CLB

A kötelező még mindig ráfizetéses üzletág a biztosítóknál. A kamionok és a buszok gyakran okoznak balesetet, a nagymotorok ritkán, de akkor nagy kár keletkezik.

Hiába drágult sokat a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb), ez az üzletág még mindig veszteséget termel a biztosítóknak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint tavaly csaknem 4,48 millió kgfb-szerződés volt a hazai piacon, ezek után 105,8 milliárd forintnyi díjat szedtek be a biztosítók. Az átlagos éves díj így – a 30 százalékos baleseti adó nélkül számolva – 23 633 forint lett, ami 15 százalékkal magasabb a 2014-esnél.

Ez az áremelkedés sem volt elegendő azonban ahhoz, hogy biztosítástechnikai szinten nyereségessé váljon a kötelező biztosítás: a szektor több mint 7,7 milliárd forintos veszteséggel zárta az évet.

Ez egyébként lényegesen jobb a 2014-es és 2013-as eredményhez képest, tavalyelőtt ugyanis 11,8 milliárd, 2013-ban pedig 18,7 milliárd forintos mínuszt hozott össze ez az üzletág. Az idén pedig az eddigi adatok alapján tovább javulhatnak az eredmények. A kgfb-díjak ugyanis 20-25 százalékkal magasabbak az egy évvel korábbinál, és az árverseny is csökkent valószínűleg, miután az Astra kiszállt a piacról.
Nem csak a díjbevétel nő azonban a biztosítóknál, a károkra is egyre többet kell fizetniük. Tavaly a tárgyévi károkra 32,6 milliárd forintot fizettek ki, ez 7 százalékkal több, mint 2014-ben. A függőkár-tartalék eközben 9 százalékkal 33,8 milliárd forintra nőtt. A felmerült, de még be nem jelentett károkra is 11 százalékkal több, 15,6 milliárd forintos tartalékot képeztek a biztosítók. A teljes kárfelhasználás így megközelítette a 89 milliárd forintot.

A friss adatokból az is kiderül, egyre több magyar jár nagy autóval. A legtöbb kgfb-t még mindig 51–70 kW teljesítményű kocsira kötik meg, több mint egymillió szerződés esik ebbe a szegmensbe. A kisebb teljesítményű autók száma azonban rohamosan fogy, míg a nagyobbaké nő. Például tavaly már több mint 29 ezren jártak 180 kW-osnál is nagyobb teljesítményű autóval, kétszer annyian, mint 2013-ban. A statisztikák szerint pedig minél erősebb motorú autót használ valaki, annál több kárt okoz, a 100–180 kW-os autóknál a kárgyakoriság 4,3 százalék fölött van, a még nagyobb kocsiknál pedig meghaladja a 4,5 százalékot is. Az átlagosnál kisebb, 50 kW alatti autóknál viszont bőven 3 százalék alatt van a kárhányad. Egy átlagos károkozó személyautós egyébként 420 ezer forint körüli kárt okoz, de minél nagyobb autóval jár, jellemzően annál nagyobb a kár.

A legveszélyesebben egyébként a kamionosok és a buszsofőrök közlekednek. Tavaly nagyjából minden negyedik kamion okozott úgy kárt, hogy ő volt a hibás. Ezek ráadásul jellemzően nagyok, átlagosan egymillió forint fölötti értékűek. A buszoknál a kárhányad 14,4 százalék fölött van, a troliknál meghaladta a 36,7 százalékot. Az okozott károk átlagos értéke azonban kisebb, mint a kamionoknál, egy karambolozó busz átlagosan 521 ezer, egy troli pedig 288 ezer forintos kárt okozott tavaly.

A motorosok továbbra is jó biztosítós ügyfélnek számítanak, a kárgyakoriság náluk rendkívül alacsony, a 0,6 százalékot sem éri el. A nagy motorokat vezetők egyébként gyakrabban okoznak kárt, mint a kis robogókon ülők. Ha viszont egy motoros hibás félként balesetet okoz, az sokba is kerül. Az áltagos motoros kgfb-károk értéke 660 ezer forint, a 70 kW-osnál nagyobb gépekkel viszont átlagosan csaknem egymillió forintos kárt okoznak a felelőtlen vezetők, ennél csupán a kamionos balesetek után nyújtanak be nagyobb számlákat a biztosítóknak.

Forrás: vg.hu

Nyáron ugrásszerűen megnő a lakásbetörések száma, tavaly több mint 47 ezer lakásbetörés történt, különösen veszélyeztetett térségnek számít a közép-magyarországi régió, ahol a múlt évben mintegy 10 ezer betörést regisztráltak, ebből 6200-at Budapesten - közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) pénteken az MTI-vel.

A biztosítók tapasztalatai szerint a nyári időszak és a hosszú hétvégék idején a leggyakoribbak a betöréses lopások, a betörők leggyakrabban az ajtók, ablakok felfeszítésével jutnak be az ingatlanokba, a leggyakrabban eltulajdonított javak az ékszerek, illetve a készpénz, valamint az olyan műszaki cikkek, mint a laptop, a fényképezőgép és a mobiltelefon - írja közleményében a Mabisz.

