
2017 augusztus 16.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Fogalmuk sincs erről a bérlőknek, pedig minden értékük odaveszhet

A magyarok 80 százalékának van lakásbiztosítása, azonban az ingóságokra csak a megkérdezettek fele kötött biztosítást, derült ki egy pénzintézei kutatásból. A legtöbben általánosságban a beázástól, csőtöréstől és az üvegkároktól tartanak a leginkább, azonban, ha a saját lakásukról van szó, akkor ezeknek a váratlan eseményeknek sokkal kisebb kockázatot tulajdonítanak. A betörést, rablást országos szinten a megkérdezettek 43 százaléka tartja nagyon valószínűnek, azonban azzal, hogy ez velük is megtörténhet, már csak 19 százalékuk számol.

A magyarok 80 százaléka köt lakásbiztosítást otthonára, ám ez nem jelent teljes védettséget számukra. A lakásbiztosítással rendelkezők jelentős része ugyanis az ingóságok védelmére már nem gondol - derült ki a K&H biztos jövő indexének ingatlanokkal foglalkozó kutatásából. A kutatás során megkérdezettek csupán fele mondta, hogy ingóságokra kötött biztosítással is rendelkezik. A válaszadók 12 százalékának nincs, 8 százalék pedig nem is tudja, hogy rendelkezik-e ilyennel.

A fővárosban kevesebb a lakásbiztosítás

Az is látszik, hogy a fiatalabbak, a harmincas éveikben járó korosztály tagjai kevésbé törődnek ezzel a kérdéssel. Egyrészt náluk a legmagasabb - 14 százalék - azoknak az aránya, akik nem tudják, hogy van-e lakásbiztosításuk, 16 százalékuk pedig azt mondta, hogy nincsen lakásbiztosítása. Általánosságban a lakásbiztosítás hiánya, területi bontás szerint leginkább Budapestre jellemző: a fővárosban a lakosság 18 százaléka nem köt biztosítást otthonára. A kutatásból az is kiderült, hogy azok, akik nem saját tulajdonú lakásban élnek, kevésbé tartják fontosnak a biztosítást, 21 százalékuknak egyáltalán nincs is.

Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese és a társaság nem-életbiztosítási vezetője elmondta, hogy a lakásbiztosítások segítségével komoly kiadásoktól és bosszúságtól kímélhetik meg magukat a lakók egy-egy váratlan esemény bekövetkezésekor. A kockázatviselés ezen módja olyan helyzetek esetén is segítséget nyújthat, amelyeket nehezen vagy nem lehet megelőzni. Ilyenek az időjárás miatt bekövetkezett károk, mint például a tető megrongálódás vagy az ablaküveg kitörése.

A bérlőknek is érdemes megnézniük, van-e lakásbiztosítás a bérleményen és az vonatkozik-e az ingóságokra. A bérelt lakások esetében a tulajdonos sokszor csak a lakásra köt biztosítást, de a lakásban található egyéb dolgokra, többek között a bérlők ingóságaira nem feltétlenül - mondta Kaszab Attila.

A K&H idén májusig több mint 5 ezer lakásbiztosításhoz köthető káreseményt rendezett, amely 20 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakában bejelentett és kifizetett káreseményeket. Idén átlagosan egy-egy lakásbiztosítási káreseményre a biztosító 50 ezer forintot fizetett ki ügyfeleinek, a legmagasabb kártérítési összeg pedig meghaladta a 35 millió forintot - tette hozzá a szakember.

Nem tudjuk, mikor jár le

A felmérésből az is kiderült, hogy bár a megkérdezettek döntő többsége kötött lakásbiztosítást, mégis alig több mint az 50 százalékuk volt tisztában azzal, hogy a jelenlegi szabályok szerint a lakásbiztosítások többsége csak a szerződés kötésének évfordulóján bontható fel. A 30-as éveikben járó korosztály tagjai kifejezetten tájékozatlannak mondhatóak ebből a szempontból, 28 százalékuk egyáltalán nem tudta, mikor jár le a lakásbiztosítása.

Lakásbiztosítást illetően a legtöbben az internetes összehasonlító oldalakról tájékozódnak, a második helyen végeztek a biztosítók honlapjai, ahonnan minden második ember informálódik, a harmadik helyre pedig a családtagok, ismerősök tapasztalata került.