A szövetség felhívja a figyelmet arra, hogy az Országos Kriminológiai Intézet által készített kutatásban 139, betörés miatt börtönbüntetésre ítélt fogvatartottat kérdeztek meg, a válaszokból kiderült, hogy egy "ideális" betörés időtartama átlagosan maximum 10-15 percet vesz igénybe, utána már jelentősen megnő a lebukás kockázata.
A kiválasztási szempontoknál a befolyásoló tényezők között szerepel a szemtanúk esetleges felbukkanásának lehetősége, a riasztó, a rács, valamint a megfigyelési eszközök megléte, az ingatlan minősége és a könnyű ki- és bejutás lehetősége.

Deliága Judit, a Mabisz Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke a közleményben kiemelte: szakértőik az idei nyaralási szezon kezdetére összeállítottak és a szövetség honlapján elérhetővé tették a Betörésvédelmi tájékoztató-t, a dokumentum a megfelelő vagyonvédelmi megoldások kiválasztásában nyújt segítséget.

Szerző: MTI
Forrás: vg.hu

Az utasbiztosítás szinte már elengedhetetlen része a nyaraláshoz köthető kiadásainknak, de nem mindegy, mennyibe kerül. Sokan nem is gondolnák, de sokat lehet spórolni az utasbiztosításon, de ehhez nem árt odafigyelni néhány alapvető dologra. A legtöbbet egyébként akkor spórolhatjuk, ha megfelelő védelemmel vágunk neki a nyaralásnak.

1. Ne kössük meg az első ajánlatot!
Ha utazási irodában foglaltuk le az utunkat, akkor valószínűleg utasbiztosítási ajánlatot is adnak nekünk. Ugyan az árakról és a feltételekről érdemes érdeklődni, azonban elsőként nem érdemes elfogadni azt, ha kedvező, később akkor is megköthetjük azt. Mielőtt megkötnénk az utasbiztosítást érdemes több helyen is érdeklődni a szolgáltatások és az árak miatt.

2. Használjunk online kalkulátort!
Az összehasonlításhoz használjunk online kalkulátort! Ez lehet egy gyűjtőoldal, vagy akár a biztosító saját oldala is, ezek között ugyanis nincs jelentős eltérés, ahogy erről korábban részletesen írtunk. Az online összehasonlítás gyorsan megy, így ezt akár az utazási irodából is megtehetjük, így a biztosítás kötése miatt biztos, nem kell kétszer fáradni.

3. A netbankunkat is nézzük meg!
Ha lehetőségünk van rá, akkor nézzük meg a saját netbankunkat is, itt ugyanis sokszor találunk kedvező ajánlatot, ráadásul a szerződéskötés is sokszor gyorsan megy, hiszen az alapadataink már megvannak a szolgáltatónak.

4. Elfelejtettük a biztosítást, most mi legyen?
Ha elfelejtettünk utasbiztosítást kötni, akkor sincs minden veszve, ezt a fajta biztosítást ugyanis interneten (vagy telefonon) keresztül is megköthetjük, nem kell hozzá a személyes jelenlét. Ezt megtehetjük netbankban, kalkulátor oldalon és telefonos ügyfélszolgálaton egyaránt (ez utóbbinál persze a telefonhívás költségével nem árt számolni.

5. Mire térjen ki a fedezet?
A legfontosabb, hogy az egészségügyi szolgáltatásokra térjen ki a fedezet, sok országban ugyanis jelentős összegeket emészthetnek fel az egyszerűbb kórházi ellátás költségei is. Ilyenkor érdemes az adott célország költségeivel számolni, sokszor egy kevésbé fejlett országban is annyiba kerülhet az egészségügyi ellátás, mint a legdrágább országokban.

Lényeges a poggyász biztosítása is, különösen akkor, ha valamilyen nagy értékű tárgyat viszünk magunkkal. kellemetlen lehet, ha a drága (akár több százezer forintos) profi fényképezőgép elveszik, vagy a (többek között szállás lefoglalására használt) laptopot nyúlják le, az nem csak kellemetlen, hanem anyagilag is megterhelő lehet.

6. A bankkártya nem elegendő?
Sok bankkártyához jár utasbiztosítás is, ezek azonban nem minden esetben nyújtanak megfelelő fedezetet egy családi nyaraláshoz. A bankkártyás utasbiztosítások elsősorban arra alkalmasak, hogy akkor legyünk biztosítva, ha elmegyünk bevásárolni vagy tankolni egy szomszédos országba vagy advent idején egy napos kirándulásra megyünk Bécsbe.

Egy családi nyaraláshoz viszont nem árt magasabb fedezetet nyújtó biztosítást kötni, a bankkártyák (a presztízs értékű arany és platina kártyák kivételével) általában alacsony biztosítási összegeket adnak, ráadásul ezek jellemzően csupán a kártyatulajdonosra vonatkoznak.