Ingatlanokra leselkedő veszélyek

A legtöbben általánosságban a beázástól, csőtöréstől és az üvegkároktól tartanak a leginkább, azonban, ha a saját lakásukról van szó, akkor ezeknek a váratlan eseményeknek sokkal kisebb kockázatot tulajdonítanak. Az üvegtörést országos szinten a megkérdezettek 48 százaléka tartja komoly kockázatnak, ezzel szemben a saját lakásuk esetében csak 24 százalékuk mondta ugyanezt. A betörést, rablást országos szinten a megkérdezettek 43 százaléka tartja nagyon valószínűnek, azonban azzal, hogy ez velük is megtörténhet, már csak 19 százalékuk számol.

Forrás: www.penzcentrum.hu

Most még a legviharosabb heteknél is több kár keletkezett
2017 augusztus 16.
Kategória:
Lakásbiztosítás, Kárrendezés

Most még a legviharosabb heteknél is több kár keletkezett

A múlt hétvégi viharok több kárt okoztak még az egy héttel korábbiaknál is. A két esemény károsultjainak a száma pedig meghaladja a nyári időszak megelőző hónapjainak legviharosabb heteiét – tette közzé a legfrissebb adatokat a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az augusztus 10-13. közötti időjárási szélsőségek nyomán kedd reggelig több, mint 8500 kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz, s ezek száma várhatóan még tovább emelkedik az elkövetkező napokban, ahogyan az esetleg éppen a szabadságukat máshol töltő tulajdonosok szembesülnek a történtekkel – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). Az előzetesen becsült kárérték már így is megközelíti a 850 millió forintot. Az augusztus 6-i vihar nyomán keletkezett károkkal együtt pedig eddig 16 500 bejelentésről és 1,45 milliárd forint becsült kárértékről beszélhetünk.

A bejelentések száma meghaladja a korábbi hónapok legviharosabb heteiét is a május-augusztusi időszakban, amikor Magyarországon a legtöbb, ingatlanokkal kapcsolatos káresemény történik. A biztosítókhoz az elmúlt hét és fél évben az évnek ebben a periódusában összesen több mint egymillió kárbejelentés érkezett.

A múlt heti viharok is illeszkedtek abba az egész nyarat, illetve az elmúlt éveket is mind jobban jellemző tendenciába, hogy egyre koncentráltabban alakulnak ki Magyarországon extrém időjárási helyzetek, gyakran lokális viharok formájában, egy-egy kisebb területen idézve elő igen súlyos károkat. A hétvégén ennek az ország nyugati-, délnyugati része volt a kárvallottja: a legtöbb bejelentés Vas, Zala, Győr-Moson-Sopron megyéből érkezett a biztosítókhoz, a leginkább érintett települések Szombathely, Sárvár, Zalaegerszeg és környéke voltak.

Míg a korábbi hónapokban a mezőgazdaságnak is súlyos időjárási csapásokat kellett elviselnie, most túlnyomórészt az ingatlanokat érte kár, átlag százezer forint értékben. A bejelentéseknek a hetven százalékot is meghaladó, nagy többsége viharkárokra vonatkozik. Ez biztosítási értelemben az a kategória, amikor az 54 km/h küszöbértéket túllépő szélerősség okoz kárt a biztosított vagyontárgyakban. Ezen kívül a villámcsapások, jégverés, felhőszakadás következményei, az áramszolgáltatás kimaradásai jelentettek komoly problémát.

A hétvégi viharkárok sajátossága, hogy a többnapos áramszünet valamint a visszatérő meleg idő következtében az érintett területekről viszonylag sok bejelentés érkezett a biztosítókhoz fagyasztott élelmiszer romlásáról is. A sajtó helyszíni riportjai e területen is akár százezer forintos veszteségekről számolnak be. A biztosítói gyakorlatban ez egy ritkábban előforduló káresemény, amelyre sok, régi típusú biztosítás nem is nyújtott fedezetet. A társaságok termékfejlesztéseinek köszönhetően azonban már ez is része lehet a most kapható biztosítások bővebb fedezetű csomagjainak, vagy kiegészítő biztosításként érhető el.

A Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint tavaly év végén a kb. 4,4 millió magyarországi lakóingatlan mintegy 73 százaléka rendelkezett biztosítással. A piacot 13 biztosító 85-féle terméke alkotja, közülük közel 40-féle típusú szerződés ma is köthető. Egy olyan alapbiztosítás, amely az úgynevezett elemi kockázatokat, a katasztrófakockázatokat tartalmazza, már havi 2-3 ezer forint összegű díjért kapható. Emellett egyre többféle – felelősség-, baleset-, áramkimaradás miatti kárra szóló, kisállatokra vonatkozó, kerékpár ellopása esetén fizető stb. – kiegészítő biztosítás köthető az ingatlanbiztosítások mellé.

Forrás: www.vg.hu

CLB TIPP: Ne hagyja, hogy az időjáráson múljon, kalkulátoraink segítségével összehasonlíthatja és kiválaszthatja az Önnek megfelelő védelmet! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Könnyebben szabadulhat az autós a biztosítójától
2017 augusztus 14.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Könnyebben szabadulhat az autós a biztosítójától

Papírmentes lesz az ügymenet, kevesebbet kekeckedhetnek a biztosítók. Több száz ponton írja át a biztosítási törvényt a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) most nyilvánosságra hozott javaslata. A biztosítási törvény módosításának tervezete zömmel az uniós jogharmonizáció miatt bevezetendő változtatásokat tartalmazza. A kevés kivétel egyike a kötelező gépjármű felelősség-biztosítás (kgfb) szabályainak változása, amelyek most kivételesen inkább könnyítenek az autósok életén.

A tervezet szerint a jövőben, ha egy kgfb szerződés díj nemfizetés miatt szűnik meg, akkor a következő időszakra a biztosító nem utasíthatja el a szerződés újrakötését, szemben az eddigi gyakorlattal. A jövőben csak akkor utasíthatja el a az újrakötést, ha a biztosító felmondta a kontraktust. A javaslat inkább az autósoknak könnyítés, bár a biztosítóknak meg lesz a lehetőségük arra, hogy elvegyék a kuncsaftok kedvét az újrakötéstől. Elrettentő tarifa alkalmazásával, azaz felár felszámításával.

Ahhoz, hogy egy biztosítás díj nemfizetése miatt szűnjön meg, extra figyelmetlennek vagy szerencsétlennek kell lenni. A biztosítási díj meg nem fizetése miatt akkor szűnik meg a szerződés, ha a fordulónaptól számított 60 napon belül nem érkezik meg a biztostóhoz az éves vagy éppen a negyedéves díj, ám ezt megelőzően a biztosítók több figyelmeztetést is küldenek. Ilyenkor érdemes gyorsan lépnie az autósnak, ugyanis kgfb-díj mellett a fedezetlenségi díjat és a baleseti adót is be kell fizetni minden egyes napra utólag. Ezek együtt akár az eredeti díj duplája is rúghatnak.

A gazdasági tárca javaslatainak további része viszont már a teljes piac – vagyis az autósok, biztosítók és nem utolsósorban a biztosítási alkuszok – életét is megkönnyíti. A javaslat szerint ugyanis az eddigi papírozást teljes mértékben el lehet felejteni, legalizálják elektronikus szerződéseket, és a jövőben a felmondás is elektronikusan intézhető. A papírmentes szabállyal a törvényalkotó a piac után kullog, ugyanis a biztosítási alkuszok már évek óta papírmentesen üzemelnek – igaz ehhez egy trükköt alkalmaznak, egyetlen megbízási szerződést kézzel kell alárínia az autótulajdonosnak.

A tervezet alapján a beadott biztosítási kérelmet a biztosítónak 15 napon belül kell elbírálnia: vagy elutasítja vagy megküldheti a módosított javaslatát az autósnak. Ha 15 napon belül ezt nem teszi meg – akkor a szerződés automatikusan, visszamenőleges hatállyal életbe lép.

A javaslat egyelőre közigazgatási, társadalmi egyeztetésen van, ezt követően kerül a kormány, majd a parlament elé. Mivel a jogszabály túlnyomó része uniós jogharmonizáció és az érintett szervezetekkel már egyeztették a javaslatokat, komoly változás elvileg nem várható a tervezethez képest a parlamenti vita során.

Forrás: zoom.hu

Kánikulában megnő a betörések kockázata
2017 augusztus 11.
Kategória:
Lakásbiztosítás, Kárrendezés

Kánikulában megnő a betörések kockázata

A biztosítók tapasztalatai alapján a nyári nyaralási szezonban, s különösen a kánikulai hétvégéken megugrik a lakásbetörések száma. Holott a legtöbb betörés néhány elővigyázatossági szabály betartásával, illetve megfelelő biztonsági eszközökkel elkerülhető lenne – hívja fel rá a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A biztosítók tapasztalatai szerint a nyaralási időszakban, s különösen a kánikulai hétvégéken növekszik a betöréses lopások, illetve a besurranásos esetek száma. A magukra hagyott ingatlanok még egy rövidebb utazás idején is gyakran könnyű célpontot jelenthetnek a betörők számára. Az illetéktelen behatolók leggyakrabban ékszereket, készpénzt, illetve kisebb méretű műszaki cikkeket visznek magukkal, laptopot, fényképezőgépet, mobiltelefont. Az adatok szerint mintegy 40-50 ezer betöréses lopás történik évente Magyarországon.