7. Az autó biztosítása is fontos
Ha autóval kelünk útnak, akkor a jármű biztosítása is fontos. Ha külföldön robban le a kocsi, akkor a vontatásért borsos összegeket is elkérhetnek, nem is beszélve arról, ha haza kell vontatni, akkor kisebb vagyonokat is kifizethetünk emiatt.

A biztosítók egyébként az utasbiztosítás mellé szokták ajánlani a külföldi autóasszisztencia biztosítást, az alapvető javítási, autószállítási költségeket mindegyik biztosítás tartalmazza, azonban van, amelyik a javítás helyén szálláshelyet és az utazók szálláshelyre továbbszállítását, illetve hazahozását is fedezi.

8. Ne felejtsük otthon a kötvényt!
Akár személyesen, akár interneten kötöttük a biztosításunkat, a kötvényt ne felejtsük otthon, erre ugyanis az orvosi ellátás során szükségünk lehet. Amikor a káreset bekövetkezik, akkor ezen általában a biztosító telefonszáma is megtalálható ezen. Érdemes a kötvényt kinyomtatni, mivel ha a telefonunk elromlik, akkor nehezen tudunk hozzájutni a szükséges adatokhoz.

9. Vigyük magunkkal a kék kártyát!
Ha EU-tagállamba készülünk, akkor érdemes magunkkal vinni az európai egészségbiztosítási kártyánkat (kék kártya), ugyanis sok kórházban a kezelés többségét is fedezheti. Ez azonban kórházfüggő, ezért érdemes tájékozódni arról, hogy az úti célunk közelében elfogadják-e a kék kártyát.

10. A sportoláshoz másfajta biztosítás kell
A nyaralás során sokan különleges sportolási lehetőségeket is kipróbálhatunk (pl: búvárkodás, banánozás stb.) ilyenkor viszont nem árt olyan biztosítást kötni, amely akkor is fizet, ha ezeket az "extrém sportokat" űzzük. Az alap utasbiztosítások nem minden esetben fizetnek ezután, így ha különleges sportokat szeretnénk űzni, akkor tájékozódjuk előre a fedezetről. Van azonban olyan fedezet, amit az extrém esetek sem fednek le minden esetben, ha

például hegyet mászni indulunk, akkor olyan biztosítást kössünk, amely a helikopteres mentést, illetve a hegyi- és vízimentést is tartalmazza.
Ez utóbbi egyébként a vízisportok szerelmeseinek is fontos kiegészítő szolgáltatás lehet. Erre egyébként érdemes lehet a célország alpinisztikai szövetségét felkeresni, ahol különleges, kifejezetten hegyi túrákra és hegymászásra kifejlesztett biztosítást is köthetünk.

+1. Mi a teendő kár esetén?
Kár esetén érdemes minél előbb felhívni a biztosítót telefonon, ahol a segélyvonal diszpécsere akár a kórház megtalálásában is tud nekünk segíteni, illetve a beteg esetleges hazaszállításáról is tud információt adni. Ehhez viszont feltétlenül szükség van a kötvényszámra és a személyes adatainkra, ez alapján tud ugyanis beazonosítani minket a biztosítónk.

Forrás: penzcentrum.hu

Több mint 53 ezer vihar kárbejelentés érkezett a biztosítótársaságokhoz július 1-25. között, ezek becsült kárértéke megközelíti a 4,5 milliárd forintot - mondta Gilyén Ágnes, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) szóvivője. Számítanak rá, hogy a kárbejelentések száma még bővül.

A kár érzékelése és bejelentése között általában 2-5 napot engedélyeznek a biztosítók, amit a szerződésben rögzítenek, de ezt az extrém helyzet miatt a biztosítótársaságok nem veszik minden esetben nagyon szigorúan, de az fontos, hogy a kárfelmérő tudja rekonstruálni a történteket. Az idén júliusban koncentrált viharokról lehet beszélni, a legtöbb kárbejelentés főleg Veszprém, Vas, Borsod megyéből, illetve Szombathely, Pécs, Baja, Miskolc, Balatonfüred környékéről érkezett. Júliusban a legtöbb bejelentés jégverés okozta kárra vonatkozott, ezt követi a viharkár, illetve a beázás.

A szóvivő beszélt arról, hogy Magyarországon a lakás alapbiztosítások tartalmaznak elemi károkra vonatkozó kitételt, ide tartozik egyebek közt a jégverés, árvíz, földrengés, felhőszakadás és a vihar. Gilyén Ágnes elmondta: a nyár a biztosítás szempontjából kiemelt időszak, a legtöbb káresemény május 1. és augusztus 30. között történik. Öt éves átlagban 115 ezer kárbejelentés érkezik ezekben a hónapokban, bár ez tavaly 222 ezer, az azt megelőző egy évben majdnem 135 ezer volt. Átlagban a biztosítótársaságok évi 8-8,5 milliárd közötti kárösszeget fizettek ki a lakossági lakásbiztosításokra - közölte a szóvivő.

Forrás: nepszava.hu