15 másodperc bejutni

Egy bezárt, de gyengébb minőségű zárszerkezettel ellátott ajtót nagyjából 15 másodperc alatt ki tud nyitni egy „gyakorlott” betörő. Emellett számos egyéb módon jutnak be az illetéktelen behatolók az ingatlanokba: az ablakok, erkélyajtók befeszítésével, hengerzár-töréssel, a zár felfúrásával vagy extrém esetekben a fal-, vagy tető kibontásával – mondja Deliága Judit, a MABISZ Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke.

Az Országos Kriminológiai Intézet (OKI) egy korábbi kutatása során mélyinterjúkat készített 139, betörés miatt börtönbüntetésre ítélt fogvatartottal, akiket „betörési szokásaik”-ról faggattak, illetve arról, hogy milyen szempontok alapján választották ki a kiszemelt ingatlant. A kutatásból kiderült, hogy a kiválasztás szempontjainál első helyeken szerepel, minél kisebb esély legyen arra, hogy felbukkanjon egy szemtanú, továbbá elrettentő a riasztó, rács, valamint a megfigyelési eszközök megléte.

Néhány egyszerű szabály betartásával és megfelelő biztonsági eszközök alkalmazásával elérhetjük, hogy ingatlanunk ne váljon a betörők célpontjává – világít rá a MABISZ Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke. Néhány általános megelőzési intézkedést azonban mindenképpen érdemes megtenni otthonunk védelme érdekében:

  • Indulás előtt győződjünk meg arról, hogy az ajtók és ablakok zárva vannak.
  • Fontos, hogy külső szemlélő számára ne tűnjön fel, hogy nem tartózkodunk otthon. Kérjünk meg egy hozzátartozót, barátot, szomszédot, hogy lehetőség szerint rendszeresen ellenőrizze az ingatlant, szellőztessen, kapcsolja fel a villanyt, ürítse ki a postaládát. Jó szolgálatot tehet egy időzített kapcsoló, amely előre beprogramozott időszakokban felkapcsolja a villanyt, bekapcsolja a televíziót azt a látszatot keltve, hogy a lakók otthon tartózkodnak.
  • Ha kertes házban lakunk, ügyeljünk arra, hogy a bejárat az utca felől jól belátható legyen. A sövényt, magasra nőtt növényeket ajánlatos lenyírni, az illetétktelen behatoló számára így sokkal kockázatosabb egy járókelő felbukkanása.
  • Ne hagyjunk kint a kertben kerti eszközöket, amelyek akár segítséget is nyújthatnak a betöréshez. A kerti létra remek segítség lehet az emeleti szintek megközelítéséhez.
  • Ne tudja idegen, és ne legyen látható a közösségi portálokon sem, hogy a lakás üresen áll.

Egyre elterjedtebb szokás, hogy a közösségi oldalakon közzétesszük, hogy éppen hol tartózkodunk, hol nyaralunk. Még ha a poszton nem is szerepel, hogy hol található a lakásunk, egy korább bejegyzéssel együtt gyakran könnyen azonosíthatóvá válik a helyszín.

A MABISZ Lakásbiztosítási, valamint a Vagyonvédelmi és Kármegelőzési Bizottsága 2016-ban terjedelmes, a szövetség honlapján is elérhető „Betörésvédelmi tájékoztatót” állított össze, amelyben számos hasznos fogalom-magyarázat, illetve megszívlelendő tanács is szerepel.

A régebben kötött lakásbiztosítások nem minden esetben szerepeltették az alapbiztosításban a betöréses lopás kockázatát. Az újabb fejlesztésű termékekben jellemzően már ez a kockázat is szerepel az alapbiztosításban. Ezért, ha betörés ellen is biztosítani szeretnénk otthonunkat, érdemes átnézni a régebben kötött szerződés feltételeit. Jóllehet a biztosítók alapesetben csak néhány mechanikai védelmi kritériumokat írnak elő a lakásbiztosítás megkötésekor, korántsem mindegy, hogy milyen zárszerkezetekkel, nyílászárókkal vagy bejárati ajtóval felszerelt az ingatlan. A magasabb szintű mechanikai és elektronikai védelmi berendezésekhez magasabb kártérítési limitek tartoznak.

Forrás: www.piacesprofit.hu

Oldalak